Keresés

Részletes keresés

Gézoo Creative Commons License 2005.12.23 0 0 179

 

  Most el kell mennem. Januárban leszek legközelebb. Addig is várom a

kérdéseiteket, hozzászólásaitokat. Ill. rágódhattok a töltésmozgatáson...

 

Mindenkinek nagyon kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánok!

Előzmény: Helem (178)
Helem Creative Commons License 2005.12.23 0 0 178

Tegyül fel kezdetnek, hogy fenn negatív a polaritás, ott vannak többségben az elektronok.

 

A lényeg az, hogy a töltéseknek a földre le kell jutni a kondik felső fegyverzetéről. Amikor a sorosból átváltasz párhuzamosba, akkor azok a kondik amik párhuzamosba kerülnek, idáig fönt voltak, azok alsó fegyverzete a földre ér. Ekkor megindul a másik, soros oldalról az áttöltődés. Ekkor hagyják el folyamatosan a párhuzamosan kötött kondik földhöz érő fegyverzetét az elektronok. A lényeg az hogy az időlegesen elszigetelt felső vegyverzetekről az elektronoknak a földre kell jutnia. Ezt a soros párhozamos váltás lehetővé teszi. De az elhagyás a földbe az áttöltődéskor megy.

Előzmény: Gézoo (177)
Gézoo Creative Commons License 2005.12.23 0 0 177

Na akkor segítek még...

 

  Ott tartunk, hogy a kisülés végén a soros három kondi  feszűltsége,

azonos a párhuzamosok feszűltségével.

 

  De amikor a sorosokat átkapcsoljuk párhuzamossá, akkor a párhuzamos

feszültségük harmada az eddinek, vagyis a kiegyenlítődési feszűltségnek.

 

 Eközben a párhuzamos kondikat sorba kapcsolva, az ő feszűltségük pedig háromszorosa lesz a kiegyenlítődött feszültségnek.

 

   Így a mostani párhuzamosok 1/9 -ed feszültségűek az új sorosakéhoz képest.

A következő körben csak a új párhuzamosokban lévő töltés nem fog átfolyni,

hiszen a következő kiegyenlítődésig csak hozzátöltődik...de a töltés megosztásban

ez a töltés is benne szerepel.

 

 JFery:  Az energia egyenesen arányos a töltéssel és feszűltséggel...  Így

            természetesen ha az energia megmarad akkor a töltésnek is meg kell

            maradnia... 

JFEry Creative Commons License 2005.12.23 0 0 176

Tudod az a baj, hogy nem a töltés marad meg a kondikban, hanem az energia.

Ez van, bárhogyan fáj.

Előzmény: Gézoo (171)
JFEry Creative Commons License 2005.12.23 0 0 175
Az elektronok léte és az, hogy egy töltés mozog és esetleg munkát is végez, ezek erősen eltérő dolgok. Attól, hogy egy elektron és az ő töltése megmarad, még nem jelenti azt, hogy tud áramot adni.
Előzmény: Gézoo (161)
JFEry Creative Commons License 2005.12.23 0 0 174

Feszültség külömbség kell a töltések mozgatásához vezetőben.

 

A fogyasztó nem csak árammal működik, hanem feszültség eséssel és árammal.

Előzmény: Gézoo (158)
TTAMAS Creative Commons License 2005.12.23 0 0 173

Tegyük fel, hogy a kisütés teljes, azaz nem marad benne töltés.

 

1. ciklus:

Kisütsz 1 C töltést, töltesz 1/3 C-t.

 

2. ciklus: Kisütsz 1/3, töltesz:1/9

 

3. ciklus: Kisütsz1/9, töltesz: 1/27

...

Előzmény: Gézoo (171)
Gézoo Creative Commons License 2005.12.23 0 0 172

Nem egészen...

 

  Csupán azért kell több akkut használni, mert a legjobb hatásfokú (legkevesebb

veszteséggel járó) töltéshez minél kisebb töltőáram kell..

 

    Ha három feltöltött akku maradó/átvitt töltéseit vizsgáljuk, a könyebb

megértés érdekében  javaslom, az épp most leírt kondis példát olvasd el.

 

Előzmény: TTAMAS (169)
Gézoo Creative Commons License 2005.12.23 0 0 171

Na egy kicsit segítek.

 

  Mondjuk kondikkal.. Kezdetben háromszoros kapacitás, három

 külön-külön feltöltött kondi...

    Amikor sorba kötjük a soros kapacitás a harmadának adódik, de a

  töltést még külön-külön kell számolni és összeadni!

 

   A sorbakötés utáni kapacitásnak a töltésmegosztásnál van szerepe.

Hiszen a maradó töltés a kiegyenlítődési potenciálon, de 1/3 sorosoknál

és háromszoros (a párhuzamosoknál) kapacitások között oszlik el...

 

   Így összesen 3,333x kapacitással kell számolni...  Az így kapott

feszűltség és az egyes kondik kapacitása alapján kiszámolhatjuk

az egyes kondikban lévő tőltést.  Ha az összeg nem egyezne

a kiindulási töltéssel, akkor valamit elrontottál...

 

 

 

 

 

Előzmény: Helem (167)
TTAMAS Creative Commons License 2005.12.23 0 0 170

De a töltés mennyiség az a kb 96 és félezer elektron ami ha másodpercenként átfolyik akkor egy amper áramot produkál...

 

Pontosan erről van szó. A soros kapcsolásbál mindegyik akkun átfolyik a 96500 C.

A párhuzamosok mindegyikén átfolyik ennek egyharmada.

 

Akkut kisütsz : 96500 C

Akkut töltesz:  32166 C

Előzmény: Gézoo (158)
TTAMAS Creative Commons License 2005.12.23 0 0 169
A soros akkukat kisütöd, mondjuk 1 A mellett. Azaz közben a párhuzamosokat töltöd 1/3 amperrel... Így a soros akkul lemerülésekor van három darab 1/3-ra töltött akkud. Egy-két ciklus és kész, vége...
Előzmény: Gézoo (147)
Simply Red Creative Commons License 2005.12.23 0 0 168
Szerintem is.
Előzmény: Helem (167)
Helem Creative Commons License 2005.12.23 0 0 167
Szerintem Gézoo blöfföl, hagy szórakozzunk egy kicsit.
Előzmény: TTAMAS (165)
Helem Creative Commons License 2005.12.23 0 0 166
Azt most nem értem újra, hogyan sül ki, de azt tudom, hogy az emulációs program ideális kondikat használ, szivárgás nincs. Le kell ülni papírral ceruzával számolni akkor majd újra megvilágosodik.
Előzmény: Gézoo (164)
TTAMAS Creative Commons License 2005.12.23 0 0 165

Na de Gézoo ezzel fűt! Nem hibát kell keresni, hanem magyarázatot, hogy mi az oka ennek! ;-)

 

Ha kihúzza a konnektorból, akkor fázni fog...

Előzmény: Simply Red (105)
Gézoo Creative Commons License 2005.12.23 0 0 164

   Igazán sajnálom, hogy most még nem tehetem ide a helyes számításokat.

Félő, hogy a hozzáértő kollégák a fejlesztés lényegét megértenék, így

kárbaveszne a munkám... 

 

Előzmény: Helem (160)
Helem Creative Commons License 2005.12.23 0 0 163
Lehet, még gondolkodom újra a dolgon.
Előzmény: Gézoo (161)
Gézoo Creative Commons License 2005.12.23 0 0 162

Bár megértem, hogy nem megy a pontos számítás elsőre.

   Én is úgy gondoltam, hogy  lazán kiszámolom...

Nos, a mérésekkel nem voltak összhangban a számítási eredmények. Így rájöttem, hogy rossz, ill.  rosszul alkalmazott összefüggéseket alkalmaztam.

   Segítségként elmondom, hogy az energia / töltés egyenletek levezetéseinél pontosan figyelembe kell venni, hogy mikor melyik potenciállal, és melyik töltéssel számolunk, mert a belegabalyodás okozza a legtöbb hibát.. hiszen a leadott

energia több mint a felvett...

 

 

 

 

Előzmény: Helem (160)
Gézoo Creative Commons License 2005.12.23 0 0 161

Nos akkor valamit elront a progid, mert a töltéseknek meg kell maradnia.

  Az elektronok nem vesznek, nem veszhetnek el!  Minden kiegyenlítődése után,

 a párhuzamosokat sorba- a sorosakat párhuzamosan kötve az átfolyt töltés

továbbra is megmarad.  Csupán a valóságos alkatrészek szivárgási áramai,

az akkuk elektrokémiai veszteségei csökkentik a polarizált töltés mennyiségét..

 

 

Előzmény: Helem (160)
Helem Creative Commons License 2005.12.23 0 0 160
" Igaz, hogy a lényeget ez nem befolyásolja. Az egyszerű kisütéshez képest

a töltés többszöri újrahasznosításával,  többlet energiához jutunk minden képpen."

 

Ha mindenképpen meg akarod érteni, azt javaslom rajzold meg a kondis dolgot egy emuláló programon. Az egyértelmű, hogy idővel lemegy a fesz átlaga pótlás nélkül. De ha a pótlandó teljesítményt nézed ott, ki fogja hozni ugyanaz mint az elvont teljesítmény a fogyasztón, átlagban kicsit hosszabb idő után. 

 

Van a megértésnek egy másik módja is. Minden váltás után és előtt a kondik tölését, feszültségét és kapacitását számolod, a Q=C*U képlet a lényeg. Minden tényező változik.

Előzmény: Gézoo (156)
Gézoo Creative Commons License 2005.12.23 0 0 159

Szia!

 

Ez csak vicc?  Mert ha nem az, akkor nagy baj lehet belölle..  Hívj sürgősen szerelőt!

 

   Még arra is vigyázni kell, hogy ha a hálózatról közvetlenül fogyasztasz, a

cos fi ne térjen el az Ohmos 1-től...  Így sem tisztán induktív, sem tisztán

kapacitív terhelést sem szabad használni, mert megmérik és kifizettetik a különbséget!

 

 

Előzmény: Simply Red (148)
Gézoo Creative Commons License 2005.12.23 0 0 158

Szia!

 

  Valami nem stimmel... Az áram/idő  a töltés mennyiség ami az akkukat/kondikat

tölti... Nem a feszültség.  Természetes Kirchoff óta, hogy zárt áramkörben a

forrásfeszűltségekkel azonosak a feszűltség esések.. De a töltés mennyiség

az a kb 96 és félezer elektron ami ha másodpercenként átfolyik akkor egy amper áramot produkál...  És nem a feszűltség...

Előzmény: JFEry (151)
Gézoo Creative Commons License 2005.12.23 0 0 157

Szia!

 

  Ha az akkukat 10-20 mF-os kondikkal helyettesíted, akkor a követés egyszerűbb.

 

A kiindulási töltés megoszlik a (soros kapcsolás miatt ) egyharmad eredő kapacitású

és a háromszoros (párhuzamos kapcsolású) kapacitásúak között, de a többi

 maradék nélkül átfolyik..  természetesen az 1/RC időállandónak megfelelő idő alatt...

Előzmény: JFEry (152)
Gézoo Creative Commons License 2005.12.23 0 0 156

Szia!

 

  Jó a megfigyelésed! Valóban így van, pótlás nélkül lemerűl. Ennek több oka van.

A töltések a szivárgási veszteség miatt kiegyenlítődnek, valamint ha a kinyert

munkát teljes egészében felhasználjuk és nem fordítjuk egy részét sem

a szivárgások, elektrokémiai veszteségek pótlására, akkor exponenciális

lefutással kiegyenlítődnek.

   Igaz, hogy a lényeget ez nem befolyásolja. Az egyszerű kisütéshez képest

a töltés többszöri újrahasznosításával,  többlet energiához jutunk minden képpen.

 

 

 

Előzmény: Helem (149)
iszugyi Creative Commons License 2005.12.22 0 0 155
Az akasztófa humorból elegem van!
Előzmény: cíprian (154)
cíprian Creative Commons License 2005.12.22 0 0 154
Ejnye, még a humort sem érted?
Előzmény: iszugyi (144)
JFEry Creative Commons License 2005.12.22 0 0 153

Asszem Egely a Te embered!

:-)

Előzmény: Simply Red (148)
JFEry Creative Commons License 2005.12.22 0 0 152
Attól tartok, hogy kell nézni a töltést is és hogy hajlandóak-e azok a töltések a rendelésünk szerint mozogni, azaz a feszültséget is kell nézni.
Előzmény: Helem (149)
JFEry Creative Commons License 2005.12.22 0 0 151

Na! Itt már három soros és három párhuzamos akku van.

 

Nem ezzel van nekem a bajom hanem azzal, hogy ha töltöm a sorosokkal a párhuzamososkat és a köztes feszt elnyerészkedem ( pontosabban korlátozom, mert amúgy legikább leolvadnának az akkuk ) akkor a korláton, azaz a terhelésen eső feszültség, a rajta folyó árammal munkát végez. Ez nem lenne baj, Te is éppen ezt akarod.

De így a feltöltendő párhuzamos akkuk kisebb töltést tudnak magukhoz venni, mint amennyit a soros akkukból kicsatolhatsz, hiszen a terhelés alacsonyabb potenciálú pontjára kötötted a feltöltendő akksikat, ahol előbb töltő feszküszöb alá csökken a feszültség minthogy a sorosokból az összes kivehető töltést kivetted volna. Ráadásul ezt még szét is osztod a párhuzamosak közt.

Mikor a kapcsolás át vált és a másik két akkut kellene párhuzamba kapcsolva tölteni, máris jóval kevesebb mozgatható töltés áll rendelkezésedre. És ez ciklikusan tovább csökken.

 

 

Előzmény: Gézoo (147)
JFEry Creative Commons License 2005.12.22 0 0 150

http://tuvok1.tar.hu/tesla/tesla_h1.htm

 

Tuvok barátunk egyetlen valós érdeme, hogy nem kell ángélusul tudnom. (bár ez inkább az én fogyatékom, nem az ő érdeme) Ezért itt el tudtam olvasni a dolgot.

Vannak színes ábrák is, melyeket különösen szeretek! (ezeket még olvasnom sem kell, mégis értem) Leginkább az a tranyó bűvölt el amelyet 0 volt e-b fesszel nyitunk!

Na, lényeg, hogy itt kiokosodhatsz a megvalósított ketyere felől.

Előzmény: NevemTeve (146)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!