Hálás vagyok és nem akarlak túlterhelni, de ha van rá energiád megnéznéd a másik fórumon az egyetemleges kötelezettséggel kapcsolatos kételyeimet? A cselekvőképesség elvesztésével a szabad akaratot korlátozták, holott a kötelezettségvállalás időpontjában mindkettő fennállt.
Nem veszem zokon, ha hárítod a kérdést már egy tucat ügyvéd megtette az évek során.
Konkrétan: hivatkozhat egy hivatal arra, hogy azért nem tartotta be a KET törvényt, mert én nem tudtam azt, hogy a Jegyzőtől birtokvédemi eljárást kellene kérnem?
Törvényértelmezésben kérek segítséget. Ptk 4 § (4) bek. A bekezdés első fele evidens, a második felét nem tudom egyértelműen értelmezni. Ki az egyik fél és ki a másik? Ez idő alapon dől el, vagy más alapon kell értelmezni?
Hálával gondolok mindenkire, aki erről felvilágosít és arra is, akinek nem sikerül, de megpróbálja.
Ha ezt most az egyszer, egyedi, kivételes alkalommal akarod tenni, akkor nem kell. Azaz ha a bérbeadandó cuccot saját használatodra vetted. Ha rendszeresen akarod ezt csinálni (ha a cuccot eleve bérbeadás céljából vetted), akkor azt csak vállalkozóként (vagy cég nevében) teheted.
Segítséget szeretnék kérni. Bérbe szeretnék adni rendezvénykellékeket. Ehhez szükséges vállalkozás vagy ezt magánszemélyként megtehetem bérleti szerződés kötéssel?
Jogi tanácsot szeretnék kérni hozzáértőtől. Írásos panasszal fordultam egy üzletlánc felé egy biztonsági őr viselkedését kifogásolva. Ezt a levelemet az üzletlánc adott boltjának vezetője átadta a biztonsági őrnek, aki ezzel visszaélve feljelentett engem rágalmazásért. Kérdésem: megvalósult -e a levéltitok sérelme, a levéltitokkal való visszaélés és az adatkezelés sérelme? A panaszlevélbe beleírtam, hogy diszkréten kezeljék az adataimat, mivel nevem, címem, telefonszámom benne volt.
A testvéretek eladósódása csak a saját örökségét befolyásolja a tieteket nem.
A szülői háznak is maximum azon tulajdonrészére fog végrehajtási jog kerülni, amelyet ő örököl.
Az ingatlan sorsáról pedig a szüleiteknek kell dönteni. Ha pl. azt szeretnék, hogy csak a tietek legyen ,akkor készíthetnek végrendeletet, ill. ajándékozási szerződéssel rátok ruházhatják a haszonélvezeti joguk fenntartása mellett, vagy pl. tartási szerződést köttök rá, amelyben ti vállaljátok , hogy eltartjátok őket, cserébe az ingatlan már most a nevetekre kerül stb.
A párod vszinűleg úgy lett adós, hogy (készfizető) kezesi minőségéből 'előléptették'.
Nekem kell az autó munkába járáshoz.
Az autó nem a te tulajdonod.
Meg nem értem, ha én vagyok az üzembentartó, nekem semmi jogom nincs?
Ebben a helyzetben semmi.
De egyébként se több.
Az üzembentartó joga a gk. üzemeltetése, kötelezettsége a gk. műszaki állapotának fenntatása, az üzemeltetéssel kapcsolatos költségek (üzemanyag, stb., esetleges birság) megfizetése. Elővásárlási joga sincs, de ha volna is, az ilyen esetben nem 'játszik'.
Segítségüket kérném,mielőtt ügyvédhez fordulnánk,tisztán szeretnénk látni illetve anyagi helyzetünkből kifolyólag ügyvédhez csak akkor szeretnénk fordulni amikor már valamelyest tisztán látjuk az ügymenetet. Az ügy: Van egy barátnőm,aki jelenleg még férjnél van,van egy közös panel lakásuk,amit banki jelzálog hitel terhel.ez közös a férjével.A válási procedúra még nem lett elindítva,de már szóban tárgyalnak a férjjel.Barátnőm és a lánya,aki 15 éves múlt hozzám fognak költözni,a közös lakásban a férj marad.A férj Németországban dolgozik.A Németadó KFT segítségével megigényelte a családi pótlék visszatérítést 4 évre visszamenőleg.Ez az összeg előreláthatóan a közeljövőben megérkezik a férj által megadott számlára,ami közös a barátnőmmel,tehát ő is teljes jogú eljáró a számlával kapcsolatban.Ez az összeg nagyságrendileg 1,9 millió forint.A kérdés a következő,melynek előzményeit a következőkben kifejtem.Ha a férj "elveszi" a számláról ezt az összeget,amit a közös gyermek után ő igényelt,akkor jogilag ez támadható-e,illetve,mivel a kislány a barátnőmmel marad,kötelezhető-e a férj,hogy az összeget biztosítsa a barátnőmnek?Barátnőmmel 11 hónapja vagyok kapcsolatban,közös anyagi dolgaikat már elé g jól átlátom.A kérdés azon okból merült fel,mert eddig a férj rendelkezett kizárólag a számla felett,szintén a Németadó KFT segítségével tavasszal kapott adóvisszatérítést amit szintén a közös gyerek után igényelt.ez kb. 1600 euro volt amit a férj teljes mértékben elvett elköltött.Hozzávetőleg fél évre visszamenőleg dokumentálva vannak a férj "ügyei"többek közt nőügyek(email formályában),online szerencsejáték(erre a pénzutalások is dokumentálva vannak)és a pénzlevételek dokumentálva.Kb.170 oldalnyi nyomtatott anyag,ami digitalizálva is van.A férj tavasszal töbször hagyta itthon őket 2-8 ezer forinttal egy hónapra,segítségem nélkül a napi megélhetésre sem lett volna pénzük.További információ az ügyben,hogy a közös lakásba a barátnőm bevitt több mint 4 millió forintot,ez örökségből volt az édesapja után,ami nincs dokumentálva.Tehát lakás eladása válás után esélytelen a rajta lévő hitel miatt,ezért gondolta úgy barátnőm,hogy a berendezésekkel és ezzel az összeggel ami a családi pótlé k visszatérítés,legalább valamelyest kompenzálva lesz a bevitt örökség,amit jogi úton nem tud kivenni.Tehát összegezve a fő kérdés,hogy kötelezhető-e a férj,h ezt az összeget Barátnőmnek,illetve lányának biztosítsa? Válaszukat előre is köszönöm! Elérhetőségem:kriszmummy@gmail.comTisztelettel Katona Krisztián
Két társaság szerződést köt egymással egy műszaki szolgáltatással kapcsolatban. A szolgáltatást igénybe vevő elmondja a technikai környezetet, amire az üzletkötő igent mond a szolgáltató részéről. A szolgáltató amúgy általános és semmilyen specifikus műszaki információs anyagot nem ad át a leendő ügyfelének. De szóba sem közöl semmilyen speciális kitételt. Így az ügyfél megköti a szerződést. Majd továbbdja egy alvállalkozónak a technikai megvalósítást. Természetesen az alvállalkozó az ügyféllel együtt kért a szolgáltatásra ajánlatott és a megkapott információk alapján - mivel igenlő válaszokat kapott - kötötte meg a szerződést.
Az alvállalkozó technikai problémákba ütközött, a szolgáltató cég technikai kapcsolat tartó szakembere ezekre a problémákra nehezen adott válaszokat, sok idő telt el amíg reakciók érkeztek. Egy ponton eljutottak arra, hogy nem tud segíteni próbáljon meg ezt, azt, stb. Az alvállalkozó ezt és természetesen folyamatosan a tényeket közölte a megbízójával aki a szolgáltatóval kötötte a szerződést. Mivel bő 5 hónap alatt sem jutottak semmire a megrendelő szerződést bontott. Elment egy másik szolgáltatóhoz, ahol az alvállalkozó kevesebb mint egy hét alatt megoldotta a feladatot, két héten belül az éles üzem elindult.
Közben a "sikertelen" szolgáltató, pénzt követelt a megrendelőtől (kiépítés, üzemelteté, stb.) holott a rendszer egy másodpercet sem működött. Ezért és az elmaradt haszonért beperelte a szolgáltatót. Nemrég volt egy szembesítés: alperes = szolgáltató felperes = aki igénybe akarta venni a szolgáltatást felperes alvállalkozója = aki nem tudta velük megvalósítani csak egy másik szolgáltatóval szakértő akit a bíróság rendelt ki
Megállapításra kerül, hogy a szolgáltató által kibocsátott anyag félreértelmezhető volt. Ezért az alvállalkozó rossz úton járt, a szolgáltató többszöri megkeresés ellenére sem vette észre a tényt és adott figyelmeztetést. Pedig három alkalommal is részletes adatokat kapott az alvállalkozótól a rendszer állapotáról és hibáiról. Csak a közös "szembesítésen" a szakértő segítségével jöttek rá (szolgáltató technikai embere és a vállalkozó), hogy félreértették egymást.
A szolgáltató szakembere azzal érvel, hogy az általa küldött dokumentumból egyértelműen ki kellett volna derülni az alvállalkozónak, hogy mi a feladat.
Most jön a fő kérdés: Mivel lehet érvelni jogi nyelven, mi az a paragrafus, stb., hogy: A szerződés megkötése után több hónappal a konkrét megvalósításkor azaz később küldött konkrét technikai leírást.
Mert ha akár a felperes, azaz az ügyfél, akár az alvállalkozója ha ezzel előb a szerződés kötés előtt tisztában van, akkor nem köti meg a szolgáltatásra a szerződést.
Érvelhet-e azzal a szolgáltató technikai embere, hogy Ő abban a tudatban volt, hogy ez világos az alvállalkozónak, azaz mi a feladat. Elfogadható-e, hogy a szolgáltató technikai embere háromszor nem vette észre az átküldött adatokból, technikai részletekből, hogy az alvállalkozó rossz úton jár? Folyamatosan -ahogy az utólag kiderült - hamis megoldásokat adott, javasolt az alvállalkozónak. Ez a félreértések miatt volt így, a technikai szakember nem vette észre a rossz utat. Maga is elismerte, hogy ilyen mélységbe nem bonyolódott bele az alvállalkozó technikai problémájába ahogy azt a tárgyaláson a szakértővel együtt megtették.
Elfogadható-e a szolgáltató azon érvelése, hogy az alvállalkozó nem értett hozzá, minek vállalta el a feladatot; annak ellenére, hogy a szerződés előtt egy másik ügyfélnek és a szerződés után egy másik szolgáltatónak sikeresen végrehajtotta a feladatokat.
Elvárható lett volna a szolgáltatótól, hogy Ő - mint ahogy állítja a projectek 99%-a sikeres - észrevegye a problémát és figyelmeztesse az alvállalkozót.
Elvárható-e az alvállalkozótól, hogy Ő maga próbálgasson ezt-azt hátha sikerül a hibát megoldani ahogy azt a szolgáltató technikai embere tanácsolta.
Szeretnék tanácsot kérni,a soproni önkormányzat 3 hónapja nem válaszol, egy 900 szülő által aláírt petícióra,hogy miért távolították el szeretett háziorvosukat praxisából amit milliókért vásárolt 2006-ban,aki 400 asztmás beteg gyereket is ellátott,és most ellátás nélkül maradtak? Jelenleg ingyen gyógyítja a napi 30 betegét,mert nem akarnak más orvoshoz menni,és nem is megoldott a betegellátás,számtalan levél bizonyítja,meg egy facebook csoportosulás.
A fenti cégnek pedig csak a szokásos kapcsolatteremtés jellegű oldalán volt a térképrészlet, nem értékesítenek ilyen jellegű dolgokat, tehát nem gondolnám haszonszerző tevékenységnek.
Pedig ez már az. A haszonszerzéshez közvetve hozzásegiti őket, de csüggedésre semmi ok.
A fenyegetőző cégnek kell ugyanis bizonyitania, hogy a kép kihelyezéséből kára származott és azt is, hogy az a kár mekkora.
Ha nem tudja bizonyitani akkor a biró fogja eldönteni. Ez utóbbi esetben a piaci gyakorlatot fogja figyelembe venni, pl. hogy más hasonló esetekben egy ilyen térképszevény használatáért mennyit szoktak kérni. Az összeg ez utóbbi esetben sztem max. 20-30 000 HUF lehet.
Az fontos, hogy a cég irjon a jogtulajdonosnak egy levelet, mely szerint ő jóhiszemű volt és emlitse meg, hogy a jogsértő állapotot már megszüntette. Ha tovább izmoznának, akkor peren kivüli egyezséget kell felajánlani és hajlandóságot mutatni mondjuk 20 rugó utólagos használati dij kifizetésére. Ha ez nekik nem jó, akkor vélhetően megszivják, de sztem perelni nem fognak, mert az ügyvédjük nyilván tudja, hogy a követelésük bagatell és a céljuk tulajdonképp a káron szerzés, magyarul, a palivadászat.
Egyelőre nem engem fenyegetnek perrel, hanem a céget, akinek készítettem a weblapot.
Természetesen próbálok nekik segíteni, egyrészt lelkiismeretik okokból, másrészt ha büntetik őket, akkor utána kártérítési ügyem már nekem lesz velük szemben. A fenti cégnek pedig csak a szokásos kapcsolatteremtés jellegű oldalán volt a térképrészlet, nem értékesítenek ilyen jellegű dolgokat, tehát nem gondolnám haszonszerző tevékenységnek.
tartalom ára most a piacon kb 20-50e forintos sávban mozog, akkor kérhet a cég 1M forintot? Ráadásul nem az 5 évvel ezelőtti árat kellene kifizetni?
Mindenki annyit kérhet a portékájáért, amennyit akar. Kérhetnének 20 milliót is (ha szerződtél volna velük).
Mindenesetre pali vagy, ha fizetsz bármennyit is. A jogsértő állapotot megszüntetted, törölted a képet.
Ha perre kerül a sor, akkor megizzadnak, mert a bizonyitás terhe az övék.
A követelt összeg pedig kirivóan magas a felhasználás jellegéhez képest (káron szerzés tilalma). Te nem szerződtél velük, hanem egy esetleg téves vélelem alapján vetted használatba a képet, amellyel (tudomásom szerint) profitot nem termeltél.
A másik kérdésem azonban még mindig él. Ha az adott elméletileg lopott tartalom ára most a piacon kb 20-50e forintos sávban mozog, akkor kérhet a cég 1M forintot? Ráadásul nem az 5 évvel ezelőtti árat kellene kifizetni?
Gondolom ilyen esetben senki sem köt külön szerződést, hanem letölti és használja nem?
Hogy ki mit csinál, hogyan védi magát, az ugye mindenkinek a saját szoc. problémája.
Nem vagy köteles írásban szerződést kötni, de ez esetben nehezen tudod utólag bizonyítani, hogy jogszerűen szereztél ingyenes felhasználási jogot (amely ugye megvédene attól, hogy utólag valakik előpattanjanak, és pénzt követeljenek), márpedig adott esetben a saját érdeked bizony ez lenne. És azért rossz mondat az, hogy "csak letöltöttem és használtam", mert a szerzői jog alapverzióban a tiltással indul, azaz ha nincs a felhasználásra engedélyed/szerződésed, akkor nem használhatod. Az, hogy valahova fel van töltve, és elérhető, az sajnos nem jelenti ezt az engedélyt, pláne nehéz utólag bizonyítani, hogy ott és akkor milyen kísérő szöveggel (ingyenes felhasználási engedély) volt fent. Nem utolsó sorban az is gond lehet, ha az a valaki, aki az ingyenes felhasználásra engedélyt adott, az nem a valódi jogtulajdonos volt (ő is másolta/lopta/rég eladta másnak a vagyoni jogokat/whatever). Ha semmi nincs a kezedben, akkor nehéz jól kijönni a dologból.
Ha pl. az istockphotos oldalon felkeresem egy ingyenes kép készítőjét, és megvásárolom a szerzői/felhasználói jogát az adott képnek, akkor teljesen jogosan fogom utána perelni azokat, akik mondjuk 3 évvel a vásárlás előtt ingyen letöltötték arról az oldalról azt a képet mondjuk 2M forintra, mert szerintem annyi az értéke?
Ezt értem, az ügy miatt beleástam magam a szerzői jogba.
Én arról beszélek, hogy ha az adott weblapon fel volt tüntetve, hogy szabadon használhatóak a képek, akkor is felelősségre vonható vagyok-e. Gondolom ilyen esetben senki sem köt külön szerződést, hanem letölti és használja nem?
Hogy teljesen érthető legyen mire gondolok: Ha pl. az istockphotos oldalon felkeresem egy ingyenes kép készítőjét, és megvásárolom a szerzői/felhasználói jogát az adott képnek, akkor teljesen jogosan fogom utána perelni azokat, akik mondjuk 3 évvel a vásárlás előtt ingyen letöltötték arról az oldalról azt a képet mondjuk 2M forintra, mert szerintem annyi az értéke?
De ha eddig ingyen elérhető volt, és akkor tegyük fel a felhasználói jog megvásárlása után fizetőssé téve a tartalmat, nem kellene értesíteni az adott tartalmat használó céget?
A normális ügymenet az nem úgy nézne ki, hogy - értesítem, hogy fizetős tartalom, fizessen vagy vegye le, ha nem reagál, akkor állok neki perrel fenyegetni?
Kérdeznék egy tőlem okosabbat, hogy hogyan követelhet egy 2011-ben alapított cég 2008-ban másolt kép után jogdíjat? Mivel nem emlékszem honnan van a kép, még az is lehet, hogy akkor ingyenesen felhasználható volt, a szerzőt sem tudom, kicsoda.
Ráadásul irreálisan túlárazott szelvényről van szó. Hozzávetőlegesen az egész város térinformatikához alkalmas térképe (járműkövetés, GPS, stb..) 70.000 Ft akkor egy 300x400-as png-ért ami városrészlet 1M Ft 5 év után?
