816-ben fellázadtak a szorbok a frank fennhatóság ellen, ezt támogatta az obodrita vezér Slavomir. 818-ban Slavomir hatalmát megdöntötte Ceadrag, aki a dánokkal szövetkezett a frankok ellen.
Délen a szlovénok lázadtak a frank uralom ellen Ljudevit vezetésével, Cadolah Friaul őrgrófja harcolt ellenük 820-as haláláig, ekkor a szlovének elfoglalták Friault. 827-re sikerült legyőzni őket.
Benevento lombard hercegei IV. Grimoald és Sico elismerték formálisan Lajos fennhatóságát.
A vikingek is komoly gondot jelentettek. 836-ban Utrecht és Antwerpen környékén fosztogattak. 837-ben felhajóztak a Rajnán Nijmegen városáig rabolni, Jámbor Lajos császár serege legyőzte őket. 838-ban Frízföldet támadták, 839-ben kötöttek velük békét és felállt egy flotta a vikingek elleni harcra.
817-ben egy súlyos balesetet élt túl, az Aacheni katedrális állványzata összedőlt amikor ott volt kíséretével, halálos áldozatok is voltak. Ezek után kiadott egy rendelkezést, az utódai örökléséről. Már előtte 815-ben is tett bizonyos lépéseket, amikor Lothar fiát megkoronáztatta bajor királynak és Pipin fiát kinevezte Aquitania urának. 817-ben tehát felosztotta a birodalmat három fia közt.
Lothar társcsászár lett, Lajos kijelölt örököse, megkapta a birodalom közepét, Itáliát is.
Pipin Aquitania királya lett.
Lajos megkapta Bajorországot.
Miután ez kiderült, Itália királya Bernard ellenezte a tervet nyíltan. Lajos magához hívatta, itt megvakították és bortönbe zárták, Bernárd belehalt később a megvakításba.
822-ben Lajos nyilvánosan bűnbánatot tartott a birodalom nemesei és egyházi vezetői előtt Bernard elleni bűne miatt.
I.Lajos ( 778 - 840 ) frank császár ( 814 - 840 ). Élete első felében apja árnyékában élt, később fiaival harcolt sokat.
781-ben apja kinevezte Aquitania királyának, régensek segítették a kormányzásban. 797-ben Barcelona a kezébe került, amikor annak kormányzója fellázadt a córdobai kalifa ellen és átadta a frankoknak a várost veresége után. 799-ben visszafoglalták a mórok. Károly serege 801-ben újra elfoglalta. Lajos seregével részt vett az itáliai Beneveto elleni hadjáratban is. Miután fiútestvérei meghaltak még apja életében, ő lett a frank birodalom örököse. Itália ekkor még Pipin testvére fia Bernard kezében volt.
814-ben Aachenben koronázták meg császárnak. Meghirdette a római birodalom restaurálását. Megreformálta a frank birodalmi egyházat, minden kolostornak Szent Benedek reguláját kellett követnie.
Azt lehet tudni, hogy a középkori államok kialakulásáig néhány száz évenként bevándorlási hullámok érkeztek Európa mai államai területére, de szerintem a már letelepedett emberek nem vándoroltak jobban mint a középkori parasztok, időnként a népfelesleg vándorolhatott el és voltak akikre jellemző volt a vándorló életmód, mint a kereskedők vagy a vezetők gyerekei politikai szövetségkötés miatt kerülhettek távoli területekre, mint a középkori királyok lányai és kíséretük.
Hát Jütland és Dél-Németország nem a szomszédban van :-)
Ezek szerint ezek az emberek mobilisabbak voltak, mint a középkori és kora újkori európai parasztok, akiknek a nagy része az egész életét ugyanabban a faluban élte le.
788-után nem létezett a bajor hercegség egy darabig, prefektusok és alkirályok irányították. 907-ben állt helyre a hercegség, az első herceg I. Arnulf ( 907 - 937 ) volt.
Gerold von Anglachgau ( 730 - 784 ) frank nemes, 777 és 784 közt Anglachgau és Kraichgau grófja volt.
A gyerekei közül legfontosabb Hildegard volt Nagy Károly felesége.
Gerold egyik fia, ifjabb Gerold ( ? - 799 ) volt Nagy Károly egyik bizalmasa. Miután leváltották III. Tassilo bajor herceget ő volt 788 és 796 közt Bajorország prefektusa ( kormányzója ). Részt vett a langobardok 774, az arabok 778 és a szászok elleni hadjáratokban. 791-től ő volt az avarok elleni hadjáratok egyik vezetője. Miután elfoglalták az avar területeket 796-től ő volt ott az őrgróf.
Gerold másik fia Udalrich gróf ( ? - 824 ) az Udarich grófi család őse. 780-781 Alpgau és Breisgau grófja, 787 -791 Hegau grófja. 787-ben Thurgau grófja. 800 és 817 közt Bodensee grófja, 778-817 Elzász grófja.
Hnabi ( 715 -788 ) alemann gróf, Houching herceg fia és Gotfried herceg unokája. A Reichenau kolostor egyik alapítója. Az egyik lánya volt Emma, aki Gerold Vintzgau grófja felesége lett, az ő lányuk volt Hildegard ( 758 - 771 ) aki Nagy Károly császár felesége lett.
Na igen, nem voltak ügyetlenek, bár a szerzetes nem érthette meg jól, vagy nem tudta elképzelni, hogy milyen is a 'pártus-lövés', mert az íjászokat fordítva ültette a lóra. :)
Nagyon jó ez az kép, élethű a korabeli viselet és fegyverzet. Érdekes hogy ilyen ábrát tudtak készíteni a szerzetesek, mintha élőben láttak volna egy avar harcost.
Egy lengyel illusztrátor képe a deviantartról, ami frank erdei harcot jelenít meg. A harcosok szegényes fegyverzetű "népfölkelők" (egyszerű botíjak és lándzsa meg pajzs a fegyverzetük) egy scara taggal kiegészülve.
Amúgy ez a scara szó is érdekes. A modern német Schar 'sereg, raj' szó belőle származik, de nehezen fogom föl, hogy a szófejtők mi alapján vezetik le egy 'olló' jelentésű szóból. :(
A stuttgarti psalterium (képes zsoltároskönyv) egyik ábrázolása, ami Bernard Bachrach szerint avar-frank harci jelenettel illusztrálja az ószövetségi küzdelmet. A psalteriumot a 820-as években egy Párizs melletti kolostorban készítették.
Az biztos, hogy a szászok legyőzésével és megkeresztelésével Németország történetében egy korszak véget ért: az ógermán pogányság kora.
Bár az egyszerű nép szokásaiban és hiedelemvilágában még nagyon sokáig őrizgetett pogány eredetű elemeket, lényegében sok helyen egészen az ipari társadalom kialakulásáig, de a szászok leverésével hivatalosan egész Németországban a kereszténység lett az uralkodó vallás.
Igen, én is valami olyasmit olvasgattam, hogy Nagy Károly hadseregének egyik fő ereje a nehézlovasság volt, amely egyszerűen a sárba tiporta ellenfeleit.
Még akkor is, ha ez a nehézlovasság korántsem volt annyira "nehéz", mint később a lovagkor (11-15. sz. ) páncélos lovassága, de ha valaki ért itt a topikon a középkor hadtörténetéhez - mint pl. Bagatur - az majd pontosít és kiigazít.
Igen, egy birodalom normál esetben mindig fölényben van ellenfeleivel szemben, ha erős a központi hatalom és nem kell sokfrontos háborút egyszerre viselnie. A nehézlovas hadsereg normál esetben fölényben szokott lenni, az első keresztes háborúban is legázolták a törököket és arabokat a keresztesek.
A frank - szász háborúk kapcsán én annak idején egy nem túl magas színvonalú, középiskolás diákoknak szánt történelmi ismeretterjesztő könyvben azt olvastam, hogy a fő különbség az volt a két hadviselő fél között, hogy a frankoknak lovashadseregük is volt, míg a szászok túlnyomórészt gyalog harcoltak.
lehet, hogy tényleg ez volt az egyik fő különbség, ami előnyhöz juttatta a frankokat. Az európai lovasságoknál erre az időszakra már meghonosodott az avarok által elterjesztett kengyel, ami megnövelte a lovas hadviselés hatékonyságát: a kengyelben felállva, a kengyelben a lábat kitámasztva sokkal nagyobbat lehetett a karddal sújtani vagy a lándzsával döfni, mint kengyel nélkül.
Ettől eltekintve haditechnikai szempontból szerintem nem lehetett nagy különbség a frankok és a szászok között, de a szervezettség, a mozgósítható erőforrások, az utánpótlás mennyisége és az, hogy egy egész jól szervezett birodalom mögöttük állt, mindenképpen a frankok mellett szólt.
