"Károly katonái kirabolták a baszk Pamplonát és elpusztították, de nem ez volt a hadjárat célja, hanem terjeszkedés az arabok rovására."
mármint a muszlim invázió rovására.
de ki? kinek a terjeszkedése?
- a frankoké? (azok az arabokkal egy követ fújtak)
- a viyigótoké?
akik terjeszkedtek, azok az arabok voltak.
"arabok rovására": egy kis történelem:
After the Visigothic king of Spain Wittiza died in 710, the kingdom experienced a period of political division.[42] Taking advantage of the situation, the Muslim Berber commander Tariq ibn Ziyad, who was stationed in Tangiers at the time, crossed the straits with an army of Arabs and Berbers.[42] After defeating the forces of king Roderic, Muslim forces advanced capturing cities of the Gothic kingdom one after another.[41] Some of them surrendered with agreements to pay tribute and local aristocracy retained a measure of former influence.[42] By 713 Iberia was almost entirely under Muslim control.
"Muslim invasion of 711"
"fighting in 711 against the Visigoth Roderic in Pamplona."
718 Battle of Soissons
721, Battle of Toulouse az arabok ellen
762, the hosts of Frankish king Pippin crossed the Loire, attacked Bourges and Clermont defended by the Basques and ransacked Aquitaine
Szent Kolumban ( 540 - 615 ). Írországban született. 591-ben Galliába ment, itt II. Childebert király támogatta, megalapította Annegray kolostorát, sok frank nemes és hivatalnok küldte ide a fiát. Később megalapította Luxeuil és Fontaines kolostorát. A frank püspökök ellenségesek voltak vele szemben, mert kikerült fennhatóságuk alól a király támogatása miatt. II. Theuderich király is védte eleinte, de azután konfliktusba került vele, mert megtagadta a király négy törvénytelen gyereke megáldását és kiközösítéssel fenyegette a királyt. Ezért többször fogságba került. II. Theudebert támadása idején kiszabadult 610-ben és haza akart térni, de egy tengeri vihar megakadályozta ebben. Ezután Svájcba ment téríteni társaival. Zürich környékén térített, hogy meggyőzzék a szkeptikus pogányokat, az egyik társa Szent Gallus egy isten szobrát a Zürichi-tóba dobta és elmaradt a megtorlás, ezután sokan megtértek. A Bodeni-tó környékén is térítettek. Mivel konfliktus tört ki, ezért Überlingen alemann hercege távozásra szólította őket. Szent Gallus ott maradt, arra hivatkozva, hogy betegsége miatt nem tud mozogni. Szent Gallusról kapta nevét St Gallen. Kolumban 612-ben Milánóba költözött. Később Agiluf király meghívására megalapítja a kolostort Bobbioban, itt halt meg 615-ben és itt temették el.
Szent Fridolin ( ? - 538 ). Ír szerzetes volt, eleinte Galliában, Poitiers környékén térített, később a Rajna felső szakaszán. Ő alapította a legrégibb kolostort Németország déli részén, Säckingent, ott is halt meg.
Theudebald alemann herceg 709 és 746 közt. 730-ban ő lett az egyetlen alemann herceg. 742-ben szövetkezett a baszkokkal, bajorokkal és szászokkal Karlmann és III. Pippin majordomusok ellen. 743-ban vereséget szenvedett Odilo bajor herceg és Theudebald. 746-ban volt egy alemann felkelés a frankok ellen, amit levert Karlmann. 746-ban Karlmann bíróságot hívott össze Cannstatt városába. Kimondta hogy árulók az alemannok, nem érdemlik meg az autonómiát, a hercegséget felszámolták. Kivégezték a herceget és az alemann nemeseket a helyszínen.
Lantfrid alemann herceg 709 és 730 közt uralkodott testvérével Theudebalddal együtt. Ő északon, testvére délen uralkodott. Ellenséges viszonyban voltak a Karoling családdal, mivel a 7.században az alemann hercegek önállósultak és a Karolingok vissza akarták állítani a függést a frankoktól. 722/ 723 -ban támadott először Martell Károly, legyőzte Theudebaldot, Lantfrid megvédte területét. 724-ben új konfliktus tört ki, Pirmin püspök megalapítja Reichenau kolostorát Martell Károly védnöksége alatt, ezt Lantfrid és Theudebald provokációnak tartotta. 730-ban újra hadjáratot vezetett Martell Károly Theudebald ellen, Lantfrid meghalt 730-ban, Thudebald lett az egyetlen herceg.
"Falls das Schlachtalter über einem gewissen Alter liegt, fällt die primäre Nutzung als Fleischlieferant aus. Es muß vielmehr mit einer Sekundärnutzung gerechnet werden. Im Falle des Pferdes wurden die Tiere zu Arbeitszwecken im weitesten Sinne gehalten. Da für das vierte und dritte Jahrtausend keine Hinweise auf eine Anspannung mit Pferden vorliegen, könnte das Pferd zum Reiten oder zum Tragen von Lasten Verwendung gefunden haben."*) ..
"Als Fazit kann festgestellt werden, daß die schnurkeramische Bevölkerung Ackerbau betrieben hat, und zwar nicht als „Teilzeitbauern“, sondern als geschickte und kenntnisreiche „Vollzeitlandwirte“.*
S.: 222:" Wirtschaftsformen, die auf der Haltung von Tieren basieren, werden mit den unterschiedlichsten Begriffen belegt. Je nachdem wie groß der Tieranteil an der Landwirtschaft ist und welche Art der Tierhaltung bevorzugt wird, spricht man von Nomadismus, Halbnomadismus, Teilzeitnomadismus, Transhumanz, Almwirtschaft etc. Diese Begrifflichkeiten sind jedoch nicht ohne weiteres zu verwenden, da sie Lebens- und Wirtschaftsweisen implizieren, die an bestimmte Regionen oder kulturelle Besonderheiten geknüpft sind. Sie sind daher vorher zu definieren. Vielmehr ist R. Ebersbach zuzustimmen, einen neutralen Begriff zu wählen, da in eine Zeit, aus der keinerlei schriftliche Überlieferungen existieren, Viehwirtschaftsformen wie die Transhumanz hinein zu projizieren methodisch sehr bedenklich sind. R. Ebersbach bevorzugt die Bezeichnung „mobile Tierhaltung“, die sie wie folgt definiert: „Unter„ mobiler Tierhaltung“ wird im folgenden alles verstanden, was Tiere (und Menschen) im Raum bewegt. Es spielt dabei keine Rolle, ob die Bewegungen vertikal oder horizontal, ganzjährig oder mehrm als im Jahr etc. auftreten.“659 Diese grundsätzliche Definition von „wandernden“ Bevölkerungsgruppen ist als zutreffend anzuerkennen und zu übernehmen. Es muß nun unterschieden werden, wie diese mobile Tierhaltung aufgebaut und durchgeführt wurde. Es ist ein großer Unterschied, ob die Menschen das ganze Jahr unterwegs waren und keine festen Siedlungen besaßen, oder ob die Tiere lediglich saisonal in weiter entfernte Weidegebiete gebracht wurden, während ein Teil der Bevölkerung ortsfeste Landwirtschaft betrieb. Der erste Fall wird als Nomadismus bezeichnet, während der zweite unter die Kategorie Halbnomadismus bzw. Teilzeitnomadismus, fällt, wobei Transhumanz und Almwirtschaft spezielle Formen dieser Tierhaltung sind."*
A következő herceg Gotfrid 700 és 709 közt uralkodott, az Agilofinger család tagja volt, ő volt Odilo bajor herceg ( 736 - 748 ) apja. A másik két fia Lantfrid és Theudebald alemann hercegek. Egy harmadik fia Huoching herceg, Hnabi herceg apja. Hnabi unokája Hildegard lett Nagy Károly frank király felesége. Gotfrid 709-es halála után Lantfrid és Theudebald lett az alemann herceg.
"Csak igy tudom elkepzelni a "Botai-s" - "kutatast" Töled, mint szohasznalatot itt az adott tanulmanyra,, mint egy regeszektöl altalanosan hasznalt synonimat a "lo haziasitasara"."
Nem értem mire akarsz kilyukadni...
Tehat: Te a linket a zsinoros-kulturara mint "Botai-s kultura" adtad, azzal nem sokat rudtam kezdeni, mert az valahol messze Azsiaban volt, a zsinoros -kultura meg olyan messze sosem volt kiterjedve-, vizsont a wiki szerint ott, abban a kulturaban fedeztek a regeszek az elsö lo haziasitast föl. Az erintett link-anyagban Töled meg a zsinoros -kultura lo-haziasitasarol (is) szo volt, tehat innen "vettem", hogy ez valoszinü egy regeszek altall haznalt synonima lehet, marmint ha "Botai-s kulrura" van irva, es az anyag nem azt a kulturat erinti, akkor a lo-haziasitasarol van tulajdonkeppen szo.
(A wiki nem -csak- Neked szolt, hiszen itt masok is olvasnak..)
...
Azt se értem miért linkeled nekem a Botai kultúra német wiki-jét? Elhiheted tudom miről beszélek..
Ez ^akkor most tiszta?
Csak előállsz itt valamivel, mint újdonsággal amit már felfedeztek bő fél évszázada és azóta szépen és módszeresen meg is cáfolták.
ez (a Hecht anyag) egy 2007-es Heidelberg-i anyag, tele olyan jo nevü prof konzultansokkal, hogy ihaj ..D; Hat ha Te mondod, hogy ez mar meg van "cafolva", ami ebben az anyagban van, hat akkor Te szerinted meg van cafolva.
Okay, ez a Te velemenyed. Tölem lehet, nyugodtan.
Aztan ugyanebböl a Heidelberg-i anyagbol korabban a fogalomtiztazasokra (nomad, felnomad stb..) betettem a kivonatot az eredeti szövegböl, itt, ezt is mar korabban, >
"Falls das Schlachtalter über einem gewissen Alter liegt, fällt die primäre Nutzung als Fleischlieferant aus. Es muß vielmehr mit einer Sekundärnutzung gerechnet werden. Im Falle des Pferdes wurden die Tiere zu Arbeitszwecken im weitesten Sinne gehalten. Da für das vierte und dritte Jahrtausend keine Hinweise auf eine Anspannung mit Pferden vorliegen, könnte das Pferd zum Reiten oder zum Tragen von Lasten Verwendung gefunden haben."*) ..
Hat ha Neked nem, hat nem passzol a tartalom..., rendben.
Nekem egyfolytaban -elejetöl a vegeig- ez az anyag (ahol a temaban valamit erint) a vezerfonalam.)
Az ezzel kapcsolatos szakirodalmat pedig látatlanban söpröd félre egy félmosollyal.
Mar miert tennem? Nem a vezerfonalam itt a konkret dologban (hasznaltak-e lovaglasra a lot az erintett kulturaban) egesz idö alatt, link megadasaval, alapban az alap megadassal, idezettel az eredeti anyagbol, stb - egy szakirodalomnak szamito Heidelberg-i anyag? Hecht-töl?
A Tiedre is -a tanulmanyra, az ominözus "Botais-s kulturanak" Töled ..hm.. "minösitett"? anyagra is erdemben valaszoltam, indoklasokat irtam, hogy "mosolyogtam", ..hm.. haaaat, talan, most (is), de nem a teman es nem az anyagokon, de ha lathatoan ellentetes alasponton van ket konsultalo, szerintem oldani a helyzetet mielött az összekuszalodik, nem art.
(Remelem meg nem kestem el vele..)
De ha meg akarsz győzni arról hogy a dolgok mégiscsak úgy vannak mint 1950-ben gondoltuk akkor ahhoz valami konkrétumot is villantani kellene.
Hm.. , gondolod, hogy a Heidelberg-i Hecht-anyag az 50-es evek szintjen van?
Dash, hey, talan egy idöre függesszük fel a konsultaciot, okay?
En is mindent visszaolvasok, talan ha az idöd engedi, Te is, aztan par nap mulva visszaterünk a dologra. Rendben?
Szivelyes üdvözlettel addig is.
@ Hi, Vörösvari, most aztan itt strapaltuk tenyleg a türelmedet ma, de a terep ujbol a Tied.
Chrodobert herceg, 615 és 631 közt uralkodott. 631-ben egy alemann sereget vezetett I. Dagobert frank király mellett, a Samo törzsszövetsége elleni harcra.
Gunzo herceg, ő a 7.század elején uralkodott a Bodeni-tó környékén, Überlingen volt a székhelye. Ő volt Fridiburga apja, akit III. Sigibert frank király akart feleségül venni.
Uncilin herceg 587 és 613 közt uralkodott. II. Childebert frank király nevezte ki hercegnek. 595-ben meghalt Childebert és a hercegség II. Theuderich frank-burgund királyságához került. 605-ben kitört a háború II. Theuderich és testvére II. Theudebert közt, de a két fél hadserege ellenezte a harcot. II. Theuderich utasította a majordomusát Protadiust, hogy rendelje el a harcot, de a sereg megtagadta és leült. Később Uncilin kapott parancsot a harc megindítására, de nem hajtotta végre és hagyta hogy a sereg meggyilkolja Protadiust. 607-ben bosszúból Protadius meggyilkolásáért, Brünhilda királynő levágatta a fél lábát, mivel a Lex Alemannorum szerint az lehetett herceg, aki lóra tudott ülni.
Oké. Nem akarok bunkó lenni és nem is ismerjük még egymást hogy bármit el kelljen nekem hinned.
Ezek mellett nem is lenne jó belerondítani a Vörösvári olvtárs által olyan szépen felépített topikba azzal hogy ezen vitázunk itt hetekig - akár átvihetnénk a témát a Európa őstörténete topikba egyébként, ott szoktuk az ilyeneket vitatni.
De nézzük akkor a kérdést módszeresen. A kérdéseim:
1. A zsinegdíszes kultúra mely területein tudod háziasított ló jelenlétét igazolni?
2. Ezen területek hogy viszonyulnak mind kronológiailag mind a kultúra terjeszkedésének irányát nézve a többi területhez?
3. Tudsz-e mutatni ezen területeken a ló mint hátasállat használatára bármilyen bizonyítékot?
4. Mikor tudsz, akár korábban akár később, ilyen bizonyítékokról?
Én azt mondom, hogy ló jelenlétét csak a kultúra déli és délnyugati peremén fogsz tudni kimutatni és ezek a területek a terjeszkedés határát is jelentik, a dolgok nem innen, hanem ide terjedtek.
Ezen felül pedig azt, hogy semmilyen nyomát nem fogod tudni felmutatni annak, hogy a lovat hátasállatként használták volna. Ilyen nyomot legkorábban az i.e. 1. évezredből fogsz tudni hozni.
De kíváncsian hallgatlak a problémával kapcsolatban. (Bár tényleg szerintem csináljuk ezt az európás topikban...)
Butilin és Leuthari herceg testvérek voltak, alemann származásúak, Theudebald frank király nevezte ki őket alemann hercegnek, ők voltak az első alemann hercegek 536 és 554 közt. 552-ben kaptak jelentős szerepet, ekkor a keleti gótok a bizánci hadvezér Narses ellen harcoltak a Pó vidékén, követséget küldtek Theudebald királyhoz, de ő megtagadta a katonai segítséget, az alemannok viszont szövetkeztek velük. 553 tavaszán megjelent az alemann sereg Itáliában, a gótok ellenőrizte városok megnyitották kapuikat, egészen a Messinai-szorosig vonultak. 554-ben kettévált a sereg Leuthari serege elvonult északra a zsákmánnyal, a Pó vidékén kitört a járvány a seregben, amely végzett a sereggel, Leuthari is meghalt. Butilin seregének jelentős része is meghalt a járványban, ennek ellenére csatát vállalt Narses ellen 554 őszén, Butilin és serege is elpusztult a csata során.
Akkor következnek az alemann hercegek Nagy Károlyig. A következők voltak: Butilin, I. Leuthari, Haming, Lantachar, Magnachar, Vaefar, Theodefrid, I. Leutfred, Uncilin, Gunzo, Chrodobert, II. Leuthari, Gotfrid, Willehari, Lantfrid, Theudebald.
"Csak igy tudom elkepzelni a "Botai-s" - "kutatast" Töled, mint szohasznalatot itt az adott tanulmanyra,, mint egy regeszektöl altalanosan hasznalt synonimat a "lo haziasitasara"."
Nem értem mire akarsz kilyukadni...
Egyébként csak azért linkeltem - mint mondtam is - hogy megválaszoljam azt a kérdésed, hogy "ugyan már milyen nyomának kellene lenni egy lovon a lovaglásnak?" A többi itt, ebben a topikban, nem számít.
Azt se értem miért linkeled nekem a Botai kultúra német wiki-jét? Elhiheted tudom miről beszélek, de ha nem hát olvasd vissza a többi topikot akár egy évre, itt-ott elég sokat volt szó róluk (és az igen szűkszavú német wiki-nél jelentősen bővebb írások is előkerültek, akár a feltáró régésztől).
Na haragudj de kicsit meglepő a magabiztosságod úgy hogy láthatóan sok mindenről nem tudsz. ami nem is baj. Csak előállsz itt valamivel, mint újdonsággal amit már felfedeztek bő fél évszázada és azóta szépen és módszeresen meg is cáfolták. Az ezzel kapcsolatos szakirodalmat pedig látatlanban söpröd félre egy félmosollyal.
Én próbáltam rámutatni hogy hol tartanak manapság a vonatkozó kutatások, ha érdekel sok-sok órányi olvasmányt tudok a rendelkezésedre bocsátani.
De ha meg akarsz győzni arról hogy a dolgok mégiscsak úgy vannak mint 1950-ben gondoltuk akkor ahhoz valami konkrétumot is villantani kellene.
Ez nem egy elméleti terület, a szuppozícióknak mögé is kell tenni valamit.
"Hm. ... Gondolod, hogy a szalvetat a szendviccsel együtt ettem meg? D;"
Meg a tálcával is :-D
"A relevans dolognal -lovaglas, nala > (a tanulmany irojanal) a "lovas", < ami itt nem egy kathegoria a mi momentani, eredeti, alap-kontextünkben, ami meg mindig az, hogy lovagoltak vagy nem a zsinor-kulrurasok?
Nem az a kontext, hogy "lovasnep" vagy "lovasok" voltak-e, hanem a teljesen sima "lovagoltak-e".
Es a tanulmany a Baltikumbol indul ki, az itteni regeszeti leletekböl, itt talalt un. baltak stb-böl, a "kepböl" ami ez alapjan kialakult, tehat a baltikumi "dolgokra" alapoz, ehhez viszonyit a tanulmanykeszitö.
Hogy aztan itt meg ott meg körbejarja a dolgot a primer alapra, az sekunder.
A kialakult un "lovaskepet" (mely a baltikumi leletekre alapozva van, stb) akarja megdönteni, de nekünk nem a "lovas", (marmint nem a rajz) a temank, hanem maga a sima "lovaglas"."
Ha olvastad a tanulmányt és ismered is az általa emlegetett dolgokat akkor te is tudod hogy ez amit itt most lenyomtál ez egy akkora erőltetett csűrés-csavarás hogy csak na :-D
A lovaglásról és a lovaglás szerepéről volt szó a Zsinegdíszes kultúrában, úgy ahogy van. És azt az - egyébként széles körben elfogadott - dolgot állapította meg hogy ez mindig is hipotetikus volt és igazából minden csak ellene szól a gyakorlatban.
Látom neked nem tetszik és igyekszel kifogást találni vele szemben de ez legyen már a te problémád :-)
"Es mi volt eszakon?"
Hol "északon"?
"Azonkivül vannak az un Morast-területek, ott is kitaposott utak, ahol ketkerekü marha(ökrök befogasaval) alltal vontatott fa alkotmanyokkal mentek, ezzel szallitottak a termenyt be, stb.
A területet nem ugy kell elkepzelni szerintem, mint egy zart, lombos erdövel fedett terület, mert csoportos hazakbol is volt települes, karamok voltak stb. A marhaknak legelöterület.
Lohoz nem kell kimondottan steppe."
Senki nem mondta ne lettek volna erdőírtások. Ló érdemi tartásához viszont ha nem is teppe de nagy, nyílt terület kell. Ilyenek a Zsinegdíszes kultúrának csak a déli határvidékén voltak.
"Ha jol emlekszem van az un egyik ös lo, a Nordpony, nezd meg a területet."
A Nordlandshest-et, vagyis a Nord pony-t a 19. században tenyésztették ki. Erről ennyit, rohadt "ősi" :-)
"Nem tetszik Neked a definicio, amit beraktam mint idezet? Hm .. okay, .. (nemet nyelvterületen passzolonak tartjak)."
Nem az idézetet hanem a te értelmezésedet reklamáltam meg. Egyébként nomádok kutatásában a nem a németek a mérvadóak (leszámítva a nagyszerű avar kutatóikat) de ilyen bakikat ők se ejtenek.
"Hm. Mi ez a "mara"? Alig par ev alatt minden alapvetö megvaltozott? Par ev alatt maig ennyi uj települest a regeszek feltartak?
Öszinten meg vagyok lepödve."
Milyen pár év alatt? (Egyébként igen az elmúlt évtizedekben robbanásszerűen fejlődik a régészet...). De a te "embered" is tud és ír már ezekről a településekről.
"Ujjjjjjjjjjj...hihi, na ne, ... de azert köszönöm D; (Gondolod ha a ketszazvalahnyadik oldalrol ideztem, link beadasaval az anyaghoz, akkor nem ismerem azt ami a wikiben levö mondatkent allitolag ott a wikiben szerepel? D; de, ismerem a par Töled idezet mondatot, de nem a wikiböl D; de megegyszer tenyleg köszönöm, mert gondolom ma is olvas itt, ugy hogy jo anyagokat nem lehet elegszer ismetelni)"
Azért raktam be a wiki-t hogy lásd hogy ezt te értelmezed rosszul és a váltás a Zsinegdíszesek megítélésében annyira nem újdonság, hogy még a wiki-re is eljutott (ami aztán nem a naprakészségéről ismeretes...).
Ha gondolod egész könyveket mutogathatok a vonatkozó kutatások mai nagymenőitől (Mallory, stb.) de úgy látom hogy 10-20 oldalas publikációkat se olvasol el, így őszintén minek...
"Itt egy adott konkret felnomad kulturarol van szo,..."
Ez mit változtat azon, hogy magából nomadizmusból, félnomadizmusból egyáltalán nem következik szükségszerűen bármilyen lóhasználat?
Mivel ez volt a szuppozíciód és én erre mondtam, hogy ez egyáltalán nem érv.
"Te biztos vagy abban, hogy a "zablat" mar hasznaltak a lo "szalyaban" akkor? (Vagy egyaltalan lovaglaskor azt kellet volna?) Milyen lovasok? Lovasnepek?
Vagy csak olyanok, akik egyszerüen lovagoltak, pl a marhacsorda öszetartasa miatt.
Azon a bizonyos fiktiv kepen sincs a ..hm .."balti"...anyagban D; zabla a lo szajaban ...)"
Tudsz lovagolni? Tudod mire van a zabla? Ezt a dolgot valamivel meg kellett oldani szóval igen, zabla nélkül csak Legolas lovagol meg a cirkuszosok. Nyereg, kengyel nélkül még lehet, de mint mondtam a lovon nincs kormány. Ha nincs zabla akkor csak egy másik módszer van a ló irányítására de az is nyomot fog hagyni az orrnyergén.
A "balti anyagot" félretéve (ami 1. nem az 2. elég könnyelműen dobálod el a szakirodalmat a saját kanapé-elméleted javára) linkeltem a Science-ben megjelent tanulmányt a lovaglás első jeleivel kapcsolatban. Ott elég részletesen leírják mi miért meg hogy.
Vagy a Science sem egy érdemes hely már?
"A kultura Skandinavia egy reszere is kiterjedt pl, meg kb Moszkva, Vladimir vonalig, szoval akkor ott vagy nincsenek regeszeti locsontvazak ebböl az idöszakbol, vagy miert "beszelünk" ("Te" legalabbis ..D;) csak a közep-europai lelöhelyekröl?"
Mivel ott vannak a feltételezhetően domesztikált lócsontvázak. A többi helyen nincsenek. Egyébként deka pontosan tudom meddig terjedt ki a Zsinegdíszes kultúra, honnan "jött", hova "ment".
Elolvastad mondjuk azt amit az európai vadlovakkal és korai háziasított lovakkal kapcsolatban linkeltem?
Egyébként a Zsinegdíszes kultúra a kelet-Baltikumból indult és terjedt nyugatra. A déli részeken ahol kapcsolatba léptek olyan területekkel és kultúrákkal ahol voltak lovak ezek csontjai is előfordulnak, pl. Skandináviában a szarvasmarha és egyéb állatok tartására van csak nyom (bár a tejért való tartás is igazoltnak látszik).
"Regesz vagy?"
Röhögni fogsz...
"En nem, en gazdasagtörtenesz, de abba sok minden belefer, ugye idövel ..D;"
Akkor viszont szélesebb körben informálódhatnál az aktuális szakirodalommal és kutatási irányokkal kapcsolatban mielőtt megváltod a világot szerintem :-)
"PS.: megnezem, talan a 2. hsz-rte is reagaltal valamit, kis türelem ezert meg."
Szerintem mindenre írtam. Ha mégse mutass rá légyszi.
A "kell-e zabla?" kérdésre többször reagáltam és adtam is olvasnivalót. De ha gondolod részleteiben is kifejthetem.
A nomád és félnomád életmód definícióját, kialakulásuk helyét, miértjét, mikéntjét és időpontját illetően pedig attól félek jobban képben vagyok mint gondolnád.
De ha tőlem is vársz egy definíciót vagy esetleg szakirodalmat kellene citálnom ami ezt részletesen kifejti csak szólj.
De egy szóban a te értelmezésed problémája:
A félnomádok állandó téli szállásokkal rendelkeznek és onnan hajtják ki az állataikat a nyári legelőkre ahol is velük töltik az egész időszakot majd onnan hajtanak vissza a téli legelőkre/téli szállásokhoz. Ehhez nagy terület kell mert nem tartanak fenn mesterséges legelőket vagy irtanak erdőket a jó minőségű legelők megteremtéséhez hanem csak követik az állatok természetes vándorlását.
Rengeteg félnomád kultúrát ismerünk már a Bronzkorból és - "meglepő módon" - mind a steppe, vagy hasonló nyílt terület határvidékén élt valahol.
Az, ha a pásztor kitereli az állatokat a legelőre az nem félnomadizmus hanem sima legeltetéses állattartás.
Csak igy tudom elkepzelni a "Botai-s" - "kutatast" Töled, mint szohasznalatot itt az adott tanulmanyra,, mint egy regeszektöl altalanosan hasznalt synonimat a "lo haziasitasara".
Die Botai-Kultur ist eine kupferzeitliche (äneolithische) Kultur des 4. Jahrtausends v. Chr. in Nordkasachstan. Der namengebende Fundort liegt beim Dorf Botai, nicht weit entfernt von der Hauptstadt Astana.)
Ezt előbb is írtam de újra: Bármilyen zablázás elkoptatja a lovak fogait egy speciális módon. Zablázás nélkül meg nem tudsz lovagolni, nincs rajtuk kormány.
Als älteste Trensenknebel (Psalien) wurden durchbohrte Geweihstangen, die so genannten Knebel vom Typ Sabatinovka der Sredni Stog-, Gumelnita- und Cucuteni-Tripolje Kultur sowie die Ostorfer Spitzen der späten Trichterbecherkultur diskutiert, die in das Spätneolithikum und die frühe Kupferzeit zu datieren sind. Ihre Verwendung als Trensenknebel ist allerdings umstritten.
"Die Trichterbecherkultur (Abkürzung: TBK, in der englischsprachigen Literatur auch TRB von Trichterrandbecherkultur oder FBC von Funnelbeaker culture[1]) ist eine archäologische Kultur der Jungsteinzeit (etwa 4200–2800 v. Chr.[2]). Im nördlichen Mitteleuropa, im mittleren Osteuropa und in Südskandinavien ist sie die erste vom Ackerbau geprägte Kultur des nordischen Frühneolithikums.[3]"
volt mar itt szo, de lehet hogy rosszul emlekszem -tegnap este meg ejjel eleg sokat, reszben teljesen ismeretlen anygot is, olvastam, mar majdnem kesz vagyok- akkor sorry.
