folyt------
Az utasok többsége nő volt. Kint besötétedett. A hólyagomban már közepesnél erősebb feszülést éreztem. De ez még olyan "kellemes" feszülés volt és még könnyű volt visszatartani. De tudtam, hogy a helyzetem nagyon gyorsan nehezedni fog. A kiválasztásom abba a szakaszba ért, amikor a vese a leggyorsabban igyekszik megszabadulni a felesleges folyadékmennyíségtől. És fél órát kell még kibírnom hazáig!
Percről percre éreztem, hogy egyre nő a nyomás a hólyagomban. Nagyon izgultam, nagyot nyeltem, ismét kalapált a szívem.
Úgy érzékeltem, a busz csak vánszorog. 4-5 megállóval és 8-10 perccel később olyan érzésem volt, hogy ennyi idő alatt máskor már haza szoktam érni vele, mikor ebből az irányból érkezek. Pedig még 20 perc volt hátra. Ekkor már nagyon kellett, ha nem is nagyon-nagyon, de olyan 7-es biztosan volt már a hólyagomban a nyomás-feszülés érzete. Újabb 5 perccel később az út fele környékén lassított a busz még a megálló előtt. Épp csak gurultunk. Kissé felemelkedtem, hogy lássam a forgalmat előttünk. Ettől a mozdulattól nyílallás állt a hólyagomba, miközben láttam, hogy torlódás okozza a lassabb haladást. Az állapotom persze ebben az utóbbi 5 percben is rosszabbodott és emlékeim alapján olyan 8-asra tippelem a hólyagom feszülését és fájdalmát és itt a hólyagom már igencsak kemény is volt.
A következő megálló előtt megint lassított a busz, sőt meg is állt egy fél, vagy egy egész percre a dugó miatt, amit ilyenkor persze sokkal többnek érzékel az ember. Be is pánikoltam ekkor. Nem fogom kibírni - gondoltam, pláne ha meg-megállogatunk még párszor. Még torlódás nélkül is kell még negyed óra, amíg megérkezik a busz, plusz még elsétálok a kapuig és bemegyek a házba, lakásba, füdőszobába.....
A záróizmommal már megszakítás nélkül szorítanom kellett a húgycsővemet, nem lehetett már lazítani rajta, különben kicsurrant volna a pisi azonnal.
Azon is gondolkodtam, hogy a következő megállónál leszállok, mert kezdtem már nem hinni abban, hogy van esélyem kibírni hazáig. - Vagy az azt követő megállónál, mert ott van egy kis parkosabb rész, ahol el lehet bújni egy fa mögé.....
A következő megállónál nem is szálltam még le. Viszont történt ott valami kis váratlan meglepetés.
Én egy páros ülésen ültem, az ablak felöli oldalon. És az történt, hogy többen lettek a buszon az utasok, és szabad ülőhely híján egy újonnan felszálló 45 körüli, de dekoratív és elég jól kinéző nő a mellettem levő ülést szemelte ki, hogy leüljön oda. Mielőtt leült volna, még megkérdezte, hogy: - Szabad?.... - Tán csak azért kérdezte, hogy finoman tudtomra hozta, hogy jó lenne, ha arrébb húznám a tatyómat, ami lehet, hogy kissé átlógott a másik ülésre..?....
Persze.... - mondtam autómatikusan.
Rádöbbentem, új helyzet állt elő. - Most már nagyon nehezen szállhatnék csak le a következő megállónál, hiszen hülyén jönne ki, ha egy perc múlva felállásra késztetném azt a nőt, aki épp, hogy befészkelte magát mellettem az ülésbe és akinek nem azelőtt szóltam még, hogy várjon, mert le akarok szállni, kilépek innen.......
Most már nincs mit tenni - gondoltam. - Ki kell, hogy bírjam!!!
Örültem, hogy leült mellém az a nő. Ha egy férfi akart volna leülni, biztos kiugrottam volna a székemből és leszálltam volna a következő megállónál.
Tudtam, pokoli izgalmak várnak rám. Lehet, hogy most be fogok pisilni itt a buszon, itt ennyi ember előtt és közvetlenül a nő mellett.
Innentől kezdve az út hátralevő része borzasztóan magas izgalmi állapotban telt el.
Egyrészt szexuálisan volt nagyon izgató ez a helyzet, már szinte túlságosan is az.
Másrészt kezdett megbénítani az izgalom és félelem attól, hogy milyen következményei lesznek annak, hogy ha itt pisilek be a buszon ennyi ember előtt.....
Megérkeztünk a következő megállóhoz. ami az a parkos rész volt, ahol terveztem korábban a leszállást.
Itt elég sokan szálltak fel, teljesen megtelt a busz.
A fájdalom az alhasamat kezdte átjárni. Már nem csak a hólyagom fájt, hanem mindenütt kezdtem érezni.
A feszülés és fájdalom fokozata talán már a 9-es szint körül járhatott.
Kicsit lassan ment a busz. Imádkoztam, hogy meg ne álljon a sűrű forgalom miatt. Szúrkoltam, hogy menjen át a zöldön, hiszen ha pirosat kap, akkor majdnem plusz egy perccel tovább kell, hogy kibírjam. Örültem, hogy azon a zöldön sikeresen átmentünk.
De még volt hátra 6 vagy 7 megálló. Bár ezek rövidebb megállók. Ha rendben megy minden, talán 10 perc kell, hogy megérkezzek haza, de tisztában voltam vele, hogy az én helyzetemben ez egy örökkévalósággal fog még felérni.
Tudtam, hogy a busz további útvonala olyan környéken halad, ahol nincsenek már elbújásra alkalmas helyek, tehát csak a nyílt utcán, a ház mellett vagy egy kapualjban tudna pisilni az ember, ugyhogy már ezért sincs értelme latolgatni, hogy leszálljak-e még.... - Na meg azért sem, mert a mozgó és utasokkal tömött buszon, egy ennyire teli hólyaggal aligha tudnék elvergődni az ajtóig anélkül, hogy be ne pisiljek.
Az ölemben volt egy hátizsákos táska, ami jó szolgálatot tett, mert egyik kezemmel tudtam szorítani a fütyimet feltűnés nélkül. Már szorítani kellett, mert a záróizmomat már nem igen tudtam erősebben feszíteni. Már szinte teljes erővel kellett visszatartanom, és ilyen erőt tartósan nem tud fenntartani a záróizom, mert hamar kifárad. Be kell segíteni kicsit kézzel és kis lábmozgással. Mozgattam is kicsit, de szaporán a térdeimet, ki-be, ki-be.... Próbáltam ezt is takarni valamennyire a táskával - már amennyire lehetett. Nem tudom mit vettek észre ebből a mellettem álló utasok és mit vett észre a mellettem ülő nő, és aki észrevette gondolt-e valamit, és ha igen, ugyan mit?....
Úgy 3 megálló (normál esetben kb 4- 5 perc) lehetett még hátra, mikor azt éreztem, hogy elérkeztem a határomhoz, innentől már bármikor bepisilhetek. A hólyagom elérte a maximális kapacítását, avagy méhány milliliter múlva tényleg el fogja érni.
Ilyenkor persze már szerencséje sincs az embernek. Hiába szurkoltam, pirosra váltott a lámpa. Óráknak éreztem akkor a lámpa előtti ácsorgást.
Két megállóval a vége előtt egy útfelbontás miatt leszűkült a sáv. Itt dudálni és bénázni kezdtek az autósok, a busz meg megállt és araszolgatni kezdett.
Hogy ne kezdjek el bepisilni, tényleg tiszta erőből szorítani kellett a záróizmomat, amilyen erővel csak másodpercekig, esetleg fél percig képes szorítani az ember. Tovább lehetetlen fenntartani ezt az erős szorítást.
A hólyagom kőkemény volt, mivel nem tudott már tovább tágulni. Azt éreztem mindjárt szétreped, széthasad.
Szúrt, nyillalt, görcsölt..... De már feljebb, a vesém is fájt a nagy, visszaható nyomás miatt.
Ekkor semmi reményt nem fűztem ahhoz, hogy ki fogom bírni. Hiába csak pár perc volt hátra, éreztem, hogy másodperceken belül meg fog indulni - jobb esetben csak szívárogni - a vizeletem. De valami kijön, az biztos, ennek lehetetlen útját állni.
Fohászkodtam, hogy csak kevés szökjön ki és utána meg tudjam állítani a többit, és így talán nem lesz feltűnő, talán még észre sem veszik....
Utolsó előtti megállóhoz közeledtünk, mikor a kezemmel nagyon szorítottam a fűtyimet és nagyon mozgattam, remegtettem összefelé a térdemet, mert kellett ez a mozgás ahhoz, hogy megpróbálva a lehetetlent, késleltessem még a pisilés megindulását. És mindezt pedig próbáltam eltakarni a táskámmal, gondolom nem túl nagy sikerrel.
Mikor beért a busz a megállóba, ráeszméltem, hogy túl feltűnő amit csinálok. És ezt észrevehette a mellettem ülő nő is, mert úgy láttam, hogy kicsit felém pillantott.
Diszkrétebbnek kell maradnom és nem szabad ilyen feltűnően tartogatni a pisilést és mozgatni a lábam. - gondoltam.
Nem is mozgattam tovább és ekkor...........ekkor......
A záróizmom feladta.
Elsőre pár csepp. De utána rögtön kilövellt és folyni kezdett Tudtam, hogy meg kell ezt állítani bármi áron. Nem pisilhetek itt be teljesen. Szerencsére 4-5 másodperc után tiszta erőből szorítva meg sikerült állítani a csurgást. Kb 1.5 dl mehetett be a farmeromba. A hólyagomat pattanásig feszítő nyomás ennek 1,5dl-nek a távozásával már lecsökkent annyira, hogy bennt tudtam tartani a többi vizeletet a hólyagomban.
Próbáltam nem nagyon mozogni, nem adni jelét semminek. Éreztem a meleg pisit a lábam között. A kezemmel is éreztem az átzott farmert
Szinte fel sem fogtam, hogy mi is történt.?..... - Ülök egy buszon, mellettem ül egy nő, én meg most itt mellette pisiltem.....be!! ???........ - Ugye nem vette észre?.... - reménykedtem benne.
A megmaradt pisit azért még szorítani kellett persze tovább, nehogy újra meginduljon. De ez már könnyebb volt, nem volt olyan borzasztó nagy a nyomás odabennt.
A hátralevő 1-2 perc a busz beérkezéséig így már gyorsan eltelt.
Az utasok kezdtek leszállni. A mellettem ülő nő is felállt. Én még ülve maradtam pár másodpercig és felállás előtt, a táskát elvéve a nadrágomra pillantottam. Láttam a foltot, de nem volt feltűnő és nem volt túl nagy. Felállás közben még hozzácsurgott egy kicsi pisi, de meg tudtam állítani.
A nő előbb szállt le. Leszállás előtt felém nézett és egy pillanatra találkozott a tekintetünk. Mikor leszálltunk, a nő megint felém pillantot, de nem az arcomat nézte, hanem azt a tájékot célozta meg, ahol a pisifoltom található. Konkrétan nem láthatott semmit, mert vigyáztam, hogy a táska előtte legyen.
Ezután sietősre vettem a lépteimet. Innen még 2-3 perc a csempézett paradicsomig. A bejárati ajtó előtt már nagyon nehéz volt tartani. A vese kezdte pótolni az elvesztett mennyiséget.
De sikerült kibírni.
Omorashi, remélem nem lesz számodra illúzióromboló amit hazaérkezve tettem. Ott ugyanis szokásomhoz híven néha belepisilek egy méróflakonba, hogy megmérjem mennyit kellett szegény hólyagomnak tartania. Most is így tettem. A pontos mennyiséget persze nem tudhattam meg, hogy mennyi volt akkor benne, amikor bepisiltem a buszon. Azt csak saccolni tudom. Amit otthon mértem, az 1585ml volt. A buszon bepisiltem kb. 150ml-t. De hazaérve a vesém pótolt még kb 50ml-t. Így kb 1680ml-nél pisiltem be a buszon. - Vagyis nagyjából beállíthattam a régi rekordomat, ami 1680ml volt.
Otthon aztán ismét visszagondoltam arra, hogy a nő mellettem vajon mennyit vehetett észre a történtekből?
És, ha megsejtett valamit, mit gondolhatott rólam és a történtekről?
Nekem ez az egész egy érdekes élmény volt.
Egyszer távolsági buszon is szeretném visszatartani a pisilést.
Ott elég volna kevesebbet inni, hogy hosszan lehessen tartogatni.
Omorashi, te szereted hosszan visszatartani a pisilést?
Vagy szeretsz inkább sokat inni, hogy ne tudd olyan sokáig visszatartani?
Szia! :)