* Persze ez nem valami összeesküvés-elmélet. Ahogy ma is úgy vásárolnak fel multikat, hogy csak az üzlet megkötésekor jelentik be, amit már évek óta tárgyalgatnak, úgy abban az időben sem kötötték a jónép orrára, hogy éppen mi folyik a háttérben.
Szerintem is külön kellene választani a politikai-gazdasági érdekeket, amelyek az egészet elindították, és a vallási okokat, amelyek a tömeget mozgatták.
Toulouse-i Rajmund volt az első, aki jelentkezett. A clermont-i zsinat 1085 november 18-a és 28-a között zajlott, először egyházi ügyekről volt szó, aztán a végén hirdették meg a keresztes háborút. Rajmund december 1-jén már válaszolt a pápának a felhívásra. Több történész valószínűsíti, hogy ennyi idő alatt nem tudhatta meg, hogy meghirdették a hadjáratot, de ha meg is tudhatta, kábé egy napja volt Franciaország egyik leggazdagabb grófjának, hogy "vallási indíttatásból" jelentkezzen. Valószínűbb, hogy ezt már szépen szervezgették.
Az viszont kétségtelen, hogy még a pápát is meglepte a köznép vakbuzgó reakciója, nem vártak ekkora "sikert".
Eredeti terv szerint* - de ez csak az én szerény véleményem - egy profi katonákból álló ütőképes hadsereggel szerették volna biztosítani a közel-keleti kikötőket, esetleg még az egyiptomi partokat is. Az, hogy egy egész siserehad megindul, nem volt tervben. Mellesleg ebben látom annak az okát, hogy legtöbben visszajöttek Európába, a stratégiai területek elfoglalása és biztosítása után a feladat lényegében elvégeztetett.
A túlnépesedés egyértelmű, hogy tömegmozgást váltott ki, méghozzá a legnépesebb területeken, Itália, Flandria, Normandia. De ez akkor is megtörténik, ha az eszkimók ellen indítanak hadjáratot bármilyen okkal.
két külön dologról beszélünk. az ideológia szerepe természetesen nagyon fontos volt abban, hogy megfelelő számú sereget toborozzanak, rávegyenek egyes uralkodókat a részvételre, stb. de a hadjáratok megindulása illetőleg a logisztikai alapokat jelentős részt biztosító itáliai városok részvétele az szerintem egyáltalán nem ideológiai hanem sokkal anyagiasabb okokra vezethető vissza. maga az első hadjárat is azért indult, mert a szeldzsuk terjeszkedés miatt Bizánc kiszorult kelet anatóliából és kilikiából és segítséget kért. ennek a területnek meg semmi más jelentősége nem volt csak az hogy szíria közvetlen közelében volt található, sőt maga antiokia is bizánci uralom alatt ált tán 1084-ig. namost azt azért nehezen hinném el hogy az eretnek bizánciak két szép szeméért és a keresztény hit miatt hirtelen felkerekedik minden jelentősebb uralkodó és rögtön hadjáratot vezet a szentföld visszaszerzéséért...
"Amennyiben tényleg megtörtént a gyermekek lemészárlása, akkor hogy lehetzséges, hogy a Vatikán szentté avatta IX. Lajost, mikor az ártatlanokat gyilkolt?"
a keresztesháborúk esetén is a azt gondolom, hogy nem a vallási ideológia volt az egész eseménysor alapja, hanem sokkal inkább egy keresztény kísérlet volt a selyemút végpontjainak ellenőrzésére.
Na, otthon utánanéztem, mit mír Daniettáról Runciman (Osiris, 1999).
1219: tényleg 3000-en élték túl az ostromot, de valami járvány és az éhínség tizedelte meg a lakosokat (vagy kettedelte?). Keresztes mészárlásról nincs szó (760. oldal)
1249: itt még csak nagyobb veszteségekről sincs szó, nemhogy tömegmészárlásról (833. oldal).
1169-et azért hagytam ki, mert akkor nem sikerült bevenni a várost.
Úgy értem, hogy lett szólva világosan az arabusoknak, hogy ne háborgassák a Szentföld, a Terra Sancta felé igyekvő zarándokokat, de nem hallgattak a jó szóra...
Egyenlőre nem találtam olyan arab forrást sem, amely Damiettával kapcsolatban megemlítené ezt a dolgot. (sokkal inkább Damietta 1219-es elfoglalásával kapcsolatban, ahol Damietta 80 000 fős lakosát 3000 kivételével teljesen kiirtotta a várost elfoglaló keresztes sereg.
(ok, persze lehet, hogy a szám túlzás, mintenesetre a mészárlás tényét keresztény források is megerősítik, többek között Assisi Ferenc is elítélte azt.)
Az albigens hadjárat is azért indult, hogy az Aragóniai Királyság nehogy terjeszkedni kezdjen Dél-Franciaország felé. Az egyház a politikai szerepvállalása miatt keveredett bele, de ezt mégse mondhatta, így lett eretnekek elleni háború.
szerintem el van túlozva az egyház szerepe ezekben a történetekben. a zsidók elleni pogromok sem a zsidók vallása miatt következtek be szvsz, hanem a vagyonuk miatt... a vallás csak ürügy volt..
