Na igen, nem voltak ügyetlenek, bár a szerzetes nem érthette meg jól, vagy nem tudta elképzelni, hogy milyen is a 'pártus-lövés', mert az íjászokat fordítva ültette a lóra. :)
Nagyon jó ez az kép, élethű a korabeli viselet és fegyverzet. Érdekes hogy ilyen ábrát tudtak készíteni a szerzetesek, mintha élőben láttak volna egy avar harcost.
Egy lengyel illusztrátor képe a deviantartról, ami frank erdei harcot jelenít meg. A harcosok szegényes fegyverzetű "népfölkelők" (egyszerű botíjak és lándzsa meg pajzs a fegyverzetük) egy scara taggal kiegészülve.
Amúgy ez a scara szó is érdekes. A modern német Schar 'sereg, raj' szó belőle származik, de nehezen fogom föl, hogy a szófejtők mi alapján vezetik le egy 'olló' jelentésű szóból. :(
A stuttgarti psalterium (képes zsoltároskönyv) egyik ábrázolása, ami Bernard Bachrach szerint avar-frank harci jelenettel illusztrálja az ószövetségi küzdelmet. A psalteriumot a 820-as években egy Párizs melletti kolostorban készítették.
Az biztos, hogy a szászok legyőzésével és megkeresztelésével Németország történetében egy korszak véget ért: az ógermán pogányság kora.
Bár az egyszerű nép szokásaiban és hiedelemvilágában még nagyon sokáig őrizgetett pogány eredetű elemeket, lényegében sok helyen egészen az ipari társadalom kialakulásáig, de a szászok leverésével hivatalosan egész Németországban a kereszténység lett az uralkodó vallás.
Igen, én is valami olyasmit olvasgattam, hogy Nagy Károly hadseregének egyik fő ereje a nehézlovasság volt, amely egyszerűen a sárba tiporta ellenfeleit.
Még akkor is, ha ez a nehézlovasság korántsem volt annyira "nehéz", mint később a lovagkor (11-15. sz. ) páncélos lovassága, de ha valaki ért itt a topikon a középkor hadtörténetéhez - mint pl. Bagatur - az majd pontosít és kiigazít.
Igen, egy birodalom normál esetben mindig fölényben van ellenfeleivel szemben, ha erős a központi hatalom és nem kell sokfrontos háborút egyszerre viselnie. A nehézlovas hadsereg normál esetben fölényben szokott lenni, az első keresztes háborúban is legázolták a törököket és arabokat a keresztesek.
A frank - szász háborúk kapcsán én annak idején egy nem túl magas színvonalú, középiskolás diákoknak szánt történelmi ismeretterjesztő könyvben azt olvastam, hogy a fő különbség az volt a két hadviselő fél között, hogy a frankoknak lovashadseregük is volt, míg a szászok túlnyomórészt gyalog harcoltak.
lehet, hogy tényleg ez volt az egyik fő különbség, ami előnyhöz juttatta a frankokat. Az európai lovasságoknál erre az időszakra már meghonosodott az avarok által elterjesztett kengyel, ami megnövelte a lovas hadviselés hatékonyságát: a kengyelben felállva, a kengyelben a lábat kitámasztva sokkal nagyobbat lehetett a karddal sújtani vagy a lándzsával döfni, mint kengyel nélkül.
Ettől eltekintve haditechnikai szempontból szerintem nem lehetett nagy különbség a frankok és a szászok között, de a szervezettség, a mozgósítható erőforrások, az utánpótlás mennyisége és az, hogy egy egész jól szervezett birodalom mögöttük állt, mindenképpen a frankok mellett szólt.
Igen így volt, hála a rengeteg kis államnak és 1555-ös Augsburgi vallásbékének, amely szerint az állam uralkodója szabadon választhatott vallást és alattvalóinak ezt kellett követnie.
Ezen is jól látható az, amiről már többször beszéltünk különböző topikokon, hogy Baden, Württemberg és részben Rajna-Pfalz és a Rajna-vidék is nagyon mozaikos volt vallási szempontból, aránylag kis területen váltogatták egymást a katolikus és az evangélikus többségű települések.
Bernárd ( 797 - 818 ) Itália királya. Amikor Jámbor Lajos császár, Lajos fia Lothár hűbéresévé akarta tenni Bernárdot, Bernárd összeesküvést szervezett Lajos ellen, ez kiderült és megvakították Bernárdot, aki ebbe belehalt.
Pipin ( 773 - 810 ) Itália királya ( 781 - 810 ). Karlmann néven született, bátyja Pipin kitagadása után lett átnevezve. 781-ben megkoronázta Adorján pápa a langobard vaskoronával Itália királyának. 791-ben támogatta apja avar hadjáratát, délről támadott seregével, amikor apja hazatért, ő folytatta tovább a harcot az avarok ellen, a másik vezér Erik Friaul hercege volt. Együtt kifosztották az avar fővárost. 810-ben eredménytelenül ostromolta Velencét, majd nemsokára meghalt. A felesége Berta volt, Vilmos Toulouse hercegének lánya. A házasságból öt lány született. Az egyik lány Adelaide, I.Guidó spoletói herceg felesége lett. Volt egy törvénytelen fia Bernárd , ő örökölte Itália királyságát.
ifjabb Károly frank király ( 772- 811 ). Púpos Pipin kitagadása után, 781-ben Károly Neustria királya lett. Ő lett volna Károly utódja, ezért 790-ben Frankföld és Szászország társuralkodója lett. 800-ban Rómában megkoronázták frank királynak. Még apja előtt meghalt 811-ben, nem voltak gyerekei.
781-ben Pipin kitagadása után három fiát megkoronáztatta királynak, Károly lett Neustria királya, Pipin lett Itália királya, megkoronázták a lombard vaskoronával, Lajos lett Aquitania királya. A fiai sok hadjáratot viseltek a birodalom határai védelmében. 813-ben magához hívatta egyetlen élő fiát Lajost, megkoronáztatta örökösének. A következő év 814 januárjában halt meg Károly, az Aacheni katedrálisban temették el.
Púpos Pipin ( 767 - 811 ), ő púposan született, ezért alkalmatlanak számított az uralkodásra, az elégedetlen nemesek köré gyűltek, az ellenzék központi alakja lett így. 780-ban ezért Károly kitagadta fiát és harmadik fiát Karlmannt átkeresztelték a Pipin névre. Ennek ellenére az udvarban maradhatott. 792-ben az elégedetlen nemesek rávették hogy csatlakozzon lázadásukhoz. Meg akarták ölni Károlyt, feleségét Hildegardot és a tőle született három fiút. Az összeesküvés lebukott, Károly gyűlést tartott Regensburgban és elrendelte a résztvevők kivégzését. Pipint pedig kolostorba zárták.
Miután Károly elfoglalta a szász Nordalbingia területét szomszédai lettek a dánok.
808-ban Godfried dán király sáncrendszert épített ki a határon, majd hajóval kalózámadást indított Frízia és Flandria ellen. Mivel ellenséges viszonyban volt Károly szövetségesével a szláv obodrita törzzsel, lerombolta kereskedővárosukat Reric városát és saját kereskedővárost épített dán területen, Hedeby városát.
Godfried gyilkosság áldozata lett, utóda Hemming békét kötött 811-ben Károllyal, az Eider folyó lett a határ a két állam közt.
