Mindenki emlegeti, mintha tudná mi is az, de tényleg:
Mi az energia? Milyen megjelenési formái vannak? Melyik megmaradó és melyik nem az? Melyik ekvivalens mással, és ki az a más??
Azt most nem értem újra, hogyan sül ki, de azt tudom, hogy az emulációs program ideális kondikat használ, szivárgás nincs. Le kell ülni papírral ceruzával számolni akkor majd újra megvilágosodik.
Bár megértem, hogy nem megy a pontos számítás elsőre.
Én is úgy gondoltam, hogy lazán kiszámolom...
Nos, a mérésekkel nem voltak összhangban a számítási eredmények. Így rájöttem, hogy rossz, ill. rosszul alkalmazott összefüggéseket alkalmaztam.
Segítségként elmondom, hogy az energia / töltés egyenletek levezetéseinél pontosan figyelembe kell venni, hogy mikor melyik potenciállal, és melyik töltéssel számolunk, mert a belegabalyodás okozza a legtöbb hibát.. hiszen a leadott
" Igaz, hogy a lényeget ez nem befolyásolja. Az egyszerű kisütéshez képest
a töltés többszöri újrahasznosításával, többlet energiához jutunk minden képpen."
Ha mindenképpen meg akarod érteni, azt javaslom rajzold meg a kondis dolgot egy emuláló programon. Az egyértelmű, hogy idővel lemegy a fesz átlaga pótlás nélkül. De ha a pótlandó teljesítményt nézed ott, ki fogja hozni ugyanaz mint az elvont teljesítmény a fogyasztón, átlagban kicsit hosszabb idő után.
Van a megértésnek egy másik módja is. Minden váltás után és előtt a kondik tölését, feszültségét és kapacitását számolod, a Q=C*U képlet a lényeg. Minden tényező változik.
Na! Itt már három soros és három párhuzamos akku van.
Nem ezzel van nekem a bajom hanem azzal, hogy ha töltöm a sorosokkal a párhuzamososkat és a köztes feszt elnyerészkedem ( pontosabban korlátozom, mert amúgy legikább leolvadnának az akkuk ) akkor a korláton, azaz a terhelésen eső feszültség, a rajta folyó árammal munkát végez. Ez nem lenne baj, Te is éppen ezt akarod.
De így a feltöltendő párhuzamos akkuk kisebb töltést tudnak magukhoz venni, mint amennyit a soros akkukból kicsatolhatsz, hiszen a terhelés alacsonyabb potenciálú pontjára kötötted a feltöltendő akksikat, ahol előbb töltő feszküszöb alá csökken a feszültség minthogy a sorosokból az összes kivehető töltést kivetted volna. Ráadásul ezt még szét is osztod a párhuzamosak közt.
Mikor a kapcsolás át vált és a másik két akkut kellene párhuzamba kapcsolva tölteni, máris jóval kevesebb mozgatható töltés áll rendelkezésedre. És ez ciklikusan tovább csökken.
Tuvok barátunk egyetlen valós érdeme, hogy nem kell ángélusul tudnom. (bár ez inkább az én fogyatékom, nem az ő érdeme) Ezért itt el tudtam olvasni a dolgot.
Vannak színes ábrák is, melyeket különösen szeretek! (ezeket még olvasnom sem kell, mégis értem) Leginkább az a tranyó bűvölt el amelyet 0 volt e-b fesszel nyitunk!
Na, lényeg, hogy itt kiokosodhatsz a megvalósított ketyere felől.
Szépen lemerűl az egész. Egyesek feltöltődnek de az egész átlagosan szépen lemerül. A töltést kell nézni nem a feszültségeket. Ugyanaz, mint a kondis dolog. Ott pontosan értettem akkor mi történik. Itt is menne csak bele kéne merülni. De azért próbáljátok, hátha mégis, mindig van remény.
Te komolyan azt gondolod, hogy ha két soros akkuval közös negatív kapcson sorba kötsz egy ellentétes polaritásu akkut, akkor a két szabad pozitív kapocs közt 30 Voltot fogsz mérni? Nem lehet hogy ott csak egy akkunyi kapocsfesz lesz?
Teslánál nem találtam meg az én útamat a megoldáshoz!
Einstein követök meg magyarázzák meg mi is az az 'm' az E=mc^2-ben és mi az ezzel összekötött energia pl. nyugalomban, és hogy játszanak a korpuszkuláris fotonok egy szerepet az 1 A kicsi hidrogén atomnál, ha az általa kibocsátott fégy hullámhossza több ezer A nagy? Próbáld Te ezeket megmagyarázni!
tudom, hogy nem várhatom el senkitől, hogy "hallomásra" elfogadja.
Mindenesetre meggyőzőbb lenne valami konkrét mérést látni. Például, ha jól számoltam, egy 44 Ah -ás feltöltött akkumulátorban annyi energia van, hogy egy 50 literes boylerben lévő vizet 8,8 fokkal lehet vele felmelegíteni. Azt monddod, hogy te fűtésre hasznélod a ketyerédet. Egy lehetséges mérés: kösd az akkumulátorodat a ketyeréden keresztül az 50 literes boylerre (persze hálózati áramról minden le legyen választva), és mérd meg, mennyire tudod felmelegíteni a vele vizet. Ha modjuk 20 fokos hőmérsékletemelkedést el tudsz érni vele, az már igen érdekes lenne (feltéve, hogy jól számoltam azt a 8,8 fokot).
