Plusz nekem is szerepel két nagykernek az árlistájában is. A kiskiszerelést nem mindenhol jelölik, fogalmam sincs, hogy miért.
Bár a Bayer elég korrekt módon egy csomó mindenből csinál kis kiszerelést is. Pl. Envidorból, Calypsoból vagy Teldorból is csinál 1 ampullás kiszerelést is (pici dobozban 1 ampulla+tájékoztató), 10-20 liter vízhez.
No, hízik kicsit a májam, hogy az első reakciókkal ellentétben és kitartottam a _NEM_ lisztharmat mellett, és vmi más okot kerestem a repedésre. Ellenben felénk (Baranya) nagyon durva lisztharmat támadás van, Villányból komoly termelő panaszkodnak, hogy kis túlzással 2 naponta permeteznek és hatástalan. Nálam, (Mecsekoldal) derekasan állja a szőlő, de két szomszédnál is tombol, így elég nehéz eredményesen védekezni. Írta korábban scsaba a Falconról, h. van 50 milis kiszerelésben is a gyártó honlapján (<a href="http://www.bayercropscience.hu/webset32.cgi?BayerCrop@@HU@@27@@243117336" target="_blank">Falcon</a>) viszont nem szerepel. Tényleg van ez?
Szerintem sincs idegesítőbb, amikor az ember éves munkája, metszés-permetezés kb. 10-15 perc alatt oda...
Külföldön (pl. a szomszédos Ausztriában) már régóta használnak intenzív almaültetvényekben jéghálót.
Ezt valahogy így kell elképzelni: http://www.koroskabel.hu/agrifrucht/index1.html
Az usákoknál pl. Michiganben pedig teljesen simán, Raschel hálót húznak ki a sorok fölé.
Ha ilyen szélsőséges marad az időjárás, akkor sajnos minden évben lehet számítani jégverésre. Ezt a technológiát szerintem szőlőben is lehet alkalmazni. Persze, nem 5-10 hektárokon, de a néhány száz négyzetméteres hobbi-ültetvényekben mindenképpen. Raschel hálóból egy 8*50 m-es tekercs kb. 20000 Ft. ezzel 400 m2-t lehet takarni. Kordonos művelésnél minden második oszlopsort kellene meghosszabítani valamivel (vagy új telepítéseknél eleve hosszabbat használni), Horganyzott drótból meg huzalfeszítőkből meg lehet csinálni a vázat, ez jeletkezne még plusz költségként. A meterológósok már egész jól tudják prognosztizálni a jégesőre való hajlamot, ilyenkor arra a pár napra ki kell feszíteni a Raschelt a szőlő fölé. Ez nyilván csak akkor kivitelezhető, ha az ember közel lakik a szőlőjéhez, vagy a szőlő egyenesen a hátsó kertben van... :) De használható a háló árnyékolásként is az átkozott 40 fokos melegekben is. Tavaly rengeteg napégett fürtöt láttam. (Mondjuk nálunk homok van, ami nagyon fel tud hevülni)
A hálónak (mint majdnem minden műanyagnak) a nap UV sugárzása a legnagyobb ellensége. Az élettartamát tekintve, ha csak a jégveszélyes hónapokban hasznájuk, akkor simán 8-10 éig is jó egy háló. Vagy még tovább is. Nekem a fóliaházakon negyedik vagy ötödik éve van fent ugyanaz a háló folyamatosan áprilistól szeptemberig, és még semmi baja, néhány szakadástól eltekintve, mert beakadt valahova én meg megrántottam.
Valóban bebizonyosodott az elmúlt 1 hónapban, hogy nem lisztharmatról, hanem egyértelműen jégverésről van szó az én esetenben és a környékbeli szőlészek esetében is. Úgy gondolom, a lenti megállapítások teljesen helytállóak.
Azért szerencsére maradt ép fürt, lugas alján, a kapu által védett helyen:
~1 hónapja komoly polémiát folytattunk Szakadáskapcsolójégverés v. lisztharmat esetén. Miután alkalmam volt megtapasztalni a jégverés kisérőjelenségeit, és akkor ez egyikünknek sem jutott eszébe azt firtatni, ezért közös okulásunkra most a saját esetem kapcsán összefoglalom a tapasztaltakat:
A jégverést egy oldalrók kaptuk, ezen az oldalon lévő fürtök lényegesen jobban sérültek.
A nagy szél miatt általában ott is van sérülés, ahol normálisan (szélcsendben szemlélve) nem várnánk.
A fürtöknek általában a teteje, felső 1/3-a jobban sérült .
Nemcsak a fürtök sérültek, hanem a levelek, fürtkacsok és a vesszők is. A vesszőkön különösen jól látszik, hogy melyik irányból jött a jég, mert a védett oldaluk ép maradt.
Teljesen érthetően, azok a tőkék, amelyek a fürtzónában jobban ki voltak levelezve és szabályosan le volt vágva (nyírva) a tetejük jobban sérültek.
Szintén teljesen érthető módon, szőlőfajtától függetlenül a sérülés jelenségei általánosak, a fajtákon "némi" sérülésbeli különbség azonban felfedezhető.
A förtöket ért mechanikai behatástól függően ütődés, bogyófelhasadás, roncsolódás, kilátszó mag, leszakadt bogyó egyaránt előfordulnak.
A sok sérülés, kíváló terepe a gombáknak a bogyókon és szerintem a vesszőkön is (tehát azt is kell védeni).
A felrepedt, érettebb bogyókat a méhek, darazsak, bogarak hamarabb megtalálják.
Miután sok a sérült vessző, a jövő évi termés is bizonytalan.
Közben én is utánnanéztem. Tehát a zacskó jó, és a weblap tartalmaz régi adatokat. 2007 végétől a kénkészítmények közül egyedül a Thiovit és csak szőlőben engedélyt kapott 8-12 kg/ ha dózisra. A magasabb dózis kihajtás környékén értendő, az alacsonyabb virágzás után. De ez 8kg/ha a "régi" dózis kétszerese, tehát kétszeres óvatosságra is int, különösen tankeverékekben, és különösen melegben.
Bár szerintem az utóbi napok özönvízszerű esőzései simán lemosták a plusz ként.
Kénperzselés tünetei nem jelentkeznek még azaz sehol sincs megperzselve a levél azt nem tudom hogy mennyi időre rá kellene jelentkezni már egy hete fújtam ilyen dózissal.
Érdekes az is hogy ha hidás egy növényvédőszeres dobozon a dózistáblázat arról, miért nem értesítik a vevőket és ki a felelős egy esetleges kárért. Szerintem nem az internetnek kellene a hivatalosnak lennie hanem a növényvédőszeres zacsinak. Csodálkoztam azon én is amikor elöször beletettem, hogy 10dkg/10l is engedélyezett, mert tavaly és előtte 3 dkg/10l volt. Gondoltam technológiai újítás következtében lehet nagyobb dózist használni nem is nagyon jártam útánna.
Köszönöm a tanácsadást.
Ülök az autóba és megyek lisztharmatot írtani. Szegény hárslevelűm. :(
Igen, csak ezzel az a baj, hogy az emelt dózist, tehát 8-12 kg/ ha-t fakadás után-virágzás előtt javasolja a Syngenta, erős atkafertőzés esetén (mert ilyen töménységben atkagyérítő hatása is van, és a szőlő még éppen elbírja,). Ha csak lisztharmat a cél, akkor virágzás előtt 7,5 kg/ha a dózis. Virágzás után 3 kg/ ha a dózis, amit kedvező időjárás esetén (tehát, ha nincs túl meleg, és ez egyedül a Thiovitra igaz) nagyon óvatosan7- 8 kg/ha-ig lehet feltornázni, ismerve a fajta kénérzékenységét. Egyébként a zacskókon is rosszul van nyomva. (Nem ez a sajtóhiba a Syngentánál). A weblap jó.
"Dózis: Kalászosokban 5,0 kg/ha, cukorrépában 5,0–6,0 kg/ha, burgonyában 5,0–6,0 kg/ha, zöldségfélékben 3,0–5,0 kg/ha, almában 3,0–7,5 kg/ha, csonthéjasokban 3,0–7,5 kg/ha, bogyósokban 3,0–7,0 kg/ha, tölgyben 1,5–3,0 kg/ha, szőlőben 2,0–12,0 kg /ha. A Thiovit Jet modern kénkészítmény, mely könnyen szuszpendálódik, a permetlében a kisebb és nagyobb kénszemcsék aránya optimális. Ennek következtében kitûnő a hatékonysága, a kultúrnövényt nem perzseli.
Javasolt technológia: Szőlőben, fakadás után, virágzás kezdetéig javasoljuk kijuttatni, fakadáskor a dózisa 7,5 kg/ha, virágzástól 2–3 kg/ha (lisztharmat ellen ), amennyiben levélatkás fertőzésünk van, a szőlő gyapjas és kisleveles állapotában alkalmazott 10–12 kg/ha dózis tökéletes védelmet nyújt. Almában a Thiovit Jet a Chorus és a Score ideális partnere. A szisztémikus blokkot követően a kontakt varasodás elleni készítményt feltétlenül kombináljuk Thiovit Jet-tel. Fakadáskor a dózisa 7,5 kg/ha, virágzástól 3 kg/ha. A Thiovit Jet gátolja az atkák felszaporodását is. "
Láthatod, hogy mnd szőlőben, mind almában megkülönböztetnek virágzáselőtti és virágzás utáni dózist. Mondjuk ez is fajtafüggő. Vannak kénérzékeny és kénre kevésbé érzékeny fajták.
A meptildinokap (Karathane Star) akárcsak a dinokap szintén DNOC származék. Az dinokapnál viszont a fungitoxikus és a fitotoxikus hatás töménysége nem volt messze egymástól. Magasabb hőmérséklenél ugyanúgy perzselt, mint a kén. Ezért én semmi esetre nem keverném kénnel, plána nagy dózisú kénnel.
Furcsa, mert a Syngentá általában a Topas+Thiovit tankeveréket szokta ajánlani, lévén mindkettő az ő márkája, a Karathane Star viszont a Dow AgroScience terméke.
Egyébként a mixben a meptildinokap szerintem megállítja a lisztharmatot. Ha ez nem, akkor semmi. :)
A botriticidek közül Mythosnál és Chorusnál számíthatsz még valamennyi lisztharmat elleni mellékhatásra, ha használni kell, mert rothad a szőlő. Ill. valamenny lisztharmat elleni hatása a folpet-tartalmú szereknek is van.
"Hát, ezzel lehet, hogy a szőlőt is elintézeted. 1kg/100l az testvérek között is 1%-os töménység." -ez a mennyiség még simán belefér mert 80g-120g/10l az ajánlott.
"A Karathane megint kontakt szer, felesleges keverni a kénnel. Emelve a töménységét (mert 60 ml kell belőle 100 l vízhez) vagy "rákeverve" kénnel, már lehet, hogy fitotoxikus." -ezt a syngenta oldalán ajánlották.
"Ha ez sem fogja meg, akkor "mindenmindegy" alapon bevetheted a Discust vagy a Cabrio Topot."- Az a baj hogy az idén már használtam 3 szor strobilurin tartalmó készítményt.
Hát, ezzel lehet, hogy a szőlőt is elintézeted. 1kg/100l az testvérek között is 1%-os töménység. A Karathane megint kontakt szer, felesleges keverni a kénnel. Emelve a töménységét (mert 60 ml kell belőle 100 l vízhez) vagy "rákeverve" kénnel, már lehet, hogy fitotoxikus. Elég lett volna előírásos töménységben Topas+Karathane tankeverék, bár a Karathane önmagában jó, gyógyító hatású készítmény. Bő egy hónappal ez előtt nekem a "régi" Karathan LC nagyon jól levitte a lisztharmatot a bogyók felszínéről. Némi parásodás maradt utánna, de a bogyók nem nyíltak szét. Ha ez sem fogja meg, akkor "mindenmindegy" alapon bevetheted a Discust vagy a Cabrio Topot. Ezek erősen kötődnek a bogyó viaszrétegéhez, és nem engedik megtelepedni a bogyó felületén élősködő lisztharmat-gombát. Mindkettőnek 35 nap a várakozása, tehát úgy kell kalkulálni vele. Nem melleslg mindkét szernek (mert mindkettő strubilurin) elég jó mellékhatása, sőtt hatása van késői peronoszpórára és szürkerothatásra is. (Különösen a Cabrio Top-nak)
A Topastól én sem vagyok elájulva. Már évek óta nem...
Jövőre (bár nincs két egyforma év) a felszívódó-blokkban próbáld a Folicur Solot (tebukonazol), vagy én még látok fantáziát a Falcon460 EC-ben is (spiroxamin+tebukonazol+triadimenol) Három hatóanyag gyári keveréke, csak lisztharmat ellen. Létezik belőle 50 ml-es kiszerelés is. Mostanában elég reménytelen beszerezni, mert országos hiány van lisztharmat elleni szerekből. Én még nem próbáltam, idáig ezek helyett Shavit F-et használtam, de idén a benne lévő triadimenol+folpet nekem is kevésnek bizonyult.
Na megyek én is permetezni... Kihasználom ezt az esőmentes estét. :)
Hogy álltok a lisztharmat elleni harcban? - sajnos az én ültetvényemben a hárslevelűn egyszerüen megállíthatatlan, míg melette a furnintnak nincs vagy szinte alig van baja. Érdekes. Tudtok e esetleg valamit a hársra javasolni.
7 naponta permetezek már 4.hete 100l/1 kg Tihovittal+ utolsó kettő kezeléshez adtam már Karathane Start, ja és persze Topast.
Egyszerüen nem értem mi a fenét csinál a Topas, nem védi a még meg nem fertőzött hárs szemeket.
Köszi, sejtettem..:-( már olvastam itt korábban, csak hirtelen nem jutott eszembe a betegség neve ....
Szóval akkor lehet, hogy már megis fertőztem a többit is/a tavaszi metszésnél..?/, ugyanis nem szoktam az ollót fertőtleníteni....
Talán jobb lenne akkor már most kivágni, ugyanis a fürtök is száradnak el....
De ez olyan hirtelen lépett fel , pár napja még nem volt ennyire látható jele, mert rögtön feltűnt volna...talán a nagy szárazság is besegített..?
Már tavaly is különös volt ez a tőke ,szépen volt rajta és mégis savanyú maradt a szőlő.. a vele szemben lévő meg olyan satnya igaz már nagyon öreg tőkék...hajtani is alig hajt , a többihez képest ,valszeg ő is kivágásra ítéltetett.
A Kardinált úgy is jobban "csípem..majd telepítek azt.
Azon a tőkén, amiről már írtam is (lásd 2389, 2427, 2509, 4377: 3. kép), sajnos elhatalmasodott, de úgy, hogy gyakorlatilag az egyetlen kis csapocskából nőtt gyengécske vessző mutatkozik egészségesnek, az összes többi (amit tavaly hagytam és idén lehajtottam - ezt terveztem tőkekarnak, az ebből kinövőket pedig két rügyre metszve váltómetszéssel tovább nevelni) mindenestől egy az egyben pusztul!!!
Már nem viaskodom vele, hagyom az egészet, majd ha végleg megadta magát, kicserélem.
Ha eláll az eső valamikor, és ha nem felejtem el, teszek fel képeket is.
A házikerti-háztáji permetezőgépek között nincs jobb, mint légszállításos háti motoros gépek. Semmivel nem lehet ennyire alaposan és hatékonyan permetezni. És ennek a kontakt szereknél van igazán nagy jelentősége.
Én is a Stihl preferálom, de ilyen kis ültetvényhez szvsz. felesleges. Elegendő a középkategóriáól választanod az Oleo-Mac-ot vagy a Maruyamát esetleg Solo-t.
Nekem egy Oleo-Mac-om volt, 5. év után érzékeny búcsút vettünk egymástól. Javítani csak a fődarabok cseréjével lehetett, nincs olyan, hogy pl. külön veszel úszót vagy tűszelepet a karburátorhoz. Mondjuk én sokat használtam, szezonban heti 2x-3x is. (Nem csak szőlőre.)
Utánna kaptam kölcsön karbantartás és rendbehozás fejében egy régóta nem használt Maruyamát, még a félig kipermetezett bordói lé is ott volt beleszáradva :( Miután kimostam, a karburátort kipucoltam és gyertyát kicseréltem, pöc-röff... :)
Nem vagyok eleresztve,suskával ezért meg gondolom mit vegyek bovlit olcson,és egy két év után dobhatom el,vagy profi gépet amit még az unokám is tud használni.E szempontok alapján választottam a sthilt és már 10 éve használom minden gond nélkül igaz nem 25000FT az ára mint aTescóba.A véleményem ennyi de mindenki maga tudja mik a lehetőségei.
Az idén nekem is megjelent 2 db tőkén ugyan ez a tünet,-egymástól függetlenül, jó nagy távolságra egymástól- csak én mindig elfelejtettem lefotózni.
Gyors lefolyású betegség, én nem tapasztaltam semmilyen tünetet előtte a tőkéken. Az egyik nagyon életerős tőkém pusztult ki kb 2 hónap alatt. Már ki is vágtam- a másik még várat magára-, nem volt benne semmi nedv teljesen el volt száradva.
Ez az ESCA nevű tőkeelhalás betegség még nem végső, de előrehaladott formája. Az idén még nem biztos, hogy elhal a tőke, de 1-2 éven belül biztosan. Vigyázz vele, mert fertőző! Jelöld meg, vagy jegyezd meg a tőkét! Metszéssel, metszőollóval a betegség átvihető a többi tőkére. Kölön kell metszeni, kivágni és utána a vágóeszközöket le kell fertőtleníteni, továbbá ajánlott a kivágott tőkét elégetni. Nem kell megijedned, másnál is előfordul.
Nekem Oleo mac 150-es van kb 13 éve eddig nem sok hibája volt csak a permetlétartály tömitését kellett cserélni kétszer és a gyertyát egyszer. Ősszel kimosom a karburátort és tavasszal föltöltöm egy rántásra indul.
Nekem egy Oleo mac am 190 típusú gépem van 1,5 éve. Azt leszámítva, hogy volt egy "gyári hidás tömítése" -szervízben ezt mondták, amit cseréltek, azon kívül semmi baja sem volt. Meg vagyok vele elégedve, szerintem a fogyasztása is jó kb 3 órás munka alatt kb 1l-1.2l benzint eszik-szőlőben-, attól is függ, hogy mennyire nagy fordulatszámon dolgozom vele. A teljesítményről meg nem is beszélve, simán függőlegesben nyomja a 10-12 métert és a fárol még a levéltetveket is lefújja. Szóval én tudom ajánlani mert szerintem az ár/érték arányban kifejezetten jó.
Az alábbi kérdést betettem a kerti gép topicba is, de itt is szeretnék érdeklődni elsősorban gyakorlati használatról. "A segítségeteket ( tanácsotokat) szeretném kérni, tegnap beadta a kulcsot a nagyapám 25 éves hagyományos kézi háti permetezője pont a munka dandárjában mikor máskor;-((. Szerencsére a szomszéd kölcsönadta a motoros háti gépjét, hát mit mondjak meggyőzött. Tanácsot kérnék milyet merjek venni, van 225 db szőlő tőke, meg némi konyhai veteményes ekkora terültben kell gondolkodni. Amivel permeteztem arról semmit nem tudok csak azt, hogy néhány éves gép Oleo-Mac motorral, de sem típus jelzés sem semmit nem láttam a gépen már ő is kéz alatt vette. " Eleddig hagyományos hátival lett a munka elvégezve, de most, hogy kipróbáltam a gépit favorizálnám , - ja a jót könnyű megszokni. Kérem ha van tapasztalatotok osszátok meg velem, gondolom az látszik ekkora területre nem kéne az F1-es gép, de nem szeretnék befürödni sem! Kösz G.lak
Nem a permetezésre gondoltam, az nyilvánvaló, hogy gondosabban kell védekezni, mert a sérült szőlő erre nem képes. (Ettől függetlenül a permetezést is most tanulom.)
Konkrétan arra voltam kíváncsi, hogy a feldolgozás során hogy kell eljárni, ki kell-e szedni a sérült bogyókat, vagy csak "bedaráljuk és kész", ahogy az elhangzott.
Dehogynem! A leginkább sérült, bebarnult bogyók le fognak száradni, a többinek egy része könnyebben fog rothadni, megbetegedni, a kevésbé sérült bogyók, megpróbálják a sérülést "befoltozni". Sajnos szüretkor kénytelenek leszünk, fürtönként mérlegelni és a beszáradt, rothadt részeket levágni, vagy legalábbis azok többségét bogyónként kiválogatni. :-(
