Keresés

Részletes keresés

NevemTeve Creative Commons License 2009.04.13 0 0 54512
És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy Arago, aki a méter pontosabb definícióját dolgozta ki, kommunista volt! Vagy legalábbis baloldali érzelmű, az 1848-as forradalom idején miniszter.
Mungo Creative Commons License 2009.04.13 0 0 54511

Abból indultam ki, hogy a Cézium-133 energiaátmeneti sugárzásának a periódusszámáról beszélek.

 

Ennek a mondatnak nincs értelme.

 

Ha venéd a fáradtságot és utánna néznél:

van időegység alatti periódosok száma, ez a frekvencia.

Van periódus idő, ez a frekvencia reciproka.

A cézium 133 meghatározott számú periódusának ideje a másodperc etalon.

 

Asztronom szándékosan mindig megpróbál hülyét csinálni belőlem, és most beszedtétek :-)

 

Hülyét csak saját magából tud csinálni valaki, ha a többszöri helyreigazítás után sem képes belátni, hogy a diskurzusnál illendő precizen használni a fogalmakat és a meg nem értett fogalmak használatát kerülni illenék, mert tényleg kapitális marhaságok jönnek ki belőle.

 

Azért húzódott erről a mellékkérdésről a vita, mert kezdetben ivivan nem értette, hogy césium-133 belső energiátmenetéről van szó, az impulzusszámlálóban mégis kívülről tudjuk mérni az energiaátmenet sugárzását.

 

Bármilyen furcsának is tűnik, de Ivivan értette...

és éppen attól csinálsz magadból nevetség tárgyát, hogy másnak tulajdonítod saját hiányosságod.

Előzmény: cíprian (54509)
cíprian Creative Commons License 2009.04.13 0 0 54510

az atom és az atomhéj között

 

az atom és az elektronhéj között

Előzmény: cíprian (54509)
cíprian Creative Commons License 2009.04.13 0 0 54509

Kedves Macera4!

 

Abból indultam ki, hogy a Cézium-133 energiaátmeneti sugárzásának a periódusszámáról beszélek. Hozzátettem azt is, hogy fénysebességű sugárzásról beszélek. Nem kell mindig hozzátenni, hogy energiaátmeneti sugárzásról beszélünk, hiszen az atom és az atomhéj között a sugárzási energián kívül nincs is más energiárvitel két enegiaszint között. Vissza lehet keresni, hogy césium-133 kapcsán is fénysebességű sugárzásról beszéltem és fényméterről. Asztronom szándékosan mindig megpróbál hülyét csinálni belőlem, és most beszedtétek :-)

 

Azért húzódott erről a mellékkérdésről a vita, mert kezdetben ivivan nem értette, hogy césium-133 belső energiátmenetéről van szó, az impulzusszámlálóban mégis kívülről tudjuk mérni az energiaátmenet sugárzását.

 

De elvitték a témát az időről, pedig ez igen érdekes téma. Látom, hogy  még mindig van tisztázni való. Pl. az, hogy a fényetalonnál  állandó a periódusszám, bármelyik inerciarendszere visszük.

Előzmény: Macera4 (54507)
Macera4 Creative Commons License 2009.04.12 0 0 54508
javítva: cézium 133
Előzmény: Macera4 (54507)
Macera4 Creative Commons License 2009.04.12 0 0 54507
Kedves ciprian!
Hagy legyek egy kicsit gyakorlatias. Mmormota az 54504-be olyan érthetően elmagyarázta, hogy a cézium 136-ból mért jön ki az a periodikus jel. Vita lezárva. Amig egy eseményszámláló ebből a periodikus jelből, 9 192 631 770 db.-ot t leszámol, ( az előírt peremfeltételek betartása mellett), addig 1 sec. telik el. Ez a megállapodás. Ennek a jelnek a frekvenciája 9 192 631 770 Hz. A frekvencia definiciója ilyen. Az 1 sec alatti periódusok száma. A jel periódus ideje pedig T=1/9 192 631 770 sec. A freki meg a periódus idő mérés jelen esetben azért erőltetett egy kissé számomra, mert ezekhez a mérésekhez eleve kell egy időetalon. Így csak az jöhet ki, hogy 9 192 631 770 Hz az 9 192 631 770 Hz. Tekintsük el a Doppler hatástól, ahogy javasoltad, és ezt a jelet, egy antennával sugározzuk ki a kozmoszba. A mozgó koordinátarendszerek frekvencia mérői -amik már rendelkeznek a saját rendszerbeli cézium időetalonokkal- nem 9 192 631 770 Hz-t hanem kevesebbet fognak mérni. Ahogy ez a Ltr-ból is következik. Jól látom?
Előzmény: cíprian (54488)
Callie Creative Commons License 2009.04.12 0 0 54506
De nem marad változatlan a feszültség, ha mozgó rendszerből vizsgálod. A Maxwell-egyenleteket és a térerősségeket is transzformálni kell.
Előzmény: Törölt nick (54505)
mmormota Creative Commons License 2009.04.12 0 0 54504
Inkább elmondom, hogy van ez...

Tehát az elektronhéj különböző kvantumállapotokban lehet, és ezekhez az állapotokhoz különböző energiaszintek tartoznak. Egyes állapotok között spontán átmenet lehetséges, a héj a magasabb energiaszintről átkerül egy alacsonyabbra, és az energiát egy foton formájában adja le. Ennek a kisugárzott fotonnak a frekvenciája az, amiről szó van.
Az energiaszintek különbsége éppen a foton energiája: h*nü.
Előzmény: cíprian (54488)
Callie Creative Commons License 2009.04.12 0 0 54503

Érdekes példa - és valószínűleg az a megoldása, hogy nem csak a távolságokat kell Lorentz-transzformálni, hanem az E és B térerősségeket is; ha megtesszük, akkor a nyugvó rendszerben olyanok lesznek,hogy fél cm-en nem ütnek át.

 

Nem általános szövegek jelentik a megoldást, hanem számítások.

Előzmény: Törölt nick (54502)
Mungo Creative Commons License 2009.04.12 0 0 54501
:o)
Előzmény: NevemTeve (54500)
NevemTeve Creative Commons License 2009.04.12 0 0 54500
És, van nulla Kelvin? Na ugye, hogy csalás az egész specrel!
Előzmény: Mungo (54494)
ivivan Creative Commons License 2009.04.12 0 0 54499
Hogyne érteném a másodperc etalon mérését, de ez jelen pillanatban lényegtelen. A lényeges az, hogy milyen periódusszám IR független?
Előzmény: cíprian (54492)
astronom Creative Commons License 2009.04.12 0 0 54498
Onnan lett, hogy elolvasta Bay Zoltán írását a frekvencia közvetlen méréséről, és persze nem értett belőle semmit, ezért kanyarított belőle egy olyan történetet, amit ő érteni vél.
Ami persze hülyeség, de ezt nem szabad neki megmondani, mert feljelenti az Index szerkesztőségét a Fogyasztóvédelemnél.
Előzmény: Mungo (54494)
astronom Creative Commons License 2009.04.12 0 0 54497
cyprian fiam, a jelek szerint neked fogalmad sincs, mit jelent az, hogy

átmenetnek megfelelő sugárzás frekvenciája

szerinted ez valami, az atomon belüli átmenet frekvenciája.



Számodra persze durva személyeskedés az, ha valaki fehéren-feketén megmutatja, hogy hülyeséget beszélsz. Csak tudnám, ki a fene kényszerít téged ide az indexre, ahonnan már legalább háromszor távoztál véglegesen.
Előzmény: cíprian (54496)
cíprian Creative Commons License 2009.04.12 0 0 54496

Köszi, tehát az idézeted igazolta, hogy a céziunm-133 két belső energiaszintje közötti energiaátmenet frekvenciáját mérjük kívülről. Erről beszéltem.

 

Kiszálltam, mert személyeskedésbe torkolt a vita, és itt az Indexen nem lehet ignorálni személyeskedőket.

Előzmény: Mungo (54494)
cíprian Creative Commons License 2009.04.12 0 0 54495

Nem általában az energiátmenetnek, hanem atomon belül két energiaszint közötti energiátmenetnek a frekvenciáját mérik. Konkrétan Césium-133 esetén az atommag és az elektronhéj egyik elektronja közötti energiaszintekről van szó, ha jól emlékszem. Nézz utána, mert emlékezetből írom, de nem hiszem, hogy tévedek.

 

A kérdés egyébként lényegtelen az időről szóló vita szempontjából, nyiss rá egy topikot, ne vidd el a témát, vagy tárgyszerűen írd le a lényeget ha tévedtem.

Nincs szükség a hozzászólásaidra, mert semmi olyant nem írtál, amiből bárki is nyerhetne valami információt. Megint arra megy ki a játék, hogy személyeskedésbe silányítsd a vitát.

Előzmény: astronom (54493)
Mungo Creative Commons License 2009.04.12 0 0 54494
A másodperc az alapállapotú cézium-133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama.

1987-ben a 18. Általános Súly- és Mértékügyi Értekezleten kiegészítették azzal, hogy a céziumatomnak nyugalmi állapotban kell lennie és mindenféle mágneses és elektromos zavarást ki kell szűrni.

1997-ben még egy kiegészítés történt, mely szerint a céziumatomnak nyugalomban, 0 Kelvinen kell lennie a méréskor.

 

Na most ezt kellene figyelmesen elolvasnia cipriannak és megmagyarázni, hogy hogyan lett a periódusok idejéből periódusszám.

astronom Creative Commons License 2009.04.12 0 0 54493
Az energiaátmenetnek nincsen frekvenciája, fiam.
Mondjuk különösebben nem lep meg, hogy szerinted van, eddig még egyetlen fórumon sem láttam tőled olyat, hogy alapvető fizikai dolgokat megértettél volna.
Előzmény: cíprian (54490)
cíprian Creative Commons License 2009.04.12 0 0 54492

Igen cézium-133, rosszul írtam. Kösz.

-----------------------------------------------------------------

"Pedig mindenhol ugyanannyi periódust számoltunk le, és mindenhol egy másodperc időt mértünk le."

Ezt meg pláne nem értem most.

-----------------------------------------------

 

Látom, az a gond, hogy a másodperc etalonmérését nem érted.

 

Minden inerciarendszerben leszámolunk meghatározott számú periódust, ez a másodperc bármely inerciarendszerben. Természetesen cézium-133-ról van szó, hadd ne ismételjem magam. Ezt érted?

Előzmény: ivivan (54491)
ivivan Creative Commons License 2009.04.12 0 0 54491
Egyrészt legyen már az a szerencsétlen cézium 133, ha már azt használjuk az atomórában.

Másrészt még mindig nem értem a problémát...

"Majd mérjük meg ugyanitt a többi frekvenciát is."

Milyen többi frekvenciát? A többi forrás frekvenciáját?

"Azt tapasztaljuk, hogy a frekvenciák eltérőek lesznek."

Nyilván: idődilatációnak hívják a jelenséget.

"Pedig mindenhol ugyanannyi periódust számoltunk le, és mindenhol egy másodperc időt mértünk le."

Ezt meg pláne nem értem most. Egy fénysebességű jelen, adott idő alatt van valamennyi periódus, az vagy annyi periódus lesz, mint amennyi az eredeti elrendezésben volt, vagy nem.

Na és akkor milyen periódusszám az, ami IR független, mert még mindig nem látom...

pl: állítom, hogy IR független a fénysebesség, ami precíz megfogalmazásban azt jelenti, hogy a fény minden IR-ben x=x0±ct mozgásegyenlet szerint mozog. Próbáld ilyen precízen megfogalmazni, hogy szerinted mi az, ami IR független?
Előzmény: cíprian (54488)
cíprian Creative Commons License 2009.04.12 0 0 54490
Olvasd el, még a Wiki ben is benne van, sokan tudják, hogy a a cézium-136 belső két energiaátmenetének frekvenciáját mérjük olymódon, hogy homogén mágneses térben átküldjük az atomot. Nem hiszem, hogy ezt itt ki kellene részletezni.
Előzmény: astronom (54489)
astronom Creative Commons License 2009.04.12 0 0 54489
szegény cyprian fejében az van, hogy az energiaátmenetnek van valami periódusa az atomon beül.
Aztán persze hogy hülyeségeket beszél...
Előzmény: cíprian (54488)
cíprian Creative Commons License 2009.04.12 0 0 54488

Végre nem keresed az egérutakat :)

 

Van tehát N darab periódusunk egy fénysebességű jelen a cézium-136 atomon belül, és ennek frekvenciáját kívülről is mérni tudjuk. Ez nagyon fontos, mert abból indulunk ki, hogy a cézium-136 belül a világmindenség minden helyén ugyanolyan.

 

Az N darab periódus bármely inercirendszerben a másodperc etalonja. Ez még nem érdekes. Érdekessé akkor válik, ha megnézzük az N darab periódus frekvenciáit. Jelöljük ki bázisul az egyik inerciarendszert, mérjük meg itt a frekvenciát. Majd mérjük meg ugyanitt a többi frekvenciát is. Annak érdekében, hogy a Doppler ne zavarjon be, mindegyiknek a frekvenciáját a saját mozgására merőleges irányban mérjük meg. Ez lehetséges, de kissé áttételes a mérés. Mozgásra merőlegesen nincs newtoni Doppler. Azt tapasztaljuk, hogy a frekvenciák eltérőek lesznek.

 

Pedig mindenhol ugyanannyi periódust számoltunk le, és mindenhol egy másodperc időt mértünk le.

 

Előzmény: ivivan (54487)
ivivan Creative Commons License 2009.04.12 0 0 54487
Igen, és? Ez miért olyan különleges? Mi lesz benne a pláne? Ha a jelforrás frekvenciája különböző a két rendszerben, akkor az n jel ideje és hossza is különböző lesz...
Előzmény: cíprian (54486)
cíprian Creative Commons License 2009.04.12 0 0 54486

Fordítva ülsz a lovon.

 

Arról beszélek, hogy leszámolsz N darab periódust mindkét inerciarendszerben. Ez a kiindulás, ezen ne változtass.

Előzmény: ivivan (54485)
ivivan Creative Commons License 2009.04.12 0 0 54485
Nem érted. Viszel egy jeladót (mindegy milyen módon állítod elő) és leszámolsz n jelet. Ez az 1sec. Bármely IR-ben így van...

Az n periódus 1sec mindig, minden IR-ben. Ettől ha másik IR-ből vizsgálod ugyanezt, akkor sem az idő sem a periódusszám nem fog egyezni... Ez ennyire egyszerű.

Szóval még mindig nem értem, hogy milyen periódusszám lesz IR független?
Előzmény: cíprian (54484)
cíprian Creative Commons License 2009.04.12 0 0 54484

Az a baj, hogy becsúsztatod az időt.

 

Fogadd el, hogy minden inerciarendszerben ugyanannyi periódusszámmal állítjuk be a másodpercet. Hidd el nekem. Ezt helyteleníted.? Nem hiszem.

 

 

A fentiek ellenére a két inerciarendszer között a frekvenciarány 1-től eltérő szám lesz. Két inerciarendszer között. A periódusszám egyenlősége mellett.

Előzmény: ivivan (54483)
ivivan Creative Commons License 2009.04.12 0 0 54483
"A peruódusszámok pedig változatlanok."

A mihez tartozó periódusszámok változatlanok? A periódusoknál is két 1s-ig tartó periódus számot osztottál el. Azaz megszámoltad mindkét rendszerben a periódusok számát n1, n2 és az eltelt időt t1, t2. Azt állítod, hogy n1/n2=1, de t1/t2#1? Mindkét esetben 1et kell kapjál, ha az IR-ek ekvivalenciája igaz, hiszen mindkét esetben ugyanazt a kísérletet végezted el...

Ha meg az időt transzformálod a két rendszer között, akkor a hullámok számát miért nem? Legyen az A rendszerben az idő 1sec, v=0.8c, azaz a B rendszerben az idő 0,6sec. Az A rendszerben számoljunk n periódust az 1 sec alatt, ugyanennek a jelnek a másik rendszerben ugyanazon idő (tehát 0,6 sec) alatt n/15 illetve 5,4n periódust számolunk attól függően, hogy közeledünk vagy távolodunk a forrástól.

Nem marad azonos a periódusok száma...
Előzmény: cíprian (54482)
cíprian Creative Commons License 2009.04.12 0 0 54482

Nehéz? Persze ha az értetlent játszod...

 

Nem az 1 másodpercet osztod az egy másodperccel.

Hanem két inerciarendszer között az időarányok gammaszorosak. A peruódusszámok pedig változatlanok.

A merőleges Doppler frekvenciaaránya gammaszoros, holott a periódusszámok ugyanazok.

 

 

Előzmény: ivivan (54481)
ivivan Creative Commons License 2009.04.12 0 0 54481
"9 192 631 770 db periósszám minden inerciarendszerben azonos, emiatt hányadosuk 1."

Húúúú. Szóval vesszük az egyik rendszerbeli cézium atomunkat, leszámoljuk az n db hullámot, ami az egy másodperc. Majd vesszük a másik rendszerbeli céziumot és ugyanezt tesszük vele. Ezek után elosztod az n-t n-el és kapod, hogy 1. Majd elosztod az 1 sec-et 1 sec-el és 1től eltérő eredményt kapsz? Hogyan?
Előzmény: cíprian (54480)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!