Igen így volt, hála a rengeteg kis államnak és 1555-ös Augsburgi vallásbékének, amely szerint az állam uralkodója szabadon választhatott vallást és alattvalóinak ezt kellett követnie.
Ezen is jól látható az, amiről már többször beszéltünk különböző topikokon, hogy Baden, Württemberg és részben Rajna-Pfalz és a Rajna-vidék is nagyon mozaikos volt vallási szempontból, aránylag kis területen váltogatták egymást a katolikus és az evangélikus többségű települések.
Bernárd ( 797 - 818 ) Itália királya. Amikor Jámbor Lajos császár, Lajos fia Lothár hűbéresévé akarta tenni Bernárdot, Bernárd összeesküvést szervezett Lajos ellen, ez kiderült és megvakították Bernárdot, aki ebbe belehalt.
Pipin ( 773 - 810 ) Itália királya ( 781 - 810 ). Karlmann néven született, bátyja Pipin kitagadása után lett átnevezve. 781-ben megkoronázta Adorján pápa a langobard vaskoronával Itália királyának. 791-ben támogatta apja avar hadjáratát, délről támadott seregével, amikor apja hazatért, ő folytatta tovább a harcot az avarok ellen, a másik vezér Erik Friaul hercege volt. Együtt kifosztották az avar fővárost. 810-ben eredménytelenül ostromolta Velencét, majd nemsokára meghalt. A felesége Berta volt, Vilmos Toulouse hercegének lánya. A házasságból öt lány született. Az egyik lány Adelaide, I.Guidó spoletói herceg felesége lett. Volt egy törvénytelen fia Bernárd , ő örökölte Itália királyságát.
ifjabb Károly frank király ( 772- 811 ). Púpos Pipin kitagadása után, 781-ben Károly Neustria királya lett. Ő lett volna Károly utódja, ezért 790-ben Frankföld és Szászország társuralkodója lett. 800-ban Rómában megkoronázták frank királynak. Még apja előtt meghalt 811-ben, nem voltak gyerekei.
781-ben Pipin kitagadása után három fiát megkoronáztatta királynak, Károly lett Neustria királya, Pipin lett Itália királya, megkoronázták a lombard vaskoronával, Lajos lett Aquitania királya. A fiai sok hadjáratot viseltek a birodalom határai védelmében. 813-ben magához hívatta egyetlen élő fiát Lajost, megkoronáztatta örökösének. A következő év 814 januárjában halt meg Károly, az Aacheni katedrálisban temették el.
Púpos Pipin ( 767 - 811 ), ő púposan született, ezért alkalmatlanak számított az uralkodásra, az elégedetlen nemesek köré gyűltek, az ellenzék központi alakja lett így. 780-ban ezért Károly kitagadta fiát és harmadik fiát Karlmannt átkeresztelték a Pipin névre. Ennek ellenére az udvarban maradhatott. 792-ben az elégedetlen nemesek rávették hogy csatlakozzon lázadásukhoz. Meg akarták ölni Károlyt, feleségét Hildegardot és a tőle született három fiút. Az összeesküvés lebukott, Károly gyűlést tartott Regensburgban és elrendelte a résztvevők kivégzését. Pipint pedig kolostorba zárták.
Miután Károly elfoglalta a szász Nordalbingia területét szomszédai lettek a dánok.
808-ban Godfried dán király sáncrendszert épített ki a határon, majd hajóval kalózámadást indított Frízia és Flandria ellen. Mivel ellenséges viszonyban volt Károly szövetségesével a szláv obodrita törzzsel, lerombolta kereskedővárosukat Reric városát és saját kereskedővárost épített dán területen, Hedeby városát.
Godfried gyilkosság áldozata lett, utóda Hemming békét kötött 811-ben Károllyal, az Eider folyó lett a határ a két állam közt.
Ekkoriban Velence és Itália déli részének többsége Bizánc uralma alatt állt.
804-ben azonban Velence Pippint, Károly fiát, Itália királyát ismerte el hűbérurának. Kitört a háború Bizánc ellen, I. Niképhorosz császár flottája a frank Itália partjait támadta, 810-ig tartott a harc. Ekkor Velence újra elismerte Bizánc uralmát.
Aachenben békét kötött a két császárság, Károly megkapta az Isztriai-félszigetet.
812-ben I.Mihály bizánci császár elismerte Károly császárságát.
799-ben III.Leó pápa ellen fellázadt a római arisztokrácia és ő Károlytól kért segítséget.
800-ban Károly serege visszahelyezte a pápát hatalmába, cserébe Leó pápa megkoronázta Károlyt római császárnak a Szent Péter bazilikában. Ez viszont sértette Bizáncot, mivel ők tekintették magukat Róma birodalom császárainak.
Miután Bajorország frank terület lett, az avarok lettek a birodalom szomszédai.
790-ben indult az első frank hadjárat ellenük, Győrig nyomult be Károly serege, ezzel egyidőben Károly fia Pipin délről támadott egy langobard sereggel. A szász lázadás miatt 792-ben leállt a támadás.
793-ban és 794-ben Pipin és Erik friauli herceg seregei támadták az avarokat. Az avar fővárost is kifosztották. Az avarok megadták magukat, vezetőik Aachenbe utaztak, hűbéresküt tettek és megkeresztelkedtek.
788-ban Károly megfosztotta a bajor herceget Tassilot hatalmától esküszegés ürügyén. Tassilot kolostorba küldték. 794-ben a frankfurti zsinaton Tassilo és családja lemondott a bajor hercegségről. Bajorország frank tartomány lett.
A szlávokkal a szászok elleni harcai során került kapcsolatba.
789-ben indított hadjáratot ellenük, szász csapatokat is bevetve. A Witzin vezette szlávok megadták magukat. Károly túszokat szedett és hittérítőket küldött a szlávokhoz.
795-ben a szlávok katonai segítséget adtak a szász felkelés leveréséhez, Witzin meghalt egy csatában. Az utóda Thrasuco tovább harcolt a nordalbingiai szászok ellen. A szlávok a dánok elleni harcokhoz is küldtek csapatokat később.
805-ben és 806-ban a csehek ellen vezetett sikeres hadjáratot Károly, akik elfogadták uralmát.
787-ben Károly felszólította Benevetó hercegét Arechist, hogy ismerje el fennhatóságát. Miután Károly serege megostromolta Salernót Arechis letette a hűbéri esküt. 792-ben Arechis halála után fia III. Grimoald újra független lett.
Hispániában a córdobai emír I. Abd ar - Rahman sikeresen számolta fel a kis muzulmán törpeállamok függetlenségét, ezért Gerona, Barcelona, Huesca muzulmán uralkodói segítséget kértek Nagy Károlytól, hűbéresküt ajánlottak cserébe.
Nagy Károly 778-ban kelt át seregével Hispániába, menet közben serege lerombolta a baszk Pamplonát, ezért a baszkok bosszút fogadtak. Zaragozáig vonult, ahol az emírek letették a hűségesküt, de eredménytelen volt a hadjárat és haza indult a seregével.
A sereg hátvédjét Roncesvallesnél megtámadták a baszkok és végeztek vele, sok arisztokrata esett áldozatul, köztük a legnevesebb Roland volt Bretagne kormányzója, erről szól a középkor legnépszerűbb éneke, a Roland-ének.
Károly valamikor elfoglalta Korzika és Szardínia szigetét és a Baleár-szigeteket. A szigeteket gyakran támadták arab kalózok, de a genovai flotta sokszor legyőzte őket.
Károly kapcsolatba került a bagdadi kalifával, Harun ar-Rasid megajándékozta Károlyt egy elefánttal és egy mechanikus órával.
A hispániai mórok ellen Károly fia Lajos harcolt, ennek során 785-ben elfoglalták Gerona városát és frank uralom alá került Katalónia. A frankok kihasználták a kis muzulmán törpeállamok lázadásait a cordóbai kalifa ellen és dél felé terjeszkedtek, 795-re uralmuk alatt állt Gerona, Ausona és Urgel.
797-ben fellázadt Barcelona kormányzója Cordóba ellen, ezt kihasználva elfoglalták a frankok a várost, 799-ben visszafoglalták az arabok, Lajos 801-ben újra elfoglalta.
809-ben a frankok elfoglalták Tarragonát és 811-ben Tortosát.
Nagy Károly szinte egész uralkodása alatt a szászok ellen harcolt.
A szászok négy nagy területen éltek: nyugaton Wesztfália, keleten Osztfália, középen Engern, északon Nordalbingia.
Károly 773-ban vezette első hadjáratát Engern ellen, ekkor kivágatta a szászok szent fáját az Irminsult. A hadjárat félbemaradt az itáliai hadjárat miatt.
775-ben jött a következő szász hadjárat, Károly átvonult Wesztfálián, benyomult Engernbe és legyőzte a szászokat Osztfáliában. Károly ezek után hazatért, frank helyőrséget hagyva Sigiburg és Eresburg erődjében.
776-ben leverte Itáliában Spoleto és Friaul hercegének lázadását, utána Szászországba ment, ahol közben a szászok elfoglalták Eresburgot. Legyőzte a szász lázadokat, vezérük Widukind herceg felesége hazájába Dániába menekült. Károly új erődöt épített, Karlstadt volt a neve. 777-ben gyűlést hívott össze a szászoknak Padernborba Károly, ahol kimondták, hogy a szászok a Frank birodalom alattvalói, sok szász lett keresztény hitre térítve.
779-ben levert egy új szász lázadást. 780-ban Lipcsében tartott gyűlésen kimondták, hogy Szászország missziós terület és helyben sok szászt megkereszteltek. 780 és 782 közt béke volt.
782-ben Károly Szászországba jött, kiadott egy szász törvénykönyvet és grófokat nevezett ki, szászokat és frankokat. A törvénykönyv tiltotta a pogányságot, ennek hatására új lázadás tört ki, Widukind vezetésével, támadták a keresztény egyházat.
Károly válaszul Verdenben 4500 szászt végeztetett ki, akik visszatértek a pogányságra.
783 és 785 közt tartott a lázadás, a frízek is támogatták, Károly ekkor foglalta el teljesen Frízföldet. A végén Widukind felvette a kereszténységet. Ezután hét évig béke volt.
792-ben Wesztfália újra fellázadt, a többi szász 793-ban csatlakozott ehhez. 794-ben a frankok leverték a lázadást.
796-ban Engernben lázadás tört ki, Károly a lojális szászok és szlávok segítségével leverte.
