Akit érdekel a galambtartás, sportgalambászás az itt felteheti kérdéseit! Lehet csevegni, érdeklődni, csereberélni és kérdezni! És megkérek minden kedves idelátogatót, hogy konkrét termék neveket ne írjon le! pl: gyógyszer neve helyett csak a hatóanyagot... stb
Megnéztem a honlapodat kedves Dórika,tetszik,nem hinném hogy megbántottalak volna,én is tanácsot adtam ,ugy mint te és sok más.Ha egy valaki hasznositsa már megérte gépelnem,,Üdv,,Patócs T,06206697696
Eszem ágában sincs hogy megbáncsalak,te irtad a Bogisnak ne tanits,,átlag galambász,miért ki profi???Vissza térve a klionra,,ez nem igazán léguti,,ez trihora van,,antibiotikum,,amit minimum 3-napig kell használni de inkább 5-napig ,tehét teljesen elpusztitani a korokozot ha lehet,mert ha nem akkor ellen állob lessz!!Ha nem jo a klion használj Doxivitet,ezt irtad,mindjárt léguti gyogyszer kellet volna,van sok Linco Spektin Báytrill,Soludox ,Pulmodox,én az utosot használom,kombinált szer,Mikoplazma,E coli,Légzöszervi és egyéb bél gyulladás kezelésére.De azért kiváncsi lennék hány éves is vagy ??
Mi van, ha csak szerénységből írta, hogy "átlag"? Amúgy meg mi az az átlag, honnan számít valaki annak?
Szerintem ne lovagoljunk a szavakon, tanít, tapasztalatot ad át, én így csinálom stb. Nem mindegy, hogy nevezzük?
Én kíváncsi vagyok mindenki véleményére, elolvasom és leszűröm belőle (amennyire sikerül, mert ez se megy mindenkinek) azt, ami nekem hasznos. De, ami nekem nem tűnik hasznosnak, arra nem mondom, hogy rossz, meret lehet, másnak az a jó! Minden körülményt nem lehet egy hozzászólásba belevenni, mert akkor könyv lenne mindegyikből. Tételezzük fel, hogy mindenki gondolkodva olvas!
Te is jókat írsz, Bogis is és a többiek is akik hozzászóltak. Ne vegyük el senki kedvét se a tanítástól, se a tanulástól! Én örülök ennek a topicnak, szerintem nem olyan, mint a többi.
Nincs azzal baj hogy segítesz másoknak. De ne taníts!
Mert mint azt írtad átlag galambász vagy. Minden galambász másként látja, csinálja a dolgokat. Ha esetleg rossz tanácsot adsz véletlen, akkor ne csodálkozz ha lecsesznek utána.
Inkább tanácsolj, amit vagy megfogadnak vagy nem. Az is lehet hogy ami bevált nálad az nem válik be másnál.
Én amiket írok azt nem csak én alkalmaztam, velem együtt még kb 30-an, ráadásul sikerrel. Ezért merem ennyire biztosan leírni.
Egyébként jó ötlet egy olyan fórumot létrehozni ahol ilyenekről van szó, de sajnos már nem ez az első, sem a második.:-)
De ne add fel, nem azért írtam hogy elvegyem a kedved. Csak ha nem vagy tapasztalt e téren akkor ne taníts.
Nem azzal tanítasz hogy linkeket szúrsz be, más elolvassa és kész.
A saját tudásod add át és a saját tapasztalatodat.
Hát szerintem teljesen mindegy hogy pozdorja, farost vagy beton ha hideg van akkor hideg van úgy is. Egyébként nálam soha nem volt minusz a galambházban.
Ha meg díszgalambról van szó, akkor télen úgyan úgy ki vannak engedve a legtöbb helyen és a háztetőn állnak a havas, jeges tetőn. Képesek egész nap egyhelyben ott ülni. A galambházban meg ha van elég hely akkor szépen a helyükön ülnek a fakkjukban. Nálam ez így volt. A galambok nagyon szívós állatok -10 fok meg sem rezdül nekik.
Nem beszélve arról hogy én már egzotikus galambféléket tenyésztek melyek ausztráliában honosak és ugyan úgy kint teleltetem őket. Tavasszal újult erővel nyomják magukból a fiatalokat. Jah egyébként az is egy jó példa, hogy ha a galamb szépszámban szaporodik akkor érzi igazán jól magát. Persze ez csak akkor igaz ha nem áll esetleg nemzésképtelenség a galambok közt. Nekem volt egy tojóm ami soha nem tojt, viszont szépen felnevelte az alá rakott fiókákat.
Aki nem tudja fagymentesre szigetelni a galambházát, az tegyen szénát, vagy forgácsot alájuk. Remekül szívja a nedvességet amitől nem lesz fagyos a felszín.
Ennek csak az a hátránya hogy ha etetjük őket a magok jórésze kárba veszhet ha beletapossák a forgácsba.
Mindenki úgy csinálja ahogy akarja.
7 évig így csináltam ahogy lentebb írtam és mondom, pusztulás 2 egyed/év/40 galamb
Szia,padlorész jobb ha nincs betonbol,hideg nedves,,betonra tetö lécet rakni és erre 3 cm-es pozdorja lemezt fektetni,mi elött a pozdoját leteszed vékonyan szorj alá mészhidrátot,a betonra,de ha valakinek nincs ideje takaritani ,vagy lusta tegyen a padlora 10 cm borsó szalmát,mivel ez össze áll nem megy szét mikor a galambok röpködnek,a por meg lemegy az aljára,Belgiumban ,Hollandiában alkalmazzák
Elolvastam ezt a hozzászólást...találtam benne egy részt ami nem éppen higiénikus. "Nagyon lényegesnek tartom a dúc kialakításában azt, hogy a padló lehetőleg farost vagy préselt lemezből legyen. Vagyis hogy egy széles kaparó simán futhasson végig rajta, és ne akadjon el lépten-nyomon. Így gyorsan és jól lehessen takarítani."
Na most, ha farost lemez padlót csinálunk, annak csak annyi a baja hogy kitűnően szívja a nedvességet. A galambok rá ürítenek, az szépen beszívja, jól feldagad és baktériumtelepet hozunk létre a saját galambházunkban. Nembeszélve arról hogy akkor már nyüvek is belemászhatnak a rothadó lemez közé. Ez pedig undorító látvány.
A padlórész jobb ha betonból van, és erre van szórva vagy sóder, vagy valamilyen homokféleség. Ezt kéthetente cserélhetjük és akkor nincs probléma.
A farost lemezt még lekenni is felesleges hiszen egy idő múlva elkezdik a galambok kikaparni a körmükkel ahogy járkálnak.
Oldal falnak tökéletes, persze oda is csak lekenve. Ott strapabíróbb hiszen nem járkálnak rajta a madarak.
Olyan megoldás soha nem lesz ahol nem kell egyáltalán takarítani a madarakat. Aki ezt a hobbit csinálja, csinálja normálisan.
A dúcnak minden körülmények között száraznak, huzatmentesnek, hűvös időben melegnek, kánikulában levegősnek kell lennie. A padlásdúcok rendszerint lényegesen jobbak a kert dúcoknál, mert alulról szárazabbak. Ezenkívül a galambok jobban szeretik. A kerti dúcok padlószigetelését nem lehet elég gonddal végezni. A beton nem megoldás, mert alulról nedves hideget áraszt. Erre tehát rá kell húzni valamit, vagy – téli időszakban – egy időben sikeresebb alkalmaztam 20 cm-nyi gyaluforgács mélyalmot. Legrosszabb esetben fűtőtesttel vagy infralámpával lehet operálni, de ez persze költségesebb a jó padlózat megvalósításánál.
Az alulról hűvös és egyáltalán hideg dúcokban későn jönnek a galambok formába, ez elsősorban júliusban kezd jelentkezni, de addig értékes pontok mennek veszendőbe és sok egyéves madár veszett el. A padlásdúcoknál ellenkező a helyzet. Itt hamarabb jutnak formába a galambok, de a kánikulával egy időben ez el is fogy. A hőség az álló levegő, a fiatalokkal amúgy is zsúfolttá váló dúctérben megöli a formát. A padlásdúcokban ezért különös gondot kell fordítani a levegőcsere megoldására. Az a jó ha magas a padlástér és a dúc plafonjának fele – a fészkektől mintegy 50 cm-rel kezdődően ablak felé – dróthálóból van, hogy ott a levegő fölfelé távozhassék. Így a fészkek környéke védett, de a dúcba az ablakon, kirepülőben vagy lent elhelyezett levegő beeresztő nyílásokon bejövő levegő fölfelé kicserélődhet. Hűvös rossz időben e dróthálóra egyszerűen ráterítünk egy farostlemezt felülről, így szabályozhatjuk a hőmérsékletet.
Nagyon lényegesnek tartom a dúc kialakításában azt, hogy a padló lehetőleg farost vagy préselt lemezből legyen. Vagyis hogy egy széles kaparó simán futhasson végig rajta, és ne akadjon el lépten-nyomon. Így gyorsan és jól lehessen takarítani.
A takarítás fontos tényező az eredmények szempontjából. Én évek óta naponta takarítok és ez csak annyiba kerül, hogy annyival korábban kelek. Minden dúcrészemnél külön kaparó, szemétlapát és vödör van készenlétben, hogy minden azonnal kéznél legyen. Ha naponta takarítunk az sokkalta gyorsabban megy, mintha csak hetente tesszük. A padozatot, a fészkek padlózatát, az ülőkéket olyanra alakítsuk, hogy az a gyors takarítást lehetővé tegye.
Kotymán sporttárs az ország ma messze legerősebb versenyzője évente egyszer takarít, hallottuk valahol. Ez sokakat fellelkesített. Ezért megjegyzem, hogy Kotymán Imre azért takarít évente egyszer, mert a trágyát csak lakásán keresztül viheti le és ettől a felesége nem kellően lelkesül.. Galambjai tökéletesen egészségesek, hiszen különben azonnal vége lenne nagyszerű sorozatának. Így a kiürülő trágyában nincsenek kórokozók, az nem fertőz vissza. A tenyésztők 95 százalékánál nem ez a helyzet. Ezért a kiürített trágyában való mászkálás, kivert magok abból való felcsipegetése állandó veszélyforrást jelent az állomány egészségére, ami nélkül pedig eredmény – akár a világ legjobb galambjaival – sincs. Ezért takarítson lehetőleg mindenki naponta, sőt legjobb annyiszor ahányszor csak bent jár köztük. Ezért legyen minden dúcrészben kéznél minden eszköz, így percekig sem tart. E témakörhöz tartozik az itató is.
Olyan itatókat tartsunk, melyek naponta vízzel való feltöltésre késztessenek, vagy ha nagyobbak, azokat csak egy napi adaggal töltsük fel. A több napra bent maradó víz is a fertőződés jelentős fészke a dúcban.
Több munka?
Persze. De ne gondolja senki, hogy félvállról vett galambászkodásból eredményt várhatunk, és a sors üldöz, ha nem nyerünk. Tartósan komoly eredmények az életben és a galambsportban is kizárólag tartósan komoly hozzáállással érhetők el.
Rendkívül lényeges szempont az eredményes versenyzés nézőpontjából a hely és a létszám arányának kérdése. Itt aztán majd mindenki vétkezik önmaga ellen. Persze jócskán elavult versenyzési módszerünk – nagy csapatos bajnokság – hibás benne, rákényszerít, hogy még több és még több galambot tartsunk, ha ettől a dúc mérete rendszerint nem is nő. Zsúfoltság nyugtalanítja a galambokat, kevesebb az oxigén, több a trágya él kórveszély ezáltal, és a nyáron aztán még a tetejébe hozzájönnek, az új fiatalok katasztrofálissá válik a zsúfoltság. Így művészet jó eredményt elérni, s ha valaki mégis jól szerepel így is, az biztos lehet abban, hogy még fényesebben, jobban csillognának galambjai, ha normális feltételek között versenyezhetnének. A mérce 1 légköbméterre maximálisan két db galamb. Legalább is a versenydúcban kell ezt megvalósítani, bár a fiatalok sem nevelődnek előnyösen zsúfolt körülmények között.
A versenydúcban az ülőkék a fészkekben vannak, másutt nincs. Így is a fészekszeretetre késztetjük őket. A fészkek kiképzése olyan, hogy a távollevők fészkeit ne szállhassák meg más galambok. Ez sok lelki defektustól kímélhet meg, melyek szintén több veszteséget okoznak mint gondolnánk.
Ha az ember megtanul egy-két alapvető dolgot a galambtartásról akkor könyebben indul neki ennek a szép hobbynak/sportnak.
Nem mindegy hogy milyen a galambház, berendezése, szigetelése, az udvaron való elhelyezkedése, állapota.
Nem mindegy a takarmányozás sem. Nem kell agyon gyógyszerezni őket ha azok kellőképpen vannak tartva.
Én 7 évig magyar szarka keringőket tenyésztettem kiállítási szinten.
Én egyszer sem adtam a galambjaimnak injekciós gyógyszert.
Amit alkalmaztam:
Laktiferm (takarmánykiegészítő)
Fokhagymaolaj
Gritt, vöröskő
Juventa Columba (ez sem igazán gyógyszer, vízben oldódó vitaminok)
Kb. 30 db madaram volt, ezeket szaporítottam. A fiatalok mind egészségesek voltak, nem volt híg bélsár (max nyáron a sok vízfogyazstásnál).
Átlagosan kb. úgy hagytam a tojásokat kelni hogy olyan 15 db fiatal legyen amiből a későbbiekben válogathatok majd kiállításra.
Jah hozzá kell tennem hogy én nálam a szaporítás Április elején kezdődött és októberrel zárult. Novembertől márciusig a galambjaim zárva voltak, téliesített galambházban. Nem szedtem őket soha szét. Viszont én állítottam párba őket.
Egy tenyészidőszak alatt ha 15 fiatal egyeddel számolok akkor kb. 1 maximum 2 egyed pusztult, ha pusztult.
Nem sok eset volt, de ami volt az inkább kelési rendellenesség volt.
Nem csak a gyógykezelt, agyon injekciózott galamb lehet jó.
Csak tudni kell kezelni a madarainkat, tisztán tartani és nem 60 madarat bezsúfolni egy 3 négyzetméteres helységbe.
Nem az a menő ha van 150 szálló madarad, de alig állnak a lábukon és a tollazatuk is ramaty. Sokkal szebb egy saját magunk által irányított 30-as, 50-es kis csapat. Így tudjuk korrigálni a párokat, stb.
Óvatosan fogadd az itteni botcsinálta tanárok tanításait.
Valószínüleg krónikus légúti fertőzés (CRD - chronic respiratory disease) áll a tünetek mögött, ez több mikróba együttes jelenléte és támadása. Elhúzódó, ritkán életveszélyes betegség, hobbitartásnál még akár el is viselhető, versenyzésnél persze kivégzi az eredményt.
Arrra már nehéz tanácsot adni, hogy várd meg a természetes gyógyulást vagy avatkozz be, ez a galambjaid általános egészségességétől is nagyban függ.
Ha közbeavatkozásra szánod magad, antibiotikumok léteznek, pl. Baytril, Linco-Spectin, stb.
Állatorvos segít.
Van egy kedvezőbb forgatókönyv is, egyszerű trichomonas-fertőzés. Ez okoz olyan alig hallható szörcsögő-hörgő légzési hangokat, amelyek csak éjszaka, az alvó galamboknál hallható. Erre is van egy sor gyógyszer. Ronidazol például, de kombináltak is vannak.
A helyük tiszta, rendszeresen fertõtlenítve van (ülõkék, etetõk, falak, padló). Kidobni 70 galambot kicsit drága mulatság lenne számomra, inkább megpróbálkoznék a gyógyítással, mivel úgy vettem észre, hogy a betegség még nem hatalmasodott el rajtuk, most kezd csak elõjönni náluk. Esetleg ajánlhatnál immunerõsítõt, vitamint, vagy gyógyszert.
Van néhány galambom, szimplán hobbi célból tartom õket.
Észrevettem, hogy néhány galamb légzése nem tiszta, szörcsög az orruk, mintha náthásak lennének. Igazából a tömegben nem észrevehetõ, csak ha kézbe veszem õket akkor hallom, és külsõleg sincs semmi látható tünet.
Hasznos tanulnivalók profi újságírók tollábol.(pc)
Ime egy kőrkérdés ami elindítatta velem ezt a topikot. Kikkel kedveltessük meg a postagalambászatot?
Rendre felmerül a különböző megbeszéléseken, hogy elöregszik sportunk, nem jönnek a fiatalok közénk. A legtöbbször azt javasolják a felszólalók, hogy a gyermekeket kellene megtalálni, nekik kellene többet, érdekesebben beszélnünk hobbinkról. Mások szerint tévúton járunk, ha erre a korosztályra koncetrálunk. Szeretnénk A postagalamb oldalain egy vitát kezdeményezni arról, hogyan lehetne népszerűbbé tenni a postagalambsportot. Kérlek, mondd el te is a véleményed, írd meg nekünk, te hogyan látod a dolgokat. Várjuk leveled, ami idekattintvamáris megírhatsz nekünk!
