Keresés

Részletes keresés

Aurora11 Creative Commons License 2008.11.04 0 0 234

Szia Kedves Gézoo!

 

Nagyon tetszik az oldalad!Nagyon jól ki van dolgozva,és a fényórás elképzelésed nagyon jól mutatja,hogy a relativisztikus effektusokat tisztán a fényterjedésre vissza lehet vezetni.A hosszkontrakció is a fénysugarak terjedése miatti effektus,ami nem tényleges hosszrövidülés.

 

A centrifuga terén azzal nem értek egyet,hogy ebből többlet impulzus nyerhető ki.De az valóban igaz,hogy az impulzus gyorsuló rendszerben nem marad meg.Pusztán csak inerciarendszerben állandó a rendszer összimpulzusa,mivel az inerciarendszert azt definiálja,hogy az egyenletesen mozog,nem hat rá erő.Inerciarendszerünkből nézve,mi azt látjuk,hogy az edény és a benne mozgó golyók kölcsönhatnak egymással,amiben az összimpulzus állandó.Az ő szemszőgükből(a gyorsuló cetrifugából nézve) nem marad meg az impulzusúk,mert a centrifugális erő hozzácsatolódik a mozgásegyenletükhőz,ami akkor is létezik,ha a rájuk ható kölcsönhatásból adódó erők eredője nulla,és így egyenesvonalú egyenletes mozgást kellenne végezniük.De nem!Ezért nem marad meg a centrifugából nézve a golyók összimpulzusa.De többletimpulzust nem tudunk kivenni a centrifugából,mert a centrifugális erő tehetetlenségi erő(ami a gyorsuló rendszerben az impulzusmegmaradást elrontja) inerciarendszerben nem létezik.

Előzmény: Gézoo (230)
Aurora11 Creative Commons License 2008.11.04 0 0 233

De ha a gyorsuló rendszerünk benne van egy nagyobb inerciarendszerben,és abból tekintünk külön a testre(ami a gyorsuló rendszer része) és külön a gyorsuló rendszer többi részét,akkor azok impulzusának össze megmarad.Ha kivülről(inerciarendszerből) nézünk a rendszerre akkor az impulzus megmarad.csak a gyorsuló rendszerben nem marad meg.Így mi,mivel inerciarendszerben vagyunk,csak azt látjuk hogy a gyorsuló rendszer,és a test impulzust cserél egymással,de az összegük minden pillanatban állandó.Ezért szerintem többletimpulzust nem tudnánk kivenni az edényből.

 

A Gézoo oldala nagyon tetszik.Főleg a fényórás és a hosszkontrakciós rész.Szerintem az nagyon helyesen van felépítve,szuper.Az animációk is nagyon szépek,ötletesek.A hosszkontrakciót én is így képzelem el.

Sajnos azzal nem értek egyet,hogy többletimpulzust nyerhetnénk a centrifugából,mert mi kinn vagyunk egy inerciarendszerben,a test impulzusa megváltozik,de a testnek és a gyorsuló vonatkoztatási rendszerének impulzusainak összege minden időpillanatban állandó.

 

Előzmény: Aurora11 (232)
Aurora11 Creative Commons License 2008.11.04 0 0 232

Szia!

 

Szerintem az igaz,hogy az impulzus sokszor nem marad meg.Általában akkor,ha nem teljesül az eltolási szimmetria.Ha erőtér hat és F=dp/dt nem nulla akkor az impulzus nem marad meg.Megszünik az izotrópia,és a tehetetlenségi erők(tangenciális-,centrifugális-,Coriolis-,Euler-erő) kitüntetnek irányokat.Például előfordulhat ,hogy egyes hullámok csak egy írányba terjedhetnek,ezzel ellentétes irányban nem haladhatnak.Ha a forgó rendszer gyorsuló rendszer(például forgó vonatkoztatási rendszer),akkor a rendszerben az impulzus nem marad meg,mert a rendszerre erő hat,és emiatt a benne haladó részecske visszahat a rendszerre a hatás-ellenhatás miatt.Például egy testre a centrifuga centrifugális erővel hat és az edény falához gyorsítja,és a test egy külső inerciarendszerből nézve egyenes vonalú egyenletes mozgást végez,csak elfordul tőle  a gyorsuló vonatkoztatási rendszere.Ezt a gyorsuló rendszerből nézve úgy vehetjük figyelembe,mintha a testre centrifugális erő hatna.És a testre erő hat,ami gyorsítja,és így az impulzusa megváltozik.A gyorsuló rendszerekben az impulzus nem marad meg.Inerciarendszerből tekintve a test impulzusa megmarad csak kifordul alóla a vonatkoztatási rendszer.A mechanika törvényeit inerciarendszerben kell vizsgálni,hogy megkövetelhessük az impulzusmegmaradás törvényét.

 

 

Előzmény: /dev/null (225)
/dev/null Creative Commons License 2008.11.04 0 0 231
Állítod Te aki csak az egyiket ismered, és azt sem érted..
Egyiket se ismerem és értem...
Csak azt látom melyik működik. :-)

A Gézoo-fizika még képlékeny.. még kiforratlan..
Igen. :-)) Mint a meleg sz.r :-)))

...relativitás éteres modeljénél.
Ilyen csak a Gézoo-fizikában van.
Talán ideje lenne megismerkedned a relativitás elmélettel -nem azzal amit képzelsz róla-,
hamár cáfolni akarod.

... Jaaa, olyat nem lehet, Akkor Így valóban, az egész specrel csak üres duma..
Ezzel megint csak egy baj van: működik.
Szemben a Gézoo-fizikával.

Tehát mégegyszer:
A Gézoo-fizika nem működik. Vagy talán kész van már a Gézoo-helikopter?
Ami ugye egyszer már állítólag működött...
Vagy be tudod mutatni bármelyik - általad óvodás szintűnek tartott -
kísérletedet ami igazolja a Gézoo-fizikát?
Le tudod vezetni, bizonyítani a 177-ben és 182-ben tett állításaidat?

Le tudsz vezetni, bizonyítani bármit is, ami más a Gézoo-fizikában mint a fizikában,
és a kísérletek, megfigyelések, tapasztalatok a Gézoo-fizikát igazolják?


Előzmény: Gézoo (230)
Gézoo Creative Commons License 2008.11.04 0 0 230

"Csak egy probléma van.
Azok a "téves" elvek, a fizika működik.
A Gézoo-fizika nem működik. "

 

  Állítod Te aki csak az egyiket ismered, és azt sem érted..  Szemben velünk, akik mindkettőt ismerjük és a tények alapján úgy látjuk, hogy a specrel egy "átfestett"

éterelmélet abszolút sebességekkel,  rendszerkhez rögzített éterekkel..

 

   Na az a duma amit Te írtál..

 

  Mert hogy is van ez?

 

  Az éterben a fény terjedési függvénye    x=ct  és a specrelben ?

 

  De akár lépésről lépésre összehasonlíthatnánk.. síma koppintás, csak jobb a PR-ja..

 

  A Gézoo-fizika még képlékeny.. még kiforratlan..  persze hivatkozhatsz az egyes részleteinek hibáira.. Ezzel csak segítesz abban, hogy a Gézoo-fizika valóban sokkal jobb model legyen a relativitás éteres modeljénél.

 

  Mellesleg, hol is működik a specrel?  Mutatnál egy tömeg és ezzel gravitációs gyorsulás mentes inerciális mozgású rendszert?

  Jaaa, olyat nem lehet,  Akkor Így valóban, az egész specrel csak üres  duma..

 

 

 

Előzmény: /dev/null (229)
/dev/null Creative Commons License 2008.11.04 0 0 229
Mások pedig úgy látják, hogy Ti néhányan, nem értettétek és azóta sem értitek, de makacsul ragaszkodtok a téves elveitekhez..

Csak egy probléma van.
Azok a "téves" elvek, a fizika működik.
A Gézoo-fizika nem működik. Vagy talán kész van már a Gézoo-helikopter?
Ami ugye egyszer már állítólag működött...
Vagy be tudod mutatni bármelyik - általad óvodás szintűnek tartott -
kísérletedet ami igazolja a Gézoo-fizikát?
Le tudod vezetni, bizonyítani a 177-ben és 182-ben tett állításaidat?

A többi meg a szokásos üres duma.
Előzmény: Gézoo (228)
Gézoo Creative Commons License 2008.11.04 0 0 228

 

  Mások pedig úgy látják, hogy Ti  néhányan, nem értettétek és azóta sem értitek, de makacsul ragaszkodtok a téves elveitekhez..

 

  Minden relatív.. Tudod mint a fény sebessége is..  Minden.. mindenhez relatív.

 

  Azt remélem, hogy akad aki már érti, hogy semmi sem abszolút,  még a fény sebessége sem az.. a távolság sem az, az idő sem az.. semmisem lehet abszolút..

 

    Csak a relativitás teóriája szerint lehet abszolút a fény sebessége és a viszonyítás... 

Előzmény: /dev/null (227)
/dev/null Creative Commons License 2008.11.04 0 0 227
Szia!

2006 elején hónapokon keresztül próbáltuk elmagyarázni itt:
Mi az energia?? Ismerős?
Nem értetted. Mi változott azóta?
Elkészült már a Gézoo-helikopter?

Továbbra is várom a 177-ben és a 182-ben tett állításaid levezetését, bizonyítását.
Előzmény: Gézoo (226)
Gézoo Creative Commons License 2008.11.04 0 0 226

Szia!

     Köszönöm a reklámot! :) 

 

  Ha már jelezted, akkor leírhatnád, hogy Te, konkrétan milyen hibákat fedeztél fel ott..

Előzmény: /dev/null (225)
/dev/null Creative Commons License 2008.11.03 0 0 225
Szia!

Rendben.

Javaslom nézd meg ezt:
Impulzus hajtómű
Keresd meg a hibákat, majd gondolkodj el, mennyire vehető komolyan a szerző.
Javaslom továbbá ugyanezt fizika érettségire készülőknek. Nem nehéz.
Középiskolás fizika. (legalábbis az én koromban az volt...)
Sok sikert!

Üdv.
Aurora11 Creative Commons License 2008.11.03 0 0 224

Szia /dev/null!

 

Tényleg nem Rád gondoltam.Egy általános fórumhangolatra gondoltam.

Én továbbra is probálok bizonyítást és levezetést küldeni egy adott témában,mert úgy látszanak igazán a jelenségek.

Előzmény: /dev/null (223)
/dev/null Creative Commons License 2008.11.02 0 0 223
Nem értem azokat a fórumozokat,akik sértegetéssel,személyeskedésekkel lépnek fel,főleg egy tudományról szóló topicban.
Nem értem azokat a fórumozokat,akik sértegetésnek, személyeskedésnek veszik, ha állításaik igazolására kérjül őket,
főleg egy tudományról szóló topicban..

Nem értem továbbá azokat a fórumozókat, főleg egy tudományról szóló topicban,
akik a nyilvánvaló marhaságot elintézik ennyivel:
Lehet,hogy ebben más a véleményünk,de vn ilyen.
Ha politikai vagy vallási topic lenne akkor még valamennyire érthető lenne.

Továbbra is várom a bizonyítást, levezetést.
Ahogy egy tudományról szóló topikban illene.


Előzmény: Aurora11 (219)
Aurora11 Creative Commons License 2008.11.01 0 0 222

"De egy 1/r2-es térre az jellemző,hogy a gömbhéj belsejében az erőtér nem jut be,leárnyékolódik.Mindegyik gömbhéj tere kifele ad járulékot."

 

Abból,hogy tökéletes a leárnyékolás,onnan lehet tudni,hogy az erőtér 1/r2-el arányos,nem pedig 1/r1,9999999999999999-el.Mert ez az árnyékolás azon múlik,hogy a hatványkitevőben az a kettes,mennyire pontosan kettes.Szóval Newton és Coulumb kerekített vagy sem,amikor felírták a távolságfüggést.Azóta az elektrosztatikus terek 1/r2-es függését a Maxwell-egyenlet Gauss-törvénye is igazolja.Egy töltött gömb töltését is gömb középpontjába lehet sűrteni,mert az elektrosztatikus erővonalak a gömböt rá merőlegesen hagyják el.

Aurora11 Creative Commons License 2008.11.01 0 0 221
Igazából ez az elektrodinamika Maxwell-törvényeiből következik.Mert a Mawwell törvény az nagyon pontos sosincs baj.Mégis pontatlan volt az elektrodinamika,mert amikor a töltött részecskékre(lgtöbbször elektronra) írtak fel mechanikai összefüggéseket,akkor a Newtoni klasszikus mechanika képleteit használták.És ez nem volt összhangba az elektormágnesség törvényeivel.De az elektormágnesség törvényeit négyesvektoros alakban is fel lehetet írni,ez vezette Lorentz-t,Poincare-t,és Einstein-t,és még sokakat arra,hogy a mechanikát is négyesvektorossá kellett tenni,hogy stimmeljen az elektrodinamikával,vagyis a fénysebességhez közeli sebességeken is müködjön.És ezeknek a négyesvektoroknak a transzformációja nem Euklidesi(a hármosvektoroké az),hanem Lorentz-féle.Einstein az elektromosságtan törvényeiből következtetett a speciális relativitáselméletre.El kellett vennie,az abszolút időt,és az abszolút inerciarendszert,és felismerte a sebességnek a felső határát(fénysebesség).
Előzmény: Aurora11 (220)
Aurora11 Creative Commons License 2008.11.01 0 0 220

Szia Metafizikus!

 

Nagyon szívesen!:)Sok sikert kívánok az érettségidhez!

"Épp ugyanez foglalkoztatott engemet is mikor belefogtam ennek a megírásába: vajon a 4. dimenzió hogyan köthető a másik háromhoz. A lorentz-geometriát nem igazán értettem, mert a képletek túl magasok voltam hozzám képest, de annyit felfogtam, hogy egy szingularítás magában hordozza mind az időtlenséget, és mind a tértelenséget. Tehát a végtelen anyagsűrűség mégis csak rámutat arra, hogy a tér és az idő összefüggnek. Úgy modelleztem a relatívitás elméletbe ágyazva, hogy a mi számunkra (külső nézőpont) végtelen sok idő múlva bomlana fel egy szingularítás, míg a szingularítás számára maga a szingularítás időben meg sem történt, mert egyből, ahogy az anyagok összesűrűsödtek a végtelenben, kölcsönhatásba is léptek egymással, (csakúgy, mint az ősrobbanásban), tehát ha van kölcsönhatás, akkor a kölcsönhatás teret és időt idéz elő az anyagnak. Vagyis a szingularítás szerint, az ő nézőpontjából minden, ami körülötte van, az maga a szingularítás, az idők és a tér megszűnése. "
Szerintem arról lehet szó,hogy a hatás véges sebessége miatt késleltetés lép fel a mozgásokban.Ez a klasszikus mechanikában nem lép fel,mert ott a hatás végtelen sebességgel terjed.A relativisztikus képletekből úgy kaphatod meg a klasszikus mechanika megfelelő képleteit,ha mindenhova ahol a fénysebesség szerepel,oda végtelent írsz.Hogy a hatás véges sebessége miatt késleltetést figyelembe vehessük,ezért egy vektornak négy komponense kell,hogy legyen nem pedig három.A hármasvektorokkal nem lehet figyelembe venni a hatás véges sebességét.De a klasszikus mechanikában a hármasvektorok dimenziófogalma sem köthető a közönséges értelemben vett dimenziófogalomhoz.Mert síkbeli mozgásokhoz lehet kétdimenziós vektorokat használni,pedig a mozgás háromdimenzióban zajlik,igaz,hogy a mozgás a térnek csak az egyik síkjára korlátozódik.

Igazad van,ha az anyagnak végtelen a sűrűsége,emiatt a térfogata nulla,és a gravitációs tere végtelen nagy,így nulla a sajátideje.A tér,az idő,és az anyag elválaszthatatlan egymástól.

 

Előzmény: Törölt nick (216)
Aurora11 Creative Commons License 2008.11.01 0 0 219

Szia Metafizikus!

 

Azzal egyetértek hogy a gravitációs hullámok néha egy kicsit leárnyékolodhatnak,mert véges a sebességük,és ezért felléphetnek késleltetéses jelenségek.Csak a gravitációs hullámokat még nem érzékelni.

Szerintem a Föld ugyanakkora eővel vonz minket,mint amekkora erővel mi vonzuk a Földet,a hatás-ellenhatás törvénye miatt.

 Gézoo nagyon jókat ír,nagyon sokat lehet Tőle tanulni.Lehet,hogy ebben más a véleményünk,de vn ilyen.Nem értem azokat a fórumozokat,akik sértegetéssel,személyeskedésekkel lépnek fel,főleg egy tudományról szóló topicban.Ha politikai vagy vallási topic lenne akkor még valamennyire érthető lenne.

Előzmény: Törölt nick (214)
Aurora11 Creative Commons License 2008.11.01 0 0 218

Szia!

 

Azért,mert a Földet koncentrikus gömbéjakra lehet bontani.De egy 1/r2-es térre az jellemző,hogy a gömbhéj belsejében az erőtér nem jut be,leárnyékolódik.Mindegyik gömbhéj tere kifele ad járulékot.És az erővonalak a gömbhéjak felületét merőlegesen hadják el.Emiatt sűríthetjük a gömb teljes tömegét a középpontjába.De ha a gömb belsejébe eg üreget vágunk és azon közelítünk a gömb középpontja felé,akkor lineárisan csökken a gravitációs erőtér,mert a kijebb levő gömbhéjak összességének tere az árnyékolódás miatt nem jut el hozzánk.Mindig csak a középpontot és minket elválasztó gömbhéjak összessége ad gravitációs teret.De ha a gömbfelületen kívűl vagyunk,akkor akkor mindegyik gömbhéj hatását érezzük.És a gömb erőtere(ami h távolságra van tölünk) egyenértékű egy olyan anyagi pont erőterével,ami h+r távolságra van tölünk(r a gömb sugara)és amibe a gömb teljes tömege be van sűrítve.Ezt azért tehetjük meg,mert az erővonalak 1/r2-es sztatikus terek esetén a felületből arra merőlegesen lépnek ki.

Előzmény: Törölt nick (215)
/dev/null Creative Commons License 2008.10.31 0 0 213
Szerinted.

Továbbra is várom a levezetést.
Mint ahogy például az impulzusmegnemmaradáson alapuló Gézoo-helikoptert is.
Sok csodálatos dolog van a Gézoo-fizikában. :-)))

Előzmény: Aurora11 (212)
Aurora11 Creative Commons License 2008.10.30 0 0 212

Szia!

 

"Meglehet. Újra csak ismétlem: nem erről van szó.
De ha valaki a Newton törvényeivel sem boldogul..."

 

Ez nem igaz!Gézoo szerintem nagyon jól ért a fizikához!

Előzmény: /dev/null (211)
/dev/null Creative Commons License 2008.10.30 0 0 211
Szerintem a gravitációra is igaz a hatás-ellenhatás törvénye.Szóval a Föld ugyanannyira vonz egy embert,mint amennyire az ember vonza a Földet.
Ezt Gézoonak magyarázd. Nekem nem kell.

De mivel a tömegük között óriási a különbség ezért a Föld gyorsulása az emberhez képest sokkal kisebb,mint az ember gyorsulása a Földhöz képest.
Vitattam én ezt bárhol is?

Gézoonak igaza van,hogy a gravitációnál valószínűleg figyelembe kell venni a gravitáció véges sebességét.
Lehet. De itt megint csak nem erről van szó. Newton III., és gravitációs törvényéről.
Erről tett Gézoo állításokat, illetve vont le következtetéseket. Ennek a bizonyítását szeretném látni.
Idézzem újra, vagy megtalálod?

Nem tudom,de lehet,hogy ezt az áltrel tartalmazza.
Meglehet. Újra csak ismétlem: nem erről van szó.
De ha valaki a Newton törvényeivel sem boldogul...

Üdv.

Előzmény: Aurora11 (210)
Aurora11 Creative Commons License 2008.10.30 0 0 210

Szia!

 

Szerintem a gravitációra is igaz a hatás-ellenhatás törvénye.Szóval a Föld ugyanannyira vonz egy embert,mint amennyire az ember vonza a Földet.De mivel a tömegük között óriási a különbség ezért a Föld gyorsulása az emberhez képest sokkal kisebb,mint az ember gyorsulása a Földhöz képest.

Gézoonak igaza van,hogy a gravitációnál valószínűleg figyelembe kell venni a gravitáció véges sebességét.Nem tudom,de lehet,hogy ezt az áltrel tartalmazza.

Előzmény: /dev/null (205)
/dev/null Creative Commons License 2008.10.30 0 0 209
Így van. De nem ez a kérdés.
Előzmény: Aurora11 (207)
Aurora11 Creative Commons License 2008.10.30 0 0 208

Szia Metafizikus!

 

Arra gondolok,hogy a spin nem is a mozgási energiához tartozó korrekciókból(ami a relativisztikus képletből adódik),hanem a nyugalmi energiából adódik.Mert a Dirac-egyenlet a teljes energiát használja,amiben a nyugalmi energia ugyanúgy ad az impulzusmomentumhoz járulékot,mint a mozgási energia.Csak a klasszikus mechanikában ez szokatlan,mert egy makroszkópikus testnél is a nyugalmi energiához tartozik ez az impulzusmomentum,csak atomi szinten kioltják egymást.Persze van kivétel:Az Einstein-de Haas kisérleltben nem oltódik ki ez teljesen(mert elektronjainak spiniránya megegyezik a mágneses tér miatt) és a fém el is fordul.

Előzmény: Aurora11 (167)
Aurora11 Creative Commons License 2008.10.30 0 0 207

Szia!

 

F1=-F2

Az abszolútértékeik azonosak,csak az irányuk ellentétes.

Előzmény: /dev/null (206)
/dev/null Creative Commons License 2008.10.29 0 0 206
Elnézést:
F1=F2

Előzmény: /dev/null (205)
/dev/null Creative Commons License 2008.10.29 0 0 205
Így van.

Gondolom ezt példának szántad.
Valami ilyesféle levezetést szeretnék Gézootól is látni,
ahol bizonyítja a 182-ben tett állítását, miszerint:
a gravitációs törvényből pont az jön ki, hogy a hatás-ellenhatás a gravitációra nem érvényes..
és a 177-ben tett állítását:
Azaz valóban, minket sokszor jobban vonzz a Föld, mint mi a Földet.

ami ellentmond az általad is az előző levezetésben használt Newton III. -nak:
...hatás-ellenhatás-törvénye miatt F1=F2,...

Előzmény: Aurora11 (204)
Aurora11 Creative Commons License 2008.10.29 0 0 204
 

F=gamma mFöldmember/r2

F1=memberg,amiből g=gamma mFöld/r2

F2=mFölda',amiből a'=gamma member/r2

hatás-ellenhatás-törvénye miatt F1=F2,és ebből

a'/g=member/mFöld.

A gyorsulások aránya megegyezk a tömegek arányával.

/dev/null Creative Commons License 2008.10.29 0 0 203
Olvass egy kicsit figyelmesebben:

a 60 kg tömegű ember hat a Főldre:
5,7e24 kg * 1.03e-22 m/s2 = 587 N


Az egész persze sokkal egyszerűbb, fölösleges ennyit kavarni,
egyszerűen alkalmazni kell a garvitációs törvényt:

F = G * M * m / r2 = 6,67e-11 * 5,7e24 * 60 / 6.225e62 = 587 N
Ekkora erő hat a az emberre és a Földre is.

Továbbra is várom a levezetésedet, amiből kiderül hogy ez két különböző nagyságú erő.
Eddig csak szófosás volt, és számokkal dobálódzás.
Levezetést, minél kevesebb szöveggel, számok nélkül.
Behelyettesíteni ráérünk a végén.
Előzmény: Gézoo (202)
Gézoo Creative Commons License 2008.10.29 0 0 202

 

    Ha megértetted, akkor mekkora erővel vonzza az ember a Földet?

 

  (Mert vitattad, de nem látom a számításodban..)

Előzmény: /dev/null (201)
/dev/null Creative Commons License 2008.10.28 0 0 201
Miután a gyorsulást általában pl a Föld felszínén tapasztaljuk,
Hol szerepel az F = m * a -ban hogy csak a Föld felszínén lenne érvényes?
nem szokás pl ezer vagy millió kilométerekre lévő pontban érvényes gyorsulással foglalkozni..
De. Szokás.
Pedig az F=m*a gyorsulás értéke a=F/m egységnyi tömegre az
Sajnos az "F" az erő, az "a" pedig gyorsulás, nem egységnyi tömeg.
F= G Mm/r2 függvényből: 9,81 N= G*5,7e24*1/r2 távolságon,
Ez ha jól sejtem az
F = G * mFöld * 1 kg / Földsugár2
akar lenni.
(G=6,67e-11 M=5,7e24 kg r=6 225 km)
úgy tűnik jól sejtem.

vagyis ahol r2= 38,755*1e12 vagyunk azaz a felszínen
Ez ugyan értelmetlen, de r2 = 38,755*1e12 m2

F= m*g = ( 9,81 N) = 6,67e-11*5,7e24*1/(38,755e12) -->
Ez az itt a jelenleg fölösleges számok nélkül, hogy a lényeget lássuk, így fest:
(1) F = m * g = G * M * 1 kg / Földsugár2
ahol G a gravitációs állandó, M a Földtömeg.

Mivel a = F / m, leosztunk 1 kg-mal, hogy megkapjuk az 1 kg próbatest gyorsulását:
g=6,67e-11 *5,7e24*1/(38,755e12)/1 =
g=6,67 *5,7/3,8755= 9,81 m/s2
azaz a Föld középpontjától 6225 km-re a felszínen g= 9,81 m/s2

Tehát az (1)-et osztjuk 1 kg-mal, megkapjuk a felszíni gyorsulást:
a = F / 1 kg = m * g / 1 kg = G * M / Földsugár2 = 9,81 m/s2
Micsoda meglepetés!
Tehát a felszíni gyorsulás
g = G * M / Földsugár2
ahol G a gravitációs állandó, M a Földtömeg.

Tehát világosan láthatod, hogy a felszíni g már 1/(38,755e12) azaz
a pontos r2 értékének megfelelő csökkenés miatt 1 g a felszínen.


Mégegyszer:
Tehát világosan láthatod, hogy a felszíni
g = G * M / Földsugár2
ahol G a gravitációs állandó, M a Földtömeg.

Nyílván akkor az embertől ugyanilyen messze van a föld tömeg középpontja..
Nyilván.

És ahogyan a föld gravitációs gyorsulását a középponttól 6 225 km-ren számoltuk, mert ott a felszín és az ember akire a gyorsulás hatni fog..
Nyilván ott van az ember tömegközéppontja.

Nyílván az ember okozta gravitációs gyorsulást is az embertől 6 225 km-re lévő
föld tömegközéppontra kell kiszámolni..

Így van.
Tehát az ember keltette gravitációs gyorsulás a Föld tömegközéppontjára nézve:
a = G * m / Földsugár2
ahol G a gravitációs állandó, m az ember tömege.

Nos itt az ideje hogy behelyettesítsük az ismert értékeket:
G = 6,67e-11
m = 60 kg
Földsugár = 6.225e6 m
M=5,7e24 kg

garvitációs gyorsulás a Föld felszínén:
g = G * M / Földsugár2 = 6,67e-11 * 5,7e24 / 6,225e62
g = 9.81 m/s2
gravitációs gyorsulás egy m=60 kg tömegű test miatt Földsugár távolságban:
a = G * m / Földsugár2 = 6,67e-11 * 60 / 6,225e62
a= 1,03e-22 m/s2

F = m * a szerint
a Föld hat a 60 kg tömegű emberre:
60 kg * 9,81 m/s2 = 587 N
a 60 kg tömegű ember hat a Főldre:
5,7e24 kg * 1.03e-22 m/s2 = 587 N

Gondolom így már világos, hogy a síma g-ben már benne lévő r2 -et miért nem szoktuk külön jelezni..
Persze. Mert nincs benne. Az egy konstans - bár levezethető.
A 9,81 m/s2 konstans vajon hogyan függ r2 -től? :-)))
És Gézoo-fizikában? :-)))

Persze mindez benne van Newton gravitációs törvényében, csak ismerni, érteni kellene....




Előzmény: Gézoo (195)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!