Keresés

Részletes keresés

Bűvössárkány Creative Commons License 2013.11.17 0 0 18519

Kormányos Sándor:
A negyvenedik ősz

A negyvenedik őszöm ez
vágyódás-hangú lágy zene
a messzeségbe hívogat,
úgy érzem menni kellene.

A negyvenedik őszöm ez,
s a dér-ütötte vágyakon
hosszú sóhajú szelek szárnyán
elvisz innen a fájdalom.

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2013.11.17 0 0 18518

Kormányos Sándor:
Szürkeségünk kékje

A dombok mögött már
őszi lánggal égnek
az erdők színére
csorgott alkonyok
s az esték merengő
csillag-hűvösében
nyár után sietnek
apró kis dalok.
Hallgasd velem, hogy lám
csak újra ősz van
s kettőnk nyarát is
köd takarta el
s ha kérdeznénk hol van
szürkeségünk kékje,
a festetlen csendben
már senki nem felel.

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2013.11.17 0 0 18517

Szép vasárnapot mindenkinek!

 

* * *

 

Böröczki Mihály:
NOVEMBER

A dombhajlatban megtorpan a pára,
ahogy az idő csomót köt magára,
már csak a konok, fagyba mártott gaz hajt,
a vízfolt alatt lyukat rejt az aszfalt,
sok lélegző még nem lelt menedékre,
az ég sem vált már jókedvében kékre,
a hűs szél pálló kévéket nyalábol
a frissen szántott termő derekából,
az ághegyekről lenyújtózva csöppnyit,
a köd a lassú fák fölé özönlik,
a november is kedvet kap magához,
a világ hozzákezd a változáshoz,
a látóhatár deres fagyba rémül,
s egy másik Isten háborúzni készül.

 

Sallai Gabri Creative Commons License 2013.11.16 0 0 18516

Szép estét!

 

Teráz anya

 

Himnusz az élethez

 

Az Élet egyetlen esély – vedd komolyan
az Élet szépség – csodáld meg
az Élet boldogság – ízleld
az Élet álom – tedd valósággá
az Élet kihívás – fogadd el
az Élet kötelesség – teljesítsd
az Élet játék – játszd
az Élet érték – vigyázz rá
az Élet vagyon – használd fel
az Élet szeretet – add át magad
az Élet titok – fejtsd meg
az Élet ígéret – teljesítsd
az Élet szomorúság – győzd le
az Élet dal – énekeld
az Élet küzdelem – harcold meg
az Élet kaland – vállald
az Élet jutalom – érdemeld ki
az Élet élet – éljed!

 

Előzmény: Pannika127 (18515)
Pannika127 Creative Commons License 2013.11.15 0 0 18515

Szép estét mindenkinek!

 

 

Filipszky Baran Ilona

Mit adhatok 

Amit adhatok, azt nyújtom neked,
érző szívem, s tiszta lelkemet.
Az otthon melegét, csendes ölelést,
boldog perceket, ritka kincseket. 
Mit az élet ad, mind megosztom veled.


Pannika127 Creative Commons License 2013.11.13 0 0 18514

Szép estét, Bűvöskék!

 

Takáts Gyula

Esti beszélgetés

 

Csu Fu, ha este lett,

nem gyújtott soha mécset

s a kérdésemre így felelt:

– A mécs kis kört világít,

de nézd csak, a sötét

átfényli az egészet… –

 

 

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2013.11.13 0 0 18513

Baranyi Ferenc:
Csillagrománc

Éjszaka a kedvesemmel
szakajtóba gyűjtöttük a tófenékről
a visszatükrözött csillagokat
s a teli szakajtót egy topolyagallyra tettük.
Amíg alatta csókolóztunk:
vásott szellő kúszott fel sebesen a topolyafára
s a szakajtót kedvesemre borította.
Ahogy ott állt a lány
meztelenül és remekbeszabottan
a vállára, mellére záporozó csillagokkal:
szürke kis verébnek tűnt föl mellette
Évástól, Kleopátrástól, Loreleyestől és Lollobrigidástól
a világ minden szépasszonya,
aki csak volt, van és lészen eljövendő
gyönyörűvé nehezíteni az életünket.

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2013.11.13 0 0 18512

Baka István:

Csak a szavak

Csak a szavak már nem maradt más
csak a szavak csak a szavak
a tó szavában úszom én hol
a hínár mondata tapad

testemre és a mélybe húzna
de hát az is csak szó a mély
nevezz meg és a név a szó majd
kiszabadulva partot ér

csak a szavak már nem maradt más
nem táplál a kenyér s a bor
lélek vagyok ki test-koloncát
hurcolva folyton megbotol

a semmi és a lét közötti
küszöbben bár ez a küszöb
szó maga is csak és riadtan
tévelygek a szavak között

jó volna lenni még talán de
mit is tegyek ha nem lehet
a szótáradba írj be s néha
lapozz föl engem és leszek

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2013.11.13 0 0 18511

"Az utakat sokáig nem érti meg az ember. Csak lépdel az utakon és másra gondol.

Néha széles az egyik út, aszfaltos, néha rögös, barázdás, meredek. Az utakat sokáig csak alkalomnak tekintjük, lehetőségnek, melynek segítségével elmehetünk a hivatalba vagy kedvesünkhöz vagy a rikkantó tavaszi erdőbe.

Egy napon megtudjuk, hogy az utaknak értelmük van: elvezetnek valahová. Nemcsak mi haladunk az utakon, az utak is haladnak velünk. Az utaknak céljuk van. Minden út összefut végül egyetlen közös célban. S akkor megállunk és csodálkozunk, tátott szájjal bámészkodunk, csodáljuk azt a rejtelmes rendet a sok út szövevényében, csodáljuk a sugárutak, országutak és ösvények sokaságát, melyeken áthaladva végül eljutottunk ugyanahhoz a célhoz. Igen, az utaknak értelmük van. De ezt csak az utolsó pillanatban értjük meg, közvetlenül a cél előtt."

(Márai Sándor: Ég és Föld – Az utak)

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2013.11.13 0 0 18510

Szép estét mindenkinek!

 

* * *

 

Szécsényi Barbara:
A kisebbik szégyennel

Hogy juttathattak el
a vasárnap déli gyöngyöző levestől,
az anyák tésztás körmű kezeitől,
a miértünk szolgáló szeretet kondérjainál
korgó gyomrú ácsorgásokig?
Ki fojtja el a földre ejtett tekintetekben
burjánzó szégyent,
a gerinctörések szisszenéseit?
A jóllakottság szánó szemei elől
hová menekítik az éhezőket?
És ki menti föl a felnőtt fiakat,
kiket gyermekségbe kényszerít e kor?
Régvolt háborús idők kísértetei járnak.

Ma megcsókolom anyám tányérokkal
rakott kezeit.

 

 

Sallai Gabri Creative Commons License 2013.11.09 0 0 18509

Szép hétvégét Büvöskék!

 

 

Ami könnyen elérhető,az a felszínen csillog.Ami érték,olykor fénytelen és a mélyre kell leásni érte.Amiben a sokaság élvezetét leli,sivár és illanó gyönyörűséget kínál.Amiről én beszélek,az a felszínről nem látható,a bensődben derül.Szórd el,ami csillog és az igazi jóra vesd tekinteted.Örülj a magadénak.

 

Előzmény: Pannika127 (18508)
Pannika127 Creative Commons License 2013.11.08 0 0 18508

Szép estét, Bűvöskék!

 

Szabó T. Anna

GÖDÖR

 

Bogáncs terem a gyomfelverte kertben,
a ház helyén egy gödör éjszaka.
Meg-megzörren a csepergő esőben
a csonkolt körtefa.

 

Átjár a szél a láthatatlan házon.
Fedetlen múltját záporok verik.
Salakos víz a régi pince alján,
feketén gyűrüzik.

 

Felfordult, fehérhasú körte
lebeg a békanyálsötét vizen.
Áll az idő: az elhullajtott magból
nem kel ki semmi sem.

 

 

Sallai Gabri Creative Commons License 2013.11.08 0 0 18507

“Nem tudom, hogy egyszer az emberiség tudatosan követni fogja-e a szeretet törvényét. De ez nem kell, hogy zavarjon. A törvény működni fog, ahogy a gravitáció is működik, akár elfogadjuk, akár nem. Az, aki felfedezte a szeretet törvényét sokkalta nagyobb tudós volt, mint korunk tudósai. Egyelőre a kutatásaink nem olyan fejlettek, ezért nem lehetséges mindenki számára ennek a megértése.”

Mahatma Gandhi

 

Előzmény: Bűvössárkány (18506)
Bűvössárkány Creative Commons License 2013.11.08 0 0 18506

"Most nincs virág és nincsen napsugár. A kályha verőfénye az egyedüli, ami emlékeztet a nyárra. Azonban nekünk ez is elég. A boldogság békéje van a szívünkben. Mi a boldogság? Mikor a vágyak pihennek. Mikor az ember nem gondol a holnapra, csak bámulja a parazsat félálmos nyugovással, s lelke úgy leng a múltak fölött, mint a tó fölött a madár."

(Gárdonyi Géza)

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2013.11.08 0 0 18505

Kálmán Dániel:

Választás

(dalszöveg)

Próbálom magamat megérteni,
És hogy mi miért történik velem.
Nem tudom tovább már védeni
Ezt az eltitkolt felem.

Ami mégis meghatároz, irányít lelkesen,
Ahogy engem újra lábhoz
Kényszerít teljesen.

Találhatok-e még valami értelemszerűséget
Ennek az életnek mondott üres feszültségnek?
Helyreraknám a korábban helyesnek hitt dolgaim,
Folytatnám mondataim és hogy merre kell...
Indulni el

Próbálom a falamat lebontani
Ami gátol, hogy megéljem
Azt, amit tud szó nélkül mondani
Az, aki érted is megégne.

Értékes lehet-e száz év
Félelemszerű élet?
A végén meg elnyomni ezer,
Sokszor átélt emléket...
Azt, hogy vihetett volna az út,
Vagy elnyomott volna vadul,
De a tetőzés csak a
Beidegződésből törekvés.

Mindig van választás,
De amikor a kétely elsöpör
Minden mást, addig
Támasznak hitt gyengeséget,
A könnyebb úton is csak
Lemorzsolódni tudnál vakon,
Hígítóburkon keresztül
A jólmegszokást választhatom.

Én elhittem, hogy elvitte már
A lényeget ez az idő-sár,
Amíg fojtott és meg nem állt.

Én nem hittem, hogy előre néz
Ez a vak szempár,
És előidézne még választást.

Bűvössárkány Creative Commons License 2013.11.08 0 0 18504

"Ne gyászolj! (...) Felejts el engem addig a határig, amíg már nem zavar a rám való emlékezés. Egészen ne! Az fájna! De legyek én körötted valami szelíd és nem bántó emlék, olyan, akire jólesik gondolni, de már nem könnyeztet meg. Ne úgy jussak az eszedbe, hogy belerándulj a fájdalomba, hanem úgy, hogy elmosolyodj."

 

(Szabó Magda)

Bűvössárkány Creative Commons License 2013.11.08 0 0 18503

Komáromi János:
Surranva érkezett

surranva érkezett az alázatos ősz
elnyúlt utcákon, kerteken, a határon
lehajtott fejéről hullottak a levelek
de én igazi arcát így is látom

bár reggelente néha már opál-köddel
takarja el lángolóan-buja, színes díszeit
a nyár-zöld lobok közé kevert vágy-vöröseket
a szemérmetlen-sárgákat, rozsda-díszeit

gyakrabban vág szemem közé a fény
alacsonyabb és rövidebb lett a ragyogó út
ősszel már lustább, fáradtabb a Nap
ma hajnalban a tegnapinál is tovább aludt

surranva érkezett, hogy senki meg ne lássa
nem volt ismerőse és most sincs barátja

csak én értem talán egyedül, ahogy arcába nézek
vissza néz rám az újjászülető enyészet

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2013.11.08 0 0 18502

Mihai Eminescu:
Erdő, mért hajladozol?

- Erdő, mért hajladozol?
Zápor nem ver, szél sehol.
Lombod földig mért hajol?
- Hogyne ringnék, hajlanék,
Mikor mind búsabb az ég,
Fogy a nappal, nő az éjjel,
Leveleim szerteszéjjel.
Szél a lombom szembekapja,
Dalosaim tovahajtja;
Oldalamba tép a szél,
Messze a nyár, itt a tél.
S hogyne hajlanék, ha már
Útra kelt a sok madár.
Ágaim fölött csapatban
Fecskék szállnak szakadatlan,
Fecskék, más hazát keresvén -
Viszik álmaim, szerencsém.
hej, csak mennek, szállnak ott,
Elfakítják a napot,
Szállnak a bús ég alatt,
Szállnak, mint a pillanat,
S engem itt hagynak kifosztva,
Dermedten és darvadozva,
Vágyammal, hogy társtalan
Véle mulassam magam.

(Kiss Jenő fordítása)

 

Előzmény: Sallai Gabri (18501)
Sallai Gabri Creative Commons License 2013.11.05 0 0 18501

Endrődi Sándor

 

A szeretetről

 

Valakit, valamit szeretni kell.
Istent, szülőföldet, hazát.
Kinek lelkében nincs szeretet:
Az élete csupa pusztaság.
Valakit, valamit szeretni kell.
Nyíló virágot, kék eget,
Minden koldusnál százszor koldusabb,
Ki senkit, semmit nem szeret.
Valakit, valamit szeretni kell.
Jók vagyunk, ha szeretünk.
Az Isten a szeretet tüzét
Szövet nélkül adta nekünk.
Valakit, valamit szeretni kell.
Hogy szívünk boldogabb legyen,
Kivert kutyánál is gazdátlanabb
Az ember, hogyha szívtelen.
Valakit, valamit szeretni kell.
A szerető szív tündököl.
S Isten világa örök éj marad
Annak, ki mindent csak gyülöl.

Előzmény: Bűvössárkány (18500)
Bűvössárkány Creative Commons License 2013.11.05 0 0 18500

Böröczki Mihály:
Hűlt jelek közt

Köd ül a temetőn.
Irgalmas csöndű, nyirkos, szürke pára.
Utak, sírok, kőtáblák – hűlt jelek
odahagyott világa.

Itt fél a szó.
Sorsok betűiről
a megfejtetlen végtelenre ismer.
Halott jövő.
Az elhantolt Idők
beírták üzeneteikkel.

Számok. Nevek.
Dombok sorjázta föld.
A lélegzetet feledett enyészet.

Autó szűköl. Csikorog a zaj.
A domboldal egy riadt ravatal,
s a város felől betódul az élet.

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2013.11.05 0 0 18499

Giovanni Pascoli:
OKTÓBEREST

Az út mentén a hervadó sövénynek
látod kacagni fürtös, rőt bogyóját,
felszántott rétről jászolához tér meg
lassan a jószág.

Egy zörrenés a sövény lombharasztján:
az úton koldus vánszorog tova.
S nótára gyújt a réten egy parasztlány:
„Hej, galagonya!”

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2013.11.05 0 0 18498

Weöres Sándor:
MÉG ANNYI MINDENT

Még annyi mindent elsorolni kéne,
mit átéltem, tanultam, megfigyeltem,
s a sokszoros találkozásokat
s az egyetlen-egyszer történteket.

Minden virágszál említésre vár,
minden marék por megjegyzésre méltó,
s az elmondásba egyszerre csak egy fér
és még az egynek is csak törmeléke.

Az ember emlékekben milliárdos,
emlékek elmondásában szegény,
a könyvből majdnem minden kimarad
s helyébe lép a foszlány és az álom.

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2013.11.05 0 0 18497

Szép napot mindenkinek!:)

 

* * *

 

Csorba Győző:
A fák példája

Az éggel most már semmire sem megyünk
s a földdel sem. Köd, köd, felhő, ború,
szorongás. Vegyük példának a fákat,
ők tudják, mit kell tenni ilyenkor.

A napot, az ég kékjét, a világ zöldjét
egyéb meleg, szín nem pótolja. A fákat
vegyük példának, ők másutt keresik
a vigasztalást és a menedéket.

Ők másutt keresik, magukban keresik:
derűt, meleget magukban keresnek;
a napot, az ég kékjét, a világ zöldjét
ők magukban teremtik meg maguknak.

Nyugodtan tűrik a vak éjszakákat,
a külső háborút. Kérgük bástyái közt
szüntelen zene szól, a teljesség zenéje,
az egyensúly zenéje és a rendé.

S ha majd ismét a helyére kerül
a kék, a zöld, a nap, a világi bőség:
mohóság nélkül fordulnak kifelé,
és úgy fogadják ezt is, mint a törvényt.

 

Pannika127 Creative Commons License 2013.11.03 0 0 18496

Szép estét, Bűvöskék!

 

Ady Endre

HÁROM ŐSZI KÖNNYCSEPP

 

Őszi délben, őszi délben,
Óh, be nehéz
Kacagni a leányokra.

 

Őszi éjben, őszi éjben,
Óh, be nehéz
Fölnézni a csillagokra.

 

Őszi éjben, őszi délben,

Óh, be könnyű
Sírva, sírva leborulni.

 

Sallai Gabri Creative Commons License 2013.11.02 0 0 18495

Szép estét Nektek is!

 

Agnes Begnin 

Figyelj és hallgass meg! 

Ha arra kérlek, hogy halgass meg 
és te tanácsot adsz 
nem teljesited a kérésemet. 

Ha arra kérlek, hogy hallgasd meg 
érzéseimet és te elmagyarázod 
miért rossz, hogy igy érzek 
akkor rám tiportál. 

Ha arra kérlek, hogy hallgass meg 
és te úgy érzed, hogy valamit 
tenned kell, hogy a probléma megoldódjon 
bocsáss meg, de én úgy érzem, hogy 
te süket vagy, 
nem kértem mást,csak, hogy figyelj rám 
és hallgass meg, 
nem kértem, hogy tanácsolj, 
sem hogy tegyél, nem kértem mást, csak, hogy 
halgass meg. 

Nem vagyok tehetetlen 
csak gyönge és elesett, 
amikor teszel valamit helyettem 
amit nekem kell megtennem 
csak megerösited félelmemet és gyöngeségemet.

 

Előzmény: Pannika127 (18494)
Pannika127 Creative Commons License 2013.11.02 0 0 18494

Szép estét, Bűvöskék!

 

Thomas Hardy

 Az utolsó krizantém


Miért csak most bontja ki még
Rezgő tollazatát?
A vörösbegy most sírja énekét,
S meghal minden virág.

E nap már minden levelet
És bimbót szólított,
Hogy virágokért többet nem tehet -
Mért nem akkor nyitott?

Lázas volt s mégse sietett
A sürgetés szerint,
Csak most, mikor levéltetemek
Hullanak, s a nedv nem kering?

Elkésett szépség, maga van,
A tündöklés oda.
Mi várja? didergeti zordonan
Az ősz vad vihara.

Vagy késlekedni volt oka,
Az ostoba remény,
Hogy ily gyöngéd-víg virághoz a
Tél sem lehet kemény?

- Úgy szólok, mintha szirmait
Ész hajtaná, pedig ez
Csak egy maszk a sok közül, amit
A Nagy Arc magára vesz.

/Ford.: Vas István/

 

Sallai Gabri Creative Commons License 2013.11.02 0 0 18493

Ne menj előttem,lehet,hogy nem tudlak követni.
Ne  gyere mögöttem,lehet,hogy nem tudlak vezetni.
Gyere mellettem és légy a barátom."

"Ha az összes barátom leugrik egy hídról,én nem ugrom velük.
Lent várok,hogy elkaphassam őket."

"Igazi barátod az,kivel nem kínos,ha beszélgetés közben beáll egy hosszabb csend,s nem kezdessz el azon agyalni,mit is mondhatnál.."

"A barátság egy aranykötél,amely ha elszakad,össze lehet ugyan kötni,de a csomó megmarad."

"Az igazi barát az,aki ha megkérdezi tőled,hogy hogy vagy,meghallgatja a választ is."

"A világ olyan mint egy tükör.Látod?Mosolyogsz és a barátaid visszamosolyognak."

"A barátság szívből jön,amikor közösen teszünk szép és nehéz dolgokat."

"Az igazi szerelemnél csak az igazi barátság ritkább."

"A legnagyobb ajándék,amit embertársadnak adhatsz,az,hogy őszinte szívvel figyelsz rá."

"A barát ismeri a szívedben lévő dalt és eldúdolja neked,amikor kezded felejteni."
                                                                                                              /Donna Roberts/

Előzmény: Bűvössárkány (18492)
Bűvössárkány Creative Commons License 2013.11.01 0 0 18492

Weöres Sándor:
Bolero

Mind elmegyünk, a ringatózó fák alól mind elmegyünk,
a párás ég alatt mind indulunk a pusztaságon át
a száraz ég alá, ahányan így együtt vagyunk,
olyik még visszanéz, a holdsugár a lábnyomunkba lép,
végül mind elmegyünk, a napsütés is elmarad
és lépdelünk a csillagok mögött a menny abroncsain,
tornyok fölé, olyik még visszanéz és látni vágy,
hullott almát a kertben, vagy egy bölcsőt talán
ajtó mellet, piros ernyő alatt, de késő már, gyerünk,
ahogyan a harangok konganak, mind ballagunk
mindig másként a csillagok mögött, a puszta körfalán,
ahányan végre így együtt vagyunk, mind elmegyünk.

 

Bűvössárkány Creative Commons License 2013.11.01 0 0 18491

Kosztolányi Dezső:

Halotti beszéd

Látjátok feleim, egyszerre meghalt
és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.
Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,
csak szív, a mi szivünkhöz közel álló.
De nincs már.
Akár a föld.
Jaj, összedőlt
a kincstár.

Okuljatok mindannyian e példán.
Ilyen az ember. Egyedüli példány.
Nem élt belőle több és most sem él,
s mint fán se nő egyforma két levél,
a nagy időn se lesz hozzá hasonló.

Nézzétek e főt, ez összeomló,
kedves szemet. Nézzétek, itt e kéz,
mely a kimondhatatlan ködbe vész
kővé meredve,
mint egy ereklye,
s rá ékírással van karcolva ritka,
egyetlen életének ősi titka.

Akárki is volt ő, de fény, de hő volt.
Mindenki tudta és hirdette: ő volt.
Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt,
s szólt, ajka melyet mostan lepecsételt
a csönd, s ahogy zengett fülünkbe hangja,
mint vízbe süllyedt templomok harangja
a mélybe lenn, s ahogy azt mondta nemrég:
„Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék”,
vagy bort ivott és boldogan meredt a
kezében égő, olcsó cigaretta
füstjére, és futott, telefonált,
és szőtte álmát, mint színes fonált:
a homlokán feltündökölt a jegy,
hogy milliók közt az egyetlenegy.

Keresheted őt, nem leled, hiába,
se itt, se Fokföldön, se Ázsiába,
a múltba sem és a gazdag jövőben
akárki megszülethet már, csak ő nem.
Többé soha
nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya.
Szegény a forgandó tündér szerencse,
hogy e csodát újólag megteremtse.

Édes barátaim, olyan ez éppen,
mint az az ember ottan a mesében.
Az élet egyszer csak őrája gondolt,
mi meg mesélni kezdtünk róla: „Hol volt...”,
majd rázuhant a mázsás, szörnyü mennybolt,
s mi ezt meséljük róla sírva: „Nem volt...”
Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra,
mint önmagának dermedt-néma szobra.
Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.
Hol volt, hol nem volt a világon egyszer.

Bűvössárkány Creative Commons License 2013.11.01 0 0 18490

Sárhelyi Erika:
Rejtőzködő

Mennyi október suhant már el fölöttem,
és hány strófa őrzi a múlás utánozhatatlan jeleit.
Mint őszi erdőt a fák - némán és röghöz kötötten -,
bennem a szavak a hétköznapot színezik.
Ilyenkor, túl a nyári, harsogó zöldeken,
fáradt sárgák és okkerek gyúlnak ujjam hegyén,
bíbort és narancsot kanyarít a kezem,
míg elnézem: az alkonyi ég milyen koravén.
Fakó rímek és törődött képek közt motoz a szívem,
esők jönnek, szavaimat elnyomja egy bolond szélvihar.
Felém tart a november – fájón és acélhidegen,
de engem a vers, mint puha avar, óvón betakar.

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!