Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Úgy gondoltam, hogy ez katonai topik azért válaszoltam "bővebben" a vahabitákról és a mecsetekről, mert az a már látható jelenléte a muszlimoknak. Németországban 3,5 millió van belőlük, mégis csak karácsony előtt adtak engedélyt az első megépítésére ... Amit írunk nem kárálás, kotkodálás, egyesek szorgalmasan gyüjtögetik a témába vágó adatokat, mig mások tapasztalatból beszélnek... Nemtudom voltál-vagy-e katona, de ha láttál volna harctéren a muszlimok által lefejezett, kitépett szívű és nyúzott embereket Te is figyelmesztetnéd a neked kedves embertársaidat a veszéjjükre (valaki mondja meg lehet e hasonló jellegű képeket feltenni) Különben a magyar katonák kivállóan tudnak teljesíteni, bizonyitották a történelem során (nem magyar állampolgár vagyok), csak mindig a szervezéssel és a vezetéssel volt a baj. Példa legyen a Légió, a beállt magyarok többsége kitűnő teljesítményt ér el, és jó karriert futnak be ...
Üdv ... Josic ...
Az iszlám Fundamentalizmustól jobb félni, mint megijedni, ez az én tapasztalatom.
Offolás nem történt. Ha nem érdekel, ne olvasd el. Én is úgy csinálom. Még csak b-kategóriáról sem lehet beszélni, ugyanis a felvetett témák kissé cizelláltabban de éppen a kurrens biztonságpolitikai újságírás mainstream-jét képezik.
Ez a kárálás, amit éppen te csinálsz. Egy topik elbír párhuzamos dialógusokat is.
Érdekelne, hogy ti melyik fixpengés katonai kést vagy késeket tartjátok jónak túlélésre és késharcra, illetve az, hogy miért ?
Külföldi misszióban milyen fixpengés kést használtok, és ezen késekkel mik a gyakorlati tapasztalataitok?
Ha INFIDEL olvasod a hozzászólásomat akkor légyszíves írd már meg, hogy jelenleg az USA hadseregében a katonák a külföldi háborúkban melyik fixpengést kést használják és miért ? Van -e olyan fixpengés kés amelyik most a kedvencük?
Nem muszáj ITT beszélgetni, eszmét cserélni, közösön gondolkodni, véleményt formálni, gazdasági, gazdaságpolitikai katyvaszokról, összeesküvés elméletekről, mecsetépítésről, "nektek is viszketni kezd, ha egy napig nem foshattok valamitől?" és hasonló offtopik baromságokról.
Ahogyan már más is pedzegette, ezt a Nostradamus-számot valszeg jobban kajolnák az UFÓ-magazin író-olvasó találkozóján - élőben nézhetnéd a onokájuk jövőjéért rettegő kisnyugdíjasok arcát.
Egen, ez a vészmadárkodás, kárálás, kotokodálás kezd lassan unalmas lenni... Szaros kis csatlósok vagyunk, majd történik, ami történik, beleszólásunk úgysem lesz.
Muszáj ezeken a faszságokon vég nélkül variálni? Muszáj a hetvenkettedik békategóriás összeesküvés/ "jajj nyakunkon a világvége" elméletet legyártani?
Igen, az kéne hozzá, hogy az USA és a türkmének valahogy zöldágra vergődjenek az üzbégekkel, mert nincsenek valami jóban. A tadzsikok nem tűnnek olyan nehezen kezelhetőnek, és még mindig ott van Pakisztán, ahol a határmenti pastu törzsi területeken aztán semmi nem biztos.. É-Afganisztánban még mindig sokkal jobb a biztonsági helyzet, mint délen Kandahar környékén, ahol szabályos háború folyik .Habár erről a külszolgálatosok biztos többet tudnának mesélni. Az biztos, hogy csiklandós.
A 90-es évek közepén az USA még nagyban tárgyalt a tálibokkal két vezetéktervről is ,amit aztán az utóbbiak az Enduring Freedom előtt még mézesmadzagként előkaptak...Még egy ok az Afganisztánban maradásra.
Az extrém iszlamisták,akik Szaud Arábiából és az Egyesült Emírségekből érkeztek,ugyanúgy mint Boszniába humanitárius szervezet tagjainak álcázzák magukat. Persze közben hittestvéreiket segítik a függetlenségi harcukba,de rombolják is a szentéjeiket és újakat teveznek - építenek az ők vahabi fundamentalista ideológiájuk szerint.
Az előbb említett arab országok vezetői, a koszovói helyzet kiéleződése óta próbálnak vezető szerpet játszani a Siptárok(helyi koszovói muszlim lakosok)álcázott megsegítésére.Közben dollár milliókkal az ők fundamentalista ideológiájukat akarják kiépíteni, úgy mint tették annak idején Afganisztánban és a Csecsneknél is stb.
Djakovicán (Koszovó)hatalmas hitközpontot építenek,egyszerűt csak betonból. (ott biztonságban gyülekezhetnek ők, és híveik) A Szaudik nem is titkolják szándékukat, hogy a muszlim ideológiát(vahabi) szeretnék a Világ vezetőjének látni, aminek a fundamentalizmus és a serijat az alapja. Őket nem érdeklik a Siptárok vallási tradicióinak gyökerei , csak a jelenlétüket akarják erősiteni.
A Szaudi humanitárius szervezetek engedélyt kaptak a koszovói dzsámik restaurálására és újraépítésében, de őket legkevésbé érdeklik a régi Oszmán szokásaik saját vallásukat és hitközpontjaikat ruházzák a Siptárokra.
Ezt a tényt Andras Ridlmajer az oszmán kultúra-vallás szakértője állítja, ő a havardi egyetem szakértő tanára.
A vahabizmus követői a Szaudiaknál a legnagyobb-gazdagabb szekta nálluk.A 18.századbana alapította Al-Kahab a dzsámikat a sírokat a mauzoleumokat és más szent jelkpeket bálványimádásnak és iszlám ellenesnek tekintik.A vahabiták gazdagságukkal és fanatizmusukkal nagy és szélsőséges veszélyt jelentenek a muszlimán kulturális örökségre és a Világra, figyelmeztet Ridlmajer.A Szaudi királyság alapította Koszovónak ,Csecseneknek,Afganiztannak a segélyszolgálqatokat és rajtuk keresztül jutottak az országukba a mudzsahadinek annak idején.A vahabiták most dózerokkal tüntetik el a Koszovó kulturális emlékeit és helyükbe épitik beton imaházaikat, a megfigyelők szeme láttára.
Pár nagy "előnyük" van az úgynevezett civilizált Világgal, hogy minimum 100x jobban hisznek kiváltságos vallásukban fajukban, mint ahogy mi civilizáltak nem - És most egy Igazhívő Keresztéyt sem akarok megsérteni - Ők tudják milyen "kevesen" vagyunk. Az igénytelenség pedig csak a kiválló túlélő képeségüket erősíti. Hidd el töbször volt dolgom velük hazájukban, Afrikában és Boszniában is ... Elnyűhetetlenek, ignytelenek mint a tevék és sosem fogynak el!
"India? Ők hova állnak, remélem Anglia mellé. Ők amugy sincsenek jóban a muzlmán világgal pl: India-Pakisztán"
Indiánál van olyan 50% esélyünk hogy mellénk áll, és nem a Kína-Muszlim csapathoz. Az biztos hogy kultúraolag a briteken keresztül hozzánk kötődik. Azonban ha körülveszik a Kínaiak, Pakik, muszlimok, és nem lesz sem olaja a működéshez, és a szövetségesei sem lesznek segítségére akkor lehet hogy jobb esetben egy újabb " vonakodó szövetséges" vagy pedig egy pálfordulás lesz részéről.
Ezek a folyamatok ma nem láthatók tisztán. Sok változós, ismeretlenes az egyenlet, és a megoldóképlet bizony nincs a kezünkben. Még az is előfordulhat szerintem hogy megfordúl a farok vs kutya szerep és a muszlimok fogják csóválni Kínát.
Az viszont biztos hogy dübörgünk a szarosfürdő felé, és drága negyjaink jókedvűen minket nyugtatgatnak ahelyet hogy a probléma megoldásával törődnének.
Azt hogy harcos kemény idők jönnek mi sem bizonyítja jobban annál a történelmi tapasztalatokon alapuló megfigyelésnél, miszerint a Magyar kormányos mindegyike leépítette, mára lerombolta a honvédséget. Ilyenkor szokott lenni egy laza kis háború.
:-((
ui : Ilyenkor Eriknek adok igazat, mert legalább olyan országot választott magának amelyik meg akarja védeni magát, álampolgárait.
Igen éppen ezt a humanista észjárást, emberi jogokat és demokráciát fordítsák saját céljaik elérésére. Aztán, ha majd megbillen a " mérleg nyelve" ne várd tőlük is ugyanezt. A mérleg nyelve pedig már nagyon inog.
A mai Világ úgy jár a muszlim veszélyel, mint az ember a betegségével: - Kicsit köhögök szúródik valami a mellkasomban, no de sabaj két napot pihenek, kikúrálom magamat - Aztán belehal a tüdőrákba.
Irak , Líbia, Irán, Afganisztán, Irán stb. mindíg is muszlim vallású volt, de Bosznia Albánia, Koszovó sosem igy terjeszkednek immár Európa szívében is. A szaporodásukról beszélve, ne feledjük azt a tényt, hogy Koszovóban 1950-ben még a szerb pravoszlávok voltak többségben. Az evulóció már többször bebizonyította, hogy a rátermettebb faj marad fenn. Lehet sokakat megsértek, de ezek sajnos nem mi vagyunk ... Európaidok... Amerikaidok ...:)))
Hetek Online (http://hetek.hu) Amerikai történész a „következő világháborúról” A Nagy Öbölháború árnyékában Munkatársunktól 2007. 01. 05. 14:00
Niall Ferguson, a Harvard Egyetem történészprofesszora „A következő világháború" címmel írt elemzést a Foreign Affairs befolyásos külpolitikai folyóiratba. A cikk a jövőből visszatekintve elemzi a 21. század első évtizedének fiktív, de valószínűsíthető eseményeit. Ferguson szerint 2007 váratlan - és drámai - fordulópontot jelenthet a világ sorsában.
[1]
A 21. század első éveiben a Közel-Keleten egyre instabilabbá vált a helyzet. 2006-ra már minden előfeltétel adott volt egy háború kirobbanásához. A konfliktus egyik kiváltó okaként említik, hogy a föld országai nagymértékben a Közel-Keleten kitermelt olajtól függtek. A más térségekben fellelhető olajraktárak kimerülőben voltak, a távol-keleti országok hihetetlen ütemű fejlődése pedig óriási energiaigényt vont magával.
A második ok, amely a háborúhoz vezetett, demográfiai jellegű. Az 1990-es évek végén az Európától délre és keletre elhelyezkedő nyolc iszlám országban a születések száma két és félszer annyi volt már, mint Európában. Iránban ez a tendencia még szembetűnőbb: az 1979-es forradalom nyomán a házassági korhatár lejjebb csúszott, a fogamzásgátlást pedig törvény tiltotta. Az iraki háborút követő „baby-boom" szintén hozzájárult a népesség nagymértékű növekedéséhez. 1995-re már a lakosság kétötöde 15 évnél fiatalabb - belőlük lettek a 2007-es háború lelkes fiatal katonái. Míg 1950-ben Angliában háromszor annyian éltek, mint Iránban, 1995-re az iráni népesség ugyanakkora, mint az angol.
A nyugati civilizáció nem ismerte fel időben a világrend változását. A nyugati világ abba az illúzióba ringatta magát, hogy a közel-keleti országok felett továbbra is meg tudja őrizni befolyását - ahogyan a 20. században ez sikerült is.
A háború harmadik és egyben legfontosabb kirobbantó oka vallási-kulturális jellegű. 1979 óta nemcsak Iránon, hanem az egész arab világon végigsöpört a vallási megújulás hulláma - miközben Európában egy ezzel éppen ellenkező irányú szekularizációs folyamat ment végbe. A szélsőséges iszlamizmus ideológiája - ahogyan a 20. században a nácizmus és a kommunizmus - Marokkótól Pakisztánig tömegeket fertőzött meg. A radikális iszlám Nyugat-, kapitalizmus- és Izrael-ellenes ideológiát képvisel.
2007-ig a radikális iszlám képviselői előtt a terrorizmus jelentette az egyetlen lehetőséget a konfrontációra. Gázától Manhattanig öngyilkos merénylők váltak e borzalmas ideológia „hőseivé". Az iráni elnök, Mahmúd Ahmadinezsád olyan fegyverre vágyott, amellyel sakkban tudja tartani az Egyesült Államokat és annak közel-keleti szövetségesét - ezért úgy döntött, hogy felgyorsítja Irán nukleáris programját.
Más körülmények között nem lett volna nehéz meghiúsítani Ahmadinezsád szándékait. 1981-ben Izrael bebizonyította, hogy egy megelőző csapással képes Irak nukleáris törekvéseit romba dönteni. 2006-ban számos tanácsadó sürgette Bush elnököt: Iránnal szemben hasonló csapásra volna szükség. De az amerikai kormányzat végül úgy döntött: a diplomáciai megoldást választja. Mind az európai, mind az amerikai közvélemény határozottan ellenezte az Irán elleni katonai beavatkozás lehetőségét. Az elhúzódó iraki háború sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: a koalíció nem talált rá Szaddám Huszein tömegpusztító fegyvereire, az iraki belpolitikai helyzet pedig egyre kilátástalanabbnak tűnt.
Amerikában a lakosság a nemzetközi katonai szerepvállalás csökkentésére és nem a növelésére szavazott. Az európaiak pedig hallani sem akartak arról a „feltételezésről", hogy Irán valójában atomfegyvert készül megalkotni.
Ezért a történelem megismételte önmagát. 2007-ben egy antiszemita, demagóg politikus először megszegte országa nemzetközi egyezményeit, majd felkészült egy háborúra. A Nyugat először megpróbálta az irániakat gazdasági szankciókkal jobb belátásra bírni. Amikor ez látványosan kudarcba fulladt, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé került az ügy. De mivel egyes tagállamok - Kínával az élen - éltek a vétójogukkal, az ENSZ csak semmitmondó határozatokkal és hatástalan szankciókkal sújtotta Teheránt.
Csak egyvalaki tudta volna megerősíteni Bush elnököt abban, hogy a megelőző csapás az egyetlen kiút a válságból. Nem Tony Blair, akinek belpolitikai elfogadottságát romba döntötte az iraki háború, és aki már visszavonulóban volt a politikától - hanem Ariel Saron egykori izraeli miniszterelnök. Ő azonban kómában feküdt egy izraeli kórházban.
A Nyugat újra illúziókba ringatta magát. Egyesek úgy vélték, Ahmadinezsád biztosan azért fenyeget háborúval, mert gyengül az elfogadottsága Iránban. Washington és London tehát kivárt. Vártak arra, hogy Iránban egyszer csak békés hatalomváltás történik. Ahmadinezsád így nyugodtan folytathatta az urándúsítást. A nukleáris fegyverek leszerelésének álma szertefoszlott. Rövidesen Teherán bejelentette: nukleáris rakétával rendelkezik, amellyel Tel Avivot vette célba. Izrael atomfegyverrel vette célba Teheránt.
Az optimisták azzal érveltek, hogy a Közel-Keleten a kubai rakétaválság fog megismétlődni. Mindkét fél háborúval fenyegetőzik majd, de az atomfegyverek indítógombjait senki sem nyomja meg. Ebben reménykedett Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter is, amikor a két ország fővárosa között ingázva próbálta önmérsékletre inteni a feleket. De nem így történt.
A 2007 augusztusában felrobbanó atombombák nemcsak a diplomácia kudarcát jelentették, hanem az olajkorszak végét, és némelyek szerint a nyugati civilizáció alkonyának kezdetét. A konfliktus gyorsan eszkalálódott, az iraki síiták elfoglalták az országukban megmaradt amerikai katonai bázisokat, a kínaiak pedig azzal fenyegetőztek, hogy Irán oldalán belépnek a háborúba.
A történészben önkéntelenül is felmerül a kérdés: a 2007-től 2011-ig tartó háború nem a Bush-adminisztráció eredeti „megelőző csapás" politikájának legitimitását támasztja-e alá? Ha ugyanis 2006-ban az Egyesült Államok ezt az utat választja, az iráni nukleáris fenyegetést minimális veszteségek árán fel lehetett volna számolni, és így a Nagy Öbölháborúra soha nem került volna sor
Nos, kis reggeli matek... Kína: 1,3+ India 1+ Orsoszország és kisebb barátai... +pár arab ország= a Föld fele lakossága! Ebben ugye benne volt az olcsó! munkaerő legnagyobb része.
