A Csájna termékek előnye az, hogy a piacon olcsóbban hozzájutni (persze nem a kínai piacon Józsefvárosban - ha még létezik) bizonyos termékekhez. Pld az említett mp3 lejátszó (nem iPod) tökéletesen jól szuperál (kivéve a gyors elemleszívás) és 12e-ből kijött, sajnálom nem vártam kicsit tovább már 10e alatt ue a model nagyobb kapacitással, rádióval is kapható
Az az igazság nem akartam csill-vill márkás cuccot venni mp3 témában, bár lehet ha mobil-t vennék megnézném kínai-e vagy sem :)
És ha történetesen mondjuk anno ruszkik eladták volna licence-ben a MiG-29es gyártást és mondjuk abból került volna Magyarországra....hááát kételkednék a minőségben mintha az eredeti orosz gyárban készült volna
Nem tudom pld, hogy az Indiában anno "liszensz" által gyártott MiG-21-es minősége sz...abb volt-e mint az eredeti, gyanítom nem volt ua a mínőség.
Valszeg ez a legjobb,mert mindenki ezt hajtja,halvány emlékeim szerint magasabb gázhőt lehet így elérni,és a hőtágulása ia kisebb.
A témát azért hoztam fel,hogy +tudjuk,tényleg hol is állnak a csájnízok?. Az ipod másolás ui. gagyi. Különben az autóipar is. Azért itt,mert utoljára itt láttam Allesmor szaktársat,aki ilyesmiben büfé.
Csacsogjátok már el nékem mi ez az egykristályos lapátsor vagy micsoda nagyszerűség, amiről itt szó vagyon :))
Aztat hittem hogy a szóbanforgó lapátsor (gondolom gázturbinában) csak is olyan fém és fémötvözet lehet ami jól bírja a hőt, sőt mintha arról is hallottam volna próbálkoznak(tak) műanyagból készült lapátokkal...vagy azt a gépkocsik motorblokkjában szerelt dugattyúknál olvastam???? Hmmm már nem emlékszem
Lehet konzervatív vagyok de az igen intenzív igénybevételnél (hő, extrém magas hőmérséklet) eme alkatrészeket csak is fémből készíthetőnek tartom.
Csak mert elképzelem (bár ki tudja) Forma 1-ben megpróbálkoznak olyan motorokkal amiben műanyag a dugattyú a hengerekben. ...
Na a repiparban meg aztán kellő körültekintés és kisérletezés kell...
Bár ahogy 30-40 éve álomnak tartották a műanyagból (nem fém) is készült repcsiket ma már Airbusnál ráharaptak a témára én csak azon döbbentem meg amikor a szárnyszerkezetben is alkalmazni kezdték a műanyagot (szintén intenzív igénybevétel )- az egész gép tömegét "tartja" -
Hogy loptak-e vagy sem, nem volt kérdés. Az volt a kérdés, hogy Kína képes-e fejlett technológiát gyártani, illetve most épp az egykristály dologra hegyeztük ki a kérdést. Ugyanakkor tudomásom szerint a dologban egy ideig épp az oroszok jártak élen kutatás szintjén, még a nyugattal szemben is, de lehet hogy ebben tévedek.
Az egydarabos járókerék (bladed disk - blisk) témában egyáltalán nem ismerem a sorrendet, de nekem valami GE-RR elsőség rémlik - legalábbis alkalmazás szintjén.
Hogy Kína átvesz, másol, embereket küld a világba tanulni, és tárt karokkal várja az ipart és egyetemvárosokat építő kapitalistákat, ezt a maga módján borzasztó ügyesen teszi. Ha annak idején a peresztrojkát ebbe az irányba mozgatták volna, az orosz sem itt tartana, csak hát akkor odalenne a szupertitkos nagyhatalom csontváza is. Mondjuk a tanulás és a munka erkölcsi értéke is másképp fokalmazódik meg a fejekben az oroszoknál, mint a Távol-Keleten.
Kína persze minimum kétercú politikát folytat, nincs demokrácia sem, amiért lehet nem szeretni, de az eredmények mégis az ország előremenetelét szolgálják. (Magánvéleményem, hogy a mi pumás vadkapitalista demokráciánk kb annyit ér fonkciójában, mint a kukoricacsutka a budiban, de ez egy másik történet. A lényeg, hogy nem a politikai berendezkedés az igazi fokmérője egy ország fejlődőképességének, de még az emberek boldogulásának sem feltétlen meghatározója.)
A példa viszont nem egyedi. Japán, Korea nem a fenenagy demokratikusságától vált híres-hírhedt tényezővé a világgazdaságban, hanem egész másirányú teljesítményeitől.
Kínát hiba elmaradott utánzó kullogónak tekinteni még akkor is, ha az ország egyes részei közt évszázadnyi eltérések mutatkoznak.
nem tudni pontosan belőlük, hogy mi van, de nem fizetek 15 dolcsit, hogy elolvassam, más adatbázisokban meg lusta vagyok utánanézni. Mindenesetre ezek jegyzett tudományos cikkek, márpedig, ha a kínaiak valamivel iylen szinten foglalkoznak, az közeli megvalósítást jelent :-)
Ezek mind a 27es fejlesztgetett formái. Új repülő az,amit 1 fehér papíron kezd rajzolgatni a konstruktőr. A legkomolyabb fejlesztés a klotyó a bombázó változatban. (vicc) A légierő 1ikből se vett 1 dbot sem.
Kínaiak a és a BLISK technológia az Emerald Insight adatbázisban (100 tudományos folyóirat egyesített keresője, kutatási célokra)
Title: Manufacturing turbine blisks Author(s): H. Zhan, W. Zhao, G. Wang Journal: Aircraft Engineering and Aerospace Technology ISSN: 0002-2667 Year: Jun 2000 Volume: 72 Issue: 3 Page: 247 - 252 DOI: 10.1108/00022660010332032 Publisher: MCB UP Ltd Abstract: Various techniques for manufacturing integrally bladed turbine disks (turbine blisks) are described, followed by a discussion of the development trend of turbine blisk manufacture. Analysis shows that powder metallurgy near-net-shape hot isostatic pressing will be the focus of future research for turbine blisk blanking, while electrical discharge machining still will be the most competitive technology for turbine blisk finishing.
1. Manufacturing turbine blisks Requires login or subscription Author(s):H. Zhan, W. Zhao, G. Wang Aircraft Engineering and Aerospace Technology; Volume: 72 Issue: 3; 2000 Technical paper View HTML | View PDF (80 KB)
2. EDMing turbopump blisks Requires login or subscription Author(s):H. Zhan, W. Zhao Aircraft Engineering and Aerospace Technology; Volume: 74 Issue: 1; 2002 Research Paper View HTML | View PDF (80 KB)
3. Investigation of a 3D non-contact measurement based blade repair integration system Requires login or subscription Author(s):Jian Gao, Janet Folkes, Oguzhan Yilmaz, Nabil Gindy Aircraft Engineering and Aerospace Technology; Volume: 77 Issue: 1; 2005 Research paper View HTML | View PDF (795 KB)
4. A study of turbomachinery components machining and repairing methodologies Requires login or subscription Author(s):Oguzhan Yilmaz, Dominic Noble, Nabil N.Z. Gindy, Jian Gao Aircraft Engineering and Aerospace Technology; Volume: 77 Issue: 6; 2005 General review View HTML | View PDF (1165 KB)
azert azt ne felejtsuk el, hogy a BLISK technologiat meg az ilyen egykristalynovesztos lapatgyartast az oroszoktol loptak el, es ezt nem is igazan titkoljak....
nem ezek meglepően jó minőségűek, mondhatni teljesen hordható és megbízhatóan működő másolatok. Én is hasra estem mert azt hittem, hogy egy-két napot fogják bírni. Közben most mondta be a 3sat, hogy az osztrákok botránmyolnak, mert a jövő héten esedékes Eurofighter átadás szoftverlicenc és minőségi problémák miatt késik ,egyes politikusok megpendítették, hogy ezért biza' árengedmény jár...
Legfőképp azért nem tudod követni a fejlesztést, mert javarészt nincs.
Ezzel szemben Kína már nyugati gépek gyári beszállítója, nem beszélve az átvett típusokról (B717, CRJ) illetve az innen induló fejlesztésekről (ARJ21) és az Iljusin-Jakovlev féle MC-21 projektben való részvételről. Kína nagyipari környékein (Tianchin, Shanghai...stb) már inkább a japán technológiai szint felé mozognak a dolgok, mintsem a pénzhiánnyal küszködő orosz szinten.
És ha már szóba került, kínában több cég is foglalkozik az egykristály technológiával, többek közt ilyen lapátokat gyártanak nyugatra beszállítóként. A franciákkal már dolgoznak, és tudomásom szerint a Boeing is átengedte a saját minőségbiztosítási rendszerén a dolgot. Abban nem vagyok biztos, hogy a CFM-56-ban van kínai lapát, de a SNECMA szállíttat velük.
nem így van, van új repülőjük, de ettől még jó a válasz. A Szu-35 csak elvileg van. A Vityjazi megkapott a nullszériából 5 darabot, miattuk át is álltak hatgépesről ötgépesre, de sohasem mutatkoztak be velük, a gépek jelenleg vityjazis festéssel ott állnak Kubinkán. Az egyetlen vektoros példány a No711-es Szu-37-esként volt ismert, ez a gép azonban 2000-ben vissza lett építve hagyományos fúvócsöves Al-31F-ekkel, de a mégtovább fejleszett kormányvezérlő rendszere révén közel azonos manőverekre volt képes, mint a későbbinek mondható Szu-30MKI, ami ugyanakkor már 1997 óta repül. A 711-es meg 1995 óta. A 711-es így ebben a formájában a 2001-es MAKSz-on és az utána következő szöuli bemutatón repült Jurij Vascsukkal. A gép 2002-ben lezuhant, mert anyagfáradás miatt egy fordulóban kiékelődött az aszimmetrikusan kiérített stabilizátor. Ezek után már csak az öt vityjazis Szu-35-ös repült, velük egyébként az azóta már jócskán leredukált brazil tender miatt akartak demonstrálni az oroszok. A Vityjazi gépei is csak az átvételi berepülések során voltak láthatók a levegőben, 2003-ban, azóta nem. Azonban volt még egy szürke eminenciás, a már szintén nem új No710-es, amelyet különféle tesztekre használtak, így pl. 2003 nyarán ez a gép is vektoros hajtóművekkel repült, az AL-41F1A protopéldányaivál. Azóta nem sok hír van róla.
És eddig tartott a Szu-35-ös, vagyis a T-10M története. Amúgy ez a gép kétféle konfigurációban készült, ez egyik a magasabb vezérsíkos változat, ilyen volt a nyugatot megjárt No703, 709, 711 és a 710-es, de pl a Monyinóban látható 701-es vagy a 707-es nem, mert ezeknek a Szu-27-esről van a függőleges vezérsíkjuk. Amúgy a gép elég nehézre sikeredett, nyilván a Lovagoknak se tetszett a jóval nagyobb tehetetlenségű bringa, ami nem célszerű a szoros kötelékezés során.
Hanem ez az egész úgy valamikor 2003-2004 körül újra lett gondolva, a kiindulási alap az az indiai tender volt, ahová már az első körben se tudott bejutni a Szuhoj a Szu-27-es egy jelentősen újraértelmezett koncepciójával, holott pont az első Szu-30MKI gépek átadása után jártunk. Sebaj, egy év szünet után indult meg az érdemi munka, melynek lényege, a Szu-27-es sárkányát felhasználva az amerikai Super Hornet ellenében egy lényegesen nagyobb tolóerő/tömeg arányú, de a vektorálás terén szerzett tapasztalatokat felhasználva megtervezett gépet kell létrehozni, amely mind avionikailag, mind aerodinamikailag, mind hajtóművek terén egy nagyobb mértékű modernizáció lenne. Ez lett a Szu-35BM, új, a régi Szu-27-eshez látszólag hasonló, de fejlettebb szárnnyal, kacsaszárnyak nélkül ( azokra főképp a T-10M nehezebb orra miatt volt szükség a rajtuk ébredő felhajtóerő kompenzálta volna az orrnehézzé vált konstrukciót) TVC fúvócsövekkel, korszerű AESA radarral. Antennával. Mindegy.
Ez a gép sokáig csak egy rajz volt, de a mai hírek már arról szólnak hogy a KNAAPO gyárában Komszomolszkban befejeződött a 117Sz jelű AL-31-es variáns installálása a sárkányhoz, a gép már végszerelve van, a rendszerpróbákat követően pedig hamarosan a levegőbe emelkedhet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha nem lesz semmi gubanc, akkor augusztusban be is fogják mutatni a MAKSz 2007-en...
A kép simán lehet igazi. Szu 35 inkább csak elvileg van,a Berkut komcsi örökség. Szerintem javításra vár. Nincs új repülőjük,az elvetélt MIG 1.41(?)en kívül,a régieket modernizálgatják. Persze mostanában nem vagyok képben.
A lényeg a volt szovjet illetve a mostani orosz repipar sokkal inkább ámulatba ejt csak hogy maradjunk ontopicok.
Az a baj, hogy a MiG-29-esnél ill a Szu-27-nél leragadtam, illetve azóta nem bírom követni mit fejlesztgettek pedig ugye vmi Szu-35 is vagyon a 27esen kívül, meg megcsinálták azt a Berkut nevezetű csodamadarat.
Ezt viszont meg akarom már kérdezni ha ez nem fake kép ki az a "marha" aki a város közepére (házakból itélve elég belterület lehet) odavitt egy 29est :)
Ha a mi kis pumánk egy atomrakétát szorongatna a hóna alatt, több "önzetlen" barátunk lenne. Ha Kínában meg csak jurták és Kalasnyikovok lennének, az oroszok, az indiánok, a japók vagy a jenkik már rég beköltöztek volna oda. Az ő gazdasági növekedésük hihetetlen profitot termel a náluk dolgoztató multiknak, mellesleg ők sem járnak rosszul. A környezetvédelmet és az emberi jogokat letojják, ezért is olcsók, ezért termeltetnek náluk.
Ki tudja a konkrét kérdésre a konkrét választ?: Gyártanak-e a kínaiak 1kristály turbinalapátot? A többi smafu. Ez pl. a 25 éves amerikai,vagy 15 éves orosz szinvonal.
