Az indexen sok helyütt van szó az arabokról, perzsákról, egyéb iszlám hitű népekről ahogyan éppen az aktuális világpolitika történik. Ez a sok szó sokféle is, mindenki másként nyilvánít véleményt. Egyesek szerint csak támadás és hódítás jellemezte őket és ma is csak alkalomra várnak, mások, pedig csal a keresztesek és utódaik által megtámadott Ezeregyéjszakai világot látják benne. Ami a történelmi ismereteket illeti azok csekély kivételtől eltekintve felszínes, iskolai tanulmányokból, mai újságokból, népszerű ismeretterjesztő filmekből áll össze.
Te vetted már egyáltalán magadnak a fáradságot, hogy elolvass egy Spanyolország történetével foglalkozó alapművet?
Istenemre mondom, a januári fizetésemből veszek neked egy spanyol törikönyvet...
Azon lovagolsz, hogy miért nem foglalták el előbb a keresztények Granadát.
Mások már nagy részt megválaszolták neked, én csak egy kis kiegészítést fűzök hozzá:
Portugália
A kis szárazföldi haderővel rendelkező portugáloknak Granada nagyon távoli és bizonytalan célpont lett volna. Másrészt a portugálok az atlanti orientáció hívei voltak. 1415-ben bevették Ceutát, majd létrehozták a sagresi tengerészeti akadémiát és módszeresen elkezdték földeríteni Afrika partjait. Granada egyszerűen hidegen hagyta őket, azt meghagyták a spanyoloknak.
Aragónia (bene Katalónia is):
Aragónia fő célja a Nyugati-Mediterránum feletti hegemónia buztosítása volt, amit a Baleares, Nápoly, Dél-Itália, Szicilia és Szardínia elfoglalásával sikerült is biztosítaniuk. A kis granadai mór állam és Aragónia útjai nem nagyon keresztezték egymást.
Kasztília-León:
ZR és mások már említették Kasztília állandó belső nehézségeit, a nemesi pártok belháborúit. Ehhez még hozzájött a XIV. századi pestisjárványok és az azok miatti népességcsökkenés. További belpolitikai feszültségek okoztak a zsidók elleni progromok a XIV. század második felében. A XV. században pedig Kasztília erőit lekötötték a
Guerra irmandiña elnevezésű háborúk, amikről feltételezem, hogy még nem is volt szerencséd hallani. Ezek 1418-1419, 1431 és 1465-1469 között zajlottak és a kasztíliai korona viselte a függetlenségre törekvő gallego parasztok és városi polgárok ellen.
Látható tehát, hogy Granada megszerzése elsősorban a félsziget fölötti hegemóniára törekvő Kasztíliának volt érdeke, de erőit 1469-ig lekötötték a belső háborúk.
Üdv: Galgadio
Egyrészt én magyaráztam el neked, hogy a félsziget különböző tartományaiban párhuzamosan meddig létezett a Iulianus-féle naptár és az Era Hispanica. Másrészt, mintha e vita során enyhén leégtél volna, hiszen az általam beillesztett eredeti dokumentumban még véletlenül se tudtad elolvasni a datálást, sőt, amikor már más megmondta, hogy mi a konkrét év, még akkor se esett le neked a tantusz, hogy miért tér el a az eredeti és a mai időpontnak megfelelő datálás... Ennyit a te "szakmai" hozzáértésedről...
Még arra is szívesen emlékeztetlek, hogy te magad ismerted el a Liber Iudiciorum és a Glosas vitánk kapcsán, hogy a spanyol kronológiában a X-XI. századig minden rendben van, évszázadok nem lettek utólag betoldva. Tehát, mehetsz a víz alá száradni az alábbi mondatoddal:
"Bajunk csak az AD-ben kifejezett idővel van. És a hidzsra időszámítás vélt idejével!
Nem i.sz. 622. év, hanem i.sz. 816, amely egyébként megegyezik az AD 622-vel..."
By the way, mire fel ez a királyi többes? Ezt egyszerre Hunnivári, Várhun, Cyprus People, Kar és a többi alteregod mondatja veled? :oP
Mert speciel nekem van adatom arról, hogy a mórok általánosan milyen adót fizettek és ezt már Córdoba visszafoglalását követően nem sokkal beszedték..."
Nagyon örülünk neki, nem kívánjuk kétségbe vonni Cordoba visszafoglalását, sem az adófizetést!
Bajunk csak az AD-ben kifejezett idővel van. És a hidzsra időszámítás vélt idejével!
Nem i.sz. 622. év, hanem i.sz. 816, amely egyébként megegyezik az AD 622-vel...
Mintha már elismerted volna, hogy a spanyol érát csak a 14. században cserélik le a kasztíliaiak.
E kérdésre az a válasz, hogy kedves Cyprus pajtás megint hülyeségeket beszél és felületes. De ezt már megszoktuk tőled.
Legyél szíves megmondani, hogy mi a mórok által fizetett adó neve. Mert speciel nekem van adatom arról, hogy a mórok általánosan milyen adót fizettek és ezt már Córdoba visszafoglalását követően nem sokkal beszedték...
Apám, neked fogalmi zavaraid vannak... Egy ilyen témába behozni a tudományos szocializmust, meg politikai, ideológiai kérdéseket - téged minősít. Betegesebb a gondolatvilágod, mint gondoltam volna...
Csak nem ZR szócsöve vagy? Vagy nem bírz leszokni a tudományos szocializmusról, mindenáron el akarad magyarázni, hogyan kell érteni a burzsoá áltudományt?
Nem egész spanyolföld, hanem Valencia, Murcia, Andalúzia és Granada, ahova ezeket a tömböket helyezem, főként a városokba...Ezekből a tartományokból százezrével menekültek a muzulmánok, zsidók, és nincs okom letagadni, hogy genovai, cigány, etc. csoportok is színesítik ezeket a tömböket...hogy a városokon kívül mekkora lehetett a keresztény népsűrűség, azt nem tudom, de tudtommal a vízemelő berendezéseket, csatornákat nem ők alkották meg...a betelepülő kasztíliai, dél-francia csoportoknak mindenesetre vol bőven hely...
Mellesleg Spanyolországban a mór korszak története korántsem a szüntelen háborúskodás időszaka. Hosszabb-rövidebb békés időszakok, sőt a XI. sz. végéig a kultúrák és vallások békés egymás mellett élésének az időszaka jellemezte ezt az időszakot.
Az aranykorban (X. század, XI. sz. első fele) pl. Córdobában a mórok és a keresztények megajándékozták egymást karácsonykor.
Bár én csak óvatosan a háttérből követem figyelemmel a nagyok - pl. Cyprus és a Caballero de la Cara Triste - vitáját, de szerintem, ha olyan óriási színarab lakosságú tömbök lettek volna Spanyolföldön, mint azt Cyprus és ZR állítja, annak a spanyol népesség mai genetikai összetételében feltétlenül nyomának kéne, hogy legyen. A mórok köztudottan bővérűek voltak és a főrangúak előszeretettel tartottak idegen ágyasokat:)
Ezzel szemben pl. a Semino-féle európai genetikai vizsgálatok nem azt bizonyítják, hogy olyan hejde nagyon sok arab vér (bocs gén) lenne a spanyolokban.
Az arabokra jellemző genetikai haplotípusok leginkább az Eu9 és Eu10 jelűekkel azonosíthatók.
Az andalúzokban ez a kettő együttesen összesen 10,3 %-ban fordul elő (ez éppenséggel nem kevés), a katalánokban mindössze 4,2 %.
A gond azonban ezzel az, hogy sémi nyelvű keleti mediterrán emberek már a mór hódítás előtt is nagy mértékben érkeztek Hispániába, pl. a föníciai gyarmatosok vagy a római korban zsidó és szír kereskedők. Ezért a már említett génmarkerek részben a mórok előtti korszakból is származhatnak.
Sajnos a Semino-féle anyag a többi hispániai népcsoportra a baszkokon kívül nem terjed ki.
Ez egy picit Cyprus-Hunnivárnak szól, picit neked Estimado Amigo Mio,
1. A pápák semmilyen programot nem jelöltek ki. Hunnivári örömmel olvasnám ha pl. elmagyaráznád az alábbi fogalmakat: Cruzada, subsidio, excusado - azaz a "három grácia" Vagy akár a tercia nevű adót is. Mindegyik fogalom a pápaság, a tized és a mórok (kereszténység ellenségei) elleni háborúhoz kapcsolódik. De semmiképpen sem állítható, hogy a "visszahódítás a pápák által kijelölt program", ahogy te ezt felületesen és elhamarkodottan teszed.
2. Querido Amigo. Szerintem a békés együttélés ideája 1487-ben már nem létezett. Egyrészt azért se, mert az előrelátható volt, hogy a belső harcait legyőző és megerősődő kasztíliai korona első logikus lépése Granada elleni támadás lesz. Ez már IV. Trastámara Henrik alatt is sejthető volt. Ráadásul pont a XV. század az, amikor pl. a zsidók iránti tolerancia - még évtizedekkel Torquemada előtt - drasztikusan csökkent. Ilyen körülmények között teljesen mindegy, hogy Granada mit tesz, a támadást ésa bukást nem tudja elkerülni. Ennyiben én nem hibáztatnám őket azzal, hogy felrúgták a (nem létező) egyensúlyt. Viszont ha jól emlékszem, a granadai háború 1482-1492 között zajlott.
3. nem tudom, hogy színmór lakosság, de azért Valencia, Murcia, Andalúzia komoly mór tömbökkel rendelkezett. Ezt te magad is említed a másik topikon. :o) mivel kb. a lakosság 10-15% 1492-ben mór, azért ezek tömbben kellett, hogy éljenek.
"Miért kellett 250 év, miközben a visszahódítás egy jól kijelölt program volt, gondolom a pápák hathatós támogatásával. "
Nem volt ilyen kijelölt program és a pápák is csak esetről-esetre adták áldásukat egy-egy keresztes hadjárathoz. A granadai emirátussal kialakult egy konszolidált együttélési időszak, amit ostoba módon maguk a mórok rúgtak föl 1487-ben, holott ekkor már a keresztények közel tízszeres túlerőben voltak.
Még mindig ezen agyalsz??? Pár topikkal arrébb páran már rádhegesztettük a csatornafedőt e kérdéskörben... Nyugodj bele, Córdobában sem lett 200 év betoldva a kronológiában. Rögeszmés vagy kedveském, szegény ZR-t ne zaklassad olyan teóriával, amibe te már e fórumon sokszor megbuktál.
Jó, ha kitartó valaki a küzdelmében, de már olyan vagy mint a fekete lovag a Gyaloggaloppban. Már levágták az összes kezét, lábát és még kiabál a győztes lovagnak, hogy "menekülsz te gyáva, nem mersz velem kiállni"...
Maradt Kasztília, ahol 1275-től polgáháború dúlt, mindkét oldal arab szövetségeseket hív, X. Alfonz a meriniták törzsét, Sancho Granadát...a konfliktus 1312-ig húzódott. 1319-ben Granada ellen mentek, a Xenil mellett a kasztíliai sereg megsemmisült, elesett a két kormányzó is...
XI. Alfonz halála után évszázados belharc indult, egyik oldalon Henrik a francia Guesclin Bertran seregével, a másikon Péter az angol Fekete Herceg seregével megtámogatva...
I. János vereséget szenvedett a portugál-angol seregektől, éppencsak hogy király maradhatott. Utána három kiskorú király következett. A polgárháború lezárása Izabella és Johanna között történt 1479-ben."
Nagyon köszönöm, hogy válaszolsz, de engem továbbra is az érdekelne, mi történik Sevillában és Cordobában ebben a polgárháborús 200 évben...
Mint látható, Portugália és Aragónia nem érdeket a további hódításban, és nem is határos Granadával. Maradt Kasztília, ahol 1275-től polgáháború dúlt, mindkét oldal arab szövetségeseket hív, X. Alfonz a meriniták törzsét, Sancho Granadát...a konfliktus 1312-ig húzódott. 1319-ben Granada ellen mentek, a Xenil mellett a kasztíliai sereg megsemmisült, elesett a két kormányzó is...
XI. Alfonz halála után évszázados belharc indult, egyik oldalon Henrik a francia Guesclin Bertran seregével, a másikon Péter az angol Fekete Herceg seregével megtámogatva...
I. János vereséget szenvedett a portugál-angol seregektől, éppencsak hogy király maradhatott. Utána három kiskorú király következett. A polgárháború lezárása Izabella és Johanna között történt 1479-ben.
Másrészt Granada adót fizetett Kasztíliának, amit azonban felmondtak, az 1481-es támadás megtorlása vezetett az emírség végleges felszámolásához...
