A Keleti - Frank királyság 843 és 919 közt létezett. Négy hercegségre oszlott: Svábföld ( Alemannia ), Frankföld, Szászföld, Bajorország ( része volt Karintia is ) . 870-ben Lotaringia keleti része is ide került.
II. Lothar ( 827 - 869 ) Lotaringia királya. Apja halála után ő örökölte Lotaringiát. A fő problémája a törvényes fiú örökös hiánya volt. 855-ben vette feleségül Theutbergát, Arlesi Boso gróf lányát, nem született gyerek a házasságból, ezért 860-ban elűzte feleségét és 862-ben szeretőjét Walradát vette feleségül, akitől már született egy fia Hugó. A katolikus egyház nem ismerte el válását és törvényesnek második házasságát. A pápákkal való vitája következtében kiátkozták a katolikus egyházból. A halála után 870-ben Lotaringia területét Német Lajos és Kopasz Károly osztotta fel a merseni szerződésben.
I. Lothar ( 795 - 855 ) frank császár ( 840 - 855 ).
Apja Lajos császár 815-ben nevezte ki bajor királynak.
817-ben társcsászár lett, hatalmat kapott két testvére Lajos és Pipin felett. Bernárd 818-as halála után Itália királya lett.
830-ban két testvérével fellázadt apja ellen, aki legyőzte őket és Lothart megfosztotta császári címétől és királyságát Itáliát Kopasz Károlynak adta.
833-ban újra fellázadt és legyőzte apját, aki viszont 834-ben legyőzte Lothart újra, ekkor Lothar visszavonult Itáliába.
840-ben apja ráhagyta a császárságot, de két testvére Német Lajos és Kopasz Károly háborút indított ellene, Lothar szövetségese II. Pipin volt, Aquitania királya. 841-ben Lothar és Pipin seregét legyőzte Lajos és Károly serege, ezután béketárgyalás indult és 843-ban megkötötték a verduni szerződést.
Kopasz Károly kapta a Nyugati - Frank királyságot ( Franciaországot ), Német Lajos a Keleti - Frank királyságot ( Németország ), Lothar pedig a Középső- Frank királyságot - nagyjából a Rajna és Rhone folyók vidéke , Itália és Németalföld és egyes mai német területek - Itália, Burgundia, Lotaringia.
855-ben halt meg, előtte felosztotta királyságát fiai közt, II. Lajos ( 822 - 875 ) kapta Itáliát és lett a császár, II. Lothar ( 827 - 869 ) kapta Lotaringiát, Károly ( 845 - 863 ) Provance-t.
837-ben Lajos császár kinevezte Károlyt Alemannia és Burgundia királyának. Német Lajos újra fellázadt emiatt. Ezután Lajos császár Károlynak adta Bajorországot is. Amikor 838-ban Pipin király meghalt, Károly megkapta Aquitania királyságát is. A helyi nemesek viszont Pipin fiát II. Pipint választották meg királynak. Kitört a harmadik polgárháború.
839-ben Német Lajos elfoglalta Svábföldet. II. Pipin serege betört Lajos területére, a vikingek ezt kihasználva megtámadták Frízföldet, megostromolták Dorstadt városát. Lothar viszont váratlanul szövetkezett apjával és újra felosztották a birodalmat.
Német Lajos kapta Bajorországot, Lajos császár kitagadta II. Pipint, aki megtarthatta Aquitania egy részét. Lothar megkapta a keleti területeket, Károly pedig a nyugati területeket. Lajos császár serege elfoglalta Aquitaniát, Károly lett a király ott 840-ben.
Majd elfoglalta Bajorországot Német Lajostól. Ezek után visszavonult, majd nemsokára meghalt. A fiai közt polgárháború tört ki, 843-ig tartott.
832-ben tört ki a következő polgárháború. Aquitania királya Pipin lázadt fel, Lajos császár seregével ellene. Ezt kihasználva Német Lajos seregével elfoglalta Svábországot. Lajos császár ezek után újra osztotta örökségét. Károly fia lett Aquitania új királya, Lothar pedig újra társcsászár lett.
833-ban Lothar újra fellázadt, amikor találkozott apja seregével, annak serege nem volt hajlandó harcolni Lothar ellen. Ezek után egy egyházi zsinat leváltotta Lajos császárt és nyilvános bűnbánatra kényszerítette.
Azonban 834-ben Lajos támogatói elűzték Lothart és újra császár lett Lajos.
836-ban Lajos császár kibékült Pipin és Lajos fiaival. Károly fia pedig megkapta Lothar birtokát Itáliát.
A császár és fiai közti harcok eredete 818-ig nyúlik vissza. Ekkor halt meg Lajos első felesége Ermengarde, 820-ban vette feleségül Juditot, Welf gróf lányát. ( A Welfek komoly karriert futottak be később, német királyok és császárok kerültek ki közülük ). 823-ban fia született tőle Károly. Ezzel felborult az öröklési rend, mivel Károlynak is kellett területet adni, a többi testvér rovására. 829-ben kinevezte Lajos Károlyt Alemannia hercegének, ez Lothar területe volt eredetileg. Lothár megvádolta Juditot, hogy Károly egy szeretőjétől származó törvénytelen gyerek. Majd kitört az első polgárháború. Pipin és Lajos fiai seregeket küldtek Lajos császár ellen. Majd Lothar is fellázadt és Nijmegen városába birodalmi gyűlést hívott össze. Lajos császár seregével Nijmegenbe vonult, Lothar megadta magát és leborult apja elé bocsánatot kérve. Ezután megegyezett másik két fiával, akik területeket kaptak Lothar rovására, Lothar Itáliába vonult ezután.
816-ben fellázadtak a szorbok a frank fennhatóság ellen, ezt támogatta az obodrita vezér Slavomir. 818-ban Slavomir hatalmát megdöntötte Ceadrag, aki a dánokkal szövetkezett a frankok ellen.
Délen a szlovénok lázadtak a frank uralom ellen Ljudevit vezetésével, Cadolah Friaul őrgrófja harcolt ellenük 820-as haláláig, ekkor a szlovének elfoglalták Friault. 827-re sikerült legyőzni őket.
Benevento lombard hercegei IV. Grimoald és Sico elismerték formálisan Lajos fennhatóságát.
A vikingek is komoly gondot jelentettek. 836-ban Utrecht és Antwerpen környékén fosztogattak. 837-ben felhajóztak a Rajnán Nijmegen városáig rabolni, Jámbor Lajos császár serege legyőzte őket. 838-ban Frízföldet támadták, 839-ben kötöttek velük békét és felállt egy flotta a vikingek elleni harcra.
817-ben egy súlyos balesetet élt túl, az Aacheni katedrális állványzata összedőlt amikor ott volt kíséretével, halálos áldozatok is voltak. Ezek után kiadott egy rendelkezést, az utódai örökléséről. Már előtte 815-ben is tett bizonyos lépéseket, amikor Lothar fiát megkoronáztatta bajor királynak és Pipin fiát kinevezte Aquitania urának. 817-ben tehát felosztotta a birodalmat három fia közt.
Lothar társcsászár lett, Lajos kijelölt örököse, megkapta a birodalom közepét, Itáliát is.
Pipin Aquitania királya lett.
Lajos megkapta Bajorországot.
Miután ez kiderült, Itália királya Bernard ellenezte a tervet nyíltan. Lajos magához hívatta, itt megvakították és bortönbe zárták, Bernárd belehalt később a megvakításba.
822-ben Lajos nyilvánosan bűnbánatot tartott a birodalom nemesei és egyházi vezetői előtt Bernard elleni bűne miatt.
I.Lajos ( 778 - 840 ) frank császár ( 814 - 840 ). Élete első felében apja árnyékában élt, később fiaival harcolt sokat.
781-ben apja kinevezte Aquitania királyának, régensek segítették a kormányzásban. 797-ben Barcelona a kezébe került, amikor annak kormányzója fellázadt a córdobai kalifa ellen és átadta a frankoknak a várost veresége után. 799-ben visszafoglalták a mórok. Károly serege 801-ben újra elfoglalta. Lajos seregével részt vett az itáliai Beneveto elleni hadjáratban is. Miután fiútestvérei meghaltak még apja életében, ő lett a frank birodalom örököse. Itália ekkor még Pipin testvére fia Bernard kezében volt.
814-ben Aachenben koronázták meg császárnak. Meghirdette a római birodalom restaurálását. Megreformálta a frank birodalmi egyházat, minden kolostornak Szent Benedek reguláját kellett követnie.
Azt lehet tudni, hogy a középkori államok kialakulásáig néhány száz évenként bevándorlási hullámok érkeztek Európa mai államai területére, de szerintem a már letelepedett emberek nem vándoroltak jobban mint a középkori parasztok, időnként a népfelesleg vándorolhatott el és voltak akikre jellemző volt a vándorló életmód, mint a kereskedők vagy a vezetők gyerekei politikai szövetségkötés miatt kerülhettek távoli területekre, mint a középkori királyok lányai és kíséretük.
Hát Jütland és Dél-Németország nem a szomszédban van :-)
Ezek szerint ezek az emberek mobilisabbak voltak, mint a középkori és kora újkori európai parasztok, akiknek a nagy része az egész életét ugyanabban a faluban élte le.
788-után nem létezett a bajor hercegség egy darabig, prefektusok és alkirályok irányították. 907-ben állt helyre a hercegség, az első herceg I. Arnulf ( 907 - 937 ) volt.
Gerold von Anglachgau ( 730 - 784 ) frank nemes, 777 és 784 közt Anglachgau és Kraichgau grófja volt.
A gyerekei közül legfontosabb Hildegard volt Nagy Károly felesége.
Gerold egyik fia, ifjabb Gerold ( ? - 799 ) volt Nagy Károly egyik bizalmasa. Miután leváltották III. Tassilo bajor herceget ő volt 788 és 796 közt Bajorország prefektusa ( kormányzója ). Részt vett a langobardok 774, az arabok 778 és a szászok elleni hadjáratokban. 791-től ő volt az avarok elleni hadjáratok egyik vezetője. Miután elfoglalták az avar területeket 796-től ő volt ott az őrgróf.
Gerold másik fia Udalrich gróf ( ? - 824 ) az Udarich grófi család őse. 780-781 Alpgau és Breisgau grófja, 787 -791 Hegau grófja. 787-ben Thurgau grófja. 800 és 817 közt Bodensee grófja, 778-817 Elzász grófja.
Hnabi ( 715 -788 ) alemann gróf, Houching herceg fia és Gotfried herceg unokája. A Reichenau kolostor egyik alapítója. Az egyik lánya volt Emma, aki Gerold Vintzgau grófja felesége lett, az ő lányuk volt Hildegard ( 758 - 771 ) aki Nagy Károly császár felesége lett.
Na igen, nem voltak ügyetlenek, bár a szerzetes nem érthette meg jól, vagy nem tudta elképzelni, hogy milyen is a 'pártus-lövés', mert az íjászokat fordítva ültette a lóra. :)
