Én úgy látom, hogy az téglafal. Téglafalra meg grafitos eps kell, nem gyapot. Pont. Aki szerint meg nem lélegzik a fal, költözzön vályogházba, arra tehet gyapotot, sőt, csak azt tehet rá...
Vagy gázszilikátból van a fal? Mert talán arra is gyapot kerülhet csak...
Más. Kipróbáltuk ezt a légbeeresztőt... hááát... ha jó idő van, gyönyörűen leviszi a páratartalmat 65%-ra, most hogy esik, 75%-nál járunk... feljebb talán már nem megy. Egyébként marha jó, kíváncsi vagyok milyen lesz télen, lecsapódik-e a pára a hideg falra... bár talán hőszigetelés is kerül a házra, mire igazán hidegek lesznek.
Az előzőben a kőzetgyapotról írtam, hogy belül tiltandó, kívül meg kemény öntartóképes vakolás spéci kivitelezést igényel. Pláne, ha közetgyapot paplan lenne, vagy puha, nem vakolható változat. Aki ezt mint olcsót gipszkarton ál-fal mögé rejti, az hamar élvezheti a finom penész illatot!
mert az építészek a szakmai szépségekben gyakran elvesznek, egy-5 mondatos tanácsok sem teljes körűek átlagos érdeklődőnek. Amúgy az vegye magára akire találó,
illetve egészítsd ki, akár javítás is jó, de kemény tagadás belső hőszigetelésre 20 vegyes tulajdonú és 100 éves épületbeli lakás régóta hideggé vált teljes tűzfala esetén lakásonkénti külső hőszigetelésre írjatok már eljárást 1 beköltöző új tulajdonos esetében! Mert én erre példát nem találtam!
Megnéztem olyan videót, ahol a nikecell tipusú anyag van egy szabadon álló falon, és benzin lámpával leolvad a hevített térrész, persze ég-füstöl is az anyag, de a hevítést elvéve ÖNOLTÓ. Csak önoltó, de éghető nagyon is! Mint a ma hajnali háznál is lehetett. UGYANAKKOR a házak leégésekor az éghető hőszigetelő hab erős füstképződés mellett ég rendesen a tüzet indító-tápláló egyéb anyagok miatt a hevítést nem túl hamar tudják megszüntetni a gyorsan kiérkező tűzoltók sem! A műanyag habok mind éghetőek, az önoltó képesség csak benzin lámpás kísérletnél igaz. Ehhez viszonyítva az alufólia + dryvit réteg + glettelt-festett fal kisebb tűzveszélyességű a nikecell félékhez képest. Drága? De 1,8-szer jobban szigetel, és ezért előbb megtérül. DE üveg/kőzetgyapot belül aligha zárható le párazáró fóliával kellően jól, pláne vakolhatóan. Azaz semmiféle a falnál párát jobban áteresztő anyagot nem illik beépíteni,
és erre számos építészeti porózus/hőszigetelő anyagnál láttam rossz példát.
A pára kiszellőzés mielőbbi, azonnali elvégzése csökkenti a pára falba jutását, a meleg falban a pára nem csapódik le, tehát nem vizesedik, csak ahol a harmatpont alá csökken a fal hőmérséklete. A dryvit réteg fagyálló, persze, ha az alatt műanyag hab van, vagy közetgyapot, akkor annak harmatpontjától a fagyáspont alatti rétegig a pára-víz-jég átmenet létrejön. Idővel a cellák felszakadnak, és terjed a "víz-tartály" ezeken a részeken. Egy hűtőgépben én hátul kiszedtem az átvizesedett eredetileg zártcellás purhabot, és tesztként építési purhabot befújva lényegesen javult a működés, de nem lett kellően jó, tehát kidobásra került a hűtő.
A nem túl érthetőség jogos lehet, de nem akartam aprólékosan részletezni azt, hogy 3 db Teljes falakon penészedő, mert télen jéghideg lakás élhetővé vált a lényegesen olcsóbb belső (mint külső)hőszigetelés miatt. Mert kívül hőszigetelni 1. esetben 45 tulajdonos 37 éve sem képes egyetérteni. Itt 14x3m fal penészedett. 2. esetben 240 lakás tulajdonosa hisztizett volna szépérzékük-maradiságuk miatt. 3. esetben más senkit sem kérdeztem meg, és itt nem részletezett okból, a számított 3-szoros hőveszteség csökkenés helyett 8-11-szerest kaptam kimérve bevitt kW elektromos teljesítmények arányában. ÉLHETŐSÉG: A kulcs mindhárom esetben a pára keletkezéskor, vagy utána mielőbbi kiszellőzés volt. És pl. a 2. esetben a 14 fokos téli belső légtérhőfok, hőszigetelés után fele gázfogyasztással 22C fokra javulva, szerintem a tervezett 3x-es hőveszteség esést teljesítette. A levegő oxigén tartalma szellőzés kérdése, az arra fordított energia is csökkent, a hevesebb légcsere és rövidebb szellőzési idő miatt. A csempézett hideg falon (változatlan maradt) is csak akkor volt penészedés, ha a párás időtartam alatt-után nem volt alapos kiszellőzés. Ezzel a Szigatech cikke, hogy a pára 1-3%-a megy ki, a legalább vakolt falon, az nekem beigazolódott.
A páradiffúziós tényező az általam választott esetekben a falakon belül kifelé csökken, azaz biztosan kiszellőzik a falból nyáron. De kevesebb jut a falba, mint korábbi állapotában. A penészedés sehol nem látható, de ettől létezhet a a hőtorlasz alatt a hideg helyeken. De ott a régi épületek miatt addig is volt, azért meszeltek évente!
Az építészeti szakirodalomban sok cikk foglalkozik hőszigeteléssel 1000 oldalakon át, de rövid összefoglaló, mint amit én írtam nincs, szakmai mese az van. Sőt helyenként tömény hazudozást találok, mert kívül állónak az is szakirodalomnak vélhető, pl.: hőtükör festék pl. belül, vagy víztároló porózus anyagoknál, amit belülre, netán mennyezetre ajánlanak! Sajnálatosan a pogácsás hablemez tábla felrögzítés videók is vannak, amik a házak külső tűz és rovar terjedését lehetővé teszik. Jobb cégek emiatt már helyesbített felragasztási videókat tettek fel!
Kimaradt az elektromos vezetékek, csatlakozások témaköre, ami gyújtóképes lehet hideg zónában maradva és párásított életvitel mellett zárlat lehetőséget okozva. Pláne ha a pl. bérlő-albérlő a kötelező földeléses dugaljra írt 16A áramot komolyan veszi, miközben a lakásban eredetileg csak 1-2A-es terhelések vezetékezése vissza-maradt a régi házakban pabit/pvc csövekben, esetleg papír-szigetelt vezetékezés létezik még változatlanul. Ahol tudtam, ott ezeket átszereltem, vagy szerelő készített új réz vezetékezést. De pl. betonba öntött 2 eres mmfal kábel helyett csak külső vezetékcsatornás szerelés jó, azonban, ha ott érintkezés hibás lesz, akkor tüzet okoz, az eredeti a betonban max füstöl, és levágja a védelmet! Szóval ez is különtudomány. Üdv.
Szerintem jó ötlet, hogy egy zöld izét odategyünk egy nagy fehér izé elé és rátegyünk egy kis fehér izét. Csak azt nem értem, hogy egy modern műalkotás mit keres a szigetelős topicban?
Mi az oka, hogy ennyit variálsz? Nem tudom már követni, de kb. 3X körbeértél volna már az egész házon ennyi energiával. Lassan itt a hideg és megint nem lesz fent a szigetelés.
Szerintetek a vízzáró GV35-ös rétegre, ha kenhető folyékony fóliát kennénk, azzal javítanánk a vízzárást a falazat alatt? Illetve mennyire rugalmas? Elbírja-e ez a réteg a falazat súlyát (szakadásra gondolok)?
Lehet nem teljesen ide illik (ha nem bocsi az OFF-ért).
Hétfőn kezdik a falazást nálunk. A vízszigetelést szeretném egy kicsit "túlzásba" vinni. A falazat és az alap közé a mester 2 réteg GV35-ös lemezt javasol én még ezt is keveslem. Nem bízok az itthon kapható bitumenes lemezekben (nagyon nagy a különbség a német/osztrák és a mieink között).
Szerintetek hogyan lehetne valamilyen fóliát beiktatni a rétegrendbe?
Én úgy tudom semmi. Maximum annyi a különbség, hogy gazdaságossági megfontolásból a kőzetgyapotot inkább a homlokzatra használjuk (magasabb testsűrűségűt) az üveggyapotot inkább a födémen (alacsonyabb testsűrűségűt).
Speciel a társasházakban nem életkérdés a hőszigetelés. Nem annyira mint az egyedül álló egylakásos házaknál. A földszinti és a legfelsőbb emeleti lakások azért lehetnek kritikusak, de aki ilyenben lakik lenyeli.
Feltéve hogy nem műemléki a homlokzat, vagy nem mi vagyunk az egyetlenek a társasházban akik szigetelnének, mert ekkor hiába drága, és komplikált, csak a belső szigetelés marad.
Talán azzal lehetne kezdeni az elemzés elemzését, hogy 20 cm -es téglafal ritka. Akad ugyan -nyaralók, gazdasági épületek, de emberi tartózkodásra egész évben már 100 éve sem nagyon építettek. Persze kényszerből nagyon sokan laktak ilyen falazatú épületekben.
A következő : valóban a tégla falak nagyon kevés párát engednek át a falon, az a kevés valóban lecsapódik, de nyomban el is párolog. Mielőtt szétfagyna vagy megpenészedne kívül a fal.
Lemezes szétmállást okoz. A jó fal és az azon lévő vakolat nem fagy meg eleve fagyálló. A csapódó eső lényegesen nagyobb problémát okozhat, de jó fal és vakolat azt is állja.
"EMIATT KULCS az azonnali pára kiszellőzés a keletkezéskor és utána! Vagy gépi pára lecsapatás!"
Nem emiatt ami előtte van, de tényleg fontos a rendszeres sűrű szellőztetés... főleg a bentlakók jó oxigén ellátása miatt.
A ha vékony a fal és rosszul szigetelt, lehet szellőztetni megjelenik bent a lecsapódás és aztán a penész.
A hűtőgépembe én naponta vagy 25 x benézek, de ez hogy jön az épületfal szigeteléshez ?
"Tehát BELSŐ HŐSZIGETELÉSNÉL pl. TOTÁLIS PÁRAZÁRÁS ALUFOLiZÁLT ÉS A RÉSEKET ALUFÓLIA ÖNTAPADÓVAL LEZÁRVA "pir-alu tábla" VAGY HASONLÓ A JÓ. Páradiffúzió a falba ekkor kb. zéró, Pd=>1000, és tudatos/mesterséges szellőztetéssel élhető lesz."
lehet akármit írni a belső hőszigetelésről. Nem készítünk mert úgysem lesz tökéletes meg nagyon drága.
a nikecell meg társaik úgy általában nem tűzveszélyesek. persze vannak tűzveszélyes műanyag habok... pl. a poliuretán, de az csak különleges helyeken alkalmazzák.
"A külső védelmi dryvit réteg vékony az elég jól átereszti a párát, fagy esetén a belső oldalán ennek a kőzetgyapotban fagy le a pára, és ott felolvadva lecsurog."
elég zavaros, de talán érthető . tehát a szerveshabokon és néha a kőzetgyapotokon lévő vékonyvakolat. Ez csak 2 - 3mm és ha ugyan lecsapódik a pára annyi víz sohasem lesz hogy csurogna, se kívül se belül az a víz mire megfagyna elpárlóg.... lásd a csapódó eső lényegesen nagyobb vízterhelését. Ja és a vékonyvakolat egyben fagyálló és.
"ennyi amit a szakirodalom 1000 oldalakon jól, vagy esetenként félremagyaráz"
tényleg 1000 oldalon tárgyalná a szakirodalom ??
Három mondatban nem lehet kifejteni, de 3 - 5 oldalon érhetően el lehet magyarázni a hőszigetelés lényegét.
Ezért is kell a szigetelést a falazat anyagához és a vastagságához méretezni. Fontos a gépészet is, de utólagos szigetelésnél már a meglévő kazán (jó esetben) képes kifűteni a házat, ezt szigetelés után könnyebben tudja teljesíteni. A párának a falban maradását (ahogyan írtad) a hideg fal teszi lehetővé, tehát, ha nem tudjuk kifűteni a falazatunk teljes felületét, így ha ezt megakadályozzuk (kifűtjük a falat teljes egészében) nem fog kialakulni penészes falfelület. Illetve fontos még az aljzat (alap) és a falazat közötti tökéletes vízzárás is, e nélkül is csak szélmalomharc lesz a penész elleni "háború".
A belső hőszigetelés több okból is nem tanácsos, bármennyire is van meg rá a technológia Magyarországon sajnos nagyon kevesen tudnák tökéletesen kivitelezni és bármilyen picit is elrontják a párazárást, mögötte penésztelep képződik igen gyorsan...
A hiedelmekkel ellentétben a "Nikecell" vagyis az EPS nem tűzveszélyes! Ezt már többször tárgyalták itt is a fórumon, ne riogassuk az embereket feleslegesen. A kőzetgyapot viszont valóban tűzgátló is ezért is ajánlott a födémbe illetve arra terítve ezt az anyagot használni, mellesleg ez a legolcsóbb oda.
Kedves kérdező, és másoknak összegzem: a Szigatechnél láttam 10-12 éve egy kutatási eredményt, amely szerint ha pl. 20cm tégla falazat és vakolat van, akkor max 1-3% pára szellőzik ki azon keresztül. A többi ablak-ajtónál. DE egy ember éjjel 0,3 liter vízből létrejövő párát lélegzik ki éjjel, főzésről, mosásról nem beszélve! ennek 1%-a 180 téli nap alatt is félliter víz mehet a téglafalba. 4 főnél 2 liter, főzéssel +1-4 liter, fürdés pára, szárítás újabb 10 liter. És ez mindig a leghidegebb és emiatt penészedő falrészbe szívódik be! Fagyott zónáig behatolva, megrepeszti a fal szerkezetet. Lemezes szétmállást okoz. EMIATT KULCS az azonnali pára kiszellőzés a keletkezéskor és utána! Vagy gépi pára lecsapatás! EGY HIDEG CSEMPÉZETT FAL is pára mentesít, a pára lefolyik, csak penész mentesítés kell. Nézz bele a hűtőgépedbe, ha nem hiszed! Láttál állandóan járó motorú hűtőgépet, mégse hűtve, én láttam: a hátoldali purhab szivacs kiszakítva kicsavarható volt, fele térfogat víz jött ki!
Faháznál a fa Pd=1-4 közötti, de felveszi a vizet és nyáron kiszellőzi, penészedés ellen ezért kell a lenolaj kencével a beeresztés, az védi meg. az EPS és tégla = Pd=30 körüli, XPS, purhab, beton > 60 Tehát BELSŐ HŐSZIGETELÉSNÉL pl. TOTÁLIS PÁRAZÁRÁS ALUFOLiZÁLT ÉS A RÉSEKET ALUFÓLIA ÖNTAPADÓVAL LEZÁRVA "pir-alu tábla" VAGY HASONLÓ A JÓ. Páradiffúzió a falba ekkor kb. zéró, Pd=>1000, és tudatos/mesterséges szellőztetéssel élhető lesz.
Külső hőszigetelésnél a tűzveszélyes nikecell és EPS azért jó, mert a páradiffúziója azonos a tömör tégláéval, de amúgy kőzetgyapot az igazi, vagy hőszigetelő habarcs. Pd= 1-5 A külső védelmi dryvit réteg vékony az elég jól átereszti a párát, fagy esetén a belső oldalán ennek a kőzetgyapotban fagy le a pára, és ott felolvadva lecsurog. De a meleg belső fal kevésbé vizesedik a hideg falhoz képest, azaz még kisebb a falon át a pára kiszellőzés. DE az a kiszellőzés nyáron csak a fali tartó szerkezet épsége miatt külső falon kell. Kb. ennyi amit a szakirodalom 1000 oldalakon jól, vagy esetenként félremagyaráz főként a belső hőszigetelésnél, vagy a víztározásra kitalált vakolatoknál fedicsért anyagokra. Üdv. és okulást minden egyéb okos tudásból.
Ez nem egészen preferálás kérdése inkább páraáramlás és pénz.
A kőzetgyapot jó dolog a lyukacsosabb, alacsony testsűrűségű falazó elemekhez (vályog, szilikát, klímatégla) sőt eléggé tanácsolt is, illetve nehéz maga az anyag is így nehezebb vele dolgozni ezzel drágul a kivitelezés is...
Ha nagyon sok pénz van talán jó a gyapot is, de szerintem felesleges pénzkidobás (a ti falazatotokra!).
A kisméretű tégla 40 cm vastagságban nem nagyon enged át semmit pláne nem szellőzik. Egy lyukacsos téglán áramlik keresztül a benti levegő párájának a kb 5-8%-a, kb 70-80 % szellőzéssel, a többi meg a mennyezeten, ha jól emlékszem. A tieteken még ennyi sem, tehát felesleges a gyapot, inkább vastagabb szigetelés kell (EPS). A szellőzést a nyílászáróknak kell tudni illetve a használójának!
De vannak itt nálam komolyabb szakértők pontosabb adatokkal. Érdemes egy kicsit visszaolvasni vagy rákeresni kulcsszavakkal.
Csak viccelődtem, mert MEGAwattórában vállalatok és atometőművek hőigényét szokták megadni, családi házaknál furcsa, ha nem kilowattórában adják meg.
Másrészt viszont a 9000 kWh-ás érték sem jelent semmit, ha nem tudjuk a négyzetmétert hozzá, tehát hogy ez egy pici nyaraló, vagy egy hatalmas villa. Ezért írtam, hogy ha nincs említve négyzetméter, akkor a 9000 kWh-val nem mondtál semmit.
Elég szomorú lenne, ha ennyire vastag hőszigeteléssel csak 78 kWh/m2-t tudnál kihozni. Ha sikerül megküzdeni a hőhidakkal (és az okoskodó/lusta/csaló mesteremberekkel), akkor ez a ház simán lemehet 50 kWh/m2/év alá is.
1 lakó a baloldali blokkból a kőzetgyapot vagy a Baumit Open mellett teszi le a voksot.
Én kicsit szkeptikus vagyok, mert a kőzetgyapot szerintem munkásabb, az Open pedig parasztvakítás, hisz ha ragasztják, bübelezik, levakolják, színezik, akkor ott mi fog áteresztő lenni?
Egyébként 20 centi oldalfali hőszigeteléshez 25 centi födémszigetelés elég karcsú, inkább 30-40 centi illene oda.
És 20 centi oldalfali hőszigeteléshez tetőtérbe (szarufák közé) mekkora szigetelés illik, illetve műszakilag/gazdaságilag mennyi az optimális és milyen megoldással?
Ez így teljesen korrekt a többiek részéről (csak papír is legyen róla).
Ha 6-8 cm ez a kiugrás pont ideális lenne a 12-15 cm "vastagításra" így lépcsőzetes homlokzati kép alakulna ki és ha később a másik oldal is meggondolja magát (meg fogja) akkor megmaradna beugrásként a lépcsőházi rész (szerintem szebb is lenne így). Ez kb 3700-4300 Ft/m2 anyagdíj (12-15 cm grafit színezve) + 2900 Ft/m2 munkadíj + álványozás (1200 Ft/m2) Ez összesítve kb 2.310e-2.520e (anyag + munkadíj) + 468000 Ft (álványozás).
Jelenleg kb 1,4 W/(m2K) a falazatotok hőátbocsájtási tényezője ezt csökkentenétek le 12 cm grafittal 0,22 W/(m2K)-re vagy 15 cm grafittal 0,18W/(m2K)-re
A 12 cm grafitos habbal a falazatotok vastagsága 55 cm-re hízna ami még egész jó.
Ezzel a szigeteléssel (20 cm EPS a homlokzaton, 25 cm gyapot a födémen, 10 cm az aljzatban) 78 kWh/m2a a fűtés fajlagos nettó hőenergia igénye ami 9 MWh/a a mi házunkra, tehát az éves energiaigény fűtésre, ha jól értem. Ez nem olyan rossz a tudomásom szerint. Természetesen nem pont ennyi/ilyen lesz ezért "plusszoltuk" egy kicsit (20 cm grafitos EPS a homlokzaton, 35 cm gyapot a födémen, 16 cm PIR az aljzatban) Így 50 kWh/m2a alá szeretném ha menne. Az említett tégla lakásé pedig kb 180 kWh/m2a.
Mivel ez egy 4 lakásos tház, középen van egy kiugrás, ami a lépcsőház, ahonnan nyílik a 1. emeleti, illetve 2.emeleti 2-2 lakás.
Alsó szinten - földszinten van a garázs. Próbáltuk úgy intézni, hogy mindent egybe lehessen csinálni, de a különböző élethelyzetek miatt ez most nem sikerült.
A lépcsőházi kiugró miatt a tháznak van jobb oldala és bal oldala. A szomszédok jóváhagyták, hogy a jobb oldali blokk megcsinálja a szigetelést. A tház hátul ér össze, elől a kiugró részhez lesz csak a szigetelés dolgozva.
Tegnap megnéztem a falvastagságot és meglepődtem, 43cm külső-belső vakolattal, ez szerintem nem rossz.
Mivel a lakástakarék most jár le, okt.31-el, így abból tudnánk finanszírozni az anyagot. Nem tudom, a munkadíjat is bele lehet-e valahogy dolgozni, vagy a tüzéppel lehet-e kozmetikázni valahogy? Erre valami 5let?
A nm2 ár az nyílászáró felületek nélkül lett megadva, azokat még le kell belőle vonni, így a nagyobb anyag az oldalsó falra és hátulra menne, mert elől erkély is van
Volt egy sejtésem a társasházra, de így a tuti :) Már csak az a kérdés, hogy a többi lakó mit szól az egészhez, mert én úgy tudom, hogy társasházat nem lehet csak úgy szigetelni (1 lakást) csak az egészet vagy semmit. Ennek utána kellene járnod, nálatok ez hogy van. Talán sorháznál más a helyzet, de ott is kell kompromisszum...
Mi most építkezünk és alacsony energiás házunk lesz. Előzetes számítások alapján (energetikus által) ilyen szigetelést terveztünk: 20 cm EPS a homlokzaton, 25 cm gyapot a födémen, 10 cm az aljzatban amivel a fűtésigényünk 9 MWh/év lenne. Ezzel a "komoly" szigeteléssel hasonló fűtés igénye van, mint egy ismerősöm téglából épített társasházi lakásának (szigeteletlenül). Őt ugye körbefűtik a szomszédok, nekünk ezt vastag szigeteléssel kell kiváltani és csak ez majdnem annyiba fog kerülni mint egy rosszabb környékbeli társaslakás árának a fele. Ezt csak azért írtam le, hogy kiszámoltátok már, hogy a nálatok tervezett szigetelés és a ráfordított összeg megéri-e a beruházást? Pl mennyivel fog csökkenni az éves számlátok?
Ha nincs akadálya a lakásotok szigetelésének (a többi lakó/önkormányzat által) akkor én keresnék egy energetikust és kiszámoltatnám vele mekkora szigetelés lenne tanácsos használni mindent figyelembe véve. Ez nem egy komoly összeg és elég nagy m2-t írtál, hogy ne csak találomra költsétek a pénzeteket szerintem.
Egyébként a kisméretű téglafalra mehet az olcsóbb EPS, így ha a vastagság is számít akkor grafitos hab.
A 6-8cm szigetelés az kiugró eresz miatt lenne, sajnos itt nincs dobozolás. A 7végén megnézem hány centi pontosan. Csepegtető lemezt ajánlottak vastagabb szigetelésnél toldásnak.
Kisméretű téglából épült a társasház, így most nem tudom eldönteni, hogy tényleg ennyivel jobb a kőzetgyapot, vagy tudásban nincs nagy eltérés a grafitos szigeteléstől?
A garázsszinten futnak a csövek körbe a házon jobb oldalt és emiatt gond az 5cm-es szigetelés, persze van felület, ahova még lehet rakni, de a gázcsöveket nem lehet beburkolni, nyitva kell hagyni
"csak a rönk volt a külső fal, kivül-belül látszott."
Csak az érdekesség kedvéért: az utóbbi években épülnek már alacsonyenergiás rönkházak is, kívül fél rönk fal, belül fél rönk fal, közöttük meg 10-15 centi korszerű hőszigetelő anyag van elrejtve ;)
"Mi van, ha folyamatosan nagyon nedves a külső levegő?"
Nem igazán értem a kérdést: odakint akár 99 százalékos is lehet a relatív páratartalom, ha ez a levegő a házba bekerülve felmelegszik, attól le is csökken a relatív páratartalma. Pl 10 fokon 99%-os kinti levegőt 22 fokosra felmelegítve éppen ideális, 50%-os szobalevegőt kapunk.
Ha befizetsz egy útra, akkor nagyon szívesen megkeresem neked azt lyukat/rést, ahol bement a friss levegő a szobádba :) De az is lehet, hogy csak az ajtó alja és a küszöb között volt pár milliméter rés, mert ennyi is elég a légcseréhez: ha a közös tér csak egy picit is hidegebb, mint a szoba, akkor létrejön a kémény-hatás: a meleg (használt) szobalevegő a fenti szoba-lyukon kilépve felemelkedik a ház mennyezetéig (a tető csúcsába), ahol pl egy lyukon át elhagyhatja a házat. A kilépő levegő okozta szoba-vákuum pedig alul (pl az ajtó alatt) folyamatosan friss levegőt szív a folyosó padlójáról. A folyosóra meg valami lyukon/résen át engedik be a friss levegőt kintről, mivel ez a levegő a leghidegebb a házban, ezért egyből lesüllyed a padlóra és ott kúszik végig a folyosón.
Tehát a közös helyiségekben picit hűvösebb van, a folyosón mezítláb pláne nem tanácsos mászkálni, cserében nem kell ventilátor sehova :)
Ez csak agyalás, de leírom, mert nagyon érdekes volt:
Fent, Lappföldön (Finniország északi részén), ez kb. a 7o-es szélességi fokon lehetet, megszálltunk egy éjszakára egy echte finn rönkházba, csak a rönk volt a külső fal, kivül-belül látszott. A belső falak is rönkök voltak.
A rönkök le voltak hengeresre marva és egy profilkéssel meg volt oldva az illesztés (kb. 1/3 -a a rönk vastagságának belmélyedt az alatta levőbe.- a rönkök legalább 35cm vastagok voltak, az összes egyforma), a sarkokon feles csapolással illeszkedtek.
A ház 3o éve keszült, a tulaj egy idős és művelt sámi lehetet, mert kitünően beszélt angolul és tele volt képekkel és könyvekkel a panzió. One man show: egymagában üzemeltetett két elég nagy panziót- a világ végén- és még reggelit is készített vagy 15 vendégnek.
Az összes ablak fix volt, két rámába szerelt egy rétegű üvegezés, köztük 15cm vastag bérlés. Gondolkodtam, hogy most hogy fogunk itt aludni? A ház közepén végigfutott egy folyósó, ha felnéztél láttad a magass tetőszerkezetet- (manzárd nem volt), az is rönkből építve. A szobába nem láttad, de magassan volt a mennyezet lezárva és be volt építve egy galéria szerüség, a galéria felett a falon egy 6ox1oo-as nyilás a folyosó felé. Szerintem a folyosó ki volt szellőztetve valahogy fenntről (amúgy volt egy külső ajtó is rajta).
A szobák elektromos fűtőpanelekkel voltak fűtve, a külső hőmérséklet 11 fok volt (augusztus elején), de fűteni nem kellett.
Itt naponta 5x esik egy kis eső, a panzió egy gyönyörű bővizű fólyó partján helyezkedett el (az tulaj elmondása szerint, a folyóban vezető út a legszebb Finnországba), egy gyér erdős tudrán (karom vastag tőrzsű tűlevelű fákkal).
A ház teljesen ép volt, látszólag nulla kezeléssel a rönkökön, sehol penésszag, sehol egy korhadt szerkezeti elem.
Mi van, ha folyamatosan nagyon nedves a külső levegő?
Most is szét kell elvileg a vasat a betont a téglát, villany és vízvezetékeket szelektálni, ha lebontanak valamit. Mint ahogy az elektronikai hulladékot is, meg az autót is szét kell szedni, szelektálni, újrahasznosítani. Persze ez csak elmélet, de elméletben semmivel sem bonyolultabb szétszedni az eps-t a ragasztótól, mint a kocsi műszerfalát a karosszériájától.
Nincs olyan hogy jobb, mind más. A fehérrel könnyű dolgozni, a grafitból keskenyebb is elég ugyanahhoz a tudáshoz, a kőzetgyapot a páraérzékeny falazatokhoz ideális. Így inkább a falazat anyagától is függ melyiket rakhatod.
A 6-8 és az 1-2 cm a szigetelés vastagsága lenne? Ha igen ezek már 15-20 éves normák. Elég drága lesz a munkadíj (álványozás stb.) és nem a szigetelés anyaga a komoly összeg egy ilyen projektben. Szerintem számoljátok át a dolgot. Manapság 10-12 cm grafit vagy kőzetgyapot az ideális már ha minden felmerülő költséget és megtérülést is figyelembe veszünk és kb 5 cm a garázs részre.
Ez egy elég jó rendszer ár: 10 cm grafitos Hirsch 3299 Ft + 3-4000 Ft /m2 munkadíj, de a munkadíj településenként igencsak eltérő.
Adott egy 2 emeletes tház magasföldszinttel - itt garázs van kazán helységgel.
6~8-cm szigetelés lenne.
Melyik a jobb?
1. sima EPS
2. Grafit
3. Közetgyapot
Közel 386 nm2 a szigetelendő felület, nyilászárók, ablakok nincsenek benne
Eddig 2 számítás volt, mert a vállalkozól egy része beleszámolja a nyilászárók helyét munkadíj szinten, viszont kiesik ez szigetelés szinten, hisz ablakot, terasz ajtót nem szigetelünk telibe.
Volt már 5m HuF-os ajánlat is, meg 2M HuF-os. A nm2 ár 5500/nm2 - ez korrekt?
A garázs szintet 1-2 cm-el gondoltuk, mert a tház jobb oldalán futnak a gázcsövek és nem tudom mi a módja ezeket kijebb hozni, de gondolom nem kevés ktsg
Bűncselekmény a szeméttel tüzelés. Ha én ezért feljelentem, az miért gond?
Van hogy ki sem lehet nyitni az ablakot, olyan füstszag van. És nem fának a füstje, hanem a szemété. Mert ha fehéren füstöl a kémény, az jó, ha nem is füstöl, az még jobb. De hogy szürkén meg feketén...
mondjuk amikor sokadszorra sem hajlandó valaki változtatni a megszokáson, és korommal b@ssza tele a szomszédot...!? fene tudja meddig szabad/lehet elmenni
szomszéd képes a lepárásodott nedves avart égetni. meg "úgy hagyni, majd elparázslik" :)
Aztán megszűnt a szénfűtés, a fa is kevesebb, mindent távhő meg gáz fűt. Vidéken meg még a szaros pelenkát is eltüzelik, persze a ,,mester'' 50°C-ra állítja a vegyes szivattyúját.
Rohadt mocskos a levegő télen a falvakban, én már a feljelentgetéseken gondolkozom...
Már megbocsáss, de amit mondasz hülyeség! Pesti gyerek vagyok, ott születtem majd 60 éve, télen Pesten megfulladhattál a széngáztól!
Vidéken a kisebb népsűrűség okán kevesebb szennyezés volt, a tehénszarről most nem beszélek. :)
A höszivattyúval igazad van, de akkor senki se agitáljon Paks bővítése ellen, mert ma már nyáron több villamos energia fogy, mint télen, igaz hogy tagadják!
Egy ház szerintem legyen modern, egyben tradicionális is, és mindenképpen zöld.
Mit hívunk tradícionálisnak? Ami 200 éve épült. Hol abban a hagyomány? Ezer éve földbe sűllyesztett épületeket építettek, vagy akár még régebben is, talán már a bronzkorban is. Leástak pl. egy-másfél métert, gerendák, arra föld, és készen is voltak, ha egyszerüsítve nézzük.
Lakjál jurtában, 100%-ban zöld, és állítólag egyáltalán nem hideg télen sem, mert páran már kipróbálták. De nem erre való, mert valószínűleg csak nyári lakóhelyként szolgált. Vagy nem, mert még ezt sem tudjuk, mert tilos kutatni az ilyet Mo-on...
Annyi agyag meg vályog a világon nincs, amiből mindenkinek házat lehetne építeni... jó, lehet hogy van, de akkor minden kisebb család kapjon 30 hektár földet, és számolják fel a nagyvárosokat... na ugye.
Én pl. csak földbe sűllyesztett házakat engednék építeni, modern, és ,,zöld'' építőanyagokból. Legyen normálisan leszigetelve, legyen komfortos, kerüljön minél kevesebbe a fűtés, és még véletlenül se kátránygyár kémény legyen rajta. Egyből szebb lenne a látkép egy repülőről, csak zöld dombokat lehetne látni.
nekem nincs bajom a modern építészettel, sőt! csak épp most ástam le a ház alapja mellett, és megdöbbenve tapasztalom, hogy van alatta 60 centi betonalap, vas nincs benne. a fedélszék sárgerenda és 5 fogógerenda a 22 méteren. fogópár nincs, tető szépen áll, mint katiban a gyerek :) 60-70 éve építették, most kapott hőszigetelést a sárba rakott tégla.
a tanyán a régi hódfarkú alá nagy ritkán került be egy kis porhó a kémény mellett, egyébként sose jött be víz. ha akkoriban ismerték volna a gipszkartont, az osb-t, biztos használták is volna, de valahogy lakható épületeket tudtak csinálni akkor is. az, hogy most derékszöget és passzívházat szeretnénk, a mi bajunk...
5 éve az egyik szabadban álló téglapillérre felkentem két fángli törekes sarat, amit a padlásról szedtem le. most levertem, mert jön helyette malteros fuga. spaklival nem jött, kalapács kellett hozzá :D
Volt a napokban vita az indító sínről. Pont volt szerencsém a szomszédba látni egy fehér EPS-el történő szigetelést. 20 cm EPS került a falra indító sin nélkül. Hihetetlen, de deszkákkal meg pár léccel megoldották a kérdést :) Nincs hőhíd, nincs kidobott plusz 10-20-30 e Ft.
"meg lehet csinálni a tökéletes párazást. Csak kell gondolkozni, hogy milyen módszerrel"
Tökéletes párazárást filléres anyagokkal is lehet csinálni.
A tökéletes párazáráshoz csak egyvalami kell: lelkiismeretesen dolgozó munkás. Ez a fajta munkás olyan, mint a becsületes politikus: mindenki beszél róla, de személyesen még senki sem találkozott vele.
Ha a pénz nem számít, meg lehet csinálni a tökéletes párazást. Csak kell gondolkozni, hogy milyen módszerrel.
Nekem a prémium párazáró egy Dörken Delta gyártmányú, legalább 3mm vastag, üvegszáll erősítésű mitomhány rétegű.
A norvégoknak a képen is láthatod, hogy van egy páraáteresztő fóliájuk, ami szélzáró is, az legalább 5mm vastag és írtam, hogy nem tudtam megbontani sehogy. Az biztos a mercedesze a fóliáknak és direkt fa van házaknak készítve.
Pár éve, egy menő könyvelőnék, akinek volt egy nagyon gazdag sógóra is, a bogara volt a ház amit épített, utánnanézett mindennek és megcsináltatta a tökéletes párazárást. Egy egész napot vitatkoztunk a megoldáson.
Egy 3 szobás (plusz 3 fürdőszobás) és egy folyosót tartalmazó manzárdon egy hétig négy emberrel dolgoztunk, csak a párázáráson. A szarvazatra rá volt szerelve egy 1ox1o-es fa profil keresztbe, síkba húzva, össz 3ocm Rockwool volt benne a legdrágább fajtából. Ezt PAL lemezzel beburkoltuk.
Arra építettük fel a párazárást, úgy hogy sehol nem volt átszúrva.
Dupla ragasztószallaggal (3M) szereltük fel a fóliát. Nem tűztük sehol.
A térdfal és a ferde sík találkozásánál kitaláltunk egy illesztést, egy gipszből készült háromszögű profilt ragasztottuk fel a falra és arra feszítettük ki a fóliát- ugyancsak dupla ragasztós szalaggal, aztán elvágtuk a pluszt.
Amikor megvolt, akkor egy másik teljesen független CD vázat építettük be a 1ox1o-es profilokra, akusztikus kengyelekkel, ami alá szereltünk egy másik speciális szallagot, ide került a villanyszerelés, arra két réteg üvegszállas gipszkarton.
A tetőtéri ablakokhoz vettünk méretre készitett párazáró betétet, létezik ilyen is, azt hozzá kellett ragasztani a fóliához. Még a szallag is párazáró volt is amivel a toldásokat megcsináltuk a fólián.
Első lépésként minden fal rétegrendjét olyanra tervezném, hogy annak párakezelése akkor is megfelelő legyen, ha a belső párazáró réteg hibásan/hiányosan van megcsinálva,
második lépésként viszont ezen belül megpróbálnék tökéletesen zárt párazáró réteget csináltatni az emberekkel, amit rögtön le is tesztelnék egy blower door masinával (amíg a fólia hozzáférhető javítás céljából) plusz nem ártana egy hőkamerás körülnézés is január vége felé (vizes foltok a hőszigetelésben).
Persze az ilyen pluszt senki sem akarja kifizetni, tehát mindez csupán elmélet :)
Állni fog az akár 50 évig is... csak éppen a párazáró réteg minden nagyobb lyukánál minden télen megindul egy vizesedés, ami ezeken a pontokon töredékére csökkenti a hőszigetelés jóságát és esetleg korhasztja picit a fát. Ettől a szigetelés-gyengüléstől szerencsés esetben csupán az éves fűtésszámla lesz mindössze mondjuk 5-20 ezer forinttal több a papíron kiszámoltnál, peches esetben ezeken a helyeken a belső falon vizesedés / penészedés is felbukkanhat.
Azért az északiak annyira nem hülyék ám! Én simán elhiszem, hogy kitaláltak valamit. Vagy pedig max 30 évre építik a házakat?
Volt egy videó, méretre vágott xps lapokat fektettek le, arra került a ház... simán úgy és olyan jól körbeszigetelték a házat, ahogy itthon 40 év múlva sem lesz általános...
Nagyon valószínű, hogy annyira távolra is elért már az "internet" nevű találmány és a házban vagy a baráti körben is egész biztosan van valaki, aki évente több száz képet posztol az internetre magáról és a kiscicájáról. Na őt kell megkérni, hogy posztoljon pár képet a ház sarkáról is.
"ne félj prémium anyagokkal meg lehet oldani a párazárást, vannak tartozékai a fóliagyártóknak mindenre."
Én jól tudom, hogy milyen szuper párazáró anyagok vannak,
viszont azt is látom, hogy az azokkal dolgozó idióták kedves szakemberek mennyire magasról leszarják még a leg-alapvetőbb szabályokat is.
A családi házas tetőtér beépítések hatalmas százalékában a párazáró rétegen szinte átfúj a szél (főleg a falakhoz rögzítés marad el), de egy túlnyomásos blower door teszten valószínűleg a tetőterek 90-95 százaléka megbukna. Ennyit a szuper anyagokról, amelyeket hülyék kezébe adunk (vagy a főnök hülye, mert nem fogta fel hogy mi a cél, vagy az alkalmazott a hülye, mert nem érti hogy a főnök mit magyarázott neki).
ne félj prémium anyagokkal meg lehet oldani a párazárást, vannak tartozékai a fóliagyártóknak mindenre.
Semmit se visz át a falon a párazáron, az egy legalább 3mm vastag fólia- ami nem 4ogr/nm és spalétoknál van mindenféle ragasztós illesztés, ami ki van találva. Aztán használnak duzzadószallagot az nyilászárók beszerélésénél.
Ezek a semmi közepébe telepített épületek nagyon ki vannak téve a szélnek.
Meg van oldva a szellőztetés is valahogy, az ablakok nem nyithatók.
"belül a oszlopok között van még 15cm kőzetgyapott"
15 centi kőzetgyapotot hideg oldalát lezárják 8 cm PÁRAFÉKEZŐ pir habbal? Ez egyre rosszabb. Mert még akkor is, ha nyitott cellás az a hab, még akkor is túl párafékező valószínűleg (zárt cellás habba bele sem merek gondolni). Ha bárhol elcseszik a belső párazáró réteg folytonosságát (és ugye Norvégiában is csak emberek dolgoznak), ott megindul a vizesedés és lőttek a jó hőszigetelésnek (külső+belső hőkamerás ellenőrzés a tél leghidegebb hónapja végén?).
A számításokban/terveken/papíron persze szépen mutat egy hibátlanul kivitelezett párazáró réteg, de én számítanék az emberi gyarlóságra is, tehát szerintem ha egy hőszigetelés belülről gyapottal kezdődik, az egészen a külvilágig csakis gyapotból legyen.
belül a oszlopok között van még 15cm kőzetgyapott és még asszem 5 cm a lécrácsnál, amire a belső burkolat jön szerelve. Szerintem csak azért használnak PIR lapokat, mert azoknak a merevséges sokkal nagyobb mint a polisztirolé.
A gyorsházak csomópontjait nagyon gondosan meg kell tervezni, az a kulcsa a tartosságának.
Van egy amerikai szakkönyvem, de az olyan kezdetleges csomópontokat mutat be, ami biztos nem arra a megszokott 5o éves kihasználási időtartallam számolnak. Mifelénk ezt elvárják.
Abba nem vagyok biztos, hogy ezek a házakban télen is laknak, fenn északon nincsenek városok, csak tanyák, pár házzal. De az összes ilyen jellegű épületek.
Norvégiába az építőiparban a minimális órabér kb. 2o euró. Ez a segédmunkás kezdőbére.
"én brutál módon a falat is megvésném, ha kell :D"
Ha statikailag megengedi, akkor simán. Egyes ezerlyukú (vastaghéjú+papírbelű) téglák esetén ez akár életveszélyes is lehet (statikus papír beszerzése szüksées), de pl b30 vagy pláne tömör tégla falazat statikailag csak röhög azon, ha akár 10%-ot is levésel belőle egy kis szakaszon.
Mindössze 8 centi vastag PIR hőszigetelés szerintem még Magyarországon sem komoly hőszigetelés, nemhogy Norvégiában.
Persze mindenütt vannak olyanok, akik elhiszik, hogy a nyitott cellás, mezei levegőt tartalmazó PIR hab hővezetése ugyanannyi, mint a zárt cellás, speciális gázzal töltött habé (a PIR/PUR hab hirdetések megfogalmazói gyanúsan gyakran elkövetik ezt a "tévedést" ;)
Persze az első évek fűtésszámlájából kiderülhetne a trükk, de azt senki sem figyeli, hogy mennyi a különbség az építés előtt kiszámolt és a későbbi tényleges fűtésszámla között (vagy megmagyarázza valami mással).
Lenne igény Magyarországon is effajta gyorsházakra, de valószínűleg itt kétszer drágábbak lennének a norvég áraknál, annak ellenére, hogy az építőknek negyed annyi munkabért kell fizetni, mert pl a képeden látható falburkoló deszkákat itt csak aranyért cserébe lehetne beszerezni ;)
"azért, mert ott pár tized/század nm-en esetleg nincs szigetelés,"
Kevés olyan hely van fal és vas között, ahová ne lehetne betenni legalább 2 centi hőszigetelést. Márpedig 2 centi hőszigetelés kb négyszer jobb a semminél :)
"Képet sajnos nem tudok most feltenni. A helyzet a következő:..."
Mesélek egy tanmesét: távol lakó rokon hasonló problémájára kértem tőle adatokat a házról meg képet/rajzot a problémás helyről. Ő is okosabbnak hitte magát mindenkinél és azt hitte, hogy létezik olyan varázsszer, ami minden problémára megoldás, csak én nem árulom el neki, mer irigy vagyok. Hónapokig várta tőlem a bűvös megoldást én meg hónapokig hiába kértem tőle az információkat (csak szóban volt hajlandó kommunikálni). Aztán egyszer rászánta magát (mondjuk nem ő, hanem a lánya) és csinált pár képet mobillal és azt is elárulta, hogy miből épült a háza. Miután végre már nem csak szóban érintkeztünk, ezért végre megértettem a problémáját és 1 (azaz:egy) perc alatt megvolt a megoldás (több hónapon át tartó szóbeli okoskodása után).
feltéve, hogy kaput és motort nem lehet átrakni! de ha -ahogy javasolták- levered a vakolatot, és ahelyett teszel fel 1-2 centit, már az is jó. jobb, mint üresen a vakolt fal.
ha nem lesz egyforma vastag a szigetelés, és eddig sem volt páralecsapódásod, akkor ezután sem lesz:)
Ahogy nézem, egyszerű vele dolgozni, ezekhez a mostaniakhoz már nem kell maszk se
persze meg öltöny-nyakkendőben lehet szerelni.. :D sajnos nem így van, 10 percnél több munka után már érzed. teljes felszerelés (maszk, védőszemüveg, zárt ruha + cipő, kesztyű+sapka) javasolt. már felmenni is utálok nem hogy hozzányúlni. persze a videón mosolyogva nyalogatják.. :)
Ahogy nézem, egyszerű vele dolgozni, ezekhez a mostaniakhoz már nem kell maszk se, de én azért veszek, pár száz forint. Az URSA-nak van a youtube-on pár videója, nem magyar nyelvű, de nem baj, onnan tájékozódtam. Eredetileg deszkával fedve akartuk megcsinálni az egész padlást, de a deszkák drágábban lettek volna a gyapotnál, úgyhogy csak kigurítjuk az üveggyapotot, slussz. Van pincénk, oda pakolunk, a padláson csak a szél fog átsüvíteni, meg néha feljön a kéményseprő, neki Hungarocellből (EPS lapokból) csinálunk járdát, ezt a tanácsot itt kaptam.
Majd jönnek a szakértő olvtársak, és jól megmondják neked. :)
Először Austrotherm lépésállót akartam, de az nekem drága. ehhez képes sokkal olcsóbb a kőzetgyapot. az üveggyapot nem káros az egészségre, illetve nem nehezebb vele dolgozni (maszk, vágni)?
a házam beton födémjét szeretném leszigetelni, és a kedvező ára miatt 20 v 30 cm kőzetgyapotot tervezek felrakni. viszont szeretném a padlás legalább egy részét tárolásra is használni, hogy tudok a puha és vastag gyapot fölött valamiféle padlózazot ácsolni? köszi előre is
Norvégia északi részében készítettem ezeket a képeket.
Egy épülő 12x7-es könnyűszerkezetes házról (vagy inkább raktárról- a mi szemünknek) van szó de lakni fognak benne.
Az épület beásott fa cölöpökre van építve, ott minden szikla.
Erra van készítve egy szigetelt padló egy fa koszorúval, onnan indítva a 14cm vastag oszlopszerkezet.
Erre van csavarozva egy pozdorja lemez, 22mm vastag és egy 8cm vastag PIR lemez és a páraáteresztő fólia (ez egy prémium termék- és úgy fel van rögzítve a szigetlésre, hogy nem tudtam sehol se megbontani kézzel, a sávok széle ragasztós). A lapos nyeregtetőn trapézlemez lesz (szarufák, páraáteresztő, ellenléc, cserépléc és trapézlemez).
A függőleges lécrács facsavarokkal van felrögzítve a PIR lapon keresztül arra a képen látható burkolat, vízvetővel ellátva.
Ezt 3 ember (egy ács és 2 segéd) egy kis exkavátorral 4 nap alatt kivitelezi és le is festi.
Az épülő ház mellett ott van egy garázs is, jól néz ki a burkolat, látszik az ajtónál, hogy az egész szigetelt szerkezet nem több mind 12cm vastag. Praktikus emberek a norvégok, az összes ház messze északon így van építve.
Szóval, ha jól értem Zsigusz elképzelését, akkor azon a felületen, ahol a kapu van ott PIR lenne, ahol meg a motor, ott meg semmi, esetleg valami minimális. Nem okozna ez jelentős problémát? Gondolok itt a hőhídra, eltérő hőtágulásra, stb!
A kérdés továbbra is az, hogy a ház a telekhatárra épült, vagy sem? Ha ugyanis a telekhatáron van, akkor hivatalosan nem szigetelhetsz a szomszéd telkén (nem a munkálatok szempontjából). Ilyenkor ha elad a szomszéd egy csíkot, akkor megveheted ahova mehet a szigetelés. A másik lehetőség, ha meg tudsz vele egyezni, de ezt azért érdemes lepapírozni, nehogy később gond legyen.
Ha viszont az ő kapu oszlopa van a te telkeden, akkor át kell rakatni vele a saját telkére.
persze hogy lehet, sőt nálad másként nem is oldható meg. de esetleg azt a motort pár centivel átszerelni? milyen a szomszédsági iszonyod?
azért, mert ott pár tized/század nm-en esetleg nincs szigetelés, nem lesz rosszabb a korábbinál a helyzet
azért a telekhatáros kérdés még áll! ha neadjisten van a te portádról még 20 centid, akkor a szomszédot zaklathatod:) ha telekhatárra épült a ház, akkor jobb csendben maradni, vagy ügyeskedni vele.
Ahogyan az előző hozzászólásodban írtad, én úgy csinálnám.
Mehet a vastagabb szigetelés (legalább 10-12cm grafitos) az egész házra és a kérdéses résznél meg csak a zártszelvény vastagságában ill a motor sávjában semmi (2cm sem fér el?) Mondjuk erre a pár m2-re lehet PIR-t vennék. Hogy ne legyen csúnya a kapuig teljes magasságban jönnék a vastagabbal, ezután végig a keskenyebbel, de ha nem zavar (úgy is csak a szomszéd látja) csak a kapu méreténél csökkenteném a vastagságot (oda viszont tuti PIR menne).
Pontosabban az északi falat a zártszelvény méretével megegyező vastagságban tudom szigetelni. A motornál (30x80 cm) meg sehogy. Ezen a falrészen van egy hálószoba. Az egész északi oldalon egy háló, fürdő, misókonyha, kamra) A másik kérdés: érdemes a többi oldalt vastagabb szigeteléssel borítani, vagy célszerűbb egyforma vastagságúval Az egész házat?
Képet sajnos nem tudok most feltenni. A helyzet a következő: a házam fala mellett közvetlenül egy zártszelvény oszlopon elektromos kapunyitóval ellátott kapu van. A kapunyitó szerkezet nyitáskor szinte teljesen rányílik a falamra. Nyilván a kapu nem "teljes" nyitásával van annyi rész(zártszelvény szélessége) hogy alatta vékonyabban, de lehessen szigetelni? De mi lesz a motornál?????
de nem ez volt emberünknek a kérdés, bízzunk benne, hogy gondos odafigyeléssel lett megválasztva mind a vastagság, mint a szigetelőanyag:) ellenben ez a szigeteletlen rész sajnos az északira esik, ahol bezon a 10% nem azért durva, mert hidegebb a fal (a levegő az nem igazán).
egyébként ha telekhatárra épült a ház, és a szomszéd sem lojális, akkor más kérdések is felmerülhetnek...
A ház északi falához képest a déli falon a fűtési szezonnak csupán 10 százalékában hoz jelentős enyhülést a napsütés, a szezon 90 százalékában ez a hőhatás nulla (vagy majdnem nulla). Aki a hőszigetelés vastagság kialakításánál nem a 90, hanem a 10 százalék időjárását veszi figyelembe, az valamit NAGYON nem gondolt végig
(vagy gondolkodás nélkül hitt valakinek, akinek NAGYON nem kellett volna ;)
"esetleg megegyezni a szomszéddal, hogy távolabb kerül pár centivel a kapu?"
Egy méretre gyártott (kovácsoltvas?) motoros kapu átalakítása kisebbre vagy az egész áthelyezése 10 centivel? Ez többe kerülhet, mint a hőszigeteletlen rész extra fűtésköltsége 100 évre :)
Inkább nézzük meg azt a képet. Biztosan létezik nemtúldrága megoldás is, ha a szomszéd nem bunkó.
"nálunk azért jellemzően az északi fal árnyékosabb, mint a napsütötte déli.."
A fűtési szezon kb 75-80 százalékában olyan irányban áll a nap (nagyrészt a horizont alatt ;) hogy akkor sem tudná nagyon melegíteni a déli falat, ha épp nem lenne felhős az ég. A maradék idő felében(?) meg felhős az ég.
Szerintem nem túl bölcs dolog olyan állapotra számítva hőszigetelni egy házat, amilyen állapot a fűtési szezonnak mindössze 10 százalékában fordul elő ;)
én inkább a "maradék" 90 százalékot venném figyelembe, amikor a napocska éppen NEM melegíti a déli falat.
A légrés hátoldalán lévő páraáteresztő fóliát rettentő munkaigényes úgy felrakni, ha nem két fa közé kerül. Sokkal olcsóbb megoldás, ha a páráteresztő fólia két fa közé kerül.
"mert így is nagyon mély az ablakok spalétja. Nem lehet a végtelenségig vastagítani, nem kap a szoba semmi fényt télen. "
Az ablakokon bejövő kevesebb fény csak a virágoknak fog hiányozni, a kevés fényt igénylő emberi tevékenységek számára egy picivel kevesebb fény is elegendő, a jelentős fényt igénylő emberi tevékenységekhez viszont úgyis villanyt kell kapcsolni.
Nem kételkedem Rudolf és Mekk leírásaiban, de azt állítom ezek nem szokványos megoldások /454 és 453 -ban /. Tény hogy R... képei nagyon tetszetősek, de azért ha már ennyire kardoskodik valaki, akkor nehány ugynevezett csómópontot nem ártana feltenni. Profinak az semmi.
Na meg az a sok egyedileg gyártott szerelvény, ráadásul horganyoztatni / 439 -ben / nem semmi, de mint írtam ezek drága megoldások .
Úgyhogy a tömegnek marad a jól bevált ragasztott vékonyvakolatos módszer. Minden anyag- kellék kereskedelmi forgalomban beszerezhető.
Lenne egy kérdésem, remélem tud valaki segíteni! A házam le szeretném szigetelni. A szomszéd felől egy két m2-es darabot nem tudok megcsinálni. A szomszéd kapunyitója, meg kerítése miatt nem férek hozzá. Pont az északi falon. Okozhat majd problémát, ha ezt a részt kihagyom? Mi a megoldás? Ötlet? Előre is köszi!
Nem jön még egy sor léc, mert így is nagyon mély az ablakok spalétja. Nem lehet a végtelenségig vastagítani, nem kap a szoba semmi fényt télen.
A látszó burkolatnak a colos vastagság nem elég, görbül és mozog idővel, kell min. 32-35mm vastagság, a palló még 5omm, az már 2ocm szigeteléssel kb. 3o cm. Persze ha nincsenek ablakok, akkor lehet, de mindig vannak.
"Lehetne pallókat szerelni elére, de nagyon bonyolult síkba állítani, azonkivül mi lesz velük idővel, ha kétoldalról leszigeteled őket.."
A pallók külső élére (a légrésbe) jön még egy sor léc. A palló és a léc között lehet akár távolság is, ezzel a távolsággal játszva be lehetne állítani a külső síkot (mondjuk állítócsavarok segítségével).
A kiváló páraáteresztésű gyapotban lévő fára az idő szerintem ugyanúgy hat, mintha pl szellős tetőszerkezetben lenne: két-háromszáz évig elvan, aztán jönnek műemlékvédők és a rosszakat lecserélik úja :)
A szellőztetett légrés minimális vastagsága attól függ, hogy mennyire cserélődik benne a levegő, tehát számít minden, ami lassíthatja a légáramot a résben:
- a légrés magassága (túl hosszú légcsatorna = lassú légáram),
- légrés meredeksége (ha nem függőleges, hanem ferde, akkor lassabb a légáram)
- a légrés egyenessége, belső felületének simasága (cikkcakkos útvonal /göröngyös oldalfal = lassuló légáram)
Van olyan hely is, ahol a hőszigetelés kiszellőztetésére elég lehet akár mindössze két milliméteres légrés is. csakhogy ezt ne egy laikus állapítsa meg, ezért mondunk mindenhová legalább öt centit.
"A profik csak ragasztott rendszereket csinálnak, ma már néha 20 cm vastag szigeteléssel."
Én az egyik helyre háromszögű tartóvasakat terveztem marhavékony rozsdamentes acélból, a másik helyen pedig a tetőszerkezet kilógó szarufáiról lelógatott "függöny" rács tartotta a díszburkolatot. Persze én nem vagyok profi.
Én épp most agyalok, hogy ragasztott vagy szerelt szigetelés legyen. Kiszámolgattam, arra jutottam, hogy kb egy árban lenne. Az én elképzelésem: sima kőzetgyapot lenne a falakon, EPS "stafnik" közé rakva, a burkolat CK lap lenne, fakockákon keresztül lenne a falhoz fogatva(opcionálisan a fakocka alatt lehetne valamennyi XPS, az emeleten meg tömör téglafal van ott lehetne talán az, hogy fakocka sem kéne, hanem az EPS stafnin keresztül tokrögzítő csavarral rögzíteni a CK lapot..), 100m2-re az EPS rendszer 250e lenne(díszvakolat nélkül), a gyapotos szintén kb ennyi. A gyapot sokkal olcsóbb, 1300 ftm2 áron már van 15 centi, míg az EPS 14 centi 2000 körül.. A CK lap lenne 100 körül.
"Ha ezt a nyugati oldal szigetelése tovább csökkenti"
Egy lakásnak nem 4 hanem 6 síkja van (a négy falon kívül van födémje meg padlója is). Ha ebből a hatból évek óta kizárólag az egyik fal nincs hőszigetelve (de a többi rendesen), akkor ezen fal hőszigetelése akár a felére/harmadára is csökkentheti az eddigi fűtésszámlát. De ha a hat síkból csak három fal van hőszigetelve és az is szarul, a födém meg a padló nincs is, akkor a negyedik fal hőszigetelése talán csak 5-10 százalékot fog csökkenteni a fűtési költségeken.
"Árat tudnátok becsülni?"
A külső burkolat súlya lehet húsz kiló is vagy öt tonna is, lehet aranyból és szarból is, így lehetetlen megbecsülni valamit.
A teljes képhez: a ház északi és keleti oldala már le van szigetelve, a déli oldalon garázs van, az éves fűtésköltség kb. 150-160.000 ft (106nm). Ha ezt a nyugati oldal szigetelése tovább csökkenti, az jó, de a burkolat célja legalább annyira esztétikai, mint hőszigetelési. Szal, ha a technológia csak 5-6 cm-et enged, az is belefér.
Árat tudnátok becsülni? Egyenes vonalú, 80nm-es falfelület, ebből kb. 20nm nyílászáró, egy szintes.
- külső díszburkolat bármiből---- azért bármiből nem lehet, amikor készítették akkor pala műa, fa stb meg úgy általában az erre bevált könnyű burkoló anyag, a nehéz burkoló anyagok az külön téma spes acél tartószekezettel... gazdagoknak.
- 5 cm ÁTSZELLŐZTETETT légrés - elég oda a 2,5 cm amit a tetőlécek adnak
- páraÁTERESZTŐ fólia úgy általában felesleges, de végül nem árt .... ha tényleg pára áteresztő- a kereskedők minden rásóznak az emberekre
- bármilyen (üveg/kőzet) gyapot, bármilyen vastagságban - ja olyan vastagságban amit a falhoz rögzített "gerendák", de inkább nevezzük stafninak /zárlécnek megengednek. Ennek vannak rögzítési korlátai, nagyjából 6-8 cm a határ, így mamaár kevés ez a hőszigetelés
- eredeti házfal,
"Profik az ilyesmit két rétegre szétosztják és a két párnafa-sor egymásra merőleges, így a fák átfedése (= hőhidak keresztmetszete) vonalak helyett csupán pont-szerű lesz."
Annyi ezzel a baj hogy porfik manapság már ilyen rendszereket nem csinálnak, amúgy stimmel a két páranfa sor . vízszintesen a falhoz erősített gerendák - stafni zárlécek és rá függőlegesen a másik párnafa... a tető léc. de mint írtam ezek a megoldások már kimentek a divatból, elavultak.
A profik csak ragasztott rendszereket csinálnak, ma már néha 20 cm vastag szigeteléssel.
Rudolf te rendszeresen téves dolgokat terjesztesz. pl. az hogy :
"Minden gyári szellőztettett homlokzatnak van egy fém váza"
Hát nem csak a nehéz burkolatú homlokzatoknak. pl. kő, műkő klinker st. , de ezeket mezei ember amúgy sem tudja megfizetni. sőt maga a szerelt hőszigetelés is a múlté. Drága, macerás stb.
Megkockáztatom a többség nem is ismeri.
Amúgy a mai világban fényképekkel lehet bizonyítani az elterjedtségét... ritka mint a fehér holló. Felénk is akad azért ilyen kb. 50 ragasztottra jut kettő szerelt. A burkolatról könnyű felismerni.
Ja a mész mióta bántja a vasat ? A vasat csak a savak és a szulfátok bántják... pl. egy gipszes vakolat az bizony megeszi a vasat. A mész és a cement viszont békén hagyja.
Úgy látszik Te az un. szerelt hőszigetelésről beszélsz. Nagyjából jó nyomon jársz, de azt azért tudnod kell , hogy ez a megoldás sokkal régebbi mint az un. ragasztott hőszigetelés.
Ez volt előbb és nem azért ment ki a divatból, amit mekk... leírt. Nagyon egyszerű a magyarázata : lényegesen drágább macerásabb mint a ragasztott és vékonyvakolatos szigetelések.
Nálunk is próbálkoztak vele, de mire elterjedt volna /ami nem történt meg / jött a ragasztott rendszer.
A szomszédban a híres Ausztriában már a kis falukban is a 80 -as évek elején láttam, hogy majd minden házat ezzel szigeteltek.
A lényege :
stafni /zárléc vizszintesen a falakra erősítve, közé hőszigetelő anyag rá függőlegesen tetőléc, arra burkolat. A burkolat és a hőszigetelőanyag között a kiszellőztetett légcsatornák. Semmi fólia meg egyéb faxni.
Nos azért a falnak nem gerendákat tesznek elé oda a stafni a zárléc és nem függőlegesen, hanem vizszintesen . Azér stafni mert az gyártják a pallókból fűrészeléssel, mérete általában 5x 5 néha 5x6 cm. És azért tetőléc mert az a kereskedelmi fűrészáru-
A burkolat ? Hát sok minden lehet, így tetőfedő pala, erre a céra gyártott burkoló pala, műanyag elemek , aluminium és akár deszka.
És még annyit az preciz osztrákok is kiszámolták és bebízonyították, hogy az 5 cm -es szigetelés elég. a 70 -es években.
Így maga a szerkezet és a hőszigetelés vastagság is a múlté.
Van még az un. kőburkolatos hőszigetelés, de az kimondottan gazdag embereknek. Különleges rozsdamentes acélból gyártott tartó elemek stb.
A megoldásod azért nem jó mert kihagytad az átszellőztette légrést.
- bármilyen (üveg/kőzet) gyapot, bármilen vaszagságban
- eredeti házfal
Az élével a falhoz rögzített hajópadlók fa-anyaga kb háromszor rosszabb hőszigetelő, mint a közöttük lévő gyapot,
emiatt a belső falfelületen mögöttük hűvösebb sávok lesznek.
Ezek a sávok persze nem lesznek annyira hidegek, hogy emiatt ott párakicsapódás/penész jelenjen meg a szoba falán, de hőkamerával láthatók lesznek és évente néhány ezrest rá fognak tenni a fűtésköltségre (számold össze, hogy az összes deszka összes élfelülete összesen hány négyzetméternyi szarabbul hőszigetelt falat ad ki).
Profik az ilyesmit két rétegre szétosztják és a két párnafa-sor egymásra merőleges, így a fák átfedése (= hőhidak keresztmetszete) vonalak helyett csupán pont-szerű lesz.
LB kanuf Naturoll Pro amit vennék ez idei évtől van csak nem olyan szar.
Régen amíg házakat építettem addig sok sárga knauf és ursa gyapotot építettünk be, de nem volt gond vele, igaz évek múlva már nem láttam rá. Akkor még nem számított semmi. Olcsó volt a fűtés az általam épített lakásokban.
Falba 5cm ment, külső falra 5cm eps, tetőtérbe meg 10cm. A vége felé már 12cm 035-öst raktam a tetőterekbe, belső falakba meg 6cm, és kívülre meg 6cm eps, ennek is már 9éve.
Itt se fogyott sok gáz ennyire amikor megvettük, vagy nem volt ilyen hideg, vagy azóta jobban szelel a télikerten az 5m széles ajtó, és összeesett a padláson a szigetelés 17 év alatt. 40-50%-al kevesebb m3 fogyott akkor, aztán lehet a kazán is szar már, az is 17 éves, de pár éve ki lett pucolva alaposan minden része és a kazános haverom azt mondta jó állapotban van a korához képest.
A lényeg, hogy a padlás szigetelést mindenképp megcsinálom legalább a nagy részét ahova nem pakolunk semmit. A télikerten is kicserélem azt a rémes fa harmonika rendszerű hatalmas ajtót ami 5x2,4m-es, 5 tagból áll, össze vissza görbült már a fa, és alul felül ahol a sínek tartják érezni mindenhol hogy jön be a hideg, nem kicsit hanem nagyon, amikor nagy szél van, érezni bent a szelet. Ennek ellenére ki tudja fűteni a kazán ezt a helységet is a legnagyobb hidegben is, van 10kw radiátor ott kb 35m2. Szerintem itt megy el a hő nagy része. Remélem elérhető lesz a 2000m3 téli gázfogyasztás és akkor jöhet a cekászos fűtés, aztán ha nem válik be még mindig lehet hőszipka.
Vagy akár klímás fűtés az átmeneti időkben, csak ehhez le kéne cserélni szinte az összes klímát, mert csak hűteni tudnak.
Ki kell csapni a függőleges tartók vonalát és fel kell szerelni laposvas füleket (L- alakban) a falra, kb. méterenként 1-1.2 db.
A laposvas fület az L rövid szárán be kell dübelezni két tégladübellel, a másik szárán is kell fúrni egy lyukat 6-os fúróval. Az L hosszú szára kell legyen legalább a hőszigetlés vastagsága és még 5cm. A laposvas füleket le kell horganyozni.
A vasfülek felszerelése után polisztirollal vagy közetgyapottal leszigeteled a homlokzatot, lehálózód. Erre aztán teszel egy páraáteresztő fóliát, ami kivülről vízzáró (a spalétoknál gondosan visszazárni).
Most jönnek a függőleges pallók, 5x4-es (kb. 6o cm közzel), - ezek síkot kell képezzenek, másképpen lehetetlen felszerelni a burkolatot.
A hőszigetelés és a burkolat között marad egy rés, ami elvileg ki van szellőztetve.
Kell egy jó bádogos, hogy lezárja az ereszt és a spalétokat ha vannak.
A spalétok felső élére be kell dolgozni egy csepegtetőt lemezből. A spalétáknak egy dobozt kell kiképezni deszkából, ezt előzőleg felszerelni és rázárni a burkolatot (a doboz külseje síkba kell legyen a burkolattal).
Meg lehet csináltatni lemezből is a dobozt, de kell legyen tartása, szóval a o.5 festett lemez nem játszik.
Általába rejtett csatornát és lefolyót kell használni.
Mindenképpen jól át kell gondolni minden részletét egy ilyen faburkolatnak, meg kell venni egy prémium
kültéri fakezelő rendszert is, azzal rendesen lekezelni szerelés előtt a burkolatot.
Könnyűszerkezzetnél a gerendaváz külsejére szerelnék egy PAL lemezt, 22mm vastagot, az páraáteresztő, majd erre a laposvas füleket rögzíteni, a többi ugyanaz.
Mivel a hozzászólásom elsikkadt az (időnként újra előkerülő) indítósín vitában, ezért megismétlem:
A házunk nyugati (udvari) oldalát akarjuk szigetelni és fával burkolni (gerendaház-szerűen).
Az lehet, hogy olyan egyszerű a megoldás, hogy megfelelő távolságokban gerendákat függőleges helyzetben nekifogatni a falnak, azokra rakni pl. falburkolásra való hajópadlót, és a fal és a faburkolat közti hézagot kitölteni szigetelőanyaggal (pl. táblás ásványgyapottal)?
Könnyűszerkezetes ház.
Nem saját kezűleg kiviteleznénk, de pont az itt olvasottak alapján gondolom, hogy nem árt, ha a megrendelő is képben van valamennyire.
Én anno terítettem le a padlásra 10cm vastag ilyen barna olcsó tekercses kőzetgyapotot. Pár év alatt összeesett, szart se ért. Érdemes megérdeklődni a tüzépen mi az aminek tartása is van, gondolom feltalálták már a gyártók ebből is a Tesco gazdaságos óccsó de legalább szar minőséget is.
26 tekercs volt 99 917,86 Ft, megtaláltam az előbb az e-mailt. 3843 Ft / tekercs, a barnát nem tudom, de lehet 9 ezer körül volt. Szerintem +1 tekercset számolj rá, aztán ha marad, leteszed az északi vagy a nyugati falhoz.
Ha nem kapsz valahol egy aranybányát ahol legalább 3 éves oltott meszet árulnak (amit árulnak a mészkészitők, az nem öregebb pár hónaposnál), akkor:
Vegyél pormeszet (zsákos) és áztasd be egy hordóba vizzel pár napig, lapátolható paszta állagú kell legyen.
Ezzel nem tudod levakolni, mert nagyon lassan köt- napokat vagy heteket. A végén csak megköt, de nehéz kivárni.
Vegyél hozzá a Baumittól NHL3.5 hidraulikus meszet és tegyél két zsáknyi pormeszet (ki kell lapáttal számolni) és egy 3/4-1 zsák NHL-t, egy 25oliteres keverőhöz.
Kisebb keverőhöz ki kell számolni a tömegarányt.
Gúzolod ennek a híg levével. Kilábazod és felvakolod síkba, max. 4cm egyszerre.
Ez meg fog kötni kb. fél nap alatt, hadd, hogy kirepedjen legalább 1-1.5 hétig, símitani is lehet rostált homokot használva, vagy valamilyen szortírozott kvarchomokot.
Ez teljesen páraáteresztő.
Ja, és a drótháló le onnan, a mész megeszi. Vegyél kék színű 1ox1omm szemes vakolóhálót, a guzolás után kell rögzíteni valahogy.
Üdv Olvtársak ! Nem gondoltam hogy az indítósínnel ekkora purpárlét okozok,de annyi hozzátartozik a történethez,hogy itt az alsó színezés semmilyen formába nem szeretem volna ha sérül vagy koszos lesz bármitől is amit utána nem lehet esetleg letisztítani ,mert javítani nem lehet korrekten !:-)
Megnéztem a szigánál, ez a 039-es naturoll 24cm-es 2042ft/m2 Remélem 1500ft alatt kapom, de majd kiderül, 25%-ot biztos tud adni belőle az ismerősöm ahol veszem.
Évente de inkább pár évente kell valamiért bemásznom a padlás túlsó részére, tehát nem kell hogy járható legyen, ha be kell mennem akkor felhajtom ott a szigetelőt, ha végeztem akkor meg vissza.
A motoros redőny kábelét kéne odavinni az ablakokhoz, vettem 1m-es fúrószárat, ha ki tudom fúrni az balka sarkától a padlásig akkor berakom most a vezetékeket előre, és odavezetem a padlás egy kis részéhez ami le van deszkázva. Ha készen vagyok azzal a résszel ahol nem járunk, akkor ki kell találni valamit arra a max 15-20m2-re ahová pakolni szoktunk és ott járkálunk pár havonta egyszer.
Nem is tudom mennyit vegyek ebből a szigetelőből most első körben. 157m2 a bruttó falakkal együtt a háznak az a része ami felett van padlás, szerintem veszek egy nagy raklappal amin 32 tekercs van 99,84m2 és egy kis raklappal amin ennek a negyede van 23,96m2, aztán majd meglátjuk a többi részre úgy is valami más kell.
Ha sokkalod a bérét vágj bele nyugodtan te is, munka van dögivel, csak győzd csinálni.
Elárulom segédmunkást is kötéllel kell fogni, nincs épkézláb melós a környéken se.
Nálam egy hónapig csinálta négy ember a házat, ammikor a színt húzták voltak vagy nyolcan.
Én egyedül egy év alatt se végeznék, hullámos is lenne, meg az állványzat bérlete is sokszázezerre rúgna, szóval ez annyira nem jó ötlet.
Normális kivitelező nagyon kevés van, az ő naptáruk jövő ilyenkorig tele van, szóval ha akad valaki aki sínnel szépen dolgozik, anélkül meg nem, akkor lesz sín, vagy lehet keresni tovább.
Sziasztok. A házunk utcai oldalán egy 30 nm2 es rész leszakadt vakolat+kőpor. 93 ban épült a ház , csirkehálót nem raktak alá . Kivan fugázva tuzfal aljáig egyenesbe vágva. Fölötte tégla van, ott nagyon stabil a cucc. Az a kérdésem hogy , mivel érdemes bevakolni? Mert sok helyen olvastam hogy cementes vakolatot tilos vályogházra. De aki jön kőműves ugyanazt mondta mint a többi is akit kérdeztem , hogy cement + mész + homok +víz + töret vagy törek vagy nemtommár micsoda :) Hálót ütünk alá ez nem kérdés , de segítsetek már kicsit mert nagy az ellentmondás hogy cement mehet vagy nem. Köszönöm :)
Sín nélkül pont annyival olcsóbb mint amibe a sín került volna. Az hogy a falra a sínt kell felfúrni vagy egy deszkát, az ugyan az, hol van a több macera? Egyedül az a többlet, hogy a deszkát a következő nap amikor már meghúzott a ragasztó, le kell csavarozni. 5 perc?? Innentől már csak azt kell eldönteni, hogy én vagyok a kivitelezőért, vagy a kivitelező van értem.
Én megláttam a fekete pénteki akciót (nov.24), és megvettem a http://szigatech.hu-ról. ~110 ezer volt, de még rendeltem mást is a 26 tekercsen kívül, így járható is lett. Lehet hideg lesz, de ha csak gurítani kell meg vágni, akkor lehet Neked is megérné.
Én is a legolcsóbbat vettem, ha évente egyszer-kétszer mászkálsz a padláson, bőven vállalható, igaz szenvedős. Nem lett elég, egy tekercs ,,barnát'' vennem kellett még mellé, de azt ezerszer kellemesebb volt letenni :D alap ugye az egyszerhasználatos festőruha+maszk, amit ha többször veszel fel, akkor már picit szenvedősebb ;) még a cipőt is ki kellett utána dobnom, igaz direkt a legrosszabbat vettem fel...
Ha van elég hely akkor a legolcsóbból a legtöbb amit gondolsz. Én 20cm felett valamimódon rásegítenék neki a saját súlyának megtartásában. Mondjuk valami kifeszített dróthálóféleség, damilból, vagy vékony drótból.
Igen az is jo. Már többször volt szó róla, hogy a gagyibb (pl 0.039) is jo csak vastagabb kell belöle. De mivel nálad van hely igy ez szerintem tökéletes lesz.
De legegszerübb ha goglizol egy höszigetelés kalkulátort. Pl itt van egy (http://www.pannonmuhely.hu/energetika/hoszigeteles-kalkulator.php) ha beállitod a therwoolin/Ursa LHF anyagot és beirod a 25 cm vastagságot , akkor láthatod, hogy az 0.04 lambdával számol és U=0,16W/m2K értéket ad. Ez már bőven jó, nem beszélve, hogy gondolom a régit is otthagyod. Szoval nem mindig kell megvenni a drágább cuccot. Innen meg a goglival meg tudod találni azt a szigetelést amit jo áron adnak valahol. 1-2 nappal ezelött pont valaki be is irt egy árat , hogy jo-e?
Lassan venném a szigetelőt a padlástér szigeteléshez, de baromi drága.
Kell első körben kb 110m2 belőle. Fa födém van a gerendák között 10cm-es valami gagyi szigetelő gondolom vmi 0.042 vagy rosszabb, az is már 17 éves. Erre akartam rátenni az egészre tehát vágás nélkül 20cm 0.032-es knauf unifit-et. De kb 3000ft-ért adnák /m2 ezért tud R=6,25-öt.
Néztem az olcsóbbakat is, talán megfelelne a 0.039-es is 240mm-es vastagságban naturoll pro tud R=6,15-öt tehát kb ugyan annyit mint a jobb fajtából 20cm vastag de kb fél áron/m2.
Ha veszek ilyen 0.039-es szigetelőből vastagabbat az is megfelelő? Hely van bőven.
Persze a "befektetés/megtérülés türelmi határ" mindenkinek máshova esik, van, én pl nem szívesen költök egy fillért sem olyan befektetésre, ami nem hozza be az árát (nem kezd hasznot termelni) 6-10 éven belül, de ismerek annyira gazdag+fiatal embereket, akiknek még 25-30 év megtérülés is belefér (van néhány ilyen a nemgazdag+nemfiatal emberek között is, őket elirányítom elmeorvosi vizsgálatra ;)
Tehát te kifizeted az indítósín árát, hogy a későbbiekben majd +10e legyen a fűtésed. Élni tudni kell :)
Egyébként én 2 éve szigeteltem, indítósín nélkül természetesen, megmaradt gipszkarton profilt fúrtam fel átmenetileg az első sor szigetelés alá, de az elv ugyan az mintha valami léc lett volna.
Az a kivitelező meg, aki sín nélkül, de léccel alásíkolva csúnyábban dolgozik, inkább ne nyúljon a házamhoz...
Az indítósín elve hasonló, mint mondjuk a konyhapult feletti csempézésnek. Ott sincs indítóson, mégis megoldják, hogy szép egyenesen az adott magasságba legyen. (léc kiszintezve)
Kifizetsz 20-30 e Ft-ot csak azért, hogy a szakinak könnyebb legyen?
Üdv ! Azért remélem nem okoz akkora bajt ez a sín ,neked eretnekségnek tűnik ,csak azt nem tudom mi a jó fenének gyártják ez a haszontalan/káros terméket !?:-)
"A "mesterek"majréztak az indítósín hiányát emlegetve"
Én azt mondanám nekik, hogy csinálják nyugodtan olyan módszerrel , amilyennel akarják, éntőlem indíthatják az első sor felrakását akár indítósínnel is, ezzel kapcsolatban mindössze két kikötésem van:
1: a munka végén már ne legyen a falamon semmiféle indítósín
2: az anyag-számlák között nem szeretném meglátni az indítósín árát, mert én nem kértem, tehát nem is fogom kifizetni.
Ha ők nem képesek az indítósínt helyettesíteni pl egy deszkával, akkor éntőlem megvehetik MAGUKNAK (de vigyék innen, tovább, a következő munkára)
Viszont én ide jöttem, segíteni. Hogy értő olvasni nem tudsz, az még mindig nem az én hibám.
Hogy a drága jó anyádat egyszer nem vettem a számra, az is igaz, csak te képzelődsz mindenfélét. Így az sem mindegy hogy ki szerint maradna meg az összes fogam, vagy jogtalanul kéne protkót csináltatnom.
Tényleg jó hogy nem találkozunk, mert észérvvel rád nem lehet hatni, és kb. v.mi ilyet látnék magam előtt:
De azért még utoljára megpróbálom. Mi a bajod ezekkel a megoldásokkal? Miért nem jók? Vagy csak okádni tudod a hülyeségeidet? Mert ilyen is volt, xy fél méteres téglafalból akart házat építeni. Mondtam neki, kiszámolták, modern tégla + hőszigetelés fele ennyiből bőven jobbat tud ennél. Olyan nincs, mert a vastag fal télen fűt, nyáron meg hűt. Hát de mérnök ember számolta ki. Akkor is hülyeség, fél méteres fal kell, mert olcsóbb és jobb. Akkor legyen fél méteres, leszarom :D
A házunk nyugati (udvari) oldalát akarjuk szigetelni és fával burkolni (gerendaház-szerűen).
Az lehet, hogy olyan egyszerű a megoldás, hogy megfelelő távolságokban gerendákat függőleges helyzetben nekifogatni a falnak, azokra rakni pl. falburkolásra való hajópadlót, és a fal és a faburkolat közti hézagot kitölteni szigetelőanyaggal (pl. táblás ásványgyapottal)?
Könnyűszerkezetes ház.
Nem saját kezűleg kiviteleznénk, de pont az itt olvasottak alapján gondolom, hogy nem árt, ha a megrendelő is képben van valamennyire.
Addig örülj ,míg virtuálisan tudsz ide hányni,és Isten irgalmazzon csak 1x is hogy élőben találkozunk,és ott mondanád a szemembe ezeket a minimalista szintű baromságaidat !:-)
Ui:kb annyi fogad maradna ,ahányszor Drága jó Anyámat a szádra(kloákádra) vetted !:-(((
Ja, még annyi, hogy mivel filléres dolog, én tennék az ablakhoz körbe 2-3cm vastag grafitost.
Reflex-et kihagyom, bízzunk benne hogy nem fog melegen sütni a Nap, és nem hajlítja meg a táblákat, meg majd egyből fogják hálózni + glettelni.
Majd aki profi ebben megmondja, de szerintem ott az az indítósín nem oszt nem szoroz :D de még ki lehet venni, használtan 70-80%-os áron el lehet adni ;)
Az a szomorú, hogy ilyen tudással a ,,szakik'' 80%-a sem rendelkezik! És csinálják a sok öt centis baromságot. Igen, van olyan számítás, miszerint az első 4cm hozza a legtöbbet, utána már csak burzsuj, az is igaz, majd megmondják mennyire állja meg a helyét, vagy melyik évtizedben állta meg a helyét... és én csak utána olvastam, mert aktuális, és nehogymár hülyeséget csináljanak, de szerencsére tudják a dolgukat, így a tudásom csak megnyugtat :D
Látom szöveget értelmezni még mindig nem tanultál meg, de hát én nem olyan fos alak vagyok mint te, aki csak lefolyik a lefolyón, miután feltették neki a fogas kérdést, vagy netán érzi hogy megszorul. Mert te ilyenkor lelépsz egyszerűen, választ kerülve, vagy össze-vissza hazudozva, majd x idő múlva mint ha mi sem történt volna, visszatérsz.
Szóval én nem lépek le, itt vagyok, és várom a szakszerű kritikákat. Mi az anyád kínja bajod is volt a megoldásokkal?
200m2-en 150-190 ezer forint különbség lehet az általad választott márka és egy másik között, ami szintúgy megfelel a szabványnak. Saját házam alapján számolok, ahol lesz 12 cm grafitos meg 8cm xps. Ebből a pénzből akár +3cm grafitos is kerülhetett volna a házra.
Tehát én mit csinálnék, leírom még egyszer, kiegészítve, most hogy látom a képet.
1, a tököm kenegesse, utána ha baja van, még ha 50 év múlva is, akkor sem akarom lekenni olajfestékkel vagy zománccal a szigetelés alját...
2a, ezért én nem tennék indítósínt, hanem felcsavaroznék pár tetőlécet, ragasztanék a falra hálót, lelógatnám, rátenném a szigetelést, háló vissza, ragaszt, vízorros élvédő rá, hogy lecsepegjen a víz, és utána lehet még a 10cm grafitos alját is színezni meg ragasztani ha lekerül a tetőléc
2b, tetőléc, grafitos, utána a grafitos aljáig háló, vagy felette picivel, és simán a vízorros élvédőt hajtanám a grafitos lemez aljára, amire már mehet a ragasztó meg a vakolat
3, az ,,ósztroterm'' helyett vennék olcsóbbat, így ugyan ebből az árból simán kijön a 15cm is (árajánlatok alapján)
4, úgyis marad maradék, ragasztó is, venni is tudsz még, így ha valamiért mégis az indítósínt tennék fel, akkor az alá akár vékonyabból is lehet még tenni egy-két sort, és azt befejezni a fenti megoldással, bár ez így baromság...
De mivel nem tudom a kettes pontnál melyik jobb, így én előbb, még az anyag megrendelés előtt megkérdezném mit vegyek ;) aztán ezt most lehet kurvára mínuszolni, mert nem szakszerű a megoldás ;)
És igen, nekem is lesz indítósín, mert így vállalják. De hadd nyugtassam meg még egyszer lalabácsit, az indítósín nem olyan böszme nagy hőhíd, mint ahogy egyesek felvázolják. Aki tényleg ért hozzá, úgyis leírja, talán ki is számolták valahol, mennyivel dobja meg a gázfűtést... és igen, a lábazat alá illik lemenni a szigeteléssel, mert ha csak a lábazatig szigetelsz, akkor simán megkerüli a hideg, viszont a ház alatti talaj annyira nem hideg ahogy írták pont itt valahol. Ha meg a szülők/alsó szomszédok fűtik a talpunkat, azt szerintem nem számolta ki senki, meddig illik lemenni :D
Üdv ! Ha igaz nemsokára lesz belőle valami !Végül semmilyen más ötlet híján az alu indító sín valószínű valamelyik fal színnel (felső/alsó) megegyező színű lesz(kikevertetem olyan anyaggal,ami megmarad az alu indító sínen!:-)
Sziasztok, építek egy könnyű szerkezetes mellék épületet fából, de szeretnék kialakitani benne egy szobát, eddig az volt a terv hogy 100as tető panel lesz az egész épületen, de mivel ez kurva drága, és nem indokolt az egész 96m2 födém szigetelése, arra gondoltam hogy csak a lakrész legyen szigetelt. Most vagy kap az épület 3meteren tetőpanel, és a többi 7meter tetolemezt, vagy az egészre tető lemez menne és a 15cm es szarufa kozé menne hőszigetelő anyag, rá pedig lambéria, vagy gipszkarton,. A kérdésem az lenne, hogy a 15cm es szarufa közé, van e olyan gyapot ami elég hőszigetelő képességű, elég tudna e lenni annyi szigetelés.
A függőleges/ferde felületekre sem jó a legolcsóbb (legritkább/legkönnyebb/ 10 kg/m3 körüli testsűrűségű), gyapot, mert saját súlya alatt megereszkedik egy picit a berakás után és a hőszigetelt felület felső sávjában megjelenik egy NEM-hőszigetelt csík.
Ilyen helyekre egy picivel erősebb (sűrűbb) gyapotokat gyártanak.
"Például egy 0,39 vagy 0,37 esetleg 0,35 között nagy különbség lesz?"
Akkora a hőszigetelési jóságok közötti különbség, amekkora a számok (hővezetési értékek) közötti különbség (egyébként a számokból egy-egy nullát kihagytál). A legjobb hőszigetelésű gyapot kb 15-20 százalékkal jobb, mint a leggyengébb, viszont nem ennyivel, hanem SOKKAL drágább nála. Ezért az a legjobb ár/érték arány, ha a legolcsóbb gyapotból teszel jó vastag réteget.
Van azonban, amikor nem ez az optimális, pl
- amikor nincs elég helyed ott, akkor kénytelen vagy a jobb hőszigetelő képességű gyapotok közül választani (vagy összenyomsz egy olcsót ;)
- amikor fontos a gyapotréteg erőssége vagy teherbírása, ilyenek a járható és a vakolható gyapotok
A lambda érték kismértékben függ a levegő páratartalmától és hőmérsékletétől is. Aki nagyon kedvezőt akar írni, annál ez 0%-os páratartalom. Nagyot hazudni így nem lehet, ezek a pár százados eltérések EPS-nél (0,035-0,04). Gyapotoknál lehet a testsűrűség változása miatt is. De a 0,033 már gyanúsan kevés. Ukrajnában hidegebb van, biztos -20 fokon kell értelmezni :)
80m2 egyébként a padlás felület, amiből 55 teljesen szabadon áll, míg 5x5 méter járható. Ott osb lappal van lefedve a szerkezet és a szigetelőanyag. Ezt majd meg kell emelnem valamennyivel a szerkezetet.
már többször is kiszámolták régebben ezeket. Pénzben mérve egy 100m2 es höszig esetén nem nagy az eltérés. Nem éri meg az árát a jobb és drágább 0,035 lambdáju anyag vétele. Olvass vissza vagy 1-2 évet mennyit is jelent 0,03 értékkel jobb. Érdemesebb azt hiszem az olcsobból egy 5cm-el vastagabbat tenni.
Közben kerestem egy kicsit a goglival és érdekes infot találtam !!!
Van egy közetgyapot "Termolife eko" ennek feltünően jobb a lambda értéke (0,033) mig a többi ismert márkának 0.039.
Na ez mitöl van? Reklám fogás vagy tényleg ennyivel jobb lenne ez? És ráadásul az ára is hasonlo a 0.039 es társaihoz.
Sokat ne foglalkozz vele. Ezek a számok csak hozzávetőlegesek. Nagy ritkán kimérik laborban, aztán térfogatsúly alapján ráírják.
Egy hőszigetelő anyagnál sok egyéb tulajdonságot is figyelemebe kell venni. pl. hogy mekkora a tartása. A padlásfödémre általában a legolcsóbb tekercses szálas anyagok megfelelnek. hacsak különleges terveid nincsenek a padlástérrel. Pl. tárolás . Azért a padlás ablakokhoz vezető úton keményebb hőszigetelő anyag ajánlott.
"A kavicsbetonra 5 centi üveggyapot van elhelyezve, rajta egy fólia."
Ha az a fólia párazáró, akkor SÜRGŐSEN tüntesd el onnan.
Ezután vásárolj még 20-25 centi üveggyapotot és terítsd rá a meglévő 5 centire.
A hőszigetelő réteg legyen összefüggő és körben a födém széleinél legalább 15-20 centi szélességben szorosan simuljon össze az oldalfalakon lévő hőszigeteléssel.
Ezzel a födém hőszigetelése kész.
Ha a tető csepeg, akkor teríts a födém hőszigetelésre páraÁTERSZTŐ fóliát.
Az ablak káva néhány helyen VB pillér mellé került. 5cm XPS káva szigetelés mellett is hőhidasnak érzem a csomópontot. A teljes külső síkra tolás nem megoldás a redőnytok miatt. Van más anyag, illetve egyszerű megoldás erre problémára? Tudna valaki segíteni?
Ja, közbe olvastam én is h nem ajánlják mindet grafitoshoz. Viszont én a purhab felé hajlok, tehát purhabbal ragasztanám, és ragasztóval tapaszolnám. Itt jön a következő kérdés: ehhez a hálózáshoz jó lenne sima vakolóhabarcs is? Az azért olcsóbb ahogy nézem. Vagy csak ez a ragasztó?
nemrégiben vásároltam egy 2005ben épült házat, melynek a padlástere nem beépített. 15 centis kavicsbeton födém van rajta. A kavicsbetonra 5 centi üveggyapot van elhelyezve, rajta egy fólia. Én ezt az 5 centit nagyon kevésnek tartom.
azt szeretném megkérdezni, hogy Ti mit javasolnátok, mennyivel és mivel legyen ez megtoldva?
Ahogy számoltam régen, kb. tökmindegy hogy a négy méterből 3 vagy 3,5 méter a grafitos, egy árra jött ki. Persze ez attól függ, milyen vastag a lábazati, meg milyen árban vannak.
A lécet le lehet szedni, gondolom az indítósín azért van, mert alulról gyorsabban fel lehet szórni a falra, és nem kell annyit szarakodni.
Egyébként meg annyi indítósíntől nem lesz akkora hőhíd, hogy olyan brutális %-al csökkenne a tüzelőmennyiség...
De ha egy méteren van a lábazat, és kővel van kirakva, valamint nincs idő és ember síkba vakolni a lábazatot, akkor rá lesz téve a méteres xps és kész, csak nem lesz olyan szar, majd jól körbekenetem velük alul-felül. A lapokat amúgy is körbekenik + pogácsa, és úgy ragasztják, másképp oda sem engedném őket a házhoz...
Persze hogy működik a vízorros meg a léces megoldás is, mind a kettőt olyan szakemberek írták itt le (nem a mekkmester, hanem a vundergraft, meg egy akit kitiltottak valami nevetséges indokkal), akinek még a lábújjáig sem ér a ,,mesterek'' kb. 80%-a... nekem is jöttek, hogy ötczentitszoktunkfőnökbővenelégaz...
Dobj fel egy fényképet vagy egy rajzot, mert anélkül még félre is beszélhet belőled a kannásbor :D
Amúgy meg ha nem figyelsz a nyelvedre, megint kénytelen leszek megfenyegetni, hogy el foglak küldeni a tudodhová... ahová nem szeretnéd, és ezen a sok szmájli sem segít. Jószándékkal ír az ember szakmailag korrekt hsz-t egy kb. móricka ábrával sem bíró hsz-ra, amiben kb. minden fontos dolog hiányzik, ami van, az is nehezen értelmezhető, előbb magyarázd meg mi a gond a hsz-ommal, aztán megbeszéljük.
Amúgy meg jöhettél volna két hónappal korábban, mert mint látod, ilyen fos hsz-ra hétfőre nagy eséllyel nem lesz semmi megoldás...
Üdv Olvtársak ! Remélem lesz értelmesebb válasz is ,mint TW olvtársunké,addig kénytelen leszek ezt kívülről megtanulni,mert ez az Ő Doktori Disszertációja !:-)
Ui:Nem Én értékeltem túl a - -al a dolgozatot !:DDD
Jó, ha nem akarod, akkor szerintem úgy fogják hagyni a szakik. Próbáld meg elérni, hogy legalább bekenjék az alját ragasztóval, hogy lezárjon, mert ha alul bejut a hideg levegő, akkor bachatod. Esetleg vágj 3szögeket, felül 10cm, alul 0-hoz közeli, csúnya lesz, de le fog nyúlni a hőszigetelés a födém alá, és majd rámondod hogy ,,modern'' megoldás, mivelhogy beleolvad a szigetelés a fal síkjába, ezzel szimbolizálva a globális világrombolást meg egyepetye...
A lényeg, hogy ne maradjon rés, amin keresztül bejut a hideg a szigetelés és a fal közé. Annál jobb lesz a szigetelés, minél nagyobb utat kell megtenni a levegőnek, minél nagyobbat kell hogy kerüljön. Pl. sima padlástér szigetelés esetén a födémre gurítottam 20cm gyapotot, igen, lehetett volna többet is. A széleinél meg egyrészt lenyomkodtam a cseppenőlemezig, a második réteget meg felhajtottam a fóliára. A maradék anyagot meg körbe a szélére tettem le, de ezt csak azután, hogy a tűzfalnál felhajtottam ameddig tudtam a maradékot. Meg a tűzfal maga is teljesen le lesz szigetelve min 12 cm grafitossal, vizuális okokból, de a hideg levegőnek így jó nagyot kell kerülnie, így jobb is lesz a szigetelésem. De elég ha egy métert mész a födém fölé tűzfal esetén. Az a legjobb, ha összeér a gyapot meg a grafitos, de nekem ez lehetetlen.
Elvileg ha kellően vastag az a hőszigetelés, akkor semmiféle gondot nem szabad hogy okozzon, max a hőhíd elvisz valamennyit. Nekem is lesz indítóprofil, mert így vállalták, és kétszer annyi melódíjat nem fogok másnak kifizetni, aki könyv szerint csinálja...
De eszembe jutott egy megoldás, hagyd ki az indítóprofilt, kezdjék felülről, megoldható? Aztán alul valahogy a legalsó táblát hálóval együtt teszik fel, és behajtják mögé... vagy alá, vagy vízorros élvédőt tesznek, arról ugyan úgy le fog csöpögni a víz, mint az indítóprofilról.
Vagy vízszintbe felcsavarnak pár tetőlécet, erről indítják az alsó táblát, és ha ragad meg át van kenve az alsó tábla teteje hálóval meg ragasztóval, vagy amikor megköt a ragasztó, akkor leszedik a léceket, és megy rá a vízorros élvédő, azt úgyis a tábla aljára kell hajtani, van 10*15cm-es, leragasztják oszt csókolom, ezerszer jobb mint az indítóprofil.
Amúgy a mi házunkra az indítóprofil kb. 20-60 ezer forint, attól függően hol veszed. És 120-130 ezer a 8 cm xps, szóval olcsóbb nem lesz... én egy méter magas lábazatról beszélek, erre megy az xps, mivel neked nem így lesz, így nem is jöhet szóba az xps, csak a különbségről írok, hogy max vékonyabb xps-el lenne olcsóbb.
Zsákos és zsákos között állítólag komoly különbségek vannak, főleg a műgyanta tartalom terén. Amelyikben sok jó műgyanta van, az állítólag ragad bármihez, ami nem poros vagy zsíros.
1 db 8cm XPS lap 2263Ft azaz: 1132Ft / 2,5m (30cm magasan illik tehát 1 tábla 2,5m hosszan használható)
Ez 100Ft / 2,5m különbség. Egy átlagos kádárkockán ez 13,5 m2 2000Ft/m2 munkadíjjal is csak 28000Ft-al több összesen. Csak az az aluprofil egy jó nagy hűtőbordaként a lábazati szigetelés meg egy paplanként van jelen. Ha ráadásul az aluprofil a téglára is kerül még későbbi gondok is lehetnek bent.
Én visszavinném a tüzépre és kicserélném 6-8cm XPS-re és a homlokzati szigetelést a lábazatira ültetném.
Üdv Olvtársk ! Ha minden igaz hétfőn kezdik a szigetelésem elkészítését (10cm grafit reflex,baumitos rendszer)!Olyan kérdésem lenne,hogy a falaimnak csak a felső traktusa lesz beszigetelve , az indító sin aljával mit kezdjek ,hogy színezni lehessen ,mert az lesz a kontur a régi/új szigetelt rész között ?:-)
Azért van, aki megpróbálja, ahogy annó a miénken is a kocsmából, vagy honnan felfogadottak. Nyomásra érezni, hogy mozog néhol , a dübelek tartják, na meg a hálós vakolat. :(
Ezért is kell majd még rá eps, és az egészet rendesen rögzíteni.
Ok, itt volt videó az összerakásról és az alapján elég egyszerűnek tűnt (maga a videó 1p és abból 30mp csak a termék designja). Az ablakon már most ki van alakítva hely a külső rolónak (felül műanyag akasztó, alul kampó), ez a titka. Okos dolog, hogy ezt anno direkt így csinálták.
nézd meg jól a szerelési utasítást, mert a Veluxét pici bizbaszok felszerelsével (pici csavarokkal) lehet megoldani. Majdnem műszertechnika és milire pontosan kell dolgozni. De eszes szerkezet mert a rolló ott áll meg ahol akarod.
Igen, nekem egyértelmű volt, aztán amikor írtál, akkor jöttem rá, hogy nektek nem feltétlenül :). Most az ablak gyártója által ajánlott külső roló-rács tetszik, 14e Ft, azt hiszem, belefér. Ha meg mégsem jó, akkor még mindig jöhet a fólia alá :).
Az erősítést tudom, ismerősnek a kocsin volt ilyen. Elég drága autó, mégis megbízott benne, hogy nem karcolják, törik össze, ha az a fólia rajta van.
Tehát amikor "hőszigetelő fóliázást" írtál, akkor nem hőszigetelő (anyag) fóliázására gondoltál, hanem ablaküveg fóliázására. Elnézést, nem találtam ki a gondolatodat :)
Az üvegek hősugárzási tulajdonságai valamennyire megváltoztathatók egy speciális felülettel (lásd: low-e réteges üvegek). Ezeket a rétegeket az üveglapra általában gőzöléssel viszik fel. Amelyik üvegen nincs ilyen gőzölt low-e réteg, azt helyettesítheti egy megfelelő fólia.
Érdekesség: léteznek erős ablakfóliák is, amelyek betörésvédelmi és/vagy balesetvédelmi feladatokat (is) ellátnak,
némelyik ilyen fólia annyira erős, hogy a MABISZ hivatalosan is elfogadja vas rács helyett.
Köszi, igen, nézegettem ezeket is. A fólia annyiban egyszerűbb, hogy az előző tulaj már rakott fel egy belső rolót, a két roló esetleg összeakadhat. Ehhez képes a fóliánál hirdetett verzió nagyon egyszerű és viszonylag olcsó is... kérdés, hogy hol az átverés :)
Hát visses, hogy a "Tekintsd meg a BME méréseit az energiamegtakarítás mértékéről." link alatt egy amerikai mérés van, amerikai mértékegységekkel :)
Abban van két konkrét (de ki tudja mennyire megbízható) adat, az SHGC 0,64-ről 0,21-re csökkent, ami azt jelenti,. hogy az ablakot érő napsugárzást 100%-nak véve a fólia nélkül a korábbi 64% helyett 21%-a jutott be.
Amiről nincs infó, de fontos lenne, hogy milyen az infra/láthatóra az SHGC (ezeket is SHGC-vel jelzik, valami index-szel). Mert ugye ha a látható fény is lecsökken, akkor sötét lesz bent.
A baj, hogy ez fűtési időszakban is igaz, tehát többet kell fűteni, ha nem fűt a nap. Van ugyan némi hőszigetelő hatása is, de minimális. (kb. U=0,3-at csökkent)
Szakik! Ha én purhabbal akarom ragasztani az EPS-t, de ragasztó ugye kell a hálózáshoz, akkor mennyi ragasztót rendeljek-vegyek/m2? Ugye asszem 5kg/m2-rel számolnak alapból, ha azzal is ragasztom a lapot.
Tetőtéri ablaknál mi a véleményetek a (hőszigetelő) fóliázásról? Van értelme, megfog valamennyit a hőből? Sok olyan oldal van, ahol azt írják: 40-60%-ot is megszűr, de nekem ez soknak tűnik. Mi a trükk? Vagy nincs trükk?
Sötét árnyalat helyett világosabb árnyalatú festéstől csupáncsak kb 5-10 fokkal lesz "hidegebb" a garázsban, szóval csak egy kicsit lesz kevésbé pokoli az időjárás odabenn :)
A közhiedelemmel ellentétben
óriási különbségek vannak a különböző felületek hőelnyelése között:
sötét árnyalatok <-> matt fekete - hatalmas különbség
világos árnyalatok <-> fényes fehér <-> tükröző felület - szintén nagy különbségek.
A laikusok viszont hajlamosak azt hinni, hogy pl a barna szín ugyanúgy nyeli a hőt, mint a matt fekete, az okkersárga meg ugyanúgy veri vissza a hőt, mint egy profi hőtükör :)
Szóval a világosra festésnél jóval hatékonyabb, ha a garázs teljes külső felületét letapétázza hőtükörrel :) de az átszellőztetett vastag légrés+nád ennél hatékonyabb szerintem.
A barna lemez felszíne napsütésben felmelegedhet akár 70 fok fölé is.
A nád napsütésben felmelegedhet 50-60 fok közé is, ebből valamennyi hőt átad az alatta HOZZÁÉRŐ lemeznek.
Egy fokkal jobb a helyzet, ha a nád NEM ÉR HOZZÁ a lemezhez, hanem van közöttük egy vékony légréteg.
De a legjobb, ha ez a légréteg nem vékony és nem áll benne a levegő, hanem jóvastag és folyamatosan átszellőzik. Ha ez az átszellőző légréteg legalább 10-20 centi vastag és a nád annyira sűrű, hogy sehol nem süt át közötte a nap (tehát a garázs vasát egész nap sehol nem érinti napsugár), akkor a garázsod hőmérséklete akár megegyezhet a levegő hőmérsékletével, tehát pl délutánonként akár hűvösebb is lehet, mint a lakásod :)
van egy 5 x 3 m-es fém mobilgarázsom sötétbarna színben, ami nyáron gyakorlatilag használhatatlan olyan meleg van benne. :(
Véleményetek szerint, ha kívülről 3-5 cm-es dísznád padlóval körbe bevonnám (a tetejét is) hogy a nap gyakorlatilag nem tudná sütni a lemezt az érne valamit?
Úgy gondolom a belső szigetelésnek nem sok értelme van, a lemez előtt kéne "megállítani" a napsugarakat.
Még a vadszőlő befuttatásán gondolkodom, de egy kertész szerint a növény ki fog nyiffanni a meleg fémtől.
A kis csöpögések többnyire maximum fél decis (= 1-2 stampedli) picike "pocsolyákat" okoznak a fólián, melyek később fel is száradnak onnan, úgyhogy (habár nem vagyok szakember) szerintem elég némi átfedéssel leteríteni.
Ennél nagyobb becsöpögések esetén meg tessék a tetőt kijavítani ott :)
Nekem pontosan így van rögzítve egy 40m2-es terasztetőm a ház oldalához, 15-ös nikecellre. Méterenként van dübelezve kb 40cm hosszú dübellel. Semmi gond vele.
A palák közt becsöpög, mikor az eső nagy széllel jár. A páraÁTERESZTŐ fóliákat össze kell ragasztani, vagy hogy akadályozható meg, ne csorogjon közéjük a víz?
A rozsdamentes acél anyagú menetesszárak anyaga sokkal kevésbé vezeti a hőt a mezei vashoz képest. Szóval ha mindenképpen muszáj vasat átdugni a hőszigetelésen, az lehetőleg legyen rozsdamentes acélból.
Meggyőztél. :D Sose vonzott különösebben a játék a tűzzel, az én koromban meg már nem kezdem el. Szóval simán rá lehet lépni az EPS-re évente egyszer, és nem lesz baja. Mert a hungarocell tetején járkálást se próbáltam még. Na megyek, utánaolvasok, hogy milyen fóliát kell az üveggyapot (és hungarocell) fölé teríteni, ha fölötte szigeteletlen palaborítású tető van, szellős padlás.
Sakret vékonyvakolataival milyen tapasztalatotok van?
Az alap műgyantás vakolatuk megfelelő minőségű? Vagy érdemes a drágább szilikát illetve szilikongyantásat feltenni? Ez utóbbiakra a jobb páraáteresztést írja, ami EPS esetén annyira talán nem lényeg.
A kiírt anyagigény a műgyantás esetén 2,2 (dörzsölt) illetve 2,5 (kapart) kg/m2. Ez megfelel a valóságnak? Jó lenne nem túlvásárolni az anyagot, de az sem lenne jó, ha kicsivel is kevesebb lenne a kelleténél.
A terasznál meglévő pergola/vagy tetőnek a falon lévő tartó gerendáját Ti levennétek szigetelés előtt? Vagy szigeteljék le , és utána egy újabb gerendát/tartót erősítsek a falra ami tartja a pergola gerendáit? Nyíllal jelöltem miről beszélek...
A gerendákat úgy is át kell helyeznem a polikarbonát tető miatt. A jelenlegi távolságuk nem jó.
Több oka van: nem az eredeti sima betonra és osb-re kerül, hanem a lebitumenezett, hullámos felületre, meg az szintén szigetelőlemezre rakott xps csíkokra. Egyébként is tele van résekkel, hézagokkal az egész, ha csak rárakom a lapokat, attól még vígan járkálhat a levegő. meg esetleg a víz is. Ráadásul az utólag rámelegített lemez miatt a homlokzati szigetelés jó pár helyen összeolvadt a vakolat alatt, félöklömnyi lyukak vannak.
További ok pedig az, hogy nem lesz csavarozva, dübelezve is, lent legalább is biztosan nem.
Ahogy írtam, a legtisztább ügy lett volna leverni az egészet a betonig. De akkor a szakik másképp döntöttek, nekem meg fingom nem volt arról, mi, merre, hány óra.
Nagyjából már elmeséltem az elcseszett és lehetőségek szerint rendbehozott házunkról.
Most azt találtam ki, hogy a meglévő és külön vízszigetelt lábazatot xps lapokkal kihoznám egy szintbe a homlokzati szigeteléssel, majd az egészre végig körbe rátennék a föld szintjétől induló egész tábla 5cm-es xps lapot. Így a jelenlegi lábazatot és a homlokzatot, átmenetet egyszerre fedné. Mindezt úgy, hogy nem sajnálom alóla a ragasztóhabot.
Persze így alul ugy 5 centis perem lenne, de ez a legkevesebb most, azt megoldom.
A lábazat a föld alatt is be lett burkolva xps lapokkal.
Tenném ezt azért, mert annó még a homlokzat-lábazat határát is elcseszték, még most, emelés után is lejjebb van kicsit a padlószint a homlokzati szigetelés aljánál.
Tudom, nem olcsó megoldás, de szeretnék már tutira menni.
Eredetileg csak a sima betonlábazat volt, a homlokzati szigetelés alatt sima 2x20 cm-es nikecell csíkkal, tehát csak a fele lábazat volt "hőszigetelve". Nem akarták leszedni, inkább levízszigetelték. Most így utólag jobb lett volna leszedni, és végig xps-t tenni, de akkor még nem mélyedtem el ennyire a témában.
Nem túl éles, a lányom kiakasztotta az objektívet, örültem, hogy ennyire össze tudtam rakni :D
Idén áprilistól aktuálissá vált a 0% kamatos energiahatékonysági beruházás magánszemélyeknek is, ezért készítettem egy topikot a két pályázattal kapcsolatban, hogy tudjunk segíteni egymásnak.
Mindenkit szeretettel várok a topikba, aki gondolkozik a pályázaton, és azt is aki már belevágott. Remélem tudunk majd segíteni egymásnak.
"A padlástereket ablakon keresztül szellőztetik !"
Rovarrácsos szellőző rések alul illetve felül (vagy csak egy kihagyott rés körben a verébdeszkánál), szellőzőcserepek, de ahol ezek közül egyik sincs, még annál a tetőnél is lehet sok-sok ezer pici szellőzőrés a cserepek illesztékei mentén.
A kevéske téli pára elhordásához elég néhányszor tíz köbméter légcsere.
Ezres nagyságrend csak azoknak kell, akik nyáron szeretnének valamivel kevésbé forró padlást a fejük fölé.
Okos dolog páraÁTERESZTŐ fóliát tenni közvetlenül a cserép alá, mert ha a fólia külső oldala mindenütt jól szellőzik, akkor a pára csak a fólián keresztül el tudja hagyni a padlást (hatalmas a felülete) a frisslevegős padlás-szellőztetéssel talán nem is kell foglalkozni.
Azért nem kell eldobni mindent, bár igaz, kényelem meg túlzott elővigyázatosság miatt is kerülhet fel az a fólia. És ha beázik meg beszakad a tető akkor mi van? Régen fogták és megcsinálták, mert muszáj volt. Most ott a fólia, valamennyit véd, nem kell foglalkozni, nem ázik meg a gyapot és kész, le van tudva. Nekem is kényelmesebb a tudat.
Én azt mondom, minden emberre jusson annyi hektár, amennyi őt és a rá eső állat,- és növényvilágot ellátja, ez lenne a legjobb. Amúgy meg a Föld majd megoldja, hidd el, nem fog elpusztulni.
Még ez a hat lépcsőfok sem kellemes, bár egy földbe sűllyesztett házat szívesen kipróbálnék.
Amúgy meg hidd el, ez az ,,ősi'' tudás amiről beszélsz, maximum 300 éves... meg kell nézni hogy fejlődtek a házak, a tipikus parasztház nem olyan régi dolog. A többiről meg nem tudni, milyen messziről hoztuk magunkkal, pl. ételek.
Mondjuk a múlt kutatását lehetne erőltetni, mert pl. a finnugor elméletet a finnek már évek, ha nem évtizedek óta téves iránynak gondolják. De hát múltat kutatni ebben az országban nem lehet, sőt egyenesen tilos... persze, vannak baromságok, mint hogy a magyarok 8000 éve a Föld minden táján jelen voltak, meg ők voltak Atlantisz népe, de pl. a szerb piramisokat szívesen megnézném, és egy hiteles szakértői csoport véleményét meghallgatnám. Azért hiteles, mert a mostani ,,tudósok'' egyszerűen nem hitelesek, aki a finnugor elméletet erőlteti amikor megmondták hogy téves, az egyszerűen nem hiteles... vagy ott van az a párszáz év kiesés Atilla hun vezér idején. Számos forrás egyértelműen állítja, egymást megerősítve, hogy bizonyos történelmi eseményekhez köthető a honfoglalás előtti korszak, tehát előbb kellett történnie. A kettős honfoglalás elméletét többen ismerik és tartják nagyon valószínűnek külföldön, mint idehaza...
Ez az un. másodlagos csapadék védő fólia , mint a nevében is benne van, az elkerülhetetlen csapadék bejutás ellen véd. Amikor még nem vagy ritkán építették be a padlástereket bejutott nedvesség hében - hóban. semmi gond a szellős padláson ezek gyorsan felszáradtak. ezért is szárítottak fenn a padlásom, mint a nagy költő mamája is.
Tehát megfelelő méretű ablakok nyílások.
Aztán jött a tetőtérbeépítés.
Valahogy így : tetőtér - burkolat -párazáró fólia- hőszigetelés ------ itt mivel hideg van a víz lecsapódik egy tér--- tehát kiszellőzés aluról felfelé - a kérdéses másodl. csap védő fólia - héjalás.
Az egyik szomszéd páréve felújította a tetőt. Az elhagyta azt az ellenlécet. Rá a szarufákra a fóliát, rá a lécezést és rá a cserép.
A másik szomszéd pedig . a szarufákra rá a fólia, rá az ellenléc és rá a cserépléc és rá cserép.
Itt a cseréplécek és a fólia között van egy függőleges/ferde csatorna amin felfelé áramlik a levegő - ha nyitott kiszellőzik.
Mi van a fólia alatt ? Oda is lecsapódhat a nedvesség , azt pedig kiszellőztetik a padláson keresztül .
Amúgy csak szigeteletlen padlástérről írtam. Hogy hogyan lehet pormentessé tenni !
De ha nincs ott az a műanyag, akkor előbb-utóbb elázik a gyapotom :D a cserépre is lecsapódhat a pára, igaz annyit ki kéne bírni a gyapotnak.
Amúgy egyetértek, a régi tudás tényleg nagyon hiányzik. De ettől a tetőfóliától csak nem kap rákot az ember, max ha reggelire fogyaszt belőle pár négyzetmétert...
Van 1.5cm vastag lap és tényleg klinkerburkolat, azt 18oo fok felett égetik ki és valami nagyon spéci (a gyár által szállított) ragasztója van és tényleg talán 3% a vízfelvétele és a malter sem köt hozzá. Fugázásnál legalábbis nem.
Ha belga-hollan-német klinker tégla, akkor annak még kisebb vízfelvétele van.
"mert akkor nem így oldották volna meg a szakemberek."
Szakemberek nincsenek, csak értékesítők!
A világ rossz irányba halad, de nagyon, a régi tudást kéne újra tanulni, nem a hülyeséget ragozni! Műanyaggal telerakni a tetőt, meg mindent, aztán csodálkozunk, hogy 40-50 évesen kivonulunk a temetőbe.
Mert a padláson volt az állatok téli eledele, így ha az állat éhenpusztul, akkor a paraszt is ;)
Az említett tetőfólia páraáteresztő, és a fólia meg a cserép között ott van az 5cm-es légrés a teljes tető felületén. A szellőző cserepek meg kb. 2-3 méterenként vannak.
Több ezer levegő nem tudom hogy megy át rajta, de valahogy biztos megoldja, mert akkor nem így oldották volna meg a szakemberek.
"kliker tégla, akkor annak a vízfelvétele csak pár százalék, szerintem semmiféle ragasztó nem fogja rá tapadni"
Valamivel azért a klinker téglákat is odaragasztják a falhoz... :)
gondolom valami műgyantás tartalmú ragasztóval.
A polisztirol ragasztók között is van olyan tudtommal, aminek az átlagosnál magasabb a műgyanta tartalma, ez gondolom jobban ragad a klinkerre is.
A ragasztóHAB meg egész biztosan jól ragad a klinkerre is.
Ráadásul ha van esze, akkor a hőszigetelés előtt a klinkerek fugáit síkba vakolja (a nemkívánt hőszállító légáramlatok ellen), tehát a ragasztandó felület kb harmada nem is klinker felület lesz, hanem jól ragadó vakolat.
Ha a padlástérben nem cserélődik a levegő, akkor ott páratorlódás lehet (párakicsapódás-csepegés, hőszigetelés-vizesedés, gerendakorhadás-leszakadás). Egy "pormentes" padlás igenszar padlás mind hőszigetelés, mind páratechnika szempontjából. Átlagos cs.ház esetén télen óránként legalább 50-100 m3 levegő cserélődjön, nyáron, napsütéskor óránként több EZER köbméter légcsere sem túl sok.
"Ha a padlásra leterített gyapotot nem fedem le valamivel, akkor előbb-utóbb, de inkább előbb úgy telemegy porral"
Poros üveggyapot = javított hőszigetelésű üveggyapot
Hol itt a probléma?
"rossz lesz ránézni"
Te a vendégeket fel szoktad vinni a padlásra, hogy esztétikailag véleményezzék a hőszigetelés felszínét?
Egyébként ha letakarod a hőszigetelést, akkor is le fog szállni ugyanannyi por ugyanoda, tehát pont ugyanolyan "rossz lesz ránézni".
Kivéve persze, ha évente felporszívózod a padláson a fólia felszínét :)
"de a szigetelőképessége is csorbul szerintem."
Egyszer nézz meg közelről egy pormacskát/porcicát: maga a tökéletes hőszigetelő anyag, jobb, mint maga az üveggyapot. Miből gondolod, hogy ha egy hőszigetelő anyagra rászórsz egy másik hőszigetelő anyagot attól a végeredmény rosszabb lesz?
Amit elmondtál, azt mind megszokták csinálni akiknek kevés az eszük :D a régi parasztember meg szellőzőket rakott az oromfalba, meg a cseréptetőbe bádogból, olyan nagy hangsúlyt fektetett a padlás átszellőzésére!
Na kapok én ezután hideget-meleget! Jöhet eső-hó! :)))
Rovarölő felesleges, a régi fába már nem megy bele semmi. Szerintem.
Cserép le, tetőléc le [opciós esetben régi, felesleges kémény(ek) le, esetleges új kémény fel], cseppenőlemez körbe fel a szarufákra talán, hogy erre fusson le a fóliáról lecsörgő esetleges víz, tetőfólia fel, erre + a szarufákra dupla ellenlécezés hogy szellőzzön (5cm rést szoktak hagyni), erre a cserépléc, (lehet van még egy lécsor, nem tudom hirtelen) és arra a cserép, arra meg a bádogosmunka ha cserépen keresztül csövön jön be a villanyos betáp, tetőablaknál vagy kéménynél, vagy kéménykibúvónál, ha valami állat fekete ember előírná...
Ja, meg ugye rovarháló is kell, hogy a szellőzőrészen ne menjenek be a bogarak, meg ha hullámos cserép lesz, akkor még valami fésüs bizé is a madarak ellen.
Keress rá a Bramacnál, le lehet tölteni egy leírást, hogy is ajánlott végezni a cserepezést, minden benne van. Elvileg a legtetején át kell hajtani a fóliát, és úgy megy rá a kúpcserép, ami alá meg úgy kell rámelegíteni a kúpcserép alátétet... a fene sem emlékszik már hogy volt...
Van jobbos-balos lezáró cserép is a szélekre, ha nyeregtetőről beszélünk, de meg szokták oldani bádoggal, mert olcsóbb. Ha egy másik tető fut neki a háznak, amit szintén cserepeznek, akkor meg érdemes előbb szigetelni, mert marha rondán fog kinézni, ha később teszik fel a szigetelést, az új tető mellé/fölé... mert a pár éve feltett bádogot leszedni nem fogják, tetőléceket elvágni nem fognak, fóliát is lehet vágni kéne. De ha felszeded előre és megoldod magad, akkor meg lehet oldani szépre is a pl. tűzfal szigetelését az új tető elkészítése után is...
Csak azért, hogy vitatkozzak, mert a véremben van! :)))
Ha a padlásra leterített gyapotot nem fedem le valamivel, akkor előbb-utóbb, de inkább előbb úgy telemegy porral, hogy rossz lesz ránézni, de a szigetelőképessége is csorbul szerintem. Cserepes régi tetőm van.
Ha a párafékező réteget nem tudod olyan helyre tenni, ahol a hőmérséklete mindig harmatpont felet lesz, akkor egyszerűen nem alkalmazol párafékező réteget és viseled ennek valamennyi negatív következményét. Ha szerencséd van, akkor a párafékező réteg elhagyásának csak csekély negatív következménye lesz, pl télen egy picivel többet kell párásítani a lakásban ahhoz, hogy pont kellemes legyen a levegő.
Oké, de akkor nem viszi ki a huzat a szemcséket a kertembe? Nyilván kellene valami burkolás rá...
...meg alá is, amit utóbb írtam:
"Alá abból a szempontból tennék, hogy ne potyogjon az üveggyapot-törmelék le a fadeszkák közt a plafonra. Ezt ráadásul többen is ajánlották és magam is támogatom mindenképpen."
Van a házunkon klinker(?) téglával burkolt rész, erre hogyan lehet a hőszigetelést ragasztani? Milyen előkészítést igényel? A fugákat ki kell vakolni síkba? Vagy így is rá lehet tenni?
"Korábban arról volt szó, h FA mennyezetre ne kerüljön a szigetelés alá párazáró fólia, mert a fa elrohad. Mit értettem félre?"
Azt érhetted félre, hogy nem fa MENNYEZETRŐL volt szó, hanem fa FÖDÉMRŐL. Egy laikus szemében a kettő ugyanaz, a valóságban viszont óriási hőszigetelésbeli különbség van egy vékony deszkaréteg (fa mennyezet) és egy komplett födém között. Egy vékony fa mennyezetre terített párazáró fólia hőmérséklete mindig harmatpont felett lesz (alulról vékony deszka + felülről vastag hőszigetelés), mert a lakás hője mindig melegen fogja tartani a fóliát a vékony deszkarétegen át, ezért soha nem fog víz kicsapódni a fólia alján. Ha viszont a párzáró fólia és a lakótér között egy vastag (=jól hőszigetelő) fa-födém van, azon át már sokkal kevesebb hő jut el a fóliáig, így az nagyon hideg időben akár harmatpont alá is lehűlhet (tehát a fólia alja vizesedhet a kicsapódó párától).
Első szabály: a lakást minden irányból marhajó párazáró réteg/fólia vegye körül.
Második szabály: ha a párazáró téteget csak olyan olyan helyre tudod tenni, ahol (pl nagyon hideg időjárás esetén) előfordulhat, hogy a réteg belső felülete harmatpont alá hűl (=vizesedés), ott sürgősen felejtsd el az első szabályt.
Alá abból a szempontból tennék, hogy ne potyogjon az üveggyapot-törmelék le a fadeszkák közt a plafonra. Ezt ráadásul többen is ajánlották és magam is támogatom mindenképpen.
Próbáltam visszakeresni, konkrétan azt nem találtam. Viszont másik hasonló hozzászólást tövv ízben is. pl 79918 Nagyjából a lényeg mindnél az csak pepitában vagy csíkosban. Laikusként pedig logikusnak is tűnik a feltevés.
Mi történik, ha az üveggyapot alá és fölé is páraÁTERESZTŐ fóliát teszek? A padlás egyébként huzatos. Tehát a tetejére is mindenképpen kell valami
Az iparosom kereste meg, mert nem tetszett neki ahogy feltapadt az első réteg. Főleg hogy az lenne egyben az ágyazó réteg is. Azt mondja olyan, mintha le akarna fordulni. Ezért most felhúz egy vékony alap réteget, elsőre.
Utána ányazó réteg. Utána még egy réteg, (nikecelnél is így dolgozik) tükör simára dolgozva. Nagyon szép a felület és nem utolsó sorban, nem okoz kárt benne a jég. (legalább is az eddigi tapasztalatok azt mutatják)
1. A közvetlenül a padlás fa részére rakható párazáró fólia lehet hőtükör fólia?
2. Nem vitatkozni akarok, csak valahol egy régebbi itteni hozzászólásban olvastam, hogy pont ezért nem szabad a fadeszkákra párazárót rakni, mert a lakótérből felszálló pára nem tud hova elmenni, ezáltal a födém fog berohadni. Most akkor mi az igazság? Hova kerül a pára?
Most veszek egy házat, ami fa födémes. Mielőtt beköltözöm, szeretném leszigetelni. A hagyományos fadeszkás megoldás, a hézagok között meg potyog le a salak, vagy mifene van rajta. Terv szerint üveggyapot guriga lenne ráterítve. Lehetőség szerint járhatóvá is tenném (párnafa+osb). A fontos kérdés, hogy mi kerüljön a fadeszkákra a gyapot alá úgy, hogy ne potyogjon le a résekbe az üveggyapot, viszont a lakótérből felszálló pára elmenjen? (Mielőtt felvetésre kerül, nem, a lakótér nem lesz álmennyezetezve!)
Üdv, gyors kérdés. Azaz kettő, bár egyik nem érint :D
Tényleg penészedhet a padlónál a fal, ha a falon lévő meg a lábazati hőszigetelés nem egyenlő vastagságú? Nálunk nincs penész, szellőztetünk, reméljük nem is lesz :D
2, 12cm grafitos mennyi sima eps-nek felel meg? Mennyi értelme van többet rakni? Árban ugye nem vészes a különbség, de jutna másra ha maradna.
A rajzból nem értem mi van szigetelt, és nem szigetelt térben. De kérdés a nem szigetelt térbeli hőnyelő tartó idomot lehet-e hőszigetelni kellő hosszon, ha ez nem okoz használatbeli akadályt.
Hőszigetelnék az ősszel, úgy terveztem, hogy 15cm a falra, 12 a lábazatra, de ebben az esetben hogy oldjam meg a hálóvisszahajtást, és az élvédőt, indítósínt nem akarok, vagy legyen 12 cm a falon is és hálózzam egybe a lábazattal. Jelenleg a lábazat egy síkba van a vakolattal, a falazat régi b29-es blokktégla. Érdemes vastagabbat tenni, vagy elég a 12cm is?
A képen látható szigetelt épületrész csatlakozik egy nem szigetelt épületrész, ami valószínűleg a sávalapon és a lábazaton keresztül szívja ki a meleget az épületből. Ha kitörném a lábazati zsalukövet a szigetelés mellett (nyillal jelölt rész), az segítene a hőszigetelés dolgon vagy pedig veszélyeztetném az épület állékonyságát és hagyjam az egészet a csudába?
Családi házról letépett szigetelés is van fenn a neten, de azt nem találtam hirtelen.
Mindenki el tudja dönteni, hogy a rögzítésre mennyit szán. De ha leviszi a szél, akkor legalább magával tisztázza, hogy ezt bizony magamnak köszönhetem.
Igen, ez egy kis földszintes családi ház, ráadásul épületekkel körbevéve. Ha itt akkora szél van, ami leszedheti a szigetelést, akkor már nem állnak a szomszéd házak sem :D
Engem jobban aggaszt az, hogy a meglévő hőszigetelés nincs tökéletesen felrakva (finoman szólva). Ott, ahol meg lett bontva, a feltárásnál több helyen is, van, ahol fél méteres szakaszon el lehet húzni a faltól.
A második az érdekesebb, ott ahogy nézem a két réteg vált el egymástól és volt dübel is meg ragasztó is bőven. Szakik kielemezhetnék, hogy mi volt a hiba.
Persze ezek mind 10-20méteres felületek. az azért más nagyságrend, mint egy családiház.
Szerettünk volna a már fent lévő, rögzített 5 cm-es homlokzati hőszigetelésre még felrakni legalább 5 centit, de aztán másra jobban kellett a pénz. Ja, nem dübelezett, hosszú facsavarok vannak az OSB-be belehajtva a rögzítőtárcsákkal. (könnyűszerkezetes ház)
Most azon gondolkodom, hogy mi van, ha lapokat, amiket mondjuk kisebbekre vágok csak simán felragasztom a hálózott vékonyvakolatra megfelelő szerelő purhabbal és kész? Aztán majd ha nagyon ráérek, esetleg csavarozom is.
Egyébként meg le kéne verni a francba az egészet, az ajtók miatt ki lett bontva ugye a hőszigetelés is, na ott látszik (meg a hálózott vakolaton/ragasztón, azon gyönyörűen látszanak a vízszintes, függőleges csíkok), hogy fél centis rések vannak a táblák között és csak a polisztirol ragasztó ment be közéjük, semmi mással nem töltötték ki. Ami azt jelenti, hogy lentről fölfelé simán járkál a levegő, mert lent biztosan, de szerintem fent sincs lezárva rendesen. Illetve "természetesen" a hőszigetelést sem L alakban vágták be sarkoknál. Az már csak hab a tortán, hogy a táblákat a széleken sem kenték körbe, csak gombócokat b****ak rá mindenhol. Ezzel valószínűleg meg is válaszoltam a kérdésemet...
Lentről már le lesz zárva, mert a lábazati szigetelés rendesen meg lesz csinálva, fent pedig az osb felmegy teljesen a takarólécekig, a hőszigetelés is, de hogy ez mennyire zárt, azt nem tudni. És hát a vakolaton keresztül a réseknél akkor is megy szanaszét a hő...
1-2 felesleges dolgot felpakolnánk a padlásra és ha abból kéne valami akkor használnánk meg befőttes üvegek vannak fent, tehát évente 5x mennék fel körülbelül.
Lassan nálam is közeledik a hőszigetelés, jelen állás szerint SK kivitelezésben..
Néhány kérdés: sok helyen látom, hogy nem raknak fel vakolatot, csak a háló+ragasztó van, meg valahol olvastam hogy nem is kell feltétlen vakolat, úgy írták hogy homlokzatfesték vagy díszvakolat. Csak azért kérdem, mert valszeg netről lesz rendelve alaprendszer, meg látatlanba nem szeretnék színvakolatot rendelni, meg ugye jóval egyszerűbb áthengerelni színes festékkel mint vakolgatni..
Valahol mintha olvastam volna, hogy mészfestékre nem jó rakni a táblákat(?), honnan tudjam hogy nálam mészfesték van e a falon?
Lábazat: "dísztéglás" lábazatom van, erre mehet egyből az xps, vagy símára kell vakolni előtte? Utána az xps-re lehet vmi falburkolót tenni?
Ez a PUR-habos ragasztás mennyivel drágább kb mint a hagyományos?
Dübelezés: bár korábban volt róla szó, meg olvasgattam is róla, ez mennyire kell? HA PUR habbal rakom, akkor elhagyható? Ill elég lenne csak ott ahol süti a nap a falat? 12 centi grafitos lenne amúgy. Kb 3.5m a homlokzatmagasság.
Padlás szigetelés esetén megéri a grafitos lépésállóban gondolkodni vagy a sima is jó oda, jelenleg semilyen szigetelés nincs, ahol eddig érdeklődtem a simából minimum 15cm-t javasoltak, ugye mivel a grafitos jobb abból nem kéne annyi??
Gyors kérdés, mert nem sikerült a fórumon megtalálni: K38-as (Klíma 38) téglára milyen vastag szigetelést illik tenni? Kollégáék nem akartak, de most mégis szeretnének, így nem sok hely van nekik (gázcső, egyebek).
Igen, csak a vasbeton sokkal rosszabb (kb. 3,7 W/m2K), mint a Te kiinduló állapotod.
Az előző tulaj erre rakott 10 centi nikecellt, amivel máris kb. 0,36 W/m2K-lett a veszteség. Ez már azért sokkal jobb.
Erre ráraktam még a 10 centit, így lett 0,21 W/m2K. Ha 15 centit raktam volna, akkor munkában és pénzben is sokkal rosszabbul jöttünk volna ki (szét kellett volna szedjem a tekercset, így meg csak lefektettem) és a gázfogyasztásban nem sok különbség lett volna.
Ez volt az első szezonunk ebben a házban. Viszont ez a tél sokkal hidegebb volt, mint az előző években. Valószínűleg a födém szigetelés sokat számít, mivel felfelé megy a meleg.
Sziasztok. Ide is felrakom,ez a topic jobban pörög. Vácon eladó idén májusi gyártású Baumit Profi Contact ragasztó kb 72 zsák. Lefedve, fóliázva van tárolva.
1700m3 nem rossz. Nálunk 1890m3 fogyott szintén meleg vízzel együtt a 125m2-en és állandó 23 fokot tartva. Ebből csak fűtésre 1566m3 fogyott.
Májusban feldobtam még 10 centi gyapotot a födémre, mert a 20 centis vasbetonon a 10 centi nikecell elég karcsú volt, de ez már nem játszott bele a gázfogyasztásba.
"Pénzről nem volt szó, mivel addig nem akartam, hogy felmérjen, amíg nem tudom, hogy megcsináltatom-e."
Hm, a hőszigetelés (szinte) kizárólag a pénzről szól: elköltök 'x' forintot, hogy utána évi 'y' ft-t megspóroljak. Szal elég fura gondolkozás, hogy előbb eldöntöd, hogy megcsináltatod-e és utána esik szó a pénzről...
"Gondolom kicsit drágább mintha simán a falra raknák a gyapotot."
Nem feltétlenül. Ha kész a "keret", ahova be akarod fújni (nálad a légrés), akkor befújni már lehet olcsóbb, mint "falra rakni a gyapotot".
Mikor az ember kénytelen megcsinálni valamit, mert akinek kellett volna, sehol sincs...
Lépcsőbetonozás előtt vagyunk (most lettünk kész vele, ez tegnapi kép), felraktam még egy kis hőszigetelést, mert ezt többé már nem szedjük szét.
Illetve a földelőszonda kötődobozát semmiképpen nem akartam a már meglévő hőszogetelésbe belevágni, és valamikor úgyis megy rá még 5 centi, hát felraktam így.
Arról eddig nem volt szó, hogy anyagilag mivel járna mindez.
Mivel te sem írtál költséget, megint csak az ökölszabályt lehet nézni: minél jobban szigetelt egy ház fala, annál kevésbé éri meg a további szigetelés. És a tied egész jó, szal jó eséllyel soha meg nem térülő beruházással elérnéd, hogy aggódnod kelljen a pára miatt...
A nyugalomban lévő levegő jobb hőszigetelő,de nálad nincs nyugalomban (?).
Ezt nem tudom, remélem igen, mivel huzatot különösebben nem érzek sehol, de nem is nagyon figyeltem, hogy pl. a villamos dugajoknál van-e szélmozgás. Most nem érezni, de télen lehet más a helyzet.
Az az 1 rétegű gk nem tudjuk hogyan van párnafázva,de ha vízszintesen is van akkor elég nyugodt a levegő.
Ezt sem tudom, majd megpróbálom fotókon visszanézni.
A fólia páraáteresztő?
Ezt sem tudom, fekete....
A légrés kiszellőzik valahová?
Gondolom a padlástérbe, ezt majd megnézem.
Összességben akkor az a helyzet, ha nem mozog a levegő légrésben, akkor nem éri meg befújni, mert csak pénzkidobás és egy későbbi szerelésnél csak macera lenne.
Viszont ha van levegő mozgás, akkor megtérülhet, hisz az elszökő hőt meg lehet spórolni.
cca 140 nm nettó terület, 8 éves épület, így ha jól gondolom, számolom 14000 kWh az éves fűtésigény. Az elmúlt évben kb. 1700m3 gáz fogyott (melegvízzel együtt) 22-24 fok tartása mellett. Ez ha jól számolok, akkor 17000 kWh ami arra utal, hogy nincs különösebb levegő elszökés.
Félek nem teljesen értem amit írsz. Ha utólag fújatok a fólia és a gipszkarton közé, akkor az csak teljes kitöltés lehet azaz 10 cm. Ez a meglévő összesen 17 cm szigetelésnek több mint fele, tehát mindenképp kell számítás. A számításnál mit kell számoljak?
Adok vastagságot, nem gondoltam hogy ez számít.
gipszkarton 1,25 cm
légrés 10 cm
fólia ?
kőzetgyapot 10 cm
osb 1 cm
EPS 7 cm
A kérdés, hogy a 10 cm légrést belülről befújjással feltölteni ásványgyapottal az jó hőszigetelés szempontjából vagy inkább kockázatos egyéb okból.
Ezért is írtam, hogy van gáz. Az áttervezés, készülékcsere, turbós kémény, engedélyeztetés is tetemes költség, de kevesebb, mint bevezetni a gázt. A gáznak van azonban egy nagy hátránya: nem állítható elő házilag. Ellentétben a napenergiából nyert kW-kal.
Mivel van egy dög nagy pince (45m2), kazán, hőszivattyú, puffer tároló bármi vígan elfér és nem vesz el értékes lakóterületet. A kazánház, széntároló, műhely, garázs viszont ezzel az átalakítással egy garzon lakórésszé avanzsálna. Inkább lakjon a házban ember, ne autó, nem igaz?:D
Igen, én is ettől tartok, bár 0,2-es átlag már nem átlagos. Jobb annál. A passzív szint kifűthető/lehűthető a szellőző levegő hangolásával? Ez mondjuk nem az és lehet nem is lesz a közelében, hisz nem új építés, csak átalakítás/korszerűsítés.
"Az előtétfalnak lehet akár teljesen különálló alapja is, de ahhoz komoly alapozás kell alája (tehát profi tervező és korrekt munkások). Szerintem maradj a hülyebiztos megoldásnál, amikor egyben van az alap."
Innen indultunk. Minek a szigetelés alá alap?
"A B rajz csak valami vicces nyomdahiba lehet."
Nyilván ez csak egy kézi skicc. A lényeg az lett volna, hogy vasalva, ferdén alátámasztva nem fog kelleni a teljes alap vastagság lefelé. Statikailag megtervezhető, bár kivitelezni nem lenne egyszerű. Egyébként meg nem teherautókat kell tartania csak az előtétfalat.
"Ha spórolni akarsz, akkor villámgyorsan felejtsd el a nehéz (=erős alapra szoruló) előtétfalat, létezik egy rakás hasonló, de könnyű megoldás is, amihez nem szükséges alap."
Pattintott kő és téglaszelet is megoldás, az még előtét nélkül is elmehet (fennmarad), de nem lenne olyan szép. Vagy valami nagyon ügyes kezű kőműves kell hozzá.:D
"talajon fekvő padlóban nincs hőszigetelés -> az építtető hülye"
Ez nem ilyen egyértelmű. Van olyan vélemény, a cikket idéztem is már itt párszor, miszerint az elfogadható fűtési költség növekedésért cserébe lényegesen komfortosabb a kuckó nyáron, mert a padló + az alatta lévő talaj tömeg besegít. A cikk szerint a mérleg pozitív. Persze komoly alap melletti szigetelés mellett.
"a kényszer (központi) szellőztetés is tervben van. Azzal lehetne kombinálni a fűtés/hűtést valóban, de ott meg nem mozog annyi levegő... ha jól értem, csak az átmeneti időben kellene"
Átlagos hőszigetelésű/méretű háznál a szellőzőlevegő a csúcs fűtési/hűtési hőigénynek csupán kb tizedét képes leszállítani, de még az átlagos hőigénynek is csupán a negyedét képes szállítani, tehát kevésbé zimankós napokra/rásegítésként is erősen halovány ez a terv,
én nem költenék egy fillért se ebben az irányban (szellőző levegő fűtése/hűtése).
Viszont hamár benn van a házban a gáz, akkor én nem vetném el azt sem a lehetőségek közül. Ha VALÓBAN marhajó egy ház hőszigetelése, akkor szinte tökmindegy, hogy azt a kevéske hőt milyen fajlagos árú energiahordozóból állítod elő (és menyire vacak hatásfokú fűtőberendezéssel) és végső soron a gáz mégiscsak sokkal olcsóbb, mint a villanyfűtés.
Eszembe jutott a tartály-rejtő paraván inverz változata is:)
a tartály felett a helyiség mennyezetére felfüggesztünk/lelógatunk egy nagy (vas/kpe/stb cső) karikát vagy negyedkör-ívet, majd ezt mintegy függönykarnisként használva rálógatunk akármit, ami körülveszi a tartályt (megtartva a hőszigetelés mellett a szellőző légrést). Ez a "függöny" lehet szövet, fém, műanyag, akár párazáró, stb
3-4-5kW -15 fokban? Hmm. Jó kérdés. Számolok majd. Egyelőre átépítés van terítéken, nagyon csak elméleti számok vannak. Meg méretek. Eltolt szintes ház, 3 erkély/loggia, fél ház alatt pince, földszinten nincs szigetelés, sőt kívül csak a lakószintek mellett volt (alap nincs szigetelve), azaz a jó eredményhez a járdát is fel lehet törni. Egyelőre 0,2-es átlagos fallal csinálok majd egy táblázatot.
A klíma (levegő-levegő hőszivattyú) egy okos megoldás, de nem szeretem a levegő forgatás/huzat+zaj miatt. Tudom vannak elvileg huzatmentesek... Az új nyílászárók miatt a kényszer (központi) szellőztetés is tervben van. Azzal lehetne kombinálni a fűtés/hűtést valóban, de ott meg nem mozog annyi levegő. Félő, hogy egy nem passzív házat a szellőző levegőre rásegítéssel nem lehet kifűteni. Bár ha jól értem, csak az átmeneti időben kellene szerinted, a kemény hidegekben meg menne a padló/fal/mennyezet fűtőháló akármi COP1.
Nem vagyok gáz párti, de már van. Nem kell bekötni, csak áttervezni. Radiátoros rendszerbe már nem ölnék pénzt, viszont az alacsony hőmérsékletű felületfűtéses rendszer elég nagy meló és pénz.
Ha van napelem, akkor mi az önköltségi ár? A napelemes rendszer amortizációja? Egyébként a számla 0-s ideális esetben, nem?
úgy voltam már vele (amiket amoda olvasgattam), hogy a golyós lesz a tuti. mert emezeket rakjam így, rakjam úgy, ilyen ágba, olyan ágba. kis lejtés legyen, vízszintes legyen. gumis vagy sem, rugós vagy lengő.
a gordiuszi csomót megoldottam :)
a kőzetgyapot nem drága, és szépen körbe is lehet tekerni, ahol meg szükséges, szépen lehet szakítani és vissza illeszteni
- pl simán felrakható rá laminált padló alá való alátétlemez, számos színben kivitelben kapható (1-3 mm) és filléres, jól néz ki (már akinek megfelel), van padlófűtéshez is páraáteresztó formában is.
- vékony PVC padlóval tekered körbe, de úgy hogy alul felül ha aggódsz a pára miatt (nagyon hideg helyiségben tényleg nem elvetendő probléma) az tudjon távozni. Azaz csak a palástot. Ez esztétikailag elég jól fel tudja dobni, és nem egy drága buli a vékonyabb fajta, és tök jól takarítható, valamennyire kemény így van mechanikai védelme is, ha van rá igény.
- veszel rá kapható EPS-ből készített héjat, és legletteled, amivel akarod. Ennek hátránya, ha valamiért bontani kell az nagyon nem egyszerű móka lesz adott esetben
- láttam már padlófilccel betekert változatot is, mondjuk azt macerás takarítani ha koszos lesz és le is akarod takarítani. Kérdéses mennyire számít az esztétika, milyen helyen van.
ja! a kazán felé sem engedem, kövezzetek meg, de ott is figyel egy golyóscsap :)
és hogy témánál legyek, jött ma a kivitelező, sikeresen egyeztettünk mindent. azon kicsit meglepődött, hogy kértem a vízszigetelés kihagyását. mármint hogy át ne legyen vakolva, mert harapok:) eleinte nem értette.
korábban ezek szerint úgy csinálták, hogy a kilógó szigetelést levágták, aztán ahogy esett úgy puffant alapon kenték a ragasztót
külön épület (kazánház és nekem műhely), 40-45-ös falak, szigeteletlen tégla. felül talán 1-3 fok, középen 1-2 fok, alul nem igazán lehet észrevenni :) ez nem 24 óra, hanem este 9-től reggel 6-ig.
azt azért megfigyeltem, hogy ha nem is megy a lakásköri, előfordul, hogy mégis szív egy kis vizet a pufiból, mert melegek a csövek a lakásban...(???)
úgyhogy golyóssal elzárom az előremenőt. ilyenkor mintha nem is volna hűlés...
Szeretnék hőszigetelni egy 70-es években épült "kádár kockát", most keresem a megfelelő anyagokat 15 centis grafitos eps-t a lábazatra pedig 12 centis xps-t gondoltam.
Megnéztem több webáruházat, találtam egy egészen olcsót, kinek mi a véleménye róla?
Egy hideg pincében lenne a két tartály, leghidegebb amit láttam, 5°C-os kazánvíz volt. Veszteség nem kell, nem kell fűteni a pincét.
Ezért gondoltam az eps-re, két elcsúsztatott réteg, minden tábla megkenve ragasztó-tömítő alig dagadó purhabbal, oszt csókolom, ott semmi nem jön se ki se be.
2-3x 10 centi kőgyapot, óvatosan körülkötve, ráborítva néhány régi lepedő. csókolom :) így van már harmadik éve.
de alul se bonyolítottam: beton aljzat, kátránypapír, osb. pufi alja kitömködve gyapottal. legkisebb vesztesége egyébként is alul van. ha a paplant leengedem a földre, és ott kötöm körül, az is elég lenne...
Ha a puffertartály a lakás hőszigetelő burkán BELÜL van (nagyon okosan), akkor nem kell pánikba esni a vastagságot illetően, mert ekkor a tartály hőszigetelésén átjutó hő NEM valódi hőveszteség, hiszen az a hő is a lakást fűti tulajdonképpen, ezért ilenkor elég lehet akár mindössze 15-20 centi vastagság is.
Ha viszont ez a forró tartály a a lakás hőszigetelő burkán KÍVÜL lesz elhelyezve, akkor anyagi veszteségnek tekinthető minden egyes mikrokalória, ami átszökik a hőszigetelésen, ebben az esetben olcsó üvegyapotból még a 40 centis hőszigetelés vastagság sem nevetségesen sok.
Ha a felülete MINDIG harmatpont felett van, akkor valóban soha nem lesz csuromvizes a tartály külső felülete, plusz a gyapot, ami a felületéről szivacsként magába szívta a vizet. Nade ki garantálja, hogy az a tartály MINDIG harmatpont felett lesz? Lehet, hogy egész nyáron nem lesz használva és a hűvös garázs átlaghőmérsékletére hűlve minden nap bevizesedik a külső felülete, de a gazdi akár télen is elmehet egy-két hét szabadságra, amikor a tartály pihen. Márpedig ha vizes lesz a hőszigetelés, akkor hasznos, ha jól szellőzik a külső felülete.
Persze lehet TÖKÉLETESEN párazáróan körbeburkolni kívülről a hőszigetelést, hogy a párás levegő oda se férhessen a tartály hideg felületéhez, de ilyen tökéletes párazáró tartály-szigetelést szerintem csak olyan ember csináljon, aki tengeralattjárót és házak belső hőszigetelését is vállalja :)
szóval én nem lennék ennyire bátor, hogy gyapottal, de párazáró burkolással hőszigeteljek egy tartályt (fűtéscsövet, stb).
- mehet rá szövet (régi lepedő) vagy páraÁTERESZTŐ fólia (ezeket fehérre is festheted)
- takard el az egészet egy népművészeti motívumokkal díszített szerelt fallal/paravánnal :)
"Legyen 3-5 cm rés, és akkor hogy férsz oda a sarokba?"
Kis tartályt a hőszigetelés UTÁN tolsz be a sarokba (okosság, ha a tartálynak szánkó-talpa van),
nagy tartály mögé meg be tudsz mászni alatta,
de a 3-5 centi csak az ALSÓ légrés-vastagság (a légáramlás miatt), lehet az a légrés akár 1 méter vastag is és akkor csípőre tett kézzel is elférsz a tartály mellett ;)
Az macerásabb, és magát a gyapotot is be kell tekerni valamivel, mert száll belőle minden... mivel tekerjem be, fóliával? Mert az meg nem páraáteresztő... páraáteresztő fóliával? Azon talán nem szállnak át a gyapotszálak... meg ugye kényesebb is.
Akinek eszébe jut, hogy talán nem minden szó szerint igaz, amit a gyártók, kereskedők és a "tudományos" cikkek állítanak
és több helyen is utánajár a dolgoknak mielőtt költeni kezdi a pénzét,
az valószínűleg nem fog pórul járni.
Csakhogy a megrendelők nagy (túlnyomó?) része nem jár utána semminek,
véletlenül elolvas egy "hivatalos" szöveget/cikket a hőszigetelő festékről, a 140%-os hatásfokú infrapanelről, satöbbi x 100 és rohan megrendelni, nehogy elkapkodják előle.
"Amúgy olvasom a napelemes topicot, de valahogy nem sírják tele az emberek, hogy oszlopcsarnokba telepítették a rendszert és nem működik."
Nem sok olyan ember létezik, aki a gatyáját is elkölti egy rakás szarra, majd az internetes fórumon azzal dicsekszik, hogy milyen hülye volt :)
Olyan ember viszont sajnos sok van, aki akkor is dicséri a megvásárolt terméket, ha az számára nem bizonyult okos befektetésnek:
- egy részük azért, nehogy kiderüljön, hogy milyen hülye volt,
- más részük valóban annyira hülye, hogy észre sem veszi, hogy nem ér semmit amire pénzt költött,
- van, aki el szeretné adni (meg szeretne szabadulni tőle) és a dicsérettel próbálja magasan tartani az árat,
- vannak a fórumokon anyagilag érdekelt álruhás kereskedők/gyártók/telepítők,
- és valószínűleg olyan is van, aki csak azért dicséri a szar termékét a fórumon, hogy más is szopjon vele :)
Úgy látod a hozzászólásaimból, hogy én egy egyszerű laikus vagyok?
"akkor miért hiszed hogy az ezzel foglalkozó szakemberek nem?"
Mert rendszeresen találkozok olyan munkákkal, amit
- hivatalos szakember csinált
- amit csinált az (részben vagy egészében) egetverő hülyeség, szemmel láthatóan azért, mert az illető NEM ÉRTI, hogy hogyan/mitől működik az, amivel naponta dolgozik.
A tervednek számos potenciális gyenge pontja van, nem is állok neki a felsorolásnak, mert alapból rosszul állsz neki a dolognak: ne egy kis házat építs a tartálynak drága anyagokból és rengeteg munkával, hanem magát a tartályt burkolt körbe marhavastagon filléres üveggyapottal (tekerd körbe a tartályt 20-40 centi gyapottal és kösd körül vékony dróttal).
- a hőszigetelő burok SEHOL nem érintheti a vizesedő falat (kapilláris szivárgás veszélye)
- a hőszigetelő burok és a fal között legyen egy min 3-5 centis, függőlegesen jól átszellőző légrés
- a tartály minél kisebb felületen és minél vékonyabb+hosszabb lábakon (=hővezetőkön) támaszkodjon a padlóra (ha én tervezném, akkor három db 40 centis rozsdamentes acél csövön állna)
Szóval adott egy pince sarka, ami eddig az egyik fal mentén alul minimálisan beázott, végig a fal mentén. Azóta került fel csatorna, most már tényleg csak nagy esőzések után nedvesedik a beton meg a fal alja.
Ezt a sarkot kellene leszigetelnem belülről, a puffertartálynak.
Elsőnek arra gondoltam, hogy pár tetőlécet függőlegesen felcsavarozok padlótól plafonig, hogy legyen egy légrés, és annak menne neki az eps, gyapot macerásabb lenne. Alul meg leterítek egy tekercs kátránypapír, széleken felhajtva, összeragasztva a sarkoknál és az illesztéseknél, utána menne rá az eps, 5cm beton, arra meg a tartály, a széleken persze az alsó függőleges sor eps lenne a zsalu, a külső felére menne a felhajtott kátránypapír pl. 20 cm magasan bőven elég szerintem.
Utána az jutott eszembe, hogy a falra is fel lehetne ragasztani, talán az a minimális víz nem zavarná meg a kátránypapíros eps szigetelést. Voltak durva esők, a talajvíz nem jön fel, beton a pince alja, egyszer-kétszer nagyobb vizesedés is lehet akár, ha pl. nem bírja el a csatorna, annyit szerintem ki kell hogy bírjon a szigetelés. A hely szűkös, egy pocakosabb kéményseprő lehet nem férne hozzá a kéményhez ha nagyon leszigetelem a tartályt :D de azon a 15-20 cm légrésen ne múljon. Azért 15-20, mert alul kiugrik egy részen a pince alapja alul.
"többé-kevésbé biztos vagyok benne hogy van megoldás a felvetésedre."
Ha az árnyékban lévő napelemre célzol:
ezzel kapcsolatosan semmiféle "felvetésem" nem volt, hiszen számos közismert megoldás létezik, amellyel ki lehet védeni az árnyékok teljesítménycsökkentő hatását. A legegyszerűbb trükk pl az, hogy olyan paneleket alkalmazunk, amelyekben nem a szokásos három db védődióda van, hanem sokkal több.
A példámban én arra céloztam, hogy a napelemet megrendelő háztulajdonosokra váró egyik lehetséges buktató az, hogy a telepítést végző szakemberek nagy része a jelek szerint nem ismeri sem az árnyékolás hatását a napelemre, sem az ellenük való védekezés trükkjeit. Megkapja a megrendelést, felszereli az alkatrészeket, összekábelezi őket teljesen szabályosan és helyesen, majd felveszi a pénzt és utána nyugodtan alszik :)
A ház tulajdonosa meg várja türelmesen, hogy a drága napelemje annyi forintot hozzon annyi év alatt, amennyit a gyártó állított, hiszen ez alapján döntött pl hőszivattyú helyett a napelem+villanyfűtés mellett. És talán soha nem fog rájönni, hogy miért nem termel feleannyit sem a napelemje évente, mint amennyit az okosok mondtak neki az elején.
"többé-kevésbé biztos vagyok benne hogy van megoldás a felvetésedre."
Az én felvetésem: a napelem mellett döntő háztulajdonosok többségének fogalma sincs arról, hogy hányféle buktató okozhatja azt, hogy a drága pézé megvásárolt napelemes rendszer élete során durván kevesebb hasznot hozzon, mint amennyit a napelem gyártója/kereskedője mondott neki.
Komolyan érdekelne, hogy milyen megoldásod van erre a felvetésre.
innentől kezdve el sem kezdtem olvasni a honlap tartalmát...
Keresztirányú árnyék-csík esetén akár nullára is lecsökkenhet a napelem termelése,
annak ellenére, hogy eközben a felület 80%-át tiszta erőből süti a nap.
... meg még jó sok ilyen
De:
Bemutatkozás:Nem vagyok semmilyen szakember, nem értek semmihez és nem vállalok semmilyen munkát. Minden megosztott gondolatomat és ötletemet tessék profi szakemberrel leellenőriztetni. Még valami: a levelekre se szoktam válaszolni.
Nincs több kérdésem. Én is szeretek mindent negatívan látni, de te felülmúlsz mindenkit...
Egyrészt mivel manapság már valószínűleg nem is gyártanak olyan nap-panelt, amelyben ne lenne legalább három db söntölő dióda, ezért ez a kép a honlapon durva parasztvakításnak tűnik,
innentől kezdve el sem kezdtem olvasni a honlap tartalmát...
Másrészt nem véletlenül írtam az ÖSSZES panelen végighúzódó árnyékról, mert akkor még a panelenként három védődióda védelme sem ér semmit.
Egy barátom háza tetejét BÉRLI egy napelemes cég. Neki semmibe nem került a dolog, műszer méri az éves termelt energiamennyiséget, melynek egy bizonyos százalékát (asszem 20%) megkapja ingyenes villamos energia formájában, ez a tető-bérleti díj.
Na ebben az esetben nincs sok rizikója/buktatója a háztulajdonosnak, ráadásul befektetnie sem kellett egy fillért sem.
Mielőtt valaki pezsgőt bont: ez a lehetőség Angliában van,
de talán mifelénk is felbukkan ilyen cég előbb-utóbb.
képzelj el egy 54-ben épült házikót:) megvétel után újra lett drótozva mindenhol, de tele a fal felderítetlen vezetékekkel. aki nekünk ezt akkor csinálta, nem hagyta hosszabbra a kábeleket, mint ami kell... na ezt most még egyszer áthúzatni? isten ments!
marad a toldás, valamilyen módszerrel, rábízom szakira, mert én gázhoz és villanyhoz nem nyúlok:)
amennyi okosságot itt már összeszedtem, magam is nekiállhatnék. de azért jól esett volna, ha a szigetelés felmérésénél előre szólnak
na de megyek, kijavítom a falazat hibáit, mert azt sem jelezték előre :D
Én arról beszéltem, hogy a legtöbb háztulajdonos naivan / gondolkodás nélkül a napelem gyártók/kereskedők által megadott hosszútávú hasznot veszi számítási alapul amikor a napelem beruházás mellett dönt, miközben számtalan olyan csapda/buktató lehet, ami durván lecsökkentheti ezt a bevételt/nyereséget.
Ide írtam egy példát is, amikor egy ház tulajdonosa megbíz egy napelem telepítőt, aki egy látszólag hibátlan, a valóságban szart sem érő napelemes rendszert tesz fel neki, jósok pénzért.
Erre írod, hogy várjuk a megoldást.
Sajnos nincs megoldás, ezért neveztem csapdának/buktatónak. Egy laikus háztulajdonos nem tudja megállapítani, hogy a vele szemben ülő rokonszenves szakember VALÓBAN érti is azt amit szerel, vagy csak halvány fogalma van róla , ezért sorozatban szar munkát végez. A ház tulajdonosa viszont a várható biztos napnyereség tudatában egyszerű elektromos fűtést csináltat a házába és várja a kellemesen alacsony fűtésköltségeket.
És ez csak az egyik lehetséges buktató, mert
- lehet, hogy 10-20 év múlva az egész napelemes rendszer el lehet dobni és teljesen újat kell vásárolni (váratlan elöregedés, gyártási hiba, stb)
- az áramszolgáltatók bármikor fizetőssé tehetik a téli/nyári energiatárolást, ami durván boríthatja az elején precízen kiszámolt TCO értékeket
- jégeső, szélvihar, megadóztatás (ne feledjük, hogy a magyar energiapolitikát Moszkvából irányítják), satöbbi.
Ne kérdezz rá, keress sos-ben egy villanyszerelőt.
Ha újra vannak húzva a vezetékek, akkor reménykedhetsz, hogy hagytak bent annyit, hogy ki tudják húzni... mondjuk egy új, főleg ledes lámpa nem vesz fel akkora áramot, hogy akár a 30 éves alu kábelt szétégesse, szóval annyira az sem gáz ha régi, de jobb az új. Vagy csokival vagy valami mással megtoldja, annyi megoldás van már, lehet van menetes kábelvég is, vagy forrasztja, a bdös életben nem jön szét, főleg ha nem bactatod minden héten :D
Azért mozgásérzékelős lámpát ne vegyél ha van nagyobb kutyád is ;) percenként kapcsolgat, a kutya meg ugye ugrik, hogy mi volt ez, miért van setét, ezzel megint bekapcsolja :D mondjuk a kutya örült neki amikor láttuk a sztorit :D
"de befér majd a villanyszerelő keze a drótok toldásához, ha utólag kell megcsinálni?"
UTÓLAG
- vagy új vezetékezés a hőszigetelés külső rétegében (ha még nincs lehálózva+vakolva),
- vagy a külső színezett/vakolt felszínén szép fehér vezetékcsatornával,
- vagy legbelülről, a ház falát+hőszigetelést átfúrva minden szerelvénynél.
Ha viszont a ház tulajdonosa időben észbe kap (a hőszigetelők NEM fognak figyelmeztetni ők csak örülnek, ha nem zavarja őket semmi),
akkor
- vagy profi módon újrakábeleznek mindent, de jóhosszú kilógó vezetékekkel (nem kell vésni, mehet minden a fal külsején, a hőszigetelés úgyis eltakarja majd)
- vagy kevésbé profi módon minden régi vezetéket megtold 30 centivel és erősen reménykedik, hogy egyik toldás sem fog beszarni a következő 30 évben :)
és várod a szigetelés végét, meg a villanyszerelőt :D
Nekünk mondjuk könnyű, kilóg a betonkoszorú, fel lesznek téve oda a lámpák, csak hát oda is ki kell húzni a vezetéket... azt a 20-30cm-t nem hiszem hogy szigetelem, max kerül rá 5cm...
Meséld el a ház tulajdonosának, hogy ez nem buktató, hanem tulajdonképpen az ő "tervezési hibája". Hiába nem ért hozzá, neki valahonnan tudnia kellett volna hogy ez így nem lesz jó és nem lett volna szabad megbíznia abban a szerelőben, aki azt állította magáról, hogy ért hozzá.
Buktató az a a hiba amit a naiv (=nem eléggé paranoiás) laikusok jóhiszeműen elkövetnek :)
"Ez nagyon attól függ, hogy milyen paneleket tettek fel. "
A legtöbbször használt típusok között tudtommal nem sok panel van felvértezve egy oldalirányban teljesen áthúzódó árnyék-csík ellen. A legtöbb panel esetén ilyenkor lezuhan a termelés akkor is, ha a panel 80%-át süti a nap.
A Kecskemét Budapest tengelyen keresek épületgépész tervezőt aki képes a 2017-es technológiáknak és lehetőségeknek megfelelően megtervezni egy családi házba kerülő fűtésrendszert.
nyaraló tetejére pl most szereltek egy napelemes rendszert. Az épületet vékony törzsű magas fák veszik körül, ezért egy-két fatörzs vagy vastagabb faág árnyéka mindig végig fog futni az összes napelemen, ettől eltekintve a napelemek összfelületének 80%-át mindig szépen sütni fogja a nap.
Kíváncsi lenék, hogy a gyárilag megadott maximális kapacitáshoz képest ki hány százalékosra saccolja a fenti napelem rendszer energiatermelését ;)
Mindenki lelkesen számolgat a napelemes rendszerek várható hosszú távú hasznával, fenntartások nélkül az eladók/gyártók által megadott értékeket véve alapul és senki sem említi azokat a buktatókat, amelyek durván elronthatják ezt a rózsaszín álmot. Megdöbbentő ez a naivitás.
Amit, ha már van szellőző rendszer, akkor annak a befúvó ágába érdemes dolgoztatni, zárt keringetéssel."
A legtöbb esetben a háznak olyan magas is lehet a hűtési/fűtési energiaigénye, hogy szellőző rendszer nem képes annyi levegő forgatására, amennyivel fűteni/hűteni lehet a házat: a szellőzéshez mondjuk 100 m3/h szükkséges, a hűtéshez meg mondjuk 1000 m3/h, ami durva különbség. Tehát ha levegő rendszer 100 m3/h-ra van méretezve, az alkalmatlan fűtésre/hűtésre, ha pedig tízszeres kapacitású, az már nem "szellőző rendszer", hanem nagy teljesítményű levegőfűtés, amely forgatja a házon belül a hatalmas mennyiségű levegőt és amelyhez MELLÉKESEN hozzákeverhetünk egy icipici friss levegőt is, ha nincs külön szellőző rendszer.
És itt jön a második nagy probléma:
ha a keringetett fűtő/hűtő levegőt a lakásban egy helyen gyűjtjük össze, ott felmelegítve/lehűtve küldjük szét újra a befújási pontokra, abban a befújt levegőben benne lesz a konyhai odaégett fasírt szaga, a fürdőszobai gőz, stb. Tehát légfűtés/léghűtés levegő-keringetése NE az egész lakásra vonatkozzon, hanem helyiségenként külön-külön, tehát minden helyiségben kell lennie egy-egy készüléknek (fancoil/kalorifer/stb), ami annak az egy helyiségnek a levegőjét forgatva hűti/fűti azt.
Tehát a probléma: ha nem válogatunk nagyon-nagyon figyelmesen a léghűtő készülékek között, az vagy nagyon megdrágíthatja az összköltséget, vagy zavaróan zajos lesz a rendszer (esetleg mindkettő). Ez az a pont, amikor a "túl drága" mennyezethűtés/fűtés kezd egészen olcsó lenni ;)
Kb 10 másik szempontot is figyelembe lehet/kell venni. Pl azonos hőteljesítmény előállításához kb 3-4x akkora felületű napelem szükséges, aminek vannak vonzatai.
Ha van hőszipka azzal előállítva a melegvizet, akkor jön ki nagyságrendileg egálra, na de kell mőgé egy hősziplás rendszer, ami nem 5 Ft.
Azt aláírom, hogy a napkollektor sokkal macerásebb, csővezeték, szívattyű, folyadék, mechanika minden lopikula. De sok szempontból sok oldalról lehet nézni mennyire rosszabb megoldás is ez. Sok esetben nem elvetendő dolog.
Mert pont azon spekuláltam, hogy a pala festés egy felesleges valami.
Mint írtam nekem ismeretlen ez a fázat, de lehet vidék ahol így hívják... a szövegkörnyezetben érthető.
és ha már ennyire belemerülünk , a tető szerkezet, a gerendák + lécezés na ennél több.
tető szerk . :
fedélszék ami gerendákból áll. oszlopok, szelemenek, karfák és szarufák. erre a lécezés és a fedés - héjalás.
Fedélszék kibírhat 150 sőt 200 évet is, a héjalás és az alatta lévő lécezés jó ha a 100 évet kibírja. De bármilyen károsításnál ez akár feleződhet is.
pl. beázás vagy nem kellő kiszellőzés.
felújításnál majd mindig a lécezés és a héjalás kerül kidobásra.
Felénk divat még a cserepezés cseréje is mondván deformálódtak a cserepek. A lófasz, a cserép nem deformálódik, csak a közé került kosztól nem zár rendesen.
HMV fogyasztók jelenleg 2 fő, tervezett +2, azaz összesen 4.
Jelenleg Levegős hőszipka van tervbe. Ami kész az a padlófűtés.
Ezzel lenne a hűtés és a HMV készítés is.
A hőszipka beüzemelve kb. 2.000.000 - 2.300.000 Ft között fog alakulni.
Hővisszanyerős szellőztető is lesz.
Érdemes lehet ezt inkább kiváltani mondjuk egy villamos kazánra és egy nappaliba elhelyezett mennyezeti Fan-coilre, HMV-re meg sima bojler, esetleg napkollektor?
Esetleg más alternatíva ami összességében jobban megéri?
A padlófűtés körönként szabályozható, padló hőérzékelős.
Igen a fázat= a tetőszerkezet, gerendák + lécezés.
Bontottunk meg ~ 100 éves cserép fedésű tetőt, a cserép kis pótlással visszakerült, a gerendák maradtak, viszont a teljes lécezést cserélni kellett, a régi olyan volt mint a nápolyi szelet.
Nekem ilyen volt fenn vagy 12 évig . Erős , vízzáró , de csak ideiglenesnek javaslom . Errefelé többen csinálták , hogy a palára 5x5-ös ellenlécezéssel + tetőléccel cserepeslemezt tettek a pala fölé . (páraáteresztő fóliával , vagy filces hátuljú lemezzel fólia nélkül) A végeredmény bontás nélkül egy esztétikus könnyű fedés , jól kiszellőző réssel .
Ez ok. Viszont egy baj van vele ez pedig a következő :
" élettartama 15-30 év. A módszer hátrányai:
- tűzveszélyes technológia (több tető égett le így felújításkor)"
pl az én pala tetőm pontosan 85 éves és emberi számítás alapján még 25 évet biztos kibír.... barna rombuszpala festés.
Csak akkor nem bírna ki még ennyit , ha egy vihar, főleg jégverés tönkre vágná.
Természetesen ez a módszer a gyenge pala tetőknél hasznos lehet, vagy pl. nálam majd 15 év múlva.
mondjuk beépítem 3 év múlva és 15 év múlva fedetem át. Akkor a mostani becsült 25 év helyett lesz 14 + 30 az 45 év akkorra pedig már a gyerekeim is meghalnak. vének lesznek.
Nálam a probléma a setét ló a lécezés. Még ép, ha sikerülne aluról valami Konzerváló szerrel kezelni , így beépítve akkor zöld az út a beépítés előtt.
A dilema továbbra is az, hogy tetőcsere ami a pala és a lécezés cseréjét jelenti, vagy ez az átfedés.
Így nyernék az 50 nm -es földszinthez egy + 35 nm teljes értékű és egy 15 nm fél értékű területet... nagyjából egy 90 - 92 nm -es lakást.
Mint írtam az elején az élettartamnál az az alsó érték a 15 nagyon necces. A tágabb környezetemben van pár ilyen átfedés, de .. de a legrégebbi is csak 10 - 12 éves.... sőt mostanában mintha felhagytak volna ezzel.
Mert bizony ezek a mesterek, akik ezzel foglalkoznak, mindig csak 2 - max 3 éves referenciát mutatnak. Amúgy én kb. 10 éve hallottam erről először.
A ráolvasztott bituzsindelyes palafedés kívülről nem lég és páraáteresztő.
A fal külső szigetelése felzár a palák alá.
Az megoldható, hogy a szigetelést szellőző ráccsal megnyitva az eresz felé meginduljon alulról a légcsere, a gerinc alatt vannak légrések a fedésben.
Ezután kialakítható a további belső tetőszigetelés. A fázat, a pala, a bituzsindely minősége nem indokol számomra fedés cserét.
300 m2 felületről van szó, aminek kiszámítható ezzel az eljárással a költsége, ami még nem történt meg.
Egy másik alaternatíva lenne egy 15 cm-es szórt, zártcellás PUR hab felvitele közvetlenül a palára, a belső oldalon, ami lefedné a teljes fázatot is.
Szórt Pluimers HR IsoSpray / Bayer AL 800 zárt cellás kemény poliuretánhab anyagtulajdonságai: Névleges sűrűsége: 40-50 kg/m3, terhelhetőség: 18 tonna / m2 Tűzbiztonsági osztályba sorolás: MSZ EN 13501-1 szerint E (éghető) tűzvédelmi osztályba, DIN 4102 norma szerint B2 (nehezen éghető) besorolásba tartozik Lambda értéke - hővezetési tényezője: 0,021 W/mK. (EN 12667 ill. EN 12939 szerint vizsgálva)
Kivitelezési összár (€ bruttó): 10.953,75
Ezért is lényeges a kell szellőző rés, vagy nem.
Egy teljesen zárt, párát át nem eresztő szigetelő esetén is kell a szellőző rés?
Mert a normál hőszivattyúhoz muszáj kiépíteni a radiátoros fűtést, annak minden költségével, így csak a gázkazánt váltotta le egy ötször annyiba kerülőre,.
Meg ha nyáron mégiscsak meleg lesz akkor muszáj lesz vennie klímát is.
Sajnos van esély arra, hogy .nagy melegben vagy hidegben a háló-hiány vonalában egy vékony repedés fog megjelenni. De ha jó a vakolat anyaga, akkor talán soha.
Nem vagyok szakember, de valószínűleg egy csík hálót kellene a résre végig ragasztani jó széles átfedéssel és utána levakolni.
"A kérdés az volt, hogy légrés nélkül is lehet-e a palatető alá szigetelni, az egyenértékű egy légréses megoldással ebben az esetben?"
Ebben a fórumban számtalanszor olvashattad, hogy a hőszigetelés külső (hideg) oldalán a pára kiszellőzését MINDIG biztosítani kell (külvilág, vagy jól átszellőző légréssel). Ez alól sajnos a te tetőd sem kivétel :)
Ha a tetőszerkezet jó állapotú és nem kell hozzányúlni komolyabban a beépítéshez , akkor nem érdemes ezzel vacakolni , le kell cserélni a palát más tetőfedő anyagra , rendesen megcsinálva a fóliázást , kiszellőzést . Ha kétes a szerkezet állapota , akkor max . időnyerésre jó ez a megoldás . Én anno időnyerésre tetettem fel az átázó palára , hogy ne vigye el a vihar az egészet , amíg összespóroljuk a tetőcsere árát .
csak annyi hoyg egy 20 centit szilikonos vakolat es alatta levo halo atvagast javitottam es eleg jol nezett ki. kb 2 centi szelessegu csik volt ahol vilagitas kabelt lejebb huztak.
Mi van ha a homlokzaton teljesen keresztbe kb 9-10 meter hosszan tortenik kabel elhelyezes celjabol ez azonkivul hogy visszadorzsoljuk es latszani fog hogy nem eredeti. De ezzel az egesz osszefuggo halot viszintesen kereszbe vagjuk.
Jó a grafitos EPS persze, építéskor tettek perlitet, nem igazán volt még más, ha jól gondolom. Az utcai oldalra nem érdemes kőzetgyapotot tenni a hangszigetelés miatt? Úgy tudom a kerámia blokk+EPS nem az igazi hanggátlásban.
Egy 35 éves ház felújításáról/átépítéséről van szó. A gépészet miatt jött ez elő. A gépészetről, mint koncepcióról (hőszivattyú, felület fütés, napelem) a felmérő építész gondolt okosat, amik igazából maximálisan a saját álláspontomat képviselik, ha tehetném, ezzel mennék, viszont az árakban nem vagyok teljesen tájékozott. Az egész gépész tervezésnek nincs addig alapja, míg a teljes használatba kerülő m2 és a szigetelés jósága nincs meg papíron, ide értve nyilván a nyílászárókat is, hiszen nem tudunk hőveszteséget kalkulálni. A jelenlegi fal U=0,765W/m2K lehet, ha jól számoltam, ez 15cm grafitos EPS feldobásával 0,167-re ugorna le. 3 rétegű, meleg peremes ablakokkal az átlag talán 0,2 körül tartható lenne, ami a jelenlegi és a 2019-es magyar szabályoknak is bőven megfelel majd. Ennek viszont nem lesz túl sok fűtési igénye, a gázfűtés is szóba jöhet (pár millával olcsóbb, bár felületfűtés így is kell a kondis kazánnak). Sajnos gázt nem tudunk termelni napelemmel, így viszont még egy dolog eszembe jutott: a villanyhálós fűtés. Ezt is végig kell gondolni. Ha kicsi az energia igény, ennek kiépítési költsége nevetségesen alacsony. Nem kellene csövezni pl. Én már csináltam ilyet, még házilag is könnyű kivitelezni. Mondjuk a gáz és a villany sem tud hűteni nyáron, bár egy jól szigetelt háznál ez nem lehet túl nagy gond. A jelenlegi viszonyok mellett is elviselhető volt a kánikula a kérdéses házban. Értelmes/automatizált szellőztetéssel és ügyes árnyékolás technikával ez tovább tökéletesíthető. Gázfűtés (FÉG kazán, bélelt kémény) van egyébként most egy gravitációs, vegyes kazános rendszerre ültetve. Ezt csak azért írom, hogy a gázbevezetés nem jelentkezne költségként, bár áttervezni/engedélyeztetni kellhet, remélhetőleg újra bélelni nem.
"A fenti módszerrel végzett palatető átfedés esetében mikor mondható megfelelően kialakítottnak a szellőzés?"
Az egész írásodból marhára hiányzik a legfontosabb információ: a palatető alatt tetőtér beépítés van, vagy egy padlástér, amit percek alatt kellemesen huzatossá lehet varázsolni?
"Jelenlegi mérés szerint a tetőtér belső hőmérséklete 54 C, páratartalom 27,1 %"
Amíg a gerendáknál a relatív páratartalom nem magasabb 99,99 százaléknál (még a hajnali órákban sem),
"Azt számolnám mennyi utólagos szigetelést kérne a fal. Tud valaki segíteni?"
Segítek: a fal nem kér semennyi hőszigetelést.
Te döntsd el, hogy milyen jóságú hőszigetelést szeretnél.
Javasolt számolási módszer gondolatmenete:
- én mondjuk azt szeretném (én, és nem a falam!!!), ha a fal teljes hőszigetelése ne legen rosszabb kb 0,25 W/m2K-nél
- 14 centi vastag grafitos hőszigetelés ÖNMAGÁBAN tudja ezt a jóságot, tehát ha ennyit teszek a falra, az ettől csakis jobb lehet
- nem vagyok hajlandó a régi falról fél napig adatokat gyűjtögetni meg számolgatni kizárólag azért, hogy megtudhassam, hogy a számolás eredményeképpen nem-e lehetne-e a 14 centit 13 centire csökkenteni, mert akkor is ugyanúgy 14 centi vastag lesz a hőszigetelésem
Tehát fél nap számolgatás helyett leszarom,hogy milyen a régi fal hőszigetelése, ettől a végeredmény (=hőszigetelés vastagsága) nem változik, viszont én nyerek plusz fél napot az életemhez.
A lényeg röviden:
a régi fal/födém hőszigetelési értékét aki szorgalmasan kiszámolja, az okos ember,
Egy gyors lambda érték kellene erre ill. a belőle rakott falra:
Talán Porothon volt a neve, a 80-as évek legelején épült házban van és méretei: 29,5x19,5x19cm Van rajta belső vakolat, kívül simító+3cm perlites vakolat+simító.
Ha a palatető annyira elöregedett, hogy a felújítása festéssel nem lehetséges, akkor alkalmazhatjuk az átfedést. Ennek a technológiának a lényege, hogy a palára egy újabb réteg tetőfedő anyagot építünk fel kétféle módon:
1. Bitumenes lemezt olvasztunk a palára
Ez a technológia is gyakran alkalmazott megoldás Magyarországon. A modifikált (gyakran mintázott) bitumenes tekercslemezt - az előre megtisztított száraz palára - olvasztással helyezzük fel. A technológia valamivel lassab, mint a festés, de lényegesen gyorsabb, mint a lécezésre épített átfedés. A tető megnövelt élettartama 15-30 év. A módszer hátrányai:
- tűzveszélyes technológia (több tető égett le így felújításkor)
- a felvitt réteg nem páraáteresztő, ezért a szellőzést fokozottan meg kell tervezni és a megfelelő szellőző elemeket be kell építeni, mert különben rövid idő alatt (5-10 év) elrohad a tető faszerkezete.
- a felvitt bitumenes lemez réteg nem teherhordó, azaz ha alatta a pala sérült, akkor az új réteg is elszakadhat és a tető be fog ázni
- hullámpalára nem igazán alkalmas megoldás
A fenti módszerrel végzett palatető átfedés esetében mikor mondható megfelelően kialakítottnak a szellőzés?
Jelenlegi mérés szerint a tetőtér belső hőmérséklete 54 C, páratartalom 27,1 %.
Ez ellene hat a rohadásnak, téli mérés nincs, akkor miért rohadna jobban a fázat anyaga mint átfedés nélkül?
A lécezést, a szarufákat lezáró, nem páraáteresztő szigetelés,
vagy kezdő légrés után párazáró fólia+szigetelő+párazáró fólia alkalmazása lenne a jó szigetelési megoldás?
"A födém betongerenda béléstestekkel, amelynél úgy lett megcsinálva, hogy a béléstestek válla lett megkenve betonnal és úgy lett a gerendára helyezve. A födém tetejére nem lett felbeton "
Eg érdekes gondolat: lehet, hogy ez a megoldás annyira jó páraáteresztő (az ezernyi rés miatt), hogy a hőszigetelés akár ALÁ is mehetne, tehát a födém és az álmennyezet közé.
Sokan ott szokták elcseszni, hogy az álmennyezet gipszkartonja fölé KÖZVETLENÜL ráteszik a párazáró fóliát, majd ezután csinálnak rá jó néhány lyukat az elektromos kábeleknek meg a szellőztető rendszernek.
És amikor megkérdezem, hogy tessék mondani ezt a rakás utólagos lyukat vajon hogyan sikerült légmentesen letömíteni, akkor nézik a plafont és fütyörésznek (sokszor élükön a tervezővel).
"A párazáró fóliát nem lehet a födém fölé és a szigetelés alá betenni?"
Lehet, de ott már valószínűleg olyan sok réteg lesz alatta is, hogy nagyon hideg időben a fólia harmatpont alá hűlve vizesedni kezdhet alulról. Persze lehet, hogy ott is jó helyen lenne de ehhez pontos számítások kellenének egy szakember részéről, aki alá is ír egy nyilatkozatot erről. Én a távolból csak a hülyebiztos megoldást merem javasolni: a fólia legyen a födém alatt.
"az álmennyezet és a födém közé hogy lehet berakni, hogy jól is működjön a dolog?"
Számos módon lehet, pl nem baj, ha átmennek rajta facsavarok vagy tűzőkapcsok, ezek egyből el is zárják saját lyukaikat. Az legyen a cél, hogy a végén a pártazáró réteg szinte tökéletesen zárt, "légmentesen tömített" legyen (körben az oldalfalakhoz is légmentesen oda legyen ragasztva).
"EPS-ből gondolom nem a sima 80-ast kell rakni, hanem mondjuk 100-as, igaz?"
Ez nem a Parlament főbejárata :) évente egy-három végigsétálást még az eps30-is elvisel (szöges bakancs nem ér). Persze mivel alig olcsóbb, ezért inkább eps 80-ast tennék.
"Ha 30 cm-es üveggyapottal szigetelem, akkor mondjuk az EPS-ből 2×15 cm-es a jó választás vagy egy 30 cm-es tábla?"
Én inkább két réteget tennék, átfedéssel, hogy a táblák illesztéseinél se lehessenek hő-lopó légáramlatok. A két réteget egymáshoz ragasztanám ragasztóhab/szerelőhab pöttyökkel (négyzetméterenként kb 9 db szilvásgombóc méretű ragaszutópötty a két eps réteg közé).
Az egészet ugyanígy leragasztanám a padlóhoz is, mert a könnyű hab-tábla szélére lépve kifordulhat a lábad alól.
A kulso lampak felrakasanal kiderult hogy a dubelezeskor elfurtak a vezetekeket. Konkretan a kulso lampak kapcsolojaba meg van aram de a haz ket sarkanal levo lampakhoz mar nem jut el. Villanyszerelo egy homlokzaton kivul futu kabelcsatornara gondolt en meg valami bentrol jovo megoldasban.
Viszont mikor egy lampaarrebrakas miatt kb 20 centin atvagott szilikonos vakolatregget halostul atvagtak es bejavitottam amator dorzsolos modszerrel eleg jo eredmenyt kaptam. persze latszik hogy javitva van de vajon ez kivitelezheto lenne vizszintesen a szomszed feloli homlokzatrol van szo ahol a bejarat is van. A felet eloteto takarna al csak kb 6meter latszana ha megbontanant es a szigetelesbe vinnenk el a kabelt. de vajon a halo megbontasa ilyen hosszon nem okoz gondot kesobb?
