Az idő mibenléte mindig is foglalkoztatta, és zavarba is hozta az embereket.
De viszonylag korán megjelent az az elképzelés is, hogy nem is létezik.
Lehetséges-e, hogy csak a tér, az anyag, és energia létezik?
Az energia hatására létrejövő változások, mozgások összehasonlíthatók, számszerűsíthetők. Ezt nevezzük sebességnek.
A tér, a térben helyet foglaló anyag geometriai tulajdonságai szintúgy összehasonlíthatók, számszerűsíthetők.
Az energia hatására létrejövő mozgások, változások egyetemessége és pontossága kelti az emberi elmében azt az automatikusan kialakuló képzetet, mintha az idő létezne.
Idő = Távolság / Sebesség
Az idő nem létezik, csak egy automatikusan kialakuló képzet, amiből
hasznos segédfogalmat képeztünk? Vagy ez maga a létezés?
Lehet-e, szabad-e rangsorolni az anyag tulajdonságai között, és
azt mondani, hogy a tömeg/energia az elsődleges és ehhez képest az idő csak általunk bevezetett segédfogalom,
amihez lélektanilag közelebb állunk, mint mondjuk különféle sebességek érzékeléséhez?
Ellenmondana-e mindez a téridő elméletnek, vagy ez a segédfogalom dimezió könnyedén kicserélhető "valósra", vagy "elsődlegesre"?
Vagy erre nincs is szükség? Semmi gondot sem okozhat, hogy valójában egy nem létező, önmagán kívüli okból is relatív fogalommal dolgozunk axiomaközeli szinten is?
A geometriai tulajdonságok, azaz távolságok összehasonlíthatók, kisebb/nagyobb/egyenlő reláció állítható fel közöttük, egység állítható, számszerűsíthetők.
Ugyanez igaz a mozgás tulajdonságára, a sebességre is.
Csak itt az a probléma, hogy ez legalábbis az emberi érzékszervek számára egyáltalán nem olyan egyszerű.
Onnan, hogy lehetséges, hogy a világ tulajdonságai között vannak elsődlegesek, és vannak olyanok, amiket a megértés érdekében mi teszünk hozzá.
Ha vannak, akkor lehet, hogy ilyen maga a tér, a térben helyet foglaló anyag/energia.
Ezeknek a geometriai tulajdonságai összemérhetők, kisebb/nagyobb/egyenlő reláció állítható fel ezek között, tehát számszerűsíthetők.
Másik ilyen elsődleges tulajdonsága a világnak, hogy az energia mozgásba hozza. A mozgásnak szintén van jellemzője, amit összemérhetünk, számszerűsíthetünk.
Ez tökéletesen elégséges, de a sebesség nehezen észlelhető közvetlenül, nehezen mérhető közvetlenül, ráadásul vektor.
Mivel a periódikus mozgások, energiaátalakulások pontossága és egyetemessége kapcsán már amúgy is automatikusan kialakult egy képzetünk, amit időnek nevezünk, az észlelést, leírást, magyarázatot megkönnyítendő vezessük be a fizikába ezt a képzetet
Idő = Távolság / Sebesség
formában.
A kérdés, hogy igaz-e, hogy ettől idő valójában még nem létezik?
Nem létezik. Nem is múlik (telik). Ha meg akarsz nyugodni, fogadd el, hogy a többség számára egy mechanikus vagy elektronikus szerkezettel tették közérthetővé.
A Noether tétel szerint az energiamegmaradás az időeltolási szimmetriából következik. Azaz ha esetleg megdőlne az energiamegmaradás tétele, akkor komoly bajba kerülne az idő fogalma is.
Még mindig nehéz értelmezni, nem hogy azt, hogy hova akarsz kilyukadni, hanem hogy honnét akarsz elindulni :)
Szóval, úgy gondolod, hogy az idő mindenütt jelen van, és ugyanarra az ütemre változik mindenütt minden?
Az idő mindenhol jelen van szerintem, ahol létezés, azaz energia van - minél távolabb vannak a helyek egymástól, annál inkább értelmezhetetlen az idő, hiszen nincs jelenség, nincs semmilyen létezés (fizikai megnyilvánulás, akár a legkisebb atom), amivel kapcsolatban értelmezni lehetne.
Kicsit elvont analógiával, az idő hasonló az árnyékhoz - ha nincs fény, értelmezhetetlen az árnyék is.
Nekem elég jól megfelel az az egyszerű álláspont, hogy az az idő amit az óra mutat. Órát pedig így és így lehet csinálni. Ha pedig az így konstruált órák kellően összhangban vannak akkor elégedett vagyok velük. Ha nem, akkor jobb órákat meg jobb használati utasításokat (a relativitáselméletet is ide sorolva) próbálok keresni. :-)
"Vagy erre nincs is szükség? Semmi gondot sem okozhat, hogy valójában egy nem létező, önmagán kívüli okból is relatív fogalommal dolgozunk axiomaközeli szinten is?"
Mit értesz valójában nem létező alatt? Az idő inkább velejárója a létezésnek.
Az idő mibenléte mindig is foglalkoztatta, és zavarba is hozta az embereket.
De viszonylag korán megjelent az az elképzelés is, hogy nem is létezik.
Lehetséges-e, hogy csak a tér, az anyag, és energia létezik?
Az energia hatására létrejövő változások, mozgások összehasonlíthatók, számszerűsíthetők. Ezt nevezzük sebességnek.
A tér, a térben helyet foglaló anyag geometriai tulajdonságai szintúgy összehasonlíthatók, számszerűsíthetők.
Az energia hatására létrejövő mozgások, változások egyetemessége és pontossága kelti az emberi elmében azt az automatikusan kialakuló képzetet, mintha az idő létezne.
Idő = Távolság / Sebesség
Az idő nem létezik, csak egy automatikusan kialakuló képzet, amiből hasznos segédfogalmat képeztünk? Vagy ez maga a létezés? Lehet-e, szabad-e rangsorolni az anyag tulajdonságai között, és azt mondani, hogy a tömeg/energia az elsődleges és ehhez képest az idő csak általunk bevezetett segédfogalom, amihez lélektanilag közelebb állunk, mint mondjuk különféle sebességek érzékeléséhez?
Ellenmondana-e mindez a téridő elméletnek, vagy ez a segédfogalom dimezió könnyedén kicserélhető "valósra", vagy "elsődlegesre"?
Vagy erre nincs is szükség? Semmi gondot sem okozhat, hogy valójában egy nem létező, önmagán kívüli okból is relatív fogalommal dolgozunk axiomaközeli szinten is?
