Ezen Rovat az Ostoba közterületelnevezések nevű topikomnak az antipódusa .Írj bel- és külföldi vicces , szép , meghökkentő , aranyos és érdekes közterületi avagy földrajzi elnevezéseket .Bon courage !
Moldvában elég sok a magyar eredetű helynév, ez is egyszerűen magyarázható történeti tényekkel - Moldvába a középkorban sok magyar telepes költözött. Nemcsak huszita menekültek meg az északi és déli csángók ősei éltek ott, de pl. a városi lakosság többségét is magyarok és németek alkották. De Kiss Lajos az első konkrét adatot 1709-ből adja és úgy mellékesen megjegyzi, hogy "1420 óta adatolt". Na pont ezek a korábbi, cirill átírású román névalakok lennének érdekesek.
:) A német névnek semmi jelentősége nincs, egyszerű átvétel a románból. Ami a két Alföld széli helységet illeti, azok a 18. század óta román többségűek, Köröskisjenőn pláne híres ortodox zsinatot is tartottak 1848-ban. A nevük teljesen normálisan fejlődött a magyarból, az ott élők aligha hallottak a manapság Kisinyov néven futó városról. A probléma nem itt van, hanem 1. keletkezhetett-e törzsnévi eredetű helységnév a Kárpát-medencén kívül, a 14. század környékén? Ez döntő jelentőségű, csakhogy ezt én nem tudom. 2. A román az szóvégi magyar -ő hangot törvényszerűen /ew/-ként, az -ót meg /əw/-ként vette át. De ez egy puha terület, mert sok a keveredés.
Milyen -ny-? A magam részéről pusztán történeti okokból is kizártnak tartom, hogy a román nyelv a helynevet az oroszból (!?) vette volna át. Oroszország 1812-ben csatolta magához Besszarábiát, addig az ugyanolyan része volt Moldvának, mint a többi. A románok mellett lengyelek, gagauzok, bolgárok, ukránok, magyarok, tatárok, németek stb. éltek benne, node oroszok?
Nem tudom, van-e jelentősége, de németül is Chischinau. (De pl. a hotelweblap Chisinau-t ír). Valószínűleg transzliterálás.
Az angol Wikipedia szerint a latin gagauz átírásban Kişinöv. A moldáviai cirill írásban megjelent a Кишинэу alak is.
Érdekes, hogy minden Wikipedia - kivéve a románt (!) - említi a Kisjenőt (most lesz az akadémiai székfoglalőja, Isten éltesse), de mind bizonytalanként.
A magam részéről a Kisjenőt valószínűtlennek tartom, sokkal inkább lehetséges, hogy az Arad megyei Kisjenőt nevezték el a hasonló hangzás miatt Chişinau után. A savanyúforrás sokkal valószínűbbnek tűnik, különösen, ha még a helét is tudják a Puskin és az Albişoara utca sarkán.
A triftongussal tévedtem, -eău végződésre emlékeztem.
Hogy CH-val kezdődik-e? Ha arra gondolsz, hogy /x-/-vel-e: Nem. Csak írásban: a román chi- /ki-/-t jelöl (a ci- /csi-/-t jelölne), oroszban К-val is írják.
Románul: Chişinău, Oroszul: Кишинёв
Szerintem a -ny- eléggé árulkodik az orosz közvetítésről, nem nyilvánvaló számomra, hogy a /-nəw/ /n/-jéből mieért lenne a magyarban ny.
Most én is megnéztem Kiss Lajosnál, aki szintén tévesnek minősíti a magyar eredeztetést. Azért kíváncsi lennék a részletekre is. Nagyon vonzó párhuzam, hogy a román két helyen is (Arad és Bihar megyében) hasonlóképp veszi át a magyar Kisjenő helynevet, csak épp nem /əw/, hanem /ew/ van a végén. Apropó, mitől lenne ez triftongus?
De az nem igazán magyar, sokkal inkább a szovjetuniói moldáv szocialista köztársaság orosz neve átvéve a magyarba... Az meg elég oké, hogy most csak azért mert függetlenek, nem kezdjük a román redukált hangokat tartalmazó triftongusokkal törni a nyelvünket ;-)
Hát, ha két hasonló van és ugyanott, azért az még unikum.
Úgy tűnik, az információ nem teljesen helyes, Vidám verseny címen a gugli egy 1954-es magyar filmet ad ki. Lehet ez a névadó, de a Vidám vásár híres film volt, a Vidám verseny pedig... hát
Olyannyira nem unikum (vagy még unikumabb?), hogy szintén Cinkotán van egy Vidám verseny utca, amely a Budapest teljes utcanévlexikona szerint egy másik szovjet filmről neveztetett el.
Stricto sensu természetesen igazad van. Abban mindazonáltal valszeg egyetérthetünk, hogy nem tömeges jelenség az, hogy filmcímek inspirálnak utcanévadást.
Én csak olyan filmre melékszem, hogy "Mi újság a Futrinka utcában?", olyanra nem, hogy Futrinka utca. Az állításom pedig az volt, hogy egy film címe lesz utcanév. Ez esetben nem erről van szó. Tehát marad a furcsálkodás.
Veszélyes olyat állítani, hogy valami "abszolút unikum". Kapásból eszembe jutnak a Futrinka utcák (Bp. mellett pl. Debrecenben és Zalakaroson), amelyeknél sejthető, hogy az 1960-as években oly népszerű televíziós bábfilmsorozatról nevezték el őket. Erre a lehetőségre kimondottan utal a Budapesti utcanévlexikon a XII. kerületi Futrinka utcáról szóló szócikkben (ezen utcát 1963-ban alakították ki és nevezték el így, amikor éppen a csúcson volt a sorozat népszerűsége). Persze ha az ember a Pók utcára vagy a Bogár utcára gondol, akkor az elnevezésnek lehet más oka is, de a 60-as évek óta történt ilyen elnevezéseknél minimum az áthallás lehetőségét mérlegelniük kellett a névadóknak.
Igen, sőt azt hiszem, színpadra is átdolgozták. Nem tudom, ki lehetett az illetékes, aki Cinkota főutcájának ezt a nevet adta, de a rendszerváltáskori illetékesek meg nyilván nem emlékeztek már a szovjet operettre.
A Vidám vásár egy szovjet zenés film volt (orosz címe Кубанские казаки), úgy emlékszem, politikamentes, ezért sokan nézték. Nekem daloló kozákok és magasra rakott szekéren döcögő asszonykórus ugrik be.
Kicsit utánanáztem, a filmet Pirjev rendezte, a zenéjét Dunajevszkij szerezte (B. megtaláltam egy 1950-es cikk szövegét, ahol Dunajevszkij nevét nem írták le.)
A folmben játszott a nevezete szovjet filmcsillag, Klara Lucsko.
Több dala sláger volt az ötvenes években (Te büszke kozák (Каким ты был), Virágzik a rózsa meg hasonlók.
(A hivatalos névalkotással alkotott helynevek hülyeségei külön topikot is elvinnének - én eddig csak egyet említettem: Csiklóbánya, de van Csiklófalu is, 1911-ig Románcsiklova. Nemcsak a saját házunk táján keresgélhetünk: mekkora önbizalom kellett hozzá pl., amikor a román hivatalnok ''Póka'' községnek a Păingeni nevet bírta kitalálni, mert a 'pók' szót látta bele - păianjen 'pók'.)
Viszont , hamm ár itt tartunk , tudod--é , a Lipcse el ne! vezés honnajt jött ? ( és , ha már itt vagyunk , nem tudom megállni a kérdést , hogy mi az a területelnevezés , ami a legtávolabb van Magyarországtól , s magyar elnevez&e van ? Az előbbi couponomba különben Kappanhágót akatrtam írni , csak a diszgráfia közbeszólt . A Stockholm stimmelt . és a Kereskedők Városa mi volt ? )
Stockholm. Ez az állatfaj min. egyszer már tárgyaltatott valamelyik Magyarulez-topikban. Emlékszem még a Darázsdra (Drezda), de volt még egy pár. Ellenpélda: Wütender Armenier (Bősz örmény), állítólag egy Bach-huszár alkotása, arról is szó volt már valaha errefelé (pontosabban sajnos nem tudom specifikálni).
Szivárvány köz Kappanhágó ( ezt akarták adni a Koppenhága elnevezés helyett . Mit gondol a T. Rovat , minek felelt volna meg az Istókhalma elne! vez & ?)