A Kinizsi azért nem lehet, mert az a Kétbükkfa-nyeregre vezető műút mentén van. Egyébként rengeteg forrás van Pilisszentkereszt környékén (némelyik vízműbe "foglalva"), hamarosan szeretném jobban feltérképezni őket.
A Szarvaskői bélyegzőt állítólag lecserélik. A 'tévnyomatnak' nagy értéke lesz a kéktúrás füzetekben. A pecsétnek meg főleg nagy értéke lenne. Nem tudja valaki mi lesz a sorsa a régi bélyegzőknek?
A bélyegzők szépek, Hörpölin régi ötletét tükrözik, miszerint egy-egy jellegzetességet ábrázoljanak az adott bélyegzőhelyről. Viszont nekem sokkal jobban tetszettek azok a kerek bélyegzők amelyeket Hörpölin készített el anno, afféle prototípusként. Formaként sokkal jobb a kerek.
Amit nem tudok még mindig elfogadni az az hogy sulykolják ezt az "Országos Kék Kör" mantrát, holott szerény véleményem szerint a több mint 60 éves Országos Kéktúra az 1938-as Vándorlással elődjeként lényegesen különbözik a másik két túrától mind múltjában, mind történetében, mind jellegében, és még népszerűségében is.
Alma-körte-dió egy zsákban árulva, vegyék, vigyék! :-)
Emellett van egy nagyon egyszerű oka is hogy miért nem szerencsés ez így egyben:
Mert ha az átlag egységsugarú honpolgár meghallja hogy kéktúra, hmmm, 1159 km, na nemá, az naggyon sok.
De talán egyszer csak vesz egy füzetet. De ha meghallja hogy kékkarika 2300 km, no akkor végleg elmegy a kedve az egésztől.
Hasonlóan átéltem ezt a váratlan élményt, amikor a Kohász-kék útvonalán találkoztam a Kéktúrát propagáló táblával. Én a helyére tudom tenni őket, de mit tesz majd az, aki kevésbé tájékozott a jelzések, útvonalak terén?
Igen pár éve én állítottam össze a kilátó építésének és sorsának történetét. Ezt olvashattad itt, vagy akár a Turista Magazinban.
Az átépítés pontosan azért történt, hogy az új feltételeknek is megfeleltessük a szerkezetet. Ugyanakkor a történelmi emléket is meg kívántuk őrizni benne. Ezért maradt a fa-trepnis változat akkor. Ennek időszakonkénti cseréje a mi kezelésünkben nem okozott gondot. Évtizedeken át mindig meg tudtuk oldani. Mert mi magunkénak éreztük, a természetjáróknak tartottuk fenn a Petőfi-kilátót. Ez változott meg és ezért várjuk a kilátóépítés-dömping közepette e meglévő létesítménynek a fennmaradását.
emlékszem egy belinkelt oldalra az építkezésről, talán pont te tetted fel. azért tudni kell, hogy amit egykoron valamilyen alapozással valamilyen anyagból összeraktak az nem felel meg a radios rendszerek bizonyos statikai kritériumainak. ezért kellett újra alapozni, vastagabb csövekre cserélni, csavarokat rozsdamentesre stb.
ha nincs járófelület, nincs kilátó, valószínűleg az igazgató erre utalt, a torony egyéb funkciói így a bérleti díj működik enélkül is sajnos.
nem vagyok egy jogász, de szerintem lehetne fogást találni ezen a helyzeten.
igen, azóta már leesett (nem szoktam minden ide felrakott frinc-franc linkre ráklattyolni)
hát, ha nem lettem volna szabin akkor csak 1 emeletet kellett volna felliftezni (lépcső nincs) hogy kipróbálhassam az új pecséteket
más érdekes nem lett volna, ahogy olvasom
ellenben ez a ma reggeli szürreális élmény örökre megmarad
az ugye ismert hogy egészen hülye helyekre képesek kitenni ezeket a táblákat, nem csak a kéktúra nyomvonalára, nadehogy már az Andrássy úton is van? attól ledobta az agyam az ékszíjat :-)
ma reggel egy hét szabadság után jöttem be dolgozni (irodaház az Andrássy úton) erre az aulában egy pont ilyen kék kör táblába botlottam
Már azt hittem meghülyültem, másodpercekig csak néztem bután, de aztán a recepciós hölgytől megtudtam hogy valami rendezvény volt a múlt héten az üres 4. emeleten és onnan maradt itt :-)
A butaság néha határtalan. De a legszomorúbb ebben az, hogy a média ezt még fel is karolja. Mintha nem folyna még eléggé a csapokból az egészséges életmódra való felhívás.
Az elmúlt időben a természetjárás komoly létszámveszteségét nem lehet az egyik napról másikra visszahozni. Ezért meg kell dolgozni hosszú távon.
Már többször írtam itt arról, hogy nálunk havonkénti rendszerességgel szervezünk diáktúrákat a Bükkben. Ezeken százas, néha többszázas nagyságrendű résztvevő jelenik meg. Az évek óta tartó rendszeresség eredménye, hogy az október eleji szemétszedő túra 300-as létszámában már 60 főt tett ki a felnőttek (tanárok, szülők, hozzátartozók) aránya. Ezzel mintha egy fordított irány működne, a gyerek hozza ki a szülőt az erdőbe.
Sajnos van ellenpélda is. A tanárok elmondják, nem tudnak minden diákot rávenni a túrázásra. Ennek legfőbb oka a szülő, aki nem engedi gyermekét ezekre a programokra. Az indok elég változatos: anyagiak, időhiány, féltés, érdektelenség...
Márpedig az állami földkezelő ennek alapján "élvezi" a tornyon lévő átjátszó bérleti díját, amit zsebre tesz, hivatkozva egy korábbi törvényre.
A kilátó soha nem épült fából. 1948-ban is egy vasgyári légoltalmi torony csőanyagából szerelték össze a turisták. Ez 54 évig működött a természetjárók kezelésében, rendszeres karbantartás mellett. 2002-ben a természetjárók és a telefon társaság közötti szerződés alapján került átépítésre, hogy elbírja az átjátszó részt is. Ez a mai szerkezet is acélból van, kivéve a járófelületet. A karbantartása 2012 óta szünetel, amikortól az állami kezelő szemet vetett rá és magáénak tekinti a földterület "gondozását". Nyíltan ki is mondta, az időre játszik, mint ahogy már idéztem az igazgató szavait.
ebben egyetértünk. valóban nő az emberek igénye a mozgásra, de ellenpéldának hoznám fel azt amit tegnap a tévében láttam és alig hittem el: egy fiatal sovány nő, valami nejlonzacskókat húzott a labara, teremben valami futurisztikus fekvebringán tolta, miközben a lábaira négy hősugárzó tolta a meleget és természetesen a telefonját nyomkodta mindeközben. azt mondta hogy jó ez az új tornaeszköz, mert feszes feneket szeretne, de máskülönben nehezen venné rá magát a mozgásra.
Budapest lakossága az ország lakosságának közel egyötöde, elővárosokkal pedig egynegyede, ezért érthető, hogy sokan keresik föl (hála Istennek) főleg a Budai-hegyeket.
Szerencsére a túrázók nem csak a jól kereső polgári rétegből kerülnek ki. Sok a kisgyerekes szülő, akik a hét közbeni bezártság után a természetet választják, és szerintem nagyon jól teszik, mivel mozognak és jobb a levegő mint a városban.
ez kb arról szól, hogy a jól kereső városi polgárságnak van igénye, hogy az épített környezetből kiszakadjon és parkokba, vagy a közeli hegyekbe menjen. a Pilis-Börzsöny_Budai szentháromságon kívül már nem tapasztalható ekkora tömeg.
most olvastam, hogy Angliában 200 éve csak az országutakon lehetett szabadon sétálni a sok magánterület miatt. aki pl. az útmenti erdőbe ment könnyíteni magán az pár év börtönbüntetéssel játszott. ezért lettek nagyon népszerűek a közparkok.
ez nem így van. sok helyen pl. a posta a területgazda, de a torony a telekomé. hasonlóképp van a nagyfesz oszlopoknál, vagy a városi villanyoszoszlopoknál. olyan is van hogy a torony also fele az egyik tulajé a felső egy másiké.
írtam már korábban hogy a mostani torony 2003 óta valószínűleg az utolsó csavarig egy új torony. azt is, hogy a faszerkezet lehet szép, de tudomásul kell venni, hogy folyamatosan karban kell tartani és úgy is 10-30 év az élettartama.
