Mindket meglatas helyes. Ugyan igy az itt leirt latszatra vonatkozzo megallapitasok is helyesek. A lezersugarat mindig az ut felett latjuk.
Mivel gyakran használjuk azt a kifejezést, hogy "milyennek látjuk", ezért el szeretném mondani, hogy gyakorlatilag mindig azt értjük alatta, hogy az adott rendszerben amiről beszélünk pontról pontra ki van rakva ideális mefigyelőkkel és ideális órákkal. Tehát minden eseményt közvetlen közelről és azonnal detektálja valamelyik megfigyelő és mindíg rendelkezésére áll egy közvetlenül mellette lévő ideális óra is, amely észlelésről "azonnal tájékoztatja" a többi megfigyelőt is.
Hangsúlyozottan különbséget szoktunk tenni ha optikai értelemben használjuk a "milyennek látszik" kifejezést.
Az ut a 3, lovedek rendszereben folyamatosan kozeledik. Az A,B,C vonalak az ut helye kulonbozo pillanatokban. A V alak a ket lovedek palyaja. C pillanatban a B idopontban inditott foton eri utol az egyik lovedeket. Ez a foton, ahogy a lovedek is, folyamatosan az ut felett haladt.
De ez nem azt jelenti, hogy gorbe csore van szukseg ahhoz, hogy a foton vegig tudjon menni rajta. Ezert mondtam, hogy egyenlore jobb lenne kihagyni a latszatot.
Igy igaz, ez nem specrel problema, hanem arrol szol, hogy hogyan tudunk egy osszetett mozgo esemenyrendszert elkepzelni es atvinni egy masik nezopontba. Akinek ez nehezen megy fejben, az jobb ha azzal kezdi, hogy lerajzol mindent.
"Pedig egybe esik, abban az értelemben, hogy a harmadik lövedék rendszeréből is a mozgó útszakasz felett lesz a fénysugár. (Ez a fényaberráció jelenségével magyarázható.)"
Igazad van, ha megallitjuk az idot, az osszes elindult foton az ut felett lesz. De en masrol beszelek.
Induljon A pillanatban a lovedek. Annak a fotonnak, amelyik majd feluton megvilagitja a lovedeket B pillanatban kell indulnia. Ez a B pillanat A utan van, mert a feny gyorsabb a lovedeknel. Ez azt is jelenti, hogy az ut addik kozelebb kerult a harmadik lovedekhez, amelyik IR-jebol most szemlelodunk. Tehat a B pillanatban a foton kozelebrol indul felenk, ami miatt palya meredeksege nem akkora mint amekkora a rajzon a lovedek palyajanak a meredeksege.
A ket nezopont kozott annyi a kulombseg, hogy az egyik egy pillanatban mutat sok fotont, a masikban egyetlen foton palyajat kovetjuk vegig egy adott idointervallumon keresztul. Itt mar nem egyetlen utat kellene abrazolnunk, hanem minden idopillanathoz egy elmozdult ut tartozik. De a fotonok mindig az ut felett vannak.
Mindket meglatas helyes. Ugyan igy az itt leirt latszatra vonatkozzo megallapitasok is helyesek. A lezersugarat mindig az ut felett latjuk.
Mungo, értem mit mondasz: az útra tett csövön mind a fény, mind a lövedék belül marad, akármelyik rendszerben vizsgáljuk is, még forgó rendszerben is :))
Lehet az út alagút is.
Csak azt mondom, hogy a fény ill. a lövedékek pályája (nyomvonala) 3. lövedék rendszerében külömböző ferdeségű egyenesek, amik nem mozognak, a cső meg merőleges, ami mozog.
Amit Te mondasz, az az, hogy a pályák és a mozgó cső időben változó metszéspontja mindig mutatja a lövedék ill. a fényfront helyét.
Ez így félrevezető, mert a lövedék és a fénysugár pályája más meredekségű lesz.
Most sajnos nincs időm lerajzolni, (kicsit macerás ezt megoldanom) de este talán marad időm rá. A lényeg a harmadik lövedékhez rögzített rendszerben a másik két lövedéknek és a belőlük kiinduló lézersugárnak is lesz egy a "mozgó" uttal megegyező irányú és nagyságú sebességkomponense is. Emiatt az uthoz rözített, az úttal párhuzamos csövön átjutnak a lövedékek is meg a fénysugarak is. A fény nyomvonalát egy rövid impulzus kiragadásával, annak a nyomvonalát berajzolva a harmadik lövedékhez rögzített rendszer síkjába már nyomon követhető a dolog.
A legegyszerűbb animáció az lehet, ha a nyomvonalakat egy átlátszó fóliára rajzoljuk és ez alatt a fólia alatt mozgatjuk az út rendszerét. :o)
Mert ugye azt senki nem gondolja komolyan, hogy a c-vel halado fenysugar utvonala egybe fog esni a joval lassabban halado lovedek utvonalaval?
Pedig egybe esik, abban az értelemben, hogy a harmadik lövedék rendszeréből is a mozgó útszakasz felett lesz a fénysugár. (Ez a fényaberráció jelenségével magyarázható.)
A latvanyt meg jobb lenne hanyagolni ...
Szerintem nem kell hanyagolni, ha érthetőbbé tesz valami.
Nagyon távolról még egyenesnek látjuk a keresztutat. Amint közelebb kerülünk, egyre görbébbé válik, mégpedig felénk egyre jobban "hasasodó" - leginkább hiperbolához hasonlító görbévé. Ez a "has" egyre hegyesedik. Amint elértük, egy pillanatra V alakúnak látjuk. Hogy ezután miként változik a képe, az még kérdéses...
Így van.
Pontosítás:
Pontosan hiperbola alakú, mégpedig annak egyik szára, ami felénk domború.
(a másik hiperbolaág tőlünk nézve homorú, a két ág középpontja tőlünk egyre csökkenő pozitív távolságra van, azaz közeledik.)
Ahogy közeledik, egyre hegyesebb, mikor hozzánk ér, V alakú.
Ezután átfordul a V (A) alakú lesz, azaz megfordul a V.
Ekkor a hiperbolapárok nálunk metsző egyenesek.
Mindez egy pillanatban.
Majd tőlunk távolodva ismét rendes hiperbola lesz, ismét a felénk eső oldala domború, azaz most a hiperbola másik ágát látjuk.
A hiperbolapár közepe tőlünk távolodik.
A középpont sebessége v/(1+v), ahol v a közeledő egyenes sebessége, ha el nem számoltam.
Most szeretnem latni a rajzon a feny utvonalat is.
Mert ugye azt senki nem gondolja komolyan, hogy a c-vel halado fenysugar utvonala egybe fog esni a joval lassabban halado lovedek utvonalaval? A latvanyt meg jobb lenne hanyagolni addig, amig sokan ilyen alap szintu dolgot sem ertenek.
"Jól látod, a két lézerfény mindíg egybeesik. A 3. lövedék rendszerében pedig az általuk bevilágított szakasz egy parabolaív."
Most definiáljuk gyorsan: én a "látjuk" kifejezés alatt soha nem azt értem, amit a fotonok által közvetítve értékelünk, hanem ahogyan a történések az adott rendszerben koordináta alapján történnek (mint ahogyan Einstein tette a végtelen sok megfigyelővel minden rendszerben)
És ilyen módon a két lézerfény egyenesen világít és ugyanazon a nyomvonalon halad.
Van egy nagyon egyszerű példám a számodra: láttál már szeizmográfot? Tudod, van egy hosszú papír, amire egy mozgó tű rajzol. A mozgó tű a lövedék, a papír pedig a másik rendszer. A tű merőlegesen mozog a papír mozgásának irányára, az általa rajzolt "nyomvonal" mégis ferde lesz, mert a papír mozog. Ugyanígy a lövedékek pályája is azért nem lesz merőleges a 3. lövedék rendszerében, mert a 3. lövedék mozog az úthoz képest, ami fölött repülnek a lövedékek.
És ebben még sehol nincs a specrel, ez a mindennapi életben is így van, csak nézz ki egy vonatból és képzeld el, hogy a merőlegesen mozgó autó pályája igazából milyen irányú a vonathoz képest...
Megpróbáltam ábrázolni a két rendszerben a szituációt.
Az utak nyugalmi rendszerében elhelyezkedő megfigyelők a baloldali ábra szerinti állapotot tudják rögzíteni, amikor a három lövedék egyforma sebességgel közelít egyforma távolságokból a kereszteződéshez.
A merőlegesen haladó lövedék nyugalmi rendszeréből a jobb oldali ábra szerinti állapotot rögzíthetik a megfigyelők. Ide berajzoltam a két "szemben haladó" lövedék nyomvonalát is. Mivel most az utak rendszere mozog v3 sebességgel, ezért csak az ennek a sebességnek az irányában van kontrakció és az út vonalában egy későbbi időpontot mutatnak az út rendszerében elhelyezett órák mint a nyugvó lövedék mellettiek a nyugvó lövedék rendszeréből vizsgálva.
Remélem azért ebből a "móriczka" ábrából is kihámozható, hogy mire gondoltam.
Természetesen lassabban megy. A lézerfény mindössze kirajzolja az egyenest, mint a lövedék pályájájának pillanatnyi képét. (a 3. lövedék rendszerében egy parabolaívként.)
Ugyanez a helyzet a függőlegeseddel (a csillár madzagjával), így a futó rendszerében is minden pillanatban merőleges lesz a vízfelszínre).
Privatti példájában az utak látszó képéről beszélünk.
Legyenk az utak az x tengyle mentén, itt közeledik egymáshoz két lövedék.
Van egy út az y irányban is, ezen jön a 3. lövedék.
A 3 lövedék az utak metszéspontjában találkozuk.
Erről van szó, ugye?
A 3. lövedék rendszerében az utak továbbra is x' és y' irányúak, amik párhuzaomsak az x és y irányokkal.
Az utak látszó képe nem x' irányú, mert messzebbi pontjáról korábban indult a fény. alighanem nem is egyenes vonal, és folyamatosan változtatja alakját.
De az ütközés pillanatában nem merőleges y'-re.
A lövedékek tényleges pályája ferde, de nem esik egybe az utak látszó képével.
A lövedékek látszó pályája nem nekem való, csak nagy heroizmus árán.
2. meglátás csak részben helyes (mi látunk a mozgásunk irányába és arra merőleges összetevőt) azomban ezek eredője az úttal (az út parabola képének az adott pontba húzott érintőjével) esik egybe.
Világíts folyamatosan a lézerfénnyel. Ekkor a lövedék minden pillanatban a lézerfény egy adott pontjával 'egy időben egy helyen' van, ennek viszont a képe is 'egyidejű és egyhelyű' kell legyen, így a lövedék minden pillanatban a 'fénygörbe' egy pontjában tartózkodik, azaz mintegy 'végigcsúszik' a fénygörbén.
(Az persze igaz, hogy a fénygörbe 'látványa' folyamatosan változik (a parabola ív kinyílik, ahogy a 3. lövedék közeledik hozzá). Az 1. és 2. lövedék sebességvektorai mindíg a parabola adott pont beli érintője irányába mutatnak.
Ha megnézed a keresztező egyenes képét, akkor ugyanezt láthatod a csillár madzagja által meghatározott egyenes esetében is.
