Tudom nem pont erről beszéltél, de valahogy ez is ide kapcsolódik:
Én csak annyit mondok, a tanszéken nem volt pénz egy függönyre(és ez nem Mucsán volt, a juhászképzőn) És nem csak pénzkérdés. Valahol ül egy inkompetens illető, aki dönt arról ,hogy hova mennyi, mire, de az ,hogy egy rohadt függöny, pár ezres, arra nem. Tudom, nem erről volt szó, de azért hoztam fel a függönyt, mert ha a rendszerben egy függöny komoly gondot okoz, akkor komoly szakmai kérdésekben, hogy működhetne jól? Az egész oktatás, tudományos élet, kutatások, stb. Ha az apró mindennapi kis ügyek se mennek? Ha komoly lobbi tevékenység kell arra,hogy hé adjatok már egy redva függönyt, akkor tegyük fel, van valaki aki azt mondja: hé itt egy téma, pénz, támogatás, anyagi forrás kéne rá, ezért és ezért...olyankor mi van? (költői kérdés)
(Amúgy meg, bármely tudomány területen, olyan témákkal kell foglalkozni, amik az éppen regnáló politikai hatalom...na, inkább ezt a csúnya gondolatot be se fejezem.)
Gondoltam már a dologra de nekem pl.: nyelvvizsga van. És mivel nem vagyok se echte sváb mint Dénes bácsi, hogy eredetiben olvassam Thomas Man-t, se nem Lillácska tanítja hogy mi a túró meg a tejfel németül, mint Shümegy-t...
(amúgy milyen sokan tudtak németül ebben a sorozatban...érdekes)
Egyébként a szerzőtársakat kérdem, hogy állunk a következő fejezettel? Lesz, nem lesz? Készüljek áthidaló megoldással? Vagy várjak türelmesen, hisz a türelem rózsát teremt, s egyébként se törekedünk semmire, hisz akkor még meggazdagodnánk vagy legalábbis elfogadnánk egy jobb állást. Szóval was the fasz?
Az a baj, hogy nem pusztán beázott az a ház, hanem valami generálisabb hibája volt - mondjuk azbesztet vagy kohósalakot használtak az építéskor. Ami miatt persze nem kellene azonnal lebombázni, s már tegnap kiköltözni belőle, de sajnos előbb-utóbb elengedhetetlen volt. Ettől persze kétségtelenül sokkal rosszabb, ami most vár ránk.
Mindenesetre amíg a központosítás irányába mozdulunk, jóllehet korábban is majdnem minden központosított volt, addig megevett mindent a fene. Simán működhetett volna pl. az OTKA normálisan, pontosabban szép lassan korrigálhatta volna működési zavarait (valami speciális eljárással kivonhatta volna a falakból a kohósalakot, úgy, hogy statikailag ne roskadjon bele az épület), ha lett(ek) volna versengő alternatívája (i). Ha nekem mint kutatónak lenne bárkihez esélyem fordulni, hogy ne évenként az egy szem OTKA-határidőre, meg az egy szem MTA-s posztdoktori határidőre kelljen várnom, s kitalálnom, hogy az egy szem kuratórium agyában épp most merre fú a szél. Hanem ha lenne mellette még néhány másik lehetőség.
És nem, nem a források megsokszorozását írom, hanem a meglévő források megosztását. Azt, hogy pl. a wolfenbütteli könyvtár ki tud évente két ciklusban 4-4 ösztöndíjat - ami még egy OTKA-üzemhez képest is bagatell, de legalább van esély rá, hogy nem ugyanazok a mukik ülnek mindenhol.
Mert bár a földsötét barátnétok itt is, ott is ellébecol, s neki mindegy, mert ő a jég hátán is megél (és a példája sajnos azt igazolja, amit sejtettem: nagyobb a baj, mert a külföldi tudományos közélet is ismerős koordináták szerint szerveződik), a tisztességes kutatóknak nem feltétlenül kellene minden esetben sugárban hányni az egész rendszertől, mert lehetnének egérutak.
A színházi világ épp abban jó, hogy ezek az egérutak, ha akarják, ha nem, valahol úgy is megnyílnak. Egyébként a tudományban is.
Összefoglalva: a totalitárius kísérletek azon buknak el, hogy nem tudják megakadályozni ezeket az egérutakat, a demokráciáknak meg az a halála, ha szép lassan elkezdik elfojtani azokat.
Gondoltam, vagy inkább reméltem, hogy érint az OTKA-dolog és fogsz ilyen érdekeset ragálni rá.
Én persze nem vagyok kutató és én is csak a sajtóból olvasom, hogy az OTKA nemzetközileg is elismert rendszer volt.
Hogy belülről máshogy látszik? Nos, ez egyáltalán nem lep meg.
De ez úgy általában a kutatás nemzetközi szcenárióájára nézve is érdekes.
Mondok egy példát:
A barátnőm, nem győzöm hangsúlyozni, de tényleg kurva okos.
Mára már igazgató a legnagyobb magyar magánlaborban, mert egyszerűen csak csinálta a dolgát és idáig ért.
Vannak nagyon jó ötletei, az egyiket éppen ma mondta el, mert ahhoz kell matek is és majd én biztos kitalálom:)
És nincs ideje megcsinálni, rendesen végigmérni, mert tömeget kell termelnie és ez frusztrálja is rendesen.
Ehhez képest van egy gyerekkori barátnője, aki annyira ostoba, hogy hozzá képest VV Fanni maga a tudomány lángoló fáklyája.
És a csaj docens a miskolci egyetemen, PhD-je van, és egyfolytában külföldi egyetemeken ösztöndíjas.
Volt már Marie Curie, de minden más is, most is éppen Skóciában van és csinál valamit, amit el sem tud mondani, hogy micsoda.
Sok hülye embert ismertem, de ő a maga nemében viszi a pálmát.
Jogos lehet mármost a kérdés, hogy mire is akarok kilyukadni?
Hát arra, hogy ha lyukas a házam teteje, akkor tetőfedőt hívok, nem dobatok rá atombombát.
Márpedig ez a rezsim mindenre atombombát dob, ami eszébe jut és nem azért, mert észlelte, hogy beázik, arra ugyanis nincsen tudása.
Ijesztően hülye emberek ülnek pozíciókban.
Ami a magyar filmmel történt, az háborúban szokott, pedig a filmalappal is hasonló problémák voltak, mint amit az OTKA-ról írsz.
Jóvátehetetlen az a kár, hogy a filmesek egy teljes generációja maradt munka nélkül, akármekkorák is voltak a visszaélések, mégis megszületett a Torinói ló, aztán 5 évig konkrétan a nagy büdös semmi, utána meg a Megdönteni Hajnal Tímeát.
Nem tudom, lehet-e érezni a különbséget?
Ugyanez jön most a színházaknál, Eszenyi, Máté Gábor szerződése lejár, Bálint András nyugdíjba megy, elfoglalják a helyüket a hihetetlen karakterek és 10 év múlva senki sem fog emlékezni a normális színházra, mert az lesz a norma. A fos.
És a legrosszabb a féltehetségű, félműveltségű művész, amilyen például Ókovács Szilveszter.
Már az ember azt gondolta volna, bunkó ez a pali, de hoz egy műsort.
Ehhez képest mi van?
Cosi Jiri Menzel totálisan megúszós rendezésével, én nem engedtem volna színpadra azt a darabot.
A Carmen Oberfrank Pállal, ami egy vicc!
A Bűvös vadász Zsótérral, aki nem operarendező és alapjában véve is feszegetik a rendezései a normalitás határait.
Ja, és a Varázsfuvola a szenilis Szinetárral.
Totálisan Ókovács elképzelései jelennek meg a valamiről, ami nem az.
És hol van Kovalik Balázs???????????????????????
Oké, mi biztos nem szerzünk meg egy Anna Netrebkot, vagy egy Elina Garancat, bár pénz lenne rá.
De itt a baccarole a Hoffmann meséiből, mindkettőjükkel, ilyet mi sosem fogunk hallani:
https://www.youtube.com/watch?v=Hdc2zNgJIpY
Ja, egyébként Garancaval van egy tökéletes Carmen, amiben az a nóvum, hogy az első opera, amiben nem szoprán a főhősnő, hanem mezzo.
Most akkor jobb egy féljó rendszer, vagy egy féreg pártkatona által tetszőlegesen osztott pénz?
Tegnap előtt elkezdtem darálni, egész jó lett a második évad. (Igazán akciódús és drámai lett)
Hogy ne legyek teljesen off: Amikor Mágent még az Öreg előtti kollégájával meggyanúsították, hogy ellopott bizonyos összeget az egyik betegtől ,teljesen kibuktak, berúgtak agresszívak lettek stb. A Mentők második évadjában szereplő egyik csaj meg lelkiismeret furdalás nélkül lenyúlta a mentőben talált bukszát és használta a bankkártyát. A kollégáit sem értem, hogy miért nem kezdtek el gyanakodni, hogy honnan lett neki pénze hirtelen új drága ruhákra. (Lehet, hogy gyanakodtak csak én nem értettem)És, hogy ahogy sikerül lelépnie xD
Jé, tényleg.... mikor rendesen ment, akkor le volt korlátozva (meg általában a friss sorozatokat egy ideje nem lehet egyenesben megnézni, le kellett töltenem őket) De ezek szerint ha már lement a premier, akkor hozzáférhető.
Most egy nagyon szomorú hozzászólás következik. Azért, mert kb. megfejtettem, hogy miért is hagyta ilyen könnyű szívvel magát ez a társadalom kibillenteni a demokratikus 20 évből. Én nem így élem meg az egész társadalmi-politikai berendezkedést, annak a csődjét (hanem alapvetően sajnálom, hogy szétverték - mert én is, mint Te, szétverésnek élem meg), de bizony tömegek úgy élik meg, hogy bizony rá is fért arra a 20 évre, hogy véget érjen.
Ha már OTKÁ-zunk egy kicsit, akkor sajnos bizony a párhuzam adja magát. Merthogy az OTKA egy velejéig szar valami volt, aminek a nemzetközi szintű hájpolása vagy nettó hazugság eredménye, vagy pedig még nagyobb szomorúság esete forog fönn.
Elöljáróban: viszonylag fiatal vagyok, de ennek ellenére volt egy saját OTKA-projektem, azt elsőre megkaptam. Írtam egyet, ami másnak a vezetésével (én még kicsi voltam) másodjára támogatást nyert. Abban a projektben végül nem vettem részt, mert összevesztem a témavezetővel. Illetve szintén másodszori próbálkozásra benne voltam egy harmadikban, azt mondjuk felesben írtam. Ez az utóbbi most jár le.
Emellett saját magam - néhányunkkal összefogva, erről még később - próbálkoztam egymást követően háromszor, sikertelenül. Tanszékünk / intézetünk is próbálkozott kétszer, sikertelenül.
Ez tehát egy közepesnél jóval jobb mérleg, merthogy egy halom kolléga úgy néz rám, hogy már nekem volt önálló OTKÁ-m, mint valami csodabogárra. Még annyit a mérleghez, hogy alkatomból (nem smúzolok azzal, aki nem szimpatikus) és pozíciómból (vidéki egyetem, nem a két leghíresebb egyetem) adódóan nem vagyok tagja semmilyen klikknek, bagázsnak, amolyan magánzó vagyok.
Egy ideje már kiadnak egy-egy projektet bírálatra is, hát látom azt is, ki mire kap, nem kap támogatást.
Na ennyit önfényezésül. És akkor mi a bajom az OTKÁ-val:
- kurvára átlátható
Olyannyira, hogy bár tényleg anonim a bírálat, és viszonylag egységes a bírálati rendszer, a végső döntést hozó kuratórium tökéletesen átláthatatlan kritériumok és megfontolások mentén hozza. Így történhetett meg a háromszor beadott projektemmel a következő: először 25 pályázatból 5. lett, 4-et támogattak. Ekkor három bírálóból egy fogalmazott meg valóban érdemi kifogást, azzal még egyet is értettem. A következő évben kiegészítettem, de amúgy nem nyúltam hozzá. Közben lett egy könyvem, meg ilyen-olyan nemzetközi konferencián is részt vettem, tehát még erősebb lett a személyi anyagom. Patent kis tervemet érdemben egyik bíráló se tudta megtámadni, mégis valami 16. helyen végzett. A következő évben egyetlen órát töltöttem a pályázással: egy az egyben átírtam az online felületen az előző évit. Bírálatot nem kaptam, mindenki dicsért, nem véletlenül értem el hát a 9. helyet.
Bíráltam egy sokszor lerágott csontot. Nagy ember, de lassan húsz éve ugyanazzal nyer mindig. Eredmény semmi. Direkt olyan pontokat adtam, hogy tudtam: annyira nem kirívó, hogy amiatt új bírálót jelöljenek ki, viszont azért egy korrekt sorrendállításnál már elbukjon a projekt. Külön kiemeltem, hogy teljesen abszurd a költségvetés - gondoltam, ha már meg is kapja, legalább kapja a pénz kétharmadát (az azért szinte általános, hogy 10-20%-kal kurtítanak minden projekten). Ehhez képest természetesen megkapta a támogatást, az igényelt összeg 100%-át...
- korrekt
hát nem. Angolul kell megírni a pályázatot, hogy ki lehessen adni nemzetközi bírálóknak. Most azt hagyjuk, hogy speciel az én kutatásom alig fordítható le angolra, illetve szótár szerint lefordítható, de minek, hisz annyira speciális problémáról van szó, aminek a külföldi számára érthetővé való tétele legalább a terjedelem megkétszerezését igényli, de azért az már vérlázító, hogy az angol tervemet hagyják magyar nyelven megbírálni.
- anyagi biztonságot ad
hát nem. A kutató bért nem vehet fel, csak költségeket számolhat el. Egy átlagos OTKA-projekt logikája szerint én a munkaidőmben úgyis kutatok, ezért tehát pénzt nem vehetek fel, viszont megvehetek eszközöket, ami a munkahelyemet gazdagítja. Magyarán vehetek a tanszékemnek egy laptopot (hármat már nem, hisz ha magam vagyok, akkor egyet), közbeszerzéssel természetesen, aztán örülhetek, hogy használhatom. Emellett persze mindenki annyi kiküldetést ír ki magának, amennyit nem szégyell, s amennyit a tanszékvezetője aláír. Hát kurva jó tényleg.
- szakmailag korrekt, ellenőrzött.
hát nem. Az éves beszámoltatások teljesen formálisak. A végső beszámolásra legalább adtak egy minősítést, alá is írta egy szakmán kívüli valaki, de hogy semmilyen érdemi folyamat nem zajlott le az tuti (kiválót kaptam, tehát nem a minősítés miatt nem jutottam utána lehetőséghez). Menet közben úgy és azt változtatsz a kutatócsoport tagságán, a feladaton, a költségterven, amit akarsz. Gyakorlatilag az jár jól, aki jó nagyot, de hihetőt hazudik.
- segíti a tudományos sokszínűséget.
hát nem. Az adott szakterület szűk mániáinak egyikéhez kell hasonlítani a témának, akkor okés a dolog. Ha nem, akkor nem időszerű, meg nincs kapcsolódása más folyó projektekhez, meg ilyen marhaságokat állítanak.
Akárhogy is, sajnos-sajnos tökéletesen korcs rendszer volt. Nem kár érte.
Persze jelzett személy minőségét illetően abszolút egyetértünk. Jobb nem lesz, de legalább sokkal rosszabb igen.
Ez a törölgetés is mekkora baromság. Csak jelzem, hogy cseh tv honlapján ingyen, geoblokkolás nélkül meglehet nézni a Mentők folytatását, míg nálunk......
Oké, lehet mondani, hogy aki kurvának áll, ne csodálkozzon, ha basszák, de nem biztos, hogy kurvának akart állni.
A mostani ÉS-ben ír Győri László a rádiós kirúgásáról.
Nem egy jelentős írás, de azért érdekes.
A rádió 30 évvel ezelőtt egy vonzó munkahely lehetett, még Taki is ott dolgozott:)
Már akkor is ki lehetett mondani dolgokat, szuverén szellemi műhely volt, ha tehát valaki beleállt és erre áldozta az életét, az akkor nem tűnhetett nagyon rossz döntésnek.
És mit csináljon egy bölcsész, ha egy Gazsó L. Ferenc rúgja ki?
Hova menjen?
Irjon havi egy cikket az ÉS-be 40 ezerért?
Egy másikat a Holmiba?
Tanítson kegyelemkenyérért a CEU-ban?
Az a szomorú, hogy egy olyan művelt pali, mint Győri ilyen helyzetbe kerülhet és a Fidesz utolsó entellektüelje, a Roki aszisztál a kirúgásához.
És sajnos nem csak a bölcsészeket fenyegeti ez a szcenárió, hanem már minden kutatót.
Az OTKA kinyírása és annak a tetű Pálinkásnak a kezébe adása semmi jót nem jelent.
Üdv mindenkinek. Az utóbbi hónapokban elkezdtem nézni a sorozatot. Egészen az 56. részig jutottam(Katócs Géza töltötte fel az összes részt a youtube-ra) ,de most eltünt... Tud valaki tippet adni,hogy hol tudnám folytatni ??
Készített velem tavaly tavasszal egy elég hosszú interjút egy Kossuth Rádiós szerkesztő. Kicsit összehaverkodtunk, s kb. másfél óra után teljesen nyíltan meggyónta, hogy gyűlöli a munkahelyét, ha lehetne, már aznap felmondana. De hát ki kér belőle 50 felett, jórészt kulturális-tudományos mélyinterjúk készítésének évtizedes rutinjával?
És azt is elmondta, hogy a Kossuth Rádió állományának kb. háromnegyede sugárban hány attól a helyzettől, amibe szépen lassan belekeveredtek. És igen, vagy az lesz, hogy lapátra teszik (már akkor is ettől rettegett, mivel a műsorok zömét már így is haveri cégek szállítják be), vagy ha nem, akkor egy földindulás után olyan ajánlólevél lesz, mint amilyet írtál.
Nekem ezekről a logó mintás cuccokról a rendszerváltás utáni, amúgy első nyugati nyaralásunk jut eszembe, amit a csoporttársakkal abszolváltunk. A barátnőm a római kiránduláson vett magának egy hamisított Chanel táskát (tudta, hogy az, annyiért is adták), azt a fajtát, ami barna és kicsit sötétebben van benne jó sokszor az összefonódó CC monogram, és lánc a fogója. Az anyaga szar volt, de a logó messzire látszott, hirdetve a chanelséget. Ma már tudom, hogy ez a klasszikus Chanel táska, de nekem akkor is ronda volt :-D És sajnos nekem azóta még az eredeti darabokról is ez a hamis táska jut az eszembe, amin szintén csak a látszat volt a lényeg (azóta annyiban rosszabb a helyzet talán, hogy szerintem a nagy márkáknak is vannak már olyan darabjaik, amiket kimondottan a látszatra gyártanak, jó, nem mondom, hogy olyan, amit a kínai boltban kapsz, de mondjuk nem a leigyénesebb alapanyag, a legtökéletesebb kidolgozásban, viszont ott van rajta a legnagyobb és legcsillogóbb LV (vagy más adekvát) monogram.
Én most is azon röhögtem, hogy lehet, hogy Habony Gucci bőröndje egy vagyon volt, de ez nem érdekel, mert a baj az, hogy ehhez azzal a bazi nagy logókkal kurva ronda, tipikus orosz milliárdosokra szabott darab, ahol nem azért kell a drága, mert az jobb (könnyebb, pakolhatóbb, tartósabb stb.), hanem, mert ordít róla, hogy el bírta rá költeni egy melós havi fizetését
A vicc az, hogy ez még csak nem is bőr, hanem impregnált szövet.
Ettől még nyilván tartós és jó, de valóban, ez a fajta és a Louis Vuitton szinte minden darabja azt ordítja, hogy nekem ilyen van!!!
Már gondolkodtam rajta, miért csinálják ezt és az is eszembe jutott, hogy azért, hogy a repülőn jobban vigyázzanak rá, ne törjék apróra. Ha nagy betűkkel rá van írva, hogy ez a bőrönd 1 millió, akkor talán odafigyelnek.
Apám még a 80-as években vett Ausztriában egy kopogós, merev műanyag bőröndöt, akkoriban jött ez divatba.
Aztán egy alkalommal a repülőn odaverték valamihez és lett rajta egy cca 3 centis repedés.
Szó nélkül vettek neki helyette egy ugyanolyan Samsonite-ot, azóta is megvan:)
De különben a luxus az olyan, hogy mutatni kell, hogy az.
Nézz meg egy Breitling órát, pedig az nem is luxus, vagy nézz meg egy Lange-t.
Az a táska, amit én vettem a barátnőmnek, ugyanígy tele van a G-betűkkel, csak mivel fekete alapon fekete, nem nagyon venni észre.
Van egy csomó luxusra hangolt barátunk-rokonunk és még egy se csodálkozott rá, hogy nahát, ez egy Gucci?
Közben a Mont Blanc tollát, meg az iPhone-ját mindenki megismeri (persze ez nem egy nagy teljesítmény, csak annyi, hogy ezek talán jobban benn vannak a köztudatban).
A régi arisztokráciának azért volt arra pár száz éve, hogy az állam vagyonából Párizsban kikupálódva, némi kivagyiságtól is vezéreltetve áldozzon a kultúrára, azaz visszaforgassa az alapvetően a néptől származó pénzét a nép pallérozására.
Ezek, a Széchényiek, meg a többi hűbéresek voltak, minden vagyonuk az államtól származott, ebben tehát nem különböznek Mészáros Lőrinctől, vagy Simicska Lajostól.
Persze ebben is vannak kivételek, az egyik példa mondjuk Oblomov, aki a világon semmit nem csinál Moszkvában, közben van neki egy faluja valahol a halál faszán.
Van egy faluja, bazmeg, és az a legnagyobb gondja, hogy szökdösnek el a jobbágyai, ő meg baszik odamenni és rendet tenni, csak bassza a rezet naphosszat.
Szóval a mi új arisztokráciánk még csak a nulladik pillanatban van, a legfőbb hely lánya is csak most tanul főzni Svájcban, a fia meg szerintem szarik az egész nagyvilágra, csak tudnám, hogy lesz ebből dinasztia?
Egyikünk se fogja megérni, de elképzelhető, hogy valamikor a távoli jövőben, valamelyik Lázár-ükunoka véletlenül olyan génkészletet szerez be, mint Carnegie és a gátlástalanság mellé némi szociális érzékenység is társul, de ez sem biztos.
De kérem: ez is benne van a Szomszédokban!!! A sok újgazdag, ahogy igyekszik lekoppintani a régi arisztokráciát, az estélyeket, a komornyikokat, csak ízlése nincs hozzá:-D
Egyébként igen, a tősgyökeres polgári családokban lehet, hogy a hétköznapi vacsorához is herendivel terítettek, de nem kérkedtek vele, hogy nekik van. Vagy mondjuk úgy, a nagyon nagy többség nem kérkedett vele, akár azért is, mert nekik természetes volt, és talán elhinni sem tudták, hogy másnál meg még mondjuk nem hogy fehér- meg vörösboros pohár, de magában borospohár sincs otthon.
Én most is azon röhögtem, hogy lehet, hogy Habony Gucci bőröndje egy vagyon volt, de ez nem érdekel, mert a baj az, hogy ehhez azzal a bazi nagy logókkal kurva ronda, tipikus orosz milliárdosokra szabott darab, ahol nem azért kell a drága, mert az jobb (könnyebb, pakolhatóbb, tartósabb stb.), hanem, mert ordít róla, hogy el bírta rá költeni egy melós havi fizetését :-D
Most menő dolog a pénzzel kérkedni. Igaz, van egy új arisztokrácia is. Pont olyanok, mint régen, pökhendi, beképzelt, a világgal és náluk szegényebbel nem törődő, arrogáns alakok. Csak míg a régi arisztokraták között jó pár Széchenyi meg Wesselényi akadt, mint kivétel, ezek között egy se.
A hetvenes-nyolcvanas években baromira nem volt divat kérkedni a gazdagsággal és "menőzni", nyilván voltak akkor is gazdagok, de igyekeztek "besimulni" a társadalomba.
Nekem is volt az általános iskolában osztálytársam, aki teljesen olyan volt, úgy viselkedett, mint mi, aztán egyszer felmentünk hozzá játszani, a lakás roskadozott a különböző műkincsektől, és olyan technikai cuccok, játékok, stb. amit szerintem a nagyszüleim egy évi nyugdíjából nem tudtunk volna megvenni (ill. ha lett volna rá pénz, akkor sem tudtuk volna megvenni, mert olyat csak nyugaton lehetett beszerezni).
Szóval a gyerek szülei kőgazdagok voltak (ha jól emlékszem a papa valami kutatóorvos volt, szabadalmai voltak, rendszeresen járt külföldre), és otthon a gyereknek volt minden, amiről mi még csak nem is hallottunk, de az iskolában ebből semmi nem látszott (a gyerek viselkedésén sem).
Valahol ez a szemlélet jött le a Szomszédokban is, mindenki egyformán csóró, aki meg látványosan próbálkozott az előrejutással, a "vállalkozással", az csak simlis, elítélendő lehet.
Akinek settop-ja van, az netezik is, azt nem lehet elvágni teljesen a nem fazonra nyírt hírektől sem, azok úgysem érdekesek. De szerintem azokból, akik még mindig a régi módon v. ahhoz hasonlóan néznek tévét, több van, mint csak a falusi öregek.
Itt is mindig mesélem, hogy anyósék mit neteznek össze, na, ebből ábrándultam most ki kicsikét. Történt, hogy új laptopot kaptam, a régit meg odaadtuk anyóséknak. De nem elvittük, hanem ők jöttek hozzánk kutya- és házszitterkedni, míg mi elutaztunk. A férjem kérdi őket telefonon, hogy próbálták-e már a gépet, megy-e, kiigazodnak-e rajta (odáig eljutottunk, hogy elfelejtettem kirakni a internet explorert, ami nekik A BÖNGÉSZŐ, tehát el kell mondani, hogy földgömbben róka, firefox azt kell keresni. Gyerekem a háttérben röhög. Kérdjük: mi van? Á, a papáék így sem fogják tudni használni, mert ők úgy neteznek, hogy csak azt olvassák, ami ki van téve kedvencekben. Kérdezem tőle, hogy az miért baj, nekem is ki van téve egy csomó dolog, ha ilyet tudnak, többet tudnak, mint gondoltam. A gyerek tovább röhög, hogy ja, elmondták a keresztapjának (sógoromnak), hogy mit szeretnének olvasni, ő kitette, és így találják meg... (jó, persze ezek tényleg azok, amiket ŐK akarnak olvasni, és nem a gyári beállítások, de egyedül nem tudták volna beállítani maguknak) És mindketten dolgoktak még aktív korukban számítógéppel!
Az meg egy dolog, hogy azt gondolja, hogy nem fogja tudni fogni, aztán mégis bejön, de akinek nem teszi a szolgáltatója az orra alá a Dunát, nem fog feltétlenül nekiállni keresgélni, hogy beállítsa magának... Többek közt ezért nem igazán értem, miért nem a Duna lett a hírcsatorna, ha már, és miért az m1...
Először is azért lett az M1 a "hírcsatorna" a'la BBC, mert ott fog menni az instant agymosás.
Komolyan: a legutóbbi "Magyarország jobban teljesít" kampány hangvétele nekem már erősen az észak-koreai TV-t idézi.
A Dunát pedig a szolgáltató igenis a néző orra alá fogja dugni, mert törvény van rá, hogy az első programhelyeken KELL lenniük a "közszolgálati" csatornáknak.
Ez persze megint azt jelenti, hogy Orbánnak fogalma sincs a jelen TV-zési szokásairól.
Mert itt már mindegy, hogy kapcsolod be a TV-t, nem azzal váltasz csatornát, hanem a set-top-box-szal, annál meg majdnem mindegy, melyik csatorna hol van, az ember előbb-utóbb megtanulja és ha mégsem, simán odébb nyomkodja.
Ez még mindig azt hiszi, hogy az ember bekapcsolja a TV-t az 1-es gombbal, aztán el nem kapcsol soha, mert az az "Egyes" és azt kell nézni.
Tehát jellemzően a push-média, többnyire idős fogyasztóit célozza, bár anyám is megtalálja az ECHO TV-t, pedig full balos, de azon megy a Hazahúzó és azt ő szereti és odalapoz a galád akár a 95-ösre is.
Az viszont igen érdekes kérdés, hogyan lesz itt folyamatos hírcsatorna 4 órás élő blokkokkal és benne 45 percenként híradóval?
Mert ha ez, ami irdatlan pénzt fog felemészteni kijön az idei 80 milliárdból, akkor szerintem jogos kérdés, hogy hova az apám kacskaringós faszába lett a tavalyi 78 milliárd, amikor ilyen költségigényes műsort nem gyártottak, csak ismételtek orrba-szájba és az ismétlések nyilván megmaradnak idén is az összes többi csatornájukon?
A harmadik meg az, hogy mennyi embert rúgtak ki, akik benyeltek mindent, alkalmazkodtak, idomultak, csak hogy maradhassanak, aztán tessék, most őket cserélik le még idomíthatóbb, de főleg még olcsóbb munkaerőre. Ennyit erről, hogy mennyire éri meg a gazdi kezét nyaldosni és feladni érte minden saját elvet, erkölcsöt.
Én voltam olyan botor, és azt hittem, a rákosista hitvallást, hogy aki nincs velünk az ellenünk van, már meghaladta a népszerű kádár-kori, aki nem ellenünk, az velünk van. Írnék smileyt is a végére, csak ezek a hasonlatok már annyira se viccesek, mint valamikor gondoltam. (lassan tényleg a hírcsárda hírei valósulnak meg a legnagyobb eséllyel)
De az is MR2-Petőfi... 8sőt, ugye az első időben, mikor átszervezték, csak MR2 volt, utána vették vissza (szintén minek -addigra pont megszokták a népek az új neveket, és valóban, a műsor sem idézte ezután sem a régi Petőfit) Szóval, a rádió sem azért Petőfi most, mert a fiatalok arra kattannak, ebben az értelemben volt értelme az MR2-ezésnek.
Az meg egy dolog, hogy azt gondolja, hogy nem fogja tudni fogni, aztán mégis bejön, de akinek nem teszi a szolgáltatója az orra alá a Dunát, nem fog feltétlenül nekiállni keresgélni, hogy beállítsa magának... Többek közt ezért nem igazán értem, miért nem a Duna lett a hírcsatorna, ha már, és miért az m1... (szervezeten belül nyilván tökmindegy, csak a nézői szokásokban, fejekben nehéz lesz ennyi idő alatt rendet tenni... ezért nem tudok másra gondolni, mint hogy az új hírcsatornát MINDEN véletlen az m1-re kapcsoló (ami valóban az mtva legnézettebb csatornája) arcába akarták tolni.... Hehehe, lehet, hogy aki egyszer odakapcsolt, annak a távirányítója soha nem lesz hajlandó más csatornára kapcsolni, mi több, aki rákapcsolt, azt valami titkos erő a fotelbe fogja ragasztani, és nem fog tudni t9bbet felállni onnan, csak az m1 híreit nézheti haláláig, vagy még azután is.)
Gondolom a Petőfi rádió miatt van a fiatalos Petőfi tévé is, elvégre a Petőfi rádió fiataloknak szóló adásokat ad.
A Duna TV-re viszont még sokan most is úgy gondolnak ,hogy az a tévé, amihez műholdantenna kell, és csak a kiváltságosak nézhetik, akiknek ott van a háztetőn az a fehér lavór. Mikor meghírta az Origo, hogy a Forma-1 is a Duna TV-re megy sok ilyen komment jött ,hogy de hát miért, hogy fogom így nézni, hát ezért nem veszek műholdvevőt. Keveseknek esett le, hogy már jön földi adón is és az ingyenes csomag része.
Én azt várom, amikor a Petőfi TV-n megy majd a Szomszédok, esetleg a Mester is megjelenik, és nyilatkozik a kedves, szerethető öregekről, a fiataloknak szóló csatornán. Ez amúgyis jelképezné az egész Mesteri univerzumot, és világnézetet.
Lefogadom, hogy Petőfi TV szerkesztői annyira ismerik a fiatalokat , mint Mester. Sőt, lehet őt kérik fel tanácsadónak, elvégre milyen jól ábrázolta a fiatal generációt?
az M1 HÍR TV pedig igenis jó ötlet, ugyanis egyes renitens emberek képesek és máshol nézik a híreket, és akkor nem bíznak bennünk. És akik bennünk nem bíznak, azok a mi fényes jövőnkben sem bíznak. És akik ami fényes jövőnkben nem bíznak, azok árulók.
Mióta először megláttam a hírt, azon gondolkodom, hogy a világban mekkora problémát csinálnak egy-egy elnevezést váltásából, inkább megtartják a régit, a bejáratottat, amit a kedves kuncsaft (néző) ismer.... itt meg vígan lesz magyar főadó a Duna, csak hogy hátha az m1-re kattintva a népek nem veszik észre, hogy ez már nem AZ az m1, és maradnak.... vagy nem tudom.
A másik, amin nem tudok napirendre térni a Petőfi TV, mint fiataloknak szóló csatorna. Oké, Petőfi fiatal volt meg minden, de szerintem ez sem az a brand, amire egy mai fiatal szíve megmoccan és odakapcsol (bezzeg az MTV :-D)
A harmadik meg az, hogy mennyi embert rúgtak ki, akik benyeltek mindent, alkalmazkodtak, idomultak, csak hogy maradhassanak, aztán tessék, most őket cserélik le még idomíthatóbb, de főleg még olcsóbb munkaerőre. Ennyit erről, hogy mennyire éri meg a gazdi kezét nyaldosni és feladni érte minden saját elvet, erkölcsöt. (ezt a most felvett fiatalok is jó, ha megjegyzik, mert egyszer majd ugyanide fognak jutni.... csak addigra az MTVA-s gyakorlat talán még rosszabb ajánlólevél lesz, mint ma) Persze nyilván ők is pénzért veszik a kiflit a közértben, de azért ugye azt nem árt észbe vésni, hogy kb. mennyire biztos ez a karrier.
No de mit csinálok: nem politizálunk, a vélemény van, de megtartjuk magunknak.
Neked is csak azt tudom mondani, amit Irsai eftásnőnek: ez a sorozat nem népnyugtató, hanem néphergelő volt, elvégre az összes szereplőnél szinte minden fejezetben kopogott az ajtón az ingyenlóvé, csak senki nem akarta elfogadni vagy elvi, vagy kényelmi okokból, vagy mert féltek a környezetük negatív véleményétől. A legtöbb néző szerintem meg fele ennyi lehetőségnek is örült volna.
A Fillér utca valóban létezik, csak ugye nevéből nem derül ki, hogy hány fillér. Ahogy Gazdagrét neve sem árulja el, hogy a lakói inkább csak lélekben gazdagok.
ha Te a kádár-korban csak egy egyszerű lakatos voltál, az asszony meg bérszámfejtő, akkor bemutatta neked a te nehézségeidet, megspékelve azzal, hogy lám, lám, orvosék sem élnek jobban, nincs mit tenni.
Hát, szerintem mérgükben szifiliszt kaphattak, mivel ők szivesen éltek volna azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel a főhősök nem akartak.
A Havannán lakó lakatos-bérszámfejtő házaspár meg úgyis elvétve futott bele rózsadombi villában lakó orvos-kozmetikusba, vagy ha mégis, még mindig nem tudta, hogy akkor most azok voltak baromi ügyesek elvtelenek és egyáltalán mennyire jellemző ez az egész dolog.
Idehaza mindenkinek van mindenféle ismerőse, ez (még) nem India, ahol nem csak átjárás, de kapcsolat sincs a kasztok között, és az ilyen kapcsolatokról, ismerősökről általában tudja a másik, többé-kevésbé, hogy honnan a lóvé. És ha tudja, akkor viszont nagyokat pislog a Szomszát látva.
Illetve nem tudom, mennyire igaz/jellemző vagy nem, amiről a napokban beszélgettünk itthon a zurammal, de nekem pl. az én elit gimimben abszolút nem tűnt fel, hogy én az osztály össz-vissz kettő (akkor még ugye jelölt!!!) "fizikai származású" diákjának egyike vagyok. Pedig voltak az osztályban bőségesen rózsadombi villák, én mégsem éreztem soha magunkat annyival szegényebbnek...
Nálunk volt egy gyerek, apja külkeres (vagy annak álcázott hírszerző, a mai napig nem tudom), anyja htb, már akkor kettő autóval, abból az egyik nyugati, ő egy picit, vagy inkább erősen javította az átlagot, de ők sem úgy lógtak ki, hogy nekik minden, nekünk meg semmi: nekünk megvolt mindenünk, nekik meg mindenből több, jobb és hamarabb.
persze ennek nyilván az a másik oldala, hogy egyrészt nem nélkülöztünk, mindenre tellett nekem is, amire az osztálytársaimnak (hogy ehhez a szüleim mit tettek pluszban a sima állásuk mellett), másrészt kultúrálisan sem volt szakadék köztünk.
Na, pont így voltunk mi is.
Igen, ezt sikerült a Mesternek meg- és kifordítania és "reményt adni" :-PPP
Hát, ha ez a remény, akkor inkább legyek reménytelen, onnan csak felfelé van az út.
mindenkinek, aki tényleg egyre kevésbé tudott megélni...
Háááát, csak ismétlem magam: a néző nem tudott, a szereplő meg nem akart megélni. Vagy a fordítottja: a néző meg tudott élni, akkor viszont meg ismét csak nézett, mint hal a szatyorban, hogy "ezt meg most akkor hogyan".
az emberek meg nem gondoltak bele, hogy nem reményt adott, hanem pont azt szögezte le, hogy kuss, mindenki marad ott, ahol van, úgyse jut többre.
Itt újra belefutunk a fő problémába, a szereplők viselkedésébe, hiszen nekik jutna több, csak nem kérnek abból.
Mert ugye még GG és Juli, akik tennének valamit sem elég, hogy simán csak utálandónak vannak bemutatva, de ők sem tudnak kitörni semmiből: GG-nek soha egyetlen ötlete sem valósul meg, nem lesz egy petákkal sem gazdagabb, Juli meg szerencsétlen....
A környezetünk rabjai és áldozatai.
Szóval tartom, hogy szerintem elvi alapokon továbbra is ki volt ez az egész találva, csak hmmm. nem épp jól valósították meg a dolgot...
Vagy nem volt kitalálva, akkor viszont remekül valosították meg.
Ez is benne lehet és írtuk is már többen is, hogy lehet, hogy pont ezért mentek rá mindig a semmire sincs pénz, meg nincs otthon semmi és még nyaralni sem tudunk elmenni témára, hogy az átlagember mikor esténként a bélgázait eregeti a fotelbe és nézi a Szomszát megnyugodjon, hogy nem is él ő olyan rosszul mint hitte, mert bár új nyugati kocsija neki sincs, de azért egy átlagos keletire még fussa, na meg ha külföldre nem is, de azért a Balatonra vagy a Velencei tóra el tudnak menni nyaralni, ill. nem csak kéthetente tudnak zöldbabos virslit enni, tehát mégis csak jobban él, mint azok ott a képernyőn.
Csak tudnám miért a Gazdagréten játszódott, ha egyszer mindenki hót csóró a sorozatban? Ahogy pl. a BK is fiktív 24. kerületi Mátyás király téren játszódik úgy játszódhatott volna a Szomsza a fiktív Szegényréten, esetleg a valóban létező Fillér utcában is. :)
De ettől zseniálisan szervilis az egész: ha Te a kádár-korban csak egy egyszerű lakatos voltál, az asszony meg bérszámfejtő, akkor bemutatta neked a te nehézségeidet, megspékelve azzal, hogy lám, lám, orvosék sem élnek jobban, nincs mit tenni. A Havannán lakó lakatos-bérszámfejtő házaspár meg úgyis elvétve futott bele rózsadombi villában lakó orvos-kozmetikusba, vagy ha mégis, még mindig nem tudta, hogy akkor most azok voltak baromi ügyesek elvtelenek és egyáltalán mennyire jellemző ez az egész dolog.
Illetve nem tudom, mennyire igaz/jellemző vagy nem, amiről a napokban beszélgettünk itthon a zurammal, de nekem pl. az én elit gimimben abszolút nem tűnt fel, hogy én az osztály össz-vissz kettő (akkor még ugye jelölt!!!) "fizikai származású" diákjának egyike vagyok. Pedig voltak az osztályban bőségesen rózsadombi villák, én mégsem éreztem soha magunkat annyival szegényebbnek.... persze ennek nyilván az a másik oldala, hogy egyrészt nem nélkülöztünk, mindenre tellett nekem is, amire az osztálytársaimnak (hogy ehhez a szüleim mit tettek pluszban a sima állásuk mellett), másrészt kultúrálisan sem volt szakadék köztünk.
Igen, ezt sikerült a Mesternek meg- és kifordítania és "reményt adni" :-PPP mindenkinek, aki tényleg egyre kevésbé tudott megélni... az emberek meg nem gondoltak bele, hogy nem reményt adott, hanem pont azt szögezte le, hogy kuss, mindenki marad ott, ahol van, úgyse jut többre. Mert ugye még GG és Juli, akik tennének valamit sem elég, hogy simán csak utálandónak vannak bemutatva, de ők sem tudnak kitörni semmiből: GG-nek soha egyetlen ötlete sem valósul meg, nem lesz egy petákkal sem gazdagabb, Juli meg szerencsétlen....
Szóval tartom, hogy szerintem elvi alapokon továbbra is ki volt ez az egész találva, csak hmmm. nem épp jól valósították meg a dolgot...
Az hiszem már írtam erről, de nekünk van a családban egy orvos-maszek kozmetikus házaspár ismerős, budai villa, balatoni nyaraló, mindkettőjüknek vadiúj nyugati autó (már a nyolcvanas években is), amikortól lehetett utazni minden évben nyugati utazások, a gyerek Olaszországban tanult egyetemen, stb.
A szomszéd csaj meg ugyanolyan pincér, mint Alma volt a sorozatban, ő is szarrá keresi magát a borravalóból.
Úgyhogy ezen az übercsóró orvos-kozmetikus, főmérnök-pincér felálláson már az első sugárzáskor is hülyére röhögtük magunkat...:)
Na meg pl. egy orvos, kozmetikus házaspár, ahol ráadásul velük lakik még a nagyobb gyerek is, aki már szintén dolgozik és van önálló keresete, tehát 4 családtagból 3 kereső, ne tudjon egy új autót venni akár részletre, vagy nyaralásra félretenni.
Talán GG meg Juli az egyetlen, akik képesek is tenni valamit azért, hogy jussanak 5-ről a 6-ra valahogy, mert ugye Juli meg meri lépni, hogy a nem jól fizető, de biztos szövetkezeti kozmetikai munkáját otthagyja, és megy GG-hez, GG-nek meg ugye mindig van valami ötlete, és még ha néha balul is sül el, meg belebukik valamibe akkor is legalább próbálkozik és hát nem él ő sem rosszul soha. Elég sok szereplő meg még a szájukba repült sültgalambot is kiköpik, mert csak. Feri nem vállalja el a jól fizető keccsölő melót ,mert csak meg van mikor Jutka nem engedi neki, mert csak. Mágen nem megy el magánklinikára jó pénzért, mert csak, Alma sem megy el jól fizető munkára Deziréhez, pedig kéthetente ajánlgat neki jobbnál jobb munkákat. Etus nem csinál "szart", akkor sem ha gazdagon megfizetnék, de 5 perccel később már kesereg, hogy nincs egy vasa sem.
Igaz, hogy is képzelhettem volna, hogy Etusnak 2 kivételével (amikor egy darabig gyengén látott és amikor rálőttek) bármilyen kellemetlen élménye lett volna.
Viszont megnéztem volna Csürös Karola arcát, amikor meglátta, hogy az utolsó előtti fejezetben rá fognak lőni, mégis milyen mit vágott a férje fejéhez.
Ennyi erővel a McMester tényleg egy zseni, hiszen semmi olyat nem mutatott be, ami ne létezett volna:
- emberek rajonganak egy művészért, igaz nem egy színészért vagy énekesért, mint a valóságban, hanem egy keramikusért;
- emberek nem jönnek ki a pénzükből, igaz nem egy takarító vagy segédmunkás, mint a valóságban, hanem egy sebész, kozmetikus, mérnök;
- emberek nem jönnek ki a pénzükből, igaz nem azért, mert nem találnak jó melót, mint a valóságban, hanem mert elvi vagy kényelmi okokból megfelel a keveset fizető meló;
- emberek napi rohanásban vannak, igaz nem azért, mert nem találnak könnyebb melót, mint a valóságban, hanem mert elvi vagy kényelmi okokból megfelel a fárasztó meló;
- emberek szűk lakásokban nyomorognak, igaz nem azért, mert nincs miből vagy hová menni, mint a valóságban, hanem mert nekik a megörökölt családi háznál többet ér az első emelet lakóközössége...
A folytatást a nálam jobban felkészült kollégákra bízom.
A mesteri szándék nyilván az volt, hogy ötvözze a KÖVETENDŐ érték bemutatását, a családi összetartást (nem akar) azzal, hogy bemutassa, NEM TUD külön lakást venni/bérelni.
Jegyzem meg, ez nem volt akkoriban sem ritkaság...a nyilvánvaló hibát ott követte el, hogy egy vezető beosztású férj (János), és egy jól kereső, pontosabban akár jól is kereshető feleség (Alma) példáján akarta bemutatni az egészet.
Mert az még tkp. megállt volna, hogy Vágásiék, az egyik lelenc, a másik kitagadott énektanár, baromi szegények, nem jutnak egyről a kettőre, de egy erdészet főnöke, meg egy nyelvtudással rendelkező, borravalós szakmában (vagy korábban "utazós" szakmában) dolgozó pincérnő-sztyuvi-idvez ne tudjon egy szaros albérletet, ahol nyugodtan dughatnak, fizetni...
szóval jó, EBBEN talán ludas a Szomszédok, mert ott bemutatott egy kilátástalan világot, ahol az unokák negyven éves korukban sem tudnak még csak albérletbe sem költözni nagyikáéktól,és saját életet kezdeni,
Nem tudtak, vagy nem akartak? Vagy nem tudtak, de ha tudtak volna sem akartak volna.
Etust nem lehet kidobni. Őt mindenki ájult tisztelettel rajongja körbe. Tudhatnád, a nagy a hatalmas a csodálatos Művésznő ha méltóztatik megjelenni, az már megtiszteltetés. Leszállt közénk, halandók közé.
Na most ehhez képest a Mester az ellenállás és igazmondás mekkájának tartotta a sorozatot.... szerintem viszont az anyukája, Sárközi Márta halkan sírdogált volna a csak enyhén burkolt seggnyalás miatt (vagy, hogy úgy nevelte fel a fiát, hogy nem tud különbséget tenni a sorok közti kritika és a seggnyalás közt. Nem mintha Sárközi Márta valaha is simán a sorok közt lett volna ellenzéki, konkrétan tett rá, hogy mi lesz a következménye a véleményének.... szóval...
Nem tudom, hogy a parti szervezője volt-e az, akivel Etus beszélt, de , hogy ha tényleg ő volt az, akkor úgy kidobtam volna Etust , mint macskát arra a bizonyos műveletre......
Ettől függetlenül, ahogy ott is belekotyogtam, nem hiszem, hogy maga a Szomszédok az OK, amiért ma az van, ami, hanem ebben a tekintetben talán igenis valamiféle kordokumentum volt mégis a szomsza.
Annyiban nyilván sokkal rosszabb a helyzet, hogy a valódi Vágási Ferik, Takács Istvánok abszolút nem utasították vissza az extra keresetet, legyen az kis ügyeskedésről, feketemunkáról, adó nem fizetésről, új mellékállásról vagy kinevezésről.... és a Szomszában mutatott viselkedésmintákkal ezek is rendesen átültetődtek a jelenünkbe.... szóval jó, EBBEN talán ludas a Szomszédok, mert ott bemutatott egy kilátástalan világot, ahol az unokák negyven éves korukban sem tudnak még csak albérletbe sem költözni nagyikáéktól,és saját életet kezdeni, amihez képest nyilván nem, hogy elfogadható dolog, hanem kimondottan ÉRTÉK volt, ha valaki a jég hátán is megélt az adott körülmények közt, és mégis csak meg tudta venni a családjának a színes tévét, automata mosógépet, autót.
Szóval, bár állandóan lázadoztam a Mester azon állítása ellen, hogy ez kordokumentum, az évek múlásával lehet, hogy árnyalnom kell, hadd ne mondjam, el kell fogadnom a dolgot, mert tényleg. De azért akkora hatása mégsem lehetett, hogy valakit ma azért nem érdekel semmi a közéletből, mert anno Taki bácsi is aszondta, hogy NEMÉRTEM....
Tkp. vicces, hogy a mi Haekünk, aki ugyanolyan tökéletesen festette le a magyar néplelket, mint Haek a vejkben, a Mester. Jó, hát kicsit rosszabbul ír, de ki tudja, Haek meg hogy rendezett volna tévésorozatot??? :-DDD
Az ilyenek miatt utálom a Mestert. A többi hülyesége, bosszantó, vagy épp nevetséges. De ez a elcseszett népnevelés, hogy márpedig a rendes magyar ember ne politizáljon, ne gondolkodjon rajta, elég ha jut virsli a zöldbab főzelékbe, és legfeljebb néha bosszankodik valamint...ez ez ...borzalmas.
A wikit néztem meg hirtelen, a cseh leírás eleve ortopédiáról beszél, tehát szerintem jó esély van, hogy eltaláltam, és az első széria magyarításánál igyekeztek közérthetőbbé tenni az osztály nevét azzal, hogy balesetinek nevezték, a folytatás fordítója meg -nem ritkán történik így- baszott visszanézni az előzményeket, kit/mit hogy hívtak magyarul.
"Jedná se o dílo plné napětí, zvratů a místy i vtipných sdělení a hláek. Seriál obsahuje té autentické záběry z operací převáně z oboruortopedie.
Ortopedie je nemocniční oddělení, kde pracuje řada výborných chirurgů - lékaři Sova starí (primář) (Ladislav Chudík), Blaej (Josef Abrhám), trosmajer (Milo Kopecký), a ne příli zdatný dr. Cvach (Josef Vinklář). Mezi ně se na počátku příběhu zařadí nově příchozí MUDr. Čeňková (Elika Balzerová), která se i přes prvotní podcenění MUDr. Sovou nenechá odradit a na oddělení ortopedie zůstává a posléze se stává jednou z nejlepích nemocničních lékařek. Na oddělení později posléze přichází i mladý doktor Peterka (Oldřich Kaiser)"
Elnézését, hogy így letámadlak, de azt szeretném megkérdezni, hogy a Kórház a város szélén folytatásában (amit most vetítenek az M3-n és , ami 2008-ban készült) miért beszélnek mindig ortopédiáról? Tudtommal kezdetben baleseti sebészet volt a neve és Esbeta Cenkovából hogyan lett Betty Cenkova ?
Pár éve együtt teleltünk, és annyira jófej volt, hogy nem hagyom bántani. (más kérdés, hogy a férjem valami lökött, magában beszélő idős hölgynek gondolta, mert a szálló wellnessének pihenőszobájában olvasás közben magában motyogott, de felvilágosítottam róla, hogy ő a MŰVÉSZNŐ és szerepet tanul :-DDDD
De amiért nekem nagyon jófejnek tűnt, hogy az unokáival volt, és végtelenül türelmes nagyi volt + volt pár másik magyar család is kisgyerekkel a szállodában, ahol a gyerekek teljesen rágerjedtek (beszorozni kettővel azt, mikor valaki a soorzatban szpottolja Etust, a híres művésznőt), és anélkül, hogy tudatában lett volna, hogy bárki (én) figyeli, tök olyan volt velük, mint bármelyik gyerekkoncertjén, leült velük játszani, beszélgetett velük (nem gagyogva, hanem értelmesen, ami külön bónuszpont), szóval maximális respektem neki azóta, mert a gyerekdalai, műsorai ezek szerint nem szerepek, hanem belőle (is) jönnek :-D (arról meg ne is beszéljek, hogy a korához képest mennyire jól nézett ki, mennyire vitális volt... ez nyilván genetika is, de akkor is irigylem)
Ne már, hogy pont Te nem érted, aki annyira tudja a szomsza fílinget, hogy az jobb, mint az eredeti!!!
Erre NINCS PÉNZ, máshol, máskor, másra viszont lapáttal és számolatlan szórjuk ki a pénzt az ablakon.
Hm?
Egyébként a viccet félretéve most már erős a gyanúm most már, hogy igazából nem feltétlen a pénztelenség az ok, hanem egyszerűen tényleg vannak emberek, akiknél a Trófea az éttermek non plus ultrája, azt meg ugye mondhatni, hogy az utcán se ciki, hogy a járókelők megbámulják a násznépet és a frissen házasultakat, szóval miért pont egy étteremben lenne az ciki...sőt, az amcsiknál ugye simán szállodákban vannak a lagzik, különterem ugyan, de nyilván ott is lehet keveredés, előtérben átlátás stb, ez a trófeás is csak egy kicsivel nyitottabb. NOta bene, nem felejthetem el azt sem, hogy anno, ezer éve nekem a római parti MNB üdülőben volt a lagzi, ahol épp voltak finn vendégek is, és jött a vezető megkérdezni, hogy zavarna-e, ha bejönnének körülnézni. Mondtuk, hogy nem, tehát jöttek, de aztán kiderült, hogy csalódtak, mert a tipikus magyar esküvőt (van olyan???) akarták volna látni, menyasszony-táncostul, nekem viszont kikötésem volt, hogy na az nem lesz :-D
Az alkohol a Szilvási-hősök menedéke. Legismertebb regényének Albérlet a Síp utcában alig van olyan lapja, ahol Kelemen András orvos ne inna egyet. Mindig konyakot. Olyannyira következetes, mintha csak ifjúkorom, apámtól kapott jó tanácsát vette volna fontolóra: ha már inni kell fiam, akkor csakis konyakot, tisztán. Kelemen doktor az éjszaka magányos kísérteteit éppúgy konyakkal űzi, ahogy szeretője karjaiban is csak akkor lel megnyugvásra, ha a konyakos palack a keze ügyében van.
Csak valami félmámort érzett, és az idegei zsongásán át is hallotta, hogy a közelben hármat üt egy templom toronyórája Később lenyúlt az ágy mellé, ahová a konyakos üveget állította, mielőtt lefeküdtek. Töltött mind a két pohárba.
De bedob egy konyakot, ha hőség nyomasztja, és akkor is a sarki talponállóban melegíti poharát, mikor böjti szelek fújnak. Konyakkal öblíti le a torkára tapadt nikotint, konyakkal oldja az embertelenül hosszúra nyúlt ügyelet idegbaját és jobb ötlet híján is iszik."
Ha már költségérzékenység, akkor mondjuk a menyasszonyi ruhán lehetne spórolni. Annak bérlési, vásárlási költségén ne adj isten még egy komolyabb étterem is belefért volna pincérestül.
Ez is ott volt, csak valamelyik sarokban (talán bal hátul). Úgy látszik viszont, hogy ez akkor valamiféle divat azok közt, akik imádjk a Trófea éttermeket (nem mondom, mi is fergetegesen szoktunk szórakozni, vagy a percenként megjelenő szülinapi tortákon + Halász Juditon (szegény, nem érdemli meg, de ez van :-D) vagy a pincéreken magán (egyszer egy lelkes pincér kínálgatott gnocchit, amit gyoccsi-nak ejtett, meg elmagyarázta, hogy mi az), meg úgy általában azon, hogy tényleg végtelen mennyiségű kaja van, az emberek mégis mit képesek összetolakodni a tálalóknál vagy a grillnél) De a top tényleg az esküvő volt.
Mondjuk önként nem jelentkezem a szórakozásra így sem :-D, sőt egyszer azt is kiszámoltuk, hogy ha a kedvenc dunai halászcsárdánkba (nem csak halcuccok vannak, hanem hagyományos csárdakaják, sőt, mostanság némi modernebb vonal is) megyünk, akkor nem jövünk ki sokkal rosszabbul, mint ha befizetünk a Trófeába.... igaz, a kajamennyiség nem korlátlan (viszont régimódian nagy adag magában), de legalább tényleg finom. Viszont ez az "all You can eat" alighanem annyira húzós reklámszlogen, hogy mindent visz a mennyiségre törekvő magyar néplélekben :-D
Huhh, ilyen "élményben" nekem is volt részem, méghozzá a legkisebb és így erre a műfajra legalkalmatlanabb Erzsébet királyné úti Trófeában....
A nem túl nagy, egyébként is szűk és zsúfolt teremben középen megterítve a násznépnek, a szélen körben a boxokban meg az "egyéb" vendégek, mondhatom remek volt....
(A boxok egyébként sem erre a műfajta lettek kitalálva, ugyanis ha a legbelső enni akar, akkora külső kettő feláll, kiengedi, amikor jön vissza, ugyanez a műsor.
Pihentagyú lehetett, aki egy Trófea rendszerű étterembe boxokat rakott.)
A násznép zavarta a többi vendéget, de ők is kaptak rendesen, különösen, hogy a menyasszony egy molett, malacképű leányzó volt, és pechükre volt egy fiatalokból álló társaság, ahonnan jöttek a beszólogatások a vőlegény elmeállapotára, röfögés, stb. Komolyan azt hittem, hogy tömegverekedés lesz a vége.
Én egyszer voltam (pontosabban, sajnos többször is) a Trófea nevű csodaétteremben, de egyszer úgy, hogy az étterem hátsó sarkában esküvői vacsora volt. Talán hétköznap is volt, tehát még ebben is Antónia kompatibilisek voltak, de a legjobb az volt, hogy a részüket ugye rendesen lezárni nem tudták (nem különterem volt), hanem csak kicsit vizuálisan jelezték, hogy oda nem lehet bemenni, ellenben a násznép a vőlegénnyel-menyasszonnyal az élen kijárt a pultokhoz kajáért.
Tényleg ne tudom, nem lehetett-e volna megoldani, hogy legalább két pincértanulót adnak nekik/kérnek maguknak... mondjuk nyilván valamiféle költségérzékeny megoldás volt ez az esküvői vacsorára, szóval lehet, tényleg ez is erejükön felül volt, ezért nem kritizálom őket, csak nagyon illúzióromboló, ezért nagyon szomorú is volt, hogy szegények még egyetlen estét sem kapnak, amikor kiszolgálják őket, meg ami az övék, hanem a menyasszony teljes menyasszonyi díszben ott állt sorban mögöttem a tányérjával mondjuk rántott húsért....
Talán ez a legjobb példa arra, hogy a Mestert nem lehet felülmúlni...:)))
Lacinak is minden elismerésem a tablóképes jelenetért, no de ilyet, hogy valaki egy randa panelház koszhadt bejárati előterében csináltatja az esküvői fotóit....
És természetesen az esküvőn rokonok, kollégák egy darab sem....
Elképzelem ennek a meghitt esküvőnek az esküvői ebédjét:
Helyszín: piac falatozója, állópult
Menü:
welcome drink: kommersz műkonyak
leves: az ott nincs
főétel: 10 dekagramm véreshurka, savanyúuborka, egy szelet kenyér
desszert: aki éhes maradt, ehet lángost, saját költségre
A ház első emelete mitől az "egész lakóközösség"? (Legalább botorkált volna át a felvételen egy-két nem beavatott IRL lakó döbbent képpel belebámulva a kamerába.)
Ja, és Póstás Józsi, ja nem, bocs, Póstás Mimi, Butikos Lilla és Művésznő Etus mit keres a lakóközösség tablóképén?
Mocsok Kerei pedig akkor is a lakóközösséghez tartozik, ha Színházas Kutyának ez nem tetszik....
Lépcsőház, előtér. A háttérben sok-sok ember nyüzsög, de a szépen előkészített-bevilágított területen egyelőre senki. Oda csak a jelenet során, Kutya irányításával léphetnek be a földi halandók. A fényképezőgép kezelője GG. Mindketten roppant elegánsak (Kutyán félrecsapott fehér sapka, öltöny, GG-n kalap, fekete öltöny, szivar) látható, hogy ünnepély ez, nem más.
Kutya (GG-nek): Művész úr, művész úr! Végre valahára. Már aggódtam, hogy elfeledi a mi kis közösségünk pompás és nágyszerű eseményét, a Lakónegyed mágázin tablóképét.
GG: Nem, barátom, az nem fordulhat elő! Gábor Gábor, a sajtófotós semmit nem felejt el. Hová is tettem a fotóállványt ., na hinnye , jaj, na mindegy Enélkül is tökéletes és kifogástalan képek készülnek a Gábor Gábor-féle boszorkánykonyhán!
Kutya: Azt el is várom, nem véletlenül csődítettem ide az egész lakóközösséget Mimike drága, de jó, hogy magácska is el tudott jönni. Na jöjjön csak, bátran, ne legyen szégyenlős! Magát ültetjük a kép közepére, hogy beragyogja a társaságot! Mimike mellé Lillácska és az én filmsztár-dalnok barátom. Gyertek-gyertek Kicsit jobbra, még jobbra. Most balra. Úgy jó lesz, művészem. (GG-nek.) Készítsen róluk hármójukról is néhány szép fotográfiát, meg még én is ideülök közéjük, és úgy is (Mimikének nyunnyogva.) Majd kiteszem ezt a kis emléket a közös helyiségünk falára. De kaphat egyet magácska is, Mimike, ha a Póóóósta engedélyezi, hogy a munkahelyére kifüggessze No, fel-fel, dologidő van! Jöhetnek a többiek is. Szépen, egyesével! Lenke néni! Legyen maga az első, álljon oda a kompánia mellé. Próbáljon a karjával olyan mozdulatokat tenni, mintha éppen kavarna valami jóféle süteménytésztát Úgy-úgy, nágyszerű lesz. Látszik Lenke nénin, hogy egy békebeli, hamisítatlan háziasszony. Takikám! A becses nejed mellett a helyed . Kellék! Kellék! (Odarohan valaki, elvesz tőle Kutya egy matrózsapkát.) Vedd fel ezt a fejfedőt. Ha nem is teljesen áutentikus, azért sofőrsisaknak is megteszi. És a kezeddel imitáld, hogy vezeted a taxidat. (Közben GG helyzetkomikumba illően megbotlik a vezetékekben, de elegánsan viseli, méltóságán nem esik csorba.) Mérnök úr! Jöjjön-jöjjön, álljon csak oda a jó Lenke néni mögé. Kellék!!! Kap egy fántásztikus látcsövet, azzal kémlelje a képzeletbeli erdei madarakat. Alma kisasszony, ó, jaj, vigyázzon, el ne botoljon itt a mindenféle zsinórokban. Tessék (kezébe nyom egy kerek tálcát), most már olyan, mintha itthon is mindig pincérkedne. (GG roppant elegánsan, de azért kissé merészen bókol Almának, majd kézenfogva vezeti középre.) Julcsi kisasszony, hipp-hopp, ne késlekedjen, mert az idő pénz! Legalább a fiatalság csipkedje magát, hozza nyugodtan a kishúgát is. Kap a kezébe egy golyósirónt, csináljon vele úgy, mintha írna valamit a levegőbe, olyan mellmagasságban jó lesz. Doktor úr, önnek külön készültem egy mesés fehér köpennyel és egy sztetoszkóppal, tessék. Doktorné, kérem, jöjjön ön is. Tessék, fésűt a kézbe, mellmagasságba! (GG ismét teszi a szépet, ezúttal Julinak és Julcsinak.) Vágási úr!!! Ne szerénykedjen, ön a kép előterébe kerül, hisz oly sokat köszönhet a ház magának. Tessék, elkértem attól a mocsok Kereitől a régi írógépét, fogja egy ilyen Kerei úgysem kap tőlem meghívást, az már egyszer szent. Juditka, drága, jöjjenek az ifjabbik Vágási úrral! Arra kérem magácskát, hogy forduljon szembe a fiával, emelje égnek a mutatóujját és csináljon úgy, mintha magyarázna neki valami fontosat, mondjuk a köbgyök-számítást! De le ne hajoljon a gyerekhez, mert úgy nehéz bevilágítani. (GG lassan fárad, melege lesz, megtörli a homlokát, mindezt komikus mozdulatokkal.) Művésznő, drága!!! Várjon, legyen szíves. Önnek készítettük elő! (GG-vel együtt Kutya egy előzőleg feltekert vörös szőnyeget teker ki, azon lépdel majd végig Etus.) Azt kérem, hogy Ön még véletlenül se mozduljon, csak szolidan mosolyogjon az fejezi ki leginkább becses lényét.
No, hát kérem szépen, kedves lakók! Kérem-kérem, csendet és figyelmet kérnék (Viccesen, szigorúan.) Aki nem koncentrál, főőőügyelőiii intésben részesül! Az új év tiszteletére, a mágázin kérésére mindenki az instrukcióknak megfelelően viselkedve nézzen a kámerába, és mondja azt jó hosszan, hogy szíííííííííííínház!
Villannak a vakuk, kattognak a gépek GG kezében. És mindenki nagyon vidám, elégedett.
Arra gondoltam, hogy Kutya elrévedésének Sümi fellépése adja az alapot, így jön/jöhet ide a lábfájás, ami lám, nem tudja megtörni a nagy művészt, aki ha színpadot kap, még azt is elfelejti, és újra ifjú színész lesz.... vagy valami ilyesmi.
Jó, hát ezek mind meglesznek, bár Kutyának eddig nem fájt a lába, újat pedig nem találnék ki, mert a mesteri hagyományokat nehéz úgy követni, ha mindenféle szir-szart beemelünk.
A jelenet természetesen összefügg a fejezetben már tárgyalt ötlettel: Kutyát megkereste egy mágázin, s tablókép készül a lakókról - Kutya koncepciója alapján. GG közreműködésének mibenléte nyilván nem kérdéses.
És hát a figyelmes néző láthatná (ha nem aludt volna el menthetetlenül), hogy Kutya és GG kimaradt a szórásból. Úgy tervezem, nekik nyomok egy fergeteges jutalomjátékot.
Sümeghy (frakkban, rajta itt-ott konfettivel, pezsgővel a kezében): Én kaptam a legnagyobb tapsot. Ez nem lehet véletlen.
Nem hát, látták (hallották) a művészúron, hogy már süket, így ráadtak egy kis hangerőt. Rendes népek ezek a nézők.
István: Már egy hete bevezették a fizetős utakat, még sincs nagyobb dugó a városban, mint eddig. Felesleges volt ez a sok hűhó.
Lenke: Így lesz ez a vasárnapi zárva tartással is.
Na, erről most a klasszikus, "majd megunják és hazamennek" jut az eszembe. Attól persze még nem lesz semmi rendben, de legalább úgy néz ki, mintha.
Juli: Etus megmentette a karácsonyunkat.
Ádám: És tegyük hozzá, a szilvesztert is, mert virslit is elfelejtettünk vásárolni.
Julcsi: A szüleim olyanok, mint a feledékeny tinédzserek. Nem tudom, én különb leszek-e az ő korukban.
Drága Julcsi, Te már most olyan vagy: idegbeteg és féltékeny, mint anyád, küldetéstudatos és fehérmájú, mint apád, feledékeny, mint mindkét szülőd (mert virslit Te is vehettél volna) és kurva idegesítő, mint a nagyanyád.
Etus: Jó érzés, amikor tudja az ember, hogy pótolhatatlan.
Gondolom aztán a megmentés abból állt, hogy beadta a cuccot, kiosztott egy-két leoltást a családban, majd hazament, és nem engedett be senkit, mert ez egy olyan jó család, hogy leginkább egyedül szeret lenni.
János: Jó volt együtt lenni Pista bácsiékkal. És talán Almával is rendeződnek a dolgok.
Lehet, Lenkének kéne inkább udvarolnod, hamarabb lehetne vele valami kis etye-petye, mint azzal a frigid feleségeddel.
Alma: Az ünnepi időszakot igazán nem szerettem volna elrontani az ügyes-bajos dolgokkal, de azért még vár ránk néhány keserű pasztilla.
Hát ne is, mosolyogjunk csak egymásra, illemből, kínosan, feszengve, mint a tök, ne is vegyünk tudomást a problémákról, mert ha kellő ideig ignoráljuk azokat, akkor nyilván meg is szűnnek. Tuti recept a hosszú házassághoz.
Jutka (kezében a becsomagolt partvissal, vidáman): Ez a Kerei mégsem vitte el Jankának a nálunk hagyott ajándékot. Talán talált egy jobbat?
Feri (viccesen): Vagy esetleg Jankának már volt egy ilyen közlekedési eszköze.
Na majd néz Ferink, mikor JAnka bekopog az ablakon egy Seprű 2000TX turboról, és jól megátkozza.... :-D Amúgy ezek a muglik mindig olyan hülyék voltak.
Ez még a Midizős korszak előtt volt. De sztem ezt is kiveséztem én és még páran itt a fórumon. Eleve életszerűtlen, hogy ha nincs pénze és potyára akar fogyasztani akkor kikéri a számlát, hogy "fizetnék" majd közli, hogy mégse, mert nincs pénze. Megpróbálni elsunnyogni? Ugyanmár, fel kell hívni a figyelmet magunkra, hogy Maki is észrevegye. Az orrcsavarást mint kényszerítő eszközt nem is kommentálom, de kötve hiszem, hogy bevett eljárás egy biztiőrnél.
Lehet, hogy keverem a dolgokat, de én úgy emlékszem, hogy Tahi József által eljátszott karakter (mintha neki nem is lett volna) egyszer üzent volna Lacinak a Főnöktől valamit aztán szintén a Tahi József által eljátszott karakter volt annak a kis csoportnak a főnöke, akik megkéselték Mágent.
A Szomszában a bűnözők is röhejesek voltak, szinte mindig.
Díler, aki egy teli presszóban osztja a drogot, hadd lássa mindenki, és az sem riasztja el, hogy az egyik kuncsaftját már egyszer itt vakarták fel a WC-ből, amiről nyilván tud a rendőrség is.
Rablók, akik játékpisztollyla rabolnak póóstát, ami eltörik mikor elejti.
Főnök, aki rendkívül fenyegetően üres üvegeket tör össze fenyegetés gyanánt.
Mondjuk a BK-ban is észlények a bűnözők is, mert naná, hogy elpofázzák a fél háznak, ha épp bebűnöztek, elvégre valahogy le kell bukni. konkrétan Gézára emlékszem, aki mikor dílerkedett előbb a tyúkeszű szőke csaját avatta be, mert miért ne, aztán még pár embert, végül már a fél ház tudta, épp csak neonreklámokat nem tett ki meg rádióban és tévében nem hirdette, hogy akciós az extasy itt nálam, vegyétek és egyétek. :)
Érdekes lenne egyszer összehasonlítani, hogy a Szomszédokban vagy a Barátok Közt-ben (amit akár átkeresztelhetnének Bűnözők Közt-re is) történt-e több bűncselekmény...:)
Minden esetre a Szomszédokban az azért becsülendő, hogy legalább bűnözők nem voltak beállítva pozitív karakternek és nem azt "üzente" a nézőknek, hogy nyugodtan el lehet követni szinte bármilyen bűncselekményt (pl. fegyveres rablást, védelmi pénz szedést, stb.) , úgysincs következménye.
Laci kocsmájában is árultak drogot, nem csak a suli előtt.
Ott is Alma segített a zsaruknak elkapni a dílert, mikor futott ki elgáncsolta. Később fenyegették is emiatt Almát az emberei, de asszem abból az ügyből semmi sem lett. A béna verőember pont Vágásival futott össze, és pont az ő nevét mondta be random kinézve egyet a kaputelefonról.
Az a díleres jelenet egyébként igazi szomszás volt. A díler a vevőivel nem egy sikátorba vagy pl. egy parkolóház rejtett zugába beszél meg találkát, hanem pont egy nyilvános helyre, ahol amúgy egyszer már voltak, mert pár résszel korábban már összeesett ott egy drogos, aki a budiban lőtte be magát. A kicsit sem feltűnően teniszlabda méretű szemekkel hesszelő zsarukat sem veszi észre a szomszéd asztalnál. Sőt még másodpercig jól láthatóan lóbálja is a tasakot, mert ha már mindenképp itt kell találkozni, akkor sem pl. a wc-ben adná át diszkrétebben, ugyan, akkor nem szúrnák ki.
Lehet. Többféle dolog is volt. Volt egyszer mintha Góliát, meg egyszer mintha Feri és Alma lett volna egy bunyónál. Amikor Ferit cigánynak nézték, az nem Almával volt?
Már nyilván keverem a sok betörést, de úgy rémlik, Kerei panaszkodott, hogy azok a Mágenheimerék éjszaka költözködnek, még ő tartotta az ajtót, amikor kivitték a TV-t.
Igen az Takiéké volt, és vissza is adták egyből a pénzt, mert ők már csak ilyen becsületesek. Mágenéknek az ellopott autójuk lett meg. De aztán talán ellopták azt is újra? Vagy nem?
Egy bűnözőt meg nem kell sajnálni, eleve nem hasznos tagja a társadalomnak, egy bűnözővel kevesebb és őt már nem nekünk kell eltartani.
Ez sajnos egy szörnyű mondat.
1. Mint utaltam rá, nem hiszem a leírtak alapján, hogy ez egy bűnöző volt.
Egy bűnöző nem a tizedik emeletről mászik le a kilencedikre betörni.
Mit vitt volna el?
A plazma TV-t a hátán, visszamászva a tizedikre?
Szerintem ez egy mentálisan sérült ember volt, de hálisten meghalt már, nem kell tovább eltartanunk...
2. Nagyon könnyen dobálózunk az emberélettel, pedig az nem olyan, hogy ha elvettük valakitől, vissza lehet adni.
Olivér hivatkozott a hülye bácsira az uborkáival, meg a kerítésbe vezetett árammal.
Értem én, hogy kurva szar, ha az embernek állandóan ellopják az uborkáját, de hány kiló uborka ér meg egy emberéletet?
És az ilyen egyetértő kommentek implicite azt jelentik, hogy az író bár nem kényszerült rá, hiszen a szerencsétlen magától is leesett, de bizony le is lökné.
És azért itt álljunk meg egy percre!
És ha megálltunk és picit gondolkodtunk is, akkor jusson eszünkbe Kosztolányi Halotti beszédének utolsó sora:
Volt már rá példa ,hogy az is működött. A 60-as években Szöulban gyakorlatilag tomboltak a maffiák, az alvilági gengszereké volt az egész város, Egyes brazíliai városok ,ahol éjszaka nem kötelező megállni a piros lámpáknál olyan szinten tombol a bűnözés maga a kánaán, ahhoz képest, ami ott volt. Egy átalgembernek alig 10% esélye volt ,hogy megérje a felnőttkort, anélkül ,hogy bandaháborúba keveredne és lelőnék, egy átlagos lányt meg kb. 60% eséllyel raboltak el kurvának 18 éves koráig. Ekkor jött az államfő, aki magához kérette a rendőrfőnököt, milliónyi rendőrt és komplett modern fegyverarzenált kaptak, azzal ,hogy most két hétig statáriumot vezetünk ,nem érdekel, mit csináltok, de rend legyen. Nemes egyszerűséggel összeszedték az összes ismert bandatagot, maffiavezért meg kb mindenkit, hiszen nagyon is jól tudták kik a rosszfiúk, csak be voltak védve ill. 100x annyian voltak mint a rendőrök ezért hozzájuk se mertek érni. Össze lettek terelve aztán sortűz.
Nem humánus, de működött, azóta is rend van.
De pl. drogprobléma Szingapúrban sincs, ahol agyonlövik a dílereket.
A bűnözőnek lehet most is fegyvere és ha van neki nem fogja otthonhagyni azért, mert az áldozatnál úgyse lesz akkor minek. Ha van neki akkor ha más nem vész esetére magához veszi. Texasban pedig megvan az, hogy mindenki tudja ,hogy hová nem szabad bemenni, kint a tábla, hogy mi nem hívjuk a 911-et ill. tudja mindenki, hogy őé- Joe-hoz nem megyünk be hívatlanul, mert szó nélkül le fog lőni, akkor sem ha átrugtuk a kertjébe a focit stb. Igen az is benne van, hogy már akkor lő ha még csak a kerítésen mászik, mikor már biztosan befelé fog esni. De nem csak Texasban van így, hanem pl Olaszországban, Szlovániában és Szlovákiában is bűntetlenül le lelhet lőni a betörőt, nyilván van vizsgálat, ahogy pl. Texasban is utána, de egyértelmű helyzetben (ismeretlen ráadásul a rendőrség előtt sem ismeretlen bűnöző, aki már volt erőszakos ügyben büntetve egy idegen portán) percek alatt lezárják a vizsgálatot.
Mellesleg már van rendes önvédelmi törvény nálunk is, csak a rendőri gyakorlat maradt a régi, hogy kegyetlenül meg kell hurcolni, aki megpróbálja megvédeni magát, pedig az új BTK már lehetőséget ad az önvédelemre, éjszaka betörésnél pedig már alapból az. Még a bankrablót lelövő biztonsági őrt is hetekig vegzálták, már a személy és vagyonőri kamara elnöke állt ki a sajtó elé, hogy miről is beszélünk itt, mikor ennél jogosabb fegyverhasználatot tanítani sem lehetne.
Még annyi megjegyzés, ha nem tévedek, és jól emlékszem, volt arról is hír, hogy kimutatták, a Ferguson-i lövöldözés előtt a helyi rendőrséget is sokkal jobban felszerelték fegyverrel, mint korábban, konkrétan olyan felszerelést kaptak, ami addig a terror-elhárítók alapfelszerelése volt. Ezzel állítólag a rendőrök kimutathatóan keményebbek, hadd ne mondjam, agresszívabbak lettek, könnyebben választottak más, "békés" út helyett egy egyszerű fegyverhasználatot.
Mondom, nyilván itt sem fekete vagy fehér a dolog, mert az is nevetséges, ha egy felfegyverzett bűnözői csapat elé virágfűzérrel áll ki valaki és szeretetről kezd prédikálni, de nem olyan egyszerű a képlet, hogy minél több/jobb fegyvert kap a rendőr, annál nagyobb rend lesz az utcán. (emlékeztetnék még a londoni metro robbantás utáni tök ártatlan külföldit -talán dél-amerikai illetőségű- lőttek le, mert gyanúsnak találták és nem reagált megfelelően a rendőri felszólításra)
Most az amerikai példák amúgy sem népszerűek, de ha kell még egy nép-nemzeti érv, akkor az István, a királyból idézném a "kard által vész, ki kardot ragad" sort :-D, mert valóban: ha tudod, hogy a másiknál jó eséllyel fegyver van, még kevesebbet gondolkodsz azon, hogy ha már tilosban jársz, megfejeld-e valami súlyosabbal, és Te is könnyebben előkapod a sajátodat.
Persze ne tagadjuk, nyilván kisebb lesz a csábítás kisebb értékű rablásokra, no de aki ennek ellenére mégis rabolni akar, az már számolni fog azzal, hogy leszarja, ha a tulajt is le kell ehhez lőnie... Ergó, lehet, hogy kevesebb elrabolt dolog lesz, de exponenciálisan nőhet a rablási kísérletbe belehalt sértettek száma....
Gondolom, ezek után aztán arról szólnának a kommentek -mint a Homáron-, hogy a hülye tulaj minek rántott fegyvert, mert ha nem tette volna, akkor a betörő sem lő rá, inkább engedte volna elvinni akár az autóját is, mint az életét.... mert hogy kibicnek semmi sem drága, ellenben nagyon könnyű a lelátóról okoskodni.
Ez a texasi módszer ráadásul egyébként is elég gyökkettő IQ-s megoldásnak tűnik. Oké, hogy felfegyverkezve több esélyem van a házam megvédésére, mint anélkül, de mivel ezzel a megnövekedett eséllyel az is számol, aki be akar hozzám törni, eléggé jelentősen nő annak az esélye, hogy ő is felfegyverzi magát. Hovatovább mivel biztosan nem fog minden háztulajdonos fegyvert beszerezni, az a tuti, hogy a módszer 100%-osan azokat fegyverzi fel, akik rossz utakon járnak.
És arra is nagy tétben lehet fogadni, hogy az eseményre készülő betörő vs. meglepett, álmából felvert háztulajdonos közül ki fogja nagyobb találtai aránnyal elsütni / el merni sütni a fegyverét.
Egyébként pedig még egy érv: úgy tanultam, hogy minden ügyben attól kell tanulni, aki az adott kérdésben a legjobb gyakorlatot folytatja. Ránézünk a kriminalisztikai mutatókra, s valahogy nem Texas lesz a nyerő.
Kíváncsi vagyok, ezekből a feddhetetlen erkölcsű emberekből hány ember tartaná meg az előtte menő zsebéből a szeme láttára kieső pénzt stb. Jó, nem ölne mondjuk, de amúgy, ha szinte biztos lenne abban, hogy nem fogják tudni, hogy ő volt, akkor nem lenne ellenére egy kis ebül szerzett jószág (lsd. még teherautóról leesett ez az, adócsalás, feketemunka.... nem, nem vagyok Taki bácsi, magamról is beszélek. Mondjuk a pénzt visszaadnám, de bevallom, rendszeresen nem kérek számlát.
Ezt már leírtam párszor, de a texasi módszer bizony azzal is jár, hogy ha valaki TÉVEDÉSBŐL lelő, akkor is pont olyan jól kell fogadnod, mintha egy betörőt lőnek le. És ne, ne mond, hogy nincs ilyen, mert teljesen jószándékkal is keveredhetsz ilyen szituba, az élet kiszámíthatatlan, pl. én is mentem már be a szomszédba, ami egyébként régen a mi házunk volt, mert a szomszéd asszony nyitva hagyta az utcára nyíló garázskapuját, a csengője meg nem szólt. Vagy mondjuk valaki átugrik a kerítéseden, Te szó nélkül lelövöd, erre kiderül, hogy egy lányt valaki üldözött, meg akarta erőszakolni és előle menekült be hozzád. Hangsúlyozom, ezek most akár erőltetett helyzeteknek tűnhetnek, de az élet akkora tréfamester, hogy ezeknél sokkal kacifántosabb helyzeteket is előidézhet, és ha csak egy ártatlan ember meghal, már az is sok... nem is beszélek arról, hogy ha az az ártatlan ember mondjuk egy szeretett közeli hozzátartozód....
Alapvetően szerintem semmi baj a magyar törvényekkel, egyszerűen be kellene tartatni. Ha ez így lenne, jelentősen csökkenne a próbálkozások száma is (nyilván az sem ártana, ha magasabb lenne az életszínvonal és ezért kevesebb a megélhetési bűnözés, de aki alapvetően tisztességes, az így is inkább hal éhen, mint hogy lopjon, szóval a betartatás szerintem fontosabb), mert nem érné meg bekockáztatni a szinte tuti büntetést pár ezer forintért, vagy egy két éves lapostévéért... és szerintem a betartatás sem úgy kellene, hogy onnantól a rendőröket teljhatalommal ruházzák fel, mert az meg oda vezet megint, hogy tök hülye véletlenek miatt lőnek le kicsit gyanús embereket, mert akkor megint ott vagyunk, amit az első pontban írtam, hogy persze hogy oké, ha egy bűnöző nem áll meg feltartott karral, akkor lelövi, de mi van, ha egy rossz helyre tévedt süket-néma nem tud helyesen reagálni a felszólításra?
Szóval, ennek a problémának, mint mindennek az életben több síkja van, és lényegesen bonyolultabb, mint ahogy első blikkre látszik.
Lilla (beviharzik): Adj isten, jöttem, megérkeztem, Oszkár! Hoztam francia pezsgőt, kaviárt, fííínom virslit és másnapra egy kis lencsét is. Tudja, újév napján nem ehet csirkét, mert kikaparja a szerencséjét. Ellenben ennie kell lencsét. Tudom, hogy nem szereti, de feltétlenül
fontos, mert attól lesz sok pénze.
Sümeghy (meg se nagyon tud szólalni): Köszönöm, Lillácska.
Lilla: Magát meg mi lelte? Olyan elkámpicsorodott fintort vág, mintha hat halottja lenne
Sümeghy: Tanácstalan vagyok, Lillácska.
Lilla: Tanácstalan, Oszkár? Az meg hogy lehet? A virslit éjfél előtt kell enni, a pezsgőt meg pontban éjfélkor. Ennyire egyszerű.
Sümeghy: Ezt mind tudom. Csak azt nem, hogy hol fog érni a nagy pillanat. Telefonozott ugyanis az impresszárióm. Felkérést kaptam.
Lilla (elragadtatva a gyönyörtől): Felkérést? Oszkár, ugye megmondtam, hogy érdemes beköttetni azt a távbeszélő szerkezetet. Behozza az árát.
Sümeghy: Nem is tudom, Lillácska. Most szervezik a holnapi ünnepi programot, és rám is számítanának. Elénekelhetnék néhány szép áriát, meg egy-két könnyedebb örökzöldet. Még a köztévé is közvetíti. Olyan nágyszerű művészekkel szerepelhetnék egy műsorban, mint ez a Titkai Gergely szavamra Hofi Géza után a legjobb humorista, aki ebben az országban él.
Lilla: És hol itt a hiba? (Fenyegetően.) Oszkár, miért beszél feltételes módban?
Sümeghy: Túlságosan kijöttem én már a gyakorlatból. Alig mozgok, lépni sem bírok a színpadon. És még csak évek óta nem is skáláztam. Jöjjenek inkább a fiatalok, nem nekem való már ez.
Lilla: Kurázsi, Oszkár, kurázsi! A színpadon magának meg se kell mozdulnia. És hogy nem énekelt évek óta? Na és? Eleget kornyikált már maga ott, a kisujjából kirázza azt a néhány szép slágert. Vegye tudomásul, Oszkár, hogy a fiataloknak példaképekre van szükségük. Azokat pedig az egy-két generációval idősebbek körében találhatják meg. Hát hová tartana a világ, ha az olyan pompás művészeknek nem teremne babér, mint amilyen maga is!?
Sümeghy: De hát fellépő ruhám sincs megfelelő.
Lilla: Vegye elő a naftalinból a szmokingját, és kész. Nincs apelláta, punktum.
Sümeghy: Talán igaza van, Lillácska. (Ezt már magabiztos énekesi hangon.) Reszkessenek a nézők, Sümeghy Oszkár kinyitja a száját!
Ez tipikus Darwin díjas eset, falon mászik fel betörni, amivel alapból az életével játszik, most rajtavesztett, de hát ez benne volt a pakliban mindig is. Aki keresi a bajt az meg is fogja találni. Van az a mondás, hogy, aki utcalánynak megy az ne csodálkozzon ha megizélik. Egy bűnözőt meg nem kell sajnálni, eleve nem hasznos tagja a társadalomnak, egy bűnözővel kevesebb és őt már nem nekünk kell eltartani. Kéne már nagyon ide is az amerikai vagy inkább texasi módszer, ahol le is lőheted a betörőt a portádon és a varjú sem károg utána, sőt még a seriff is megdícsér, hogy jól tetted. Nem kell betörni és akkor nem fognak lelőni, ilyen egyszerű.
Ja, magaméban a gerendát sem... Ilyen perdspektvából egész üdítő tudna lenni -ha a Mester meg tudta volna valóban írni- hogy a Szomsza szereplőinek nincs véleménye... (legalább is színleg, mert persze az ember nem úgy van összeszerelve, hogy ne legyen véleménye, hiába mondja a Biblia is, hogy ne ítélj, hogy ne ítéltess)
Nem mentségként írom, de -legalább részben- nem az emberek tehetnek róla, szvsz sokat nyom a latban, hogy úgy érzik, senki és semmi nem védi meg őket, ahogy a rendőrségről és hasonló eseteknél mindig elő szokott jönni, hogy csak a kalapos, idős bácsikat merik az utakon igazoltatni, illetve ha bejelentik a betörést, akkor leginkább lebeszélni igyekeznek a károsultat a feljelentés megtevéséről, mint akár a még friss nyomon elindulni és nyomozni. Vagy az is inkább hír, mikor a károsult, elunva a gyakori megkárosítását, maga próbál védekezni -pl. árammal a kerítésben vagy akár puskával- aztán ugyanígy jól meghal a tolvaj, de őt meg leültetik.
De egyébként igazad van abban, hogy manapság a 10 millió szent országa vagyunk, ahol mindenki nagyon korrekten viselkedik, legalább is, ha azt nézzük, hogy mennyire szigorúan meg és el tudja ítélni a másik embert (közben persze ő maga is csinál ezt-azt, de az más, annak nyilván oka van, meg az nem olyan súlyú)
Gyakorlatilag mindenki egyetért abban, hogy nagyon jól történt ez így, sőt, minden betörőnek így kellene járnia.
Azaz meg kellene halnia.
Tehát az, hogy egy nyilvánvalóan beteg ember, mert aki a tizedikről lemászva akar betörni a saját szomszédjához, az biztosan nem egészséges, leesik és meghal, az teljesen rendben van, mert esetleg lehetett volna otthon egy gyerek, akinek a pszichéjére netalán káros hatással lett volna, ha meglátja.
Ez itt és most a közvélekedés és egyben teljesen normálisnak is minősül.
Nem is tudom, minek ide BTK, elég lenne egy általános érvényű halálos ítélet és mindenki azt kapná.
Én meg el vagyok keseredve, hogy ilyen országban, ilyen emberek között élek.
Újabb szomszába kívánkozó jelenet, ott nyilván Feri ordított volna rá a rablóra (esetleg János vagy Taki)*, és esetleg arra is fény derült volna, hogy Kerei mégsem adótanácsadó (vagy az ugyan, de Janka igényei miatt kénytelen volt kereset kiegészítés után nézni)
Helyszínelni meg jöhetett volna Delfing lovon.
(amúgy persze ez egy halálhír is, úgy, hogy elnézést a viccelődésért, de ugye aki ennyit nézett szomszát, és tudja, hogy mi minden meg nem esett a Lantos utca környékén, meg milyen szuper a lakóközösség, az nem tud elmenni egy ilyen mellett)
*jó, tudom, hogy mindenki lent lakik, a pókember meg ezek szerint a tetőről támadott, de ezen szerintem a Mester sem akadt volna fel.
(de jó Nektek: én sose kapok jegyet, legalább is arra, amit kinéztem.... ilyen téren nincs jobb "reklám" nekik, mint az állami forrásmegvonás... azt úgy látszik tényleg Pintér Tibor kapja, talán mert neki viszont kevés a nézője...)
Erre most nekem annyi jut eszembe, hogy a karácsonyi ebédnél mondtuk a nejemmel a családunknak, hogy nemsokára megyünk színházba, egy Pintér Béla-előadásra. Mire megkérdezte az anyósom, hogy nem tán Pintér Tibort akartunk-e mondani, mire leszögeztük, hogy nem.
Erről volt egy riport, talán anno be is számoltam itt róla: egy hivatásos erdésszel készült. A riporter azzal kezdte az egészet, hogy mondja el, mint csinál az erdész, mi a munkája, stb., mert hogy az emberek nagyon gyakran úgy képzelik el, mint barna (khaki) ruhás, kalapos, puskás valakit, de mivel hogy az a vadász, az egész tévedés, tehát érdemes azzal kezdeni, hogy tisztázzák, mi az erdész pontosan (és ezzel persze a riportalany is egyetértett) :-D
Nekem persze a Mester erdész ábrázolása jutott azonnal eszembe, mert valóban: DNS bácsi úgy főzi az egyik őzpörkölt után a másik vadnyúlragut, mintha ő is vadász lenne, és nem erdész. De mivel erdész, ezzel az erővel lehetne a HOBBIJA a horgászás, és főzhetné a halászleveket, mert mint erdészre pont annyira lenne rá jellemző a dolog, mint a vadászat (jó, talán az erdőben jobban lehet -legalább is Magyarországon- vadászni, mint horgászni, de ennyi)
Kedvencem a témában a kirakodóvásárokon található hagyományőrző magyar kajáldák. Ahol például olyan ősi, echte magyar alapanyagokat használnak, mint a burgonya, paradicsom stb. :-D (de az sem rossz, amikor valaki hívő keresztyén és magyar sámánista egyszerre :-D)
"lovak a legromantikusabb és megrendítőbb dal közben felemelik a farkukat, és leraknak egy kisebb kupacot a földre, ezzel is jelezve, hogy szarnak a művészetre" :))))
Ezek biztos idomított lovak, akik tudják, amíg a zene szól, tilos szarni és hugyozni..:)
Ahogy a rovásírásos betűtésztára, így erre is van kereslet a hirtelen oroszimádó amerikaellenes mélymagyar sumérrá lett emberek körében, ettől gondolják magukat másnak, jobbnak, különbnek, többnek, mert ők nem a hagyományos színházba járnak, hanem az ősi magyar, nyugati irányzatok által meg nem fertőzött hagyományoknak megfelelő lovasszínházba.
Meg még annyi jutott eszembe, hogy max. csak egy ember tudott akkora befolyással lenni, hogy a egész bagózást letiltsa a közös helyiségekbena teljes stábra vonatkozóan: a Mester. Legalább is engem mindig megdöbbent, mikor régi bejátszásokat nézve a tévében ohne zsanér bagózik mindenki felvétel közben. A múltkor pl. Latinovitsot mutatták, talán -de ebben nem vagyok biztos- egy régi-régi Hofi fellépésen, ahol a közönsége Hofi akkori debreceni színtársulata volt (tehát Szendrő József, meg még sok ismert arc) vagy a Ki mit tud-ok zsűrijét is lehetett látni dohányozni.
Mivel a Mester ebben a közegben élt, eléggé meglepte persze, ha pont őt zavarta volna, de talán pont leszokott, ezért mindenkinek azt kellett tennie.... amitől viszont még elég lett volna egyszerűen csak nem beszélni a dohányzásról, nem népnevelni ellene, ha egy másik káros szokás viszont teljesen elfogadóan volt beállítva a sorozatban (ja, hogy az ivásról esetleg még nem sikerült leszokni? :-D
Jó, az a lakás. De az utcán is rengeteg jelenet forgott, nem beszélve a presszóról, ami eleve dohányzóhely volt (Alma még örül is egyszer, hogy megtiltják majd a dohányzást a vendéglátóhelyeken)
És nem arról van szó, hogy simán nem dohányoznak a sorozatban, ahogy ugye azóta szabály is, hanem arról, hogy szinte minden szereplő negatívan nyilatkozik a dohányzásról, szemben az alkoholizálással, amit mindenki művel, mi több, nem is úgy, hogy bemutatja a kultúrált italozást (tehát mondjuk, hogy annyi szerepelne, hogy Mágenéknél a családi ebéd alkalmával felbontanak egy üveg bort), hanem úgy, hogy azért jófej Mágen, mert beül a lánya szobájába, és együtt bebasznak, vagy ugyanez a másik példa is, amit tegnap is hoztam, hogy sakkozás közben Böhm és János bebasznak.
A bagóról annyit, hogy egy sima bagózás dramaturgiailag csak Gábor-Gábornál fér bele, na meg ha rendszeresen bagóznak, az nem tesz jót a tévés cuccoknak, és rendszeresen szellőztetni kellene még télen is a lakásban, így meg hideg lenne. Na szerintem ezért sem bagóznak. A stúdiós lakás meg egyben az öltöző is, na meg gondolom a smink, így biztosan csak ott volt megengedve a bagózás.
Na meg nehéz eljátszani, hogy bagózol, ha igazából nem is dohányzol.
Hogy a te kérdésedre is rendesen válaszoljak: Üsd fel a Bibliát. Jézus is ivott bort, de nem dohányzott. Na szóval ezért szabad inni, és ezért nem szabad dohányozni! :)
Mondjuk azért ez sincs annyira rendben, még ha eredményes is volt az akció. (csak annyi a bajom vele, hogy ha ilyenkor akkor a törvényeket kell megváltoztatni, és idomítani a helyzethez, mert az sajnos elég rosszfelé vezet, ha maguk a törvény őrei is kénytelenek törvényt sérteni, hogy működni tudjanak. Mert ugye a magyar embernek még példa se kell, hogy okosba` oldja meg a dolgokat, de ha azok is így tesznek, akiknek a dolguk lenne megakadályozni ezt, akkor az mér kész felhatalmazás....
Te igen, de ezek rosszfiúk, mint tudjuk mindenre készen, szóval biztos nem ijednek meg TÖBBED magukkal, jó erőben lévő rablókként egy csoffadt nyugdíjastól és egy bamba erdésztől :-D
De én nem erről beszéltem, hanem arról, hogy a sorozatban mindenki iszik, csak a főszereplő pozitív hősöknek szabad, még akkor is, ha a történet szerint lerészegednek, mint a szamár.
Magyarán nem Kulka ivásáról beszéltem, hanem Mágenéről
Mert azt természetesen tudom, hogy ez egy sorozat, amiben ha isznak, akkor a színész maga nem iszik, ahogy tegnap a színházban sem igazából ölték meg Hamletet, Laertest, Gertrudot meg a többieket, és hogy Ofélia is csak úgy csinált, mint aki megőrült, így értelemszerűen a patak is csak jelezve volt, amibe így még Opélia sem fulladhatott bele, mert az nem víz volt, hanem a színpad deszkája, de az Oféliát játszó színiiskolás csajszi meg utána szépen hazament... és nem is szerelmes a Hamletot játszó Polgár Csabába, de még csak nem is Csuja Imre az apja... sőt, hogy ha már ivásról van szó, még arról is van némi sejtésem, hogy a tegnap sírásót játszó Gálffy és Pogány Judit még csak nem is kannás bort ittak a pet palackból, hanem csak egy sárgás színű folyadékot, alighanem valami gyenge teát)
A kérdésem csak arra irányult, hogy amit mondtál, hogy jött ahhoz, amit én mondtam arról, hogy míg a dohányzás tabu, addig inni (legalább is, ha pozitív főszereplő csinálja, szabad a sorozatban, nem arra, hogy jut haza Kulka János vagy nem büntetendő-e, ha Ábel Anita kiskorúként alkoholt vesz a kezébe egy házibulin.
Ez meg a másik, leszerelt vagy lopott rendszámú autóval mennek fát lopni, aztán simán el is mehetnek, sosem találják őket meg. A 90es évek elején valahol Borsodban rendszeresen jártak ki a földekre terményt lopni forgalomból kivont rendszám nélküli Zsigulikkal ott a gazdák összefogtak a mezőőrök és a rendőrök is be voltak avatva, volt köztük haver nem is egy. Lesben álltak és mikor jöttek a rendszám nélküli kocsival kiszálltak kocsi, ottmarad, akkor olajos rongy a motortérben benzin rá, gyufa aztán had égjen. A sokadik felgyújtott kocsi után leszoktak a lopkodásról, mert persze a beavatott rendőrök is mikor jelentették a dolgot első kérdése az volt ,hogy mit kerestek ott éjszaka? Ki vezette az autót, mi volt a rendszáma, kinek a nevén van stb. Végül mindig le lett zárva azzal, hogy öngyulladás volt.
lehet, hogy nincs joga DNS-nek használni a fegyvert, de ha puskával hadonászna nekem valaki, inkább hagynám a fát, hátha egy hibbanttal akadtam össze. persze még nem is voltam fatolvaj sose.
Jaj, hát erről is pont annyi fogalma van a Mesternek, mint bármi másról, amit megénekelt :-D
Egyébként én abban sem hiszek, hogy ezek a fatolvajok rendszámos vagy olvasható rendszámos autóval járnak tolvajolni, illetve, hogy egy nyugdíjas erdésznek van joga őket puskával feltartóztatni, hiszen ugye ő már nem hivatalos személy, ha van is fegyvere az vadászatra van, amit max. arányos önvédelem esetén foghatna emberre (bár, lehet, hogy ez utóbbi találgatásom nem állja meg a helyét, max. akkor, ha a tolvajok DNS bácsira is fegyvert fognának, és nem cska simán fenyegetően lépnének fel)
magyarul a tippem, hogy a tolvajok magasról tennének az erdőben sétálgató idős úrra és a barátjára, és nevetve elhajtanának a fával...
A musical csúcsjelenete, amikor az amerikai újoncok lovasserege átkel a Csendes Óceánon
VÍZILOVAKKAL!!!!! :-DDDD
De most komolyan, értem én, hogy a pasi szeret énekelni, meg lovagolni, és olyan szuper érzés, amikor az ember egyesíteni tudja a hobbijait, de ehhez másnak mi köze van, illetve mi benne a hozzáadott érték, és mi az oka a közpénzzel való támogatásnak? Egyébként meg szerencsés, hogy nem a szörfözés az éneklés melletti másik hobbija, mert a deszkán állva és a hullámokon lovagolva nehezebb énekelni, meg a közönség is nehezebben vetődne el az előadásra. Vagy a búvárkodás..... :-D
(habár, azért vannak kétségeim, hogy eleve mennyi embert érdekelhet ez az egész, illetve, akit egyszer akár érdekelt is, mert valami érdekeset látott benne, elmegy-e másodjára, hatodjára, tizedjére?)
Azért az nagy vicc lehet, amikor a lovak a legromantikusabb és megrendítőbb dal közben felemelik a farkukat, és leraknak egy kisebb kupacot a földre, ezzel is jelezve, hogy szarnak a művészetre :-DDD
Ebben van valami. Amikor pár éve közmunkát végeztem, volt egy munkatársam, aki büntetésből dolgozott. Ovhorgászásért kapták el kétszer is. De ő se próbálta megölni a halőrt, hanem csak fejen csapta a halakkal teli szatyorral, és elszelelt. :)
Ez is hihetetlen dolog amúgy, hogy Jánosra rálőnek, meg megverik a lebukott fatolvajok. Minden fatolvaj ilyen 65 mintájú hadibarom arrafelé? Falopásért ha lekapják az csak a szabálysértés, ha első áldozó akkor kb. ejnye-bejnyével megússza, de max. kap egy bírságot, átlagban mondjuk minden 5. falopásnál elkapják, a másik 4 sikeresnél ellopott fa árából röhögve kifizeti azt a kb. 10 ezer ft bírságot. Semmi értelme tetézni egy gyilkossági kísérletettel meg egy súlyos testi sértéssel, ami már bűncselekmény.
Néztem a műsort, többek között részleteket adtak elő a Rómeó és Júliából és a Hairből.
Elképzeltem:
A lovas Rómeó az erkélyen szintén lovon ücsörgő Júliának énekli el az elénekelendőt, majd Rómeó a lóval felugrat az erkélyre, amely a két ló súlya alatt leszakad, és így a fiatalok az erkély romjai között az utcán lesznek egymáséi.
Közben az egyik ló lónyelven odaszól a másikhoz: "Fedezőmén legyek, ha ezek normálisak, nyihahaha...."
A Hair hippijei szintén kizárólag lovon közlekednek, és nagy lóversenyeket vívnak az amerikai lovasrendőrökkel. Berger természetesen lovon megy végig az asztalon a vacsorázó úúúúri társaság között, majd lovon viszi el a csajt is.
A musical csúcsjelenete, amikor az amerikai újoncok lovasserege átkel a Csendes Óceánon, és a vietkong lovassereggel a dzsungelben megvívják a Dien Bien Phu-i nagy lovascsatát
A Szomszédokban nem elsőre veszik fel a jelenetet?
Azért kíváncsi lennék, ha a készítőket nem zavarta az utcai felvételeknél a sok "JÉÉÉÉÉ! A Zenthe művész úr, ...........művész úr/művésznő'" tekintetű, kamerába bámuló járókelő, vagy nem zavarta, hogy a jelenetben a színészeket IRL nevükön Alinak vagy Eszternek szólította a másik színész (mert hogy ezeket az elcseszett jeleneteket tojtak újra felvenni), akkor vajon mit vettel fel újra.
Zseniális, nem csak, hogy szokás szerint nem történik semmi, de még a két pingvint is sikerült beerőltetni, ráadásul úgy, hogy még Teréz anya is uzival lőné őket, szóval tökéletes jelenet. Aminél már csak a kiindulópont pompásabb: süteményt vinni egy vendéglátóipari egységbe, ami süteményt is árul. Perfect.
A cikkben található képtől még sokkban vagyok, de annyira nem, hogy ne tudjam, hogy kerülnek az előadásba motorosok és rendőrök, ha egyszer Delfing a főlovar, szóval a dolog teljesen rendben van, csak a megfelelő szemüvegen át kell nézni.
Mondjuk, ha megveszek, sem értem, minek egy musical jelenetbe ló, ha amúgy semmi funkciója nincs szegénynek az adott jelenetben, de hát ez nyilván valami művészi koncepció, szóval akkor leginkább csak azt nem értem, hogy van, aki ezt a szart megnézi? (elnézést a látatlanban kritizálástól, de Delfing láttára kiver a vakar)
Amit viszont mindenki nézzen, ha jót akar, az a Hamlet az Örkényben. Most csúszkáltunk haza, erre nem elrontom az élmény a Delfing lovasszínházával????
Presszó. Kázmér és Rezső civakodik a pultnál. Kettejük jelenetének közepén óvatosan megérkezik mögéjük az utcai ruhába öltözött Alma (téli ünnepi ruha, mindenki el tudja képzelni, mit jelent ez), kezében egy becsomagolt süteményes tálcával.
Kázmér: Nem te!
Rezső: Nem te? Nagyszerű, akkor te.
Kázmér: Nem! Azt mondtam, nem, te! Így, vesszővel. Szóval: te!
Rezső: Nem! Te azt mondtad, nem te! Így, vessző nélkül. Szóval: te! (Oltári vigyorral.) Hát hisz akkor ugyanazt mondjuk.
Kázmér (oltári dühbe gurul): Azt mondtad, hogy nem te! Így, vessző nélkül. Én viszont azt mondtam, hogy nem, te. Így, vesszővel. Hát hogy a nénikéd térde kalácsába mondanánk ugyanazt?
Rezső (tudálékosan): Hát ugye, ha az egyikőnk vesszővel, a másikunk pedig vessző nélkül mondja, ugyanazt, akkor végső soron, szigorúan formállogikailag véve mi pontosan ugyanazt mondjuk. Ne haragudj, de én jártam filozófiára.
Kázmér: Filozófiára? Te?
Rezső: Nem te. Így, vessző nélkül. Hanem igen, én. Politikai filozófiára. Valami Marxról, Engelsről, Leninszről hablatyoltak, de én, éleslátásom minden eszközével kihámoztam belőle a lényeget. Szóval akárhogy is, most bizony te vagy a soros, hogy kiszolgáld azt a szipirtyót a kettesnél. Két konyak és két habcsók az adagja. (Meglátja Almát, zavarba jön, de meg is örül.) Jaj, Almus , hát maga? Itt?
Alma: Én itt. És hallottam az egészet. Azt is, hogy szipirtyónak nevezte a kettesnél ülőt
Rezső: Én? Ezt komolyan gondolja rólam, drága Almácsk , édes Alma!? Ez a szurikáta is tanúsíthatja, hogy szívtiprót mondtam a hetesnél Nem tehetek róla, hogy mindkettejüknek két konyak, két habcsók a napi adagja.
Kázmér (tettetett készségesen): Tanúsítom, drága komám, ha kiszolgálod azt a szipirty , ööö azt az idős hölgyet.
Alma: Na, ezt nem hallgatom. Csak egy kis karácsonyi maradéksüteménnyel ugrottam be, hogy kedveskedjek maguknak Laci távollétében, de ettől a hangulattól elment a kedvem. Inkább odaadom az első jöttmentnek, de maguk nem kapnak belőle. Na, jó munkát!
Kázmér és Rezső meghökkennek, de mi Almával tartunk, aki Jánossal beszélget az utcán.
János: Nos, minden rendben?
Alma (mosolyogva): Azt nem mondanám. Inkább úgy formálnám a gondolatot, hogy minden a szokásos mederben folyik. Talán a két bohóc kibírja különösebb botrány nélkül ezt az egy napot.
János: Holnap már dolgozol?
Alma: Én nem. Jövő év elejéig be sem teszem a lábamat az üzlethelyiségbe. De Laci majd rendet vág közöttük. Szegény. Igazán sajnálom, hogy két egymást követő napra sem tud elszabadulni ebből a közegből
János: Még szerencse, hogy te sikerrel kérted el magad.
Alma (sejtelmesen): Tényleg ? És mit tervezel velem?
János: Nem is tudom. Holnap egy kis erdei séta? Állítólag friss havunk is lesz, olyankor meg minden csodálatos.
Alma: Hááát , nagyika lába nem hiszem, hogy bírja majd, de kipuhatolom, hátha szerencsénk van és igent mond. És mára?
János: Esetleg egy cukrászda? Jó lenne egy kicsit beszélgetni. Kettesben.
Alma: Lehet, hogy jó lenne, de szerintem nem valami pompás ötlet az év végi ünnepi időszakot ilyenekkel terhelni. Pontosan tudod, hogy mennyi mindent kéne megbeszélni. Nem szeretném az egész szabadságomat elrontani ezzel. Pláne nem egy nyilvános helyen , egy cukrászdában.
János: És akkor mit javasolsz?
Alma: Nem is tudom. Szerintem mindenkinek az lenne a legjobb, ha hazamennénk, s kipróbálnánk azt az ajándék-társasjátékot. Négyesben még nem is játszottunk vele.
De a cikkíró téved, Szelényi "Bajusz" Jánosnak azért nem voltak olyan akciói, mint Bruce Willisnek vagy Stallonének, ahogy a cikk sugallja (illetve általában őt verték le a gaz fatolvajok, nem fordítva), viszont a Szomszédok szuperhőse, Vágáschi "Batman" Ferenc simán beleillett volna a cikkbe....:))
De épp ezért aggályos a nagyközönségnek, hiszen ők azok, akik számítanak, akikre adni kell, és ha ők isznak, akkor ihatunk mi is.... :-D (és itt még arra sem vigyázott a Mester, hogy akkor legalább ezek a pozitív hősök abban tűnjenek ki, hogy mértékkel, kulturáltan szeszelnek, mert ugye Mágen és Julcsi közös bebaszcsizása, János Böhmmel folytatott részegeskedése talán aranyos, de azért nem a mértékletes alkoholfogyasztás példája :D
De csak az úgymond jófiúk ihattak. Etus pl. nyugodtan ihatta a páleszt mint a vizet, ErnőBenőnek rá se volt szabad nézni. Julcsi barátja a házibulin egy pohár Whiskey-vel a kezében mondta, hogy ő sosem iszik alkoholt pláne nem vodkát húzóra.
Vilma két "vadállat" fia, a tanyasi táborban, felgyújtva a szénakazlat.
Feri az első részben cigivel a kezében ment fel a lépcsőházban (később ezért már szó nélkül leütött volna bárkit). Még Jutkát is cigivel a szájában emelte át a küszöbön.
Na az milyen jó hobbi egy vendégeket kiszolgáló fodrásznak.... Érzésem szerint a Mester ebbe sem gondolt bele, nem beszélve arról a különlegesen kis légtérről, amiben a stúdiót a sorozatban megjelenítette: ott nem csak a vendégek maradtak volna el, de a kollégák is petíciót adtak volna be a szag ellen, nem ogy röhögjenek azon, hogy milyen jópofa....
Milyen zárt stúdió? A szomsza híresen a helyszínen forgott! Takiék, Mágenék, Vágásiék lakása, Etus lakása, a lépcsőház a lépcsőház, a közértek, az iskola, a szerkesztőség ott volt, ahol, de még Juli stúdiója is a lakásban volt, meg a presszós jelenetek is presszóban forogtak, nem a fiktív Rózsa bisztro díszleteiben és nem filmstúdióban....
Egyébként a saját tippem, hogy a Mester vagy maga sem dohányzott, vagy maga is le akart szokni, hát nem írta bele, illetve azt írta bele, hogy mindenki csak leszokni akar és kész. Illetve ugye volt még a népnevelési vonal, ez valamilyen interjúban el is hangzott tőle v. talán Bujtástól, hogy azért nem bagóztak a sorozatban, mert hogy ez egy ilyen példamutató sorozat volt, és hogyaszondja az adóval is olyan rendesek voltak, ahogy a polgároknak lenniük kéne.
De még szerencse, hogy legalább alkoholérzékelő ezek szerint nem volt sehol, illetve az alkohol nem ártalmas az emberre, így inni lehetett, meg az esetleges érzékelők :-D sem jeleztek be sehol a sok konyakra, pálaszra... :-DDD
Na ja, mind a Szomszában, mind a Barátok között nem jellemző a dohányzás. Szerintem ennek az elvi kérdésen kívül az is oka lehet, hogy a zárt stúdió tele van fűstérzékelőkkel.
Én nem dícsérem a dohányreklámok eltűnését. De helyettünk inkább ugorjon egymásnak valamely két szomsza beli szereplő. :D De ki is dohányzik, ha belegondolok? :)
De a trafik reklám legalább nem népszerűsíti a bagókat, csak magát az üzletet. Jópár éve még orrba-szájba mentek a bagóreklámok, ma már szerencsére eltűntek, az egész EU-ból.
Ha akkor lett volna sok pénzem, akkor rakattam volna óriásplakátra ellenreklámot.
Nem. Az volt a hírekben, hogy az ünnepekre már látogathatóak a budai hegyek... na ehhez képest volt az az állapot, ami. (mondjuk tényleg rengeteg munka kell, tehát nem reklamálásból mondtam, csak épp a gallyak vágása helyett előbb az életveszélyes beton villanyoszlopot kellett volna leemelni a fa ágairól. Persze, lehet, hogy ahhoz csak az ELMÜ nyúlhat, ők meg még nem jutottak odáig, így maradt az erdőt látogatni hatóságilag tilos felirat, amire viszont már valóban tett mindenki, aki felment odáig.
Na, de most nézem, hogy az nem is a budai hegyek volt, hanem a Pilis, szóval igaza lett volna DNS bának ha leolt.
Kicentizi9k a kötelező távolságot. Ha 5 méter kell 5m-re és 1 mm-re teszik a boltot. Na meg az se semmi, hogy tele van az utca dohánybolt reklámokkal. Ugye dohányárut már tilos reklámozni, de magát a boltot azt lehet.
25-én már semmi sincs nyitva :D- Tegnap pont átautóztunk Gazdagréten*, és néztem, hogy a nagy sarki zöldségesnél ott állnak halomban az eladatlan fák, de egyébként teljesen be van pakolva, mert hogy zárva van :-D
*mentünk fel a Normafára a kutyákkal.... na ami ott volt, az teljesen kiütött, meglepő módon csak most döbbenek rá, hogy annyira, hogy egyetlen egyszer sem "halottam" János vagy DNS bácsi monológját az erdőben esett károkról. Egyébként meg igen, olvasok újságot, tehát tudtam, hogy mi van ott, csak nem sejtettem, hogy ekkora. Ahol mi lakunk, ott ugyanis mindig hidegebb van jó pár fokkal, mint Pesten, vagy akár Budaörsön, Törökbálinton, hajolgattak is a fák a rájuk fagyott ónos eső alatt, a szél is tud tombolni, de valahogy mégsem esett ekkora kár, sőt. Fent beton villanyoszlopok vannak kicsavarva (vagy fityegnek még mindig a fákra dőlve, a vezetékek szanaszét az úton), szóval hihetetlen. Meglepő módon a fák eltakarításával már elég jól állnak (persze csak így szemre és a sétaútvonalak mentén), csak azt nem tudom, miért nem a betonoszlopok lefektetése volt az első
Lacié a finom tusvonalakkal rajzolt paródia (ezért ugyan most nem is lett annyira szomszakonform, cserébe baromira röhögtem és megértem, hogy az embernek tizenakárhány szomsza beli karácsony megtekintése után viszket a tenyere, hogy ha péklapáttal nem is verheti a szereplőket, legalább egy ilyet elkövessen :-D ), Mazsoláé már a direktebb, de az is jó volt, pláne, mert azt legalább mindenki értette :-D
Bár ő sem ment el teljesen a falig, azt hittem, Ernőbenőjenő bácsi örömmel fogja tartani Mágenéknek a fenyőt (talp híján) egész ünnepek alatt, és ahányszor belép valaki a szobába, elmotyogja, hogy "jajdejónekemlegalábbmelegbenvagyokésegyszeretőcsaládvezskörül (kaját persze nem adnak neki)
Pompás. Mily remek, hogy eleve elfelejtették ,hogy melyik nap van szent este, de még semmilyük sincs. 24-én terveztek főzni, bevásárolni, fát venni? Pompás.
Megihlettél, itt egy újragondolt verzió a karácsonyi őszinteség jegyében .:))
Csöngetnek, Etus toppan be.
Etus: Kellemes karácsonyt a népeknek!
Ádám: Köszönöm a világ összes népei nevében.....és nekünk ezt a modoros dumát kellett hallgatni évtizedeken át. Szerintem ettől lettünk ekkora nyomingerek, hogy megfeledkezünk a Karácsonyról.
Flóra: Én is kapok bort?
Julcsi: Te nem kapsz. Amikor ennyi idős voltam, én is kizárólag rövidet ittam, no meg Unicumot, aztán szóltak, hogy nincs vacsora, úgyhogy rohadt éhes voltam mindíg. Abban az évben is megfeledkeztünk a karácsonyról, az újévről, a húsvétről és magunkról is.
Etus: Nem baj, idén lesz nektek is karácsonyotok. Saját kezűleg sütöttem négyféle bájglit, párizsisat, zöldbabfőzelékeset, zónapörköltöset és tészta, valamint töltelék nélkülit, ez az én újításom.
Károly segítségével készítettünk halászlevet rácpontyból, persze aztán Károly mondta, hogy a rácpontyot inkább meg kellett volna enni, mert az egy étel. Ritka nagy moslék lett belőle, de nektek valamire csak jó lesz.
A jó Virágh doktor vásárolt mindenkinek ajándékot, mindenki kapott egy gusztustalan fosbarna fürdőköpenyt, hogy ne csak apátokon röhögjön mindenki.
Itt az egyik kedves szomszéd, az az erdész meglepett minket egy gyönyörű, plafonig érő ezüstfenyővel. Persze peche volt, mert amikor vágta ki elkapta az erdészet rendészete, és mondták neki, hogy az erdő nem arra van, hogy az erdész onnan fákat vigyen haza, úgyhogy kirúgták. Nem baj, majd beáll ő is felszolgálni a felesége mellé.
Flóra: Én készítettem egy rajzot neked és felkasíroztam erre a kemény lapra, valamire csak jó lesz....
Etus (rá se néz): Hát ez gyönyörű kis majom, bár a kemény lap nem kellett volna, így már nem jó semmire....
Ádám: Nem megyünk sehová, édes lányom. Csak éppen ünnep van. Szenteste. Ilyenkor a polgári jómodor szerint érdemes valami szépséges ruhát magunkra ölteni. Nincs igazam?
Juli: De. A Nagy Fehérnek mindig igaza van. Kivéve amikor naptárreformot óhajt végrehajtani. Azt jobb lenne, ha magára a pápára hagyná. Szenteste ugyanis nem ma van, hanem holnap. Szerencsére. Merthogy még semmivel nem készültünk el.
Julcsi (saját szobájából bújik ki): Márpedig a Nagy Fehérnek ebben is igaza van. Szenteste ma van.
Juli: Szentséges atya
Julcsi: Ki ne mondd! Én is most vettem észre az interneten.
Juli: az interneten Jellemző. (Most már hisztérikusan.) Egész nap az interneten lógsz, de egy ilyen fontos információ az utolsó pillanatig elkerüli a figyelmedet
Julcsi: de hát én nem tehetek róla.
Ádám: Hagyd lányom, anyád most ideges. Úgy csinál, mintha a világ dőlt volna össze.
Juli: Ha a világ nem is, de az egész ünnepi időszak romba dőlt. Hiába készülődtünk eddig, ha ekkora malőr üt be.
Ádám: Miért? Mi hibádzik?
Juli: Lehet, hogy a te nyugodt életedből semmi, de egyébként meg minden. Nem főztem, nem sütöttem, nem vásároltunk fenyőfát, nem vettük meg az ajándékokat, s ha jól meggondolom, nincs itthon semmi, az üzletek pedig napokra bezárnak.
Csöngetnek, Etus toppan be.
Etus: Kellemes karácsonyt a népeknek!
Ádám: A népeknek lehet, hogy kellemes lesz a karácsonyuk, de nekünk legfeljebb csak egy szép esténk lesz így együtt egy-egy pohár bor mellett.
Flóra: Én is kapok bort?
Julcsi: Te nem kapsz. Amikor ennyi idős voltam, én sem kaptam. Abban az évben is megfeledkeztünk a karácsonyról, s az ősök borral múlatták a bújukat. Én meg a tavalyi játékaimmal játszhattam.
Flóra: De én azokat már meguntam.
Juli: Én is sok mindent meguntam már, mégsem panaszkodok.
Etus: Még szerencse, hogy erre-arra gondoltam. Például arra az eshetőségre is, hogy a nagy rohanásban megfeledkeztek az ünnepekről. Saját kezűleg sütöttem négyféle bájglit, mákos gubát, Károly segítségével készítettünk halászlevet rácpontyból, a jó Virágh doktor vásárolt mindenkinek ajándékot. Gazsi gondoskodott a gyümölcsfélékről. Itt az egyik kedves szomszéd, az az erdész meglepett minket egy gyönyörű, plafonig érő ezüstfenyővel. Csak el kellett ide szállítani. Még Ernő bácsi is segített, mert idehordott mindent, fordult vagy hatszor, de nagyon hálás volt, hogy segíthetett. Ha kiléptek az ajtón, a lábtörlő mellett mindent megtaláltok.
Julcsi (nyakába borul): Tyúkanyó!
Juli: Ezt igazán nem kellett volna. Mivel tudjuk ezt meghálálni? Egyikőnk se készült még egy csekélyke meglepetéssel sem.
Flóra: De! Én készítettem egy rajzot és felkasíroztam erre a kemény lapra.
Etus (rá se néz): Hát ez gyönyörű, pont egy ilyenre volt szükségem
Ádám (becipeli a sokmindent): Etus, lenyűgöztél minket.
Etus (hamiskásan): Tudom. Nem először és nem ti vagytok az egyetlenek.
Nekem nem tűnik olcsóbban a kis-TESCO-ban lévő bagószaküzlet, mint a TESCO. Amúgy meg röhej, hogy ki lett zavarva az Intersparból, erre csináltak neki egy konténert, közvetlenül a bejárat előtt 5 méterre. Ennek mi értelme volt? Nem arról volt szó, hogy X méter távolság kell?
A másik bagóbolt meg 20 métert ment odébb a benzinkúttal telekszomszéd Penny parkolójába. A harmadik meg a benzinkút helyett a szomszédos bezárt nyomda bejárata elé lett rakva. Ez már kissé régi téma, de szerintem vicces.
Nálunk már a (S)MATCH-ok is pangottak. Jött a COOP, és ha a közelben van másik bolt, akkor az összes csak döglődik, vagy bezárt. 3 COOP zárt be nálunk, egy a város közepén a Főtéren, mert a MATCH ki tudta fizetni az önkormányzatnak a magas bérleti díjat, de a COOP, és már ki sem nyitott. A másik üzlet szintén hasonlóan elhagyatott helyen állt mint az első, a piacnál. :) Az is bezárt. Szerencsére van a közelben másik bolt. A harmadik egy kevésbé frekventált környéken van, de túl közel egy bolt sincsen (igaz, azért túl messze sincsenek), mégis bezárt. A többi meg lefaragta a nyitvatartását. Lakótelep közepén van az egyik, mégis dölglődik. Igaz, a SPAR 500 méterre van tőle. Jó, már a (S)MATCH-os időkben sem ment, csak amíg nem voltak TESCO-k, addig ment neki jól.
CBA vs COOP szerintem egykutya.
Egy CBA nálunk jól megy, de az egy kisméretű plázában van!
Ez ám a dilemma. Janka vagy Művésznő? Művésznő vagy Janka? Nem tudok dönteni. Olyan nem lehet, hogy Mágenékhez megy Janka, Feriékhez meg a jó Művésznő?
Akárhogy is: gyertyagyújtás után menjenek át egymáshoz a szomszédok, mert nem ám csaldi környezetben bulizni, hanem átmenni a szomszédokhoz. Így helyes, így illik. Így pompás.
Holnapra egy hamisítatlan karácsonyi családi jelenetet tervezek. De melyik famíliát pécézzem ki? Mágenheiméket, akikhez beállít a Művésznő? Vágásiékat, akikhez beállít Janka? Takácsékat, akikhez beállít a zöld szemű szörny?
Kiskocsma, középen egy pult, akörül állnak a férfiak.
Kenéz: Örülök, hogy velem tartottak. Maguk, fiatalemberek biztosan sietnek a családjukhoz így az utolsó munkanap délutánján, de tudják, nekem nincs senkim, hát jólesik, ha legalább egy-két órácskával később érek haza erre az igazán hosszú hétvégére.
Péter (nevetve): Én meg annak örülök, ha a nagy otthoni karácsonyi készülődésből egy kicsivel késbb vehetem ki a részemet.
Feri: Én pedig attól vagyok boldog, hogy mindenki ennyire ragaszkodik a társaságomhoz. Ezek szerint akkor ma az urak fizetnek.
Kenéz: Legyen úgy, Ferikém. Nekem ugyan a bevételeimet jelentősen megkurtították az idén, mivel merészeltem a hatalmas nyögdíj mellett munkát is vállalni, de legyen ez az én karácsonyi ajándékom! Ezt a rundot én fizetem.
Feri: Azért csak ne nagyon panaszkodjon, Kenéz eftárs! A maguk idejében nemigen lehetett választani. Mindenkinek dolgozni kellett, különben rögtön közveszélyes munkakerülőként stigmatizálták az egyszeri embert. Nem igaz?
Kenéz: De, igaz, Ferikém. És ahogy látom, ugyanezek az idők kezdenek újraéledni. Ugyanúgy a teljes foglalkoztatás a cél, és ugyanúgy a szegénység elkendőzése. Már van olyan szervezet, amelyik nem jótékonykodhatott az utcán, nehogy lássák az emberek, mennyi a rászoruló.
Feri: Az sem biztos, hogy mindenki rászoruló, aki ételért áll sorban. A múltkor is láttam, ahogy az egyik kerületi rendezvényen a helyi jegyző a kislányának állt sorba ingyenbejgliért.
Kenéz: Ilyen is van. Meg olyan is, Ferikém, aki szégyell sorba állni, pedig korog a gyomra.
Péter: Csak nem tapasztalatból beszél, Kenéz úr?
Kenéz: Szerencsére ott még nem tartunk. De eljöhet ez az idő is, Péterkém.
Feri: Én azt javaslom, Kenéz elftárs, hogy ne csinálja itt a hangulatot. Tessék szétnézni maga körül. Itt állunk egy ilyen pompás kiskocsmában, fogyasztjuk a fííínom tokaji nedűt, közben a melegben azon lamentálunk jóllakottan, hogy vannak, akik a hidegben éheznek. Ha ez valóban akkora probléma lenne, bizonyosan nekünk se lenne lehetőségünk ilyen könnyed munka utáni csevegéschre. Elvégre amikor válság volt, nekünk sche volt kedvünk beszélgetni. Féltettük a munkahelyünket, napeschtig túlóráztunk, utána meg másodállásban dolgoztunk, ahol csak tudtunk.
Péter: Ami igaz, az igaz. Két-három éve állandó lótás-futás volt az életünk.
Feri: Az idén viszont szinte szárnyalt a nyomda. Nem tudom, volt-e ilyen jó éve az üzemnek azóta, amióta itt vagyok.
Kenéz: Ebben igazat kell adnom, magának, Ferikém. De mi van azokkal a tömegekkel, akik nem ilyen szerencsések?
Feri: Azok most is túlóráznak és másodállásban dolgoznak, Kenéz úr. De dolgoznak. Legálischan méghozzá. Még soha ennyien nem voltak bejelentve a munkahelyükre, mint az idén. 3-4 százalékkal nőtt a GDP. A legtöbb család kitört a devizahitel csapdájából. És még a rezsije is csökkent mindenkinek. Válogatásch nélkül. Ez mind semmi, Kenéz úr? Vagy inkább arra vágyjunk, hogy ischmét eladósodjunk a nyugati világnak, meg a multiknak?
Kenéz: Nem-nem, semmiképpen. Nem akartam én megkérdőjelezni az eredményeket, Ferikém. Csak épp aggódom.
Feri: Aggódni mindig kell. Aggodalom és elővigyázatosság nélkül ugyanis elkövethetjük a régi, jól ismert hibákat. Márpedig azt egyikőnk sem szeretné. Nincs igazam, Kenéz eftárs?
A dohányboltok azért jók ,mert sokszor olcsóbb ott a sör meg a bor mint a boltban ill. a bolt este bezár ők meg nem. Na meg rájuk nem vonatkozik az a marhaság, ami egyes belvárosi kerületekben van ,hogy helyi rendelet szerint nem adhat egy egy éllemiszerbolt sem 22-06 között alkoholos italt. Sem a nonstop boltok ,sem a kis Tesco senki ,de a dohányboltok igen ,rájuk nem vonatkozik. El is tűntek a nonstop boltok ill. alig maradt a belvárosban ,aho lezt a marhaságot bevezették. Először csak alkoholt nem adhattak ki, már akkor nem érte meg nyitva lenni, mert ugyebár ritka dolog, hogy valaki zsömléért és tejért megy le az éjszaka közepén a boltba, aztán ugye jött az ,hogy már cigit sem, akkor meg már tényleg nem volt értelme, hiszen talán cigiért még lement a szenvedélyes dohányos este is. Másért viszont nem fog max. LAN partyzó 10-12 évesek kóláért, de már az sem divat mikor mi voltunk ennyi idősek még nem volt nemhogy szélessávú, de betárcsázós net is alig a hálózati játék csak úgy ment ha átcipeltük a gépet a haverhoz. De ma már ilyen nincs neten keresztül is mehet.
Csak ő tudja felemelni más nem? Mióta egyszer majdnem magamra borítottam egy teli szekrényt, azóta tudom ,hogy annak a viccnek is van valóságalapja, hogy a maci megemel egy olyan nehéz követ, hogy nem tudja letenni. Borítom magam fel éa szekrényt, hogy majd átsétáltatom lassan, de persze amiről azt hittem üres tele volt, se arrébbtenni nem volt erőm se visszabillenteni, csak a kolléga segítségével ,aki ott volt.
Én ilyennel még nem találkoztam, igaz, nem is nagyon szoktam ünnepek előtti napokban vásárolni, még akkor sem, ha szerdára esik egy ünnepnap, mert ilyenkor az emberek kedden is el tudják játszani a világvégét, mintha szerda után örökre zárva maradna minden.
Na, én most jöttem a Cora-Auchanunkból: most épp csak tej nem volt, a húsok, tejtermékek, felvágottak zöme mai lejáratúak... szerintem péntekre (esetleg csütörtökre rendeltek árút utoljára, utánra már nem mertek, mert ugye zárva lesznek szerda délutántól, ellenben a hétévégn több fogyott, mint gondolták. És ma még csak hétfő van, holnap és szerda délelőtt már ennyi se lesz.... (egyébként ezt gyakran eljátsszák ilyen több napos ünnepnél... a legkafább, mikor arra a pár napra karácsony és újév közt sem rendelnek már friss árut, max. virslit, mert az fogy, de húst meg egyebeket nem. Nem tudom, mi lesz a vasárnapi zárva tartással, szerintem ott is félnek majd hétvégére feltölteni a boltot)
Nekem a CBA olyan, mint a Fityesz: ha az eszem valami rövidzárlat miatt nem tartana vissza, az ízlésem még mindig megóvna tőlük.
Ahogy a népnemzeti-nemzetiszocialista trafikokba sem megyek be. Egyszer akartam elveimet megsértve bemenni újságért, de akkor az égiek tartottak ettől vissza: az egyik zárva volt, a másik nem árult újságot, a harmadiknál meg egy csöves szólt be, mert nem vettem észre szerinte, hogy ő a bejárattól húsz méterre csevegve sorban állt.
CBA-nál , nekem a választék a legnagyobb baj. Az eladók, hát olyanok amilyenek. A bolt régi, kopott, koszos . Hagyján. De mindenből van egy, maximum kétféle! Ja, hát persze minek is több? Úgysincs pénzük az embereknek sokfélére, akinek meg igen, az nem itt vásárol...ügye Lenke néni?
Egy példa: innék egy sört. A CBA-ban van jó sörből többféle, de mind szar. A Spar-ban belga, angol, drága márkák sorakoznak. Én inkább abból veszek egyet, lehet drágább, de jobb is. A CBA-s választék meg...
De hát persze, ez csak úrizálás részemről. Rendes magyar embernek elég a Kőbányai. Úgyse telik jobbra, és az is pompás.
Spar esetében az sem mindegy, hogy régi, szoci időben épült közértből lett-e a Spar, vagy új építésű-e a bolt, az előbbiben minden és mindenki olyan, mintha a 70-es évekből maradt volna itt.
A Corából lett Auchan rosszabb, mint a Cora, de jobb, mint a régi Auchan, ennek ellenére nálunk a szinte egymás mellett lévő két Auchan közül a régi mindig tele van, még hétközben is borzalom a hangulat, míg az újban mindig kényelmesen lehet vásárolni, még karácsony előtt is. Pedig a nálam kevésbé kényes emberek számára ez is és az is csak egy Auchan.
A CBA-t üzemeltetők nagy része a legtisztességtelenebb. Nagyon közeli rokon könyvelt az egyik nagyobbnak, érdekeseket mondott. De vásárlóként, enélkül is mindig utáltam a boltot: unott, undok alkalmazottak, akik akkor is csont nélkül átbasztak, vagy megpróbáltak átbaszni, mikor hónapok óta hetente párszor ott vásároltam, ráadásul nem a legtöbbször rossz minőségű (lejáróban lévő árú vagy egyszerűen csak valami gagyi minőség), amit kapni.
A Spar szerintem nagyon függ a személyzettől: a jó pár évig kedvenc üzletemből szinte minden régi ember elment, ezzel együtt romlott a bolt (lejárt termékek, rossz minőség, és persze vágni lehetett a rosszkedvet is a boltban)
(Persze lehet, az emberek azért mentek el, mert az utóbbi tendencia kezdődött, ők meg nem akartak rész tvenni benne
A mi volt Cora-nk, a törökbálinti sajnos rossz helyen van, kicsi a forgalma (ugye praktikusan nincs már mellette semmi más bolt, bezárt a Bricostore, még régebben a KIKA, ellenben a felkanyarodójának elején nyílt egy Aldi), ami miatt egy csomószor nem úgy töltik fel, mint a budaörsit. Tehát egy csomó dolog, amit általában veszek, itt nincs , nem tartanak (volt, mikor még Cora volt), csak Budaörsön. Mondjuk tényleg nem értem, mi értelme, ha egy bizonyos márkájú sajt három alfajából egy csak Budaörsön kapható (tehát nem arról van szó, hogy mondjuk a drágabbakat nem tarják, mert ez a három fajta kb. ugyanannyiba kerül), de így van. Meg persze általában is ritkább az árufeltöltés, szvsz kevésbé pörög a készlet, tehát mondjuk a tejből, amit venni szoktam, Budaörsön több fogy, tehát ha sokáig kellene elállnia, akkor azt nem itt érdemes keresni, mert akár teljesen hiányzik is a polcról vagy másnap lejár. Ja, és mióta nem Cora, nincs már finom bagutte-ünk sem, ami azért érdekes, mert vettem egy pár Corában bagutte-et, de itt volt a legjobb. Most viszont a budaörsiben is jobb a pékárú, mint az itteni. Holott az ember azt hinné, hogy ezek ilyen egyenreceptek, semmi nem különbözhet benne, legfeljebb az egyik világosabbra, a másik sötétebbre van sütve :-D
Én a Corát szerettem (meg persze Cora Schumachert is), és érdekes módon az Auchan féle felvásárlás után sem lettek ezek a boltok 100%-ban Auchan jellegűek, hangulatuak, így maradtam is ezeknél.
A Sparba meg ha nem muszáj nem megyek, mert ott állandóan kavarodás van az árakkal: vagy nincs kiírva az ára a terméknek, vagy az akció előtti/utáni ár szerepel ott, vagy a 100 grammos csomag ára van kint, miközben a pocon csak 200 és/vagy 500 grammos csomagok vannak, stb.
Amúgy kimutatták, hogy a Spar nem is olyan drága, az meg soha fel sem tűnt, hogy a tecsóban szól a rádió.
Én sajnos amúgy senki mellett nem tudom letenni a voksomat, de ezt szerintem egyszer már mondtam, az Interspar-Auchan- Tesco háromszögből oda megyek, amit venni akarok, mert pl. a Sparban botrányos tud lenni a húsválaszték meg a zöldség, a Tescoban nem veszek péksüteményt, az Auchanban (a néhai kedvenc Corámban) meg minden szar, de ott vannak a legkevesebben... ha olyan kell, ami jó az Auchanokban, akkor a budaörsibe kell menjek. Halért meg vagy Budaörsre a Fishmongerbe, vagy a Metroba. Ja, meg kedvenc barnakenyerünkért a pékhez, bizonyos zöldségekért a helyi zöldségeshez (de neki pl. nincs salátája vagy ananásza)
Szóval, tök jók a hiperek, hogy ott minden van... :-D
"mert valahol már pereltek azért mert a vásárló elvitt pár fóliazacskót" Ez kissé - na jó, kibaszottul :D - urban legendnek hangzik, de egy Szomszédok epizódot fel lehetne dobni vele. :D
Ez tökjó de azért vigyázattok mert valahol már pereltek azért mert a vásárló elvitt pár fóliazacskót. A módszered meg ne reklámozd mert holnaptól közelharcot kell majd vívnod a dobozokért.
Ne becsüljük le a popkultúrát, mert releváns filozófiai kérdéseket tud felvetni.
Például a TBBT-ben, hogy ha Thor kalapácsát senki sem tudja felemelni, csak Thor, őt viszont fel tudja emelni akár a kalapáccsal együtt is egy másik szuperhős, akkor ő most felemelte-e a kalapácsot?
Ez nem vicc, ilyesmivel Hegel, meg a hozzá hasonló léhűtők könyveket írtak tele:)
Én Lidl-fan vagyok. Szerintem nagyon jó termékeik vannak, nem szól a rohadtul idegesítő bolti rádió, mint Tescóban, nem mocskos, mint a Penny, s megfizethető, nem úgy, mint a Spar.
És pont emiatt a gyorspénztári rendszer miatt sikerült kifejleszteni egy remek módszert, amivel tényleg tudok magam is időt spórolni: egy vagy két üres papírdobozt kerítek a vásárlás során, s a szalagról nem a kocsiba, hanem a dobozba dobálom be a cuccokat. A dobozok beemelése a kocsiba pedig egy mozdulat, a kiemelése szintén. Nem szatyrozunk, nem szakad el, nem dől el a kocsiban stb.
Most már olyan profik vagyunk a nejemmel, hogy a dobozba pakolás logikus sorrendjében helyezzük a szalagra a termékeket, úgyhogy szemre is teljesen vállalható lesz a schnellpakolás eredménye.
A Wizzair 10 perc alatt ki és bepakolja az összes poggyászt, mert olyan modern cuccaik vannak, amik a Malévnek pl. nem voltak.
A Lidl is hasonló, egyszerűen pszichikai kényszer alá helyez, hogy ne pöcsölj, hanem túrjad bele a holmit a szatyorba, aztán majd utána álmélkodjál, közben túl hosszú sorok sosincsenek, mert azonnal nyitnak egy új pénztárt, ha kell, ott mindenki pénztáros is, nem tudom, mit szólna ehhez Lenke...
Csakhogy ez kis méretekben működik, nagyban nem.
Ha van egy viharelhárító egység, ami az egész országban dolgozik, akkor ha ez alól kivesszük az erőforrást, akkor nem lesz villany.
Ha végsőkig butítunk egy call centert, mert nincs benne ember, csak az automata, akkor végül nem tudunk elintézni semmit.
Dénes: Böcsülettel, ahogy mifelénk mondták. De van is föladat. Amerre látsz, néhány hete még mindenhol csak a legszomorúbb látványban lehetett volna részed. Letört ágak, rommá zúzott csemeték, a cserjék szétnyílva a jég terhe alatt. Rémisztő volt. (Hamiskásan, szemtelenül.) Még jó, hogy nem tetted minálunk a tiszteletedet. Bizony elrémültél volna, mert ilyet a tankönyvekben, meg az aktákban nemigen látni.
János: Értem a célzást, Öreg, de igazán lehetnél velem megengedőbb
Dénes: Megengedő vagyok én, drága igazgató uram. Elhiszem én, hogy a fűtött, meleg, kényelmes főnöki irodában is akad fölöttébb sok teendő
János: és ami azt illeti, azok sem túl szívderítőek. Tárgyalni kellett a szakállamtitkársággal, a kormányhivatallal, (utálkozva) az uniós (utálkozva) szakértőkkel, (még jobban neheztelve) a civilekkel, a biztosítótársasággal, és még (itt végképp utálkozva) a médiával is.
Dénes: Még szerencse, hogy legalább ez utóbbihoz bejáratott kapcsolatokkal rendelkezel, nemdebár?
János: Igen felvágták a nyelvedet az utóbbi hónapokban, Dénes
Dénes: jó-jó, nem akartam én felizgatni a drága erdőmérnök urat. Még esetleg megtagadja azt a csöppnyi kegydíjacskát is, amit a közel fél évszázadnyi áldozatos munkám után megajánlani méltóztatott.
János: Dénes, pontosan tudod, hogy a nyugdíjad mértékébe nem volt és nincs is beleszólásom. Mint ahogy amint mondtad megtagadni sem állna a módomban. A szándékomban pedig kiváltképpen nem.
Dénes: Jól van, no. Úgy látom, harapós kedvedben vagy. Tán ez a kis hörpintenivaló felvidít. Jófajta boróka-szilva keverék. Az őseim receptúrája alapján. (Kezébe nyom egy vizes poharat.) Na, konty alá, aztán el a búval!
János: Köszönöm, de nem tehetem. Még ma vezetek, és tárgyalásom is lesz
Dénes: és nem lehet ezeket a kötelmeket egy kicsit hátrahagyni. Elvégre nem a város porában, hanem az erdő gyönyörű csendjében lépdelünk. Szállj meg nálam ma éjjelre. Befűtök a vendégszobába, tiszta törülköző, meg dunyha mindig akad. Épp most rittyentettem össze egy kis vörösboros őzpörköltet vöröskáposztával.
János: Nem lehet. Igazság szerint Almával és a nagyszüleivel tervezünk közös programot.
Dénes: Az ám! Na azt örömmel hallom, ha ismét folytatódik a láv sztóri ugye, így mondja az angol? Tudod, magányos estéimen rávettem magam, hogy angolul tanuljak. Mégiscsak ez a világ vezető nyelve, és kétórányi repülőútra vagyunk olyanoktól, akik csak így képesek megszólalni.
János: Ez nagyon derék, gratulálok, Dénes.
Dénes: Én gratulálok a kis asszonkádnak. És mi lesz az esti program? Vacsora a Cortezben? Vagy egy úri darab az Óperában? Netán egy könnyed séta a Korzón, egy kis karácsonyi punccsal?
János: Nem, nem. Hová gondolsz? Ezek azért kissé költséges mulatságok lennének. Úgy terveztük, hogy együtt lemegyünk és kiválasztjuk a család karácsonyfáját.
Dénes: No hát, akkor időt és energiát takarítok meg a díszes kompániának. Gyere velem, mutatom, hogy melyik gyönyörű darabot csavarta ki tövestül az ítéletidő. Félretettem neked, ingyen van, hisz még az elszállítása került volna pénzbe
Mi? Dehát ahol a póóóóóstás Mimike dolgozik az nem lehet rossz hely. Hát te még sosem ünnepelted meg a póóóóstások világnapját? Vagy amikor az állatkertbe kihelyezik a póóóóstát? Vagy épp különleges karácsonyi bélyegeket ad a póóóósta, amit odaadhatsz egy réti komm..izé volt művezetődnek Kenéz úrnak? Nem értem...
Ha meghallom ezt az ötbetűs szót posta hányingerem lesz . Nem csoda hogy kellett nekik már akkor is a reklám. A Gdp-ből elvisz kb 1,5-2% hogy ekkora trágyák .
1990-ben volt asszem mikor a Postát szétdarabolták, kivált belőle a Matáv és az Antenna Hungária, pontosabban az ezzel foglalkozó részlegek és az új nevük lett ez. Később meg a Matáv is lepasszolt egy csomó körzetet többek között Békés megyét is kompletten más szolgáltatóknak, elmaradott környékeken ,ahová drága lett volna a fejlesztés, akkor jött pl. a Hungarotel ide, kihúzta a madzagot aztán meg mivel monopolhelyzetben volt, jó drágán adta a vonalat meg a telefont ill. főleg a netet. Egészen 2004-ig pl. nem volt ADSL net sem errefelé, a betárcsázós meg drága volt ,főleg nappal, miközben a Matáv területen vígan neteztek 18-07 között, mert először lett 100 majd 150ft-os kedvezmény, vagyis egy hívás ára max. ennyibe került, tovább utána ebben az időszakban nem számláztak, később meg asszem havi 4 ezerért MindenkiNet csomag, egész hétvégén és 18-07-ig átalánydíjas számról hívhattad az 50-es számokat (betárcsázós szolgáltatók használták). Nekünk meg semmi itt, 2004-ben kezdték el az ADSL-t kihúzni, egyes falvak még jobban meg voltak verve a Hungarotellel, ahová úgy gondolta, hogy nem húz kábelt ott lett RLL telefon, netezésre totál alkalmatlan 9600 kbps volt max. (még a betárcsázós csigalssú netnél is mérföldekkel lassabb) meg ugye ha vihar volt, áramszünet, vagy tél akkor a telefon is alig ment rajta. Csak jóval később már Invitel időkben húztak pl. Csanádapácára is kábeleket.
Viszont egy dologban jók voltunk. Békés megyében üzemelt legtovább kézi kapcsolású telefonközpont, 1997 közepén valamikor cserélték automatára, ha jól emlékszem Magyarbánhegyesen volt.
CIB-et én is otthagytam, főleg a trágya minőségű netbankos oldaluk miatt. Az hagyján, hogy valami Java-s bugware, ami csak IE-ben működik mikor épp jó napja van, az is, hogy persze a telefont is baxnak felvenni ha épp reklamálnál emiatt, még azon is csak mosolyogtam mikor miután személyesen mentem be ügyet intézni és már végeztem és kifelé jöttem megállít az őr azzal, hogy nem jöhetek be baseball sapkával a fejemen és napszemüvegben (nem sokkal előtte volt egy szemműtétem és fényérzékeny volt a szemem, ezért kellett a napszemcsi és a sapka). Nem tudom mire gondolt, hogy majd miután ügyet intéztem, amihez leadtam a személyimet is fogok bankot rabolni? :) Szólt volna akkor mikor bejövök, annak lett volna értelme.
Viszont a legjobb az volt, hogy mikor új jelszót kértem a netbankhoz, mert a régit elfelejtettem, mailben elküldték a jelszót kódolatlanul. Ezért egy pizzériánál vagy egy vegyesboltnál is úgy vágnák ki az informatikust, aki tervezte a rendszert, hogy a nagyapja is azt mondaná, hogy AUUUU. Egyirányú titkosítás nem tegnapi találmány, úgy kb. az 50-es évek óta létezik pl. az MD5-ös hashelés mint olyan, a jelszót sosem lehet visszakódolni, csak másikat generálni, mert vissza nem fejti a rendszer, hanem, amit te beírsz azt is lekódolja és ha a két kód egyezik akkor jó a jelszó.
Ezért szoktam mailben keresni őket, vagy pl. önkormányzatoknál ügyfélkapus ügyintézés ,ha másképp nem megy akkor, ahogy anyám csinálta, az összes mail címre, amit a honlapon talált az Invitelnél ment a levél a problémával szépen megfogalmazva, a vezérigazgatótól a takarítő nőig mindenki megkapta, a végén meg ott volt annyi ,hogy ha nem illetékes kérem továbbítsa valakinek ,aki igen. És itt szimplán arról volt szó, hogy a lemondott előfizetés után vegye át valaki a cuccukat, vagyis az ADSL modemet és tartozékait, mert az ügyfélszolgálaton nem vették át, pedig telefonon azt mondták, vigye oda be és átveszik. Nem vette át az ott dolgozó kiscsaj, merthogy nincs ilyen formanyomtatványa, (azt már anyám mondta, miután nehezen mondta, hogy hát ha azt mondták adja ide aztán majd lesz valami ,hogy azért adjon róla valamit papírt, hogy ő ezt átvette). Erre a logikus válasz, hogy vegyen elő egy üres A4-es lapot és diktálok: Alulírott XY elismerem, hogy a mai napon (dátum) XY-tól a Z típusú eszközt minden tartozékával hiánytalanul átvettem. De ez sem ment.
Végül amúgy második nekifutásra bevették, meg volt mondva a válaszban mikor és konkrétan kinek kell odaadni, adtak róla papírt ,de meg se nézték, hogy minden megvan-e.
Utólag már rájöttünk, hogy nem így kell, ha nem bólintunk rá arra, hogy hozd be, hanem azt mondjuk, hogy kérem mi nem értünk ehhez, fogalmunk sincs hogyan működik, jöjjenek ide és vigyék el akkor könnyebben rövidre zártuk volna.
Ugyanez a cég mikor még Hungarotel néven rontotta Békés megyében a levegőt és üzemeltette a távrecsegő hálózatot, képes volt a telefonszámlákat is össze-vissza kutyulni és számlázni. Részletes számlánál kijönnek vadidegen számok, ill. fél évvel később kiküldenek egy elszámoló számlát jó 5 ezer ft-al azzal ,hogy akkoriban rossz volt az automata és kevesebbet számolt, részletes számla nuku. De még az sem, hogy hogyan jött ez ki nekik, hogy pont ennyit számolt. Nem fizettük be, és nem is forszírozták tovább, de aki hülye volt és befizette így járt.
Ez pont ugyanaz, mint a fapados baszkodása a bőröndök méreteivel: az olcsóság (vagy mondjuk úgy, hogy legalább is a deklarált diszkontság) ezzel jár. Ők kiszámolták, hogy pörgetni kell a népet, mert így elég a hat helyett két alkalmazott egy műszakba, és a kevésbé forgalmas időben még mindig tud pakolni az egyik. Ugyanez kicsiben és kicsit máshogy megvan máshol is: mondjuk a barkácsáruházakban sem fognak azért + hat pénztárost berántani vasárnap (most már pláne nem...), mert a népek vasárnap pár órában ellepik őket. Menjen a kedves vevő máskor, vagy álljon nyugodtan sorba...
Ó, pedig milyen remek szolgáltató volt a Matáv, meg a Díjbeszedő, sőt, az IKV-nál is irtó könnyű volt bármit ügyintézni, mert mindig kedvesek és motiváltak voltak :-( A gonosz kapitalistánál ugyanis csak egy valaki üzemelteti rosszabbul a cégeket: az állam...
Egyébként az is szépen látszik, hogy mennyivel gyakoribbak lettek pl. rendkívüli meghibásodások utáni hosszú áramszünetek... gondolom a legkevésbé leterhelt azonnal beavatkozni tudó szerelőcsapat büdzséjét vágták meg először, akik most már akár nem is saját csapat, akik ülnek ügyeletben és várják, hogy mehessenek, hanem valami külsős csapat, akik nincsenek is annyian, meg nem is ülnek együtt, hanem úgy kell x km-ről összeszedni őket tagonként, és megint csak nem adnak alájuk pénzt, paripát, fegyvert korlátlan, tehát mondjuk ezek már nem mind a legjobb szakemberek (mert úgy fizetik őket, hogy azok már valahol máshol dolgoznak), meg az alkatrészek sem állnak hegyekben a raktárban arra várva, hogy csak kelljenek és már szereik is be őket, hanem majd meglátják, mi hibásodott meg, és azt majd megrendelik....
Dde nem baj, Taki majd ennek is örül, mert ők úgysem néznek tévét, és korán fekszenek, amikor még szinte világos van, ráadásul bírják a hideget is, mert gyerekkorában sem fűtöttek csak egy szobában és ott is csak a legszükségesebbet.
Én is ettől tartok, jönnek az állami szolgáltatók, velük meg majd a műszaki gondok, az a kevés szakember pedig a problémák idején nem a központban fog serénykedni, hanem a Pasa park környékének áramellátását igyekszik majd helyreállítani.
Vannak alapvető törvényszerűségek, amikkel nekem semmi gondom, költségracionalizáció.
Például a call-centerben az Anna Karenina felolvasása nyilvánvalóan azt szolgálja, hogy morzsolódjon le mindenki, akinek nem nagyon fontos a dolga, vagy meg tudja oldani önállóan is.
A Lidl-ben és Aldiban egy 30x30 centis területre tologatja ki az árut a pénztáros, hogy minél gyorsabban szórd bele a szatyrodba és takarodjál is kifele.
Nade vannak ennél szofisztikáltabb problémák is.
Én is otthagytam a CIB bankot, mert bár az mindig is kurva drága bank volt, de legalább prémium szolgáltatás járt hozzá.
Erre mostanra a fiókjaik felét bezárták, a maradék fiókok nem kaptak további erőforrásokat, órákat kellett a bankban üldögélni, mint 20 éve.
Erre pont egy éve küldtek új kártyát, de nem mondták meg, hova. Bementem a Kálvin térre, kiderült, hogy nem oda, hanem valahova a Lehel útra, de majd ők átkérik. Visszamentem egy hét múlva, kiderült, hogy nem kérődött át, Újabb egy hét után megjött.
Összesen 3 órát ültem egy bankban egy kibaszott bankkártya átvétele miatt.
A T-Kom-nál már nem lehet műszaki emberrel beszélni, de egyáltalán sehogy, semmiképpen sem, egyszerűen nem adják meg a számukat.
Mindig valami fogalmatlan call-centeressel kell beszélgetnem, aki majd mailben értesíti a kollégát, mert még ő sem hívhatja fel.
Nekem néha kellene műszaki emberrel beszélnem, de nem tudok.
Úgyhogy jól láthatóan veszik ki a költséges erőforrásokat a szolgáltatások alól, ezért nem pár órás, sporadikus áramszünetek lesznek itt rövidesen, hanem országos összeomlás.
Én tegnap voltam bankokban (sajnos nem Bangkokban), és egy előttem lévő nő elég felháborodva "itt hagyom őket a francba" távozott. Én meg azon gondolkoztam, hogy mindamellett, hogy akár a bank önerőből is elkúrhatott neki valamit, vajon nem az okozza-e a baját, hogy nem fejlesztenek, leépítenek, tényleg azok maradnak, akik nem a legtehetségesebbek, legügyesebbek (mert ugye ők esetleg eleve többet kerestek, tehát a kirúgásukkal és több pénzt lehet spórolni, de ők találnak könnyebben másik melót is) Persze nem kell(ene) a bankokat sajnálnom, teljesen nyilvánvaló, hogy a válság előtt még a kolbászból font kerítést is bélszínből darálták, no de ez meg a ló túloldala, tényleg csak azért nem csuk be némelyik, mert az még nagyobb veszteség lenne, mint nyitva lenni. (egyébként bő fél órát vártam, mert egyetlen képzett ügyintéző volt csak a két pénztáros kislány mellett, akik aranyosak voltak, mert mindenkit megkérdeztek, hogy milyen ügyben várunk pontosan a kolléganőre, mert esetleg ők is segítenek, de nem tudtak, pedig olyan bonyolult problémával kerestem fel őket, mint hogy azonosítsam magam a nyugdíjpénztári számlámhoz (azt most hagyjuk, hogy ennek mennyi értelme van: anno, mikor 97-ben megnyitottam, akkor is személyesen voltam ott, anyám neve és az adószámom változatlan, a lakcímem és a személyigazolvány számom változott, de azt meg már letárgyaltuk, szóval nem tudom, miért kellett ezt a fél órát elvenni az életemből)
Egy szó, mint száz, ügyfélszolgálatos szakemberként is egyre inkább az az érzésem, hogy egyre rosszabb emberekkel találkozom ilyen pozikban, egyre kevesebb jogkörrel ellátva, tehát lassan tényleg droidok ülnek ott, akik nem tehetnek mást, sokszor nem is tudnak mást, mint a standard válaszokat szajkózni. Csak nem tudom, mások ezt látják-e... mert persze mondjuk a T-home vagy bármelyik bank ügyfélszolgálata régen sem volt matyóhímzés, teljesen önállóan is el tudtak kutyulni dolgokat, de régen még jó eséllyel lehetett olyan emberbe futni, aki akart és tudott is segíteni. Most lassan csak idomított papagájokkal találkozni (és ez nem az ott ülők hibája!!!)
És még csak nem is teljesen ennyire közvetlen a hatás. Hanem közvetett, s évtizedekig kitartó, ami generációkra kihatóan mérgezi majd kis hazánkat, életünket.
Mondjuk, hogy a lakásod / háza nem ér annyit, mint 15 évvel (!!!) ezelőtt, miközben azért csak volt némi infláció, meg 15 év alatt csak költöttél rá, s 15 évig dolgoztál becsületesen, de nemhogy vagyonosabb nem leszel, hanem 20-30%-kal olcsóbban tudsz csak rajta túladni. De persze csak szidjuk a multikat, a bankokat, s jól basszunk rájuk még több adót, ami bevételből semmi értelmes nem épül, hacsak a kibaszott stadionokat nem vesszük ide.
Vagy: épp mondja anyám, aki egy vidéki kisvárosban lakik, hogy mostanában ha esik az eső, akkor kódolva van a 8-10 órás áramszünet. Kurvajó dolog a rezsicsökkentés, spórol is vele az átlagcsalád évi 40 ezer forintot, de mondjuk a fagyasztóból ha háromszor ki kell rámolni mindent, mert megromlik a hús, akkor a teljes rezsicsökkentés árát kidobhatja a kukába, vagy megfőzheti a kutyának - és még arról nem beszéltünk, hogy egy szerencsétlen polipack műanyagüzem sem fog odatelepülni, mert nem vállalja be, hogy plusz generátort telepítsen arra, hogy az áramszolgáltató havi 2-3 alkalommal nem képes a minimumszolgáltatás biztosítására. És igen, a nejem cége szintén a villamosiparban utazik, a rezsicsökkentés óta konkrétan hazai munkájuk nincs, mert egy érintett cég sem vállalja a beruházást, max. a napi állagfenntartásig jut - ami középtávon kész öngyilkosság.
De hát nem baj, lehet itt élni úgy is, mint nagyanyáink a '60-as években. Amíg ez a töketlen nép nem bírja felfogni, hogy van egy törvény: minél olcsóbb, annál szarabb.
Ja, 60 évvel a Szomsza indulása előtt. Jó hogy nem 15. századi magyarsággal beszélnek a Szomsza szereplői...ha teszem azt a Mester ősei Ballasi Bálint lett volna...
Nem tudom, mit kell itt most lejáratni a Mestert, kuss, ő így szokott leszálllni :-D De vicc nélkül, a nyelvhasználat teljesen adekvát ahhoz, ahogy a szereplők viselkednek: ragaszkodnak ahhoz, hogy nehogy valamit megoldjanak okosba´, senki nem vállal plusz pénzért semmit, inkább nyomorog, nem vesz újat semmiből vagy nem megy nyaralni, a fiatalok inkább nagyikáékkal laknak meg nyaralni is velük járnak, mint hogy elmennének albérletbe, sőt, Ausztriába pincérkedni és megkeresni a lakás árát egy pár év alatt stb. stb. Szóval egyszerűen a Mester megtalálta az elemelt tartalomhoz az elemelt nyelvet, tökéletes az összhang és kész.
Én azt nem értem, hogy logikailag hogy jön ki, hogy mindenki jól jár, oszt mégis +30 milliárd bevétel lesz belőle? :-O (azt meg ideje elfelejteni, hogy csak a bankok, a kereskedelmi láncok, a szolgáltatók, a fuvarosok fizetik: minden beépül abba az árba, amit végül a vásárló/fogyasztó fizet meg, illetve minden elvett forintot meg fognak akarni spórolni a büdös kapitalisták a költségen, azaz a dolgozóik -akik nem angolok meg németek, hanem magyarok- majd kevesebben, kevesebb pénzért, rosszabb körülmények közt fognak dolgozni.
Nyelvészeti szempontból is tuti kuriózum a Szomsza. A szó használat, , élő ember így nem beszél, a pompástól a lovagig, és igen Feri a árva munkás gyerek, aki viszont úgy tud beszélni mint valami gróf gyereke. Bezzeg Góliát, aki meg operaénekes volt, csak úgy ontja magából a papuskámat. Ami érthetetlen szintén.
Na meg a kiejtés. Lehet én nem találkoztam elég Pestivel, az persze biztos, hogy a Pesti kiejtés is más egy kicsit, mint ahol én élek, de így mint a szomszában?
Teljesen igaza van Takinak: a tisztességes, becsületes, egyszeri kisembert semmiképpen sem sújtják a kormány intézkedései, azok ugyanis nem ellene irányulnak, hanem a profitot hajszoló karvaly-szállítmányozók és az országot kertesztbe-kasba szeldeső hobbiautósk ellen.
Ki mondta, hogy a mi pénzünkön épült autópályán nekünk kellene közlekednünk?
Nem azért építettük, hanem mert az EU ránk oktrojálta őket.
És aki Érden lakik, kötelező annak 10 perc alatt besuhanni az M7-esen?
Menjen csak a régi jó 7-esen, ha a szüleinknek jó volt, neki is jó lesz.
Hogy 3 óra lesz az út?
Tessék időben felkelni.
És aki régen újpestről járt be csepelre dolgozni és még villamosra se volt pénze?
Az is tisztességgel megélt és becsületes gyerekeket nevelt.
Különben ma hallottam egy műsort (Egyébként) a Klubrádióban, illetve csak egy részét.
Abban Sándor Klára, aki mint tudjuk, nyelvész, azt mesélte, hogy ő tanította is az egyetemen a Szomszédokat, mert az, amit itt többször kitárgyaltunk, hogy ugyanis a lelenc nyomdász pontosan úgy beszél, mint az orvos teszi teljesen parodisztikussá a teleregényt.
És hogy a diákjai most is nézik, de kábé úgy, mint a Monty Pythont.
Aztán Neumann Gábor rövidre is zárta a kérdést, hogy akkor ez a tehetségtelen írói munka eredménye.
Félek, hogy nem tudja, kit tehetségtelenezett le...:)
Taxiállomás, István törölgeti rutinos mozdulatokkal az autót. Megérkezik mellé a Sofőr.
Sofőr: Adjon isten, Takikám. Csinosítgatod a kicsikét?
István: Szevasz, Sofőr. Hát már én csak ilyen békebeli öregúr vagyok. Simogatom, kefélgetem, amikor van egy kis időm. Tudod, meghálálja ám a törődést.
Sofőr: Meghiszem azt. És mi újság a nagyvilágban? Mit szólsz ezekhez a fene nagy tüntetésekhez?
István: Semmit.
Sofőr: Semmit? Hát az meg hogy lehet?
István: Nekem aztán nincs velük dolgom. Olyan késő este én már nem furikázom, úgyhogy a dugó engem nem érint. A tüntetők meg nem taxival járnak, ezért az én kenyerem nem függ tőlük. Hacsak nem a tüntetések szervezői azok lehet, hogy vitetik magukat, de gondolom, ők már urizálnak annyira, hogy nem egy ilyen magamfajta mezítlábas taxisnak csettintenek.
Sofőr: És ez a megyei matrica vagy mi a rosseb? Ehhez mit szólsz? Még egy bőrt lenyúznak rólunk, mi?
István: Rólam aztán nem, az biztos.
Sofőr: Hogyhogy? Bliccelni fogsz? Én mondom, Takikám, nem érdemes kockáztatni, mert drága a büntetés.
István: Drága-drága, de csak annak, aki rossz utakra merészkedik. Vagy mondjuk úgy, fizetős utakra. Én viszont elkerülöm őket messziről.
Sofőr: Elkerülöd az autópálya-szakaszokat?
István: El én. Az én vendégköröm nemigen jár azokba a városszéli plázákba, meg csillogó-villogó üzletekbe, úgyhogy nem fáj miatta a fejem. Aggódjon az, aki az ott vásárlókból húzza le a maga sápját.
Sofőr: A fene se tudja, Takikám. Annyira azért nem nagy összeg, megéri tán beruházni.
István: Nosza rajta, bátran. Én senkit nem fogok vissza. Én meg a nagyanyám példáját tudom csak felidézni. Nagy bagós volt az idős hölgy, de amikor a Fecske cigarettának az árát felemelték 3.50-ről 3.70-re, elszívta az utolsó szálat, s soha többé nem nyúlt a dohányhoz. Látszólag csak húsz fillér volt, de neki ez amolyan elvi kérdéssé vált. Hát én is így vagyok ezzel a vinyettával.
Sofőr: Tanulságos történet, Takikám. De mi lesz, ha bevezetik a dugódíjat? Az alól nem tudsz kibújni te sem.
István: Nyugtával dicsérd a napot. Majd meglátjuk, hogy mi lesz. Az is lehet, hogy nem vezetik be, az is lehet, hogy a taxisoknak mentességet adnak. Nem kell idegeskedni˙előre. Nem tudom, ki hogy van vele, de én nyugodtan alszom, nem engedem, hogy megzavarják az életemet ilyen-olyan hangulatkeltők.
Megérkezik egy utas.
Utas: Jó napot kívánok, a budaörsi bevásárlóközpontba megyek. Kihez ülhetek be?
István: Jó napot az úrnak. Én voltam itt előbb, hozzám parancsoljon. (Ezt már csak a Sofőr hallja.) Felkészülhetsz Sofőr, néhány hét múlva az ilyen vendéget átpasszolom neked.
Az Élesztő alapjában véve drága hely, viszont kurva jó a sör és van csapolva vagy 25-féle.
Én ezeket a konzumsöröket nem nagyon bírom már meginni, kocsmában legalábbis nem, mert pl. a Heineken-Bazant-Soproni sor minden tagjának ugyanolyan az íze és mind szar.
Jó, mondjuk futás után az is jól tud esni, de nekem egy sörnek legyen karakteres íze, legyen nekem keserű, mint az istennyila, ezekkel a vízizű tucatsörökkel nem vagyok egy hullámhosszon.
Vannak cseh sörözők is, pl. a Hrabal az Astoriánál, ott 500 a standard ár, fél liter és össze se lehet hasonlítani egy Heinekennel.
Már ezer is rablás. Néha eléggé durva árak vannak. Vidéki megyeszékhely belvárosában drágább sörrel találkoztam hasonló kategóriájú helyen, mint Budapesten. (II. osztályú árak, de a hely papíron csak III. osztályúnak kategóriásnak volt feltüntetve)
Az önmagában nem lenne baj, hogy a feles csak 4 cent, hanem az a baj, hogy ugyanannyiért lett 4 cent, mint korábban 5 volt.
Amúgy akkor jött be a 2/4 cent, amikor behozták a fejjel lefelé fellógatott üvegeket az adagolóval, ami elvileg jó is lenne, mert nehezebb meghúzni a piát.
Ja, nehezebb, csak nem a magyar vendéglátósnak:)
Aztán mára már nem is nagyon használják, mert ahol 120-féle tömény van, az a polcon egymás hegyén-hátán is alig fér nem el, nemhogy sorban fellógatva, de a 2/4 cent maradt.
Az Élesztőben, ahol magyar sörök vannak, ott van ami 4/2 dl és van ami 5/3 dl, nem tudom, mitől függ.
Unyanis a főiskolán azokat a tanárokat, akikkel nem tegeződünk, tanár úrnak szólítjuk, holott lehet, hogy az illető még csak adjunktus. Hivatalosan meg csak a legfelső tudományos fokozat a főiskolai tanár a docens után. Egyetemen jobba helyzet, mert az egyetemi tanár, az professzor, így szólíthatom annak is.
Sajnos a feles már régóta csak 4 cent. Sörből 25 éve sógorék vezettek be 4 decis korsókat. Nem tudom, ez mennyire maradt általános. De majd megkérdezem a rokonaimat, ugyanis ketten is osztrák vendéglátásban dolgoznak.
De a múltkor Budapesten járva, egy romkocsmában 4 decis sört csapoltak és 3 centes rövidet mértek. Húztam is el onnan igen gyorsan! :( /A bal szélső pedálról elnevezett helyen jártam./
Ez kivétel, ugyanis párhuzamosan kapható az 1,75-ös és a 2 literes Pepsi, sőt Coca-ban is láttam hasonlót. Na de tejben, lisztben és talán olajban is. Bár szerencsére ezek nem férkőztek be a nagy multik többségéhez, bár a Pennyben van 1,75-ös Pepsi, de arányában jobb áron, mint a 2 literes.
Szegény Matyinak még a téli szünetben is iskolába kell mennie, bár ez nem lep meg.
A takarítóeszköz pedig éppen kapóra jönne, mert Jutkával olyat csinálnék, hogy csúnya, színes foltok maradnának csak belőle, azt Matyi mindjárt fel is takaríthatná.
Sőt Kovácsnak meg orvos a faterja és mindig ír neki igazolást, bezzeg Flórának Mágen sosem. Avagy Kolompár meg azért nem jött, mert kihallgatásra ment a rendőrségre.
"A Rostás is azt mondta, hogy nem jön. Már csak két nap van a téli szünetből, és ő inkább kivesz egy nap szabadságot, s otthon marad."
A Mester ilyen áthallásos mondatot biztos nem adott volna a szereplők szájába. A Rostás vezetéknév ugye eléggé jellemző egy népcsoportra, az meg, hogy egy iskolás "kivesz egy nap szabadságot" azt jelenti, hogy lóg.
Szóval a mondatod dekódolva: Nekem mennem kell iskolába, bezzeg a cigánygyerek lóghat............:)))
Innen már csak egy lépés, hogy azt írod, a Rézműves meg azért nem jön, mert mennek a tyúk tulajdonjogát egyedileg értelmezni vagy hogy a Grün Izidor bármikor lóghat, mert a rabbi ír neki igazolást....:)))
Olvastátok ezt a hírt? Igaz Miskolcon volt, és nem gazdag réten, de ki volt az a nő aki megtámadta a bankrablót? Etus? Lenke néni? Alma? Izgalmas kérdés.
:) Ez olyan igazi Szomszédokos. A síelés úúúri sport, azt nem engedheti meg magának bárki, és csak külföldön lehet? Bánkút mégis hol van? :) (ui: van egy Bánkút nevű falu Békés megyében is, manapság már nem jellemző, de régebben rendszeres volt német turisták tetőcsomagtartós autókkal kérdezgették hol van itt a sípálya, hiszné eddig még csak dombokat se láttak, meg a békéscsabai vasútállomáson síléccel a vállukon kérdezgették melyik vonat megy Bánkútra.)
Matyi: A Rostás is azt mondta, hogy nem jön. Már csak két nap van a téli szünetből, és ő inkább kivesz egy nap szabadságot, s otthon marad. A Babosék meg síelni mennek.
Jutka: Először is: nem A Rostás, meg A Babos, hanem Rostás, meg Babos. Másodszor: lehet, hogy Rostás nem megy ma iskolába, de te mész. A gyerekeknek nem jár szabadság, iskolába kell menniük, és kész. Harmadszor: előfordulhat, hogy a Babosék elmentek síelni, de mi nem megyünk. Mi nem tudunk síelni, és nem is szeretünk. Különben is, ilyen buta, veszélyes sportot momentán csak külföldön lehet űzni, mi meg nem utazunk külföldre.
Matyi: De, a
Jutka: Csak semmi anya, meg csak semmi de! Örülj, hogy járhatsz iskolába, ahol meleg van és csupa okos dolog hangzik el.
Matyi: Márpedig én nem örülök ennek annyira. És tegnap meleg sem volt. Az egész osztály fázott.
Jutka: Azért volt valamivel hűvösebb, mert a téli szünet előtt egy kicsit lejjebb vették a fűtést. Képzeld el, hogy milyen hideg lesz ott mondjuk a jövő héten! Nos? Ugye, hogy általában milyen jó meleg van a termekben? És még a tegnapi vagy a mai hideg sem mérhető össze azokkal a szegény országokkal, ahol nemhogy fűtés, de még egy pad sem jut az iskolákba. És ott is járniuk kell a gyerekeknek iskolába.
Matyi: Ez nem igazság.
Jutka: Nem is azért kell iskolába menni, mert igazságos. Hanem azért, mert kötelező.
Matyi: Nem szeretem a kötelező dolgokat.
Jutka (most már tényleg kijön a sodrából): Nézd, Matyi! Erre most nem érünk rá. Apád már dolgozik, nekem reggelit kellett volna készítenem, de ez a viselkedés elvette tőle az időmet és a kedvemet. Most már csak annyi maradt hátra, hogy gyorsan felöltözz, és szó nélkül induljunk. Csak nem gondolod, hogy ilyenekről fogok vitázni én? Veled? (Matyi megszólalna, de Jutka csendre inti )
Megszólal a csengő. Jutka kinyitja, Kerei áll az ajtóban.
Kerei: Kezét csókolom. Jó helyen kopogtatok, ez a Vágási-lakás?
Jutka: Ez két kérdés volt, s csak az egyikre felelhetek igennel. Igen, ez a Vágási-lakás.
Kerei: Örvendek a szerencsének. Kerei vagyok. Kerei Gusztáv, okleveles adótanácsadó.
Jutka: Pompás. És mit óhajt itt? (Igen megvetően.) Ilyenkor?
Kerei: Nos, arról vagyok informálva, hogy az én nagyságos kedvesem, Szöllősy Janka asszony időnként betér ide és látogatást tesz önöknél. Nemdebár?
Jutka: Ami azt illeti, időnként valóban betér hozzánk. És csakugyan eltalálta a legjellemzőbb időpontot is. De most nincs itt.
Kerei: Épp ez lett volna a következő kérdésem. Ám e megnyugtató válasz hallatán előállnék egy újabb kérdéssel. Szeretném meglepni a nagyságos Janka asszonyt egy csekélységgel. Amolyan használható holmi a fa alá, tetszik tudni. De attól tartok, őnagysága mindent kiszimatol, kinyomoz, a lakást rendszerint naponkint kétszer felforgatja, s eme szokása miatt a pillanat varázsa is veszélyben forog. Azt szeretném indítványozni, hogy tárolhatom-e esetleg karácsony estvélig az önök hajlékában e szerény meglepetést? (Elővesz egy igen hosszú valamit, szépen becsomagolva.)
Jutka (meglepett arccal): Ha muszáj, akkor igen. De csak ha elárulja, hogy mi ez? Csak nem puska vagy szigony?
Kerei: Biztosíthatom asszonyom, hogy nem fegyver. Hanem takarítóeszköz, a legkorszerűbb fajtából. Nem volt olcsó, annyit mondhatok. De többet nem kívánok elárulni ki ne kotyogják az ünnepeltnek a titkot.
Nagy nehézségek árán átadja az ajándékot, majd távozik komikus közjáték.
Jutka (vidáman): Látod, Matyi? Azért kell iskolába menni, hogy ne legyél olyan tökkelütött hülye, mint ez a Kerei úr.
Jóvanna, ez is tök szomsza kompatibilis, ott sem soha azon háborodunk fel, ami szemre a Mester szerint adná magát, hanem tök máson. Amúgy meg ki tudja azt fejben tartani, Lenke valamelyik bombasztikus ötlete alapján mit árulnak a boltban? Pl. karácsony előtt nyilván halat is... :-D
Hehe, a pincérnő helyében mélyen Kutya szemébe néztem volna, és a PEZSGŐ mellé meghívtam volna őket a második fél tarhonyára..... ha már szerencsére annyira nem csórók, hogy a szegénység miatt ne étteremben egyenek, meg igyanak pezsgőt, csak a fél adag tarhonyán kell spórolniuk :-D
Mimike meg tök autentikusra sikerült: hát tényleg, ezek a buzi ügyfelek nem decemberben is fel akarják adni a csekkjeiket, amikor pedig jóval kevesebb munkanap van, mint máskor? Meg azokat a kurva karácsonyi lapokat sem akarják már áprilisban elküldeni, csak pár nappal az ünnepek előtt? (erre kellene pár milliárdért a póóóóóstának egy kampányt szerveznie!!!)
Lépcsőház pááááárti! Nagyszerű ötlet, talán kiderült volna, hogy mások is laknak a házban.... csak azt nem tudom, Mágenék mikor költöztek a harmadikra? vagy ezek nem ők, hanem van még egy doki és felnőtt lánnyal? (és nem Magenheimnek, hanem Leberfremd-nek hívják?)
Vagy -bizonyítandó, hogy értem én a tréfát, innentől bosszúból a pletykalapos fotózás megtagadásért, örökre kiírod őket a történetből, mint ahogy a Mester tette nem egy alkalommal az ellenszegülőkkel :-O :-D
sajnos ezért nem mertem szóvá tenni amit, Gnáci szóvá tett, hogy valahogy olyan kevésnek tűnt az összeg, amit Lenke kért a banánért, a téliszalámiért meg a nemtommiért
Ugye konkrétan ott tartottunk, hogy a Mester által kitalált zseniális kisközértben se banánt, se kimérős szalámit nem lehetett kapni. Tehát legfeljebb a tartós tej számíthatott reális opciónak, pláne fél doboznyi. Ezért aztán eléggé csodálatos dolog, hogy együttes erővel is az ár-érték arányon akadtak fenn.
Vacsora egy csendes helyen: Kutya és Mimike vacsorázik, egy igen rövid szoknyás szőke hölgy szolgál fel.
Kutya (a pincérnőnek): Két marhapörköltöt kérünk tarhonyával, kovászos uborkával. (Szerényen, kissé retelkedve.) Kisnyugdíjasok vagyunk, ezért a tarhonyából csak fél adagot kérünk. (Dunnyogva.) Italt mit választ, Mimike?
Mimike: Nem is tudom. Talán egy kis pezsgőt.
Kutya: Fráncia pezsgőt a hölgynek. Nekem pedig egy hosszúlépést argentin borból.
A pincérnő elmegy, majd menet közben visszajön, de ezt nem jelezzük, úgyis csak biodíszlet.
Mimike: Nagyon kedves, hogy bokros teendői között, költséget nem kímélve meghívott ma estére, Hegyi úr.
Kutya (nyálcsorgatva): Ó, drága Mimike, ez igazán semmiség. Számomra nincs is nagyobb boldogság, mintha magácskával költhetem el szerény estebédemet.
Mimi: Tudja, Kutya úr, igaz, ami igaz, én is különösen kiválónak találom ezeket a találkozásokat. Kivált a nehéz munkanapok sodrában.
Mimike: Meglehetősen. Amint beköszönt az ünnepi időszak, hirtelen megsokszorozódnak a feladataink. Mindenki ilyenkor óhajtja elintézni azokat a restanciáit, amelyeket év közben is megtehetett volna. Pénzbefizetések, átutalások, mobiltelefon-feltöltések, dísztáviratok ecetera ecetera. Sokszor épp csak, hogy a karácsonyfa elé beesünk a nagy ünnepi rohanásnak betudhatóan.
Kutya: Ó, ezt igazán sajnálattal hallom. Bár meg kell vallanom az őszintét, holnap én is megterhelem magát egy kicsinykét.
Mimi: Nofene?
Kutya: Úgy bizony. Egy fölöttébb érdekes küldetést végzek be a holnapi napon, ha minden igaz.
Mimi: Küldetést? Ez érdekesen hangzik.
Kutya: Mert az is. Szavamra mondom, a szíííínházi főügyelői korszakom óta nem izgultam ennyire. Tetszik tudni, Mimike, régelente minden előadás előtt olyan drukk volt bennem, mint a főőőszereplőben. Mert hiszen neki csak néhány nagyobb monológot, meg egy-két bonyolultabb lépést kellett megjegyeznie, s általában egy darab közben többször meg is pihenhetett (bennfentesen) ezt mi így mondtuk a szíííínházban, ha egy szereplő épp visszaléphetett néhány percre a szíííínfalak mögé , de nekem az egész darabot taktra a fejemben és a kezemben kellett tartanom. (Nagyon lassan, közben egy-két falatot cuppogtatva.) Az elsőtől az utolsó szóig! Vagy még valamivel utána is, egészen a nagy taps lezárultáig.
Mimi: Azt már eddig is tudtam, hogy Hegyi úr meglehetősen felelősségteljes munkakört töltött be a Nemzetiben. De hogy ennyire érdekes is volt a munkája, azt álmélkodva hallgatom. De mi is az az ehhez fogható kihívás a mostani életében?
Kutya: Az ám, Mimike, csaknem megfeledkeztem róla. Az egyik hetilap, igen nívós periodika, gyönyörű képmellékletekkel, rövid, de míves szöveges szösszenetekkel, megkeresett, hogy a karácsonyi különszámuk közepébe szervezzek meg egy amolyan lépcsőházi dzsemborit. Régi cimborám a főszerkesztő, tudja, még a szíííínházi időkből.
Mimi: Ez nagyszerűen hangzik.
Kutya: Úgy ám, neki is álltam mindenkit meghívni a házból.
Mimi: És mindenki igent mondott?
Kutya (vidáman): Nagy örömömre igen. (Elkomorul.) Legalábbis majdnem mindenki. A doktor úr a harmadikról sajnos éppen dolgozni fog. Őt még meg is értem. Azt már kissé neheztelve fogadom el, hogy a nagylánya is kimarad a jóból, pedig talán becses szabadidejéből igazán szakíthatna néhány percet a (fennkölten, megrendülten) barátokra
Mimi: Ne bosszúskodjon miatta, Hegyi úr. Tudja, milyenek a mai fiatalok.
Kutya: Így van, Mimike, magam is hasonló véleményen vagyok. (Mostantól viszont rideg keménységgel.) De hogy még az idősek közül sem állt mindenki kötélnek, az megbocsáthatatlan. Itt van ez a (sistergő hangon) Kerei. Még neki állt feljebb, amikor meghívtam pedig bizony mondom, a hátam közepére nem kívántam volna, hogy eljöjjön, de hát a forma úgy kívánta, hogy neki is megemlítsem. De nem ! Felháborodottan kérte ki magának a feltételezést is Én mondom, Mimike, gyilkosa ő a közösségnek. Az ilyenek miatt néha úgy érzem, az egész fáradozásom puszta hiábavalóság.
Mimi: Ne legyen magával szemben olyan szigorú, Kutya úr. Ismerem a fajtáját annak a Kereinek, higgye el, nem oszt, nem szoroz az ő távolléte. Még lehet, jól is jön, hogy nincs ott. Gondolja csak meg, ha a közös fotózáson nem lesz mindenki kellően vidám, csíííz helyett csak az ő nevét kell kimondani, és az egész ház fényre derül.
Na most gondolj bele, veszek egy 39-es zokni, ami tkp. csak 36-os. Vagy egy pár zoknit, ami csak másfél pár. Jó ez így, csoki is, kevés is, elfogy, a dobozt meg ki lehet tenni a könyvek elé.
Valami kézműves csokival próbáltam meglepni a kedvesemet egyszer. Kurva nagy doboz, aminek kb. a harmada kivágva, a kivágáson fólia, a fólia alatt a gyönyörű csokoládé szárított gyümölcsökkel tarkítva. Hát a meglepetés központi eleme az volt, hogy a csokoládé nagysága konkrétan a doboz egyharmadának felelt meg, ha nincs a fólia, tán ki is esik a lukon.
Én a joghurtoktól és tejfölöktől kapok idegrohamot, és nem is az ár miatt, hogy kevesebbet kapok immár ugyanazért az árért (nem vagyok sajnos Szomsza kompatibilis.... sajnos ezért nem mertem szóvá tenni amit, Gnáci szóvá tett, hogy valahogy olyan kevésnek tűnt az összeg, amit Lenke kért a banánért, a téliszalámiért meg a nemtommiért), hanem mert egy csomószor ezek süteményekbe kellenek, ahol meg nem lehet a mennyiséget kényünkre-kedvünkre változtatni, hanem tartani kell a receptet. Ehhez képest a múltkor vettem két nagy vájdling tejfölt (talán az Aldiban, de passz), mondván, hogy ez tuti elég lesz (már nem tudom, mibe kellett), és persze zavarhattam el a gyereket póttejfölért, mert a füles kisvödör kb. 2/3-ig volt, és csak akkor néztem meg, hogy a töltősúlya annyi, mint régen a poharasnak volt (na persze ma már a poharas sem akkora)
A múltkor meg valami piperét vettem, egy nagy, férfitenyérnyi csomagolás, mondjuk olyan 20 cm hosszú 10 széles és 2 mély, ehhez képest kinyitva találtam benne egy vastagabb tollnyi tubust, annyi volt a termék...
De egyébként tényleg, most hogy mondod, láttam tejben is, hogy már van valami családi vagy magyar névvel ellátott fajta (ezek a hívószavak mostanság még a nemzeti mellett), az is kevesebb volt már, mint egy liter, szóval nem is tudom, miért tettem szóvá a fél dobozt, Lenkééknél biztos teljes igazmondás van :-D
Az még hagyján, de persze egyértelművé lehet tenni a dolgot, amennyiben az orvost tanár úrnak nevezzük, az ügyvédet meg doktor úrnak.
Az lenne igazi molnárferenci nosztalgia, Nemecsekhez is mindig tanárt hívattak.
Viszont vegyük észre, hogy Bandikám boltja radikális rezsicsökkentést hajtott végre.
A fél doboz tej lehet mondjuk félliteres dobozos tej, de az is legalább 150 Ft.
A két banán 30 dkg, most mértem meg, legyen akkor 90 Ft.
A téliszalámit nem tudom, ilyen úri dolgokra nálunk nem telik, szerintem a sarki boltban sem tartanak, csak csécsi szalonnát, de ha 10 deka kijön 5 Ft-ból, akkor talán mégis értelme lenne arra átállni a szója parizerről.
Ma felfedeztem, hogy a "gyerekcsatorna" Szomszédokja a Nils Holgerson Csodálatos utazása lett. Ki tudja hányadszorra ismétlik, de most hozzányúltak a másik nagy műhöz.
Lecserélték a szinkront !
Így most sikerült megörvendeztetni a gyermekpopuláció azon százalékát, akik az agysorvadás, vagy memóriazavar egy bizonyos típusa miatt újként vélik felismerni a sorozatot. Reméljük Hiszajuki Toriumi, és Zelma Lagerlöf nem fog tiltakozni a beavatkozás miatt. És a kis pocok sem fog bekopogtatni a Kunigunda utcába, hogy vissza Szerednyei Bélát a gégémbe !
Én nagyon kedveltem a gimnáziumot, mégsem vágyom már osztálytalálkozókra, hiszen egy ilyen összejövetelről hiányoznak az általam kedvelt évfolyamtársak, az általam kedvelt nem évfolyamtársak és az általam kedvelt tanárok. Továbbá hiányoznak a tanórák és a szünetek, az iskolai rendezvények, meg persze legfőképpen az, hogy nem tizenéves vagyok.
Nagyon sok arc volt, akikkel ott és akkor jól telt az idő, de annyira már nem volt erős ez a kapcsolat ahhoz, hogy iskola után is megmaradjon. Akik meg jóban maradtak egymással, azok tartják a kapcsolatot, viszont egy ilyen találkozón borzasztó idegesítő tud lenni a belterjeskedésük, ahogy ilyenkor is az előző heti buliról beszélgetnek, vagy ahogy a jövő heti kirándulásukat tervezgetik.
Azokról az arcokról meg nem is beszélve, akikkel már osztálytársként is csak a kötelező és elkerülhetetlen két mondat erejéig beszéltem.
És a legtöbb esetben akikkel jóban voltam, azokkal is csak a régi időkről tudok beszélgetni egy ilyen találkozón, viszont engem jobban érdekel a jelenem és a jövőm, nosztalgiázni egyedül is tudok.
Számomra egy osztálytalálkozó olyan, mint egy téli magányos látogatás egy évekkel korábbi nyári iskolai tábor helyszínére, hogy pl. egy temetői hasonlatot ne is írjak...
Majd legközelebb óvatosabb leszek, és nem rombolok homokvárat, ahogy belépek a homokozóba :-DDD
(de a játék azért is jó, mert nekem valahogy az orvosdoktor szóról eleve a Lúdas Matyi jut az eszembe, ne kérdzed, miért... azaz oké, tegnap pont belenéztem egy picit a rajzfilmbe, de pont az orvosost már nem láttam (ellenben Gobbi Hilda zseniálisan nyomta bibircsókos banyaként :-DDDD)
Viszont annyiban még ez is kompatibilis, hogy volt Lúdasépítész, Lúdasdoktor, csak ügyvéd nem :-d
Az volt a probléma, hogy olyan jó kis mesteri poénoskodásnak tűnt ez az orvosdoktor - ügyvéd doktor játék, hogy kb. pont leszartam, miszerint a sorozatban megismert-megszeretett ügyvédek nem olyan velejéig erkölcstelen emberek, akik a jog betűje szerint élnek (merthogy egyébként nekik épp az a dolguk, hogy a jog betűje szerint dolgozzanak, s ne irgalmas szamaritánusként - mint ahogyan a jogalkotónak meg az a dolga, hogy a jog betűje és szelleme között minél nagyobb legyen az összhang).
De mivel nem én vagyok az első, aki a sorozat történetében egyetlen jó(nak gondolt, valójában agyzsibbasztó szar) poén kedvéért egy teljes karaktert összerombol, hát mondhatom, nagyon megráz, hogy lelepleztél.
Csűrösnél az az érdekes, hogy Etus ugye nem róla, hanem a Mester anyukájáról van formálva. Tehát, ha valamiért tényleg egybeolvadt ő és Etus (meg Karcsi), akkor vagy felvette a néhai anyósa személyiségét, vagy eleve olyat keresett a Mesti, aki hasonlít az anyjára?
Persze az összeolvadáshoz az is hozzátartozik, hogy Csűrös Karolának tényleg ez az egy nagyon ismert szerepe volt, nagyon fiatalon még pár kisebb szerepecske a kor magyar filmjeiben (Noszthy fiú esete, Négy emelet boldogság), de a nyolcvanas évek eleje óta ő Etus, illetve Etus óta a nagy Horváth Ádám, a televíziós főguru :-D felesége, és kész :-D
Áll. egészen picikét hisztis (volt?) a lelkem (már mint Doherty) és kiírták mindkettőből a 3,14-be, meg ezért nem nagyn kapkodtak utána más produkciókban sem.
A Bűbájosban ráadásul egy csomószor volt olyan, hogy régi részleteket játszottak vissza a történet egy pontján, de áll. rá annyira berágtak, hogy még ilyen jelenete sem volt a kiírás után, azaz egyszer, mikor kutyává vagy farkassá változott, azt bejátszották, de ott ugye nem ő szerepelt, hanem a kutya :-D
direkt túloztam, az igaz, hogy a BH-ból ő még a nagyobb karriert befutók közé tartozik. én azt sosem néztem egyébként, akkor már inkább a Melrose Place-t, azt sem rendszeresen.
Jé, nekem is összesen 2 érettségi találkozóm volt, pedig mi már el is hagytuk a 30-at.
De erről talán már írtam is, de sebaj, már úgyis elfelejtettem:)
A második az kb. 1 éve volt és az első részére, amikor leülünk az osztály-teremben és mindenki beszámol a roppant sikeres életéről és az összes válásairól, el sem akartam menni, annyira viszolygok ettől a műfajtól.
Aztán mégis elmentem és tulajdonképpen nem éreztem magam rosszul.
Volt olyan faszi, hogy azt hittem, a párhuzamos osztályba járt, egyszerűen nem ismertem meg.
Viszont mégis jó volt találkozni ezekkel az emberekkel, mert mi, páran teljesen elszakadtunk Gyöngyöstől, míg a többiek ott maradtak és mindent tudnak egymásról.
Jellemző, hogy öcsém többet találkozik a volt osztálytársaimmal, mint én, ami nem egy nagy művészet, ő legalább találkozik...
De a középiskolás legjobb haverom továbbra is hihetetlenül szórakoztató figura, csak hát 50+ évesen már nem vagyok képes pénteken hazamenni és apáméknál aludni, csak hogy találkozzak valakivel, most is hazudtam valamit és kivettem egy szállodai szobát, mert nem vagyok hajlandó zöldhajnalban, részegen átcsörtetni a rákos apámon.
Hát, nehéz ez...
Különben pedig, amikor heti rendszerességgel adja el magát a soron következő bulvár magazin a Szomszédokkal, akkor nem csodálkozom, hogy valakinek ebből már elege van.
Pedig a szinkront nem is csinálta olyan rosszul, én legalább is a Bűbájos boszorkákból emlékszem rá, csak aztán a szinkronizált szereplőjét kiírták a sorozatból, de ott egyáltalán nem lógott ki, pontosabban -mivel ez azt is jelentheti, hogy a többiek is szarok voltak ;-) - inkább azt írom, hogy teljesen természetesen csinálta. Annyira, hogy tkp. egy percre nem jutott eszembe róla Julcsi (mint ahogy anno Kulkánál Mágent emlegették -mai szerintem szintén hülyeség- mikor átvette Szakácsytól a House-t)
Szerintem inkább már a szomsza utáni időkben lehetett megutálni vagy lesajnálni, amit csinál, mikor elég aktív celeb-életet élt.
Előtte, még Julcsiként inkább csak azoknak, akik a színészt és a szerepet azonosítják, de ugye nem ő volt az egyetlen, akinek a Mester egy szimpatikusra szánt karaktert írt, ami aztán nem nagyon volt az, meg az sem csak ő volt, aki esetleg nem is a legjobban.
És persze a fene se tudja: biztos az sem könnyű, mikor egy ország kedvence vagy kiscsajsziként, meg tényleg kapsz egy olyan sorozatszerepet, ami kultikus (és akkor itt most direkt használtam olyan jelzőt, ami nem a sorozat minőségére utal, hanem arra, hogy tuti nagyítóval kell olyan embert találni Magyarországon, aki nem tudja, mi a Szomszédok), aztán a színművészetire nem veszik fel, máshol állást, rendes szerepet nem kap, máshoz viszont nem ért, mert az előző húsz évében csak ezt csinálta.... Ekkoriban valóban lejjebb adta, nem igazán volt természetes, és akkor nőtt fel, mikor férjhez ment (bár az is elég nagy celeb-esemény volt, ha jól emlékszem), meg amikor gyereket szült.
jó, akkor biztos csak azok, akiket én ismerek. a nővérem és az unokatestvérem pl. megnézett volna egy filmet a TV-ben, és amikor meghallották, hogy Alicia Silverstone-t ő szinkronizálja, elkapcsoltak.
ahogy én látom Anita történetét: adott egy tehetséges, aranyos gyerekszínész, aki egy rossz döntéssel (amit először nem is kizárólag ő hozott meg) tönkrevágta a karrierjét, kb. egy ország megutálta, ebből tudott úgy-ahogy visszajönni, és normális, Julcsimentes életet élni. egyedül azért lehet kárhoztatni, és ezért hibáztathatja magát is, hogy már felnőttként nem lépett ki, bár ki tudja, mi volt a szerződésében.
Mágen olyan ügyvédet ajánlott, aki tisztességtelen dolgokat is szervez????? :-OOOO
(Bár azért rögtön elsőnek azon tátottam el a számat, hogynem a Szépügyvédnőt ajánlotta, de rájöttem, hogy akkor csak Dr Lófasz lehetett, visznt róla sem feltételezem, hogy egy Vágási Feri ajánlásával hitelesített ügyvédbarátom ilyen erkölcstelen dolgokkal foglalkozna.... Talán az a szakítás a Szépügyvédnővel viselte meg ennyire, hogy így kivetkezett magából????
Azt meg már Lenke előtt megmondhattam vona Birdynek, hogy Lenke, a nagyon lelkes munkavállaló és tökéletes kereskedő nem vállal sem hétvégi, sem ünnepi műszakot.
Viszont a vén boszorka is romlik: az elején komolyan hittem, hogy legalább egy fél megjegyzést tesz arra a kőgazdag vásárlóra, aki a tíz egész deka téliszalámi mellé még banánt is tud venni. (bár azt meg nem értem, hogy lehet egy fél doboz tejet eladni, de lehet, ez a bolt legújabb szolgálatatása: shared milk)
Lenke: Tíz dekagramm téli szalámi, két darab banán, egy fél doboz tartós tej összesen 245 forintot kapok.
Vevő: Tessék.
Lenke (mosolyog): Köszönöm szépen. Válasszon minket legközelebb is. A viszontlátásra.
Vevő elmegy, Bandi előlép, felöltözve, kezében egy paksamétával.
Bandi: Jó estét, Lenke néni!
Lenke: Jó estét! Na, mégiscsak előkerült a zárórára, Bandikám?
Bandi: Elő, Lenke néni. (Bizakodóan.) Most jövök a doktor úrtól!
Lenke: Nocsak? Hát lebetegedett itt a karácsonyi szezon előtt?
Bandi: Félreérti Lenke néni, nem attól a doktortól. Pontosabban nem orvosdoktortól, hanem az ügyvéd úrtól. Akit a doktor úr ajánlott, tudja, az az orvos a lépcsőházukból.
Lenke: Hogyne tudnám, nagyon is jól ismerem a doktor urat, és mondhatom a legjobb véleménnyel vagyok róla.
Bandi: Az ügyvéd úrról? Honnan ismeri?
Lenke: Neeem, Bandikám, az ég áldja meg. Az orvosdoktort ismerem, aki ajánlotta magának az ügyvéd urat. De minek magának ügyvéd, Bandikám? Netán lopott? Csalt? Mert ha igen, egyetlen percig sem maradok az üzletben. Én nem szeretnék (nagy levegőt vesz, felfújja magát) bűnsegéd lenni.
Bandi: Nyugodjon meg, Lenke néni. Maga nem bűnsegéd lesz, hanem üzlettárs!
Lenke (paprikavörösen): Hogy én, micsoda??? Üzlettárs? Hát mit képzel maga rólam vénségemre, Bandikám?
Bandi: Azt képzelem, Lenke néni, hogy most megcsinálhatjuk végre a szerencsénket. Tetszik tudni, elfogadták az új törvényt, ami a nagyobb boltoknak nem engedi meg a vasárnapi nyitvatartást. A kisebbeknek viszont igen, az olyanoknak is, mint amilyen a mi kis közértünk. Feltéve, ha az üzlet tulajdonosa, vagy annak a közvetlen családtagja dolgozik az ünnepnapokon. Azt mondja a doktor úr, tudja, az ügyvéd, hogy máris fellendülőben van a névházasságok piaca, az üzletek tulajdonosai hirtelen alkalmazottaikkal kötik össze az életüket legalábbis papíron. Sőt, a doktor úr már azon morfondírozik, hogy miként lehetne a pénzért vehető kettős állampolgárságok és a kisboltos névházasságok ügyét összekapcsolni. Tetszik tudni: két legyet egy csapásra
Lenke: Hát én csak hallgatom magát Bandikám, de szóhoz se tudok jutni. Hogy maga egy ilyen
Bandi: Ki ne mondja, Lenke néni, hisz még én sem mondtam végig. Ezek szerintem is erkölcstelen praktikák, amiket elítélek. Meg hát ugye, arról szó sem lehet, hogy Lenke néni elváljon Pista bácsitól az üzlet érdekében. Ilyet nem is kívánhatnék Ezért aztán más megoldást eszeltünk ki az ügyvéd úrral. Mi lenne, ha bevenném magát is az üzletrészbe? Akkor nemcsak maga, de akár Pista bácsi is beállhatna a pult mögé vasárnaponként. Egyik héten ő, másik héten maga. Dupla gázsi a családi kasszában Na, erről mit gondol Lenke néni? Ez már másként hangzik, ugye? Én már be is jelentkeztem a kettőnk nevében a doktor úrnál.
Lenke: Azt gondolom, Bandikám, hogy idősek vagyunk mi már ehhez. Értem én a jószándékot, értékelem is az igyekezetét, de öregek vagyunk mi már bolondnak
Bandi: de hát én nem
Lenke: tudom én jól, hogy nem úgy gondolta. De mégis az sült ki belőle. Maga ki akarná használni a mi segítőkészségünket, meg jóravalóságunkat a nyereség érdekében. De ebből a főztjéből mi nem kérünk, Bandikám. Kénytelen lesz visszamondani az időpontját az ügyvéd úrnál, s azon gondolkodni, hogy miként tudunk megélni ebből a boltból a munkanapokon, dologidőben nyitva tartva. És ha megfogad egy tanácsot, Bandikám, azon se törném a maga helyében a fejem, hogy maga áll ide a kasszához vasárnaponként. Pihenni ugyanis mindenkinek kell a törvény is ezért született, nem a (csúfondárosan) profit miatt.
Hát, mondjuk életszerűbb lett volna a történet, ha pl. Juli hülyeségein felkapja a vizet, ha szájon nem is kapja, mert ugye ez egy példamutató sorozat, ahol nem vernek nőket, de mondjuk üvölteni kezd, meg csapkodja az ajtót. De nem, tényleg úgy reagált még arra is, mikor Juli felbontotta és elolvasta a levelét, mint egy angol lord.
Megint csak nem tudod, mire volt ez a válasz. Én speciel egyszer hallottam a főnökömet nyilatkozni híradósoknak, aztán meg láttam, milyen kérdésre vágtak be mondatokat egy összefüggő beszédből... a kettőnek köze nem volt egymáshoz.
Pl.: az újságíró győzködte, hogy legalább egy fotó erejéig álljon rendelkezésükre, mire Kulka valóban azt válaszolta, ami le van írva... jó, úgy sem túl udvarias, ellenben azért mégis más a kicsengése. (meg mondjuk nehezen hiszem, hogy ÁA-val nem akart volna egy fotón szerepelni.... talán Nemcsákkal rúgták össze a port mindkettőjük politikai állásfoglalása miatt (vagy akár azért, amit megint nem tudunk, hogy valaki netán a fotón szerepelendők közül nem a politikáért, hanem a coming out-ért szólt be.... szóval tényleg két oldala van mindig az igazságnak, de még akkor sem tudnánk, mi történt, ha Kulka is lenyilatkozná a maga verzióját, max. ha egy tök független, harmadik fél mesélné el, aki mindent hallott... (ilyen meg nyilván nincs)
Nem akarom nagyon a gittet rágni (és nem is tudom, hogy valóban így hangzott el ), de jelzésértékű, ahogy Kulka mondta, hogy " a többi szereplővel nem kíván egy fotón szerepelni".
Ez kb. 15 fejezet óta így van nálam. Eddig még senki nem tette szóvá. Igaza lehetett a Mesternek, amikor azt gondolta, a nézők ájult tiszteletük miatt úgysem vesznek észre semmit -:)))
Azért a Szomszának van ám hatása a művészetre napjainkban is. Délelőtt voltunk az Örkényben a Tartuffe nyílt próbáján. Az asztal-jelenetet próbálták (amikor ugye Orgon felesége be akarja Orgonnak bizonyítani, hogy Tartuffe álszent) Bagossy, a rendező meg észrevette, hogy vannak gyerekek is a próbán, ezért lenézést kért, de lesz benne pár káromkodás. ZAtán, ha már ezt elmondta, tovább mesélte, hogy amúgy is, a házban az a szokás, hogy Orgon nem szereti a csúnya szavakat, ezért egész eddig a jelenetig, ha egy csúnya szó elhangzik, ahogy az illető kimondaná, a beszélgetőpartnere már vágja is rá, hogy KINEMONDD!!! (itt azért kedztem lejjebb csúszni a székben a röhögéstől) Tehát a káromkodást szinte elfedi ez a tromfolás. Mostanra -az asztaljelenetre- viszont eljutnak oda a dolgok, hogy annyira rossz a helyzet, hogy igenis kimondja majd Elmira, hogy Tartuffe meg akarta b...ni. Ki is mondta (illetve a gyerekek miatt "kenguruzni"-val helyettesítették, de ebből csak baromi nagy röhögés lett a színészeknél, meg a közönségnél is. Később meg Orgon Elmire szavába vág, hogy ki ne mondja, holott az csak valami tök ártatlant mondana.... na, ennyit az álszentségről :-D
Az a közvéleménynek nem fontos. Elég, ha be lehet skatulyázni valakit, és egyszerűen hozzáállni valamihez. Kb. mint a probléma, hogy ha valaki nem ért egyet, hogy kötelező drogtesztnek vetik alá a gyerekét, az a drogmaffiát támogatja. A világ ennél általában (nem, inkább mindig) kicsivel (nem, inkább sokkal-sokkal) bonyolultabb. Nem csak fekete-fehér van, hanem közte as szürke és annak ezer árnyalata, és akkor még nem is beszéltél a fekete vagy a fehér sok árnyalatáról.
Akkor én vagyok az antiszoc: két osztálytalálkozón voltam (ugye lassan - de tényleg nagyon lassan- majd a harmincadik évfordulónk jön), jól is éreztem magam, viszont valahogy annyira jó lett az utolsó, hogy utána kezdetben havonta, aztán negyedévente ismételték, ezekre viszont nem mentem el, mert egyszerűen ENNYIRE nem vágyom rájuk... (ill. akivel maradt a a tartósabb barátság, azzal tartjuk ezen kívül, de így tömbben köszönöm, nekem elég a pár évenkénti alkalom.) Ezzel aztán nem csak én lehettem így, hanem mások is, mert most már egy ideje nem nagyon láttam felhívást, tehát visszazökkenünk a ritkásabb találkozásokba.
Amúgy ÁA esete annyiban más is, mint egy érettségi találkozó, mert egy csomóan ugye meghaltak már, nem tudhatjuk, kivel volt jó viszonyban, kivel nem, és esetleg épp azok lennének egy ilyen eseményen, akikkel nem volt már akkor sem jóban... (másokkal vizsont akár enélkül is tartja a kapcsolatot, tehát őt biztos ne sérti meg, ha nem megy el)
A harmadik meg, hogy egy pletykamagazin, meg az ő szempontjai :-)))) Nyilván abban érdekelt, hogy ügyet csináljon belőle (aki megvette volna a lapot a Szomsza cikkért, most mér beharangozót is kapott, meg felértékelték neki a megjelent embereket) Szóval, ha mondjuk egy kulturális műsorban a Mester csendesen elbúsongott volna, még el is gondolkoztam volna, hogy mennyire hálátlanok ezek az emberek, de a pletyiseknek még a kérdésük sem feltétlen igaz :-d
Szembeköpésnek azt lehetne mondani, ha maga a Mester vagy az alkotók kérnék fel, hogy menjen el egy emlékrendezvényre, és arra közölné, hogy tudni sem akar róla.
Azért ha egy bulvárlapnak eszébe jut, hogy akkor ő most meglovagolná kicsit ezt a retro divatot, és ezért összetrombitálná a színészeket (pláne, ha mondjuk nem is fizeti meg még rendesen mellé), akkor szerintem ez nem hálátlanság. Annál inkább, mert lehet, hogy sok mindent, vagy szinte mindent a sorozatnak köszönhet, de attól még baromira elege lehet az egészből. Amit megint nem egy bulvárlap ötletéért fog feladni.... Max. ha nem csak erre hívták volna oda, hanem bezsélhetett volna a mostani dolgairól is, az egy érv lehetett volna, de mi neki abban az üzlet, abban az élmény, ha egy rég elmúlt dologról kell csak beszélnie, amire ma már nem is olyan büszke, mint anno valamikor?
És ehhez képest egy kommentelő szerint Ábel Anita mai napig abból él ,hogy ő volt a Julcsi, miközben nem megy el Szomsza rendezvényekre, nem beszél a sorozatról, a szerepéről, nem haknizik ezzel. Hát nem tudom, nincs itt némi ellentmondás?
Kulka ráadásul abszolút normálisan szokott nyilatkozni a Szomszáról, eddig kimondottan az volt a benyomásom, hogy nem szégyelli a dolgokat. Talán egyszerűen valóban a meghívó és a szándéka verte ki a biztosítékot (Kulka nem is szorul rá anyagilag vagy népszerűségileg, ÁA-t épp a napokban mondtátok, hogy elég nagy távolságtartással kezeli a néhai szerepét, Fehér Anna meg egyszerűen 50+-osan anya lett, jön a karácsony, és TÉNYLEG nem ér rá minden hülyeséggel.
Én se mentem el a saját osztálytalálkozómra. Nem szeretem őket. Sőt, a többségüket utáltam. Akit nem, és akivel jóban voltam, tartom a kapcsolatot. Bunkó lennék, mert nem akarok egy rakás számomra unszimpatikus emberrel bájologni?
"Miért kellene elmenni egy újság (vagy bárki más "külsős") által szervezett Szomsza partira, aminek csak annyi a célja, hogy az újság tudjon cikket írni és fotókat készíteni."
Ha jól tudom a sorozat befejezése után a színészek szoktak összejövetelt tartani és ez egy hasonló alkalom lett volna.
"Olyan ez, mintha X színészt elhívnák egy partira, hogy ünnepelje meg az előző feleségével kötött házassága évfordulóját, majd ha az illető nemet mondana, a szervező felháborodna, hogy bezzeg anno milyen jó volt azzal a nővel, arról nem beszélve, hogy biztos milyen sokat szexeltek, és akkor nem volt ellenére a dolog."
Szerintem inkább ez olyan, mint egy osztálytalálkozó, ahova valaki azért nem megy , mert méltóságon alulinak találja a volt osztályát.
Azért az rohadt undorító, ami acikk alatti kommentekben megy. Zsidózás, buzizás. Nagyon szép, mondhatom. Olyan büszke vagyok az ilyen emberekre. Örülök, hogy ők is magyarok mint én, ez állandó zsidózás, buzizás, és zsigeri gyűlölet. Hát kinek a szívét ne töltené el szeretettel.
Nem köpi szembe, olyat sose mondott, hogy utálja a sorozatot, a szereplőket, vagy a Mestert. Egyszerűen nem kér ebből többet. Talán, mert érzi, hogy bizony ez eléggé gagyi sorozat volt, és nem akar a megemelt valóság nosztalgikus fényében sütkérezni. Amit meg lehet érteni.
nekem nagyon ellenszenves nő. mórikálja magát, stb. mondjuk már a Szomszában is ilyen volt.
a HOT!-ba meg szerintem azért nem mentek, mert: 1.politikai ok, nem akarnak Nemcsákékkal együtt szerepelni. 2. magukat többre tartják ennél. 3. megkockáztatom, az RTL nem örülne.
ábel anita azért nem ebben a sorozatban tűnt fel, gyerekszínészként rengeteget szerepelt (és nem annyit, amennyit az imdb-n látni, akkoriban divat volt kihagyni a gyerekszereplőket a stáblistából, néha még akkor is, ha ők voltak a főszereplők). szerintem ha nincs a szomszédok, akkor is ugyanúgy megcsinálta volna a karrierjét szinkronszínészként.
Én is így gondolom. A Kulka még hagyján, mert őt ezer helyről ismerhetik, de Ábel Anita a teljes karrierjét, sőt megkockáztatom, hogy a mai napig a megélhetését is ennek a sorozatnak kösszönheti, amit most szembeköp.
Nem értek egyet. Miért kellene elmenni egy újság (vagy bárki más "külsős") által szervezett Szomsza partira, aminek csak annyi a célja, hogy az újság tudjon cikket írni és fotókat készíteni.
Olyan ez, mintha X színészt elhívnák egy partira, hogy ünnepelje meg az előző feleségével kötött házassága évfordulóját, majd ha az illető nemet mondana, a szervező felháborodna, hogy bezzeg anno milyen jó volt azzal a nővel, arról nem beszélve, hogy biztos milyen sokat szexeltek, és akkor nem volt ellenére a dolog.
Ezzel együtt vagy ennek ellenére még lehet persze normális hangnemben nemet mondani, nem kell felháborodni.
Ha cikik , ha nem néhány Szomsza-színésznek ez a sorozat jelentette az állandó tv-s megjelenést. Szóval ez egy kicsit a tányérba kötés tipikus esete. (Még, ha mondjuk voltak is bőven baromságok a sorozatban, de akkor ki lehetett volna lépni. Ja, hogy akkor elapadt volna az apanázs?)
13 éven át azért jó volt nekik az állandó munkahely, zsíros fizetés meg biztos egzisztencia. A Hot! magazinban van egyébként ez a csudás Szomszédok összeállítás, amihez még Gábor Gábornak és Vágási Ferinek sem derogált ünneplőbe bújni, és együtt[...] Bővebben!Tovább »
Egyszer, még amikor ment a Szomszédok, láttam Csűröst a 6-os villamoson, ott is többen "művésznőzve" köszöntek neki, IRL sem utasította vissza.
Úgyhogy szerintem az mind neki, mind a férjének teljesen természetes volt, hogy neki jár a művésznő megszólítás, azon meg nem filozofáltak el úgy, mint mi, hogy ez egy szerep, és attól, mert a keramikus is művész, egy keramikust az utca embere biztosan nem művésznőzne (sőt fel sem ismerne).
Esti fények. A kamera a tévétoronyról a házakra fókuszál, autók a parkolóban, az úttesten alig van forgalom, viszont itt-ott már karácsonyi díszek világítanak.
1. jelenet
Stúdió vidám zene. Fruzsi és Oli már kabátban, inudlni készülődnek.
Fruzsi: Na, szervusz Gábor! Remélem, nem felejtetted el, hogy holnap nem jövök. Nekem a szombat szabadnap, ahogy a nagykönyvben meg van írva.
Oli: Nagyon igaza van, Fruzsina! Nekünk is kijár egy kisz szusszanás!
GG: Rendben, tudomásul vettem, felkészültem, a vendégeket kiértesítettem, lemondtam.
Fruzsi: És ugye azt is az agyadba vésted, hogy jövő héten szerdáig még dolgozom, utána viszont január közepéig elvonulok. Készülődök a karácsonyra. Vízkeresztig a színemet sem látod.
Oli: Úgy ám, én is így terveztem. Megvárom az ortodox újévet is már csak a politikai korrektség miatt is.
GG (türelmetlenül): Rendben, ezt is tudomásul veszem, csak menjetek már!
Fruzsi: Juli, te nem jössz?
Juli (cinikusan): Nem, én még maradok az arkangyallal
Oli: Cak az erkölceire vigyázzon, Julikám! Én mondom magának, nem ér annyit egy kóbor nume , majdnem mondtam, hogy micoda Szóval vigyázzon! Magának ott van a gyönyörű szép caládja. Az a szép, nagy darab leánykája, meg az a nagydarab kislánya. Hogy arról a fess szálfa lovagjáról, a hős életmentőről nem is tegyek említést Vigyázzon rájuk, Julikám! Pláne ne foglalkozzon ezzel a zord, zsugori fotográfussal!
Juli: Ne aggódjon, Oli úr. Én lennék az utolsó, aki a mi pompás főnökünkkel kezdene.
GG: Mivel izgatott vagyok az üzleti terveim miatt, nagyvonalú leszek, s úgy teszek, mint aki meg sem hallotta e dehonesztáló dialógot. Csak menjetek már!
Elmennek. Ketten maradnak a stúdióban.
Juli: Nos, mivel traktálsz már megint? Miért nem mehetek én is haza a szerető családomhoz?
GG (egy hatalmas fekete műanyagzsákot cipel be, kivesz belőle néhány műanyagdobozt, diadalmas képpel): Tessék!
Juli: Hát ez? Beálltál csövesnek? Vagy kukázónak? Nem gondolod, hogy a szemetet meg kéne hagyni azoknak, (fintorogva) akik ebből élnek?
GG: Ez nem szemét, szívem egyetlen királynője! Hanem valóságos aranybánya. Ez maga a Déli Áramlat, ami az agyamba lövellte a felismerést: ahol tömeges drogteszt közelg, ott tömegesen lesz szükség mintavételhez szükséges eszközökre. És íme lőn: a gondolatot tett követte, a tettet pedig a boldog elégedettség és nyugalom.
Juli: Boldog vagy egy rahedli fiolától?
GG: Egy rahedli steril fiolától, hogy egészen pontosak legyünk. Ebbe aztán a fél városnak lehet napestig vizel
Juli: ki ne mondd! Ne ízetlenkedj, vacsora előtt, arkangyal!
GG: Márpedig erről van szó, ha kimondjuk, ha nem. Gábor Gábor a pisikirály! Hogy hangzik?
Juli: Hát, ezen lehet, hogy kellene még egy kicsit dolgozni
GG: Jó-jó, nem is az elnevezés a fontos, hanem a biznisz. Már hívtam Álbertet és Hártait, vállvetve versengenek, hogy beszállhassanak (káprázó szemekkel, boldogan, egyik felemelt kezében egy üres doboz, a másikban a hatalmas zsák) az évszázad fogásába!!!
Tudom, hogy százszor elhangzott már, talán én is írtam, de ilyenkor azért egy jófej vagy legalább a jófejség látszatára ügyelő ember leoltaná az illetőt nem, hogy á, dehogy kell engem művésznőzni. Ehhez képest Etus mindig elfogadta ezt a mások által tömjénezést, akár a legbagatellebb helyzetben is, mint mikor Józsi mutatta be valakinek a piacon, vagy Julcsi az iskolában festésnél...
Egyébként nem csak azért jön össze nehezen ez a nagy ismertsége, mert hogy nem ismernék fel én se túl sok kortárs képzőművészt, hanem logikailag is: Etus ugye nem nagyon ad el műveket, nem nagyon van megrendelése, mert megválogatja, hogy kinek ad el, mit vállal be. Kiállítása a lakásán tartotton kívül (amit kb. ha 100 ember látott, akkor szvsz sokat mondok) soha nem tartott. Interjúja sem ismert, nem szakért, nem tanít fiatalokat, ül otthon és böködi az agyagot a kisasztalán. De akkor honnan a büdös bánatból ismerik az emberek?
Nem tudom, nekem meg az a fixa ideám, hogy a színészek is szeretik, ha békén hagyják őket. (már ha olyan teljesen semleges témában folyik a beszélgetés, mint náluk reggel, hogy hol van az Iskola utca :-D)
Bár lehet, hogy ez a kattanásom onnan van, hogy a rádió mellett volt a gimink, naponta láttunk híres embereket, és pláne a fiatalabb pasikon láttam a megkönnyebbülést, hogy a kis lánycsapatunk nem támadta le rajongva, hanem egyszerűen elmentünk mellettük :-D
De hát Etus szép is, meg teljesen közismert is, szóval neki tényleg senki nem kegyelmez :-D
Annyit még hozzátennék, hogy azért Tordyt az egész ország ismeri, így én azon nem is akadok fenn, ha őt művész úrnak hívja valaki.
Viszont miért gondolja a Mester, hogy egy keramikust a piaci kofa ugyanúgy megismeri arcról, mint egy évtizedek óta filmeken, TV-ben szereplő színészt?
A kortárs élő festőműveszek közül is talán Gross Arnold és Gyémánt László az, akik hirtelen eszembe jutnak és akiket arcról felimernék, de kortárs keramikust még mondani sem tudnék, nem hogy arcról felismerni.
Erről a "művészezésről" meg Shümiről eszembe jutott egy jelenet, amikor a zöldséges Józsi elment a Lantos utcába majd Józsi azt mondta, hogy nem ismeri a "Művész Urat" azt sem tudja, hogy ki az, erre persze Shümi vérig volt sértve, hogy hogyan merészeli valaki nem megismerni.
Volt egy jelenet még a 90-es évek elején, ahol Mágen Julcsinak előadott egy kis monológot a hazafiságról, szóval lehet, hogy most is ilyennel próbálkozna. Amúgy azon mindig jókat röhögtem, amikor Etus kezdett beszélni a hazafiságól, holott állítása szerint ő egy bizonyos ideig kint volt külföldön. Erről az jutott eszembe, hogy a Mester itt is milyen ziccert hagyott, hogy nem hozott be olyan karaktert, aki mondjuk Etust ismerte, amikor kint volt külföldön (talán Nagy-Britanniában) és a rendszerváltás körül vagy utána meglátogatta volna Etust.
Lehet, hogy rossz a nyom, de mintha nyomot kaptam volna, honnan vette a Mester ezt az ájult "művésznőzést" A férjem ma volt dokinál az egy kórházban, ahol Tordy Géza volt "padtársa" kellemesen elbeszélgettek (nem, ő még nem művészurazta Tordyt). Viszont kijött a nővérke, beszólította őt, és mikor nem ugrott azonnal (épp a "művész úrnak magyarázta, hol van az Iskola utca), akkor a nővérke vagy kétszer is ráförmedt, hogy menjen már be, majd tök kedvesen ránézett Tordyra, hogy "MŰVÉSZÚR, hamarosan Önt is szólítjuk", ahogy a szavaiból is kiderül, elég nagy tisztelettel megfogalmazva az infót. A múltkor ugyanitt a nemzet Szamócájával ült -vele nem beszélgetett, Szamóca a várakozás fél órája alatt egy darab cikket olvasott újra és újra- de neki is ez a maximális tisztelettel megfogalmazott művész uras infó járt.
Gondolom, ezt ültette át a Mesti a sorozatba is, egy apró kis dolgot elfelejtve: azért a közeli barátok, rokonok csak nem művészurazzák, művésznőzik a művészeti tevékenységet folytató illetőt.... sőt, aki meg csak ilyen egyszer látom típus, mint ahogy ma az én férjem volt, a legtöbbször szintén tök normálisan: udvariasan, de neutrálisan viselkedik (nyilván van az a rajongótípus, akit a Mester is megmutatott, mikor Sümi akad egy rajongóba, aki le akarja venni egy ingyenjegyre, de az megint más)
Kicsit túltolta a Mesti ezt a művésznek nevezést.... bár persze legalább is kivételesen konzekvens volt, mert ugye Feri és Matyi is hívta Jutkát "tanárnőnek", szóval ezek szerint ez egy vagy egy nagyon szeretetteljes, vagy nagyon udvarias (vagy mindkettő) megszólítás....
Csak azt nem tudom, hogy kinek jár pontosan a szakmáról való megszólítás: Julinak pl. sose mondták, hogy te kozmetikus. Vagy Ferit miért nem hívta Kutya nyomdászkám-nak? Vagy Csók századost rendőrkémnek? Vagy Mágen az öreget Szép BEtegszállítónak, János DNS bácsit Vén Erdőkerülőnek? És főként szakmának nagyon megbecsültnek kell lennie? De akkor a Szépügyvédnő, Szépmedika*, szépépítésznő, széppatikusnő? Azoknak meg elég, ha szépek? De akkor Antónia miért nem szépmodellnő (korábban szépkurva) vagy Klarissza SzépHTB?
Na mindegy, mégsem konzekvens, én meg nem fejtettem meg semmit.
Ez van.
:-D
*mondjuk a medika meg nem is foglalkozás, de mindegy
Az megvan, hogy az oslói magyar túszejtő egy elbocsátott mentős volt, aki munkát keresni ment Norvégiába? Nem akarok ötleteket adni, de ha olyan kicsi a mentőszolgálat, hogy Mágen ment a Balcsin meg Velencén, akkor nyilván ismerte a pasit... És nyilván megvan a véleménye az ügyről...pontosabban, véleménye nincs, de megosztja az Öreggel és velünk :-D
Azért Te magad is érzed :-D, hogy még erre sem nagyon került sor a 331 rész alatt :-D Talán egyszer Mágenék, egyszer Feriék, volt az a GG-s nem állt fel, más ágyjelenetre én nem emlékszem, de ha volt is, mondjuk volt 5 a 331-ből...
Ja hogy így, Én azt hittem olyan történésre gondolsz, hogy nem is tudom. Valaki jobb munkát vállal, Alma és János beszélnek. De Ferit le lehet ütni. Az nem olyan nagy történés. Ez bőven belefér
Ahogy írtam ezt a kis rezümét, az a - most már valóban tényleg zseniális - mesteri hagyomány elevenedett meg, hogy hiába-hiába, jó színészek, meg konfliktus, meg egész fejezeten át húzódó dráma, meg minden, tkp. az első egy perc kivételével (Feri leütése) mégse történt volna a világon semmi.
Egész egyszerűen annyira állóképszerűek a karakaterek, a helyzetek, a lehetséges dialógusverziók, hogy ebből akkor se jön ki semmi más, ha tankok lepnék el a Gazdagrétet.
Hát ilyet még a Mester (vagy valamelyik kollégája) is elkövetett az elején, amikor Ferit megvárta a két tag, aki Julcsit v. Almát (már nem emlékszem) akarták meg....) Csak annyi kellett volna, hogy beleírsz valami kis indokot, pl. Piri volt férje ellen megvédi Pirit, ezért az verőlegényeket küld, vagy csak egyszerűen rákiabál egy autósra, aki túl gyorsan hajt az iskola környékén.... nem kell itt a thiller, hogy vajon ki lehet, meg ismeretlen tettes, meg még Takit is gyanúba keverni (hacsak le nem ütötte volna a csavarkulccsal az elkövetőket, mindkettőt természetesen, hisz alig múlt nyolcvan, teljesen hihető, hogy ő menti meg a telep Rambóját, ha magánál erősebbekkel kerül össze :-D
És ha ez ind meglett volna, akkor már csak az kár, hogy írásban nem jött volna annyira át, mert mire megint Rád kerül a sor, már úgyis jó idő eltelt volna, de simán el lehetett volna felejteni a szálat... :-D
Igen, ezért is gondolom, hogy nem pocsíkolom meg a mesteri hagyományt, hanem tökösen bevállalom a nihilt.
Így aztán most leírom, hogy az lett volna a sztori, hogy Ferit leütik egy vasdarabbal vagy husánggal, amint a lépcsőházból kilép. A tettes ismeretlen, mindenki megdöbben a maga módján. Janka egy pohár borral nyugtatná az idegeit, de csak Matyit találja otthon. Ezen persze erősen felháborodik Janka, de aztán kiderül, hogy Feri csak a szemetet vitte le. Sümeghynek úgy rémlik, hogy látta már a tettest, de Csók százados keresztkérdései nyomán két perc alatt kiderül, hogy Kereire gyanakszik, akinek viszont holtbiztos alibije van: Kutya. Kutya ellamentál azon, hogy azt a rohadékot most börtönbe juttathatná, de aztán rájön, hogy ez nem jó ötlet, mivel Julcsi is látta őket együtt kettesben. Közben megérkezik a mentő, benne az elgyötört Öreggel és Mágennel. Az Öreg nem jó kedvű, de most ezt eléggé jól leplezi. Julcsi amint megtudja ezt a szörnyű hírt, azonnal felmegy Jánoshoz, hogy szilveszteri erdei futóversenyt szervezzenek a bajba jutott család megsegítésére. Bár János tanakodik, hogy a rommá dúlt Pilisben miként oldható ez meg, de átérezve az ügy fontosságát, beadja a derekát. Épp ebben a pillanatban betoppan a lakásba Alma, aki megérti a helyzetet: a férje egy nővel van édes kettesben. Gondolom, e szál folytatása nem igazán kérdéses. Lenke néni az üzletben totyorog, amikor informálják a rettenetes bűnesetről, hát gyorsan főz még a raktárhelyiségben egy forró levest, jól fog az jönni Jutkámnak a nagy ijedségre. Jutka épp valami fontosat készül mondani az értekezleten, amikor kapja a telefonban a szörnyű hírt. Bujáki felajánlaná, hogy hazaviszi autóval, de Vilma mérges pillantására marad inkább a busz. Az értekezletet be is szüntetik azonmód. Juli és a csajok egységes és határozott fellépésére GG beleegyezik, hogy Jutkának egy évig ingyen megszámítja a frizurát és a sminket - jól jön ilyen helyzetben a baráti támogatás. Etusnak szinte szava sincs az esethez, de azért elég mélyeket néz és somolyog ahhoz, hogy tudjuk, mi a véleménye. Taki bácsi - kezében egy csőkulccsal - a fejezet végén hirtelen gyanúba keveredik.
Ha másképp nem megy, legyen benne akár még történés is, majd úgy csinálunk, mintha nem vettük volna észre ;-)))
(egyébként ez benne az oltári csavar -bár megcáfolhattok, Írók, ha gondoljátok- hogy 2-5-10-15 fejezetet még meg tudsz írni úgy, hogy ne történjen semmi, de a 20+-nál már akkora késztetés van benned, ráadásul addigra kb. úgy érzed, hogy mindent megírtál már ugyanygy, szóról szóra, és valaki kiszúrja, Te meg leégsz, szóval mégis csak bele kell vinni valami kis történést.... na ehhez képest a Mestert 100+ részen keresztül nem zavarta!!! EZ világcsúcs!
De mindenképp legyen valami fejezet, mert két hetente kell egy fejezet mint tudjuk, az élet két hetes ciklusokban zajlik.
Meg, ha kész leszel vele, utána én is folytatom a saját szálamat, csak hát ügye, nehéz hogy ott se történjen semmi. Nem lehet csak úgy egyszerűen, hogy ne történjen semmi :)
Az a baj, hogy egy ilyen fejezet megírásához nem vagyok elég műűelt. (Ugye: Homer Simpson mondja így, pontosabban tudálékosan erre javítja ki Bartot, aki szerint az apja olyan művelt-:))
Szóval ilyet Te tudsz írni.
Viszont: egy gondolat bánt engemet. Van egy ötletem, ami köré fel lehetne tán építeni az egész fejezetet. Viszont akkor lenne benne sztori, meg értelem. És nekem se menne csípőből a jelenethányás. És persze nem is hasonlítana nagyon az eredetihez, inkább csaj nyomokban tartalmazna Szomszát.
Vagy pedig nyomjak le egy sima, átlagos fejezetet nulltörténéssel.
Hát ez a dilemma. Kb. akkora, mint amikor Julcsi felvételizni készült egy számára tök esélytelen helyre, s megbeszélte azt Etussal.
Francia szopós bárányt és argentin steaket. Janka meg nem zabálni jön, hanem sütit hoz a váci Desszert szalonból (úgy ezerötszáz környékén kezdődnek a sütik, ha valaki beül, legalább annyit ott tud hagyni, mint egy közepes étteremben, és bár valóban finomak, azért ár-érték arányban szerintem nem érik meg az árukat :-D) , meg kézművessört valami német biofőzdétől. A konfliktus ott lenne, hogy mindezt azzal a felkiáltással tenné, hogy Feriék annyira faszariak, hogy bármikor jön, sosincs rendes kaja meg pia, ezért neki kell hoznia, ezt viszont Feri sértésnek tekintené mert lehet, hogy nem Ámerikából hozatja egyenest egy kis, családi, gleccserek vizét felhasználó főzdéből a whiskeyt, hanem boltban veszi, de az 50 éves Glenn Fiddich :-D
És Feriék mit ennének virslis zöldbab helyett? Borsos steaket vagy báránysültet? Meg az lenne a gond, hogy Janka nem jár hozzájuk eleget, és amikor igen, akkor sem zabál meg piál eleget? :D
Gnácinak fontos problémái vannak, csizma vagy más. Nem hinném, hogy ez olyan probléma, ami megihletné szomsza-szempontból :-D
(bár, ha valaki egyszer érezné a bugit a kezében, lehetne írni egy anti szomszédokot, ahol mindenki procc: Lenke kaviárt meg Veuve Clicquot pezsgőre akar rábeszélni, megvetően néz a vevő után, aki csak bélszínt visz, Jutka lefikázza Bujáki táborozási terveit, mert nincs pezsgőfürdő minden szobában, Mágen leszólja a rózsadombi nyugdíjas néni toilettjét, Feri meg Apple-t vezs, mert az a legjobb, kettőt, meg Iphone-t és Ipadet is, hogy tudjon mobilon is gépezni.)
Persze, de az kicsiként volt (ahogy a Családi kör is), a Szomsza szerintem ezt felülírta, ott láttuk felnőni. (jegyzem meg, ráadásul valahogy úgy sikerült a karakterét írni, hogy kimondottan az volt az érzésem akkoriban, mintha a növéssel a tehetségét is kinőtte volna: a Szomsza elején is még olyan kis természetes, cserfes, a legnagyobb forgatókönyvírói hülyeségeket is el tudta adni, aztán meg csak a szemöldök vonogatás maradt, mint érzelemkifejezés. Nem tudom, mitől volt, ha így volt egyáltalán).
Jó, most fordulok nagyjából egyenesbe (ha nem cseszi el valaki a fejesek közül az adventi időszakomat - ez mondjuk tavaly előfordult, dec. 21-én még kaptunk egy jó kis melót, hogy rohadjanak meg). Szóval kb. mostantól néhány hétig ismét embernek megfelelő életet fogok tán élni, ha minden igaz.
Ám elvileg Gnác a soros. Ha ő nem készül valamit pottyantani a fenyőfa alá, akkor én lassacskán tudnék homorítani.
Szerintem felnőtt nőnek is nagyon aranyos. Hogy mennyire tehetséges, azt nem tudom. Anno hallottam néhányszor Majkával reggeli rádióműsorban. Mondjuk előfordult, hogy meg tudtak nevettetni - ami azt hiszem, ebben a műfajban velük fordult elő egyedül.
ÁA-nak nyilván eleve traumatikus a dolog, mert egészen fiatalon azonosították Julcsival, és soha nem igazán tudta levetkőzni... ráadásul -bár mivel soha nem láttam másban, színpadon, ezt nem tudom teljes meggyőződéssel állítani, de mondjuk, hogy kicsit a gyerekkorában hagyta a tehetségét, felnőttként egy lett a sok-sok közepes színészből, így nagyon alkalmat sem kapott, hogy másról emlékezzenek rá, nem volt alkalma bebizonyítani, hogy ő nem Julcsi. Annál inkább, mert Julcsi azért elég egy idegbeteg karakter lett nagyobb korára, nyilván tök más, mint fiatal ÁA irl (meg pláne a felnőtt ÁA)
"De úgy tűnik Ábel A. valamiért rohadtul utálja az egész szomszédokos múltját"
Ki tudja, hogy mennyi froclizást kaphatott az idétlen ruhák miatt vagy pl. a "lovagozás" miatt vagy az, hogy túl gyakran váltotta a partnereit Julcsi karaktere.
De az is lehet, hogy Juli kihívásnak tekintette a dolgot, és olyat csinált a GG farkával, hogy az utána kikefélte belőle a lelket is....:))
Ezt persze mi már nem láthattuk, mert a Mester azt mutatta, hogy Lenke mama éppen megcsinálja az évszázad üzletét és elad 1,225 dekagramm párizsit egy nyugdíjasnak....:)))
A színészek azért nem hülyék. Attól, hogy jó pénzért eljátszották, amit a Maestro eljátszatott velük, biztos meg lehetett a véleményük a dologról
Gondolom amikor pl. Mágen és a Szépügyvédnő/Szépmedika, stb. hosszú hónapok óta andalogtak egymással, mint két tizenéves, jót röhögtek ők is a dolgon, mennyire irreális így ez az egész.
De úgy tűnik Ábel A. valamiért rohadtul utálja az egész szomszédokos múltját, másnak még ma sem derogál, ha a Szomszédok sztárjaként ír róla az újság, Anitától meg már többször hallottam, hogy még beszélni nem nagyon szeret róla.
Szvsz tényleg annyira kifordult ez az egész dolog, hogy ép és egészséges ember nem is emlékezhet rá máshogy vissza. Annyiszor kibeszéltük már, hogy nulla a valószínűsége annak, hogy Mágen évek alatt és több partnerrel sem jut el semmi komolyabbig, mint egyszeri kis városmajori puszizkodás, vagy hogy Juli viszonyt kezd egy sármőr sebésszel, de nem enged neki semmit, mint egy tizenéves fruska. Jó, még az nagyon bejátszhat, hogy GG csődje után nem lett második alkalom, de a többi hódoló, akik annyira kanosak voltak, hogy még a lakására is felmentek (nyilván azért, hogy körbepisiljék a territóriumot?)
A presszóban/étteremben mással látás és a dugás azonosítása is csak egy nyilvánvaló helyettesítő kép (mint a kifütyülés a trágár szavak alatt), igaz, talán nem dolgozta ki a Mester kellő alapossággal a szimbólumrendszert, mert nem tudom, a valóságban mekkora az esély arra, hogy ha valaki tényleg kufírcol, abba folyton folyvást belefutnak a rokonai, ismerősei :-D
De ez is olyan, hogy ÁA már elfelejtette ezeket a bonyolult szimbólumokat, az átváltásokat, benne csak a primer jelentés maradt meg :-D És mennyivle valószerűbb így nem? :-D
"Volt ugye Gábor, akivel konkrétan eljutottak a kefélésig, de ebből a Mester csak annyit tartott szükségesnek bemutatni, hogy Gábornak nem állt fel a farka."
Szvsz inkább csak "majdnem" jutottak el a kefélésig.
Akkor ezek szerint Ábel A. másképp értelmezte a Mester jelképrendszerét...:)
Volt ugye Gábor, akivel konkrétan eljutottak a kefélésig, de ebből a Mester csak annyit tartott szükségesnek bemutatni, hogy Gábornak nem állt fel a farka.
Aztán hogy utána volt-e még valami, nem tudhatjuk, de általában azért ha egy nőnek nincs semmi problémája a dugással, miért ne próbálták volna meg újra (esetleg más módszerrel...)?:)
Azt pedig már az Életképekből tudhatjuk, hogy a Mesternél egy kis presszóban ücsörgés, sétálás is félredugást jelképez, az meg ugye volt Julinál és Mágennél is rengeteg.
Sőt, Juli rendszeresen idegen férfiakkal autózgatott, az meg már ugye....:)
De pl. nekem a Laklóth Ali által játszott orvos esetében is az jött le, hogy megvolt ott is a döngetés.
Konkrétan a holnap esti vacsorámat is veszélyezteted ezzel a vízióval. Az alap, hogy ezek után ma már nem eszek, holnap nem reggelizek és ebédelek, de szerintem még egy nap múlva sem leszek annyira éhes, mint amennyire remegni fog a gyomrom.
(Vagy ott volt Jukta is, aki még potenciális partner lehetett volna. Bár eszembe jutott, hogy amikor Jutka először terhes lett és Mágen megvizsgálta majd visszamentek a nagyszobába, igencsak sokatmondó arcot vágták xD)
Ugyan már: Mágenre mindig minden helyzetben ráugrott az épp aktuális nő. Csodálom, hogy Lenke nem, mikor Mágen vásárolni ment a boltba. Pedig mekkora lett volna már, ha Lenke azzal az ürüggyel, hogy megmutatja, hol vannak a rostosok, jól behúzza egy kevésbé forgalmas sor mélyére, és jól..... majd csak a vörösödve menekülő Mágent látnánk, aki azt énekli: No miss, azt nem, nem....
A zuhanásra persze emlékszem, az felejthetetlen. Csak az nem rémlett, hogy ebből is nő ügye lett Mágennek. De hát neki annyi nőügye volt, nem lehet mindre emlékezni.
Én még mindig azt a jelenetet keresem, vagy legalább az epizódszámot, amikor Takit a taxismaffia fenyegeti, hogy ha nem húz el, kiszúrják a kerekeit, ekkor felmentőként érkezik Jockey, aki kiveri a bandafőnök kezéből a bicskát. Senki nem bukkant rá az m3-as vetítéskor? :)
A másikat most nem találom, pedig tuti az is fent volt: a csaj talán öngyilkossággal fenyegetőzik,ezért meglátogatja Mágen (bár erre azért nem veszek mérget), teával kínálja, de Mágen nem kér belőle, se a teából.
Hát erre már tényleg nem emlékeztem. Nekem az építésznő csak a János féle építésznő maradt meg. De az a szerencse, több is volt belőlük. Egy Mágennek, egy Jánosnak.
Szvsz a megfejtés az, hogy Karakas nem érdemelte ki még a szép jelzőt (akkor még nem a Mester írta a forgatókönyvet, és ENNYIRE még nem voltak modorosak :-D) De Karakas építész volt, nála zuhant ki a bábu az építkezésen. Már úgy nála, hogy ő is volt a jelentben az építésvezetővel, mikor a bábu elsuhan az épülő lakás ablakában, és Mágen jön menteni, és jól találkoznak, mert az élet ilyen.
Rosszul emlékezett pár dologra, például Mágen-nek Szépépítésznőt is tulajdonított, pedig tudjuk a Szép Építésznő kedvenc erdészünkkel volt. De hát ennyi év távlatából ügye.
De a legnagyobb duma, amikor azt mondta: Etusnak több pasija volt mint Neki Julcsinak...hát végülis...van benne valami.
Hú, kicsit kergére sikerült, reggel van, kávé előt:
nyilvánosAN és kitacepaózva
illetve,
De HA nála egyik sem érvényes
+1 ha meg ajándékba veszed, és ő örülne neki, akkor ne legyen szempont, hogy mondjuk lerúgja-e az éven belül az orrát, az már onnan az ő dolga, legfeljebb megint vehetsz neki egyet, ha igen :D
én nem, de ezt ne vedd tanácsnak, mert én kétszeresen ki vagyok csavarodva:
1. mivel a legtöbbször nem igazán sikerült még a férjemnek sem eltalálni az ízlésemet ruházati dolgok terén, ezért le is szoktattam mindenkit az ilyen ajándékról
2. mint jó sváb származású leányzó még egyszerűen sajnálom az ilyen márkákra a pénzt (talán kicsit szomszás hozzáállás, de ez van). Ami az életben nyilván azt jelenti, hogy csak nyilvános, kitacepaózva vagyok ennél takarékosabb, suba alatt, félig behunyt szemmel nem.
De nála egyik pont sem érvényes, és tavaly sem az volt az első mondata a táska után, hogy "úristenezmennyibekerültdehülyevagy", akkor szerintem nem biztos, hogy rossz az ötleted. Ráadásul én sem vagyok konzekvens magammal, mert mondjuk sminknek meg ilyesminek én is örülnék tőlük, annak ellenére, hogy szökőévenként sminkelem magam komolyabb felszereléssel, mint egy szemceruza és egy szempillaspirál, magyarán az aztán még feleslegesebb nekem, mint egy csizma, amit hordanék... :-D
on
Amúgy meg karácsonyra elég egy üveg piát adni, mert valamire az is jó lesz, nem? :-DDDD
Nem hinném, hogyaz autó hiánya lett volna az ok. Akiben él a tűz (ahogy apósom mondaná), az szerintem egy bokorban is megfelelő terepet talál hozzá. Anno nekünk egy Isten háta mögötti, teljesen elszigetelt kollégium-kastélyban is remek zugokat találtunk hasonló céllal, annak ellenére, hogy nem egy lakásban laktunk négyen, hanem egy szobában öten, és soha nem volt hová menni a többieknek. Jó, nem is voltam egy Julcsi soha :-D
Kérdeznék egy újabbat a cipő-ügyben, amiről pár napja szó volt, mert nem találom a reális megoldást.
Kérem, hogy a hölgy-tagok ne hezitáljanak válaszolni:)
Szóval konkretizálva: odáig fajult a dolog, hogy gyakorlatilag csak luxus-cuccot tudok venni a barátnőmnek, mert mindene van már, de persze nincsen pénz:)
Ez tavaly működött, vettem neki egy táskát az egyik G-vel kezdődő cégtől és őszinte meglepetésemre szereti, állandóan azt hordja, pedig nem is túl nagy. (A nagyobbak aztán tényleg aránytévesztő áron kínálódnak...)
Igenám, de még egy táskát már nem akarok venni, árulnak viszont csizmát, ami nekem nagyon tetszik, csak nem tudom, hogyan tetszene neki.
Ez meg aztán konkrétan kurva drága és szerintem egy csizma sokkal sérülékenyebb, mint a táska.
Többszörös bizonytalansági faktor és én nem vagyok azért kaukázusi putyin-oligarcha.
Nyilvánvalóan nem lehet ésszerű okot a mellé állítani, hogy egy G.... csizmát vegyen az ember egy jó minőségű csizma árának 4-szereséért, de ajándékozásnál ez nem is az első prioritás.
Szóval ti örülnétek egy G... csizmának? És ha belerúgtok vele a járdaszegélybe, akkor kidobjátok?
Nem azért nem írom ki a pontokat, mert imádok pontozni, csak mert nem akarok olyan látszatot kelteni, hogy mégis van pénz, miközben nincs, hiszen ez posztulátum:).
Viszont közben rájöttem: így semmi értelme, úgyhogy feloldom a pontozást: G....=Gucci:)
Jó hülye kérdés, belátom, csak a HH-ben láttam, hogy Kulka azért Armani pólóban szerepelt, úgyhogy a nincsen pénz toposz hátha feloldható kissé:)
Van másik ötletem is, de az megint kütyü, ami már lassan kezd nekem is unalmas lenni annak ellenére, hogy ő is szereti a jó minőségű kütyüket.
Akármire emlékszik, a kis Polszki és a kefélés fogalmilag zárják ki egymást, mindenféle értelemben.
Különben Julinak valóban jó sok pre-kefélés szituációja volt különféle autókban, meg persze Julcsinak is, ez nyilván abból a frusztrációjukból eredeztethető, hogy a Mágen családnak sosem volt nemi aktus lebonyolítására alkalmas gépjárműve.
Jó volt ma a Heti Hetesben Ábel Anita, volt egy-két benyögése a Szomszédokról (bár már többször elmondta, hogy nem akar róla beszélni, de a többiek froclizták, hogy Elek Ferivel vagy Németh Kristóffal, esetleg Sümeghyvel összejött-e), ott volt Kulka is.
Közölte, hogy ő ott egy olyan családban nőtt fel, ahol 13 évig mindenki folyamatosan félrekefélt, az anyját rendszeresen megdöngették (valami kispolszkis kefélésről is beszélt, de és ilyenre nem emlékszem), az apjának meg volt mindenféle szépmedika, szépmérnöknő, szépügyvédnő....:)))
Kulka persze mondta, hogy mindíg csak "majdnem" voltak meg neki a csajai, aztán röhögtek egy jót...:)
Ja, meg hogy egyszer a Kutya úr mondta neki, hogy kisasszony, magának 32 foga van, nekem a fele, így pont összeillünk.
Ettől még utalhattak volna a húsvétra, hogy Matyi mennyi piros tojást kapott,pénzt biztos nem, az gazdag úri dolog, Etust mennyi lovag öntözte de semmi.
Húsvét ugye vasárnap meg hétfő, ami aligha fért bele a szerda este-péntek délelőtti szigorú timeline-ba. Pénteken az ember még nem is főzi a sonkát-tojást, csütörtökre meg már el is felejti, hogy volt. Egyszer volt, hogy valahogy úgy jött ki a tavaszi szünet, hogy húsvét előtti utolsó vagy utáni első napon mutatták az iskolát, hogy a fiúk locsolkodtak bent, de ennyi volt az összes. Meg talán Lenke nagytakarított, de emlékeim szerint még sonkát se vettek, ami azért belefért volna egy húsvéti hét előtti heti adásba, mert azt azért az ember már el szokta intézni.
Nagymamám a húsvéti sonkát főzés után mindíg kivette a vízből, berakta két tál közé, és egy igazi szép sárga karemitkövet (!?) tett a tál tetejéte, úgyhogy a sonkából másnap reggelre minden főzőlé kipréselődött. Végül is nem volt rossz, csak pár nap után olyan száraz volt a sonka, hogy ihaj.
Azt nem tudom, honnan eredt a hagyomány, de nálunk a sonka mindíg így készült.
Aztán amikor már én főztem a sonkát, egy újságban olvasottak szerint benne hagytam egész éjszakára a főzővízbe, és csak utána tettem a hűtőbe. Nagymamamám nem győzte dícsérni, hogy milyen jó fíííínom (hogy ne legyek teljesen off), szaftos, puha sonkát sikerült vennem....:))) (De miután rájött, hogy úgy jobb,ő nem ragaszkodott a "keramitköves hagyományhoz".)
Egyébkényt tényleg, valaki emlékszik a Szomszédokból arra, hogy húsvéti sonkát, tojást, stb. ettek volna, vagy Taki tormát reszelt és folytak a könnyei vagy valami hasonló?
Tök laikusként én annyit azért feltételeznék -igen, teljes naivsággal :-D- hogy a dolog valamiféle irl példán alapul, vagy Zenthe vagy a Mester tényleg így borotválkozik. Aztán, hogy ez csak azért van, mert már az apukája így mutatta, de különösebb haszna nincs, az lehet, de hogy az egyikük így csinálja/ta, azt lefogadom. (mint a kedvenc történetem a hagyományról: a fiatalasszony mindig félbe vágva főzi a húsvéti sonkát. Mikor a férje megkérdezi tőle, miért, azt mondja, hogy mert az anyja is így csinálta. Aztán legközelebb a férj megkérdezi az anyósától is, miért főzi félbe vágva a húsvéti sonkát. Erre az anyós azt feleli: mert anyám is így csinálta. Eljön az alkalom, és mikor meglátogatják a nagyit, a férj tőle is megkérdezi, aki azt feleli: hát mert nincs akkora fazekam, amibe egyben beleférne. :-DDDD)
Az én kedvencem Taki borotválkozása volt és az visszatérő motívum.
Felveszi a rendes ingét, majd befelé begyűri a gallérját és akkor vidáman borotválkozik.
Én is szoktam borotválkozni és bár nincs benne 120 év gyakorlatom, mint Takinak, csak 30, de nekem ilyenkor az egész ingem tiszta víz, borotvahab és levágott szőr lenne, mert ezek nem állnak meg a gallér demarkációs vonalánál, hanem engedve a makacsul nyomuló gravitációnak, mindenhova eljutnak.
Na igen Rozsomák kocsmája ellen mindent szabad még törvénnyel is szembemenni, mert az, hogy egy megbízott közös képviselőt csak úgy kizsuppolnak minden cuccával együtt egy szó nélkül biztos nem törvényes. A kocsma miatt pl. feljelenthetnék vagy bepanaszolnák a munkáltatójánál, na meg ugye a közgyűlésen leválthatják és akkor már lehet kipenderíteni, de csak úgy nem.
Bár Taki házikabátja is nagyon ott volt egyszer a szeren (szigorúan utcai ruhára véve, mert minden rendes lakótelepi taxisofőr ilyet hord otthon), de sajnos az csak egyszer volt, meg ugye a nagy korkülönbség.... szóval csak Mágen :-D
Antónia is tudta józan ésszel, hogy nincs esély a kapcsolatra, de nem tudott parancsolni magának, próbálkozott, hiszen Ferinek egyszerűen még Mágennél is nehezebb ellenállni.
Én azt tudom elképzelni -már amennyiben a kekcuális dolgokat érintő lentebb bizonyított hiányos tudásomból kitelik :-D -, hogy Antónia inkább olyan kitartott nő volt, akik két-három-négy gazdagabb úr patronált. Mondjuk összedobták neki a zsét a lakásra, kaptak kulcsot, és mindenki egy fix napot kapott cserébe, amikor a befektetése gyümölcseit élvezhette.
Mondjuk ez némileg ellentmond annak az infónak, hogy Kutya azt mondja, sokan járnak hozzá.... de ha nagyon megengedőek vagyunk, akkor mondjuk öt középkorú faszit látni mindig feljárkálni egy szép, fiatal nőhöz akár generálhat is ilyesféle megállapítást (egyébként is tudjuk, hogy Kutyának azért volt sok a menyniség és kurva a kurva, mert ő kimaradt)
Mondjuk ebbe az elképzelésbe valóban nem fér bele a Ferinek szóló ajánlata, egyrészt valahogy nekem nem egy kategória Antóniával, de leginkább üvölt róla a proliság (nem abban az értelemben, hogy melós, hanem hogy egyszerű a gyerek), az is látszik, hogy hatodik szponzornak tuti nem lenne jó, mert pénze az nincs, azt meg hogy egy ilyen csajszi így keressen magának szerelmet/hobby dugást, kizártnak tartom...
Na ja, a Mesternek fogalma sincs róla, hogy a prostitúciónak számos formája van, és a sztereotípiákban a Rákóczi téren és a főutak mellett álló q_k szerepelnek, és nem a lakáson dolgozók. Na de azok meg nem adnak kulcsot a vendégnek, mert így akkor is bemehetnének, ha ő nincs otthon. Jó, lehet, hogy nincs még kódszámos kapu a Lantos utca 8-ban, de ciki lenne, ha egy vendég akkor menne oda, amikor az előző még nem ment el*...
*Csak akkor ugrott be az utolsó mondat másodlagos jelentése, amikor már leírtam. :)))
Megvette, gondolom a lakást. No de, miért nem tiltották be Antónia szolgáltatását? Mert titokban, ők is akartak oda járni. ennyi :)
Amúgy Sümi, még mondja is, szerinte Antónia nem kurva, mert rendes, köszön, stb. Ezek szerint aki prosti az még köszöni se tud, és mind ápolatlan, stb. Éljenek a sztereotípiák.
Amúgy az jutott eszembe, hogy ha Rozsomák kocsmája ellen fellépet az első emelet, akkor Antónia ellen miért nem?
A másik ami eszembe jutott: Sümeghy egyszer megemlíti, hogy Antónia Böhm lakásában lakik (sopánkodik, hogy mi lett Böhm lakásából)("űzi az ipart"). De hogyan jutott a lakáshoz? Jó tudom ez már a kákán is csomót kategória, de szerintem egy apró ámde lényeges információ lett volna.
Ja igen: És, hogy ha már kordukomentum, akkor lehetett volna, hogy Antónia kapcsán szóba került volna a szexuális védekezés fontossága vagy valami ilyesmi, de ez már eső után köpönyeg.
"A Mesternek lett egy hirtelen gondolata, hogy milyen jó poén lenne egy dekoratív nőt kurvaként szerepeltetni.
Csak aztán rájött (és még ezt is meg kell köszönni, nem jellemző rá az önreflexió), hogy ebből hosszú távon nem tud semmit kihozni, Závodszkyt pedig, mint jó bőrt akarta még használni."
Szerintem az ötlet nem volt, de a kivitelezés az olyan "mesteri" lett. Amúgy az egyik fejezetben bepróbálkozott Vágásinál, de ő persze visszautasította, aztán az adott epizódban és a következő epizódban is Jukta epés megjegyzést tett rá. Szóval ez az irány jó lett volna egy komolyabb szál kibontására , de a Mester ezt a lehetőséget is elbarmolta.
Az a baj, hogy a gugli sem barátom, mert azt sejtettem, hogy mivel van összefüggésben, viszont a gugli találatok csak ezt erősítik meg, konkrétabb közelítést nem adnak (még a wikicicipédia se ír róla :-))De azért sejteni vélem a dolgokat :-D
Szerintem meg egyenest be kéne tiltani őket, mert sokszor tűnik úgy, hogy a való világ (nem a Való Világ, hanem a való világ) szereplői onnan koppintják az ötleteket.... ráadásul megvalósítás előtt még humortalanítják teljesen az ötletet...
A Hírcsára jellegű oldalak elvesztették a létjogosultságukat, hiszen olyan hülyeségeket biztosan nem tudnak kitalálni, mint amit az élet produkál nekünk.
Nem, nem: Alma meghallja, hogy levannak zárva az utak, rábeszéli tehát a jó nagyapót, hogy vigye fel AUTÓVAL a hegyre (elvégre frissen vettek téli gumit, és Taki is mondaná, hogy ez egy kemény orosz szerkezet, elmegy ez olyan utakon is, ahol semmi más :-D). Persze az út utolsó részét már gyalog tenné meg, jól bebugyolálva, mint Mása Szibériában v. mint a Deltás főcím kutatói a sarki szélben, odaér az erdészházhoz, ahol -mielőtt kopogna- még benéz az ablakon, és meglátja Jánost, aki mosolyogva beszél valakihez, meg koccint is vele egy pohár borral, amiből rögtön leszűrné, hogy az nem lehet DNS bácsi (csak kisüstit iszik), tehát szó nélkül megfordul, elrohan, és szerencséje van, mert Takit még ott találja, ahol hagyta, mert keresztbe állt a katasztrófa-védelem busza előtte, így nem tudott visszaindulni. Alma zokogva vágódik az autóba, Taki próbálja kérdezgetni, de nem válaszol, a busz mellett viszont kis út nyílik, hát elindulnak haza. A vágás után már csak azt látjuk, hogy Alma szétsírt mártír arccal bevonul a kisszobába, Lenke meg kérdezgeti Takit, hogy mi baja lehet, de Taki nem mond semmit és jól ki is oktatja Lenkét, hogy köze nincs hozzá.
De persze ilyen sem volt még sose a sorozatban, ez csak most jutott eszembe :-D
Én tegnap alkotmánybírák helyett alkotmánybírkákat olvastam egy cikkben, és fel sem tűnt a dolog, annyira passzolt a cikkhez, és persze a valósághoz is.
Hóról neki az jut eszébe, hogy ég a kandalló az erdészházban, a kandalló előtt pedig a süppedős szönyegen János éppen meghekkeli az egyik rajongóját. Igaz, ő ilyet soha nem tenne Jánossal, nincs az az isten.
Csak aztán az lenne a baj, hogy Jánost a munkája, meg a munkája során megismert idegen kolléganő elszakítaná élete párjától. Hamarabb, mint ahogy a következő ónos eső pusztítana, de jóval később, mint hogy valami veszélyes banda rosszalkodik az erdőben.
Ha János Dénes bácsinál ragadt a hó miatt, Alma rettentően lefogja cseszni és biztos azt gondolja megcsalja. De ezt nem mondja a szemébe, hanem szótlanul duzzog hetekig. Szegény János meg csak néz ki a bajuszából, hogy de ő tényleg fennragadt a hó miatt.
Én olvastam a hírekben, amiben az volt, hogy a fizikusokat a katasztrófa-védelem fogja lehozni Csillebércről, hogy a Pilisi Parkerdőgazdaság szakemberei keményen dolgoznak közben az erdőkben :-D Biztos János is DNS bácsinál ragad, mert olyan nincs, hogy ő egy ilyen helyzetben nincs ott az öreggel... de van egy teljesen új, sorozatban sosem szerepelt ötletem: mi lenne, ha azok az orvvadászok a rendőrkézre adás előtt azért megsebesítenék Jánost? Mondjuk, mert készül telefonálni a rendőröknek? De erre DNS bácsi jól előveszi a puskáját, azok meg összeszarják magukat? Akkor Jánost megint lehetne otthon ápolni és esetleg ha meg nem is beszélnék a problémáikat, de Alma megbocsátaná neki.... megbocsátaná neki a..... á, nem jut eszembe, de mindegy is (János se tudja, de szvsz maga Alma sem), lényeg, hogy újra együtt legyenek, mert ők két olyan összeillő ember, akiknek nagyon jó egymással!!!! :-D
Azt hiszem, a durva ónos eső után jó lesz majd az öreg a háznál. Szinte bizonyos, hogy Dénes bácsi fogja kiszabadítani a letört ágak rabságába esett orvvadász bűnbandát, hogy aztán legott jól rendőrkézre is adja őket.
De hogy egy ideig a normafai rétesezőbe hiába megy kipihenni a fáradalmakat, az is biztos.
Jó, jó, de a gugli sem az ő -már, mint az újságvelvetíró barátja? :-O
Meg persze van olyan, hogy valaki epizodistaként is kurva nagyot alakít, szinte ellopja a showt, de ahogy másutt olvasom, nem vagyok egyedül azzal, hogy sokaknak nem ragadt meg az Üvegtigrises szerepe...
Én tényleg elolvastam a címet, és azt hittem még valaki meghalt. (A jó Isten tartsa meg sokáig, nekem meg bocsássa meg, hogy a címet olvasva rögtön Csuja Imre jutott az eszembe, mint akit ilyennel "konferálnak" fel....)
Komolyan, a Bendegúz meghalt, meg a Szomszédok sztárja után azt hittem, kimaxolták a dolgot, de nem. Mindig van lejjebb.
Lehet, az a pechje, hogy bár nem volt a celeb, a Velvet kétbitnyi agyú újságírójának a fejében megmaradt az Üvegtigrises szereplése. És szó sincs szenzációhajhászásról és klikkvadászatról, hanem hogy ő tényleg ismerte, s tényleg ennyire ismerte...
Ööö, a marginális ismertséggel a legkevésbé sem minősíteni akartam a pályáját, nem is tudnám, mert hogy tényleg nem láttam élőben semmiben, rendezéseit sem láttam, szóval tényleg csak a Kisváros és a Tűzvonalban van meg így elsőre, de ugye ha az egyik jobb, a másik rosszabb sorozat is volt, egyikből sem tudnék semmi megalapozott véleményt mondani, mert pl. Usztics sem attól nem jó színész, hogy volt-e a Kisvárosban, vagy Stohl sem attól lett jó, hogy ő viszont a Tűzvonalban-ban is játszott), csak annyit akartam mondani, hogy nem folyt a csapból is, akinek a neve annyira húzónév, hogy mindenki ismeri valamiből.
Hát, hogy Hegyi B. ezek utn biztos meg lesz valahol kérdezve róla, az tuti.
Mondjuk ennek az volt a csimborasszója, mikor Albert Györgyi meghalt, de a halála előtt pont együtt főzött valamilyen főzős műsorban néhány jelentős személyiséggel, és halála utáni hetekben ezek a nagyon jelentős, A:Gy.-t nagyon jól, régen és közelről ismerő emberek agyba-főbe nyilatkoztak mindenütt róla. Csodálom, hogy hozzánk nem csengettek be interjúért, mikor én meg itt ültem a szomszédban a főzős műsor forgatása alatt, és hallottam ahogy beszél, sőt, mikor a kutyákkal este kimentem, még láttam beszállni az autóba és elmenni a vendéglátójától, szóval igazán lett volna miről mesélni.
Egyébként szerintem annyi lenne a megoldás, hogy a Velveten Balikó halála ne legyen hír, tudtommal nem volt celeb, tényleg marginális az ismertsége, szóval inkább semmit, mint ezt. Legyen hír a Ványa bácsin vagy a szinhaz.hu-n, netán a 7ora7-en és kész, de egy pletyi rovatban, ahol kétfejű tyúkokról meg pénisznövelő módszerekről írnak, ne. (eddig egyébként azt hittem, hogy azt kb. téynleg tiszteletben tartják, hogy aki nem szerepel pletyimagazinokban, celebműsorokban, azokat békén hagyják, de ezek szerint nem.... vagy Balikónak volt iylen celebes megjelenése, csak elkerülte a figyelmem)
