"A műtrágyázás szerintem továbbra is ipari mértékű."
Úgy tudom (lehet, hogy rosszul), hogy a műtrágya felhasználása a vízgyűjtőn korlátozott, de talán nem csak ott. A hatóanyag 170 kg nitrogén/ha-ban maximálva van.
"A meliorúciós eljárások a talajlesodródás ellen a fasorban sincsenek"
Erről csúnyán megfeledkeztek az utóbbi időben, bár a Balaton a talajbemosódástól már valamennyire védve van a Kis-Balatonnal, meg a patakok iszapcsapdáival.
"A 20 évvel ezelőtti állaptokhoz képest az állattartás szerintem növekedő pályán van"
Én csak a Nemzeti Park területén legelésző szürkemarhákat látom, istállózó állattartással nem találkoztam a vízgyűjtőn.
Ezek gyakorlatilag nem ártanak a Balatonnak.
"az állattartás pont olyan tevékenység, amelynek révén a BAP érdemben helyben marad..."
Azonban a felhalmozódott foszfor kellően mobil és épp ezért mozog a talajban a víz hatására, így előbb-utóbb a 40-50 évvel ezelőtti foszfor is szépen becsorog a tóba.
(Szántóföldek erdősítésénél külön izgalom, hogy mennyi mélyben lévő foszfor felszámolásával lehet tervezni)
Nekem van egy sanda gaynúm, hogy a tavalyi algaburjánzás mögött az áll, hogy a Balatonhoz közel több olyan földterületet megnyitottak az autópályaépítés kapcsán, ami intenzív nyári zivatarok hatására "kikönnyezte" a mocskát és kapot a tó egy robbanásszerű foszfortöbbletet, ami leülepedett mocsokkal együtt vezetett ehhez a virgzáshoz.
Persze, a horgászok kérdésköre is egy jó nagy "üveggömb", és hasznos lenne, ha a horgászokat különböző szabályzók mentén rá lehetne venni arra, hogy tizede-huszada annyi etetőanyaggal terheljék az élővizeket és így a Balatont is.
S visszaérkeztünk az alapkérdéshez és alapigényhez:
Jó lenne már tudni a beáramlások és terhelések forrását, intenzitását, időszakait, stb.
A fenékkotrással az a baj, hogy ha ma elkezdik, akkor 10 év múlva már kb. 20 %-kal végeztek is.
Ezért látja reménytelennek a kotrást a nyilatkozó kutató.
Én ezzel szemben azt mondom, hogy el kell kezdeni, de célzottan, vagyis a fenékiszap mennyiségi és főleg minőségi (foszfortartalom) mutatói alapján. Így a munka 20 %-ának az elvégzése a veszély akár 80 %-.os mérséklésével is járhat.
Ámde. Addig is tenni kell valamit a vízminőségért, és erről beszélt a kutató, hogy addig (ideiglenesen) nem lehet a szabályozási szintet emelni. Ebben a kérdésben lehet, hogy igaza van, lehet, hogy nincs. A gondolat viszont érdekes, továbbgondolásra alkalmas. Igaz, ő a 100-as szintet véglegesnek szánja azért mert kotrást meg lehetetlennek tartja. (Így viszont a ketyegő bomba - az iszapba ágyazott foszfor - a tóban marad, és bármikor bármi előcsalogathatja onnan).
"...és az, hogy a "tó túl nagy és kezelhetetlen" sem igaz, mert a 90-es években végzett kotrásoknak volt vízminőségi hozadéka, pedig a tó akkor is ugyanekkora volt."
"amikor a kotrások még nem mentek, de a vízminőség elég durván romlott akkor a vízszintszabályozás maximuma 100 cm volt és leszaladt a nyár végén 70-re, simán."
Ezt akkor a külső foszforterhelés okozta. Állattartás a vízgyűjtőn, zabolátlan műtrágyázás, és a csatornázás-szennyvíztisztítás hiánya okozta. Ezeken az állapotokon már-már túl vagyunk, ezért is mondta a kutatónő (Istvánovits), hogy nem a külső terheléssel volt tavaly probléma.
Viszont. A 70-es, 80-as évek foszforterhelése beépült a tavi élővilágba, majd annak a pusztulását követően a fenékiszapban halmozódott fel. Vagyis a Balaton fenekén egy hatalmas bomba ketyeg, és ha a környezeti feltételek számára kedvezően alakulnak, akkor a foszfor visszaoldódik a vízbe, és jön az algavirágzás......
Vagyis a fenékiszap kotrását lehet halasztgatni, de megúszni nem kehet.
Én az egy vágány - két vágány helyett hallottam a 60-as években olyat, hogy nem lehet villamosítani, és két vágányúra bővíteni a déli vonalat, illetve hasonlót a Miskolc-Kassai vonalra is. Ennek is oka Trianoni, illetve a Párizsi szerződés.
Igen, a wiki szerint "A vesztett háborút követően, az infláció, a MÁV katasztrofális pénzügyi helyzete, valamint a sínek hiánya következtében Soroksár és Kunszentmiklós-Tass között a második vágányt felbontották, mivel a vonal csökkenő forgalma meglétét távlatban sem indokolta. "
Szia, én nem tudok két vágányról, de a fortapan képek sem. A Déli vasút eredetileg a bécsi Südbahn Gesellschaft AG tulajdona volt. Trianon után nemzeti részekre szabdalták, náunk 1935-ben csatolták a MÁV-hoz. A hidroplánokra meg annyit, hogy a Fortapan siófoki képei között a 30-as években megtalálod a fotójukat. Volt Budapest (Gellért tér, Műegyetemi rakpart) és Siófok közötti járat, valamint helyi Balaton néző járat is.
...és tovább gondolva, azért sem tudom befogadni az érvelését, mert volt már ilyen és nem működött.
A kotrások megkezdése előtt a vízminőség folyamatosan romlott, pedig a szabályozási szint csak 100 cm volt és a nyár végére simén leszaladt 71-re...
...és az, hogy a "tó túl nagy és kezelhetetlen" sem igaz, mert a 90-es években végzett kotrásoknak volt vízminőségi hozadéka, pedig a tó akkor is ugyanekkora volt.
Nézd, én mérnök vagyok, nem biológus, de amikor a kotrások még nem mentek, de a vízminőség elég durván romlott akkor a vízszintszabályozás maximuma 100 cm volt és leszaladt a nyár végén 70-re, simán.
Engem nem győz meg, mert volt ilyen állapot és nem volt jó a vízminőség, sőt...
Mielőtt leszeditek a keresztvizet a hölgyről, jó lenne valami életképes alternatívát kitalálni az elképzelésével szemben. Személyeskedés nem fog segíteni a Balatonon.
Ha egy összetett rendszerben egy elemet megváltoztatsz, és ezután új jelenséget figyelnek meg a rendszerben, akkor az igen jó eséllyel az egyetlen paraméter változással van összefüggésben.
Szóval kell néhány ötlet a tavalyi algavirágzás okával kapcsolatban. Az valóban nyomós érv a hölgy álláspontja ellenében.
Ahol tudja, hangoztatja és visszavezeti a 10 cm növekményre a létező összes negatívumot. Eddig a nádasok kapcsán volt teljesen bizonyos benne, hogy azért pusztul a nád, de úgy tűnik, hogy a foszfort és az algásodást is rá tudja kenni.
Ő a területének egy neves szakértője, de együtt dolgozni vele olyan, mint reszelővel simogatni a legnemesebb részünket....
