Az szerintem is kizárt, hogy valakinek megváltozzon a vércsoportja. Ez még vérátömlesztéssel sem müködik, mert egy idö után visszaáll az eredeti, mert a szervezet még a régi tipusúakat termeli.
Azt nem tudom, hogy hibás-e az a feltevés, hogy vércsoportok a táplálkozással kapcsolatban vannak. Mindenesetre pl. a családon belül is vannak bizonyítékok az elmélet helyességére, de lehet, hogy csak véletlen az egész: nagyapám 0-ás, föleg húst meg zsíros kajákat eszik, és megy a hasa, ha tejet iszik. Ugyanúgy az unokatesóim is 0-ások, és ök sem szeretik a tejet. A másik nagyapám A-s, ö föleg növényi eredetü kajákat fogyaszt, sok jókenyeret, meg tésztafélét eszik, de ezt lehet, hogy csak belemagyarázom. Édesanyám AB-s, ö mindenfélét eszik.
Én nem tudom, milyen vagyok, ez sehol sincs feltüntetve. :)
Helló Sricsi!
Kösz a majomvércsoport info-t! Érdekes, hogy állítólag a vércsoport egy élet alatt megváltozhat?! Erről mit tudsz? Én 0-ás vagyok és 15 éve csak növényeken élek. Lehet, hogy közben A-s lettem? (Nem valószínű, mert az A-s ételeket nem bírom.) De elképzelhető, hogy idővel édesanyám A-s vonásait fogom mutatni? Erre lehet némi esély, nem? Ezt az elképesztő hírt egy fiatal hölgy közölte, ezért talán a vérátömlesztés, vagy egyéb beavatkozás (oltás) is okozhat ilyen immunmódosulást? Ezt kapd ki!
A vizimajom sztori nem csak abból a szempontból érdekes, hogy mi volt korábban, hanem, hogy mi lehet ezután?
Érdekes hipotézis, de mintha létezne egy az evolúció visszafordithatatlanságáról szóló szabály. Ha ennek a szellemében vizsgáljuk a dolgokat, akkor egy sor jellegben ellentmondásba ütközünk: gerincoszlop (vizben a rugalmas az előnyös, szárazföldön a merevebb, szilárdabb), szaruhártya (vizben laposabb, szárazon domborubb), verejtékmirigyek (vizben feleslegesek), stb.
Ami a genetika által sugalmazott minimális egyedű populációt illeti, tessék figyelembe venni, hogy a DNS-t pár évtizede fedezték fel, az emberi genállomány (részleges)térképe csak két éves, a mitochondriális, génhibridizációs számitgatásokon DNS szekvenciók kutatásán alapuló feltevések még gyerekcipőben járnak. Az e területeken dolgozó kutatók sem mentesek az emberi gyarlóságoktól és részeredményeiket szeretnék törvényszerüségekként bemutatni. Ennek eredménye pld. a Sibley-féle madárrendszertan, a Y kromoszóma markerein alapuló tengerparti vándorlással való terjedése a H. sapiensnek, s ilyen az emlitett 4 férfin és egy nőn alapuló populáció kialakulás feltételezése. Amikor az emberi genom jórészének a szerepét nem ismerjük, ezek a feltételezések számomra erőltetettnek tünnek. Elfogadom s üdvözlöm a genetika bizonyitott tanait, de bármennyire eretnek is tünik,nem eszek meg mindent amit elém tálalnak. A vizimajom elmélet is tetszetősnek tünik, csak éppen bizonyithatatlan és vitatható. De semmivel sem kevésbé érdekes mint a többi.
Idézet egy helyröl:
"Érdekes, hogy a csimpánz, gorilla és az orángután emberszabású majmok társadalmában a négy emberi vércsoport szintén megkülönböztethet?, mégpedig a csimpánzok 0 és A, a gorillák A, az orángutánok A, B és AB vércsoport el?fordulását igazolták."
Hahó!
Nem a vércsoport am block, hanem az emberi 0 és A vércsoport. A 0 az ember legősibb vércsoportja és ennél gyakori a jódhiány, mivel gyorsan és könnyen szabadul meg a jódtól. Én a laikus eszemmel azt gondolom, hogy ez azért van, mert valamikor sok volt belőle, ezért gyorsan kellett tőle megszabadulni (jód). Arra kíváncsi lennék, hogy a majmoknak milyen vércsoportjaik vannak?
Üdv.
en erre a vercsoportokra, mint bizonyitekokra nem vennek merget. nekem ug6y remlik, hogy az emberszabasu majmok kozul nehanynak ugyancsak vannak vercsoportjai, koztuk pl. az orangutannak, akkor most o is jod tartalmu taplalekot evett? esetleg o is vizimajomostol szarmazott. a kerdes marcsak azert is fogos, mert az orangutan nem a legkozelebbi rokonunk.
Helló!
Nem hültem le (ki). Azzal eddig is tisztában voltam, hogy a legrégebbi a vizimajom. Csupán próbálok laikus következtetéseket levonni, amelyek rejtve ott voltak a kutatókban, csak túl merészek lettek volna, hiszen ezt is alig bírja bevenni a tudományos közvélemény. Nem beszélve arról, hogy nagyon közeli magyarázattal szolgálnak a már említett vércsoport-jód témára. A modern ember hosszú útján végig vízparton haladt és halat evett. A neandervölgyi pedig valószínüleg minden mást. A parti vándorlást éppen azzal lehet a legjobban magyarázni, hogy a vízben hal, kagyló rák... esetleg alga. Ez ugye ott volt, nem kellett keresgélni, mint a füveket, gyökereket, vagy hajkurászni a menekülő vadakat. Afrikában is maradtak, akik megőrízték korabeli életmódjukat. Tehát a mai emberhez vezető gondolkodáshoz kellett az a pár tényező, ami a vízközeli életmóddal járt. Valószínű az is, hogy a korábbinál hűvösebb klíma volt, ami a neandervölgyit azzá tette, ami. Helyhezkötődőbb volt, mint a vándorló és taroló modern ember.
Üdv.
nem akarom a lelkesedesedet nagyon lehuteni, de a vizimajom osok a tavoli multba vesznek, mig a neandervolgyi eppen annyira leszarmazottja a az erectineknek es habilisnek, mint mi magunk. szoval, nem jott elobb el, legfeljebb europaba jutott el elobb.
Helló!
Számomra a vizimajom a hiányzó láncszem. Persze kapva kaptak rajta a kutatók, de nem lennénk igazságosak, ha a könnyű magyarázatokat csupán azért vetnénk el, mert eddig senki sem gondolt erre, hiszen kézenfekvő. Sokminden egyszerűbb, mint kezdetben hisszük. Nekem a legmegdöbbentőbb épp az, hogy voltaképpen megvan a magyarázat arra, miért lógunk ki a sorból az élőlények között, valamint, ha keressük az analógiákat a vizi élőlényekkel, találhatunk bizonyító erejű egyezéseket. A nagy ugrások, mindig mutációkat jeleznek, a mutációkat pedig egy szokatlan környezeti hatás váltja ki. A neandervölgyi ember is a vizimajom ivadéka, mégis egyforma életmódot élt beszéd nélkül és annak a képességnek a hiányában, hogy a tudást át adná. Mindezt sok-sok évmillión keresztül. A magyarázat talán abban van, hogy a neandervölgyi korábban jött el a „bölcsőtől”, mielőtt a beszéd kipattant volna. Azok a környezeti-táplálkozásbeli hatások nem érték annyi ideig a neandervölgyit, mint a modern embert. Érdekes számomra, hogy viselkedésben és gondolkodásban sok az un. „neandervölgyi”, aki nem képes, vagy nem akar átvenni számára pedig fontos gondolatokat. Éppen azon dolgozom, hogy megértsem a mai ember gondolkodását, ezzel valamiféle kiutat találjak ebből a mostani helybenjárásból.
A légzésről. Van egy lényeges bökkenő a szájon át történő légzésnél. Nem vitás, hogy a vízben mindenképpen gyorsan csak szájon át tudunk levegőt venni, de akik – elég sokan – egész életükben csak a szájukon veszik a levegőt, mert allergiásak, vagy csak elkezdték a gyerekkori szüntelen váladékozás következményeként, már nem tudnak leszokni róla. Ez a szokás vagy betegség az embernél komoly következményekkel jár. A tobozmirigy csak az orron át való légzésnél kap elég ingerlést az aktív működéséhez. Ennek hiányában csökken a koncentrációs kézség és tanulási nehézségek lépnek fel. A szellemi fejlődésben komoly visszamaradás tapasztalható. Emellett az orr szűrőszerepe nem tud érvényesülni és a tüdő elszennyeződhet. A légutak állandó irritációnak vannak kitéve és gyakoriak a léguti hurutok, hiszen a száraz nyálkahártya könnyen gyulladásba jön. Olyan állapot jön létre, amiben az orr tartósan eldugul. Tehát az ember nem tud meglenni hosszú ideig csak a szájon át történő légzéssel. Érdekes, hogyha ilyenkor erős fizikai munkát végzünk, helyreáll a rend és az orr kitisztul. Mindehhez bizonyos étrendbeli változtatás is kell. Ezt jó tudni a témához.
Üdv.
Szerintem is lehet benne valami. De ha netán mégsincs, akkor is segíthet, hogy megértsük környezetünket és vigyázzunk rá a benne élőkkel együtt. Talán ez a legfontosabb.
"jó eljátszadozni a gondolattal"
Igen szerintem is. Sőt, én személy szerint azt valószínűsítem, hogy igazság vagyon a vizimajom elméletben.
Csak éppen a valós és a tudománytalan érveket próbálom különválogatni.
Van azért még problémám!
Itt van például a kutyák lihegése. Azt állítja ugyebár a vizimajom elmélet, hogy a szájon át történő légzés képessége a vizi életmóddal született meg, és csak a vizi emlősöknél és a pingvinnél fellelhető, mert ez a légző és zabálócsövek egybenyitását feltételezi a torokban.
Szóval nekem van kutyám, és ezért nehezebben vagyok erről meggyőzhető.
Végülis még logikus is lehet. Ugyanis ha volt vizimajomkodás, akkor az egy nagyon kis területre koncentrálódhatott. Egy olyan részre, amit az emelkedő víz először elvágott a szárzföldttől, majd amikor már nem volt más menekvés csak az alkalmazkodás, akkor szép lassan elöntötte.
Ott koncentrálódik az összes fosszília! Hogyan is találhatnánk meg őket, ha nem pont ott ásunk!Lehet, hogy soha nem is talájuk meg a helyet, mert ennyi millió év alatt lesüllyedhetett akár a tenger fenekére is.
Helló!
A haj-dolog korábban is felszínre került egy magyar antropológusnál. Sajnos a nevére nem emlékszem. Évekkel ezelőtt volt vele egy portréfilm. Nem sokkal azután, hogy hazatelepült, meghalt. Valahol az Alföldön, Ópuszeszer közelében volt háza. Ezek után a szakértők már tudják kicsoda. Lényeg, hogy ő úgy gondolta, a szőrzet elvesztése hormonális okokra vezethető vissza. Ez itt is így van az állati-eredetű táplálék miatt. Azonban az volt a teóriája, hogy az ember, miután átesett azon a nem ismert okú mutáción, a szőrzete a testéről a fejére koncentrálódott. Akkor azzal a muris ötlettel állt elő, hogy az ősember a hosszú hajára járás közben mindig rálépett, ezért egyenesedett fel. Ez egyébként közelít a vizi magyarázathoz. A szőrzet testről való eltűnése csak látszólagos, mert a pehelyszőrök száma megegyezik a majom szőrzetének számával. Viszont a hormonok és a külső hőmérsékletre való reagálásban is lehet valami. Egy őrült német évekig fán élt, és télen-nyáron csupaszon. Ugyanolyan gyapjas szőrzete lett, mint eleinknek. Erre mit léptek? Feltehető, hogy a fázáskor jelentkező libabőr a szőrtüszők stimulálásával segíti elő a hidegre való alkalmazkodást. A növényi ételek alacsonyabb testhőmérsékletet eredményeznek. A hidegtűréshez sok zsiradék és állati származék kell. Ezt a hal és rák megfelelően nyújtja. Vagy pedig azonos éghajlat mellett a megváltozott étrend, emelve a testhőmérsékletet, okozta az előbbi változásokat. Hiszen a meleg éghajlat és a sok szőrzet+a vizi pancsikálás (lásd a magasabb testhőmérsékletet!) már nem fért össze. Viszont lehetővé és kényszeerré vált a vándorlás, követve az egyre töményebb fehérjeigényt. Az agresszivitás a ragadozással egyidőben fokozódott. Mivel mutánsok voltunk, nem volt múltunk és nem tudtunk mértéket tartani. A legutóbbi neandervölgyiekkel foglalkozó filmben a tudósok említik a modern ember irtó szokását, amit azóta se tudott levetkőzni.
Van még egy érdekes múltbéli szál: a O-ás és A-s vércsoportúak nem tudják a jódot tartalékolni. Neki ezért kerülni kell az ernyősvirágúakat, mert ezek gyengítően hatnak a pajzsmirigyműködésre. Felteszem, hogy az első emberek (0-ások) sok hallal éltek (főleg tengeri), ezért nekik nem kellett tartalékolni a jódot. A gabonára való áttérés során még nem tudtunk ezekben a vércsoportokban alkalmazkodni a kevés jódhoz. A B-és, és AB-ések ellenben már ezt is tudják. Nekik jöhet a káposzta és társai.
Így már sokminden érthetővé válik.
Üdv.
nem vethetsz semmit a szemere, nem a tudomanyossaga miatt veszik. egyebkent, nagyon tetszett, amikor a vizimajmot eppen arra az idoszakra teszik, amely idoszakra eppen a leletek viszonylagos hianya jellemzo.
Jó gondolat, csakhogy az ember és az emberszabásúak fejlődése nem 3, hanem 6-7 millió évvel ezelőtt vált szét, a DNS-vizsgálatok szerint. Hol hallottál te 3 milliót? 3,5 mill. éve már az Australopithecus is élt.
Találtam egy igen durva ellentmodást a vizimajom elméletben.
Azt állítják ugyebár, hogy 4-7 millió évvel ezelőtt kényszerült vízbe az ősünk. Az a fisszília-hiányos időszak, amikorról nincsen leletünk, tehát ekkor még akár igazuk is lehet.
Ugyanakkor azonban elismerik ők is azt a genetikai bizonyítékot miszerint az ember és a többi főemlős 3 millió éve vált szét egymástól.
Namármost, a vizimajom elmélet lényegi része az, hogy az ember azért szőrtelen, mert a többi majommal ellentétben vízbe kényszerült. De hát a vízbe kényszerülést még a közös ősünk élte át! Akkor minden majomnak szőrtelennek kellene lenni!
Azt is mondják, hogy a vízben egyenesedett fel az ember.
Akkor minden majomnak két lábon kellene járni!
Igen, egész jó cikk.
Bár eleinte tenyérbemászó a stílusa, de aztán értelmesebbé válik.
Kivéve akkor, amikor azt írja, hogy a nőknek azért hosszabb a hajuk, hogy a vízben jobban csimpaszkodhasson rajta a baba. Az író nem látott még hosszú hajú férfit? :-DD
Egy logikai ellentmondást is felfedezni vélek a cikkben. A mai garatunk kialakulásáról írja, hogy csak néhány százezer éve történt. Akkor viszont miért köti a több millió évvel korábbi vizi majomkodáshoz ezt is?
Üdv.!
Ismétlés a tudás anyja. Újból me(nt)gy a vizimajom film a Sp. ch-en. Talán sikerült felvenni. Mindenben megerősített, amit erről a témáról írtam. Elgondolkodtató. Biztosan hallunk még felőle.
Üdv.
