"Csak egy probléma van. Azok a "téves" elvek, a fizika működik. A Gézoo-fizika nem működik. "
Állítod Te aki csak az egyiket ismered, és azt sem érted.. Szemben velünk, akik mindkettőt ismerjük és a tények alapján úgy látjuk, hogy a specrel egy "átfestett"
éterelmélet abszolút sebességekkel, rendszerkhez rögzített éterekkel..
Na az a duma amit Te írtál..
Mert hogy is van ez?
Az éterben a fény terjedési függvénye x=ct és a specrelben ?
De akár lépésről lépésre összehasonlíthatnánk.. síma koppintás, csak jobb a PR-ja..
A Gézoo-fizika még képlékeny.. még kiforratlan.. persze hivatkozhatsz az egyes részleteinek hibáira.. Ezzel csak segítesz abban, hogy a Gézoo-fizika valóban sokkal jobb model legyen a relativitás éteres modeljénél.
Mellesleg, hol is működik a specrel? Mutatnál egy tömeg és ezzel gravitációs gyorsulás mentes inerciális mozgású rendszert?
Jaaa, olyat nem lehet, Akkor Így valóban, az egész specrel csak üres duma..
Mások pedig úgy látják, hogy Ti néhányan, nem értettétek és azóta sem értitek, de makacsul ragaszkodtok a téves elveitekhez..
Csak egy probléma van. Azok a "téves" elvek, a fizika működik. A Gézoo-fizika nem működik. Vagy talán kész van már a Gézoo-helikopter? Ami ugye egyszer már állítólag működött... Vagy be tudod mutatni bármelyik - általad óvodás szintűnek tartott - kísérletedet ami igazolja a Gézoo-fizikát? Le tudod vezetni, bizonyítani a 177-ben és 182-ben tett állításaidat?
Mások pedig úgy látják, hogy Ti néhányan, nem értettétek és azóta sem értitek, de makacsul ragaszkodtok a téves elveitekhez..
Minden relatív.. Tudod mint a fény sebessége is.. Minden.. mindenhez relatív.
Azt remélem, hogy akad aki már érti, hogy semmi sem abszolút, még a fény sebessége sem az.. a távolság sem az, az idő sem az.. semmisem lehet abszolút..
Csak a relativitás teóriája szerint lehet abszolút a fény sebessége és a viszonyítás...
2006 elején hónapokon keresztül próbáltuk elmagyarázni itt: Mi az energia?? Ismerős? Nem értetted. Mi változott azóta? Elkészült már a Gézoo-helikopter?
Továbbra is várom a 177-ben és a 182-ben tett állításaid levezetését, bizonyítását.
Javaslom nézd meg ezt: Impulzus hajtómű Keresd meg a hibákat, majd gondolkodj el, mennyire vehető komolyan a szerző. Javaslom továbbá ugyanezt fizika érettségire készülőknek. Nem nehéz. Középiskolás fizika. (legalábbis az én koromban az volt...) Sok sikert!
Nem értem azokat a fórumozokat,akik sértegetéssel,személyeskedésekkel lépnek fel,főleg egy tudományról szóló topicban. Nem értem azokat a fórumozokat,akik sértegetésnek, személyeskedésnek veszik, ha állításaik igazolására kérjül őket, főleg egy tudományról szóló topicban..
Nem értem továbbá azokat a fórumozókat, főleg egy tudományról szóló topicban, akik a nyilvánvaló marhaságot elintézik ennyivel: Lehet,hogy ebben más a véleményünk,de vn ilyen. Ha politikai vagy vallási topic lenne akkor még valamennyire érthető lenne.
Továbbra is várom a bizonyítást, levezetést. Ahogy egy tudományról szóló topikban illene.
"De egy 1/r2-es térre az jellemző,hogy a gömbhéj belsejében az erőtér nem jut be,leárnyékolódik.Mindegyik gömbhéj tere kifele ad járulékot."
Abból,hogy tökéletes a leárnyékolás,onnan lehet tudni,hogy az erőtér 1/r2-el arányos,nem pedig 1/r1,9999999999999999-el.Mert ez az árnyékolás azon múlik,hogy a hatványkitevőben az a kettes,mennyire pontosan kettes.Szóval Newton és Coulumb kerekített vagy sem,amikor felírták a távolságfüggést.Azóta az elektrosztatikus terek 1/r2-es függését a Maxwell-egyenlet Gauss-törvénye is igazolja.Egy töltött gömb töltését is gömb középpontjába lehet sűrteni,mert az elektrosztatikus erővonalak a gömböt rá merőlegesen hagyják el.
Igazából ez az elektrodinamika Maxwell-törvényeiből következik.Mert a Mawwell törvény az nagyon pontos sosincs baj.Mégis pontatlan volt az elektrodinamika,mert amikor a töltött részecskékre(lgtöbbször elektronra) írtak fel mechanikai összefüggéseket,akkor a Newtoni klasszikus mechanika képleteit használták.És ez nem volt összhangba az elektormágnesség törvényeivel.De az elektormágnesség törvényeit négyesvektoros alakban is fel lehetet írni,ez vezette Lorentz-t,Poincare-t,és Einstein-t,és még sokakat arra,hogy a mechanikát is négyesvektorossá kellett tenni,hogy stimmeljen az elektrodinamikával,vagyis a fénysebességhez közeli sebességeken is müködjön.És ezeknek a négyesvektoroknak a transzformációja nem Euklidesi(a hármosvektoroké az),hanem Lorentz-féle.Einstein az elektromosságtan törvényeiből következtetett a speciális relativitáselméletre.El kellett vennie,az abszolút időt,és az abszolút inerciarendszert,és felismerte a sebességnek a felső határát(fénysebesség).
Nagyon szívesen!:)Sok sikert kívánok az érettségidhez!
"Épp ugyanez foglalkoztatott engemet is mikor belefogtam ennek a megírásába: vajon a 4. dimenzió hogyan köthető a másik háromhoz. A lorentz-geometriát nem igazán értettem, mert a képletek túl magasok voltam hozzám képest, de annyit felfogtam, hogy egy szingularítás magában hordozza mind az időtlenséget, és mind a tértelenséget. Tehát a végtelen anyagsűrűség mégis csak rámutat arra, hogy a tér és az idő összefüggnek. Úgy modelleztem a relatívitás elméletbe ágyazva, hogy a mi számunkra (külső nézőpont) végtelen sok idő múlva bomlana fel egy szingularítás, míg a szingularítás számára maga a szingularítás időben meg sem történt, mert egyből, ahogy az anyagok összesűrűsödtek a végtelenben, kölcsönhatásba is léptek egymással, (csakúgy, mint az ősrobbanásban), tehát ha van kölcsönhatás, akkor a kölcsönhatás teret és időt idéz elő az anyagnak. Vagyis a szingularítás szerint, az ő nézőpontjából minden, ami körülötte van, az maga a szingularítás, az idők és a tér megszűnése. " Szerintem arról lehet szó,hogy a hatás véges sebessége miatt késleltetés lép fel a mozgásokban.Ez a klasszikus mechanikában nem lép fel,mert ott a hatás végtelen sebességgel terjed.A relativisztikus képletekből úgy kaphatod meg a klasszikus mechanika megfelelő képleteit,ha mindenhova ahol a fénysebesség szerepel,oda végtelent írsz.Hogy a hatás véges sebessége miatt késleltetést figyelembe vehessük,ezért egy vektornak négy komponense kell,hogy legyen nem pedig három.A hármasvektorokkal nem lehet figyelembe venni a hatás véges sebességét.De a klasszikus mechanikában a hármasvektorok dimenziófogalma sem köthető a közönséges értelemben vett dimenziófogalomhoz.Mert síkbeli mozgásokhoz lehet kétdimenziós vektorokat használni,pedig a mozgás háromdimenzióban zajlik,igaz,hogy a mozgás a térnek csak az egyik síkjára korlátozódik.
Igazad van,ha az anyagnak végtelen a sűrűsége,emiatt a térfogata nulla,és a gravitációs tere végtelen nagy,így nulla a sajátideje.A tér,az idő,és az anyag elválaszthatatlan egymástól.
Azzal egyetértek hogy a gravitációs hullámok néha egy kicsit leárnyékolodhatnak,mert véges a sebességük,és ezért felléphetnek késleltetéses jelenségek.Csak a gravitációs hullámokat még nem érzékelni.
Szerintem a Föld ugyanakkora eővel vonz minket,mint amekkora erővel mi vonzuk a Földet,a hatás-ellenhatás törvénye miatt.
Gézoo nagyon jókat ír,nagyon sokat lehet Tőle tanulni.Lehet,hogy ebben más a véleményünk,de vn ilyen.Nem értem azokat a fórumozokat,akik sértegetéssel,személyeskedésekkel lépnek fel,főleg egy tudományról szóló topicban.Ha politikai vagy vallási topic lenne akkor még valamennyire érthető lenne.
Azért,mert a Földet koncentrikus gömbéjakra lehet bontani.De egy 1/r2-es térre az jellemző,hogy a gömbhéj belsejében az erőtér nem jut be,leárnyékolódik.Mindegyik gömbhéj tere kifele ad járulékot.És az erővonalak a gömbhéjak felületét merőlegesen hadják el.Emiatt sűríthetjük a gömb teljes tömegét a középpontjába.De ha a gömb belsejébe eg üreget vágunk és azon közelítünk a gömb középpontja felé,akkor lineárisan csökken a gravitációs erőtér,mert a kijebb levő gömbhéjak összességének tere az árnyékolódás miatt nem jut el hozzánk.Mindig csak a középpontot és minket elválasztó gömbhéjak összessége ad gravitációs teret.De ha a gömbfelületen kívűl vagyunk,akkor akkor mindegyik gömbhéj hatását érezzük.És a gömb erőtere(ami h távolságra van tölünk) egyenértékű egy olyan anyagi pont erőterével,ami h+r távolságra van tölünk(r a gömb sugara)és amibe a gömb teljes tömege be van sűrítve.Ezt azért tehetjük meg,mert az erővonalak 1/r2-es sztatikus terek esetén a felületből arra merőlegesen lépnek ki.
Továbbra is várom a levezetést. Mint ahogy például az impulzusmegnemmaradáson alapuló Gézoo-helikoptert is. Sok csodálatos dolog van a Gézoo-fizikában. :-)))
Szerintem a gravitációra is igaz a hatás-ellenhatás törvénye.Szóval a Föld ugyanannyira vonz egy embert,mint amennyire az ember vonza a Földet. Ezt Gézoonak magyarázd. Nekem nem kell.
De mivel a tömegük között óriási a különbség ezért a Föld gyorsulása az emberhez képest sokkal kisebb,mint az ember gyorsulása a Földhöz képest. Vitattam én ezt bárhol is?
Gézoonak igaza van,hogy a gravitációnál valószínűleg figyelembe kell venni a gravitáció véges sebességét. Lehet. De itt megint csak nem erről van szó. Newton III., és gravitációs törvényéről. Erről tett Gézoo állításokat, illetve vont le következtetéseket. Ennek a bizonyítását szeretném látni. Idézzem újra, vagy megtalálod?
Nem tudom,de lehet,hogy ezt az áltrel tartalmazza. Meglehet. Újra csak ismétlem: nem erről van szó. De ha valaki a Newton törvényeivel sem boldogul...
Szerintem a gravitációra is igaz a hatás-ellenhatás törvénye.Szóval a Föld ugyanannyira vonz egy embert,mint amennyire az ember vonza a Földet.De mivel a tömegük között óriási a különbség ezért a Föld gyorsulása az emberhez képest sokkal kisebb,mint az ember gyorsulása a Földhöz képest.
Gézoonak igaza van,hogy a gravitációnál valószínűleg figyelembe kell venni a gravitáció véges sebességét.Nem tudom,de lehet,hogy ezt az áltrel tartalmazza.
Arra gondolok,hogy a spin nem is a mozgási energiához tartozó korrekciókból(ami a relativisztikus képletből adódik),hanem a nyugalmi energiából adódik.Mert a Dirac-egyenlet a teljes energiát használja,amiben a nyugalmi energia ugyanúgy ad az impulzusmomentumhoz járulékot,mint a mozgási energia.Csak a klasszikus mechanikában ez szokatlan,mert egy makroszkópikus testnél is a nyugalmi energiához tartozik ez az impulzusmomentum,csak atomi szinten kioltják egymást.Persze van kivétel:Az Einstein-de Haas kisérleltben nem oltódik ki ez teljesen(mert elektronjainak spiniránya megegyezik a mágneses tér miatt) és a fém el is fordul.
Gondolom ezt példának szántad. Valami ilyesféle levezetést szeretnék Gézootól is látni, ahol bizonyítja a 182-ben tett állítását, miszerint: a gravitációs törvényből pont az jön ki, hogy a hatás-ellenhatás a gravitációra nem érvényes.. és a 177-ben tett állítását: Azaz valóban, minket sokszor jobban vonzz a Föld, mint mi a Földet.
ami ellentmond az általad is az előző levezetésben használt Newton III. -nak: ...hatás-ellenhatás-törvénye miatt F1=F2,...
a 60 kg tömegű ember hat a Főldre: 5,7e24 kg * 1.03e-22 m/s2 = 587 N
Az egész persze sokkal egyszerűbb, fölösleges ennyit kavarni, egyszerűen alkalmazni kell a garvitációs törvényt:
F = G * M * m / r2 = 6,67e-11 * 5,7e24 * 60 / 6.225e62 = 587 N Ekkora erő hat a az emberre és a Földre is.
Továbbra is várom a levezetésedet, amiből kiderül hogy ez két különböző nagyságú erő. Eddig csak szófosás volt, és számokkal dobálódzás. Levezetést, minél kevesebb szöveggel, számok nélkül. Behelyettesíteni ráérünk a végén.
Miután a gyorsulást általában pl a Föld felszínén tapasztaljuk, Hol szerepel az F = m * a -ban hogy csak a Föld felszínén lenne érvényes? nem szokás pl ezer vagy millió kilométerekre lévő pontban érvényes gyorsulással foglalkozni.. De. Szokás. Pedig az F=m*a gyorsulás értéke a=F/m egységnyi tömegre az Sajnos az "F" az erő, az "a" pedig gyorsulás, nem egységnyi tömeg. F= G Mm/r2 függvényből: 9,81 N= G*5,7e24*1/r2 távolságon, Ez ha jól sejtem az F = G * mFöld * 1 kg / Földsugár2 akar lenni. (G=6,67e-11 M=5,7e24 kg r=6 225 km) úgy tűnik jól sejtem.
vagyis ahol r2= 38,755*1e12 vagyunk azaz a felszínen Ez ugyan értelmetlen, de r2 = 38,755*1e12 m2
F= m*g = ( 9,81 N) = 6,67e-11*5,7e24*1/(38,755e12) --> Ez az itt a jelenleg fölösleges számok nélkül, hogy a lényeget lássuk, így fest: (1) F = m * g = G * M * 1 kg / Földsugár2 ahol G a gravitációs állandó, M a Földtömeg.
Mivel a = F / m, leosztunk 1 kg-mal, hogy megkapjuk az 1 kg próbatest gyorsulását: g=6,67e-11 *5,7e24*1/(38,755e12)/1 = g=6,67 *5,7/3,8755= 9,81 m/s2 azaz a Föld középpontjától 6225 km-re a felszínen g= 9,81 m/s2 Tehát az (1)-et osztjuk 1 kg-mal, megkapjuk a felszíni gyorsulást: a = F / 1 kg = m * g / 1 kg = G * M / Földsugár2 = 9,81 m/s2 Micsoda meglepetés! Tehát a felszíni gyorsulás g = G * M / Földsugár2 ahol G a gravitációs állandó, M a Földtömeg.
Tehát világosan láthatod, hogy a felszíni g már 1/(38,755e12) azaz a pontos r2 értékének megfelelő csökkenés miatt 1 g a felszínen.
Mégegyszer: Tehát világosan láthatod, hogy a felszíni g = G * M / Földsugár2 ahol G a gravitációs állandó, M a Földtömeg.
Nyílván akkor az embertől ugyanilyen messze van a föld tömeg középpontja.. Nyilván.
És ahogyan a föld gravitációs gyorsulását a középponttól 6 225 km-ren számoltuk, mert ott a felszín és az ember akire a gyorsulás hatni fog.. Nyilván ott van az ember tömegközéppontja.
Nyílván az ember okozta gravitációs gyorsulást is az embertől 6 225 km-re lévő föld tömegközéppontra kell kiszámolni.. Így van. Tehát az ember keltette gravitációs gyorsulás a Föld tömegközéppontjára nézve: a = G * m / Földsugár2 ahol G a gravitációs állandó, m az ember tömege.
Nos itt az ideje hogy behelyettesítsük az ismert értékeket: G = 6,67e-11 m = 60 kg Földsugár = 6.225e6 m M=5,7e24 kg
garvitációs gyorsulás a Föld felszínén: g = G * M / Földsugár2 = 6,67e-11 * 5,7e24 / 6,225e62 g = 9.81 m/s2 gravitációs gyorsulás egy m=60 kg tömegű test miatt Földsugár távolságban: a = G * m / Földsugár2 = 6,67e-11 * 60 / 6,225e62 a= 1,03e-22 m/s2
F = m * a szerint a Föld hat a 60 kg tömegű emberre: 60 kg * 9,81 m/s2 = 587 N a 60 kg tömegű ember hat a Főldre: 5,7e24 kg * 1.03e-22 m/s2 = 587 N
Gondolom így már világos, hogy a síma g-ben már benne lévő r2 -et miért nem szoktuk külön jelezni.. Persze. Mert nincs benne. Az egy konstans - bár levezethető. A 9,81 m/s2 konstans vajon hogyan függ r2 -től? :-))) És Gézoo-fizikában? :-)))
Persze mindez benne van Newton gravitációs törvényében, csak ismerni, érteni kellene....
"De szerintem akkor nem is tudnánk egy adott időpillanatban a szabályos három dimenziónak szemtanúi lenni."
Arra gondolok,hogy amikor a fizikában a dimenziófogalom előkerül,akkor nem a hétköznapi életben használt dimenziókra gondolnak.Szóval amikor a relativitáslméletben négy dimenziós téridőről beszélnek akkor nem azt jelenti,hogy a világban van mégegy kiterjedés amit nem tudunk elképzelni.Olyasmi ez a dimenziófogalom,mint az,hogy a Hilbert-tér végtelendimenziós.Ez egy absztrakt matematikai tér jellemzői,vagyis hány komponensű vektorokkal és hány szor hányos mátrixos operátorokkal írhatjuk le abban a térben a jelenségeket.Például a Hilbert térben függvények vannak,ami folytonosan végtelensok komponensű vektor rendelhtő,ami megalkothatatlan.Például a pszi hullámfüggvény a folytonosan végtelensok bázisállapot együtthatóinak a gyűjteménye,ami függvény,mert vektorosan nem lehetne ezt a sok bázisállapotot technikai okok miatt vektorbe rendezni.Az egyes bázisállapotok a Hilbert tér egyes vektorkomponense.
Szóval a dimenzió egy absztrakt matematikai térben a vektor komponenseinek a száma.A hétköznapi életben is használják a dimenziófogalmat.De ott az egyes kiterjedések jellemzésére,hogy egy 3D-s testnek van szélessége,hosszúsága,és magassága(pl.téglatest).A 2D-s síkalakzatnak már csak szélessége és hosszúsága van(téglalap).Az 1 D-os alakzatnak már csak hosszúsága van(egyenes).A 0 D-os alakzat a pont,aminek már semmilyen kiterjedése sincs.A 4. dimenziót a mozival kapcsolatban meg szokták említeni,hogy egy testhez esetleg tartozhat egy idődimenzió,ami a különböző helyzetekben a test egyes helyzeteit adja meg.
De a matematikai dimenziófogalom nem ilyen.Az,hogy a klasszikus fizikában 3D-s vektorok vannak,az egy kicsit megkavaró.De már ottsem a hétköznapi értelemben vett dimenziófogalom van.A téridőben pláne nem.A matematikai tér(vektortér) egy olyan halmaz,amiben vektori azonosság teljesül az elemek között.És a matematikai tér dimenziója a vektorok skalárkomponenseinek a számát adja.
Még az 1700-as években nem nagyon használták a vektorokat,mindig csak skalárkomponensekkel dolgoztak.Csak valaki kitalálta,egyszerűbbek a képletek,ha ezekből a skaláregyenletekből álló egyenletrendszert egy darab vektoregyenletrendszerrel helyettesíti,így egyszerűbb lesz minden,és szemléletesebb.Csak azt az egy feltételt kell kikötni:csak olyan egyenletrendszerből lehet egy darab vektoregyenletet képezni,ami úgy transzformálódik,mint ahogy a vektortér geometriája megköveteli.3D-s vektorokra az Euklideszi geometria,a 4d-s téridő vektora a Lorentz-geometria szerint transzformálódik.A transzformáció azt jelenti,hogy amikor a vektort egyik vonatkoztatási rendszerből nézzük,majd aztán áttérünk egy másik vonatkoztatási rendszerbe akkor a vektort reprezentáló oszlop vagy sormátrix elemi,hogy változnak meg.
