A császár és fiai közti harcok eredete 818-ig nyúlik vissza. Ekkor halt meg Lajos első felesége Ermengarde, 820-ban vette feleségül Juditot, Welf gróf lányát. ( A Welfek komoly karriert futottak be később, német királyok és császárok kerültek ki közülük ). 823-ban fia született tőle Károly. Ezzel felborult az öröklési rend, mivel Károlynak is kellett területet adni, a többi testvér rovására. 829-ben kinevezte Lajos Károlyt Alemannia hercegének, ez Lothar területe volt eredetileg. Lothár megvádolta Juditot, hogy Károly egy szeretőjétől származó törvénytelen gyerek. Majd kitört az első polgárháború. Pipin és Lajos fiai seregeket küldtek Lajos császár ellen. Majd Lothar is fellázadt és Nijmegen városába birodalmi gyűlést hívott össze. Lajos császár seregével Nijmegenbe vonult, Lothar megadta magát és leborult apja elé bocsánatot kérve. Ezután megegyezett másik két fiával, akik területeket kaptak Lothar rovására, Lothar Itáliába vonult ezután.
816-ben fellázadtak a szorbok a frank fennhatóság ellen, ezt támogatta az obodrita vezér Slavomir. 818-ban Slavomir hatalmát megdöntötte Ceadrag, aki a dánokkal szövetkezett a frankok ellen.
Délen a szlovénok lázadtak a frank uralom ellen Ljudevit vezetésével, Cadolah Friaul őrgrófja harcolt ellenük 820-as haláláig, ekkor a szlovének elfoglalták Friault. 827-re sikerült legyőzni őket.
Benevento lombard hercegei IV. Grimoald és Sico elismerték formálisan Lajos fennhatóságát.
A vikingek is komoly gondot jelentettek. 836-ban Utrecht és Antwerpen környékén fosztogattak. 837-ben felhajóztak a Rajnán Nijmegen városáig rabolni, Jámbor Lajos császár serege legyőzte őket. 838-ban Frízföldet támadták, 839-ben kötöttek velük békét és felállt egy flotta a vikingek elleni harcra.
817-ben egy súlyos balesetet élt túl, az Aacheni katedrális állványzata összedőlt amikor ott volt kíséretével, halálos áldozatok is voltak. Ezek után kiadott egy rendelkezést, az utódai örökléséről. Már előtte 815-ben is tett bizonyos lépéseket, amikor Lothar fiát megkoronáztatta bajor királynak és Pipin fiát kinevezte Aquitania urának. 817-ben tehát felosztotta a birodalmat három fia közt.
Lothar társcsászár lett, Lajos kijelölt örököse, megkapta a birodalom közepét, Itáliát is.
Pipin Aquitania királya lett.
Lajos megkapta Bajorországot.
Miután ez kiderült, Itália királya Bernard ellenezte a tervet nyíltan. Lajos magához hívatta, itt megvakították és bortönbe zárták, Bernárd belehalt később a megvakításba.
822-ben Lajos nyilvánosan bűnbánatot tartott a birodalom nemesei és egyházi vezetői előtt Bernard elleni bűne miatt.
I.Lajos ( 778 - 840 ) frank császár ( 814 - 840 ). Élete első felében apja árnyékában élt, később fiaival harcolt sokat.
781-ben apja kinevezte Aquitania királyának, régensek segítették a kormányzásban. 797-ben Barcelona a kezébe került, amikor annak kormányzója fellázadt a córdobai kalifa ellen és átadta a frankoknak a várost veresége után. 799-ben visszafoglalták a mórok. Károly serege 801-ben újra elfoglalta. Lajos seregével részt vett az itáliai Beneveto elleni hadjáratban is. Miután fiútestvérei meghaltak még apja életében, ő lett a frank birodalom örököse. Itália ekkor még Pipin testvére fia Bernard kezében volt.
814-ben Aachenben koronázták meg császárnak. Meghirdette a római birodalom restaurálását. Megreformálta a frank birodalmi egyházat, minden kolostornak Szent Benedek reguláját kellett követnie.
Azt lehet tudni, hogy a középkori államok kialakulásáig néhány száz évenként bevándorlási hullámok érkeztek Európa mai államai területére, de szerintem a már letelepedett emberek nem vándoroltak jobban mint a középkori parasztok, időnként a népfelesleg vándorolhatott el és voltak akikre jellemző volt a vándorló életmód, mint a kereskedők vagy a vezetők gyerekei politikai szövetségkötés miatt kerülhettek távoli területekre, mint a középkori királyok lányai és kíséretük.
Hát Jütland és Dél-Németország nem a szomszédban van :-)
Ezek szerint ezek az emberek mobilisabbak voltak, mint a középkori és kora újkori európai parasztok, akiknek a nagy része az egész életét ugyanabban a faluban élte le.
788-után nem létezett a bajor hercegség egy darabig, prefektusok és alkirályok irányították. 907-ben állt helyre a hercegség, az első herceg I. Arnulf ( 907 - 937 ) volt.
Gerold von Anglachgau ( 730 - 784 ) frank nemes, 777 és 784 közt Anglachgau és Kraichgau grófja volt.
A gyerekei közül legfontosabb Hildegard volt Nagy Károly felesége.
Gerold egyik fia, ifjabb Gerold ( ? - 799 ) volt Nagy Károly egyik bizalmasa. Miután leváltották III. Tassilo bajor herceget ő volt 788 és 796 közt Bajorország prefektusa ( kormányzója ). Részt vett a langobardok 774, az arabok 778 és a szászok elleni hadjáratokban. 791-től ő volt az avarok elleni hadjáratok egyik vezetője. Miután elfoglalták az avar területeket 796-től ő volt ott az őrgróf.
Gerold másik fia Udalrich gróf ( ? - 824 ) az Udarich grófi család őse. 780-781 Alpgau és Breisgau grófja, 787 -791 Hegau grófja. 787-ben Thurgau grófja. 800 és 817 közt Bodensee grófja, 778-817 Elzász grófja.
Hnabi ( 715 -788 ) alemann gróf, Houching herceg fia és Gotfried herceg unokája. A Reichenau kolostor egyik alapítója. Az egyik lánya volt Emma, aki Gerold Vintzgau grófja felesége lett, az ő lányuk volt Hildegard ( 758 - 771 ) aki Nagy Károly császár felesége lett.
Na igen, nem voltak ügyetlenek, bár a szerzetes nem érthette meg jól, vagy nem tudta elképzelni, hogy milyen is a 'pártus-lövés', mert az íjászokat fordítva ültette a lóra. :)
Nagyon jó ez az kép, élethű a korabeli viselet és fegyverzet. Érdekes hogy ilyen ábrát tudtak készíteni a szerzetesek, mintha élőben láttak volna egy avar harcost.
Egy lengyel illusztrátor képe a deviantartról, ami frank erdei harcot jelenít meg. A harcosok szegényes fegyverzetű "népfölkelők" (egyszerű botíjak és lándzsa meg pajzs a fegyverzetük) egy scara taggal kiegészülve.
Amúgy ez a scara szó is érdekes. A modern német Schar 'sereg, raj' szó belőle származik, de nehezen fogom föl, hogy a szófejtők mi alapján vezetik le egy 'olló' jelentésű szóból. :(
A stuttgarti psalterium (képes zsoltároskönyv) egyik ábrázolása, ami Bernard Bachrach szerint avar-frank harci jelenettel illusztrálja az ószövetségi küzdelmet. A psalteriumot a 820-as években egy Párizs melletti kolostorban készítették.
Az biztos, hogy a szászok legyőzésével és megkeresztelésével Németország történetében egy korszak véget ért: az ógermán pogányság kora.
Bár az egyszerű nép szokásaiban és hiedelemvilágában még nagyon sokáig őrizgetett pogány eredetű elemeket, lényegében sok helyen egészen az ipari társadalom kialakulásáig, de a szászok leverésével hivatalosan egész Németországban a kereszténység lett az uralkodó vallás.
Igen, én is valami olyasmit olvasgattam, hogy Nagy Károly hadseregének egyik fő ereje a nehézlovasság volt, amely egyszerűen a sárba tiporta ellenfeleit.
Még akkor is, ha ez a nehézlovasság korántsem volt annyira "nehéz", mint később a lovagkor (11-15. sz. ) páncélos lovassága, de ha valaki ért itt a topikon a középkor hadtörténetéhez - mint pl. Bagatur - az majd pontosít és kiigazít.
Igen, egy birodalom normál esetben mindig fölényben van ellenfeleivel szemben, ha erős a központi hatalom és nem kell sokfrontos háborút egyszerre viselnie. A nehézlovas hadsereg normál esetben fölényben szokott lenni, az első keresztes háborúban is legázolták a törököket és arabokat a keresztesek.
