valóban... igazad van... de nem a 301-esre gondoltam, hanem egy hétköznapi esetre, amikor keretsérült gépekbe a javítási idő meggyorsítása végett tartalék keretet építenek be...
Magyarország nem a tartalék főkeretek gyártásáról volt, híres..., ha csak az utóbbi 40-évet vesszük figyelembe, ha jól tudom, (de megesküdni nem mernék rá) a szilihez összesen 3 db tartalék, főkeretet gyártottak.(de, hogy fel is használták e, arról nincs tudomásom)
valóban... igazad van... de nem a 301-esre gondoltam, hanem egy hétköznapi esetre, amikor keretsérült gépekbe a javítási idő meggyorsítása végett tartalék keretet építenek be...
lemaradt, hogy csak a két képet nézve azt hinné az ember, hogy 2 db (kísérleti) mozdonyt építettek, (ez esetben akár egymás mellé, mögé is állhattak volna), holott nagyon úgy tűnik csak egyetlen egyet, még akkor is, ha az alapos átszabáson is esett át.
A Nyugati -Dunakeszi igaz. A két gép - nézõpont kérdése, hogy azonos-e. A fõkeret feltétlenül, talán a fázisváltó is, de a hajtómû és a fõmotor (illetve az elsõnél a motorok) nem. Komoly átépítésen esett át a gép és az egymotoros verzióból lett a V40. A sorozatgyártás 1933-ban kezdõdött 26 gép legyártásával, majd ehhez még jött késõbb további 6.
pontosíthatok? Budapest Nyugati pu.-Dunakeszi-Alag.
azonkívül, lehet a két Kandóka ugyanaz a gép! V50,001 :))
Az elsõ világháború utáni szénhiány fokozottabban vetette fel a villamos vontatás bevezetésének szükségességét. Idõközben Kandó Kálmán kidolgozta a nagyfeszültségû egyfázisú, ipari frekvencájú (50 Hz-es) villamosítási rendszert, amelynek kipróbálására 1923-ban villamosították a Budapest Nyugati pu.-Dunakeszi-Alag vonalat. A felsõvezetéket 15 kV-tal táplálták. A próbaüzem részére Kandó megtervezte a VM 5 gyári típusjelû E tengelyelrendezésû villamos mozdonyt, amely a következõ három évben számos próbamenetet teljesített. A tapasztalatok alapján 1928-ra átépítették a mozdonyt, melyet újabb próbák után a MÁV át is vett, és a V50,001 pályaszámot adta neki. A mozdony 1935-ig (a V40-esek sorozatgyártásának megindulásáig) volt üzemben, fázisváltója mind a mai napig megvan.
forrás: Óvári Mihály Villamos vontatás története Magyarországon http://www2.chem.elte.hu/gigant_club/mav/villany.html
Igazad van, de ez még - hasonlóan a Valtellina mozdonyokhoz - két motorral ment és a sebességátkapcsolásnál itt a motorok kaszkádba kapcsolhatóságát is kihasználták. A másiknál látszik, hogy már csak egy motor van, és az elõtéttengely csak a hajtómû rugózása miatt van. Ez a megoldás maradt aztán a V40/V60-nál is.