Ne már... Mahler Ede hivatkozott arra sírfeliratra, vagy ez megit olyasmi, mint a húsvéti krónikából alkotott napfogyatkozásaid? Ugyan mit keresne Kazachsztánban egy Szeleukida datálású sírfelirat? persze lehet hogy tévedek
A történeti kutatásnak alig van ága, melyet oly mostohán és rendszertelenül művelnének, mint a történeti kronológia…
ugye a földrajzról már nem is beszélve..
Lehet tudni hol került elő az a Szeleukida datálású sírfelirat? ...már csak azért kérdem, mert az általad behatárolt terület Kazachsztán kellős közepe :D
„A történeti kutatásnak alig van ága, melyet oly mostohán és rendszertelenül művelnének, mint a történeti kronológia…
Hogy mily nagy elővigyázatra van szükség (a nap és holdfogyatkozások azonosításában), bizonyítja a következő példa:
Chwolson ’Syrische Grabinschriften aus Semirjetschie” címen közzétett értekezésében egy sírfeliratot magyaráz, mely szerint így hangzik:
Das Jahr 1627 [seleucid] (1316) das ist das Jahr der Eclipses, türkisch Luu (Drache)… „
Chwolson szerint a szeleukida datálás szerinti évben 1316 április 22-én valóban volt is napfogyatkozás, az adott környéken. Ezt vonta kétségbe Mahler, mert szerinte a földrajzi hosszúság 65-80 foka és földrajzi szélesség 40-50 foka mentén egyáltalán nem volt észlelhető a napfogyatkozás.
Mahler nem ismerhette a seleucid code-ot így még véletlenül sem kereste az igazi napfogyatkozást, 196 évvel korábban 1120 október 2-án…
"Augustus császár akkor élt a nagy csillagászati időtengelyen, amikor március 21-én volt a tavaszi napéjegyenlőség és szeptember 23-án az öszi.
Bátran keresheti mindenki ezt az időszakot.
a 2004-es kiadású Hungár naptár 88-89 oldalán lévő táblázatból kiolvasható, hogy i.sz. 188 és 223 között mindig, minden évben, március 21-re esett a tavaszi napéjegyenlőség.)
Azon a tájon érdemes turkálni..."
:-D
na igen, turkálni azt lehet, de esetleg valamilyen következetesebb objektív munkamódszer alkalmazása az, ami érdemes
"Ha már szó esett a niceai zsinat pűspökeiről is, miért tekinted Julius Caesar-t
is annak?
Biztos lányos zavaromban írhattam, vagy gondoltad bele valamelyik hozzászólásomba..."
Nem veled van gondom, hanem az általad (76)-ban citált könyv tartalmával. Ellentmondást tartalmaz.
A szerző bizonyítékként használja Gergely pápa bulláját és a naptárreformmal összefüggésben ezt írja (13. oldal):
"De térjünk vissza a 10 napos reformra, amely helyreállította a március 21-i tavaszpontot, amely egyben azt is jelenti, hogy valamikor, egész pontosan a Julián naptár bevezetésének kezdetekor is ott volt."
A bulla erre vonatkozóan viszont azt állítja (6. és 7. bekezdésben), hogy a naptárreformmal a tavaszi napéjegyenlőség visszatér a március 21. időpontra, amelytől a niceai zsinat óta hozzávetőlegesen már tiz nappal eltért
Ugye egyetértünk abban, hogy a két állítás csak akkor lehet igaz, ha Julius Caesar a niceai zsinat püspökeinek kortársa lett volna.
Valószinű, hogy rájöttek a hibára, csak az akkori tudomány még nem ismerte az
égitestek mozgástörvényeit"
Itt most elakadtam...
Amennyiben i.sz. 322-325 táján volt a zsinat, akkor a március 20-i tavaszpont egy napos hibáját soha senki nem veszi észre. Most sem csak onnan tudjuk, hogy bemondják a rádióban.
Más a helyzet akkor, ha i.sz. 515-ben (Kr.u. 325) volt a zsinat, akkor már a három nap érzékelhető, de mint írod nem ismerték a püspökök az égitestek mozgástörvényeit.
Ezért nem volt naptárreform, meg azért mert a Római Birodalomnak akkor semmi köze nem volt a Húsvét ünnepléséhez.)
Sajnos ő sem hivatkozik eredeti okiratra, így vélhetőleg a saját elképzeléseit vetette papírra, ahogyan ma mi is tesszük.
De, amint alább írtam, ha rájöttek volna a hiba okára Niceában, azt akkor korrigálták volna a jövőre nézvést is, s később nem jött volna össze az a bizonyos tíz nap Gergelyig. (A Húsvét ugye a legszentebb ünnep, s ha nem idejében tartják meg, az magának az ördögnek a műve.) :-)))
Nem az évek száma alapján, hanem a tavaszpont naptárbeli mozgásának megállítása
miatt korrigált Gergely. A Julián naptárban a mozgás átlagsebessége ezer évente 7,81 nap,
a Gergely naptárban ezer évente 0,31 nap. A hiba az eredetinek közel 4%-ára csökkent!
Az egyenletes átlagsebesség független attól, hogy 1évre, 1000évre, 1257évre, 1627évre,
vagy tetszőleges évre vonatkoztatjuk.
Milyen naptárat korrigált Gergely?
Az időt nagy hibával mérő Julián naptárat. Helyesebb azt mondani, hogy Gergely új
naptárat vezetett be a pontatlan Julián naptár helyett.
Mérte valaki a niceai zsinat idején a tavaszi napéjegyenlőséget?
Úgy tudom, de lehet, hogy tévedek, hogy a niceai zsinaton határoztak a húsvét ünnepnapjának
meghatározásáról: napéjegyenlőség utáni holdtöltét követő első vasárnap.
Ebből logikailag következik, hogy akkor napra pontosan meg tudták határozni, hogy mikor van
napéjegyenlőség, holdtölte és vasárnap.
Vagy csak elfogadták az alexandriai szokást, hogy Jézus keresztrefeszítése idején március 21-én volt a tavaszpont, és ezt a hagyományt őrizgették 300 évig?
Ha a niceai zsinat idején meg tudták állapítani, hogy melyik nap van napéjegyenlőség,
a naptárra pillantva láthatták, hogy akkor a hónap hányadik napja van.
Gergely 1627 évre vonatkozó 12,7 napot (a Julián naptár pontatlanságát)
"korrigálta" 1000 évenkénti 0,31 nap pontosságú naptárával, a 400 évenkénti
97 szökőnap bevezetésével
Ez azt jelenti, hogy az elmúlt évek sokasága 1257 év.
Most akkor hány év alapján korrigált Gergely?
Milyen naptárat korrigált Gergely?
Mérte valaki a niceai zsinat idején a tavaszi napéjegyenlőséget?
Vagy csak elfogadták az alexandriai szokást, hogy Jézus keresztrefeszítése idején március 21-én volt a tavaszpont, és ezt a hagyományt őrizgették 300 évig?
