Figyelj, erted azt a mondatot, hogy
"a kezdeti feltetelek szerint minden elromlott es csak ez a tiz stoppered van. Meg az eszed. Ha van."
Ha nincs, nincs. Nincs atomorad, nincs GPS-ed, nincs aramod, nincs semmid, csak tiz stopper. Meg a robot.
Nem erdekelnek az atomorak, az mind, mind hazugsag. Te is tevedsz, hatalmasat. Nincsenek ilyen kiserletek, ha ertenel hozza meg is lepodnel. Van a Hafele Keating ami kifejezetten csalas, kerdezd mormotat, ő talan mar erti miert. Van ket repulos kiserlet egyetlen atomoraval az egyikrol azt hazudtak, hogy a Hafele kiserlet ismetlese, de ez NEM IGAZ, nem ismetles, egyetlen oraval, egyetlen felszallassal, nem korbe a foldon oda vissza.
Van még egy piknikezo apuka aki a hatizsakban felvitt a hegyre egyetlen atomorat ket napra es lelkendezve hirdeti hogy o bizonyitta a relelmet. Kozlemeny sehol.
Nemhogy szazezer kiserlet de egyetlenegy rendesen megtervezett es megcsinalt kiserlet sincs. Van meg a Chou oraja, ami nem is ora es nem is hoztak vissza. Na ez van a szazezer kiserlet helyett, a semmi. Ugyhogy maradjunk a stoppereknel.
Visszahoztad a stoppereket itt vannak az asztalon. Az etalonok 365 napot mutatnak, mert ez a sajat idejuk.
Mit mutatnak a repult orak? Erre valaszolj, a tobbi NEM erdekel, kimelj meg tole.
Velhetoen azok is a sajat idejuket mutatjak, mi mast tehetnenek. Na de mennyi ez, 1 nap vagy 365 nap? (a tobbi lehetoseget most hanyagoljuk ha kerhetlek)
Ez a kísérlet jóval egyszerűbben is elvégezhető és sokkal pontosabban is. Elég csak két atomóra, az egyiket pár méterrel feljebb rakod, vársz vele egy évet vagy elég csak egy napot, és amikor visszarakod a másik mellé, össze lehet hasonlítani, hogy mennyit mutatnak a szinkronizált atomórák. Na, most a poén az, hogy ezt már százezerszer elvégezték a világon, több helyen is, akinek volt pénze és ideje erre köztük a kételkedő fizikusok is. Ma már a szenzáció nem az, hogy kimérték az időeltérést vagy, hogy Einstein tévedet, hanem az, hogy kinek van a pontosabb atomórája. :)
A relativitás olyan nem mond, hogy a sajátidőddel nem történik semmi csak, ha a saját idődet méred önmagában, akkor a mennyiség mindig invariáns minden esetben.
"Ez már magában bizonyíték."
Ez sajnos csak a sajat butasagodra bizonyitek. Segits megertened, rendben?
Tegyuk fel, a foldon elfogytak a radiok, a teleszkopok, minden elromlott, csak tiz darab stoppered van ami szamlalja a napokat meg egy robot ami el tudja vinni az orakat jo messze.
Inditd el a stoppereket egyszerre a ket kezeddel, otot tegyel le az asztalra, a masik otot meg kuldd el a robottal egy fekete lyukba (jo, jo, csak jo kozel hozza).
365 foldi nap mulva hozasd vissza az orakat a lyukbol es tedd magad ele az asztalra. Most megvizsgalhatod mind a tiz ora sajatidejet.
A foldi orak 365 napot mutatnak ez nem vitas, remelem. De mennyit mutatnak az utaztatott orak?
Ha 365 napot, akkor az utaztatott orak sajatidejevel nem tortent semmi es igazad volt amikor azt allitottad, hogy "A belehulló anyag ideje saját magához képest nem is fog megváltozni"
Ha mondjuk csak 1 napot mutatnak az utaztatott orak akkor en vagyok a hulye, a relelm igazat mond amikor azt allitja, hogy az orak maskeppen jarnak odafonn.
Persze erre a valaszra nem szamitok, mert ugye a relelm azt is mondja, hogy az orak sajatidejevel nem tortenik semmi.
Nehogy gyere a relativisztikus meresekkel, meg a tavoli megfigyelesekkel mert a kezdeti feltetelek szerint minden elromlott es csak ez a tiz stoppered van. Meg az eszed. Ha van.
A belehulló anyag ideje saját magához képest nem is fog megváltozni. Mihez képest? Csak is saját magához képest nem tér el önmaga valóságától. De ez logikus nem? Olyan nem is lehet, hogy valami önmagához képest eltér saját magától, ez értelmetlen. Maga a választott mérési módszer értelmetlen.
Gondold végig, ha a sajátidőd tegyük fel, tényleg változik is a valóságban saját magához képest mérve akkor is változatlan eredményt kapnál akár így akár úgy. Ez egy zsákutca. Hogy a valóságban is változatlan az egyáltalán nem biztos, mert a mérési módszer erre alkalmatlan. Úgy mérhető meg igazából, ha ugyanonnan szemlélve egy másik órához képest méred.
Ha te besétálsz egy órával a kezedben egy erős gravitációs térbe, akkor hiába lesed az órádat, hogy gyorsabban kezd-e járni vagy lassabban, mert te magad is része vagy az óra valóságának. Te is ugyan ott vagy, része vagy annak a valóságnak és önmagad valóságához viszonyítva meg keresheted az eltérést. Ez kb. olyan mikor a tükörbe azt nézed eltérsz-e saját magadtól.
A GPS órák szinkronizálva vannak rendszeresen a Földön lévő központi atomórával, így hiába hoznák vissza erre a kísérletre alkalmatlan.
Csak úgy látszik az időeltérés? Ha a távolban nézel egy órát a sajátodéhoz képest, amik szinkronizálva vannak egymással, nyílván eltérést lehet mérni a fény miatt. A fénynek időre van szüksége, hogy elérjen a szemedbe és feldolgozd az információt, tehát van egy kis késleltetés a dologban, de azt már nem magyarázza meg, ha a távol lévő óra eltérése miért nő folyamatosan más erejű gravitációban? A GPS óráknál pont ez tapasztalják, hiába szinkronizálják a rádióhullám terjedési sebességét is beleszámítva meg miegyebeket másnap lehet újra szinkronizálni és csak akkor működik a rendszer, ha a relativitást is beleszámítják. Ez már magában bizonyíték.
A GPS óra magához képest változatlan így van Ez az egyik verzió
na de a saját valósága eltérhet egy másik óra saját valóságától. És ez a másik verzió.
Ezek között kell döntened. Nem térhet el a két óra valósága, hiszen Te mondtad, hogy az órák saját valóságával az ég egy világon semmi sem történik: A belehulló anyag ideje saját magához képest nem is fog megváltozni.
Ez pontosan annyit jelent, hogy akármi történik az órákkal, a mozgásállapotban vagy gravitációs állapotukban beálló bármilyen változás az órák járását nem változtatja meg. Te mondtad. Már csak meg kell értened amit mondtál.
A behulló anyagot gyorsíthatod, hatalmas gravitációs erőtérbe helyezheted, az órájuk járása ettől nem változik meg.
Kit érdekel, hogy ezt most Te honnan szemléled és mit látsz belőle? Most itt nem az a kérdés, hogy hogyan írod le messziről nézve, ez nem számít. A kérdés az, hogy az óra járásával történik e valami vagy semmi sem történik vele. Erről kell döntened.
Azt állítottad, hogy semmi sem történik vele, lásd kék mondat. A kérdés könnyen eldönthető:
Vissza kell hozni egy GPS órát
és megnézni mennyit kettyegett. Mert menetközben másként látszik, ez tény. De a valóságban ugyan mennyit? Hiszen a sajátideje nem változott még szerinted sem, akármennyit gyorsítasz rajta. Ezt csak akkor tudod eldönteni ha visszahozod az órát.
Döntenem kell? :) Nem kell, mert két különböző vonatkoztatási pontból mérünk nem ugyanarról.
A sajátidő mérése egy invariáns mennyiség akár így akár úgy. Maga a választott vonatkoztatási pont csak a saját valóságát méri, de nem mérhető meg vele a saját valóságod változásai.
Például egy autó sebessége is változatlan lesz saját magához mérve, hiába gyorsít vagy fékez. Pedig az autó sebessége változik is, gyorsul és lassul, csak a választott vonatkoztatási pont ezt nem tudja lemérni. Vagy egy test helye és elmozdulása saját magához viszonyítva szintén változatlan akárhol van, akárhogy mozog. Mindenkép szükségünk van egy másik vonaloztatási pontra is és egy koordináta rendszerre, hogy a változókat is le tudjuk mérni. A GPS óra magához képest változatlan így van, na de a saját valósága eltérhet egy másik óra saját valóságától. :)
Ha a relativitás csak a látszó világot írná le, akkor hibás lenne a matematikája és a gyakorlatban se működne, amikor a valóságra használják nap, mint nap.
"A belehulló anyag (megfigyelő) ideje saját magához képest nem is fog megváltozni.."
Akkor megegyeztunk, a mozgas es a gravitacios allapot az orakra semmi de semmilyen hatassal nincsen. Az orak nem fognak gyorsabban vagy lassabban jarni a valosagban.
Az osszes relativista hokuszpokusz csak a latszo vilagra vonatkozik, a valosagban a mese dolgok a hoszkontrakácioval meg az idodilattanciaval NEM TORTENNEK MEG.
De ugye akkor abban is megegyezhetunk, ha "A belehulló anyag (megfigyelő) ideje saját magához képest nem is fog megváltozni" akkor a GPS ora saját magahoz kepest szinten nem valtoztatja a jarasat ott fönn, keringes kozben.. :))
Dontened kell, ket lovon nem ulhetsz egyszerre, a kettőt nem zagyvalhatod ossze. Vagy a dilattanciat valasztod vagy amire letetted a garasodat, ide:
"A belehulló anyag (megfigyelő) ideje saját magához képest nem is fog megváltozni.."
A belehulló anyag (megfigyelő) ideje saját magához képest nem is fog megváltozni, de az eseményhorizonttól messzebb lévő megfigyelő óráját gyorsabbnak méri a sajátjához képest, vagyis felgyorsulni látja a világot időben. A másik megfigyelő meg fordítva vélekedik a belehulló megfigyelőről, lelassul időben. Most tegyük fel, hogy a fekete lyukba tartó megfigyelő elindul visszafele és közben figyeli az óráját a másik megfigyelő órájához képest. Azt fogja tapasztalni, hogy a másik órája fokozatosan, ahogy előre halad újra elkezd egyforma sebességben járni az övével. Vagyis a felgyorsultnak látott világ újra normálisnak látja, de időben már a jövőbe érkezik vissza, mert visszafele jövet nem fog visszatekerődni a felgyorsulni látott világ. A messzebb lévő megfigyelő meg azt tapasztalja, hogy számára időben sokkal több ideig tartott mire visszaért hozzá és öregedni is lassabbnak látta.
Nem az a lényeg, hogy mi látszik, hanem az hogy mikor látszódik időben a megfigyelők számára ugyanaz az esemény. Azt nem állíthatjuk ilyenkor, hogy az esemény (például félúton az eseményhorizonthoz) egy időben történik számukra. Az idő relatív és a látott valóság attól függ, hogy épp hol vagyunk térben és időben. De, hogy valójában mi történik a valóságban, arra a speciális relativitás adja meg a választ.
Remélhetőleg elégedett vagy a mélyebb indoklással vagy tán nem logikát keresel benne? Azt hiába keresel mert annyi nincs benne mint tyúkszemben a látóideg.
A fizikus logika ez: tanuld meg azt a rengeteg marhaságot amit ÉN mondok (mert mások mégnagyobb marhaságokat mondanak)
Aztán meg hidd el és kussolj.
Nincs ismert hatás ami megállíthatná a további összeomlást..
Hazugság. A relelm a fizikusok szerint sem alkalmas a fekete lyuk leírására, pont ott nem jó. A nem extrém helyeken írja le a LÁTSZÓ világot. De a valóság ott is más. Ha logikát keresel akkor nyomó gravitáció. Az összeomlást a csillag felszíne állítja meg. Mint ahogy a Földön sem esel bele a magmába (a föld magjába) mert megállít a földféreg amin állsz, a talaj.
A fizikusok szerint mind a két óra lassabban jár (az egyik innen nézve, a másik amonnan nézve). Na innentől kezdve egy szót sem lenne érdemes rá vesztegetni.
Ez csak akkor lehetséges ha az órák nem a valóságban járnak másként hanem csak úgy látszanak.
De ezt mormota is így éli meg tudat alatt, lásd 472, csak nem mondhatja ki, mert akkor szembeköthetné magát a tükör előtt.
Fogd fel mormota, hogy a sajátidő a valóság. És ez egy millió tonna matematikával is így van.
"A töltéssel kapcsolatos megjegyzésed szintén ilyen naív elképzelés - nem számít már az erő, minden térszerű irány befelé mutat. Nincs ismert hatás ami megállíthatná a további összeomlást, így az elektromágneses erő sem."
Ezek nagyon konkrét és nagyon magabiztos megállapítások. Mire alapozod? Itt most nem egy teoria nevét kérdezem, hanem annál mélyebb indoklásokat szeretnék kapni.
"..a behulló anyag megállni látszik a horizonton. A behulló objektum viszont véges saját idő alatt eléri a szingularitást."
Latod mormota, megallni LÁTSZIK, csak ugy latszik. De a valosag mas, a belehullo anyag idejevel nem tortenik semmi, ugy esik bele ahogy kell, szepen gyorsulva, az esemenyhorizonton eppen fenysebesseggel, beljebb meg meggyorsabban. Aztan koppan egyet es megall az objektum felszinén (ez most nem matematikai szamitott felszin paradox, hanem a csillag felulete aminek a behullo anyag beleutkozik)
Azert latszik megallni, mert onnan a feny pont fenysebessegu szembeszelet kap es innen nem tud kimaszni, a foldre soha nem erkezik meg. Nem az oraja allt meg, csak fuj a szel. Graviton szél.
Hjah, persze ha te kiszamitottad.. akkor nincs mit tenni.
Nem fogok a rögeszméd ellen érvelni, semmi értelme. Nem érted a fizika lényegét. Nem olyan mint a szépirodalom, a fizikában nem az a jobb elmélet ami neked jobban tetszik. A fizika arra való, hogy ki lehessen dolgokat számítani, és az a jobb elmélet amivel ez pontosabban lehetséges. Csak ez számít.
A tieddel semmit se lehet kiszámítani. Ha szerinted mégis, akkor visszatérhetünk rá ha majd kiszámítasz valamit számszerűen, ellenőrizhetően.
"Nincs más mint az altrel matematikája. Az teljesen naív elképzelés, hogy csak úgy megáll az összeomlás.."
Ejnye mormota, teljesen naiv elkepzeles, hogy NEM all meg a belehullas, pont itt mond csodot a relelmed, a fekete lyuk egy csillag, nem erted? Vedd ugy hogy a Napba hullik bele az anyag, de ez a Nap egy sokkal nagyobb tomegu csillag.
Van mas mint a bargyu relelm, de lehet hogy te ezt még nem is erted? Elmodom megegyszer. A fekete lyuk kozponti nyomasa NEM LEHET NAGYOBB mint a fekete lyukon kivul mindenhol jelenlevo DVAG gravitonok altal okozott nyomas. Ez jo nagy, de NEM vegtelen. A DVAG vegtelen mennyisegu de nem vegtelen ereju. Ez a kulso nyomas szab hatart a fekete lyuk belso nyomasanak.
Mitol naiv ez az elkepzeles? Azert mert nem a tied? Ezert jobb a nyomo gravitacio mint a relelm. A relelmmel ne csinalj semmit a fekete lyuknal mert ostobasag.
Megall az osszeomlas mert nincs is semmlyen osszeomlas, addig nő a nyomas amig novekvo tomeg teljesen learnyekolja a kivulrol erkezo gravitonsugarzast.
Aztan mar nem nől, nincs itt semmifele szingularitas, igazad van paradox.
Attól függ, kinek az idejében mérve. Külső, az adott távolságot megtartó megfigyelő rendszerében a behulló anyag megállni látszik a horizonton. A behulló objektum viszont véges saját idő alatt eléri a szingularitást.
Fekete lyuk ügyben nem lehet józan paraszti észre támaszkodni, mert a hétköznapi tapasztalatok semmit se érnek. Nincs más mint az altrel matematikája. Az teljesen naív elképzelés, hogy csak úgy megáll az összeomlás és megmarad valami gömb középen.
A töltéssel kapcsolatos megjegyzésed szintén ilyen naív elképzelés - nem számít már az erő, minden térszerű irány befelé mutat. Nincs ismert hatás ami megállíthatná a további összeomlást, így az elektromágneses erő sem.
A szingularitást persze nem csak te nem kedveled, hiszen nagy valószínűséggel annak a jele, hogy nem tudunk eleget. De egyelőre nincs ismert feloldása, az egyesített kvantum-gravitáció elmélettől várják hogy esetleg ki lehet vele küszöbölni.
"A fekete lyuk egy objektum, csak nem latjuk. A napnak nincs felszine, nem ertelmezheto rajta a felszin geometriai fogalma."
Ahogyan azt már megszoktam tőled, ismét elviszed a témát a végtelen precízbe, ahol aztán minden válasz befuccsol. A Nap sugara igenis 700 ezer km, és néhány ezer km kitüremkedéssel nem törödünk. Szerintem Einstein is a fenti értékkel számolt, amikor az 1,7 szögmásodrerc fényelhajlást számolgatta.
"A Schwarzschild megoldásban a fekete lyuk egy szingularitás, amelynek fő jellemzője a tömege. Emellett még eltromos töltése és impulzusmomemtuma lehet, de utóbbi a Schwarzschild lyuk esetében nulla."
Én sajnos nem hiszek a szingularitásban. Egyszer azért, mert materialista vagyok - a világot anyagi jellegűnek gondolom - és ebbe a képbe nem fér bele egy kiterjedés nélküli anyagi pont. Azután vannak a kvazárok, melyek néhány fénynap kiterjedésű, változó fényerejű nagyméretű objektumok. A mai vélekedés szerint ezek változtak át fekete lyukká, ámde elég volt a Schwarzschild sugár alá zsugorodniuk, a geometriai ponttá zsugorodás indokolatlan.
Az 1 cm sugarú fémgömb elektromos kapacitása 1 centiméter. A centiméter egy régies kapacitás-mértékegység, átszámítva 1,3 pF (piko-farad). Egy ilyen golyó tehát 1 volt feszültség mellett 1,3 pF elektromos töltést tárol. A Füld sugara 637000000 cm, így kapacitása 0,0008 farad, 0,8 mikrofarad. Ez nagyon kicsi érték, 1000000 volt feszültség mellett mindössze 800 coulomb töltést tárol. Egy fekete lyuk talán még kisebb, 1000000 V-re feltöltödve el fogja taszítani magától a felé közeledő további elektronokat. Ezért úgy vélem, hogy a fekete lyuk elektromos töltéséről nem lenne szabad beszélni, ez a téma komolytalan.
"Swarzschild egy autoimmun betegségben (tehát nem fertőzésben) szenvedett, ami először valóban a fronton jelentkezett 1915-ben. Ezek után még hazatért, dolgozott, publikált, majd 1916 májusában belehalt a betegségébe."
"Néhány héttel azután, hogy elküldte Einsteinnek a számításait, a fronton egy súlyos immunbetegség támadta meg, ami felfalta a börsejtjeit, és májusban, negyvenkét éves korában meghalt."
Walter Isaacson: Einstein - Egy zseni élete és világa Alexandra kiadó 2007
Bármelyik verzió igaz lehet, mert hiszen tudjuk, hogy annyi történelem és életpálya van, ahány történész és életrajzíró.
"Attól, hogy az áltrel nem tudja értelmezni a fekete lyuk felszínét, szerintem még kell lennie felszínének." A fekete lyuk egy objektum, csak nem latjuk. A napnak nincs felszine, nem ertelmezheto rajta a felszin geometriai fogalma. Mert egy gazgömb ami nem is gömb alaku, allandoan valtozo, robbano viharos csillag. A felszin elmeleti, elvont, matematikai konstrukcio, ezert az esemenyhorizontnak van felszine, mert az esemenyhorizont is egy matematikai konstrukcio.
A foldnek nincs felszine, mert nem tudjuk, hogy ebbe a matematikai/geometriai definicioba bele kell e erteni a fold gazburkat, a hullamzo oceanokat az eppen repulo repulogepeket vagy az ugralo embereket.
A felszin tehat szamihato, bizonyos egyszerusito, idealizalo feltetelek mellett, de nem egy letezo dolog.
Scwarzschild, a nagyszerű csillagász, fizikus és matematikus a nyirkos lövészárokban börgombát kapott és két héten belűl belehalt.
Csak a pontosság kedvéért, mert ez kicsit dehonesztáló.
Swarzschild egy autoimmun betegségben (tehát nem fertőzésben) szenvedett, ami először valóban a fronton jelentkezett 1915-ben. Ezek után még hazatért, dolgozott, publikált, majd 1916 májusában belehalt a betegségébe.
A Schwarzschild megoldásban a fekete lyuk egy szingularitás, amelynek fő jellemzője a tömege. Emellett még eltromos töltése és impulzusmomemtuma lehet, de utóbbi a Schwarzschild lyuk esetében nulla. Semmi más tulajdonsága nincs. (Kopaszsági tétel).
Ehhez tartozik egy eseményhorizont sugár. Vagyis adott tömeghez adott sugár tartozik. Nem függ semmi mástól az eseményhorizont sugara. (Ha impulzusmomentuma is van, akkor az a Kerr megoldás, nagyon érdekes tulajdonságokkal.)
Amit te mondasz, az teljesen más. A tömeg mellett még valamiféle "belső sugara" is lenne a lyuknak, és ez is beleszólna az eseményhorizont sugarába. Erre írtam, hogy ez nem a Schwarzschild fekete lyuk, hanem a te saját elképzelésed, ami lényegesen különbözik a Schwarzschild lyuktól.
Azt tippelem, hogy az altrel meg sem enged ilyen megoldást - de ezt nem állítom csak tippelem, mert nem értek hozzá.
"Scwarzschild már kapott Nobel-díjat? Nem? Akkor majd fog:DD"
Karl Scwarzschild egész biztossan nem fog Nobel-díjat kapni. 1916-ban meghalt és halál utáni (post humus) díjat nem adnak ki. b Német katonaként besorozták az orosz frontra az 1. Világháborúban. Nem puskagolyó végzett vele, nem szurony nem akna és nem srapnel. A srapnel olyan tüzésrégi lövedék, amely a levegőben visít, és becsapódáskor 150-1200 vasgolyót lő szét. Volt egy olyan hiedelem, hogy a lövészárok teljes biztonságot nyújt ellene, ha jól összekuporodunk. Ez azonban nem igaz, mert egy katona a fűtyből megérezte, hogy pont feléje jön. Kiugrott a lövészárokból és így túlélte, bár a robbanás csúnyán beterítette homokkal és sárral.
Scwarzschild, a nagyszerű csillagász, fizikus és matematikus a nyirkos lövészárokban börgombát kapott és két héten belűl belehalt. Ily modon Einstein elveszítette egyik fontos matematikai támaszát.
"....Az altrel egyenleteinek Scwarzschild megoldásában "a fekete lyuk felszíne" nem értelmezhető, ennek megfelelően ez a mondatod sem értelmezhető: "a Scwarzschild-sugár millió kilométereket változhat, ha a fekete lyuk felszíne egy milliméter-t változik"...."
Attól, hogy az áltrel nem tudja értelmezni a fekete lyuk felszínét, szerintem még kell lennie felszínének.
Az un. eseményhorizont millió kilométereket változhat, ha a fekete lyuk felszíne egy milliméter-t változik.
Elnézést, elkeveredtem a fogalmak használatában. A kifogásolt mondatban az eseményhorizont a jó szó. Ez a felület az, ahonnan ugymond nincs visszatérés, ha az űrhajó átlépi. Ezen közben a Swarzschild sugár egy elméletileg kiszámolt gömbfelület sugara, öt naptömeg esetén ez 15 km. Ha a csillag ennél kisebbre zsugorodik, akkor változik át fekete lyukká.
A Schwarzschild megoldás szerint nincs ilyen véges méretű gömb, szingularitás van középen. Az összeomlást semmiféle jelenleg ismert hatás nem képes megállítani. (abban bíznak, hogy az egyesített kvantumgravitáció majd kiküszöböli a szingularitást)
Az altrel egyenleteinek Scwarzschild megoldásában "a fekete lyuk felszíne" nem értelmezhető, ennek megfelelően ez a mondatod sem értelmezhető: "a Scwarzschild-sugár millió kilométereket változhat, ha a fekete lyuk felszíne egy milliméter-t változik".
Ha te feltételezel egy véges sugarú nem összeomló gömböt és erre számolsz ki valamit, az nem a Schwarzschild megoldás (valószínűleg nem is létezik olyan megoldás az altrel keretein beül ami ezt megengedné - de nem értek eléggé hozzá hogy ebben biztos legyek).
Karl Scwarzschild német fizikus és csillagász nem kapott Nobel-díjat, bár igen jelentős számításokat tett le az asztalra. De Einstein is mindíg hozzá fordult, amikor elakadt az általános relativitás elmélettel kapcsolatos számításaiban. Magát a Scwarzschild-sugarat borzasztó egyszerű kiszámítani:
RS=2GM/c2
Ezt a sugarat bármilyen tömegű égitestre meg lehet határozni. De ha az égitest tömege túl nagy, pl. 5 naptömeg, akkor az összezsugorodhat egy kritikus méret alá. Ilyenkor a csillag R0-sugara lecsökken a kritikus RS sugár (un. Scwarzschild-sugár) alá, és ekkor a csillag felszínét nem képes elhagyni a fény. A „tipikus" tömegű fekete lyuk kritikus sugara kb. 15 km. Ha a csillag felszíne véletlenül éppen ezen RS-határig ér, úgy a felületről induló fénysugár a végtelenben veszíti el energiáját, és onnan fordul vissza. Ha a tényleges sugár egy igen kicsivel - egy ezredmilliméterrel - kisebb, úgy a fénysugár már 256 millió kilométer után visszafordul. Ezzel az R1-sugárral alkotott gömbfelületet nevezik a csillagászok eseményhorizontnak. Egy megfigyelő űrhajó egyébként ezen a pályán pontosan egy év alatt járná körbe ezt a fekete lyukat.
