Nemtom ti hogy voltatok vele, de nekem péntektől nem ment a hozzászólás, valamilyen javascript error volt, de csak ennél a topiknál, amikor a hozzászólásokat el akartam küldeni. Igen morcos voltam. Se Firefox-al, se IE-vel nem működött....
A mai napra az izlandi Heklát csemegéztem ki. Izland leghíresebb vulkánjáról van szó, amely igen gyakran tör ki, és érdekes anomáliákat mutat a kitörés tekintetében. Namost ha ránézünk a hegyre, az látszik, hogy ez a vulkán lapos, szinte pajzsvulkáni mértékig - ebből bazaltos felépítésre, gyakori, lávafolyásokkal járó kitörésekre következtethetünk. Részben igazunk is van, a vulkán valóban gyakran tör ki (az utolsó kitörés 2000-ben volt), és ezen alkalmakkor hatalmas lávafolyamokat okád ki, de ugyanakkor ez az effúzív jellegű kitörés gyakran explozivvá válik, robbanásokkal, hamufelhőkkel. A láva hol bazaltos, de sokszor andezites is. Izlandról vulkánszempontból két fontos dolgot lehet megemlíteni, egyrészt azt, hogy egy óceáni hátság húzódik keresztül rajta észak-déli irányban, másrészt egy hotspot is található a sziget alatt. Ez a két hatás együtt egy igen jelentős, Magyarországnál nem sokkal kisebb, és gyakorlatilag teljesen vulkáni felépítésű szigetet hozott létre az óceán közepén. Több vulkáni övezet is található rajt, de a vulkánok elhelyezkedésében megfigyelhető egy kelet nyugati, és egy észak-déli vonulat. A két vonulat kereszteződésében található a Hekla, amely részben magyarázhatja rendkívüli aktivitását. A vulkán 1491m magas, de mivel magas talajszintre települt rá, környezetéből jóval kevésbé emelkedik ki, mint azt a magassága alapján gondolnánk. A vulkánnak több krátere is van, ezek vonalban helyezkednek el, amiből az látszik, hogy a hegy egy hasadék fölött van, és innen jön a láva, tehát a Hekla egyben hasadékvulkán is. Hasonló vulkánt találunk Új Zélandon, a Ruapehu esetében.
Nekem meg nagyon izgatja a fantáziámat, hogy mikor lesz majd a következő kitörés. Isten bocsássa meg, de nem bánnám, ha még az én életemben bekövetkezne
...Nnnna, legalább már tudom, hogy nem csak én vagyok őrült...legfeljebb én nem mertem kimondani, nehogy lecinikusozzon valaki*, bátor vagy:-DD
Eljátszottam a kitörés- gondolattal, hallod-e, ez azért nagyon durva lenne, a por-és gázfelhő miatt három napig nem lenne nappal Németországban. Aztán a közvetlen környezetében ez is mindent letarolna, mint a Krakatau. Aztán ki sem látszanának a porból, ezt neked növénytermesztés(legalább egy szezonra). Kapnánk még mi is az É-i, Ny-i széllel, bár lehet, hogy az Alpok sokat kiszűrne, ahogy a légkör őrületeit is felfogja. Szintén a por miatt durva időjárásváltozásra (zivatarok) számítanék a kitöréstől számított pár napban a közvetlen környéken (higroszkópos v. nagy felületű anyagok segíthetik a felhőképződést), de lehűlésre biztos; oszt akkor a hamuval kéz a kézben járó iszapfolyásokról má' nem is szólok, különben is valamelyik hozzászólásodban felvetetted a Rajna elgátolódását is mint lehetőséget. (Európában is lesz eszerint egy Spirit Lake).
Huh...nemsemmi
Ja, és jönne a pánik, a hülyeségáradat, állítom, még rosszabb lenne, mint az izzófelhő, bár vmilyen szinten égő az is, ez is...
Mindenesetre és ennek ellenére nagyon megnézném...egyébként kíváncsi vagyok, mennyire figyelik folyamatosan az aktivitást azon a környéken? ahány térképet láttam Európáról, mind csak a Földközi-tenger medencéjében jelölt aktív vulkánokat.
*amatőrmeteorológus honlapokon olvastomban láttam ilyet, nem kétszer: a schöngeist, aki csakis azért regisztrál, hogy a viharfigyelő topikok lelkes résztvevőit kiossza, hogy tudnak ilyen elemi csapásokban gyönyörködni?! hogy lehetnek ilyen rohattak?! hátaszittem ott pisilom magam össze...röhögtömben...
Köszi Noirp, ezt az utóbbi linket még nem ismertem. Nagyon érdekes volt. Ők úgy látcik a hotspot elmélet hívei... Nekem meg nagyon izgatja a fantáziámat, hogy mikor lesz majd a következő kitörés. Isten bocsássa meg, de nem bánnám, ha még az én életemben bekövetkezne....
Sikerült angol nyelvű infókat is találnom a Laacher See-ről, 20 köbkilométer anyag robbant ki, és ezer négyzetkilométert terített be. Ez messze nem szupervulkán, inkább amolyan Krakatau méretű kitörés (kicsit kisebb), de kétségkívül igen jelentős. Ingnimbrit is keletkezett a kitörés során. Más forrás 5 köbkilométer anyagot említ, összehasonlításképp a St. Helens 1 köbkilométert robbantott ki. Lávafolyás is van a környéken, kevés kovasav, sok vas és magnézium jellemzi, bazaltba oldódva.
vlacko-nak hoztam eztet: a Juan de Fuca-lemez térképe.
Az én 2004-i kiadású földrajzatlaszom "új lemezszegély"-nek jelöli a kontinens felőli szegélyét, így tényleg valami új reccsenet lehet; azt nem tudtam kideríteni, mióta ismerjük.
1980-as kitörése többheti aktivitás, lökdösődés után következett be. 1980 március 27-től napjában többször is lökött ki hamufelhőket, gázokat.
Nyilván rögtön ott-termett egy csapat geológus. Elsősorban gázmintákat véve jutottak arra a következtetésre, hogy gőz-hajtotta (freatikus) kitörésekről van szó (N. B. a víz eredetéről nem szól a fáma, egy helyen volt szó olvadékvízről...hát nem tudom, én inkább hévízre tippelek, aztán lehet:rosszul). A gázmintákban ui. nem leltek kéndioxidot, amit pedig a magmatest megindultának jeleként értékeltek volna. A lökésszerű pöfögés, "hümmögés" is ilyesmire vallott.
Amellett azért tudtak róla, hogy van és mocorog is egy magmatest, mert a mozgásával járó rezgéseket ki tudták mérni. Gyenge rengéseket is lehetett mérni. Egy szakember (S. Williams) már ekkor felvetette, hogy a vízgőz hajtotta kitörések idővel magmás kitörésbe fordulhatnak (illetve, hogy a víz jelenléte miatt robbanás is lehet). Finoman elhajtották a levesbe, mit riogat. /Beszámolója ott van a www.bebte.hu lapon/
Ment ez (már a napi hamuszórás, mozgolódás stb) hat hétig. Ami nem volt jó jel: a hegy északi oldala kezdett kiemelkedni, ez azt jelezte, hogy a magma mégis keresi útját fölfelé, vizestül-gyerekestül-kutyástul, de oldalirányban...Május közepéig ez a kiemelkedés, "kriptodóm" 3000 m*90 m-es púp lett. (Ebből vontak le olyan következtetést, hogy a kőzetolvadék rendes útjában vmi szilárd dugó volt+)
Aztán 1980. 05. 18-án egy nagyerejű rengés (M=5,1...5,2) rázta meg a hegyet; ez ledöntötte az északi oldalon a kiemelkedést. A fölötte lévő kőzettömeg nyomásától megszabadult magmatest (persze) a felszín felé indult; a vele levő víz, szintén a nyomástól szabadulva, robbanásszerűen gőzzé vált; minekutána a hegy északi oldalából egy rész nemes egyszerűséggel eltűnt.
A kitöréssel járó hamufelhő 25 km magasra jutott a légkörben; terjedési sebességét 90 km/h-ra becsülték. A St Helenstől 9 km-re északra lévő megfigyelőállomást elnyelte ez az izzófelhő. A szolgálatos utolsó szavait: Vancouver, Vancouver! Ez az! sok St Helens-témájú cikk idézi ma is...A felhő a hegyoldalt majdhogynem az anyakőzetig legyalulta. Anyagából Kaliforniába is jutott, persze, már csak vékony rétegben vagy nyomokban.
Noha idejekorán jelöltek ki "vörös" zárt zónát a hegy környékén, mégis 58 ember veszítette itt életét, fulladás/füstmérgezés, égések miatt. Fakitermelőkön, geológusokon kívül turisták is-a lezárások ellenére.
Azóta eltelt huszonegynehány év, és a geológusok agyalhattak sokat azon, hogy lépésről lépésre összepuzzlézzák a történteket. Emellett a St Helens az ökológusoknak is csemege leend, mert egyenes adásban lehetett követni a letarolt részek újbóli benépesülését. Először persze olyan pionír gizgazokkal, amik a laza vulkáni porban (meg a jég hátán) is megélnek, meg néhány váletlenségből odavetett rovarral...Aztán megjelent az eredeti vegetációból (tűlevelűek) is ez-az, 2000 utáni képeken már lehet látni a fiatal fenyőket. /Erről a folyamatról '90 körül írt Attenborough is Az élő bolygó c. könyvében/filmjében, a film változatra még tán emlékeztek, hajmeresztő látvány volt az a holdbéli táj az újonnan megjelent apró zöldségekkel.)
St Helenst különben sokáig az amerikai Fudzsinak nevezték szép szimmetrikus kúpja miatt; arra tán már kevesebben gondoltak, hogy e két tűzhányó felépítése (kőzetlemez szélén álló rétegvulkán, sőt rétegvulkánok rétegződése), anyaga (dácit, andezitek) és hát nyilván viselkedése is milyen hasonló (nagy és fürge lávafolyások/vö. Kelet-Afrika/ helyett hamu, vagy bombák köpködése viszkózus olvadékából, s a hamu miatt iszapfolyások a hegyoldalban).
....hacsak a kontinensre nem hatnak valami eök alulrol is :-) de a geológiában még sok rejtély van....ezek mind mind csak elméletek amit az emberek állítanak fel s addig érvényessek amíg új kutatások, érvek,cáfolatok meg nem döntik :-)
Mindenesetre az, hogy itt történt egy riftesedési folyamat, megintcsak ellent mond a szuperkontinens elméletnek, merthogy ez is kontinens peremhez közel történt....
a riftesedési folyamat leállása körül is kérdések vannak...nem egyhangú e kérdésben a szakvélemény...egyesek szerint a mozgások közt csak nagyobb az időbeli külömség....de hogy mi igaz benne?.... nem vagyok szakember
most nem is tudom mi is pontossan a szupervulkán definíciója de eggys források szupervulkánként emlegetik...ritkán tör ki de írtó nagy pusztíttással...
az látszik, hogy ez a vulkán lapos, szinte pajzsvulkáni mértékig - ebből bazaltos felépítésre, gyakori, lávafolyásokkal járó kitörésekre következtethetünk.
Részben igazunk is van, a vulkán valóban gyakran tör ki (az utolsó kitörés 2000-ben volt), és ezen alkalmakkor hatalmas lávafolyamokat okád ki, de ugyanakkor ez az effúzív jellegű kitörés gyakran explozivvá válik, robbanásokkal, hamufelhőkkel. A láva hol bazaltos, de sokszor andezites is.
