Ó igen, nagyon kellemes íze van és mindig mézédes....nekünk már több mint 30 éve van ez a fajta ,a 80-as években nagy sláger volt, szinte mindenhol csak ezt a fajtát lehetett kapni, aztán a sok új fajta mellett valahol lemaradt ,pedig bátran állítom, hogy az egyik létező legjobb ..
Igen, a takarást én fenntartom egész évben, sőt télen is hiszen a növényt védeni kell a kiszáradástól a letermett időszakban is. Különösen nyári kánikulában... A téli takarás a föld regenerációját segíti elő. (A takarásban esetlegesen megbúvó kártevők más tészta, ha a kártevő-problémát másképp is meg lehet oldani, én inkább a takarás mellett maradnék.)
Ha kicsik az eprek, akkor vagy nem kapott elég vizet érési időben, vagy rossz a fajta. (Ha nagyon rossz lenne az ápolás, a leveleken is igencsak meglátszana...) Én tehát a rossz fajtára gyanakszom, viszont azt írod, nem ez az első éve ennek a fajtának. Nekem az ismerősöktől kapott ismeretlen fajták rendszerint nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket: kaptam / vettem már ehetetlen ízű keserű-, savanyú fajtákat is.
Nekem azok a fajták váltak be, amelyeket nagy forgalmú kertészetekben vettem, ahol garantálják a fajtaazonosségot, és amelyeket végül magam szaporítottam el a kívánt darabszámra. Egyébként szerintem legalább 2 fajtát érdemes tartani: egy folytontermőt és egy egyszer termőt. Én amíg egy fajta meg nem mutatja, milyen gyümölcsöt terem, addig balkonládában vagy kicsi parcellában lakik, és max. 12 kísérleti tővel foglalkozom egyszerre. Nagyon sok munka vész kárba, ha egy érdemtelen fajta 100 tövét gondozom majdnem egy évig, aztán derül ki hogy apró-, ízetlen-, vagy valamilyen kártevőre kimondottan sebezhető. Pillanatnyilag 4 innen-onnan szerzett fajta várja, hogy termesztésre érdemesnek ítéljem. Ebből 3-nak volt alkalmam megkóstolni a gyümölcsét, de nem ütik meg az élvezhetőség mértékét sem, ezért sajnos komposzton végzik...
A takarást akkor is folytatjátok, ha már letermett a növény? úgy értem, érdemes megújítani azután is? Nekem nagyon hitvány lett az epertermés, pedig az idén elöször maguk a növények jó nagyok, egészségesek lettek rengeteg virággal. A termés is rengeteg, nem azt mondom, de a nagysága ritkán nagyobb 1 cm átmérönél; össze se lehet hasonlítani a boltival. Rosszul csinálok valamit, rosszak a fajták, vagy megvénült az ágyás. ezt az ágyást már föl akartam szedni, mert úgy tudtam, hogy 3 évenként kell, de aztán azt írtátok, hogy nem érdemes, és különben is, az idén nagyon szép volt, hát benne hagytam. Rosszul tettem?
A fűnyesedékes talajtakarás nálunk is nagyon jó az epernek, meg a meztelencsigának is. Ott bújkál a nyesedék alatt, és versenyezünk, ki találja meg hamarabb a legszebb epret.
A bimbólikasztó bogár kb 2-3 mm-es ici-pici fekete bogárka. Biztosan nem keverhető össze a tetűvel, amelyikből rengeteg szokott lenni, és nem szalad el. Méretéhez képest a bimbólikasztónak elég nagy "ormánya" van, ezzel szúrja meg az eperlevél szárát, aminek következtében az fél órán belül lekonyul és másnapra elszárad.
Elég nehéz meglátni egy ilyen bogárkát, mert ijedős és gyorsan szalad. Ha éppen szurkál, akkor tudom meglesni. Nyilván (Piretrines vegyszerrel) lehetne permetezni, de én nem teszem (elsősorban a gyerek miatt). Tulajdonképpen a rendszeresen lekonyuló és elszáradó levelekből lehet tudni, hogy garázdálkodik a bimbólikasztó.
Bár eddig a fűnyesedékes talajtakarás nagyon megdobta a tövek méretét, élek a gyanúperrel, hogy ez a füves talajtakarás kedvez a bimbólikasztók szaporodásának. Úgyhogy jövűre a 2 ágyás közül csak az egyiket takarom, és megnézzük, mi lesz belőle.
Őszintén..semmi különlegeset nem kapott, na jó...marhatrágyás földet, kis Volldüngert,néha locsoltam... de amúgy semmi mást. Tavaly naponta szedtem le 1,5 kg-ot,a kislányom aki imádja az epret, mondta, hogy " anya én már nem szeretem"... mert annyi termett, lekvárt hegyekben főztem be.
Édesanyámnál a szőlősorban a tőkék között vannak, már 30 éve így csinálja és mindig teli találat a Senga-sengana,mi csak ajánlani tudjuk ezt a fajtát...:-))
Mi is szeretnénk mézédes Senga-Senganát termeszteni! Azt elárulnád-e minékünk, milyen gondozást kap(ott) ez a mézédesen finom Senga-Sengana? Úgy értem: komposztot, trágyát, locsolást, talaj-takarást, permetezést, folyékony trágyát, stb. mikor, mennyit?
Nagy fába vágja az ember a fejszéjét, ha vegyszer nélkül akar termeszteni. Idén a bimbólikasztó bogarak a Kletter-töveimen a kicsi levélkezdeményeket nagyrészben tönkreteszik. Már nem lehet mit csinálni, jövőre új ágyás, trágya, komposzt... Sajnos idén még alig volt érett komposztom, és azt a gyümölcsfák ültetésénél elhasználtam.
Az Ostarák még balkonban laknak, hiszen ágyást kell csinálni nekik. Füves részt kell feltörni, trágyázni, stb. Van egy új egyszer termő fajtám, úgy hívják: "Korona", nekik is... Egyenlőre jól vannak a balkonban, virágoznak zömmel. (Csak az Ostara.) Frigó palánták voltak, nincs három hete, hogy megjöttek, levél nélkül, 12 db. kicsi gyökérboholy... Még igencsak cseperednek. .
Ma este nekiülök, kijegyzetelem a komposzt-recepteket az Alwin Seifert: Kertészkedés mérgek nélkül című könyvből. Érdekel? Van egy nagy kocsi gombatrágyám (istálló trágya alapú), meg tavalyról rengeteg korhadó falevelem, amit gyűjtöttem. Őszre nagy mennyiségű komposztot szeretnék ezekből...
Egyetértek veled. Remélem többen vannak ezen a véleményen.
Örülök, ha sikerült több infot bíztosítani. Érdekes, hogy az ember azt hiszi, hogy azt a bizonyos dolgot pontosan tudja, aztán kiderül, hogy van még amit helyére lehet rakni.
Gyuri!
Osztarák a helyükön laknak már? Én már 2 hete szedem. Szerintem a tiéd is fog már az idén teremni :-) amennyire én ezt a fajtát ismerem.
Köszönöm / köszönjük a sok érdekes dolgot itt és az Öngyógyító.. topikban. Sokkal időtakarékosabb mindennek idejében utánanézni, mint vad hibákat, mulasztásokat elkövetni és szívni, mint a torkosborz. (Saját tapasztalat...) A következő ökölszabályokat szűrtem le magamnak: Ismerni kell:
1) a növényt, annak minden szükségletét, szokását, normális- és normálatlan viselkedését, tipikus betegségeit, (tipikus betegségre kevésbé érzékeny fajtákat érdemes választani), 2) a kerrt talaját: erősségeit, gyengéit, összes javítási lehetőségeit, 3) a talajban lakó lények tevékenységét, és hogy hogyan fordíthatjuk a hasznunkra, 4) végül a magunk teljesítőképességét is, ezért inkább kevesebb növényt gondozni, de azok kapjanak meg mindent idejében, amire szükségük van,
különben állandó kínlódás van a betegségekkel és a silány terméssel.
Állítólag -tápanyag fogyás miatt- 3 évenként "illik" másik ágyást kinevezni epresnek. Maguk a tövek is elöregedhetnek ennyi idő alatt. Ezért célszerűnek látszik már most az új eper-ágyást kialakítani: trágyázni, komposztozni, és fűvel takarni igény szerint (nem magzásba ment fűről). Azt olvastam, hogy a folytontermő fajtákat szokták tőosztással szaporítani, mivel ezek kevés indát fejlesztenek. Egyébként az indáról új palánták nevelése az ajánlott szaporítási mód. (Én még a folytontermő fajtámat is indáztatom, már most, az első termések alatt egy-egy indát elcsípek, és ha már van a végén levél, palántapohárban rögzítem. Amikor kikandikálnak az alsó lyukon az első gyökerek, elvágom az indát, és tartós árnyékban tovább nevelem a palántát (vizes homokra állítva) addig, amíg legalább 3 gyökér 2-3 cm-re kinő az alsó lyukakon. Ez kb 2-3 hét. Nem várom meg az augusztust, hanem egy-egy "adagot" -ha már szemmel láthatólag fejlett gyökérzettel rendelkezik- kiültetek a szabadföldbe, értelemszerűen napos helyre. (Késő délután). Ekkor naponta minimum egyszer, de inkább kétszer kapnak vizet, hogy ne kókadjanak. Egy hét múlva már jól bírják napi egy locsolással. Így augusztusra már jól fejlett töveim szoktak lenni, amelyek elkezdenek indázni. Ezeket az indákat (tövenként egyet-egyet) szintén be lehet fogni szaporításra, ha kevés a palánta.
Akkor a mi Hummink csak más lehet, mint a Kletter Star. A mienk sok indát hoz, az indákon is hamar terem, és szerintem kimondottan édes. A gyümölcse kisebb, mint a Thurigának, eddig elég kevés is volt rajta, de hely hiányában meglehetősen mostoha körülmények között van. Idén már szeretnék jobb körülményeket teremteni neki, csak millió más dolgom is van, és egyszerre nem tudok húszfélét csinálni. De remélem, hamarosan rendbe szedem.
A Starkl-tól én is rendeltem 12 tövet, 2 hete. Mind megeredt, (egyenlőre még balkonládában laknak, még csak 2 cm-es levélkéik vannak, de némelyiken már virágbimbó van, ami nagyon szép tőle (Igaz, jól fejlett gyökérztettel küldték őket.) Tényleg sokat igér ez a korai bimbósodás...
Szerintem a tövek gyors fejlődése miatti "kipukkadásatól" nem kell tartanod. Nálam a Thuriga az első bevált fajta. (Sieberz-től származnaka Kletterrel együtt) Én mindig erős talajtakarással láttam el őket, és nem volt szokatlan, hogy nagyra nőnek. A legnagyobb thuriga tövem (most mértem) 40 cm magas, 63 cm a legnagyobb átmérője, és kb. 60 db. eperkezdemény van rajta. Az átlag 35 cm magas, és 45 cm átmérőjű. Így a talajtakarás jótékony hatása számomra beigazolódott, és nem csak a gyomok miatt. Locsolni is sokkal kevesebbet kell, és meg vagyok győződve, hogy jót tesz a talajnak is. (Én télre is takarok, mert az olvastam, hogy jó talajtakaró alatt a giliszták sokkal tovább aktívak.)
A Kletter star (folyton termő) is szép nagy nálam (44 cm magas, 60 cm max. széles a legnagyobb tő), de az átlag-méret kisebb, mint a thurigánál, és nem "kúszik", mint ahogy írkálja róla a Sieberz, sőt alig hoz indát. De azért derekasan terem egész évben, pár indáját ennek is el tudom csípni szaporításra. Most azért kísérletezem az Ostarával, hátha az Ostara többet tud. Szerintem kell lenni édesebb eperfajtáknak is, mint az enyéim. Azt sem bánnám, ha olyan folytontermőm lenne, amelyiket könnyebb szaporítani (jobban indásodik), mint a Kletter.
Egy fajtaösszesítő táblázatot találtam: (sajnos csak az egyszertermőket tartalmazza) http://www.kutdiak.kee.hu/diak/nzs/gszam.htm
