Virágzás után a tő levélrózsája (amelyikből kijött a virágzat) el fog pusztulni, helyette tőről meg szokott újulni. 1-2-3 kis sarjat szokott hozni. Azokat kell pátyolgatni, esetleg szétosztani (szétcincáláskor érdemes a vágási, törési felületeket fertőtleníteni. Faszén-port alkalmaztak régebben a vegyipar remekei előtt. Én egyszerűen őrölt fahéjjal szórom meg. Kitűnő fertőtlenítő.)
ha jól látom, már el is indult egy sarj a kép szerinti első-alsó levél tövéből.
Jé, van nekem Aliette. Javaslat: 4 ezrelék körtére almára. A 15 g zacsi jó lesz 4 liter vízbe, ami a beteg körte fáról marad, az mehet másik körtére meg 3 almára (oda már talán nem is elég:-().
Sziasztok. Érdekelne a növényemnek a neve. Sajnos nem tudom, és így a kellő ápolás is elmarad, ami már sajnos kezd látszani rajta. Köszönöm a segítséget előre is.
Az ellenfényes fotózás nem túl szerencsés, nem emelkedik ki eléggé a körte levelek barnasága (szerencsére van köztük értékelhetőbb kép is). De most "rásegítek" neked, ezek tavalyi képek a körtefámról.
Ezek a képek tavaly (2013) július 27-30 között készültek.
Az idén kissé jobbnak tűnik a helyzet (még nincs kép).
Ezek a fák még sajnos soha nem kaptak semmiféle permetszert. Nagyanyám foglalkozott velük, és hát nem volt a helyzet magaslatán. Idén vettem át őket és szeretném megmenteni ha lehet. Megköszönném ha tanácsot adnátok, hogy mit csináljak velük, mivel permetezzek.
Nézd, tűzelhalás ellen az általánosan használt és csak megelőzésben hatékony kontakt réz mellett szabad forgalomban a felszívódó Aliette elérhető még. Amihez még elvben hozzá lehet jutni, az az Erwiphage (II, de május 31-el lejárt az id. engedélye), illetve növényorvosi vényre a Kasumin.
(a képeiden sajnos már csak a visszametszett állapot látszik, ez alapján én nem vagyok biztos benne, hogy tűzelhalással állsz szemben... a tavaszi monilia-elleni védekezésed milyen volt?)
Szerinted van olyan, hogy a legjobb, vagy a rezictencia miatt érdemes ezeket váltogatni?
Vagy:)
Tudod, ez olyan, mint amikor valaki az antibiotikumok kapcsán kezdi az "erős-erősebb-legerősebb" dolgot... a legerősebb mindig pont az, amelyik a legjobban hat az adott kórokozó/kártevő populációra... az ember ezt próbálja mindig eltalálni, közben figyelembe véve egyéb tulajdonságokat, felszívódó/nem felszívódó, ár, rezisztenciaviszonyok (mi nem használt a szomszédnál:)), mit használt előzőleg többször, stb...
Sajnos vannak kampós végek. Nincs egészen egy hónapja, hogy visszavágtam a kisebb fát, sehol nem maradt semmi. De most már mindenhol van rajta barnulás. A másik nagyobb fán még kevés van csak. Rakok fel képeket délután is ha jobbak a fényviszonyok, mert most nálunk Baranyában elég borús az idő.
Ha barnul a levele még nem biztos hogy tűzelhalás, kellene kampósan hajlott hajtásvég is legyen. Ami most a legjobb felszívódó tűzelhalás ellen, de virágzástól az Alliette és a kontaktnak valami rezes.
Elég hervadtnak tűnik, de Hatavaly is ez volt és most kihajtott, akkor vízhiány. Jól öntözd be alkalmanként legalább 5-10 vödör víz hetente, hogy beázzon a gyökér mélységig. Nem árt ha műtrágyázod is.Most még lehet öntözés előtt NPK 15-15-15 komplex 5 deka négyzetméterenként a fa alá.szórva beásva a mennyire a gyökér engedi. Télen vagy kora tavasszal ismétlés hogy a hó be tudja mosni.
Egy körtefával kapcsolatos kérdésemre szeretnék választ kapni. Mint a mellékelt képeken is látszik, igencsak szomorú állapotban leledzik. Pedig tavasszal tele volt virággal, aztán lepotyogott róla a virág,és egyetlen gyümölcs sem nőtt rajta. Most meg már barnulnak, feketednek a levelei.
Valami hasonló történt tavaly is, csak akkor gyönyörű gyümölcs mutatkozott rajta, ám július vége felé egyik napról a másikra ugyanez történt a levelekkel: megbarnultak, megfeketedtek. Ezért meg is lepett, hogy az idén tavasszal kihajtott..
A tűzelhalás ellen nagyon nehéz védekezni. A beteg ágakat 1:3 arányban hígított hipós vízben fertőtlenített szerszámokkal kellene levágni úgy hogy a még egészséges részből is 40-50 cm levágni. A vágott sebet fagéllel lekenni. Természetesen az ollót vagy fűrészt minden vágás után fertőtleníteni.
Ezután jöhet az alapos permetezés, a Champion egyébként jó a beszerezhető permetszerek közül.
Egy kérdésem van még 100% biztos hogy tűzelhalás, Mik a tünetek? esetleg képeket ha tennél föl.
Egy kis segítséget szeretnék kérni. Van két idősebb körtefám. Bőven 40 év felett járnak. Az egyik egy korai nyári, a másik őszi. Megjelent rajtuk a tűzelhalás. Ismerősöm azt javasolta, hogy vágjam le a beteg ágakat és permetezzem meg. A mezőgazdasági üzletben permetként a Championt ajánlották. Ágak levágva, permetezés megcsinálva. De a betegség tovább terjed a fákon.
Van ezzel kapcsolatban tanácsotok, hogy mit lehet csinálni a fák megmentése érdekében, vagy felejtsem el őket?
Nekem is az a benyomásom, hogy romlott a helyzet, de nálunk tavaly kezdődött. A kecskerágók legyengültek a hideg tél miatt, és ellepték őket a kecskerágó pajzstetvek. Ahogy elkezdtünk védekezni, egyre többféle kártevő kerül elő, mindig van valami újabb probléma.
Ha piros színű pókszerű takácsatkák az ellenfeleid, egyértelmű, hogy győzelmet csak úgy érsz el, hogy a növény alatti földterületet IS kezeled atkaírtóval.
Nem egyszer, többször, de nem kell beöntözésszerű mennyiség.
Ezeknek a dögöknek olyan az életmódja, hogy a földben levő gyomok gyökereire rakják a tojásokat. És amikor bújnak elő, akkor ott az atkaírtóval átitatott földréteg.
Én szabadban próbáltam ezt a módszert, és meglepően hosszú ideig atkamentes lett a kezelt terület. Örökre persze nem, mert a nem kezelt környezetből (és az rohadt nagy) ismét beköltöztek a dögök.
Itt egy dézsás növényről van szó, tehát a belocsolás ezek szerint megoldás lehet. A kertben van számos beültetett növény, amiknél a rovarok és a talaj védelme is fontos.
Van itt jócskán olyan szempont, amiket laikusként nem tudok mérlegelni - jobbára nem is ismerek -, így amit írtál, sokat segít.
Többször kaptam már ebben a topikban segítséget, üdv mindenkinek.
A felszívódó szert inkább belocsolom, talán azzal kisebb a kár.
Valójában sokkal, nagyságrendileg nagyobb... mert ugye az egyik - gyakoribb - lehetőség, hogy hatástalan a mennyiség és ilyen módon nettó környezetszennyezés, a másik lehetőség, hogy hatásos a mennyiség, ez esetben a talaj bioszférája megy tönkre... persze ezt cserjékre-fákra írom kifejezetten, palántáknál, cserepes növényeknél természetesen járható út a beöntözés.
Ha az ember nem akarja veszélyeztetni a méh-féléket, arra az a megoldás, hogy nem méhveszélyes szert használ, ez esetben Mospilant vagy Calypsot, ami még virágzó kultúrákban is használható, mert csak a növénybe "belezabáló" rovarokra hat a felszívódás után.
Idén eddig összesen egyszer láttam bundásbogarat a kertben, azt is a lehető legtávolabb onnan, ahol most a (dézsás) gránátalmám van. Sajnos idén nagyon rájár a rúd a két törpe gránátalmára, az egyik alig tudott kihajtani, most is csak kevés és fakó levél van rajta, a másik nagyon későn - kb. 10 napja - kezdett bimbókat hozni, és ma vettem észre, hogy a bimbók többségét megrágta valami. Lehet, hogy bundásbogár, most egyet sem látok rajta-körülötte. Viszont valamit mindenképpen kell kezdenem a helyzettel, különben idén egyáltalán nem lesz gránátvirágom.
