Az újszövetségi magyarázatok értelmében Jézus a Szentlélektől fogantatott (Máté 1,20; Lukács 1,26-35; János 1,13), biológiai apa beavatkozása nélkül. De vajon hogy történhetett ez a valóságban?
"Legjobb tudomásom szerint Jézus egyetlen magyarázatát se fektette le írásba. Amelyeket mi ismerünk, azokat évtizedekkel Jézus kereszthalálát követően írták le, tehát másodkézből maradtak ezek ránk, amiket rádásul az idők folyamán akár manipulálhattak is..."
Ez igaz!... Mégis ki kell indulnunk valamiből, ami Jézusra jellemző. És miután Jézus mindenben szemben állt a zsidósággal mind a vallás, mind az Isten, mind a törvény tekintetében, - hogy csak a leglényegesebbeket említsem -, így ezt a vonalat kell követnünk. Nem lehet egyszer mózesi, máskor jézusi elveket tulajdonítani Neki. Pál úgyis csak a mózesi hagyományok szószólója, ezt hagyjuk meg neki...
"Jézus nem volt semmilyen királya Izraelnek, ellenben a "törvény szerint majdnem mindent vérrel tisztítanak meg, a vér kiontása nélkül nincs bűnbocsánat""
Nos, ez az igazi páli parasztvakítás! Visszatérni a primitív mózesi törvényekhez, amit Jézus nagy ívben dobott a kukába...
Véres állat- és emberáldozat, amit a héber törvények Jahve Istenük nevében előírtak...:D
Azt tudjuk, hogy:
Jn6:15 „Jézus azért, a mint észrevevé, hogy jőni akarnak és őt elragadni, hogy királylyá tegyék, ismét elvonula egymaga a hegyre.”
Ezt apokrifek is megerősítik:
Jn Esszénus ev.12. rész, Betániai felkenés:
3. "Mária, Jézus sógornője, hitt Jézusban, mint az elküldött Messiásban, és be akarta őt kenni, mint Izrael királyát"
Később a felkenés Betániában ősi szokás szerint Magdaléna, a leendő felesége által meg is történt. Mi több, az esküvő is Kánában.
A keresztre is felkerült a királyi címe, miután a rómaiak hosszasan gúnyolták királyként...
"The blessed and glorious ever-virgin Mary, sprung from the royal stock and family of David, born in the city of Nazareth, was brought up at Jerusalem in the temple of the Lord."
Lukács, aki személyesen nem ismerte se Jézust, se pedig Máriát, és akit Pál térített meg az általa életre hívni szándékozott Pál-féle kereszténység javára, így számolt be ezekről az időkről évtizedekkel Jézus kínhalála után:
"E napok után fogant felesége, Erzsébet, és öt hónapon át nem mutatkozott. Ezt mondta: Így tett velem az Úr azokban a napokban, amikor gondja volt arra, hogy elvegye gyalázatomat az emberek elől. A hatodik hónapban pedig Isten elküldte Gábriel angyalt Galilea egyik városába, Názáretbe egy szűzhöz, aki a Dávid házából származó József jegyese volt. A szűznek pedig Mária volt a neve. És hozzálépve így szólt az angyal: Üdvöz légy, kegyelembe fogadott, az Úr veled van! Mária megdöbbent e szavakra, és fontolgatta, mit jelenthet ez a köszöntés. Az angyal ezt mondta neki: Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál Istennél! Íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak. Nagy lesz ő, és a Magasságos Fiának nevezik majd; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak a trónját, ő pedig uralkodik a Jákób házán örökké, és uralkodásának nem lesz vége. Mária megkérdezte az angyalt: Hogyan lehetséges ez, mivel én férfit nem ismerek? Az angyal így válaszolt neki: A Szentlélek száll reád, és a Magasságos ereje árnyékoz be téged, ezért a születendőt is Szentnek nevezik majd, Isten Fiának. Íme, Erzsébet, a te rokonod is fiút fogant öregségére, és már a hatodik hónapban van az, akit meddőnek mondanak, mert Istennek semmi sem lehetetlen. Mária ezt mondta: Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem a te beszéded szerint! És eltávozott tőle az angyal. Azokban a napokban útra kelt Mária, és sietve elment a hegyvidékre, Júda egyik városába. Bement Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, megmozdult a magzat a méhében. Betelt Erzsébet Szentlélekkel, és hangos szóval kiáltotta: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhed gyümölcse!" Hogyan lehetséges, hogy az én Uram anyja jön el énhozzám?" (Lukács 1,24-43)
"Mária Erzsébettel maradt mintegy három hónapig, azután visszatért otthonába." (Lukács 1,56)
"Szerényen azért rákérdeznék, hogy honnan és miből értesültél erről?"
Egyrészt a Zóhárból, másrészt ismerve a héber monoteista vallást és maszkulin elvű életszemléletet.
"A kabbala Mezopotámiából származik,"
De nem mindegy, melyik korból. Sumér, vagy Asszír?
"Sorolhatnám a messianisztikus célokat, de csak néhányat emelek ki szemléltetés gyanánt"
Az Ószövbe egy sor kánaáni legenda kerültek át, egy részük eredeti formában esetleg némi módosítással, mások a visszájára fordítva.
Az alábbi két eset kiemelkedő példája ennek. Mindkét esetben az Úr (Isten) a főszereplő, csak nem mindegy melyik...
A Mózes V. 15,6; Jahvéról és a héberekről szól, ellenben az Ézsaiás 2,1-5; Jákób Istenéről: Élről...
A különbség elzongorázható: Mózesnél mások kizsigerelése a "messiási" cél, Ézsaiás citált verseiben a békés építő munka.
Más esetben a messiási cél a héber uralomtól való megszabadulás: a pogányok szabadsága, fölemelkedése...:
Ézs 9:1-4. „Először megalázta az Úr Zebulon földjét és Naftali földjét. De az eljövendő napokban megdicsőíti majd a Tenger útját, a Jordánon túli vidéket, a pogány nemzetek tartományát.”
„A nép, a mely sötétségben jár vala, lát nagy világosságot; a kik lakoznak a halál árnyékának földében, fény ragyog fel fölöttök! […] Mert terhes igáját, a vállára nehezedő rudat, sanyargatója botját összetöröd,”
"Feltételezhetően nem kellően mélyedhettél el a Pál nevével fémjelzett írások tanulmányozásában,"
Minden bizonnyal elkerülte a figyelmed, hogy a Római levél a zsidó diaszpórának íródott, s nem a pogányoknak.
Rm2:17 „Ímé, te zsidónak neveztetel, és a törvényre támaszkodol, és Istennel dicsekedel.”
A nyomaték kedvéért a címzett zsidókra nézve nem túl hízelgő vers:
Rm 2:24. "Mert az Istennek neve miattatok káromoltatik a pogányok között, a mint meg van írva."
Sőt az is, hogy Pál rendre a zsidókat oktatta, zsinagógákban vitatkozott...
Csel17:1-2 „Miután pedig általmentek Ámfipolison és Apollónián, Thessalonikába érkeztek, a hol volt a zsidóknak zsinagógájok. Pál pedig, a mint szokása vala, beméne hozzájok, és három szombaton át vetekedék velök az írásokból,”
József ács volt, nagyon elfoglalt és szorgalmas ember, és mivel foglalkozása következtében hosszab időre távol tartózkodott otthonától, ezért a fiatal menyasszonyát fiaira bízta. Ez idő alatt Mária elkészült a főpaptól kapott feladattal, és eljött a lelkére kötött dátum is, amikorra a jeruzsálemi Templomba el kellett juttassa az "istenháza" számára általa elkészített függönyt.
A Zakariás főpap arra kérte meg Máriát és még másik hat érintetlen leányzót, hogy az "istenháza" számára készítsenek függönyöket, amit több mint valószínű, hogy egy megadott időpontra kellett a Názáretben lakó Máriának és a többi hat szűznek is eljuttatnia Jeruzsálembe.
Az ember szűvének keménységéről beszélt, nem(csak) a zsidókéról. Ne légy rasszista. Azt mondja, h Mojzes a ti szűvetek keménysége mián engedte volt meg néktek, de kezdettől fogva nem így volt. Nem a zsidók kezdetétől fogva. Egyértelmű a szövegkörnyezetből, h a teremtés a kezdet: És hozzá menének a farizeusok, kisértvén őt és mondván: Szabad-é az embernek az ő feleségét akármi okért elbocsátani? Ő pedig felelvén, monda: Nem olvastátok-é, hogy a teremtő kezdettől fogva férfiúvá és asszonynyá teremté őket, És ezt mondá: Annak okáért elhagyja a férfiú atyját és anyját; és ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté. Úgy hogy többé nem kettő, hanem egy test. A mit azért az Isten egybeszerkesztett, ember el ne válaszsza.
Tehát Jézus szerént volt egy olyan állapatja az embernek, amikor nem vala kemény a szűve, ám aztán keménnyé lőn, melynek egyik kövektezménye, hogy elbocsátja feleségit. Úgyhogy leszel szíves nem mellébeszélni, hanem elárulni, mikor nem vala kemény az evolúció során az embernek szűve, s mikor és miképpeg lőn kemény az ember szűve az evolúció során...?
Jézus keresztáldozatára Pál magyarázatának értelmében azért volt feltétlenül szükség, mert "az első szövetség sem léphetett életbe vér nélkül" (Zsidókhoz írt levél 9,18), és a "törvény szerint majdnem mindent vérrel tisztítanak meg, a vér kiontása nélkül nincs bűnbocsánat" (Zsidókhoz írt levél 9,22).
Miután Mária 12 éves lett, a papok (szerintem a Szanhedrin) szerint eljött az ideje, hogy eljegyezzék egy kiválasztott férfivel annak érdekében, hogy a Izrael megváltójának jövendőbeli anyja ne válhasson időközben érdemtelenné erre az elhivatottságára. A vőlegény kijelölését értelemszerűen Zakariás főpapra bízták, aki őt a jeruzsálemi Templomban 9 éven át készítette fel arra, hogy életet adjon majd a jövendőbeli hibátlan "páskabáránynak" (Korinthusiakhoz írt első levél 5,7; Péter I. 1,19), aki 33. életévében, a Peszách ünnep előkészületi napján JHVH-nak áldozatul kell majdan essen, egy ehhez méltó égi konstelláció égisze alatt. Zakariás főpap Mária nagynénjének volt a férje, aki a galileai Názáretben élő idős és özvegy Józsefet választotta ki Mária számára vőlegénynek. Hogy miért pontosan rá esett a választás, azzal kapcsolatosan lehet elméleteket gyártani.
Ha valakinek két felesége van, az egyik szeretett, a másik gyűlölt, és szülnek néki fiakat, mind a szeretett, mind a gyűlölt, és a gyűlöltnek fia lesz az elsőszülött:
Aki esetlegesen csak az általam történt megjegyzésekre lenne kíváncsi, az folyamatosan figyelemmel kísérheti azokat az elkövetkezendőkben a tanulmány ezzel kapcsolatos fejezete után ITT.
