Akkor következzen most a történet a Kéktúra Szakbizottságról. Igyekszem tényszerűen felidézni mindent, forrásom az ezzel kapcsolatban kapott és küldött többszáz e-mail, és az MTSZ honlapjának archívuma. Próbáltam minél kevesebbet kommentelni a tényeket, mindenkire inkább rábízom azt, hogy vonja le a szükséges következtetéseket.
Az egész valamikor 2012 nyarán kezdődött. Az ekkora kiszivárgott hírek szerint komolyabb pénzt nyert az MTSZ a kéktúra fejlesztésére… Aztán beindultak a dolgok:
2012. 07. 18-án tartotta az új Kéktúra Szakbizottság az alakuló ülését az MTSz központ Thököly úti irodájában.
A megalakuló bizottság névsora: Bozó András, Ispánovity Márton, Kovalik András, Labancz Mihály, Nagy Zoltán, Pálmai Vencel, Róza Árpád, Sebestyén István, Thuróczy Lajos és Horváth Béla (ez én vagyok), valamint Peták István, mint meghívott. A bizottság megbízott vezetője Pálmai Vencel lett.
Idézet a meghívó levélből:
„Az értekezletre valószínűleg eljön Garancsi István elnök úr is.
Mivel az új bizottságot a Kéktúra megújítása miatt kell megalakítanunk, kérlek benneteket, hogy készüljetek fel néhány mondat erejéig: milyen elképzeléseitek, ötleteitek vannak az OKT megújításával, népszerűsítésével kapcsolatban. És mi az, amin nem szabad változtatni.”
Idézetek az alakuló ülés jegyzőkönyvéből:
„Garancsi István elnök úr röviden szólt az elképzeléseiről és megemlítette, hogy beadtunk egy pályázatot a Kéktúra Észak-Magyarországi szakaszának felújítására, fejlesztésére.
…
Pálmai Vencel összefoglalójában elmondta, hogy az elhangzottak alapján kimondhatjuk: útvonal módosítás jelenleg nem indokolt, csak kényszerhelyzetben.
Ennek ellenére, mivel Peták István korábban említette, hogy lenne több útvonal módosításra vonatkozó javaslata, Pálmai Vencel arra kérte, hogy augusztus 6-ig szíveskedjen kidolgozni és a Bizottság tagjai részére megküldeni. A Bizottság többi tagjától is azt kérte, hogy bármilyen ötletük, javaslatuk van, azt küldjék meg a többiek részére.”
Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy ott az ülésen kár lett volna ötletelni! Egy útvonal változtatás nem úgy megy, hogy na, ingujj felgyűr, itt most kitalálunk pár változást, mert addig nem állunk fel az asztaltól, amíg tucatnyi össze nem gyűlik! Ezt lehet, hogy így gondolta Garancsi, de mi nem!
2012. 08. 01. Már korábban spontán módon kezdődött egy ötletbörze itt, az Index kéktúra fórumán, az elgondolásokat akkoriban én gyűjtöttem össze, most ezeket összeszerkesztettem és feltöltöttem az MTSZ honlapra. Azt hiszem, érdemes elolvasni, mi hogyan gondolkodtunk akkoriban a kéktúrázásról, hogyan képzeltük el a jövőjét:
http://termeszetjaro.hu/cikk/otletborze_az_orszagos_kekturarol
Ebben a cikkben egy felhívást is közzé tettem, hogy akinek ötlete van, írjon. A beérkező javaslatokat később én gyűjtöttem össze. Arra gondoltam, ez belefér az ötletek, javaslatok közé, még ha nem is egyből a következő ülésen, de aztán hónapokig jöttek a komoly, megfontolt javaslatok innen is. Ezeket tehát szépen hozzáírogattam a fórumos ötletekhez, amiket itthon gyűjtögettem tovább.
2012. 08. 02. Peták István is cselekedett, ekkor küldte körbe az elképzeléseit tartalmazó levelet. Ez két részben megtalálható az MTSZ archív cikkei között is:
http://termeszetjaro.hu/cikk/petak_istvan_elgondolasai_a_kektura_jovojerol_1
http://termeszetjaro.hu/cikk/petak_istvan_elgondolasai_a_kektura_jovojerol_2
2012. 08. 13-án jelentette be az MTSZ, hogy pályázaton pénzt nyert az OKT és a hozzá kapcsolódó kerékpáros útvonal fejlesztésére
http://termeszetjaro.hu/cikk/kiemelt_turisztikai_beruhazas
2012. 08. 13-án volt a bizottság második ülése is. Ekkor a bizottság átbeszélte az addig beérkezett javaslatokat.
Idézet a jegyzőkönyvből:
„…a Bizottság – immáron a beérkezett javaslatok ismeretében – ismét úgy döntött, hogy jelenleg nem javasol semmilyen módosítást az Országos Kéktúra útvonalán, természetesen a kényszerhelyzeteket leszámítva. Napirenden tartva, középtávú fejlesztésként javasol bizonyos módosításokat, azonban ezeket először egyeztetni szükséges a Nemzeti Park Igazgatóságokkal és az érintett erdészetekkel, mivel több tájegységben a kék módosítása kihatással lesz a helyi útvonal-hálózatra is. Továbbra is nagyon fontosnak ítélik a Kéktúra marketingjét és a jogi védettséget, bár ez az összes turistaút védelmében is kiemelten fontos.”
Az már csak saját megjegyzés, hogy legfőbb érv az útvonal meghagyása mellett az volt, hogy lóhalálában nem lehet útvonal változtatásokról dönteni.
A következő ülés 2012. 09. 10-re lett összehívva, de 08. 27-én P.V. körlevelet küldve azt javasolta, hogy mivel nincs semmilyen megbeszélnivalónk, napoljuk el. Ekkor szenderedett Csipkerózsika-álmába először a Kéktúra Szakbizottság. Egészen a következő év tavaszáig (akkor ez inkább csak téli álom volt),
2013. 03. 25. Ezen a bizottsági ülésen került képbe Tassy Márk, aki akkor a kéktúra projekt vezetője volt. Ő hívta össze a megbeszélést, célja az volt, hogy felrázza a bizottságot a téli álmából. Javaslatokat tett, mivel lenne érdemes foglalkozni, de végül is csak Güsziológus és én vállaltunk munkát, én felvállaltam az OKT mentén meglévő, felújítandó, kiépítendő pihenőhelyek listájának elkészítését, Güsziológus a hidak és a fontos tájékozódási pontok listájának elkészítését vállalta. Rajtunk kívül néma csend.
2013. 04. 08. Elkészítettem az OKT pihenőhelyek listáját, azt elküldtem Tassy Márknak.
Bár ide is belinkeltem akkoriban a listát – sőt még arra is megkértem a fórumozókat, hogy véleményezzék –, de újra megadom a linkjét.
http://www.kektura.click.hu/mtsz/pihenohelyek_okt_m3.xls
Güsziológus is elkészítette a listáját a pontokról, ő is elküldte azt. Az ezen a napon tartott ülésre családi okok miatt nem tudtam elmenni, még aznap este Güsziológus e-mailben arról tájékoztatott, hogy nem volt semmi különös. A Kéktúra Szakbizottság megbízott vezetője továbbra is Pálmai Vencel maradt.
2013. 04. 25. Következő bizottsági ülés. Meghívott vendég volt Garancsi István és Környey Balázs, a projekt koordinátora. Ekkor jelentették be, hogy pár napon belül megkezdődik a Kék Kör GPS-sel történő felmérése. (tudjátok: amin még a tüsszentés is látszik…). Amúgy semmi lényeges nem történt.
Ekkor úgy nézett ki, hogy a bizottsági munka újra megállt. Úgy gondoltam akkor, hogy ez elsősorban a bizottsági tagok passzivitása miatt alakul így, ezért akkor merült fel bennem a Kéktúra Munkacsoport létrehozása azzal a céllal, hogy a gyakorlati munkát rá lehessen bízni. A csoport létrehozását egyeztettem egy informális megbeszélésen Tassyval, ahol váratlanul Garancsi is megjelent. Zöld utat kaptam a szervezéshez, a tagok kiválasztásához. Máig nem tudtam eléggé megköszönni annak a néhány embernek a munkáját, akik az első hívó szavamra jöttek és tették azt, amiben őszintén hittünk! A munkacsoport több munkát is elvégzett néhány hónap alatt, a felmérők munkáját segítendő összeállította a problémás szakaszok listáját, elkezdtük a kéktúra útvonalon lévő POI-k összegyűjtését is.
Ezidőben kezdődött a Kéktúra Szakbizottság erodálódása is. Nagy Zoltán már korábban kilépett, Róza Árpád egy kritikus hangvételű levélben kissé felrótta a szövetség szemére az eddigi semmittevést, hiszen a projekt órája akkor már vagy fél éve ketyegett! Választ tudtommal nem kapott rá… viszont a késő őszi ülésekre már nem kapott meghívót. Októberben kilépett Güsziológus és Peták István is, bár P.I. valóban részt vett még az azt követő üléseken is. A szerintem valószínű okról kicsit később. Tassy Márk augusztusban kilépett a projektből, így az gyakorlatilag vezető nélkül maradt, de ő volt a munkacsoport felé is a kapcsolat, így ezzel a csoport alól is kihúzta a talajt.
2013. 11. 06-án esett be a postafiókomba a következő levél:
„Kedves Sporttársak, Barátaim!
A Kéktúra projekt kapcsán eljutottunk abba a fázisba, amikor a terepen felmért Kék-Kör útvonalai elektronikus térképen is láthatóvá váltak, az adott területek tulajdonviszonyaival együtt. Fentiek okán 2013. november 11-én, hétfőn 17,00 órakor, az MTSZ Központban egyeztető megbeszélést tartunk az esetleges, illetve szükséges nyomvonal-módosításokkal kapcsolatban. Mivel az Országos Kéktúra útvonalát mindannyian jól ismeritek, ezért tisztelettel meghívlak benneteket a megbeszélésre. PV”
Az MTSZ tehát újra előhúzta a molyzsákból az útvonal módosításokat! Azt hiszem, ekkor vált világossá a számomra, hogy a szövetség mindenképpen változásokat akar keresztülverni! Akkor pedig azok legalább ne hülyeségek legyenek, döntsön inkább a szakbizottság, mint annak hiányában kívülállók! Elővettem hát a több mint egy éve gyűjtött ötletelési anyagot, beküldtem a bizottsági tagoknak.
Peták István is elküldte a már említett anyagának kissé átdolgozott változatát. Ezeken kívül harmadikként Berki Zoltán, a Cartographiánál a kéktúra atlaszokat gondozó szerkesztő is küldött egy nagyobb lélegzetű anyagot. Ezeket néztük át a megbeszélésen. Ekkor már a megváltozott összetételű Kéktúra Szakbizottság (Pálmai Vencel, Thuróczy Lajos, Peták István, Berki Zoltán, Kovalik András, Ispánovity Márton, Horváth Béla) úgy döntött, hogy érdemben foglalkozik majd a dokumentumokkal. Tulajdonképpen ez érthető is: a felsoroltakból három személy is anyagot küldött be, tehát a lecsökkentett létszámú bizottságban már ezzel is szinte többségbe kerültünk. Összefésültem hát a különböző forrásokból (Berki, Peták, ötletbörze) származó anyagokat, ez volt a kiindulópont.
Tehát nem volt szükség itt semmiféle, a háttérben meghúzódó „meggyőzésre”, csak éppen megfelelő összetételű bizottságra! Ettől a pillanattól fogva Berki Zoltánnal közösen végeztem az ezzel kapcsolatos adminisztrációt, én az összejöveteleken vezettem a jegyzőkönyvet, Zoltán pedig az egybeszerkesztett útvonal módosítási fájlon rögzítette a változásokat, döntéseket.
A bizottság több megbeszélést is tartott: 2014. november 11-én, 25-én, december 4-én és 11-én. Ezek általában délután 4-kor kezdődtek, eltartottak 8-ig, sőt tovább is. Tényleg alaposan megrágtunk minden javaslatot, mindegyikéről a bizottság többségileg döntött, hogy megvalósuljanak-e? Hogy jól döntöttünk-e, azt nem tudom. Egy dolog elől azonban sohasem bújtam el: ez pedig a személyes felelősség! Bár a bizottság több döntésével sem értettem egyet, de hát ilyen a „demokrácia”, többség dönt, és aztán közösen is viselik a tagok a döntésükért a felelősséget!
A döntési folyamatról született egy cikk, Berki Zoltánnal közösen követtük el:
http://termeszetjaro.hu/cikk/utvonalvaltozasok_es_csatlakozo_modositasok
A végleges útvonal változási javaslatok listája:
http://termeszetjaro.hu/images/arg_attachment/1/1443/okt_modositasi%20javaslatok_20141006_teljes_terkepekkel.pdf?28478231413300646
2014 decemberének végén és 2015 januárjának elején a bizottság tagjai vállalták, hogy bejárják azokat az új útvonalszakaszokat, amik nem már meglévő turistautakon vezettek volna, és erről jelentéseket készítenek. Rám a Kelet-Cserhát egy része esett és a Keleti-Mátra. A végén az egész csomagot átadtuk az MTSZ részére, a változások engedélyeztetése és kivitelezése körül semmilyen munkánk nem volt. Gyakorlatilag a projekt iroda fekete lyukként mindent elnyelt, de semmit nem adott ki magából. De ezt már többen, többször is leírták előttem.
Hasonló módon jártunk el a DDK és AK útvonalváltozások dolgában is. Itt megemlítendő, hogy a somogyi természetbarátok kérésére egy már elfogadott útvonalváltozást visszavont a bizottság.
Egy kis adalék. Ha valaki tudni szeretné, hogy kik azok, akiket szidni lehet az útvonal módosítások kapcsán, akkor olvassa el a következő cikket:
http://www.turistamagazin.hu/bemutatjuk-a-kektura-szakbizottsagot.html
HEV-nek:
A Patca és Szilvásszentmárton közötti módosítás a bizoccság egyik tagjának elgondolása volt. A nevét pedig ne haragudj, de nem szeretném közölni. Ha én lettem volna, leírnám, de vele szemben nem tehetem meg, hogy egy teljes megye természetjáróit ellene uszítsam! Ugyanis tudom, hogy ez lenne. Ismerlek, még ha az életben nem találkoztunk, akkor is. ;-)
A szerény véleményem az, hogy nem kellett volna ágyúval verébre lőni! A reakciótok erre a változásra mindenkit meglepett a szövetségben! Szinte politikai ügyet gerjesztettek ebből az útvonal módosításból. Pedig elég lett volna egy levél Pálmai Vencelnek, hogy ti nem így gondoljátok! Az említett személy pedig soha többé nem fog „bepróbálkozni”, mivel ettől egy életre elvettétek a kedvét! Ez tuti fix!
Még egy dolog. Tavaly nyáron pont a korábbi vita miatt úgy döntöttem, hogy végigjárom a második RP-DDK bejárásomon mindkét útvonalat. A régit is és a javasoltat is. Kaposmérőről indulva elmentem első napon Szilvásszentmártonig a K- jelzésen, aztán visszatértem a patcai Katicatanya th-hoz a K négyzet jelzésen. Másnap reggel újra a K négyzeten mentem át Szilvásszentmártonba, aztán tovább Zselickisfaludra. Így az első bejárásommal együtt kétszer jártam végig mindkét útvonalat, egyszer-egyszer mindkét irányból. Akik nem ismerik az ügyet, azoknak elmondom, hogy a sokkal rövidebb K négyzet lett volna az új K-, egyrészt mert rövidebb, másrészt van egy szép kilátópontja a két falu közötti magaslaton. Ti ragaszkodtatok a Nozsi-hegyi kerülőhöz és a Szilvásszentmártonba levezető löszös mélyúthoz, ami szintén szép útvonal. Megkaptátok – illetve nem vették el tőletek.