Keresés

Részletes keresés

kiskunlaci1 Creative Commons License 2012.06.22 0 0 203

Kik?

 

Mert akik tudhattäk,hogy mi tortent azok mär minimum  a 70-s evekben elhunytak.

Előzmény: Törölt nick (199)
dzsaffar3 Creative Commons License 2012.06.19 0 0 202

Vlagyimir Alekszandrovics Nyevezsin: Szindrom nasztupatyelnoj vojnü (A támadó háború szindrómája) Moszkva, AIRO–XX. 1997. 
B. Bonwitsch, a ruhri egyetem professzora teszi Nyevezsin könyvéhez írt utószavában: “Nyevezsin munkájából világossá válik, hogy a szovjet propaganda olyan háborúra volt orientálva, melyben a szovjet előrenyomulást nem feltétlenül kellett német támadásnak megelőznie.” 

Üdv Safi

CikkCakk Creative Commons License 2012.06.19 0 0 200

Nemrég olvastam egy Konstantin Plesakov nevű úrtól a Sztálin baklövése című könyvet (2007) ,amely a háború első 10 napjáról szól. Állítólag szigorúan titkos politikai bizottsági anyagok, cenzúrázatlan hadvezéri memoárok, diplomáciai táviratok, NKVD-feljegyzések tömegére támaszkodik.

Nagyjából ugyanarra jut mint Szuvorov,bár kevésbé konkrétabban fejezi ki magát.

A szovjet hadseregek szerinte is közvetlenül a határnál állomásoznak,támadásra alkalmas kiszögellésekben.

Tanulságos benne az a fejezet,amikor leírja,a szovjetek több páncéloshadosztályt összevonva vagy 800 páncélossal ellentámadást indítnaka benne. Vajon mit csinált a határtól 1-2 órás távolságra 800 páncélos?!

 

Előzmény: Törölt nick (199)
CikkCakk Creative Commons License 2012.06.18 0 0 198

A könyvben szereplő tényeket a Rejtélyes XX. század című filmsorozatában már ismertette Kun Miklós és noha nem foglal egyértelműen állást a kérdésben -esetleg akar ő még Oroszországban levéltárba menni :) - több részben is a Szu támadási előkészületeivel foglalkozik.

Előzmény: Törölt nick (184)
dzsaffar3 Creative Commons License 2012.06.12 0 0 194

1933?

 

Na jo, szorakozz magadnak csak nyugodtan tovabb.

-------------

:-))

 

Amint látom te is szórakozol ismerethiány mellett.

 

Továbbiakban a rovatot negligálom.

 

Historia est magistra vitae

 

Sáfár István

 

Előzmény: M.Zoli (193)
M.Zoli Creative Commons License 2012.06.12 0 0 193

1933?

 

Na jo, szorakozz magadnak csak nyugodtan tovabb.

Előzmény: dzsaffar3 (191)
M.Zoli Creative Commons License 2012.06.12 0 0 192

Szuvorovban eleg nehez nem ketelkedni, amikor az ember akkora baromsagokat tud tole olvasni, hogy ihaj! Meg sorra hivatkozik a rengeteg titkos dokumentumra, ami vagy nem titkos, csak ismeretlen a Szuvorov -Rezun altal megcelzott kozonseg szamara, vagy annyira titkos, hogy meg senki nem latta rajta, meg azokon kivul, akik persze meg mindig le akarjak tagadni a valosagot.

 

Beleolvasva egy kicsit a linkelt dolgokba, bennem meg az is felmerult, hogy Szuvorov ujabban Szolonyin neven ir.

 

Amugy hogy a BT 7m lett volna az egyik legjobb harckocsi 41-ben, az elegge rohej kategoria.

 

Oszinten szolva a korai T34-esek a 41-es hirado, tuzvezeto rendszerevel, a 4 fos szemelyzetevel, valamint a felhasznalasanak nem eppen effektiv modjaval nem igazan volt ellenfele a P III. P IV-ekkel felszerelt nemet zaszloaljaknak.

 

Szuvorov a Discoveryrol jol ismert szenzaciohajhasz, kinek volt nagyobb f@sza jatekot jatsza, amikor elkezdi fenyezni a szovjet harckocsi csapatokat, hogy a kozel 2000 T 34-esnek, KV 1-nak, KV 2-nek el kellett volna taposnia a nemet pancelosokat. 1 az 1 ellen egy KV 1 nyilvan erosebb volt 1 PZ IV E nel. Csakhogy ilyen felallasban ritkan talalkoztak, mivel a nemetek harckocsi kotelekekkel operaltak oszfegyvernemi tamogatassal. Ott pedig az eredmenyek magukert beszelnek. Az igazsag az, hogy a szovjet es a nemet hadsereg tapasztalatban, szervezeti szinten, harcvezetesi szinten egyaltalan nem voltak egy kategoriaban. Es a szovjeteknek rohadt sokba kerult a tanulasi idoszak. Es nem mellekesen 41 oktobereig a frontvonalon a nemet, es szovetseges csapatai vegig tuleroben voltak.

Előzmény: dzsaffar3 (188)
dzsaffar3 Creative Commons License 2012.06.12 0 0 191

 

A 2. vilaghaboru topicban nemreg merult fel ez a kerdes, hogy a Szu miert nem kapott haduzenetet az angoloktol amikor megtamadta Lengyelorszagot.

---

 

A valasz rendkivul egyszeru. Mert a szovetsegesek csak a Nemetorszagi tamadas esetere adtak garanciat Lengyelorszagnak.

 

Milyen egyszeru is a valosag?

----------

A szokásos mellébeszélés.

 

Németország előszőr 1933- ban kapott hadüzenetet egész véletlenül.

 

Meg ugye nem volt felkészülve egy háborúra a SzU miközben megszállta a balti államokat és megtámadta mellékesen Finnországot.... .

 

 

Sáfár István

Előzmény: M.Zoli (189)
M.Zoli Creative Commons License 2012.06.12 0 0 190

Nekem semmi. Nem en keresem a fantasztikus uj " valosagokat ".

Előzmény: Törölt nick (187)
M.Zoli Creative Commons License 2012.06.12 0 0 189

A 2. vilaghaboru topicban nemreg merult fel ez a kerdes, hogy a Szu miert nem kapott haduzenetet az angoloktol amikor megtamadta Lengyelorszagot.

 

A valasz rendkivul egyszeru. Mert a szovetsegesek csak a Nemetorszagi tamadas esetere adtak garanciat Lengyelorszagnak.

 

Milyen egyszeru is a valosag?

Előzmény: dzsaffar3 (188)
dzsaffar3 Creative Commons License 2012.06.12 0 0 188

Akkor a Babszem Janko is igaz tortenet? Babszem is van, Janko is van, akkor igaz a sztori! Nem?

----------------

Jogos a kételkedés ez igaz. De akkor kételkedni kellene a másik oldalban is.


Ahogy nemcsak Babszem Jankó van így a mesélőkből is több van.

 

Nemcsak Szolonyín és Szuvorov ír ezekről és talán lehetséges az is, hogy mégis Szolonyin írta meg a valóságot.

 

Egyébként egyszerű.

 

A korabeli magyar lapok is adnak olyan infót számosat, amelyek nem egyeznek a szép sztalini mesékkel.

 

Hozzátartozik a valósághoz, hogy Lengyelországot nemcsak a németek támadták meg, hanem a SzU is.

Neki miért nem üzentek hadat?

 

És Balti Államokat is előbb a SzU támadta meg.

 

Ennyit még a valósághoz. 

 

 

 

Sáfár István

Előzmény: M.Zoli (186)
M.Zoli Creative Commons License 2012.06.12 0 0 186

Akkor a Babszem Janko is igaz tortenet? Babszem is van, Janko is van, akkor igaz a sztori! Nem?

Előzmény: dzsaffar3 (185)
dzsaffar3 Creative Commons License 2012.06.11 0 0 185

 

Talán mégsem mesekönyvek Szuvorov írásai.

 

 

 

Részlet Mark Szolonyin 'Június 22.' című könyvéből

 

Gyóni Gábor  Néhány napja röviden bemutattuk Mark Szolonyin „Június 22.” című könyvét, amelyben a szerző azt a kérdést kutatja: mi volt az oka a Vörös Hadsereg gigászi összeomlásának 1941 nyarán? Szolonyin következtetése, hogy a Vörös Hadseregben uralkodó morális állapotok (amelyet az ország politikai hangulatának letükröződéseként jelenik meg), hadvezetési hibák, az eluralkodó pánik okozták a nagy vereséget (annak ellenére, hogy a Vörös Hadsereg számbelileg és technikailag is felülmúlta ellenfelét). 
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a sztálini Szovjetunió tudatosan készült a háborúra, s 1941 júniusában, alig néhány nappal a német támadás előtt a szovjet nyugati határon titkos mozgosítás, és az erők koncentrációja vette kezdetét. Nem lehet persze azt mondani, hogy a német agresszió „megelőző csapás” lett volna, hiszen Hitler a szovjet szándékoktól függetlenül, céltudatosan készült keleti szomszédja megtámadására. 
Ezzel együtt, a Vörös Hadsereg is készült valamire, de hogy mire, arra nem lehet pontos választ adni, amíg nem oldják fel a vonatkozó dokumentumok titkosságát. 

 

Az alábbiakban részlet következik a Június 22. című könyből. 


„A háború legfontosabb dokumentumait titkosították és hét lakat mögött őrizték, mint különösen fontos államtitkokat. Még az újságokat, a háború előtti központi szovjet lapokat is eltüntették a nyilvános könyvtárakból. Sztálin és Molotov beszédei, a Szovjetunió 1939-1941 között kötött államközi megállapodásainak szövegei – mindez titok. Szörnyű titok. 
A tudatosan kialakított vákuumot standard, egyenszabású (mint a matrjoska babák) szövegek váltották fel. Ezeket az alkalomtól függően központilag megrendelt mítoszopanelek cserélődtek. A hadtörténetet, mint tények és dokumentumok tudományát, felváltották a propgandisztikus kinyilatkoztatások [...] 
A legfontosabb kérdés, amit „tisztázni” kellett, és amin egy szűk, a Pártnak alárendelt csoport dolgozott, az volt: miért verték szét a háború első heteiben a Vörös Hadsereget? Miért esett fogságba a szovjet sereg nagyobb része? Miért tudtak a németek egészen Karélia tavaiig, a kalmük sztyeppéig, a Kaukázusig hatolni? Miért jutottunk odáig, hogy oda is ellenség jutott el, ahol a 17. századi nagy szmuta óta nem jártak idegen seregek? Hogy lehetséges, hogy egészen 1944-ig minden veszteség, vér és könny arra ment el, hogy visszaszerezzük azt, ami 1941-ben pár hét alatt elveszett. 
A Vörös Hadsereg „ideiglenes megtorpanásának” okait elsőként maga Sztálin elvtárs nevezte meg. Elsőként 1941 július 3-i nevezetes, „fivéreimhez és nővéreimhez” intézett rádióbeszédében, majd kiforrt változatban az októberi forradalom 24. évfordulóján. Sztálin három tényezőt nevezett meg a háború első hónapjainak magyarázataként: 
- a német hadigépezetet korán mozgósították és a szovjet határokhoz vonták, miközben a Szovjetunió szigorúan őrizve semlegességet, megszokott békés életét élte 
- tankjaink és repülőgépeink jobbak ugyan, mint a németeké, de csak kevés állt rendelkezésre akkor még 
- a német hadsereg behatolva szovjet területre, gigászi veszteségeket szenvedett. Sztálin 4,5 millió sebesült és megölt németről beszélt. [...] 
Meg kell hagyni, Sztálin hazudott, de okosan hazudott. Hazug értelmezése mögül egy békeszerető, hatalmas potenciállal rendelkező ország képe bontakozik ki. Igaz, ma kevés tankunk van, de majd holnap sok lesz, nem mi kezdtük elsőként a mozgósítást, de most majd minden erőt a frontra összpontosítunk. Németország nem képes félévente ekkora veszteségeket túlélni tehát, „fél, egy év múlva összeomlik bűnei terhe alatt.” Ilyen perspektívát rajzolt meg Sztálin a Mauzóleum emelvényéről 1941 november 7-én. A katonai propaganda szempontjából nézve pontosan azt mondta, amit mondani kell a harcba induló embereknek. 

A háború és a Győzelem után a szovjet „történészek” azt a feladatot kapták, hogy erősítsék a hazugságot, úgy, hogy az egy kicsit mégis igazabbanak tűnjék.

Nem egyszerű feladat – de megoldották. 


Arról, hogy a háború elején a Wehrmacht 4,5 (sőt, 6) millió embert veszített, többé nem beszéltek.

A német levéltárak megnyíltak, a veszteségekre vonatkozó adatokat publikálták, ÍGY hazudni tehát lehetetlen volt a továbbiakban. 
A Szovjetunió védtelenségének bizonyítékaként megerősödtek azok a vélemények, miszerint a Vörös Hadsereg tankjai és repülőgépei nagy részt elavult roncsok volt, „összehasonlíthatatlanul elavultak” az ellenség haditecnikájához képest. Még erőteljesebben hangoztatták a „váratlan támadás” tézisét (Sztálin a „váratlan támadás” helyett a „hitszegő támadás” kifejezést igyekezett alkalmazni. A különbség nagy. A „hitszegés” Hitlert bűnözőként ábrázolja, a „váratlan támadás” viszont Sztálint naiv, ostoba színben tünteti fel). 
Nyikita Hruscsov, hatalomra kerülvén, kicsit átdolgozta a háború kezdezének történelmét. Sztálint makacs, ostoba emberként mutatta be – Richard Zorge és Winston Churchill elküldték neki nevezetes „figyelmeztetéseiket”, ám Sztálin nem hallgatott senkire. 
Így az ötvenes évek végére kialakult az a verzió, amely az évtizedek alatt beleivódott az emberek tudatába. 
Először is, mi békés emberek vagyunk, nem készültünk háborúra, kormányunk a békéért harcolt az egész világon, és arra törekedett, hogy a Szovjetunió, megőrizve semlegességét, kimaradjon a háborúból. 
Másodszor, „a történelem kevés időt adott nekünk”, ezért mi semmit (tankokat, ágyúkat, repülőgépeket, puskákat) nem tudtunk gyártani, hadseregünk szinte fegyvertelenül lépett harcba. 
Harmadszor, Sztálin nem engedte, hogy harckészültségbe helyezzék a sereget, ezért a német bombázók váratlanul tudtak lecsapni a „békésen alvó szovjet repterekre”. 
Ez a három érv alapján (amely az iskolai tankönyvektől egészen a monográfiákig megjelent) könnyen adódott a válasz a kérdésre, ki felelős a szörnyű katasztrófáért: 
a történelem, amely „túl kevés időt adott nekünk” 
Hitler, aki hitszegő módon támadott 
és a „naiv és hiszékeny” Sztálin 
Szeretett kommunista pártunknak pedig csak egy szerep jutott, a győzelem szervezőjének szerepe. 
Minden logikus, egyszerű, világos [...] 

 

Valójában, Sztálin elvtárs alatt az egész szovjet nép dolgozott. Az összes férfi. Majdnem az összes nő. A terhességi szünet négy hónap volt. Két hónap szülés előtt, két hónap utána. Aztán, a csecsemőtől vissza a munkapadhoz. Az ország dolgozott, kora reggeltől éjszakáig. A hadiüzemek már régen a háború előtt három műszakban dolgoztak. És senki ebből a százmilliós munkásseregből nem dolgozott menedzserként, brókerként, dilerként, piaci szakértőként stb. Az egész ország gályázott. 
Mit gyártottak? 

 

Hogyan lehet, hogy kevesebb tankunk és repülőgépünk volt, mint Németországnak? Mit csináltak az éjjel-nappal füstölgő gyárak? Hűtőszekrényeket és gyümölcsfacsarókat a kommunális lakásoknak? [...] 

 

A Wehrmachtnak természetesen semmilyen technikai fölénye nem volt. Első világháborús tecnikának megfelelő ágyúikat hat ló vontatta, a legfőbb közlekedési eszközük a lábbusz volt, a katonákat közönséges puskával szerelték fel (csak a rossz szovjet filmekben megy az összes német 1941-ben csapatszállító járművekkel. A hivatalos rendelkezés szerint még a Wehrmacht legelitebb hadosztályaiban is csak 486 géppisztoly volt, és 11 500 puska). 
A militarizált sztálini birodalom gazdasága viszont sokáig készült a Nagy Háborúra, felhasználva a hatalmas ország kimeríthetetlen erőforrásait, úgy felfegyerezve a hadsereget, hogy jobban nem lehet. A Vörös Hadseregnek több tankja, repülőgépe, fegyvere, lánctalpasa, repülőtere volt, mint Angliának., Franciaországnak, Németországnak együttvéve. 
A szovjet haditechnika színvonala nemcsak „megfelelt kora követelményeinek”, de formálta is azt. A világ legjobb vadászgépe (MiG-3), légvédelmi ágyúja (VJA-23), a világ legjobb tankjai (BT-7M, közepes T-34, nehéz KV), a világ legelső reaktív sorozatvetője (BM-13, „Katyusa”), új fegyverrendszerek, rádiólokátorok, és a többi, többi, többi – és ez nem tervrajzokon létezett, hanem nagy számban bocsátották ki őket. 

 

Magától értetődik, hogy a határokon összpontosuló hárommiliós Wehrmachtot a szovjet felderítés pontosan ismerte. Bár a német hadvezetés tervei soha nem feküdtek Sztálin íróasztalán, a hitleri Németország keleti agressziót előkészítő katonai és politikai lépései nem volt titok a szovjet legfelső vezetés és a Vörös Hadsereg parancsnokai számára. 
A rendelkezésre álló dokumentumok tagadhatatlanul arról tanúskodnak, hogy a Szovjetunió fegyveres erőinek rejtett mobilizációja és stratégiai kibontakozása a nyugati határon már a háború ELŐTT megkezdődött. Ami ezen strtaégiai kibontakozás célját illeti, erről diskurzust lehet (és kell) folytatni. Az utolsó, háborút megelőző mobilizációs és stratégiai intézkedéseket a nyugati határoknál csak ötven évvel meghozataluk után tették közzé. Ám a hadseregek valamilyen célból mozognak és összpontosulnak, valamilyen operáció céljából, és nem azért, hogy felesleges vesződséget okozzanak.... 
A Vörös Hadsereg háborúhoz készülődött, mégpedig olyan háborúhoz, amelynek napokon, heteken belül meg kell kezdődnie." 

 

 

Sáfár István

kiskunlaci Creative Commons License 2009.04.04 0 0 183

 

 

   Volna önhöz egy kérdésem.

   Több helyen olvastam,hogy Zsukov többet zabráltatott össze magának,mint  

   pl.Göring.Azt,hogy volt rá lehetősége nem tagadom.de,hogy magának annyit

   szedett volna össze.az nekem nem jön össze.a Szu-ban még a marsalloknak sem  

   voltak kastélyaik.Hova a bánatba tette volna?Mi a véleménye erről?

Előzmény: Zicherman Istvan (181)
kiskunlaci Creative Commons License 2009.04.02 0 0 182

 

 

   Kérem a folytatást!

   Előre is köszönöm!

Előzmény: Zicherman Istvan (181)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2009.03.31 0 0 181
,,Vad-hadosztály"... Folytatás
.........................

Eredményképpen megszületett a következő verzió, amely megnézhető abban a fogalmazvány-gyűjteményben, amit az iskolások írtak a ,,Memorial" szervezet Összoroszországi történelmi vetélkedőre. Ez utána nem csak a neten jelent meg, hanem nyomtatásban is ((Быть чеченцем: Мир и война глазами школьников. М., 2004. С.77).

,,Malika Magomadova, Kurcsalojevszki járás, Geldagan falu, N"1 iskola, 10-ik osztály.

A nagyapám, Ali Magomadov, elbeszélései szerint, a dédnagyapámnak sok kitüntetése volt, amit bátorságért és hősiességért kapott. Magomed részt vett abban az ütközetben, amelyben a vajnah ezredek szétverték a német Vas-hadosztályt. A családom archívumában őrzik az orosz hadsereg főparancsnokának, II.Miklós cárnak a táviratáról készült másolatot, kelt 1916. augusztus 25-én, amit a Tereki megye helytartójának küldött, Fleimer úrnak. Ebben a következő áll: ,,Mint a hegyi lavina szakadt a csecsen ezred a német ,,Vas-hadosztályra". Őt azonnal támogatta az ingus ezred. Az orosz Haza történetében, beleértve a mi Preobrazsenszkij ezredünket, nem volt példa arra, hogy a lovasság lerohanja az ellenséget, amely nehéz tüzérséggel volt felszerelve: 4,5 ezer halott, 3,5 ezer fogoly, 2,5 ezer sebesült. Alig másfél óra alatt a ,,Vas-hadosztály" megszűnt létezni, az a hadosztály, mellyel féltek szembeszállni szövetségeseink legjobb alakulatai, beleértve az Orosz Hadsereg alakulatait.
A nevemben, a cári udvar, és az egész orosz hadsereg nevébe adják át testvéri szivélyes üdvözletünket a kaukázusi bátor sasok apáinak, anyáinak, feleségeinek és menyasszonyainak, akik halhatatlan hőstettükkel lefektették a germán hordák pusztulásának kezdetét. Oroszország soha sem fogja elfeledni ezt a hőstettet. Dicsőség nektek és köszönet.
Testvéri üdvözlettel: II.Miklós."

Na, most már helyben vagyunk. Be van mutatva a csecsen és ingus nép harci szövetsége, természetesen a csecsen nép vezető irányításával.
Mellesleg, úgy látszik a hivatkozások hiányában, már ami a táviratot illeti, nem volt igazam. Mint láthattuk, a távirat másolata a Magomadov família ARCHÍVUMÁBAN található. Aki kiváncsi rá - utazzon el a Kurcsalojevszkij járásba és személyesen ismerkedjen meg eme történelmi dokumentummal. Vagy legalább fenekelje el a kislányt a hazudozásaiért.
Még egypár jellemzőnek mondható mozzanat. Ha megfigyelték - állandóan változik a dátum: hol 1915, hol pedig 1916. Előfordul augusztus 25, de akad 26-os dátumozással is. Egy másik, mellékelt forrásban (“Ингушетия” "Вайнах сегодня" №1-3, 1998 год) a névtelen író már 1916 októberéről ír.
A kálvária tovább folytatódik. Eben a forrásban (История русско-чеченских отношений, 2004) a szerzőt az sem hozza zavarban, hogy az 1915-el datált táviratot ő a Bruszilovi-áttöréssel magyarázza, amelyben a csecsen-ingus ezredek, úgymond, szétverték a ,,Vas-hadosztályt), ami mellesleg egy évvel később zajlott:

,,Ebből a szempontból érdekes, hogyan értékelte az orosz II.Miklós császár az ingus és csecsen ezredek szereplését a Bruszilovi-áttörés során, az orosz-német fronton (1915)"

A legendagyárosok műveletlensége egyszerűen égbekiáltó.
Ami pedig a sokat emlegetett ,,Vas-hadosztályt" illeti...
Ilyen nevü alakulata a németeknek valóban volt, csak hogy a vörös hadsereg ellen harcolt a polgárháború során a Baltikumban. A világháború éveiben a német hadseregben volt egy másik, 20. Braunschweig-i ,,Acél-hadosztály".
Amikor 1916. június 17-én (új időszámítás szerint 30-án) a német és osztrák-magyar csapatok offenzívába kezdtek az orosz Délnyugati-front ellen, a 4. osztrák-magyar hadsereg, amit megerősítettek a 10. német hadtest egységeivel, át akarta törni a 8. orosz hadsereg frontját, frontális támadással. A sors fintora úgy hozta, hogy a német ,,Acél-hadosztállyal" szemben felsorakozott az orosz 4. ,,Vas" lövészhadosztály, amelyet a későbbi fehér tábornok, A.I.Gyenyiki vezetett. Öt napon keresztül a 10. német hadtest hasztalanul rohamozta az orosz állásokat és súlyos veszteségeket szenvedett (ezredeiben 300-400 katona és tiszt maradt, mindegyikben).
Gyenyikin ezredei alaposan megtépték a német ,,Acél-hadosztályt", de ehhez sem a csecseneknek, sem az ingusoknak nem volt közük. Apropo, a Bruszilovi-áttörés során a ,,Vad-hadosztály" teljesen más frontszakaszon volt, mivel a 9. orosz hadsereg tartalékában volt ekkor.

Folyt. köv.
Előzmény: Zicherman Istvan (175)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2009.03.31 0 0 180
Hajaj, várd ki a végét!
Egy nemlétező táviratot szép kaukázusi hagyomány szerint úgy átköltöttek pár év alatt, hogy ihaj.:)))
Előzmény: Törölt nick (178)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2009.03.31 0 0 179
1897-es népszámlálás:
csecsen: 226.496
ingus: 47.409

Az 1920-as népszámlálás a polgárháború miatt nem tekinthető teljesnek:

1926-os népszámlálás:
ebben a csecsenek és ingusok egyben szerepelnek, mint ,,vjnahok" - 392.600

az 1937-es érvénytelen volt.

1939-es népszámlálás:
csecsen - 407.968
ingus - 92.120

1959-es népszámlálás:
csecsen - 418.756
ingus - 105.980

1970-es népszámlálás:
csecsen - 612.674
ingus - 157.605

1979-es népszámlálás:
csecsen - 755.782
ingus - 186.198

1989-es népszámlálás:
csecsen - 956.879
ingus - 237.438

2002-es népszámlálás:
csecsenek - 1.360.471
ingusok - 413.016
Előzmény: Zicherman Istvan (177)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2009.03.31 0 0 177
,,Kiírtásuk"?
Előtte is jóval népesebb volt.
Előzmény: ouzo (176)
ouzo Creative Commons License 2009.03.31 0 0 176
"Hiszen a csecsen nép jóval népesebb, mint az ingus. "

??
Talán a kiirtásuk után igen, de előtte?
Előzmény: Zicherman Istvan (175)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2009.03.31 0 0 175
Nem Szuvorov munkássága az adott cikk tárgya, de szintén jól szemlélteti, hogy hogyan KÉSZÜLNEK a mítoszok, illetve milyen a gondolatvírus anatómiája.
..............................
Politikai hírek ügynöksága. 2008-7-30.

Igor Pühalov

A ,,Vad-hadosztály" kamu hőstette.

Avagy, hogyan nyerték meg majdnem a csecsenek az első világháborút.

A főszerkesztő előszava. Mint az köztudott, ,,aki irányítja a multat, az birtokolja a jelent". A történelem - egy harcmező. Különösen elkeseredett harcok folynak ezen a téren Oroszországban, amely nem véletlenül érdemelte ki az ,,ország kiszámíthatatlan múlttal" ragadványnevet.
Jelenleg a szemünk láttára kezd megjelenni a kaukázusi népek új történelmi mitológiája. Ezek nem permanens folyamatok, hanem a kaukázusiaknak oly szükséges ,,történelmi realitás" tudatos tervezése. Egyetlen célt követnek - szaporítani a pretenziókat Oroszország és az orosz nép irányába, és ezzel egy időben dicshimnuszokat zengeni kaukázus népeinek, minden fekete (minden értelemben véve) történelmi esemény kifehérítése, illetve olyan hőstettek és eredmények tulajdonítása önmaguknak, amelyek a valóságban vagy soha sem történtek meg, vagy pedig istentelenül fel lettek fújva.
Az egyik ilyen mítosz - az u.n. ,,cserkesz holokaust" - ami a szemünk láttára épül. Akik kiváncsiak rá, megismerkedhetnej Avraam Smulevics és Igor Iljin publikációival, melyek megtalálhatóak oldalankun.
Viszont más kaukázusi mítoszokról sem szabad megfeleldkezni. Például, jelenleg aktívan írják újra a csecsenek történetét. A sablon már ismert: történelmi számlák benyújtása és öndicsőités, ön-PR - általában mint ,,legyőzhetetlen harcosok" szerepelnek bennük, akiknek a hőstetteinek köszönheti majdhogynem Oroszország összes háborús győzelmeit.
Az egyik ilyen csecsen történelmi mítoszt, amit a legaktívabban próbálnak elültetni a öztudatban, szedi darabjaira Igor Pühalov történész.

* * *

A modernkori vajnah folklór egyik legnépszerűbb szüzséje, hogy a ,,Vad-hadosztályhoz" tartozó ingus ezred, úgymond, szétvert valamiféle német ,,Vas-hadosztályt" az első világháború éveiben.
«Дикая дивизия» крупным планом, 16.02.2006 (Иван Долгих, "Российская газета"):
,,A film egyik epizódja az ingus ezred által szétvert híres német ,,Vas-hadosztály" vereségéről szól, amely a kaiseri hadsereg büszkesége volt. Üdvözlő táviratában II.Miklós így jellemezte ezt az ütközetet:

,,Mint a hegyi lavina szakadt az ingus ezred a német ,,Vas-hadosztályra". Az orosz Haza történetében... nem volt példa arra, hogy a lovasság lerohanja az ellenséget, amely nehéz tüzérséggel volt felszerelve... Alig másfél óra alatt a ,,Vas-hadosztály" megszűnt létezni, az a hadosztály, mellyel féltek szembeszállni szövetségeseink legjobb alakulatai... A nevemben, a cári udvar, és az egész orosz hadsereg nevébe adják át testvéri üdvözletünket a kaukázusi sasok apáinak, anyáinak, feleségeinek és menyasszonyainak, akik halhatatlan hőstettükkel lefektették a germán hordák pusztulásának kezdetét."

Beszámolva erről a feerikus hőstettről, egyetlen szerző sem próbálta meg, hogy hivatkozzon valamilyen forradalom előtti publikációra vagy archívumból származó dokumentumra, ami szinte azonnal rávezet minket arra, hogy egy hamisítvánnyal van dolgunk.
Ha a valamikor nagy port kavart mítikus Hajbah faluégetéssel kapcsolatban a csecsenpárti mesemondók még hazudhatják azt, hogy az adott ,,hadműveletről" a dokumentumokat a ,,sztálini fogdmegek utódai" rejtegetik valamilyen übertitkos aktában, akkor viszont az adott mítosszal kapcsolatban ez a mesegyártás már nem működik.
II.Mklós ilyen jellegű távirata, ha valóban létezett volna valahol a természetben, nemcsak hogy nem lett volna titkos, hanem feltételezte volna a feltétlen nyilvánosságrahozatalt. Azaz, mindenképpen publikálva lett volna a korabeli újságokban, illetve maradna egyéb nyoma a kutatók számára elérhető archívumokban.
Sőt, mi több. Ha vigyelmesen végigkövetjük a ,,cári távirat" neten terjedő verzióit, akkor észreveszünk egy igen szórakoztató jelenséget, azaz a mítosz evolúcióját.
Első verziójában, amit fentebb megadtam, kizárólag az ingus lovasezred hőstettéről van szó. Íme a távirat teljesebb verziója (a hivatkozást nem tudom beadni, mivel a mellékelt oldalt a készítője megsemmisítette - Z.I. megjegyzése):

,,Mint a hegyi lavina szakadt az ingus ezred a német ,,Vas-hadosztályra". Az orosz Haza történetében, beleértve a mi Preobrazsenszkij ezredünket, nem volt példa arra, hogy a lovasság lerohanja az ellenséget, amely nehéz tüzérséggel volt felszerelve: 4,5 ezer halott, 3,5 ezer fogoly, 2,5 ezer sebesült. Alig másfél óra alatt a ,,Vas-hadosztály" megszűnt létezni, az a hadosztály, mellyel féltek szembeszállni szövetségeseink legjobb alakulatai, beleértve az Orosz Hadsereg alakulatait.
A nevemben, a cári udvar, és az egész orosz hadsereg nevébe adják át testvéri üdvözletünket a kaukázusi sasok apáinak, anyáinak, feleségeinek és menyasszonyainak, akik halhatatlan hőstettükkel lefektették a germán hordák pusztulásának kezdetét.
Oroszország soha sem fogja elfeledni ezt a hőstettet!
Dicsőség nektek és köszönet!
Testvéri üdvözlettel: II.Miklós.
1915. augusztus 25."

Bámulatos, mennyi mindent képes véghezvinni pár száz ingus lovas, alig másfél óra alatt! Érthető, hogy a csecsenek is részt kívántak a dicsőségből, de azonnal. Idézem a «Исламский фактор во внутренней и внешней политике России» (выступление Фарита Фарисова на всероссийском мусульманском форуме 2 ноября 2007 года) felszólalás sajtótudósításában szereplő levélverziót:

,,Mint a hegyi lavina szakadt az ingus ezred a német ,,Vas-hadosztályra". Őt azonnal támogatta a csecsen ezred. Az orosz Haza történetében, beleértve a mi Preobrazsenszkij ezredünket, nem volt példa arra, hogy a lovasság lerohanja az ellenséget, amely nehéz tüzérséggel volt felszerelve... Alig másfél óra alatt a ,,Vas-hadosztály" megszűnt létezni, az a hadosztály, mellyel féltek szembeszállni szövetségeseink legjobb alakulatai, beleértve az Orosz Hadsereg alakulatait.
A nevemben, a cári udvar, és az egész orosz hadsereg nevébe adják át testvéri üdvözletünket a kaukázusi sasok apáinak, anyáinak, feleségeinek és menyasszonyainak, akik halhatatlan hőstettükkel lefektették a germán hordák pusztulásának kezdetét.
Oroszország soha sem fogja elfeledni ezt a hőstettet!
Dicsőség nektek és köszönet!
Testvéri üdvözlettel: II.Miklós.
1916. augusztus 25."

Ugye ez a verzió, amely kihangsúlyozza a két vajnah nép testvéri szövetségét, sokkal jobban mutat?
Hogy még jobban hízelegjünk a csecsen testvéreknek, ne sajnáljuk már a hangzatos címeket.
(2006-05-27. Максим Брусиловский. Ислам, который мы потеряли):

,,Vagy itt van, például, egy részlet egy köszönetnyilvánító táviratból. Értékeljük egy kicsit Őfelsége Kancelláriájának PR-tevékenységét:
,,Mint a hegyi lavina szakadt az ingus ezred a német ,,Vas-hadosztályra". Őt azonnal támogatta a csecsen halálosztó ezred. Az orosz Haza történetében... nem volt példa arra, hogy a lovasság lerohanja az ellenséget, amely nehéz tüzérséggel volt felszerelve...
A cári udvar, és az egész orosz hadsereg nevébe adják át testvéri üdvözletünket a kaukázusi bátor sasok apáinak, anyáinak, feleségeinek és menyasszonyainak, akik halhatatlan hőstettükkel lefektették a germán hordák pusztulásának kezdetét.
Testvéri üdvözlettel: II.Miklós.
1915. augusztus 25."

A ,,halálosztó csecsen ezred" - nagyon cool, de továbbra is fennmarad valami szájíz, hogy valami nem igazságos. Hiszen a csecsen nép jóval népesebb, mint az ingus. Nem szép dolog, hogy a fiatalabb testvér előbb tűnik ki, mint az idősebbik.

Folytatás következik...:)
Némedi László __ Creative Commons License 2009.03.18 0 0 173
tényleg jó! ...az a lista nem semmi...
Előzmény: Törölt nick (172)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2009.03.18 0 0 171
Привлекая документы из многих государственных и ведомственных архивов (множество материалов впервые становятся доступными не только для служебного пользования)

Szerinted?
Előzmény: Törölt nick (170)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2009.03.16 0 0 168
Apropo, az ürgét Dekanozovnak írják.
Ráadásul a szökevény összehordhatott bármit. Másrészt egy nyilvános szónoklat szövege igen labilis ,,bizonyíték".
Az 1930-as évek elejétől kezdve a ,,világforradalom" tervei már csak a propagandagépezetben léteztek.
Előzmény: becename (166)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2009.03.16 0 0 167
Aham, Rezun mellé felsorakozott a két másik alternatív-történelemíró.
Előzmény: becename (166)
becename Creative Commons License 2009.03.16 0 0 166
>>>>Szokásos Rezun-féle mesék hülye gyerekeknek,



Journal of Contemporary History, 1991, "Stalin's Plans for World War II" (219.o.):

„Mi tehát Sztálin háborús céljainak e viszonylag elhanyagolt bizonyítéka, ami felboríthatja az oly régóta fennálló nézetet ? Az egész jobbára két szökevény vallomására alapszik . E két személy egyike egy neves litván » haladó «, Vincas Kreve-Mickievicius akadémikus, aki 1940-ben egyszeriben miniszterelnök-helyettessé és külügyminiszterré lett . Különös, de nem is olyan régen, a ma megvetéssel emlegetett újsztálinista években, e személy még mindig tapsot aratott a kormánypárti szovjet történészek körében .

Ötven évvel ezelőtt, nyilvánvaló gyermetegséggel, egy ideig helyesléssel tekintett a társadalmi változásokra, miket elképzelése szerint egy szovjet típusú kormány Litvániában elérhetne . Számos helyen feljegyezték Molotovval és Sztálin egyik NKVD-vágású diplomatájával, V.G. Dekanoszov, helyettes külügyi népbiztossal lezajlott korai találkozóit, melyek során hazájának Vörös Hadsereg általi megszállásáról majd pedig kiürítéséről tárgyalt .

A másik és mindezt alátámasztó vallomás egy későbbi NKVD-s szökevénytől származik, aki Andrej Zsdánov környezetébe tartozott . Ő Tallinnban látott el ugyanolyan feladatot, amilyet Molotov 1940 június vége felé Kaunasban (akkor még Litvánia fővárosa) végzett . Amint említettem, néhány történész már hivatkozott ezekre a vallomásokra, de minthogy még mindig kevéssé ismertek, érdemes itt újra elismételni őket, már csak azért is, mert eddig még nem váltak a Sztálin szándékaira vonatkozó történelmi bizonyítékok elfogadott kánonjaivá .

Eképpen hangzik tehát e két korábbi szovjet munkatárs elmondásának lényege : Molotov és Dekanoszov kijelentette az elképedt baltikumi hallgatók előtt, biztosra vehető, hogy forradalom fogja követni a nyugat-európai országok között most folyó háborút, csakúgy, mint Oroszországban is forradalom követte a cári birodalom összeomlását . Németország vereséget fog szenvedni és forradalmi lángba fog borulni . A Vörös Hadsereg majd az ottani forradalmárok segítségére siet, hogy a döntő csatában részt vegyen — feltehetőleg az omladozó Reich megmentésére siető tőkés imperialisták ellen . (A Reich mindig is központi jelentőséggel bírt a marxista-leninista gondolkodásban) E nagy ütközet valahol a Rajna vidékén zajlana le .

Mindkét Kreml-küldött kevésre becsülte az angol-szász hatalmak és a franciák hatásosságát az eljövendő sorsdöntő küzdelemben . Felfogásuk szerint a pénzvágytól égő amerikaiak pedig majd eladják magukat . Franciaország máris megérett a forradalomra . Bár a franciák maguk nem tudták, a Kreml ezen előkelőségeinek szemében valójában máris majdnem szovjet kézen volt az ország, hiszen 50.000 francia tanár(!) állt a kommunista párt soraiban . Nyilván a tanároktól várták, hogy a KOMINTERN utasítására elindítsák e sajátos francia forradalmat . A » felszabadítók « megérkezése után a Sztálin által vezetett kommunista pártok felügyeletével egyesült volna Európa . Dekanoszov még tovább ment : előbb Európában győz a bolsevizmus, utána pedig, egy újabb világháborút követően, az egész világon a proletariátus ragadja meg a hatalmat (majdhogynem akaratlanul is a » heute Deutschland, morgen die ganze Welt « jut az ember eszébe) .

A tény, hogy magas rangú szovjet vezetők ilyetén szemléletét bemutató számos beszámoló van birtokunkban és hogy Molotov és Dekanoszov egyidejűleg tette a hasonló megfigyelést és összegzést, történelmi helyességükre utal és azt feltételezi, hogy e nézetek ugyanabból a forrásból erednek . Legvalószínűbb, hogy vozsd és bennfentesei közötti, Kremlen belüli, külpolitikai megbeszélések képezték e forrást, melyek feltehetőleg legalábbis akkor kezdődtek, amikor a nácikkal köthető legelőnyösebb megállapodás tárgyalásának tervei megszülettek .(4) E megbeszélések bizonyára hónapokon át zajlottak — ahogy a helyzet változott és a terv érlelődött — és olyan kérdéseket is magukba foglalhattak, hogy a megállapodás tárgyalása után a Szovjetunió miként tehetne szert a legnagyobb előnyre és hogy hogyan szövegezhetnék újra az egyezményt . (A titkos záradék fontos vetületeit tárgyalták újra a Ribbentroppal tartott, szeptember végi találkozó alkalmával, aminek során Hitlerrel távbeszélőn értekeztek) Annak is szóba kellett kerülnie, hogy mi lehetne a legjobb mód a szerződés Lengyelországgal, balti államokkal, Finnországgal és Romániával szembeni alkalmazására . De meg kellett vitatniuk Nagy Britannia és Franciaország finn háborúba való esetleges beavatkozásának aggasztó kérdését is .”



___________________
David Irving, Hitler's War:

„A hadjárat hatalmas szerencsejáték volt . Hitler úgy támadta meg Oroszországot, hogy csupán 10-15 hadosztálya volt tartalékban . Amikor június 27-én Ribbentrop meglátogatta, Hitler elmondta neki, úgy érzi magát mint a lovas aki tudtán kívül keresztülvágtatott a befagyott Constance-tavon és akkor halt szörnyet, amikor visszanézett és látta mit tett : » Ha csak a legkevésbé is sejtettem volna a Vörös Hadsereg ezen óriási felkészültségét, soha nem döntöttem volna a támadás mellett «.” (5)

„Jeschonnek helyettese (1941) július 15-én ezt írta naplójába az elfoglalt területek megszemlélése után : » újra és újra elképeszt bennünket a Vörös Hadsereg felszerelése. ... Hatalmas erődítményeket építettek a lembergi kiszögellés védelmére, amiknek java része nem készült el teljesen . Csupán ebben a körzetben hatvanhárom hatalmas kétpályás repteret találtunk, amik még szintén nem készültek el teljesen és amik az orosz támadási készülődését bizonyítják . « Másnap Vityebszk mellett fogságba esett Sztálin Jákob nevű fia, aki az egyik szovjet páncélos hadosztály hadnagya volt . Wolfram von Richthofen, Luftwaffe tábornok szerint » egyebek közt « a Dobromiszlnél ejtett óriási ágyú- és tankzsákmány is » azt bizonyítja, hogy az oroszok a németekkel való elszámolásra készülődtek . E zsákmány részben az ifjabb Sztálin páncélos hadosztályától származott . A hadnagy elmondta, hogy készen álltak a nagy támadásra . « Hitler megtudta, hogy Sztálin Jakabnál találtak egy levelet, amiben egyik barátja arról írt, hogy a » berlini kirándulás « előtt még egyszer meglátogatja anyuskáját . Az ifjabb Sztálin és a diktátor fogságba esett korábbi titkárának kihallgatásakor kiderült, hogy Sztálin a német értelmiséget felhasználva akarta feljavítani az orosz népesség állagát . Európa és Ázsia így a bolsevizmus megdönthetetlen bástyájává válhatott volna .

Hitlert különösen elképesztették a szovjet páncélos harcijárművek, mik mint történelem előtti szörnyetegek másztak elő az erdőkből és amelyeket szakértői egy szóval sem említettek . 52 tonnás tankok jelentek meg, miknek olyan vastag páncélzatuk volt, hogy csak a 88 milliméteres légvédelmiágyúk ejtettek rajtuk nyomot . Dubnótól délre meg 100 tonnás tankokkal találkoztak. Július 4-én az OKW naplóvezetője, Greiner magabiztosan jegyezte fel : » Az oroszok rengeteg repülőt és 4600 tankot vesztettek, tehát aligha lehet többjük belőlük . « Július közepére Hitler fáradt tüzérei már 8.000 tankot lőttek ki, de még mindig jöttek . Július végére 12.000 tankot pusztítottak el vagy ejtettek zsákmányul . A közép-hadseregcsoportot meglátogatva, Hitler augusztus 4-én lehangoltan jegyezte meg páncélos parancsnoka, Guderian tábornok előtt : » Ha tudtam volna, hogy ennyi tankjuk van, kétszer is meggondoltam volna a támadást « .” (6)

M.Zoli Creative Commons License 2009.03.16 0 0 165

Udv.

 

Igen a diesel motorok miatt voltak akkora problemak veluk. Ha hazaerek valszeg mar csak aludni lesz kedvem, egyebbkent megneznem, hogy mit talalok arrol a bevetesrol.

 

Udv.

Előzmény: Miocsó (164)
Miocsó Creative Commons License 2009.03.16 0 0 164
Nagyon Szívesen Uraim!
Még annyit, hogy a diesel motorok nagyon megbízhatatlanok voltak, a lezuhanónak is egy oldalon állt le mindkettő. De a többiek is 1-2 leállt motorral értek haza. Tyagunyinék ejtőernyővel ugrottak ki és hatan élték túl a lelövést.
a Helsinki mellett lelőttek állítólag a földön harcoltak tovább míg éltek.Ez is érdekes lehet, valyon igaz-e nem tudom.

Üdvözlettel
Előzmény: M.Zoli (162)
kiskunlaci Creative Commons License 2009.03.16 0 0 163

 

 

 

    Köszönöm szépen az infókat.

Előzmény: Miocsó (161)
M.Zoli Creative Commons License 2009.03.16 0 0 162

Udv.

 

Koszonet a javitasert, meg az infokert.

 

Udv.

Előzmény: Miocsó (160)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!