Édesapád születési anyakönyvében benne van, hogy a nagypapi hol és mikor született. Az ottani polgármesteri hivatalban meg tudják mondani, hogy él-e még.
Ha nincs az édesapádnak olyan, akkor tud kérni abban a polgármesteri hivatalban, ahol született. Szerintem Te is ki tudod kérni az övét, ha igazolod (szintúgy születésivel), hogy a fia vagy. A Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal megfelelő oldalán van leírás a mikéntről.
A következő lépés, hogy ha él, hol lakik. Ugyanaz a hivatal meg tudja mondani az utolsó bejelentett lakcímét, persze igényelni kell, idő, plusz igazolnod, kije vagy, hogy egyáltalán kiadják (ugyanaz a web oldal)
Ha nem él, akkor is ki kell derítened, ugyanúgy, hogy mi volt az utolsó lakhelye, s ottan kellene érdeklődnöd, hova temették. Ha nem túl régen halt meg, akkor fognak emlékezni, ha régebben, akkor esetleg a szülőhelyén, vagy ahol utoljára lakott, az ottani temetőben kellene kérdezned a nyilvántartást.
Aztán jönnek a testvérek. De azt a nagypapitól könnyebb lesz. Remélem él még az öreg. :)
Az 1914-es megjegyzésnél furcsa, hogy nem hivatkozik semmire, tehát az E betűs rövidítés maga az esemény kell hogy legyen, méghozzávalami nyilvánvaló, amin nem kell sokat magyarázni.
E. az Ehe, azaz házasság is lehet
a második betű akár s is lehet
scheidung - azaz válás, ez kézenfekvő, de akkor talán tudnál róla.
schliessung - (házasság)kötés, lehet, hogy polgári talán...
Marad még esetleg valakinek a halála miatt megszűnik a házasság, de nem hiszem, hogy meghalt volna bármelyikük is, mert akkor mondtad volna vagy névváltozás, de ez utóbbin többet kellen magyarázkodni.
Esetleg az 1914-es névváltozáshoz kikérték ezt az iratot és azt jelöli, hogy kiadták. Nem tudok latinul, de valami ex ... szoktak ilyenkor írni. Végülis erre tippelnék leginkább.
biztos, h 1895 után született...apukám felöl. a nevét is tudom de azt nem, h mi van vele él -e vagy meghalt és apumnak hány testvére van...hol lakik...ilyenekre vok kiváncsi. a születési idejét nem tudom..
elkezdtem olvasni a topicot....érdekes...de sajna nincs idöm végigolvasni az egészet! a lényeg: szertneém megtudni ki volt a nagyapám...ezt én neten keresztül (nem fizetös ) megtudom valahogy nézni? vagy csak levéltárba tudok utána nézni?mien modszer van arra, h kinyomozzam és kicsit visszább tudjak tekinteni az őseimre??
Köszönöm mindenkinek a segítséget! Igen a Margareten Plébánia (Pfarre Neumargeret) stimmel és a Diehlgasse 36. is! Viszont a kis bal alsó bejegyzésnek mi lehet a jelentése, értelme?? Azt tudom hogy 1914-ben Pospischil Ferenc nevet változtatott, de az nem január hónapban történt!
Megint egy "képes" kérdés: Ezen a képen a bal alsó sarokban található pirossal keretezett rész vajon mit jelent. Bécsi házassági anyakönyvi kivonat másolatáról van szó!
Alsókameneczet (Bars vm.) Felsőkameneczen anyakönyvezték (ma már összenőtt a két falu, neve jelenleg: Kamenec pod Vtacnikom). Anyakönyvei 1777-től vannak, a MOL-ban is elérhető, az én őseim onnan származtak, ha jól emlékszem mintha láttam volna 1-2 Kmeth, Kmetty nevűt. De ezt lehet, hogy csak beleképzelem.
Egy Kmeth Orsolya van az én gyüjteményemben is dicső ősőm felesége volt 1659-ben Zolyomban , később Bars - Hontban éltek.
Kmeth nemzetség(alsókemeneczi)
Czímeres levele kelt 1622. jun. 10. (Barsm. lt.) Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Barsmegyében Mihály igazolja nemességét. Vö. NI. VI/284.
úgy emlékszem hogy van...Nyitráról biztosan, mert az a kezemben volt. Több városról van a MOL-ban film, ami a szlovák levéltár csereanyagaként került a MOL-ba, külön található a katalógus róla (excel tábla...)
köszönöm hogy belinkeltetek egy olyan oldalt,melyen keresztül megtaláltam az amerikai hajók utasnévsorát.öt Bozsoki nevű ősöm 1904-1913 közt utazott ki Fiume,Antwerpen,és Hamburg kikötőjéből az USA-ba.a hajók a Carpathia és az Ultinia.
fura érzés,hogy 1913ban 1évvel a Titanic katasztrófája után egy ősöm a Carpathiával hajózott,mely segitett kimenteni a Titanic túlélőit.
...ha Érsekújvár, akkor találhatsz adatokat a Kmetty-ekről, 1895-ig nagy valószínűséggel... a mormonoknál van film róla - igaz, a pesti kutató zárva... :( - lehet, már a MOL-ban is (állítólag kapnak belőle...)
Igazi mézescsuprot jelent számomra, ha a mások által felvetett kérdéseknek is próbálok utána nézni, mert így sokszor újabb információt, ötletet találok a saját kutatásom folytatására.
Tegnap nagy élmény volt, hogy a Kmetty név kapcsán szlovák területen barangolva férjem őseire bukkantam /pedig velük még nem kezdtem el foglalkozni/.
Sokszor eltűnődöm azon, milyen kár, hogy a történelmet nem így tanítják, hogy az adott ősünk körüli történelmi hátteret konkrétabban vizsgálnánk.
Jó tanuló kislány felmondta nekem a leckét a kiskirályokról, megdícsértem, aztán megkérdezte, hogy tessék mondani, mekkorka volt ez a Csák Máté?
Ha lépésről lépésre akarsz haladni, akkor ne az anyai nagyanyáddal törődj. Te vagy az első. azután a szüleid anyakönyvei, születési, házassági, ha már nem élnek, halotti. Én amikor kiváltok egy állami anyakönyvet, kedvesen kikérdezem az anyakönyvvezetőt, hogy amit nem tartalmaz a mai kivonat, azt is mondja el. pl. mi a vallásuk, mi a szülők foglalkozása, volt-e lakcím megadva, vagy bármi más. ha ez megvan, akkor jönnek a nagyszülők. Tudnod kéne, hol haltak meg, és mikor, vagy hova vannak eltemetve. Ha csak a temetőt tudod, akkor a temetőbe menj érdeklődni, ha tudod, hol haltak meg pontosan, akkor a város-község anyakönyvi hivatalába, én egy csomó anyakönyvet szereztem meg kizárásos és tippelős módszerrel.A halotti tartalmazza a születés helyét és idejét, vagy a halál idején az életkort, a házastárs nevét, de az anyakönyvvez azt is megtudja néha mondani, hogy hol és mikor kötöttek házasságot. A születési, ha most kikéred, tartalmazza a halál idejét és helyét. Persze ez csak az állami anyakönyvekre vonatkozik.
Különben az én apám anyakönyvében az áll, hogy pest XIV-ker-ben született, xxx időbe, de csak 7 éves korában anyakönyvezték, és szerintem nem is pesten született, tehát nálam is vannak gubancok. Már két levelet írtam a kórháznak, hogy legalább azt mondják meg, hogy ott született-e de válasz nem jött. De nem adom fel, és nekedis sok sikert kívánok.
Én is még csak ugrálgatok, mint Micimackó a sárban. Rengeteg adatom van, de messze vagyok még attól, hogy "elkapjam a fonalat", és lépésről lépésre haladjak.
Jó agytorna. Semmi poén nem lenne benne, ha holnap valaki elém tenné a megfejtést, ill. a családfám!
Szia!
Igen, néztem,de nem vagyok előfizető. Szentendrén Kmetty János festő múzeuma van, ő Pesten született 1907 körül.
Szeretnék én is lépésről lépésre haladni, mint a többiek, és ez az, ami problámás.
Sziasztok!
Két napomba telt, de végigolvastam a fórumot.
Nagyon irigyellek titeket. Én csak pár hete kezdtem foglalkozni a család történetével, de szinte a kiindulási ponton meg is akadtam.Tudnillik kicsi a család és igencsak hézagos ill. elérhetetlen, nem tartjuk a kapcsolatot. Nemrég hozzám kerültek anyai nagyanyám régi fényképei és ez adta az elhatározást. Nagyszüleim már meghaltak, megkerestem 1ik unokatestvéremet, aki aranyos volt és örült nekem, mert őt is foglalkoztatja a téma. Ő elmesélte, amire emlékezett a mama elbeszéléseiből ezt még 1 kis kérdezősködéssel ki tudtam egészíteni, az eredmény: mama és papa Felvidéken laktak. Mamám, Vigh Erzsébet(1919) földművelő család tagja(mert apja, János a falu bírója "elkártyázta" a családi birtokokat, így elszegényedtek),valszeg Udvardon laktak.Papám, Kmetty Béla(1919) iparoscsaládból származik, borbélyüzletük volt Érsekújváron. Ott ismerkedtek meg, de a K-család ellenezte, vagyoni és vallási ellentét miatt(K-kat.,V-ref.) Kmetty Béla megnősült, lett 1 fia,jött a II.VH, elvitték katonának, hazajött, nem találta a családját, feltételezte, h. meghaltak. Ismét Vigh Erzsébet, megszületett első gyerekük(1943, ref., É-Komárom). Aztán munkaszolgálat, hadifogság, végül hazaszökött, áttért református hitre és 1948-ban házasodtak össze Udvardon, majd a Duna jegén átszöktek D-Komáromba rokonokhoz. Aztán Sopron,Sajóbábony,Komárom,Ászár végül Bakonysárkány, ahol mi is éltünk.
Ezzel ellentmond (legalábbis nekem):
1., mama testvérének szül.akvi-jában a következő áll: Szül.hely:Gálocs(ma Ukrajna), szülők lakcíme:Komárom
2., anyám Komáromban született 1955-ben, a bábanaplóban benn van, anyakönyvben nincs; keresztelési kivonatban apja: K.B. r.katolikus (tehát mégsem tért át)
Szóval teljesen elvagyok kenődve, mert Szlovákiába meg Ukrajnába vezetnek a szálak, ami ahogy olvasom, totál reménytelen.
Ha lenne vkinek egy ötlete, jó szava, nagyon megköszönném. Én is felajánlom segítségemet, ha van rá igény,pl.komáromi fióklevéltár.
Üdv:erbur
asperulá-nak köszönöm Törökbecsét - hét végén kicsit tán lesz időm, és újabb reménnyel körülnézek. Más - Érdemes rákattintani a http://free.srv.hu/c/s/csaladfakutato/kutat2.php oldalra. Egyre több az adat - én is tettem fel rá és még fogok is. Az adatok felvitele egyszerű - csak össze kell szedni, rendberakni és alküldeni. Minél többen vagyunk rajta, annál nagyobb az esély megtalálni egymást. A beírt adatok mögött mindíg van valaki! -NEMES-
Bár én tettem fel a kérdést, azóta sikerült megválaszolnom. A "betyár" szó a XIX. század elején napszámost, idénymunkából élő fiatalembert jelentett. Gondoltam, beírom, hátha szüksége lesz valakinek rá.
Idrisi,
nekem is kellett egyházi vonalon kutatni, és szerintem érdemes megnézni az egyházmegyei körleveleket: ebben benne van, hogy hány évesen halt meg, mióta volt pap, hol teljesített szolgálatot. Ezeknek a körleveleknek elvileg meg kell lenniük az adott plébánián is.
A fényképész, akit írtam nem Sándor volt, hanem Samu, műveletlenségem, hogy a GerberS-ből egyből a Sándorra asszociáltam. Talán a közelgő 15-e miatt?
Már régebben irtam neki (Mózessy Gergely), de azóta sem válaszolt. Most inkább felhivtam a váli plébánost, de azon kivül, hogy a templomkertben van P. Károly sirja csak azt mondta hogy az ilyen ügyeket már nem az egyháznál hanem az OSZK-ban intézik, ugyhogy keresem fel azt!
felvettem a kapcsolatot emilben valakivel, aki átirányított valahova, ha sikerül valamit kiderítenem írok!!
Tudja valaki, hogy hol van RADNOTFÁJA ? Ott született az egyik dédanyám de google nem segített.
Ma sikerült szert tennem 2 halotti, 1 születési, és 1 házassági kivonatra, továbbá megtudtam 1 halotti fellelhetőségének a helyét. És további 1 házassági 1916-ból, de a technika ördöge közbeszólt. Ez év márc. 1.-től csak számítógépes anyakönyveket adnak ki, semmi más módszer nem jöhet szóba. Megvan a déd szüleim házasságia, de nem volt akkor beírva a születési helyük, de ma a számítógép kéri, annélkül nem kezd el nyomtatni, tehát nem kiadható. Én voltam az első, aki erre a hibára felhívta az anyakönyvi hivatal figyelmét. Egy kis javítás, és néhány héten belűl megkapom az anyakönyvet. Jó mi?
Mondhatom az osztrákok gyorsak és pontosak. Kérésemre elküldtél az anyakönyv másolatát 3 napon belül emailben! Az az érzésem hogy ott már minden be van szkennelve vagy fotózva! Jó nekik!
Szerencsére előfizető vagyok, igy meg tudtam nézni: Pospischill Károly plébános ; lakh. Vaál ; fizet adót 624 frtot ; virilista Fejérmegyében. Lehet, hogy a már sokat emlegetett P. Cyprián legidősebb fia volt. Hol lehet utánanézni egy régen élt pap adatainak? Gondolom a területi illetékes egyházmegyei levéltárnál, ugye?
Ha volt német lakossága a településnek (vagy valamely szomszéd falunak, ahol az anyakönyvet vezették), akkor érdemes tovább kutakodni a neten. A bánáti német településekkel sok kutató foglalkozott, az anyakönyveket és más helytörténeti forrásokat feldolgozták, ezekről több honlapot/adatbázist találhatsz.
Én meg arra gondoltam, hogy benézek a Király utca 11-be, és kérek egy másolatot a képről. Elvégre az van ráírva, hogy utánrendelések még évek múlva is eszközölhetők! :)
Na jó, a viccet félretéve, szerintem csak kellett lenni valami nyilvántartásnak, ha ilyen reklámja volt. Úgy tudom, hogy a céges iratokat a MOL-ba viszik, de azt is hallottam, hogy elég mostohán bánnak az ilyesmivel. Meg azt sem tudom, hogy mi került bejegyzésre egy ilyen céges könyvben. Ha sikerült valamit kideríteni, kérlek, oszd meg velem is!
Nekem viszonylag egyszerű volt a dolgom eddig, mert a dédnagyszüleimig majdnem mindenki pesti volt. Én abból indultam ki, hogy tudtam melyik kerületben laktak, majdnem minden kerületnek van kórháza, gondoltam, hogy a haláluk saját kerületen belül volt, és a temetések is a lakóhelyhez legközelebbi temetőben voltak. az igaz, hogy mostanában több időt töltöttem temetőkben sétálgatva, mint egész eddigi életemben. Azt még nem tudom, hogy a házassági anyakönyvekre hogyan tudok rákeresni, mert pontos dátumom nincsen, csak hozzávetőlegesen tudom megsaccolni az idejüket. De volt már egy olyan történés is, hogy az egyik dédanyámat megtaláltam a temetőben az anyakönyvét kikértem a hivatalban, ahol mellékesen közölték velem az egyéb bejegyzéseketis. Pl. a lakcímét halálakor, és hogy 1904-ben Pákozdon kötött házasságot. Telefonon egyeztettem a Pákozdi anyakönyvvezetővel, küldtem kérelmet és okmánybélyeget, izgatottan várakoztam, és az eredmény az volt, hogy 10 évet átnézett, de nem ott volt az esküvő. Tehát nem minden sikerül elsőre. De remélem megtalálom az esküvő helyét is.
ha az előző kérdésedet hozzám intézted, merhogy én érdeklődtem pár oldallal ezelőtt két fotósról, akkor a válaszom nulla. itt sem tudott senki segíteni, átnéztem egy csomó fotózással kapcsolatos oldalt de semmi, írtam emilt egy fotótörténésznek, ha tud segítsen, de nem is válaszolt. Én két pesti címet keresek:
Hauher Gyula Gábor fényképész mester, fotóriporter Bp. VIII. Muzeum-krt 10, I. 9.
Közép európai fotó riport szolgálat Bp. VII. Aréna-ut 53. Tel: 44-2-35.
gondoltam, felhívom a matáv tudakozót.
El kell mondanom, hogy pénteken kint voltam egy temetőbe, ahol a déd szüleim vannak eltemetve, de nem tudtam, hogy hol, és dátumot is csak hozzávetőlegeset tudtam mondani. Az irodista hölgy életem legpozitívabb hozzáállását mutatta. két dédszülőmet találta meg, a sírhelyükkel együtt, megmondta mikor temették el őket, más adat nem volt róluk feljegyezve. Egy másik dédapámat úgy találta meg a irattáron keresztül, hogy téves adatokat adtam meg, és nem is az ő temetőjükben volt eltemetve, hanem egy másikban. Ezután jött a nagyapám, akit sehogyan sem talált, ezután letakarított egy asztalt, megmutatta hogyan működnek a nagy könyvek, és rámbízta a keresést. 15 évet néztem át, de semmi. Azóta kiderítettem, hogy az öreg nevet változtatott, így hétfőn irány a temető, és újból túrok. remélem őt is megtalálom bejegyzésestől, sírostól. És ha ügyes vagyok hétfőn gazdagabb leszek 5-6 anyakönyvel is.
Ezután én is érdeklődtem: nem sok jóval biztattak. Az a baj, hogy Mo - n nem voltak igazán nagy fotós dinasztiák, mint Nyugaton. Bár ki tudja, hátha szerencséje van az embernek. Te milyen cég adataira vagy kíváncsi? Én Gerber Sándor műterme után járnék,eddig nem sok sikerrel.
Még egy kérdés: van valamilyen hagyomány arra, hogy ki kivel fényképeszkedett le? A képem hátoldalán ott van, hogy 1906. Két személy jöhet számításba, aki ekkor házasodott, az egyik ráadásul Pestre, tehát még a hely is stimmel. Csak az a baj, hogy egy kb. 2 éves gyereket tart a kezében. Lehet a férje első házasságából született gyereke? Tudtok ebben valamit segíteni?
Láttam, hogy a foglalkozások a téma: nekem is lenne egy kérdésem. Az 1840-es évekbeli árokszállási anyakönyvekben elég sokszor találkoztam azzal a foglalkozással, hogy "betyár". Ez mit jelent? Rózsa Sándor - félékre kell gondolni? Mert nagyon sok van belőlük, kb. a 10. után abbahagytam a kiírásukat. Meg eléggé nem helyi vagy nagyon átlag nevekkel rendelkeztek. Tudtok erről valamit? A betyárkodás ennyire tömeges jelenség lett volna?
Lehet hogy több betűt is rosszul irtam, mert elég olvashatatlan volt és nem tudok latinul. Egyébként az illető 1869-ben született férfi és a születési anyakönyvben volt ez a szöveg.
Természetesen nem vagyok benne biztos...azonban: az anyakönyvi bejegyzések az adott városban hagyományosan az alábbi szöveget tartalmazták a bejegyzés végén: hospes et incola nostr.
Ez a bejegyzés forma a latin nyelvű bejyzéseknél íly módon vagy 80-90 évig változatlan volt, ezért tünt fel... (A Klimothéka latin szótárát használtam a megfejtésre, de ismétlem nem tudok latinul, csak fr-ul, és köszönöm a javításokat).
Igen, Óbecsét kutattam - merthogy egyik ősöm ott született. De a Duna másik partjáról hozott asszonyt egy másik ősöm.
Rokoni szálak egyébként -itt- főleg Újvidékre kötnek. Ott már jártam pár éve egyszer, de pechemre még a (nagy-)templomba sem tudtam bejutni, mert zárva volt. Most kicsit ódzkodom lemenni megint - de fáj a szívem!
Köszi a választ - ez támpont. És akkor eszerint vagy kiballagok személyesen "le, délre Novi Becej" -re, vagy nem találok anyagot. Az eredeti kérdésem erre vonatkozott egyébként, hogy találkozott-e valaki vele. Merthogy a MOL-ban nem leltem a filmek között.
Én csak ezt találtam (nagyobb bp-i könyvtáraknak mind megvan):
Szerző: Bél Mátyás (1684-1749) Cím: Veszprém vármegye leírása = Notia Hungariae novae historico geographica / Bél Mátyás ;szerk. a képanyagot vál., a mutatókat összeáll. Kredics László, ford. Takáts Endre Megjelenés: Veszprém : Pannon Nyomda, 1989
Bár elég régi korban íródhatott a könyv eredetije...
Köszönöm a választ - de én változatlanul Törökbecsét keresem, amilyen százötven éve volt. Csakhogy nem találom a katalógusban a helyet sem - és azt sem, hogy hol anyakönyvezték.
Ha a Borovszky-félére gondolsz, nem készült ek mindegyik vármegyére eredetileg sem - sajna Veszprém is ezek közé tartozik. Az Arcanum oldalán találsz részleteket, melyik CD-n melyik van, ill. közkönyvtárakban is többnyire megvan. (iil. Veszprém éppen nincs)
Mit akarnál megtudni, amit abban gondoltál megnézni?
HELP! Keresett már valaki Törökbecsé-t? A MOL-nál nem szerepel a települések között, tud-e valaki segíteni, hol keressem az adatait? Vagy mondjak le róla? Köszi -NEMES-
Református házaspárnak az 1700-as évek második felében nem született gyereke, ezért feltételezhetően elváltak, mert a férfi még az első feleség halála előtt megnősült. Hogyan történt ez annak idején? Van a válásnak valamilyen nyoma az anyakönyvekben?
Ugyanazon személy neve az anyakönyvekben többféle írásmódban is szerepel (Butsi, Busi, Bucsi, Búcsi). Ma a környéken Bucsiak és Busik élnek. A település, ahonnan feltételezhetően a nevüket kapták, Bucsa. A mostani adatbázisba csak egy írásmódban - legfeljebb alias névvel - lehet az illetőt szerepeltetni, mert különben zavart okoz. Mi ilyenkor a szokás, melyik nevet célszerű választani? Ugyan ez a gondom a Zsuzsanna Susanna írásmóddal is.
Lehet, hogy én értelmeztem rosszul. Most átolvastam a honlapgenerálót lehet átállítani magyarra. Beírom a lap címet, van rajta kb. 5 vagy 6 családépítő progi, egy se magyar, de van amelyiket lehet magyarítani. A segédletek címszó alatt vannaka szoftverek és LATIN szó gyűjtemény-keresztnév, család, foglalkozás, betegség-
Legjobb latin tudásom szerint a "faber" mesterembert, kézművest jelent. Az ács az "faber lignarius" asszem. A halász szerintem = piscator vagy vmi ilyesmi!
Ezt épp jókor írtad le, mert ma voltam a MOL-ban, s éppen az 1828-as népszámlálás adatait néztem, s abban az érintett (vagy vélhetően az) nevek között találtam inquilinus-t is saját robot kötelezetséggel. Hogy gyalogrobotot adott-e azt nem tudom, mert rendelkezett 2 lóval...
Szintén a jegyzőkönyv kedvéért visszatérek egy többszázzal korábbi kérdésemre, ami kb. úgy hangzott: csak jobágyok és zsellérek voltak a közösségben? Hol voltak a kézművesek?
Alaposabban (itthon) átnézve az anyakönyveket a 18.sz.-ban én a következő foglalkozásokat találtam:
ovium paßtor kecskepásztor
molitor molnár
opilio juhász
cothurnian csizmadia
pellio szűcs
vespillo sírásó
lanio mészáros
reta halász(?)
faber ács(?)
camponator commutits mezőőr(?)
sartoris szabó
lorarius poroszló(hóhér?)
subuleus disznópásztor
hospitis vendéglős
cerdonis tímár, varga
pileator süveges, kalapos
faber ferrarius kovács
Gyenge latintudással ezt állítottam össze, hátha valakinek szüksége lehet rá.
Megjegyzem, hogy a foglalkozások jórészét "kiegészítő" tevékenységként végezték, annak nyomát, hogy ezután adóztak-e (mai fogalmak szerint) nem találtam nyomot.
Bocs, egy régi téma, csak azért hozom elő, hogy rögzítve legyen, ugyanis a korábban adott egyik hozzászólásomban (3028 és 3027 összetartozó hsz-ok) félrevezető voltam.
Ugyanis, mint kiderül az azokat megelőző, másnak adott válaszban 3026 citált forrásból, a zsellér (inquilinus, ill. subinquilinus) is tartozott robottal a földesúrnak.
Alanyi jogon. Azaza nem csak a jobbágytelken gazdálkodó küldhette el maga helyett dolgozni, hanem mivel oda be volt 'jelentve', alanyi jogon is volt kötelezettsége a telek tulajdonosa, a földesúrral szemben. Néprajzi lexikon vonatkozó szócikke
"A zsellérek szolgáltatásai jóval kisebbek voltak, mint a telkes jobbágyoké, a földesúrnak csak gyalogrobottal tartoztak. Erre, valamint az igaerő hiányára utal gyalogjobbágy, gyalogszeres elnevezésük is."
Ahogy Edu mondja, a szomszédok a legbiztosabb pont megtudni, hogy hol halt meg a rokon. Nem mindegy, hogy hol halt meg, otthon, avagy távol tőle, mondjuk kórházban. Ugyanis a halál helye szerint intézkedik az illetékes hatóság. (születésnél is a szülőotthon, kórház, stb. közigazgatási hovatartozása szerint illetékes önkormányzathoz kell fordulni az első születési ill. korházban történt elhalálozáskor a halotti anyakönyvi kivonat ügyében - bár lehet halálozáskor a halotti bizonyítvány az, amit ott adnak. A BM szakoldalán erre szerintem találsz leírást, hogy mit kell tenni, hova kell fordulni a hivatalos ügyeket intézni, ha valakinek meghal hozzátartozója).
Az is lehet, hogy a szomszédok közül voltak kint a temetésén. Ha elzárkózik épp akit kérdezel, legalább azt mondja meg, kivel volt jóban, ki tudhatja ott a választ a szomszédság körében.
most olvastam egy másik helyen is, hogy a Geno-t átlehet írni magyarra, de megnézem azt amit te mondtál, köszi.
is-is!
ahozz, hogy egy halottat megtalálj, a halál kb. időpntja a legjobb, különben nehézkes. Ha a rokon Pesten élt, valószínűleg abban a kerületben halt meg ahol lakott, tehát a halálát a kerületben anyakönyvezték, és ha nem volt aki a temetését intézze, valószínű a kerülethez legközelebb eső temetőben temették el. Az anyakönyvi hivatalban 2-3 évet hajlandóak átnézni, jobbesetben A temetői nyílvántartás elég gagyi, és dátum nélkül szinte lehetetlen. A cím alapján talán a szomszédoktól kaphatnál felvilágosítást a halál idejéről, esetleg a kerületi lakónyilvántartásbó ki lehetne kerestetni, jobb esetbe. Hívd fel a kerületi önkormányzatot, és kérj tanácsot ez ügyben.Nekem nincs több ötletem jó kersgélést, sok szerencsét.
Most találtam ezt a topicot, és szeretnék is kérdezni valamit, úgy látom itt sok a hozzáértő.
Pár éve meghalt egy távoli rokonom Budapesten. Hozzátartozója nem volt - ill. egy fia, de az elmegyógyintézetben volt/van állítólag - és azt sem tudjuk, pontosan mikor halt meg, és hol van eltemetve. Tudom a személyi adatait, és azt, hogy mi volt az utolsó lakcíme. Hol keressem, ha szeretném a sírját megtalálni?
Mi az a Geno program amit át lehet varázsolni magyarra? A GenoPro-ra gondolsz? Mert szerintem az nem lehet. Ettől függetlenül én a GenoPro-t ajánlanám, mert könnyen átlátható és mindent meg lehet benne csinálni! http://www.genopro.com/beta
Ami viszont teljesen magyar is az a WinFamily! http://www.winfamily.com
Az emlekezet.hu jelenleg nem nagyon felhasználóbarát, de talán változni fog a fejlesztéssel...
Azt szeretném megkérdezni, hogy van-e magyarnyelvű családfa építő program? Valaki regisztrált már az emlékezet.hu lapon és érdemes-e belépni. Jóval lentebb olvastam, hogy a Geno programját átlehet varázsolni magyarra, de mivel én amúgy tök hülye vagyok a számítógéphez, ezért meg se próbálom.
Én a radindex.com-on nem merek fizetni, mert alapból nincs rajta a családom az ingyen elérhető keresők által kínált dokumentumokban, ezért sajnálok rá pazarolni 5000 et úgy, hogy valószínű nem lesz találat. Amúgy én jó úton vagyok, mert már 2 hónapja járok a Magyr Országos Levéltár óbudai mikrofilm termébe és már 89 ősöm sikerült is megtalánom és ezáltal már 1791 ig vissza tudtam menni. Ezen kívűl szerencsém is van, mert nekem hivatalos adatom is van egy ősömről aki 1778 ban biró volt, így bízom benne, hogy legalább az 1700 as évek elejéig vissza fogom tudni vezetni az egyenes és oldalági apai családfámat. Jómagam 2 éve foglalkozom az üggyel és nagyon örülök, hogy rávettem magyam a mikrofilmes kutatásra, mert már szinte nyítva áll elöttem a múlt.
Mindenki menjem el az óbudai levéltár mikrofilm termébe, ahol születési, keresztelési, házassági és halálozási anyakönyveket kutathat helységnevek alapján, de az országos összeírásokat és a vallási, katonai bejegyzéseket is böngészheti INGYEN napi 7 órában reggel 9-től délután 4-ig.
Micsoda véletlen, hogy pont most néztem ide vissza...
Igen, valóban 1895-ös a könyv, de csak 1893-ig tartalmazza a névváltozásokat.
Itt a címe és az elérhetősége: Századunk névváltoztatásai : Helytartósági és miniszteri engedélylyel megváltoztatott nevek gyűjteménye 1800-1893. / eredeti okmányok alapján összeállította a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság egyik igazgató-választmányi tagja [Szentiványi Zoltán], Budapest, Hornyánszky Viktor, 1895 http://kt.lib.pte.hu/konyvtar/kt04112203/index.html A radixindex.com-on is ez van fenn fizetős változatban, ott viszont kereshető az adatbázis, ami különösen a régi név visszakeresése esetén könnyítheti meg a helyzetet.
Sajnos 1894. évtől kezdve nem ilyen egyszerű az adatokhoz történő hozzáférés, de örömmel vesszük, ha valaki valami közelebbit tud mondani a leírtakhoz képest.
Hallom a nagy vitát és megjegyzem, hogy nekem megvan az 1895 ös névváltoztatások névsora egy digitalizált könyv formájában amely 250 oldalas és több ezer névváltoztatás tartalmaz. Fel van sorolva az új név+hogy milyen névből lett + a névváltoztató foglalkozása, lakhelye és a Belügyminisztériumi engedély száma is. De van egy 8 oldalas másolatom az 1848-49 es néváltoztaásokról is, de az nem olyan részletes mint az 1895 ös..
Most pedig megprobálok betenni egy képet az 1895 ös névváltoztatásokról.
A temetőregiszter egy adott temetőben lévő sírok nyilvántartása, azt szolgálja, hogy eligazodjanak abban, ki található (hányan?) egy-egy sírban, manapság már azt is, hogy ki, mikor váltotta meg, mikor jár le a 25 év, vagy amennyire váltotta, stb. (itt megmutatkozik megint az összeírások azon jellemzője, hogy elsősorban a nyilvántartó szempontjából fontos adatokat tartalmazza, ezért vannak benne ez utóbbiak is)
Ezt korábban az egyház látta el, (ő tartott afent a temetőket, úgy is, mint egyházkerület) manapság a temető üzemeltetőjének feladata (többnyire önkormányzati). A http://temetoregiszter.hu/ oldalon a rendszert megismerheted. (Termékleírás)
Mivel a temetőt fenntartó javára készül(t), az időben nem túl távoli temetések adatai - hasonlóan a Levéltári törvényhez, adatvédelmi szempontból - nemigen lesznek nyilvánosak. A régebbi korok nyilvántartása pedig csak úgy lesz nyilvánosan elérhető neten, CD-n stb., ha az adatrögzítést valaki megfinanszírozza. Ráadásul nincs egységes. Amerikai internetes oldalakon találkozol ilyennel, hogy elektronikusan elérhető, de ott ezt már megoldották, részben a tömeges igény, részben a meglévő anyagi erőforrásoknak köszönhetően. De valószínűsítem, hogy ott is csak nagyobb temetőké van meg. Persze ez is jóval több. (hogy mióta kötelező vezetni, nem tudom. Ráadásul valószínűsítem, hogy kisebb településeknél ilyen nem készült. Ott a hozzátartozók és az egyházkerület pásztora eligazodott még a régi sírok között is, megváltás, sírhely megváltására gondolok :), pedig még vszeg nem létezett.)
A másik kérdésedre jó hírem van. Ha megkapod Pákozdról a házasságit, abban benne van a születés időpontja. El kellene, hogy menj, s bele kell, hogy nézz dédnagypapa születési anyakönyvébe, tehát ne csak kivonatot kérj, mert számos esetben a halált követően - főleg, ha ugyanott húnyt el, ugyanabban az egyházkerületben, ahol született - bele szokták írni a halál időpontját utólag. Ez az 1895 utáni polgári anyakönyvezésre vonatkozik, magam láttam ilyet (temetőregisztert sajnos nem).
hátulról nézve, jónéhány oldalt végig olvastam már. Néhány kérdés: Mi az a temető regiszter? van-e internetes elérhetősége? A dédapám haláláról semmit nem tudok. Tudom, hogy, Bp. IV.ker-ben utca házszám, élt. tudom a felesége adatait, most várom Pákozdról a házassági anyakönyvüket. Meghalt, de mikor? tudom, hogy a IV.ker temetőben temették el, és 1960-ban exumálás után került a XV.ker temetőbe. időpont híján a temető nem keres, az anyakönyvi hivatal nem keres. A levéltárban hogy van ez? 1960-tól vissza én megnézhetem az összes bejegyzést a világ végéig?van így kerületekre leosztott keresési lehetőség? És ha van akkor hol? mikrofilm vagy más?
A MOL honlapja azt írja, hogy a keresett K szekció (pontosabban K 150 jelzet) az I. sz. épület II. osztályán található, azaz ez lenne a cím és az épület ill. a kutató telefonszáma:
1014 Budapest, Bécsi kapu tér 24. Tel.: 225-2800, 225-2840
A nyitvatartás megegyezik a többi kutatóhely, pl. mikrofilmtár nyitvatartásával:
2006. márc. 31-ig:
hétfő-csütörtök: 8:3016:00, péntek: 8:3015:30, 206. ápr. 1.-től remélhetőleg visszaáll a régi rend:
hétfő-csütörtök: 8:3017:45, péntek: 8:3015:45
A címjegyzékek közt fel van sorolva az osztály összes munkatársa is, itt a vezető: Dr. Soós László főosztályvezető, főlevéltáros, e-mail: soos.laszlo@mol.gov.hu
Szerintem, ha tényleg minden irat megsemmisült volna, akkor nem lenne már jelzete az anyagnak és nem sorolnának fel benne szintén teljes egészében megsemmisült anyagokat külön kiemelve, hogy ott kutassunk, habár miért is ne...
Majd szólj, ha jutottál valamire, még én se jártam arra.
Akkor még annyit szeretnék az ügyben megkérdezni, hogy a Belügyminésztérium Levéltárának melyik az a telefonszáma amelyen ez ügyben is tudnak tájékoztatást adni, mert egyszer már próbáltam őket hivni de össze-vissza kapcsoltak és a végén csak annyit mondtak hogy minden ilyen irat megsemmisült a bombázások alatt a II.VH-ban!
Örömmel olvastam az előző hatszáz hozzászólást, és úgy érzem, hazaértem. Magam kb. hét éve keresem őseimet és ükszüleimtől eredően a fellelhető élő rokonaimat. Budapesten lakom, de gyökereim Tapolcára, Vas megyében Nemeskérre, Külső- és Belsővatra, Nagysimonyiba, Zala megyében Komárvárosra, Zalaapátiba, Bács-Bodrogban Újvidékre - és a környező településekbe nyúlnak. Korábbi hozzászólásokban írtatok arról, hogy közös használatra felkerülnének a kibogozott adataitok. Hol tart ez az ügy? Szívesen átadom a miénket, és talán megtalálom oldalágainkat köztetek.
A XX. század (1904-1944) névváltoztatásairól a Belügyminisztérium Levéltárában találhatók az iratok. (Jelzete: K 150) Mikrofilmen csak az ABC-mutatós kartonok vannak. (Filmtári helye: 30789-30809. dobozok). http://www.mol.gov.hu/index.php?akt_menu=417
Ha csak a lényeg érdekel, akkor sokszor elég lehet ha az illető születési és a házassági bejegyzéseinek megjegyzéseit megnézed ill. az ugyanoda írt sorszámok alapján az esetleges utólagos bejegyzéseket (UB) kikéred.
(Budapest esetén a XXXIII.1.b állagban találhatók az utólagos bejegyzések
Ez a lista, ahova a link mutat csak arra jó, hogy megmutassa kerület és évek szerint, hogy mely utólagos bejegyzések vannak meg a fővárosi levéltárnak, mert vannak olyanok is, ami nincsen. A kikéréshez elég annyi, hogy leírod a XXXIII.1.b állag sorszámot, az anyakönyvi bejegyzés pontos helyét (hely, típus, év, sorszám) és a hivatkozott u.b. sorszámát.)
Az eredmény olyasmi lehet, a BM melyik sorszámú rendeletével, mikor, melyik névről milyenre változott az eredeti név. Ha az egész névváltoztatási dokumentum kell, akkor ld. fentebb. Gyakori esemény még UB formájában születési bejegyzésnél a haláleset ill. házassági bejegyzésnél pedig a válás.
Még valami az 1893 utáni névváltozásokról:
A Budapesti Közlöny (a hivatalos magyarországi közlöny) 1916-ig közölte a névváltoztatásokat. Apránként szeretném ezt is feldolgozni, és az adatbázisba beilleszteni. http://www.radixindex.com/adatbazisok/nv003001.shtml
Az Arcanum kiadványok megérik az árukat, az online előfizetést nem ismerem, ezzel kapcsolatban az a véleményem, hogy minden színvonalas site - s ilyen lehet az Arcanum is és ilyen a www.radixindex.com is - megéri, persze csak akkor, ha céltudatosan veszed igénybe, tudod mit keresel, esetleg az adatod/információd már megvan, s bizonyosságot, okiratot(dokumentumot) keresel hozzá. Ellenkező esetben könnyen érezheted azt, hogy nem arányos a fizetett összeg a szolgáltatással (pl. ha lekérsz 18 oldalt, s nincs számodra érdemleges adat rajta - mondjuk egy családnévvel, vagy egy iskolával kapcsolatban)
Viszont nem ezekkel kell kezdeni. Olcsó poénként mondhatnám, hogy azzal, hogy végigolvasod ezt a topikot. Tény, hogy több alkalommal, rendszeresen utalunk beszélgetéseinkben azokra a forrásokra, elsősorban művekre, levéltári katalógusokra, fondjegyzékekre, kiadványokra, stb. amelyek, a levéltárak oldalaink módszertani összefoglalók is vannak.
Szerintem olvasd át a topikot az elejétől, szánj rá pár hetet, nem kell a részletekben elmerülni, viszont a megjelölt, internetes és nyomtatott forrásokat gyűjtsd össze magadnak, azzal könnyebb lesz e hosszú folyamat, mert ez hosszútávfutás. Lesznek holtpontok, lejtők, emelkedők, de majd látni fogod, ahogy bontakozik ki az egész mennyi örömet okoz. Ehhez kivánok Neked kitartást, sok szerencsét és örömet. :)
"Nagy munkát vállal az magára, ki most kezébe lantot vesz" :)
Van valakinek előfizetése az Arcanum oldalára? megéri a havi 5000 Ft-ot? Igaz, én még csak most kezdem az ismerkedést, de nekem nagyon magasnak tűnnek ezek a kiadványok meg dvd-k. nemigazán igazodok ki rajtuk. Később ez megváltozik? Hány éve kezdtetek családfa kutatással foglalkozni? A levéltári keresés nagyon bonyolult?
a MOL-ban járók, és ott épp "ráérőbbek" (reggelre rendelt filmet 8:30-9:00 között várók, vagy du-i rendelés kiadásáig szabdidővel rendelkezők) segítségét, kérném, hogy utána tudnának-e nézni a másodpéldányokban az alábbiaknak - (pontosabb, mint korábban):
Buda-Tabán Kereszteltek: (keresem: pontos dátum, apja, anyja, foglalkozás, vallás) Berger Terézia 1841/180 (. oldal), A28-as film Berger József 1823/324 A27 Koch Fülöp Jakab 1819/200 A27
Esketés: (pontos dátum, házastárs, foglalkozás, életkorok, szülők, származás helye) Berger József 1837/46 A33 Koch Jakab 1846/139 A33
Halálozás: (dátum, foglalkozás, életkor, kinek a kije) Koch Jakab 1852/37 A36 Koch Katalin 1857/296 A36 Koch Katalin 1857/329 A36
...Újra indul párbeszédünk?! mint a régi szép idókben... Örvendek! Végre... ;)
"Karancskeszi ezen a térképen nagyobb, mint ~berény, de ez 1910-es térkép. S Karancskeszi anyakönyvét is csak 1716-tól vezetik (Forrás). (mondjuk az legalább megvan, tényleg érdemes lehet belenézni, hátha mégis abban van, kérdés elötte - 1716 elött - hol vezették akár ~keszi, akár ~berény lelkeit.) Ami még ~keszi mellett szólhat (mármint, hogy jelentősebb település, hogy fentmaradt egy 1712-es conscriptiója - termékeny szántók, serfőző (!) stb.)
Szóval kételkedem, de szorítok. :)"
hmm... ne kételkedj... hálIstennek megvan!!!
"ami még Karancsberény anyakönyvéhez tartozik:
Tegyük fel máshová anyakönyvezték az 1700-as évek egy részét. de mi van a későbbi korokkal, az adatbázisban egyáltalán nincs anyakönyv.
Ezért is gondolom inkább azt, hogy nem állt rendelkezésre a filmrevitel időszakában. Ettől persze lehet, hogy a Te időszakod :) máshová anyakönyvezve 'megvan'. :)
Érdemes felhívni akár helyben a plébániát, akár a megyei levéltárat, van-e ott példány (a plébánián azt is tudják, hova anyakönyveztek a keresett időszakban)"
idrisi és a Te tanácsodra meg is tettem... "ide-oda passzolgatás" után megszületett az eredmény. Karancsberény anyakönyvei (a XVIII.sz-iak) Karancskesziben vannak [yesss... ;)] Úgy hogy akkor gondolom elegendő nekem a MOL-on keresztül Szegedre lekérnem az anyagokat... Karancskesziét... Örülök, h lehetőség nyílt a továbblépésre. Persze lehet, h semmi közöm az egészhez, de ki tudja?! :) Lehetőségként nem szabad elszalasztanom... szerintem...
Kedves theow!
Köszönöm szépen, h gondoltál rám... Nagyon megköszönöm, ha a csépai Czucz család leszármazottjának megadod e-mailem: iater@torzsasztal.hu
Szederkényi szerint 1697-ben még nem lakott (előtte persze igen, sokáig, de azidőtájt puszta), Scheftsik szerint "A török kiűzése után az elpusztult 4 falu lakossága visszatelepedett és felvidéki népelemekkel szaporodva egyetlen községbe tömörült. Az új telep mai nevén 1723-ban szerepelt először.A református vallás továbbra is uralkodó maradt. Az 1733-as összeírás szerint ez időben saját templomuk, prédikátoruk és iskolamesterük volt. Ez időben birtokosai gyakran változtak. 1720-ban a birtok egy része Várady Pálé, másrésze a kincstáré volt.", azaz valszeg tényleg nem az 1715-ben. Az 1720-21-es összeírásban viszont nem értem, miért nincs benne, kellene szerepelnie, hisz akkor - mint a forrás mondja - tudjuk, hogy legalábbis részben de volt birtokosa.
(itt találod, az 1715-ösről és az 1720-asról a Heves vármegyei fejezetet)
Nem tudom.
Szerintem annyira nem kell visszamenned a korban, 1740 körül keress, az egy emberöltővel később van.
köszönöm az eddigi segítségeteket. Újabb kérdésem lenne. Ma sikerült szereznem 2 db családi fotót. Mivel az idős rokonoknak híján vagyok, nem tudom biztosan beazonosítani. mind a két kép hátulján van pecsét, a fotós nevével ill. cégnévvel, cím, tel. szám. mind a kettő pesti. Hol találom meg a régi cégeket, hogy mikor működtek? van nyilvántartásuk?Köszi előre is.
Tegyük fel máshová anyakönyvezték az 1700-as évek egy részét. de mi van a későbbi korokkal, az adatbázisban egyáltalán nincs anyakönyv.
Ezért is gondolom inkább azt, hogy nem állt rendelkezésre a filmrevitel időszakában. Ettől persze lehet, hogy a Te időszakod :) máshová anyakönyvezve 'megvan'. :)
Érdemes felhívni akár helyben a plébániát, akár a megyei levéltárat, van-e ott példány (a plébánián azt is tudják, hova anyakönyveztek a keresett időszakban)
Nehezen kezdem el, mert amit gondolok, az nem jó hír. (persze még nem hír, csak gondolat) Ti. rossz előérzetem van. Az ugyanis, hogy a http://www.nograd.net/nmk/nograd/muemlek/kbereny.html címen található forrás azt említi, hogy "A régi templomot többször leírták, 1688-1784 között, 1713-ban kazettás, festett famennyezetét, 1755-ben tornyának harangjait említették.", számomra azt valószínűsíti, hogy Karancsberény folyamatosan lakott település lehetett jelentős templommal, indokolt tehát önálló egyházkerület létezése, s ha nem volt elég pap azidőben akkor sem valószínű, hogy egy olyan jelentős település filiája legyen egy másiknak. Persze az 1715-ös összeírásban Karancskeszi 15, Karancsberény 11 adózóval szerepel. (!?)
A templomot jóval korábban építették, az állagát megőrizhette (a szécsényi szandzsák része volt, de szerintem a török nemigen dúlta, nem vált átmenetileg sem pusztává), így az anyakönyvek hiányát inkább valószínűsítem amiatt, hogy megsemmisült, s nem volt mit lefényképezni (más falvak is vannak így), semmint, hogy más, szomszédos egyházkerület filiájaként máshova jegyezték. Bár Karancskeszi ezen a térképen nagyobb, mint ~berény, de ez 1910-es térkép. S Karancskeszi anyakönyvét is csak 1716-tól vezetik (Forrás). (mondjuk az legalább megvan, tényleg érdemes lehet belenézni, hátha mégis abban van, kérdés elötte - 1716 elött - hol vezették akár ~keszi, akár ~berény lelkeit.) Ami még ~keszi mellett szólhat (mármint, hogy jelentősebb település, hogy fentmaradt egy 1712-es conscriptiója - termékeny szántók, serfőző (!) stb.)
A temetői nyilvántartás tényleg silány manapság, de ez nem volt mindig igy. Régebben sokkal több adat bekerült a temetői nyilvántartásba is. Szinte olyan volt mint egy részletesebb halotti anyakönyv! Ellenben ha a budapesti temetőről van szó, akkor vannak olyan rendesek a temetkezési intézet munkatársai,hogy utánanéznek a kért névnek, sirhelynek, dátumnak stb. Elég telefonálni vagy emailetni nekik!
addig olvasgattalak titeket, hogy nekikezdtem a dolognak. Bezsereztem ma 2 db halotti anyakönyvit és 1 db születésit és további 1 db házasságit megbeszéltem, hogy levélben megkapom. És 1 db születésit biztosan kereshetek a levéltárban mert 1885 születésű a rokon. Tudom, hogy ez még csak az első lépés, de nagyon nagy lendületet kaptam. Roppant elégedett vagyok a mai nappal. Meglepődtem viszont, hogy a temetői nyilvántartás milyen silány. Az elhunytról csak nevet és a temetés időpontját jegyzi. Bár az is segített valamit.
Középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa az nem más, mit a:
Magyar kancellária levéltárak, Helytartó tanácsi levéltárak, Kincstári levéltárak, Erdély országos hatóságú levéltárak, Bécsi levéltárból kiszolgáltatott iratok, Regnicolaris levéltárból, Bírósági levéltárból, Családi iratokból, Intézmények irataiból, Gyűjteményekből -fondok, stb.
digitalizált multimédia kiadványa gyüjtemény keresővel. Azaz ez az interneten található arcanum kereső bővitett multimédiás változata.
A kutatást Pesten kell kezdenem, mert az egész családom idevalósi, legalább is elsőkörben. Az apukám apjáról nem tudni semmit. A mamám terhes lett, a papámat rögtön bevonultatták, és soha többet nem került elő. Tehát a család nem beszélt róla soha. A mamám már halott. Az össz infó az apám anyakönyvije, amiben van egy név, egy foglalkozás, életkor, és egy lakcím.Arra gondoltam hogy ha 1945 körül voltak feljegyzések arról, hogy ki-hol lakott ott talán megtalálnám a többi születési adatot is. Mert ha a papám azon a címen lakott, ami szerepel az anyakönyviben, akkor talán ott fel van jegyezve a születési év és hely, meg az annya neve. Van egy képem még, ami az esküvői képük, ami hadiesküvő volt, de a hadtörténeti Múz. kutatói szerint ez édes kevés. Valaki tudja, hogy mit takar a hadiesküvő kifejezés? Hol tartották és volt-e jelen anyakönyvvez. vagy pap? A múzeum szerint ezekről az esküvőkről nem sok feljegyzés maradt. Előre is köszi a segítséget.
Én felhívtam az anyakönyvvezetőt (vidék), nem az ügyfélszolgálatot, és ő elmondta mikor van félfogadás és odautaztam (ez messze van tőlem), de levélben is elfogadta volna az okmánybélyeget.
De, ha az ügyfélszolgálattól megkérded, hogy hogyan lehet anyakönyikivonat -másolatot igényelni biztos elmondják.
Kórházi adatokat szerintem orvosi titokként kezelik, az véleményem szerint nem kutatható. Sőt biztos nem.
Köszönöm szépen a segítségeteket. Felhívom majd a karancsi plébániát :) Ott talán segítenek. Meg a többi nyomnak is utánajárok...
azsur!
Esteleg én is tudnék Neked segíteni. Engem a "Középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa" érdekelne. Ezmilyen? Használható? Írj egy mailt.
Lenne egy kérdésem. Neked megvan az Arcanum DVD? Az igazság az, hogy már én is régóta meg szeretném szerezni, de nincs sajna ennyi felesleges ezresem, szóval, nem tudnál ebben segíteni nekem? Ne haragudj, hogyha lerohantalak, természetesen cserét ajánlok, mert nekem is van egy pár családfa kutatáshoz használható multimédia kiadványom, pl.: Nagy Iván - Magyarország nemesi családai, Középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa, stb. mint pl.: cumania kiadvány15 - 21 ig (Ezt a Bács-Kiskun megyei muzeumok használják teli család és helytörténeti segédletekkel, kutatásokkal). Szóval várom válaszod, minden jót: arcpoeta
Köszönöm a választ.Ezeket az anyakönyveket igényelni kell, vagy egyszerűen bemegyek az ügyf. fogadásra?Tudod eddig csak telefonon érdeklődtem több helyen, de nem igazán akartak felvilágosítást adni. Lehet kutatni kórházi adatok között? és lakcím bejelentőkben? Budapest területén?
Azt hiszem egy kicsit félreérted a titkosítást...A saját rokonaid papírjait természetesen kikérheted, hivatalos másolatokat ad az illetékes anyakönyvi hivatal, nekem még 1919-ből is adtak házassági anyakönyvikivonatot (nagyszüleim) 2 éve, emlékeim szerint 1500 Ft-os okmánybélyeg ellenében.
Nagyapám halotti anyakönyvét is ugyanígy szereztem meg 1948-ból. Csak azt kell tudnod pontosan, hogy hol anyakönyvezték a halált és ott ki kell kérni, egyben aláírni egy igénylőpapírt, ahol rákérdeznek a rokonsági fokra is. Azon a nyomon el lehet indulni...
teljesen új vagyok itt, de nagyon tetszik a topik. Kicsit visszaolvasgattam benne.Nemrég kaptam ihletet a kutatáshoz, rengeteg oldalt elolvastam már, és sokat telefonálgattam is, de semmi biztatót nem kaptam. Tudom, hogy az anyakönyvek bizonyos időre titkosítva vannak, de mégis mihez van jogom? A saját édesanyám anyakönyvikvonatát én megkaphatom?És a nagyszüleimét?
A helyzetem egyépként speciális, az időm kevés, a csládom tagjai nem tartják a kapcsolatot, szülők- gyerekek nem beszélnek egymással, van akinek csak neve van, semmi születési adattal. És a felmenőim nagyrésze halott. A maradék nem beszél, és egy kicsit sem segítőkész. Ezért kéne pl. az anyám születisiét is kikérnem. Az apukám már halott. Ráadásul a nevek, Kovács, Horváth, egy vonal Erdélyben, egy meg valószínű Német vonal. Szerintetek próbálkozzak?Előre is köszönöm a segítséget.
KARANCSLAPUJTŐ plébánia 3182 Dobó köz 1/a - Tel.: 32/447-508 Tit.: Magyarok Nagyasszonya - Akv.: 1948-tól - L.: 2918 R.k.: 2750 Plébános: Fekete Béla Filia: Karancsalja - Tit.: Szent Miklós - L.: 1672 - R.k.: 1500 Filia: Karancsberény - Tit.: Mindenszentek - L.: 987 R.k.: 950 Ellátja a karancskeszi plébánia.
Ez a mai állapot!
Szerintem Karancskeszinél kell lennie az általad keresett a.könyveknek. Ha római kat.-ról van szó, akkor meg szinte biztos. Filmszám : A 1294-1297 (vegyes anykönyvek 1716-tól vannak)
no igen... Mezőberényben zömmel reformátusok és evangélikusok voltak... mint úgy egyáltalán Békés megyében. Akkoriban, ha éltek itt katolikusok, nem tudom hol keresztelkedtek...
Lehet az is... de Mezőberény róm.kat. anyakönyvei 1879-től vannak csak, amit nem is igazán értek... meg az 1715-ös összeírásban sem szerepel. És van ott Csusz vagy hasonló nevű?
Én nagyon sok olyan házasságot találok az általam nézett békéscsabai anyakönyvekben, ahol a vőlegény esetében az szerepel, hogy "Birinkiensis"...először én is Karancsberényre gondoltam, de rájöttem, hogy Mezőberény sokkal közelebb van.
Amíg nincsen mormon-kutató, addig hogy el ne felejtsem a tekercseket, nézelődtem, gondolkodtam. Joannes és Andreas Birinyi voltak az első Berényik Szentiványon. Sem Joannes-nek, sem Andreasnek nincs meg a házasságija. Azt a tanácsot kaptam egy itt író kedves Fórumtárstól, hogy nézzek a feleség(ek) után. A Joannes vonalát nézve: felesége - Catharina Czuczy... ennek még nem jártam utána. Eddigi kutatásaim során nem találtam ilyen nevűt egyetlen anyakönyvben sem, (ritka név, így lehet a keresésében fantázia) tehát valahonnan betelepültek... de honnan?!
Rákerestem a névre és ezt találtam: "Csusz vagy Czucz vagy Tuz. Itt leginkább Csusz néven fordul elő. András fia András 1727. táján Nógrádból költözött Csépa helységbe. Ezen falura azután István és József a Piry, Palojtay, Kanyó, Tarcsány és Sárközy családokkal együtt 1742. évben nádori donatiot nyertek. (1727. év 137. sz. 1764. év 99. sz. 1760. év pp. 661. sz.) András csépai lakos fia László fiai Mihály esküdt és István, ez utóbbi Borosjenőn telepedett meg. (1801. év 598. sz.)" http://www.vfmk.hu/vfek/orosz/orosz05.htm
1715-ös összeírásban nincsen Czucz, azonban ha Csusz-ra keresek, ami Orosz szerint egyazon név (...legalábbis a fenti család esetében!), akkor ezt találom: "
Karancs Birinke, Berény, Karancs-, Karancsberény, Nógrád, Nógrád Adózók neve: Andreas Fodor; Martinus Simon; Benedictus Fodor; Georgius Fodor; Michael Fodor; Matheus Gergely; Albertus Csusz; Tomas Simon; Franciscus Tamas; Benedictus Lucacs; Stephanus PapOldalszám: 52, 221, 222,"
http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll?f=templates&fn=main-hit-h.htm&2.0
Aztán ahogy megnéztem ezt: http://mail3.folio.net/images/teka18/n78_18_222.jpg, rájöttem, hogy bizony az én Catharinám olvasatra tökéletesen megegyezik a fenti Albertino-val :), s könnyen meglehet, hogy "Csusz", s a "z"-t olvastam y-nak... emlékszem, hogy nekem már akkor jobban "s"-nek, de semmiképpen sem c-nek tűnt az a betű. De mivel akkor még erről a névről nem is hallottam, hogy Csusz, így feltételeztem a Czuczy-t... így azonban könnyen meglehet, hogy Csusz-ról va szó :)
Summa summarum:
ezek után meg akarom nézni Karancsberény anyakönyveit a XVIII.sz.-ból!!!
Még az is eszembejutott, hogy a dokumentáció alapján ebben a században bizony Karancsberény is: Biriny, meg Berinke... vagyis nem igaz az, hogy aki Birinyi az jászberényi, mert azt hívják Biriny-nek... mást is annak hívnak-hívtak. Ez van :)
Ráadásul a jászságból kiköltözni tényleg nem volt jellemző a XVIII.sz-ban a kerületeken kívülre... ezek alapján úgy gondoltam egy lehetőség!!!ként miért ne nézzem meg Karancsberényt, ha már a Csusz is, meg a Birinyi is oda enged "következtetni"... Pl. a Birinyi név nyugodtan jöhetett onnan, hogy Karancsbirinyből jött az Andreas meg Joannes... és ott még máshogy vagy sehogy nem hívták őket. Logikus szerintem... persze nem olyan nagy az esély, de miért ne járjak utána?!
A kérdésnél maradva: abban várnám segítségeteket, hogy hol keressem Karancsberény anyakönyvi adatait? Mert a www.mol.gov.hu oldalon rákeresve nem szerepel Karancsberény!!! :( Hogy tudnám megnézni - hol keressem az 1715-ös összeírásban Karancsberénynél szereplő családfők anyakönyvi dokumentációit?!
Ez az a bizonyos fogós :) Remélem azért valamelyik tapasztalt róka tud is rá válaszolni!!! Nagyon kíváncsian várom véleményeiteket-segítségeteket;
Köszönettel:
iater.
Nagy Ivánt néztem, de sajnos ezidáig egyik Keresztúri családhoz sem tudom kapcsolni ősömet a kutatás jelenlegi állása szerint. Az 1700-as évek közepén megakadtam. A jelzett monográfiákat még nem láttam. Időt fogok keríteni áttanulmányozásukra. A segítséget köszönöm.
köszönöm a segítséged, nagyon hasznos. Egyébként az ősöm a vármegye hadnagya volt a megtalált feljegyzés szerint. Ha valakit konkrétan érdekel az eset és a benne szereplő dévaványai nevek (bíró, jegyző, hadnagyok) szívesen felteszem ide, vagy elküldöm a megadott címre.
Nekem is volt e-területen kutatni valóm egy jász commissarius ősöm révén.
Ezt ajánlom nézd meg mert itt vannak a hadnagyok is megemlítve.
Ezek a commissariusok rendőrző parancsnokok voltak innen a kapcsolódás a kérdésedhez.
"Közvetlenül irányításuk alá tartoztak a kerületi üldöző hadnagyok, kiknek száma változó volt. (hívták őket kerületi mezei hadnagynak is.) Mindahányan évi fizetést kaptak. Rablók üldözése esetén, ha sikeres volt a munkájuk a zsákmány 1/3-át is megkaphatták, ha életüket kockáztatták (milyen izgi!) a részük nagyobb is lehetett. 1794-ig a mezei hadnagyok az irányításukkal végezték az ún. vármegyézéseket. Ekkor épp a jász komisszárius, bizonyos Bódi József kérte ennek módosítását, hogy a hadnagyok önállóan intézkedhessenek, mert a biztosoknak számos egyéb dolguk is lehetett. ......."
MEK-02333
Állami (királyi és császári) tisztségviselők a 17. századi Magyarországon : Adattár / szerkesztő Fallenbüchl Zoltán, Fallenbüchl Zoltánné Czárán Marianne adattár, tanulmány(ok) ; magyar
(Nemzeti téka)
eredeti kiadvány: Állami (királyi és császári) tisztségviselők a 17. századi Magyarországon : adattár / összeáll. Fallenbüchl Zoltán Budapest : Országos Széchényi Könyvtár ; Osiris, 2002 (Nemzeti téka, ISSN 1586-1163) ISBN 963 200 458 2
Államigazgatás általában, Levéltári kutatás, Adattárak állami hivatalnokok, tisztségviselők, forrás, életrajz, Magyarország, 17. sz.
Nagyon hasznos információkat írtál. Sajnos a békéscsabai levéltár honlapja elég szegény, de telefonon biztos többet tudnak mondani. Nekem is jó tapasztalataim vannak a levéltárosok segítő készségével kapcsolatban. Be fogok számolni az eredményekről, de ez nem csak idő igényes, kilométer is kell hozzá.
Ja igen, miért keressük ezeket az iratokat? Azért mert azokban benne kell lennie, hogy amikor szolgálatba állt, akkor milyen illetőségű volt, s ha helyben nem találod, lehet, hogy 34 évesen (akár már családosan- s emiatt esküvőit sem találsz), honnan költözött be a mezővárosba.
Ha pedig mégis helybéli, akkor is sok minden kiderülhet, nem csak a működéséről, hanem az 'előéletéről' is.
Az én gondolatom az, hogy nem lesz valaki egyik napról a másikra hadnagy, a közszolgálatot akár a vármegye, akár a mezőváros (Dévaványa a www.devavanya.hu szerint 1774-től mezőváros) szolgálatában a közszsolgálatok alacsonyabb fokán kezdte el. Hadnaggyá tehát ezt követően kinevezik.
Ha 1740-ben születik, akkor erre az időpontra 34 éves, ami abban a korban már tapasztalt férfit jelent, ezért felmerül bennem az, hogy már teljesített hasonlót, s úgy állt a mezőváros szolgálatába (ha városi és nem megyei) 1790-re, 50 éves korára pedig a hadnagyok parancsnokává lesz. Ez így meg is áll.
A Békés megyei Levéltár honlapján (www.bekes-archiv.hu) nem találom ugyan Dévaványa mezőváros iratainak Fondjegyzéke, de egy telefont mindenképp megér rákérdezni ott őrzik-e (ha nem, hol?)
Dévaványa azidőben Heves és Külső Szolnok, ezért javaslom Szolnokot is szintúgy megkérdezni (www.szolarchiv.hu), úgy is, mint mezővárosi iratok lelőhelye, s úgy is ha megyei szolgálatban állott.
Végül vigasztalónak:
A már említettem, nemzetőröket listázó kiadvány szerint nemzetőrként írták össze Dévaványán (még mindig H-KSZ) egy bizonyos Keresztúri Lajost, 32 éves, csizmadia, beosztása:2.osztály.
köszönöm a segítséget. Dévaványa többször lett átsorolva. Békés, Külső Szolnok, Heves megyébe. Amit találtam, az MOL-os anyag. Véleményed szerint melyik megyével kezdjem?
Más:
Megjelent a GenoPro 2.x Beta változata. Van valami tapasztalat róla? Nekem nem indul a családfa htm.
az 1715-ös összeírásban szerepel Kántorjánosiban (Szatmár) Keresztúri András és Kassán egy, de Sámuel 1740-ben született. Milyen összeírásra gondolsz még? 1793-as dévaványaiban szerepel Keresztúri Sámuel, ezzel azonban nem megyek semmire.
semmi gond, nincs ok rá. A feudális anyagokban jegyzőkönyveket találtam, ahol különböző lopási esetek kivizsgálásánál "hadnagy Kereszturi Sámuel keze vonása" látható és az az egy más témájú feljegyzés, ami Keresztúri Sándorra vonatkozik. Erről írtam. Nem állnak viszont rendelkezésemre Mezőtelegdi források. Erre vonatkozóan Magyaroprszágon hol lehet kutatni?
Az általam leírt anyakönyvi adatok részben közvetlenül a dévaványai ref. anyakönyvbők, részben a Debreceni Református Levéltárban őrzött A2220 sz. mikrofilmről származnak. Azt nem tudom ki vette fel a filmet, de a teljes anyakönyvi anyag rögzítve lett ilyen formán. Ezekben az első bejegyzés az 1767-es. A Keresztúri név korábban sehol sem szerepel. Egyébként a közre adott teljes gyűjtés a www.kereszturi.iweb.hu lapon megtalálható.
Tisztelt Törzsasztal!
Mint új belépő végiglapoztam az eddigi hozzászólásokat. Ritka topik a topikok sorában, mert célratörő, értelmes hozzászólások és szakértő, nagy tudású segítők válaszai olvashatók folyamatosan.
Több levelezővel szemben szerencsésnek mondhatom magam az eredményekhez vezető út eddigi szakaszán. Kevesebb gondom volt az anyakönyvekkel, mint másoknak, mert református lévén alig van latin bejegyzés a szövegekben. Eljutottam dévaványai Keresztúri Sámuel ősömig, aki 1813-ban, pestisben hunyt el, 73 éves korában. Más (1790-es) dévaványai feljegyzés szerint hadnagy volt, a hadnagyok vezetője. Ha jól értelmezem, a mai szóhasználat szerint rendőr. Dévaványai lányt (Szitás Sára) vett feleségül, de nem Dévaványán, mert az anyakönyvben, a lehetséges időintervallumban nincs rájuk vonatkozó bejegyzés. Az első alkalommal, fiuk születésekor szerepelnek, 1767-ben. Sikerült azonban más levéltári forrásból egy feljegyzést találni, miszerint: Keresztúri Sándor, telegdi lakós, 2 mázsa sót adott el a dévaványai ispánnak 1763-ban. Ha jól gondolom Telegd = Mezőteleg ma Romániában Tileagd. Ismerve a fórumos hozzászólásokat, nem sok reményt fűzök az ottani kutatásokhoz. Megnéztem az 1715-ös összeírásokat is. Kétszer szerepel a Keresztúri név benne, de egy sem a telegdi.
Kérem a véleményeteket, milyen nyomon lehetne elindulni, hogy kiderítsem, honnan került Dévaványára Keresztúri Sámuel?
Előre is köszönöm segítségeteket:
Feri
A soproni levéltárban kezdtem. Igazából az érdekelne, hogy az ott fellelhető dolgokon kívül máshol létezhet-e más forrás. A Rab... névvel sajna nem találkoztam, a környező néhány faluban sem emlékszem ilyenre.
Naaa... de december utolsó harmadáig lehetett kutatni, tehát nem volt probléma és a költözés december legvégén-január elejön kezdődött... Tehát hiába igérték novemberre...
Nem tudom, hogy hol kutatsz, de Magyar Országos Levéltár Mikrofilmtárában van minden megyének feudális kori összeírása mikrofilmen, hátha azok között találsz valamit...
Viszont lenne is egyből egy kérdésem: Peresztegen találkoztál-e a Rab, Raab, Rabb névvel? Varga (alias Németh) József és Rab Erzsébet 1830/31 körüli házasságát üldözöm. A gyerekek a Vas megyei Uraiújfaluban születtek, de a házasságukat nem találom, és így a továbblépés is nagyon nehézkes.
Pereszteg község (Sopron vm) kutatásához szeretnék segítséget kérni. Az anyakönyv kezdetéig eljutottam a családkutatással, de nem találtam adatokat a német nevű betelepülők származási helyére vonatkozóan. Az 1715-1770 közötti időszakra keresek bármilyen használható forrást. (Az 1715. és 1728. évi adóösszeírást megvan.) Előre is köszönöm.
Én is találkoztam már ilyennel. Ráadásul ott 4 darab Katalin volt, igaz ebből az első kettő korán meghalt. De aztán lett még kettő és azok házasodtak is 3 év különbséggel tehát egy időben éltek. Tehát nem lehetetlen... De valamilyen oka kellett hogy legyen ennek a duplázásnak...
az a helyzet, hogy ugyanazon apa és anya, de nem dupla keresztnév....az első ilyen nevű fiú már házas volt ezidőben...igen késői gyermek, szinte hihetetlen (anya 50), pedig egyértelműen olvasom, hacsak a bediktálásnál nem tévesztett a bába.
(Erre volt példám a családfánál, ezért szenvedek most is)...hajnlok arra, hogy félrehallás.
Ráaadásul dupla keresztnév a családban csak a 20.sz. közepétől lett divat.
Ha az apa és anya mindkettőnél ugyanaz, akkor dupla keresztnévként már találkoztam pl Johann Sebastian és sima Johann. És a dupla keresztnevűnél hol egyiket használták, hol másikat vagy mindkettőt...
Ha meg csak az apa azonos akkor simán kereszteltek a második feleséggel is ugyanolyan keresztnevűt , mint az elsővel.
MÁV. Segédmozdonyvezető. Budapesten születet 1900-ban. géplakatos szakmát Cegléden a MÁV.-nál tanulta. Felszabadult 1919-ben. 1916-óta áll a MÁV. szolgálatában s azóta Cegléden teljesírt szolgálatot. 1929-ben sikerrel kiállította a amozdonyvezető képesítést nyujtó vizsgát is. A Mozdonyvezetők országos szakcsoport és a MÁV. Lyra zene egyesület működő tagja. Testvérbátyja Rupnik Gyula pilóta, mint frontharcos küzdött a világháborúban. Édesatyja néhai Rupnik Gyula vasutas volt Cegléden mint főmozdonyvezető halt meg.
Ennyi a szöveg amit Rupnik néven találtam az Almanachban! Feleségről és gyerekekről 1932-ben 32 évesen még szó sem volt nála! De később természetesen nősülhetett. Bíztató lehet, hogy édesapja is vasutas volt Cegléden.
Az kiderült még a könyvből, hogy János 1932-ben Cegléden szolgált mozdonyvezetőként.
lehet hogy célravezetőbb, ha inkább Te próbálod szűkíteni a keresést... és ne legyél telhetetlen :)
(jahh, semmi közöm a CSEP-hez, van pár nevem rajta - még mielőtt megvádolna vki, hogy védem a mundér becsületét...)
Tény, elég tré így, mert az a nyomorult értesítő azt sem adja ám meg, hogy mire keresett a szerencsétlenje, hanem csak kapsz 1 mailt, hogy ezen a címen érheted el, aki kapcsolatba akar veled lépni...
én most azt a taktikát választottam - miután többekkel együtt jól lefikáztam a CSEP fórumban ezt a fajta eljárást, és rávilágítottam, hogy a kereső által bevitt adatokat igencsak jó lenne, ha látná a címzett, mert ez talán nem sérti azt az agyonvédett adatvédelmi törvényt -, hogy vagy a lehető legjobban leszűkítem a keresést, vagy óvatosan tolom ki a keresőmaileket... kevés felhasználós találatokra, és csak akkor küldök, ha az előző keresésre reagált valaki... (nyilván nem várok majd én sem a végtelenségig, egy hét után lövöm a következő névre szóló mailt, mert egy hét talán elegendő arra, hogy ha valaki akar, akkor megkérdezze, mi a sz*rért zaklatom...)
Majd meglássuk... - mondta a vak is... Bízom benne, hogy javul a kereshetőség, mert asszem, a CSEP-esek is kapnak az arcukra rendesen a sok, és soxor felesleges mail miatt...
és valaki megértethetné már végre a mélyen tisztelt adatvédelmi biztos úrral, hogy ha a levéltári törvény lehetővé teszi, hogy 90-60-30 év után bárki kutathassa az adatokat, akkor az ezen a korláton túli adatok igenis legyenek láthatók mások számára... mert ezek már nemigen sértik az adatvédelmi törvényt... (de azért majd letöltöm a törvényt, és jól elolvasom + értelmezem [legalábbis megpróbálom]...)
Hiába keresel névre, ha nem látod hogy a 'talált nevek' hol és mikor születtek vagy legalább a keresztnevüket! Csak sok-sok emailt küldhetünk igy 99%-ban teljesen feleslegesen leterhelve a többi felhasználot és a rendszert! Mit érek én azzal, hogy Kovács Istvánból van 144 db és ez 81 felhasználó adatbázisában található??? Teljesen felesleges küldeni mindekinek emailt! Sokkal jobb lenne ha a Kovács István nevével lefuttatott keresés eredménye az összes K.I. kilistázná a születési hellyel, dátummal és anyja nevével! És ezek után lehetne felvenni a kapcsolatot a másik felhasználoval! Gondolom adatvéfelmi okai vannak annak, hogy nem igy müködik a rendszer. De a anyakönyvi kutathatóság szabályi szerint azért nyilttá lehetne tenni. Gondolok itt a születés után 90, házasság 60, halál 30 éves korlátra.
Ha Sárisáphoz érsz és kezed ügyébe kerül a Gremsperger név, kiírnád?
Ott van eltemetve az dédapám,kb. az 1920-as évek végén. Nem tudom egyenlőre még, hogy hol született, de valahol ezen a környéken./Tán Bián/
Sajnos , tanév alatt nem nagyon tudok elmenni a levéltárakban kutakodni.
Ha a mormonok nyitnának, az a közelembe lenne. Várom. Akkor tudnék igazán nagyot lépni, ha az anyakönyvekhez hozzáférnék.
Azon tűnődöm közben, hogy a 30-as években bekért származásokat igazoló papírokat vajon nem gyűjtötték egy központi helyen, s az vajon nincs meg? Vagy felszámolódott? Mert ha az meglenne...és kutatható lenne...
MOL-ban mostanában megfordulók, illetve alábbiakat kutatók segítségét kérem az alábbiakban, ha idejük és kapacitásuk engedi.
Keresem: NYÚL r.k.:
- Pohárnik/-nok István *1861.06.22. szüleit, házasságát Schuszter Paulával (ez lehet, GYŐR-ben volt) vmikor 1890-ig bezárólag, esetleg szüleik születését, esküvőjét, halálát... (ez már macerásabb, bár a nyúli halottiban volt index, sajnos a többihez nem fértem hozzá...)
BP. TABÁN r.k.:
- Brünner Ferenc és neje Veith Anna halálát, B.F. foglalkozását, - Brünner Eduárd születését (1837 körül) és halálát, felesége, Berger Terézia születését (1842 körül) és halálát - Berger Terézia szüleinek, Berger Józsefnek és Sieber Rozáliának születését, esküvőjét és halálát - Koch Jakab születését, esküvőjét Balász(?) Katalinnal (vmikor 1864 előtt), halálát, felesége születését, halálát - esetleg Brünner József (*1860.03.25.) és neje, Koch Julianna (*1864.05.23.) halálát Tapasztalatom szerint az asszonyokat az indexben Brünner Anna, Brünner Teréz(ia), Berger Rozália, Koch Katalin és Brünner Julianna néven célszerű keresni...
KISKUNFÉLEGYHÁZA r.k. és/vagy ref. - Karácsonyi Ferenc (r.k.) és Pál Judit (helvét vallású) házasságát (vmikor 1845 előtt), Pál Judit születését, halálát, esetleg Karácsonyi Ferenc születését, halálát, bár lehet, az esküvői adatokban szereplő születési hely más településre vezet...
KISKUNHALAS ref. - Ábrahám Sára (*1838.12.16) halálát (szóbajöhet Szabó Sándorné és Tegzes vkiné néven is), 1877.01.01.-1892.01.01. intervallumban szerepel-e? - apja, Ábrahám Andrásnak születését, halálát, - anyja, Á. Andrásné Borbás Sára (*1808.03.26.) halálát
ZSÁMBÉK és környéke izr. - Fleischmann Jákob és -né halála, esetleg egyéb adatai - Fleischmann Ignác (*kb. 1818) halála - ez lehet már Bp. neológ is - Reif Jákob és -né halála, esetleg egyéb adatai - Fleischmann Ignácné Reif Rozi (*kb. 1821) halála - ez lehet már Bp. neológ is
BP. NEOLÓG IZR. - Fleischmann Vilmos szűcs (*1842.04.08) és neje Hecht Teréz (*1844 május) halála.
Köszönöm. Állítólag ez egy híres ügy volt, és még Jókai is írt róla, de annak az írásnak nem akadtam nyomára. Sőt, sokáig csak lógott a levegőben, mikor lehett ez a per, aztán véletlenül rábukkantam Szeged történetében, hogy 1717 körül.
Eredetileg én is Parti Kata halálos ítéletét hámoztam ki a dologból, de azért elgondolkoztam, hogy rágalmazásért nem lenne-e ez egy kicsit radikális büntetés.
Elég nehéz számomra kihámozni, de nagyion úgy néz ki, hogy az a Páros (Parti? eléggé összevissza írják a vezetékneveket...) Kata lett máglyára ítélve, aki Terjéknét vádolta boszorkánysággal. Az is világos, hogy a per idején Terjékné már halott, árvákat hagyott maga után, s halálával kapcsolatban valószínűleg felmerült, hogy rontás, boszorkányság okozta halálát.
Valaki nem járatos véletlenül a boszorkányperekben? Találtam egy érdekes szöveget - neten is rajtavan - amit nem nagyon tudok értelmezni. Tudna valaki segíteni?
Fassiones ad instantiam Uxoris Georgii Veres alias Kecskeméti, ut et contra, et adversus Chatarinam Parti, ut I collatae De eo utrum? 1-ső. Vallya meg a tanu tudja-e? látta-e? halotta-e? az Parti Kata szájábúl, hogy Terjék Jánosné asszonyt ördögnek, s boszorkánynak mondotta lenni, és hogy régen megérdemlette volna a tüzet. 2-or. Hallotta e ugyan a Parti Kata szájábúl hogy Terjékné asszonyom ette, vagy rontotta volna Veres Györgyné jószágát, és a szolgáját is ő némitotta volna meg. 3-or. Kit tud jó tanúnak lenni? Prima testis Relicta Gregor Fekete Annor 40 Jur. et Ex J. An. Amn. Felek egyenesen hozzája adván azt is, hogy Terjékné sok árvát hagyott, és igy fenyegette Terjéknét, hogy nocsak várjon teszen ő arrúl, csak ne búsúly semmit, hiszen mondotta a fatens Gazdasszonyának Veres Györgynének. Ad 2-dum hallotta az Parti Kata szájábúl azt is hogy mondotta Veres Györgynének, hogy Terjékné ette és rontotta meg az jószágát, de a szolgája nemitásárúl semmit nem hallott. 2. Decet. Conthoralis Stephani Török Elisabetha Annor 30. Jur. Ad 1-um nihil, ad 2-dum nihil. 3. Conthoralis Andreae Góbor Elisabetha Annor 40 Jur. et Ex ad 1-um nihil, 2-um nihil. 4. Testis Dorothea Vaniska Annor. 30. Jur. et Ex ac ad 1-um nihil Ad 2-um ad 3-um nihil de ceteris nihil.
Ad Instatiam Terjékianae.
NB. NB. Vallja meg a tanú hallotta e Kecskemétiné szájából, hogy Kallainénak mondotta volna hogy te Kallainé te etted meg a szolgámat. 8. Testis Caspar Nagy bulg. anno. 30. Jur. et Ex am ad 1-um nihil, ad 2-um nihil, ad 3-am nihil-nihil. 9. Testis Dorothea Vaniska rbna. annorum 30. Jur. et. ex ac. ad 1-um nihil ad 2-um nihil, ad 3-um hil, ad NB. NB. nihil, ultro nihil. Deliberatum est. Közönséges votummal elvégeztetett hogy Veres Györgyné mint hogy néző után jól lehet indulván az mind az bizonyságokból és világosan kitünik, hogy Terjékné asszonyomot boszorkánynak lenni mondotta, miszerint nyelve váltságán, az Tripartiale Decretumnak második részének hetvenkettődik prussa szerént, és szokás szerént Törvény - - tatik, és a felperesnek kölcségének is vissza - - tásán, úgy mind azon által, hogyha az maga - az néző Aszszonyra hárithattya tehát az megint ma - - tás alól felszabadúl, és mentnek lenni is Törvényesen pronuncialtatik. Tizenötöd nap alatt fáradozzon ma - Törvényes mentségében. Másként az megirt marasztáson. Törvényesen marasztaltatik, tegyen eleget, és az megbecstelenitett asszont az ő módgya szerént, mind tisztitsa meg mind pedig Tisztességesen kövesse meg. Deliberatum est. Kecskemétiné alias Veres Györgyné iránt az ennek előtte pronuncialt nyebve váltsága iránt volt Törvényünk helybe hagyatik azonfelül, minthogy idegeny Istenhez In Törvénye ellen folyamodott azért 10 forintokon, falú büntetésén elmarasztaltatik. Kállaine Páros Katalin pedig Tűzre méltónak törvényesen találtatott. Deliberatam est. Minthogy Kecskemétiné megátalkodván az tanács ellen, és sok rendbeli kérésire nem engedett, azért az mi szokásunk szerént megnevezett Kecskemétiné bünhödjék, mivel a megkövetés iránt nem tett eleget a sérelmes félnek Terjékné asszonyomnak.
Mi lett a végzés? A vádaskodó került tűzre?
A részletben szereplő Terjék Jánosné ősöm. Már ha igaz Reiszner állítása, hogy ez a per az 1710-es évek végén zajlott.
Hello kedves mindenki! Oké értem én hogy sok munka lenne de akkor legalább az összeírásokat kellene fdigitalizálni. Nemtudjátok véletlenül hogy a MOL nemdolgozik-e a többi összeírás digitalizálásában? Jah mondjuk biztonságosabb lenne ha az összes anyag cd -ken lenne már a 21.-ik században. Ennek szerintem több oka is van - például nemzárhatjuk ki azt sem hogy egyszer az egész MOL a lángok martalékává válik(persze isten ments hogy ez megtörténjen). Jah és erről mi a véleményetek - http://www.rpsn.de/ahnen/csaladfa.html. ?
csak csendben jelezném: több millió tekercs filmről van szó, nem pár tíz vagy pár százról... Egy tekercs pedig nem 2m, hanem legalább 50...
tényleg jó lenne, ha mellette mondjuk CD-re vagy DVD-re is írnák, de nyilván megvan az okuk, miért nem teszik...
Mindemellett az általad óhajtott netes elérhetőséghez, ha jó minőségben akarod látni, és megfelelő sebességgel letölteni, olyan kapacitású szélessáv kellene, amilyen itthon max. csak az egyetemeknek és a tudományos kutatóintézeteknek van... lebutított formában meg romolhat a képminőség, ami a macskakaparással írt anyakönyvek esetében nem túl előnyös... szerintem... :)
Ahogy az előttem szólók mondták: a családfakutatás türelemjáték... nyilván mindenki szeretné mielőbb az összes ősét-rokonát megtalálni, de akkor hol marad az élvezet a további évekre? :)
Ez egy életre szóló hobbi... ha türelmetlen vagy, inkább bele se kezdj, mert félbe fogod hagyni, ha komolyabb akadályba ütközöl... Én 9. éve csinálom, és van olyan családfám, aminél 2 évig tartott megfejteni egy félrefordítás miatt, hogy honnan is származnak az ősök... de megérte a kitartás!
Én digitális képekre gondoltam, minden anyakönyvet beszkennelni és feldobni a netre. A mormonok már mikrofilmezték az anyakönyveket. Tehát már csak egy internetes oldalra kellene felrakni őket. Persze ez is időigényes dolog de nem megvalósíthatalan. És a kutató otthon csak bekapcsolná a számítógépet ,kinyitná a keresett anyakönyvet és örömmel böngészhetné a dokumenumokat.
A mormonoknak azért 'van meg', hogy elkerüljék a közeli rokonok közötti házasságot, s ezáltal a vérfertőzést. Azaz maguknak készítették, az, hogy a világ többi részén egyesek családfákat kutatnak....
Ne kérj rajtuk olyat számon, ami nem elvárható tőlük.
Egyébként aközelmúltban volt itt vélemény és tapasztalatcsere ez ügyben. (az nem is zárult le, majd kapunk választ, ha egy Kanadában élő olvtársunkat informálják Salt Lake Cityből)
Ja! A kutatás lényegében türelemjáték. :)
Ugyanaz a helyzet, mint az UC fondjegyzékével. (ez idrisinek szól) "a katalógus nem ad használható információt". Ha egy-egy összeírást nem a tárgy (település, felekezet, népcsoport. stb.) szerint, hanem az alany (összeíró: központi, vármegyei adminisztráció, katonai, kancellária, egyházi, stb.) szerint tematizáltak, akkor egyesével kell a tárgy szerinti dokumentumokat összegyűjteni. Sajna.
1800-as évek brennbergi (Brennbergbánya) anyakönyveit hol lehet megtalálni? Ma Sopron része, de régen szerintem önálló volt. Legalábbis több személyt is találtam, akik brennbergi születésünek van feltüntetve.
A digitális alatt mit értesz? A filmek mint képek vannak meg nekik a számítógépen vagy a filmeken található szövegek, mint adatbázis van feldolgozva? A szöveges, adatbázisba való feldolgozás rettentően időigényes és valószinűleg nagyon pontatlan is lenne... Ha mint raszteres képek vannek meg akkor tényleg csinálhatnának egy webes felületet! :)
Hello ! Ha a mormonoknak megvan az összes anyakönyv digitalizálva mikrofilmeken akkor miért nem csinálnak egy internetes oldalat ahol ezekben lehetne kutatni pl. mint a MOL 1715 összeírásban. ?
Mielőtt nagy lendülettel nekiállsz kutatni : szerintem Bajnát legfeljebb a legvégére hagyd, mert szerintem akkor még ott nem volt anyakönyvvezetés, ill. egyszer elégett.
Amit előzőleg idéztem Bajnáról, hogy a betelepültek tovább mentek Sárisápra, - utána Bajna mindvégig kifejezetten magyar lakta település lett, katolikus vallással.
Viszont Bél Mátyás /1684-1742/ ezt írja Sárisápról: Lakosai hasonlóképpen tótok, akiket 30 évvel ezelőtt báró Sándor Menyhért telepített ide.
A jegyzetek részben ezt írják:
Sárisáp: az 1701. évi egyházlátogatáskor úgy találják, hogy temploma, amely egykor szép volt, elpusztult... van iskolamestere is 1701-ben. Mindössze 70 lélek lakja, akik 1701-ben települnek le, közöttük 30 lutheránus./Némethy:Egyh. vizsgálat, 19.lap/.
1732-es egyházi vizsgálat szerint a felnőtt katolikusok száma :120. Van a faluban 15 egész telkes jobbágy, és 23 zsellér.
1755-ben: Sárisáp a már önálló plébániával rendelkező Csolnok leányegyháza!!!
Lakosai tisztán katolikusok, számuk 454 /Villányi: Néhány lap, 98-100. lap/Helischer József kéziratos műve szerint 1827-ben: tótok és németek lakják....1787 óta saját plébánosuk is van.
Az E156-ig eljutottam, de onnan nem lehet már továbblépni egy adott településre mert a katalógus rossz ill. nem ad semmilyen használható információt (ezt a levéltárban mondták). Igazából Perbál fasciculus száma kéne ahhoz, hogy kiderüljön hogy a 2201-2577 közötti filmek közül melyiken van.
Ezért szegődtek el máshoz dolgozni, hogy megélhessenek.
Ez alatt azt értsd, hogy olyan személyhez, aki ilyen jobbágytelken 'ült', azaz nem a 'földesúr'=uraság számára. Azaz megélni 'elég volt' egy-egy tehetősebb jobbágy számára dolgozni. Persze ez a hétköznapi megélhetés, a tény, hogy dolgozni kellett, ez attól változatlan.
A gond a termelőeszközök fejletlenségével volt, azzal, hogy jelentősen ki voltak téve az időjárás, éghajlati tényezők változásának, s amúgy is alacsonyabb volt az átlagéletkor, felhalmozni kevesebb idő volt, a nagy gyermekszám a betegségek, stb. miatt magas gyermekhalandóság miatt azt a keveset is tovább osztotta, a termelőeszközök ugyanakkor gyorsan elhasználódtak, elavultak. (állatokról nem is beszélve, ott más kockázatok - pl. járvány, élelmezés feltételeinek egy-egy évben való rosszabbodása, stb. - is voltak,)
Azaz maguk az életkörülmények voltak 'keservesek', s akkor már mutatkozott az is, hogy pusztán a föld a maga termelőerejével már nem képes eltartani (értsd jól eltartani) olyan méretű populációt, ami a török megszállás vége utáni demográfiai robbanás teremtett. Tőke hiányában nem volt ipar (itt ne a modern nagyiparra gondolj még, hanem az iparszerű termelésre, s azokra a termékekre, mely nagy sorozatban való előállítása tartósan nagy jövedelmet, így felhalmozást, gyarapodást okozhatott volna. Volt itt szó az állattartás boom-járól a jászok szerencséjéről a jogállásukból eredő kedvező lehetőségükról ennek kihasználásában).
Mindettől függetlenül a falun élő lakosság döntő hányada jobbágyként élt 1740-ben.
De olvashatsz tanulmányokat arról is, hogy miként alakult egy-egy faluközösségben a zsellérek száma, s milyen hatásokra.
"Nem úgy működött a dolog hogy mindenkinek dolgoznia kellett egy adott uraság alatt?"
Nem, úgy-e milyen érdekes.
Alapállásban úgy képzeld el, hogy azok, kiknek az jutott osztályrészül, hogy a megélhetéséhez dolgoznia kellett, mert másképp nem volt jövedelme (tőke még nincs/nem nagyon van jelen ekkor Mo-on) az vagy kereskedelemből, vagy földművelésből, állattartásból tartotta el magát (a kézműipar akkor még elsősorban ill. jellemzően saját fogyasztást látott el. Max faluközösségeket, a vásározó kereskedelem sem ölelt át nagyobb távolságokat. Volt persze néhány termék országos kereslettel, de abból tömegesen megélni nem lehetett, s ott voltak még a városban élő szabadok azon része, ki szintén nem rendelkezett más jövedelemmel, mint a munkából származó jövedelem) Igen ám, de ott, ahol a föld volt a gazdaság alapja - vagyis városokon kívül, de gyakran ott is, emlékezz a lőcsei borsóföldekre (A fekete város) -, ott igazodni kellett annak tulajdonosához, aki az akkori jog szerint a 'földesúr'. Ez lehetett a király, egyházi szervezetek, ill. a királytól származóan arra 'méltóak', kik a földterületeket az uralkodótól kapta. Így volt olyan helyzet, hogy egy-egy település egy (természetesen nemesi) család, vagy annak egy tagja, más esetekben több kisbirtokos (de szintúgy elötte megnemesedett személy) birtokában volt.
A telkek száma azonban véges volt. Nem igaz ez az irtványföldekre, - az elöbb belinket Néprajzi Lexikon tartalomjegyzékében irtás (lat. extirpatura, novellum) címszó alatt találod, s szépen tudsz közlekedni a linkekkel a 'telek' meghatározások felé is, azt is érdemes abból átolvasnod - mert annak tulajdona 1740-ben még legalábbis az birtokolta, aki termővé tette. Míg a jobbágyi teleknek csak használója volt, de nem a tulajdonosa.
Itt 'telek' alatt az urbárium alapját értem, nem pusztán egy parcellázott földterületet. A zsellérek részben azért is lettek, mert nem volt elegendő fundus=telek. Ezért szegődtek el máshoz dolgozni, hogy megélhessenek. Ettől még belső házhellyel rendelkezhettek, termelőeszközökkel, ingósággal (állatok, szállítóeszköz !!), de nem jutott 'telek', így hosszútávon igazán nem volt esélye stabil gazdasági hátteret teremteni magának, mert önállóan gazdálkodni nem volt módja, nem volt min.
Ezekből lett aztán később az iparosok nagy száma, illetőleg a napszámosok, béresek, de erről a neten sokfelé sokféle tanulmány fellelhető, mely ennél részletesebb és főleg pontosabb, szakszerűbb magyarázatot ad.
A www.mol.gov.hu oldalán az 'Adatbázisok, segédletek' majd 'Alapleltár' 'Böngészés' részt tudom ajánlani. Sok érdekeset fogsz ott találni, egyéb gyűjteményeket.
Az hogy lehet hogy valaki az 1740-es években koldus volt? Nem úgy működött a dolog hogy mindenkinek dolgoznia kellett egy adott uraság alatt? Legalább is a tankönyvek ezt sugallják.
Igen, koldus...amennyit én tudok latinul (semmit, franciából következtetek) ő a falu koldusa volt, az 1740-es években, ha jól emlékszem, de több névnél is találtam csak mendicus megjegyzést...
Rendben van. Megnyugodtam :) Most hogy így mondod - az 1828-as összeírást vizsgálva - nem is volt egy mester ember sem, mindenki vagy telkes jobbágy vagy zsellér volt!
A kettő nem zárja ki egymást. Én elég sok bejegyzést találok pl. így: " pellio et inquilinus"; " molitor et inquilinus"...
(bocs', ha helyesírási hibát vétettem a latinban)
Régebben azt hiszem milyennincs-et kérdeztem, hogy hol vannak a mesterek a faluból...én megtaláltam, főként a halálozásoknál jegyezték meg a mesterséget.
Megnéztem Oroszvárt! Sajnos semmi... Akkoriban ott csak evangélikus anyakönyvezés volt, ráadásul az is Rajkán, de nem találtam meg őket. Legközelebb Bajna és Sárisáp következik...
Ha valakit 1739-ben 115 évesnek írnak, akkor volt sacc-per kábé 85-95 év táján. De persze ez semmit sem von le a dolog életéből az illető még bőven a török korba született és végül majdnem megélte Mária Teréziát.
Sajnos a 68-asokról nem sok mindent tudok, volt egy anekdotáskönyv: Jászkunok előre - valami Farkas nevű írta - de abban nincs valami sok infó. Meg a történetek se olyan viccesek. Kele könyvében - Vörösök Jász - Nagykun Szolnokban (bocsánat, h rosszul idézem a címet, nincsenek kéznél a jegyzetek) - van pár szó róluk, ott is inkább mókás történetek. Meg a rokonság elbeszéléséből tudok ezt-azt: Délvidéken harcoltak. Ezt Terjék Pál üknagybátyám nekrológjában is leírták, vele kapcsolatban lenne egy kérdésem. Az egyetemeken a tablókat meddig őrzik meg, ha egyáltalán megőrzik? És hol? 1910-ben volt jogszigorló, és otthon csak egy nagyon rossz minőségű kép van róla, gondoltam hátha a tabló jobban megőrződött.
Hadtörténetiben még nem voltam, de állítólag ott minden ilyesmi megvan, érdemes lenne megnézni, de erre mostanában biztos nem lesz időm.
Holnap majd megírom, hogy a keresett embereket megtaláltam-e a negyvennyolcasok közt.
múltkor sacc/kb-ra jeleztem, ma pontosítom az OSZK-ban elérhető gyászjelentések intervallumát:
A - Nikoletti Ede
és
R- Rudnoki János
közte sajnos nagy-nagy lyuk, illetve az első intervallumban pár tekercs nem elérhető... (ezeket nem jegyzeteltem ki) de remélem, hamarosan a hiányzók is meglesznek... :)
Ezt sem hittem volna, de ezt találtam: TALÁLAT A kérdést nem oldotta meg, de van aki igencsak foglalkozik a perbáli dolgokkal és az én Bakay ágam is itt van, meg a Pospissel Fábián is (ugyan a neve nincs jól irva Habi.)!
köszönöm a sok segítséget. Ez az oroszvári tipp, így rövid utánaolvasás után elég érdekes, mivel elég sok horvát települt oda be, sőt az 1773as összeírás szerint már túlnyomórész horvátok lakták (németek és magyarok mellett). A Cyprián felesége pegig Mohacsek Éva volt (tudjuk, hogy nem Perbálon házasodtak).A Mohacsek névről pedig LvT azt nyilatkozta hogy horvát név... Persze lehet hogy semmi köze az egészhez, de nem tünik rossz nyomnak. Első lépésben az a tervem, hogy a MOLban is fellelhető anyagokből probálom meg kideriteni az igazságot. Van néhány anyag amiben talán a származás is fellelhető: 1828as összeírás B125 Egyéb összeírások : Urbaria et Conscriptiones UC 249: 26-29 és 40
Most így olvasva a hozzászólásodat, hogy a 68 gyalogezred került szóba és bevillant, hogy talán az ükapám is ott szolgált. Elő is kerestem egy halottá nyilánítási végzést, amiben az van, hogy Hegedűs András ükapám 1915 március 15-én vonult be a szolnoki m. kir. 68. gyalogezredbe.
Az lenne a kérdésem, hogymilyen tapasztalataid vannak ilyen katonai kutatásokban? Milyen iratokhoz lehet hozzáférni (zsoldjegyzékek, ezrednaplók stb.) Egyáltalán bármi érdekel, ha van adatot erről az ezredről, a történetéről, hogy hol mikor merre jártak akkor nagyon szívesen venném ha beírnád. Köszönm.
Volna egy kérdésem: az I. világháborús honvédezredek albumát hol lehet megtalálni? Családi tulajdonban találkoztam eddig velük - nekünk a huszonnyolcas van meg - de biztos, hogy könyvtárakban is megvan, csak eddig semmilyen címszó alapján nem találtam meg. A hatvannyolcasok érdekelnének.
Másik kérdésem kapcsolódva a fényképes témához: ha megvan a hely (Budapest), készítő cég (Gerber), dátum (1900 vagy 1906. július, sajnos rosszul olvasható, de az utóbbi a valószínű), akkor van valami adatbázis, ahol utána lehet járni, ki van rajta? Balszerencsémre a pontos ősök mindent rávezettek a fénykép hátuljára, csak azt nem ki van rajta. Egy 100 éves rokonunknak volt egy tippje, ha nem születik más megoldás, majd belenyugszom abba.
viszont Rusovce (Oroszvár) evangélikus és izraelita anyakönyvet 'adott' a MOL-nak.
A másik topikban kkérdezted Poszpisek forma az 1715-ös összeírásban Nyitra vm-ben Radimó faluban. Ez pedig viszonylag közel van Oroszvárhoz. Roszz hír, hogy azidőben nincsenek (annyira) ritka keresztnevek Oroszváron (a német vezetéknevőek között persze vannak, de azok 'németes' keresztnevek)
Körbenéznék Oroszváron is (persze a környéken is a korábban felmerült falvakban)
A Borovszky-féle Magyarország vármegyéi és városai Pest-Pilis-Solt vármegyei kötetében Perbálnál ezt találni:
"1737-ben még mint puszta, a telki apátság birtokában volt.A róm. kath. plebániát 1753-ban állították helyre. Anyakönyvei 1744-ben veszik kezdetüket. Temploma Szent Anna tiszteletére épült. Értékes műkincse egy régi szentségtartó. Az 1770. évi úrbéri rendezéskor 44 1/2 úrbértelke volt. 1770-től 1820-ig a gróf Zichy család volt a helység földesura; e családról az uradalom az oldalági rokonokra szállott, kik azt az oroszvári kincstári uradalommal cserélték el s ekkor a királyi kincstár birtokába került s jelenleg is a kir. koronauradalom a helység legnagyobb birtokosa. 1842 augusztus 25-én nehány lakóház kivételével az egész helység leégett."
Ebből nekem annyi az infó:
1. vszeg római katolikusak voltak Cipriánék is (emellett a MOL-ban is csak katolikus felekezet tekercse van, vszeg egyedüli, Borovszky sem ír más felekezetről)
2. Az 1820-as oroszvári kincstári uradalommal történt elcserélés után utánajárnék. Miféle népség lakott akkor arra, milyen szentek voltak ott akkor kiemelten tisztelve? (Ez ma Rusovce, Pozsony része, Trianon után a Pozsonyi-hídfő 5 falujának egyike) Kezd érdekes lenni a keresztnévadási történet ;-)
Nini, mit találtam a kalász szóra keresve ugyanott (fejrevalók díszítése):
"A vőlegénybokrétát korábban a kalász egészítette ki, majd országszerte az árvalányhaj lett a divat. De sem ezek, sem később a művirágok nem pótolták a hűséget jelképező rozmaringot (Észak-Magyarország, Mezőség). Galgamácsán pl. aranyozott rozmaringszálból formált kiskoszorút tettek a vőlegénykalap tetejére."
visszatérve erre az 'esküvői' képre, ill. az árvalányhajra, kérdeztem a feleségem, azt mondja nem árvalányhaj, hanem rozmaring volt az, amivel nekem azon az esküvön volt szerencsém. (viszont az nem ilyen, mint a fotón van)
No erre keresem az Arcanum Magyar Néprajz CD-jén, ezt találtam a rozmaring szóra keresve (A haj- és fejviseletek között)
"KOSZORÚ
A leány életének sorsfordulóján, menyegzőjén, a párta mellett élővirág koszorút is viselt. A 17. században az élővirág koszorút az erdélyi kontypártás komorna, az oláh menyasszony és leány fején is megörökítették (Viseletkódex 1990: 77., 4. és 62. kép). Ekkor még a főúri hajadonok menyasszonyi koszorúja is élő virágból köttetett (Apor P. 1972: 58), ugyanúgy, mint egy jó évszázad múlva pl. a Kis-Küküllő menti vagy székelyföldi parasztmenyasszonyoké. Az élővirág koszorú még a 1819. század fordulóján jelentőségét veszítő pártát is túlélte. Ekkor a halványsárga rózsa, vörös rózsabimbó volt a menyasszonyi koszorú fő ékessége, amelyhez azonban mindig hozzátartozott a rozmaring is. A rozmaring, mióta a középkor végén a Mediterráneumból Közép-Európába telepítették, koszorúba kötve a menyasszony tisztaságát jelképezte, és a 17. századi esküvőnek éppúgy kelléke volt, mint napjainkban az élővirág csokor.
A múlt század közepe óta egyre kedveltebbek a művirágok, de az élő virág utáni igény sem múlt el, s a rozmaring mint aránylag tartós növény, szinte napjainkig a menyegzői események részese maradt. Az egykor legdivatosabb rózsából, gyöngyvirágból, nefelejcsből, aranykalászból kötött művirág koszorúkba legalább egy szál rozmaringot is illesztettek (Nógrád, Heves, Borsod vm., szlavóniai magyar falvakban), vagy a koszorú mögé, a hátihajra egy kisebb rozmaringkoszorút is tettek. Az egri vőfély karddal a menyasszony fejéről szűzességinek jegyét, ezt az koszorút lemetszette a 19. század elején is (Sávoly L. 1846: 190198), akárcsak 17. századi erdélyi elődje tette. A művirág-koszorúk eleinte az élővirág-koszorúk természetességére törekedtek, majd a polgári, fehér mirtuszkoszorúk, viaszvirágok hatására a parasztmenyasszonyok koszorúja is fehér lett. Az ilyen koszorúk, a hasznosi gyöngyös, a boldogi tükrös, a gyímesi csángó koszorúpárta már csak nevükben őrzik a mellőlük elmaradt hajadon párta emlékét.
HAJNYOMTATÓ PÁNT
Az ékes párták, koszorúk évszázadokig elterelték a figyelmet a középkorban oly fontos szerepet játszó, egyszerűbb hajnyomtató pántról, amelyet az empíre fekete bársonyszalag formájában Európa-szerte újra kedveltté tett. A tamási (Tolna m.) pántlikakoszorú, somogyi homlokkötő bársony, a kazári bodros vagy bársony, a jászárokszállási bársonyszalag, a mezőségi bárta, bercica, az erdélyi hajlekötő bársony mind erre a homlokot keretező fekete bársonyszalagra utal vissza, amely az 1830-as évekig hódított a leányok között. Országos népszerűségét talán annak is köszönhette, hogy az egykori homlokszorító használata nem is ment teljesen feledésbe. Pécs környékén pártának pl. a leányok érettségét jelző széles piros selyemszalagot nevezték. De a homlokszorító a párta alatt is lappanghatott. Torockón piros selyemszálak, Baranyában szintén piros gyapjúszálak kötegéből összefogott homlokkötőt viseltek az első vérzést követően a leányok pártájuk alatt. Miután a fekete bársony homlokkötő divatja elhomályosította az egykor piros hajnyomtató eredeti jelentését, be is illeszkedett mint fekete homlokbársony a sárközi párták építményébe, és így maradt meg a virágkoszorús és kontypártás lövétei menyasszony 702menyegzői fejékeihez társulva is. A nyugati divathatásoktól mentes Moldvában azonban szinte napjainkig piros a kislányok homlokkötője. A tartósan parasztos viseletű tájakon, mint a Galga völgyében, a tarka, széles Jaquard-szalagok vitték tovább a hajnyomtató szerepét, melynek legpolgárosultabb változatával mint a kalocsai leányok rózsaszín vagy világoskék selyemszalag bokrával találkozunk.
A múlt század elején a fekete bársonyszalaghoz hasonló pintli is hódított átmenetileg a polgári divatoktól leginkább érintett nyugati országrészen. Bár a pintli inkább az asszonyi főkötők közé illeszkedett, Kresz Mária múlt század eleji adatai révén tudott, hogy a Balaton környéki, somogyi, tolnai leányok is viselték."
Nem igazán szerencsés, hogy a kép közepén ülő idősebb asszony mögött olyan személy (asszony) áll, kinek (csipke?)ruhája miatt nehezen lehet az ülő hölgy hajviseletét megvizsgálni, de én nem zárom ki ezt a fekete bársony valamit, hogy ott van a fején.
Azt is írja - máshol -, hogy a rozmaring az egyike a legkedveltebb szerelmi szimbólumoknak (de hát úgy-e nem erről van szó)
jómagam elég sokat vakoskodtam a bajóti mikrofilmekkel, sajnos 1821 ig tudtam saját családom történetében visszamenni, igaz az 1750 es évektől van csak adat.
legérdekesebb időszak az 1895 előtti pár év, ahol már sok a bejegyzés, "gyümölcsöt lopott és leesett a fáról" "ilyen olyan vitéz volt és ezt meg ezt tette" . a legérdekesebb egy josephus lee és családja volt akik sajna 3 generáció után eltűntek mert nem született gyerek vagy meghalt kiskorában. gyanítom hogy a napoleoni háborúval maradt itt lee koma.
Szerencsét hoztál rám, mert megtaláltam Bél Mátyás Esztergom vármegyéről írt könyvecskéjét a polcon. Azt hittem, elveszett. Többször ír a bajóti állapotokról az 1700-as évek elejéről. A kiadó párhuzamosan idézi Helischert, aki utána 100 évvel szintén foglalkozik a környező községekkel.
Nem tudom, ismered-e ezt a kiadványt .
Bajót az esztergomi érsekség uradalmához tartozott.
Ezt biztosan tudod.
Még egy kiadványom van, ill. egy dolgozat: Varga Gábor: Lakodalmi szokások Bajóton. Egy jó kis feldolgozás. A bevezető szövegben írja: a Rákóczi-szabadságharc után a Felvidékről, zömében Muzsláról és környékéről áttelepült magyarokkal pótlódott a falu. Megjegyzi, hogy ez csak feltevés, részletes bizonyításra szorul.
én bajótban vagyok érdekelt, az is arrafele van. ha van eseteg vmi anyagod a településről, megoszthatod velem. a családnév kraszlán, talán elmagyarosodott szlovák család
Kissé neveletlen vagyok, hogy bemutatkozás nélkül vágtam a fórumozásba. Csikós Gábor vagyok, egyetemista, és jászárokszállási családokat kutatok, de lassan kiterjed az érdeklődésem más jász településekre is. Körülbelül 5 éve foglalkozom családfakutatással, főként a helyi plébánián, már csak kényelmességi okokból is, mert ott van index. (Levéltárban Szolnokon voltam, és ott nem volt)
Már többszáz nevem van, éppen a helyi sajtót dolgozom fel (már ha az egyetem engedi), az adatok rendszerezéséhez a genopro programot használom.
Szóval, jászok, árokszállásiak jelentkezését várom, hátha együtt többre megyünk!
Na akkor ennyi sok segítő szó után összegzem a dolgokat: Poszpiscil Fábián és Bakay Anna 1826-ban házasodtak össze Perbálon. A házassági bejegyzésben Anna 24, Fábián 22 éves volt ekkor. Mindekttő perbáli lakosnak van feltüntetve. Anna születési anyakönyvét meg is találtam Perbálon az 1802-es évben. Viszont Fábiánét NEM! Az esküvői tanúk egyike: Poszpischil Cyprián (feltételhetően a Fábián testvére mert más Poszpischil nincs egész Perbálon és mindketten takácsok voltak. Fábiánnak és Annának 1828-1835 között 5 gyereke született. Fábián 1865-ben halt meg az anyakönyv szerint 63 évesen!
Cyprián felesége Mohacsek Éva. Házassági anyakönyvet nem találni Perbálon, de 6 gyermekük megtalálható a kereszteltek között 1822-1838 között. Cyprián halottiját nem találtam meg.
S van még egy gyanús személy Poszpischil Mária, akinek a keresztelését ugyancsak nem találtam, de házasságot Perbálon kötött 1833-ban (17 évesen), tanúja ugyanaz az ember volt aki Cyprián több gyerekének is a keresztapja.
Szerintem Cyprián valamikor 1795-1800 között született, Fábián 1802-1804 táján. Mivel Cyprián házasságáról nincs semmi adat (és Mária születéséről sincs). Ezért azt feltételezem, hogy mindannyian 1822 (ha Mária is hozzájuk tartozik, akkor 1816) előtt érkeztem Perbálra.
Mivel rettenetesen nehezen olvashatóak az anyakönyvek, ezért nem kizárt hogy egyes bejegyzésket, részleteket nem vettem észre (annak ellenére hogy már kb 2x-3x átnéztem). Következő alkalommal a MOL-ban újra próbálkozom! :)
Az 1828-as összeírás talán még segít, hátha benne van honnan települtek oda!
A leírtad tények azt jelentik, hogy bár ők nem ott születtek, a szülők költöztek oda a kis gyerekekkel - gondolom betelepülve új telekre (fundusra). Az ugyanis, hogy ne szülessenek ott, de házasságukkor helybélinek mondassanak, csak így lehet (vagy úgy, hogy hiányos volt, esetleg nem volt még anyakönyvezés, de erre ne is gondoljunk :). Ha viiszont ez utóbbi van, - mert mondjuk nem volt még egyháza a településnek - akkor a szokásos szomszédolás a teendő, azaz a szomszéd települések anyakönyveinek áttekintése)
A colon - úgy emlékszem - földművest jelent (tkp. telepes), utalhat ez arra, hogy betelepültek.
Mindenesetre mindkét ok miatt Perbál helytörténetébe kellene kicsit elmélyülni. (Polg hivatal, helyi könyvtár, van-e ilyen anyag?, megyei levéltár, stb.)
Még annyi ötletem van kedves Zoltán, hogy próbáltad-e a felvidéki levéltárakat, az ottani nemes családok iratai - gondolom - ott maradtak. Esetleg a vármegyék nemesi közéletének iratai között. A nemességet ki kellett hírdetni, ami a vármegyei adminisztráció dolga volt - hátha maradtak ott abból a korból oklevelek. (Bár így, pontosan 1662 júniusára találni, nehezet kívánsz)
Tudhatjuk ki az a személy akinek a neve olvasható az oklevelen, de nem volt a központi adminisztráció tagja? Vagy nem olvasható? :) Hátha őt megtaláljuk, hogy mi volt.
Révay lexikon szerint 1892-ben német, tót és magyar lakosok vannak Perbálon, és a biai járáshoz tartozik.
A biai uradalom gróf Sándor Móricz és felmenőihez tartozott, birtokaik központja Bajna volt.
Szlavniczai Sándor Menyhért, akinek Hont megyében is voltak birtokai, a kihalt falvakba / a török idők után/ innen , Hont megyéből telepített be embereket Bajnára . A telepeseknek nem tetszett Bajna, és tovább vándoroltak Sárisápra /akár Perbál felé is mehettek/. Ez 17oo körül volt.
Így az is elképzelhető, hogy birtokon belül vándoroltak.
Nekem egyébként ajánlották, ha a kutatott családnál megtorpanok, nézzem meg , hogy az adott helységnek van-e részletes helytörténeti feldolgozása valahol.
Akik pl. Tinnyéről mentek Perbálra azoknál mind szépen oda van írva, de náluk semmi... S az az érdekes, hogy úgy néz ki hárman voltak testvérek (Cyp., Fábi., Mária), mindannyian Perbálon házasodtak, és mindegyiknél a locus origin az Perbál. Ugyanakkor a születési anyakönyvekben nincsenek benne. Teljesen tanácstalan vagyok... :)
Igen. Arra utalnak a jelek, de miért nem irták be sehova az (házassági, halotti) anykönyvekbe, hogy nem helyiek és honnan valók??? Az egyik halottiban ennyi van: ?mantuo? colon ! Ez mit jelenthet?
Márianosztránál találtam: Szlovákiából Cechtowából /nem tudom pontosan írni/ jöttek pálos szerzetesek és magukkal hozták Cyprián szerzetes által festett fekete Mária festményüket, ami csodatévő. Hozzáérintették az itteni képhez, és csodás gyógyulások történtek.-1739 körül.
Az előbb is arra gondoltam, hogy hátha valamilyen csapás súlytotta akkoriban az embereket, hogy népszerű, "hatásos" védőszentek nevét adták az újszülötteknek. Mint afféle rontás elhárítás.
Ez a lengyel Cyprián nyilván népszerűbb és ismertebb volt a nép körében, mint a korábbi.
Még egy Cypriánról olvastam az imént hirtelenjében: hajózás a Dunajecen -nél : Vörös kolostorban élt egy Cyprián, akinek a füves kertje volt híres.
Bocsi, ha tévútra viszlek, de olvastam Virágh Béla mk. "ales" tanulmányát Katonai képessegek - védőszentek címmel /összefüggés keresése a kiválasztott védőszent és egy adott katonai kötelék képességei között/.
Szent Fábián pápa vértanu volt. Vele egyidőben élt Szent Cyprián, Karthago püspöke /250 körül/.
És végül: Szent Fábián a pestisek védőszentje. Cypriánt még nem találtam meg. Mármint, hogy kiknek a patrónusa.
Köszönöm szépen a segítséget, mindenképpen át fog kellenem nézni az Egyetemi Könyvtár Kézirat- és Ritkaságtári gyűjteményét (a Régi Nyomtatványok Osztályán), mivel nekem kifejezetten egy 1662-ből származó nemeslevél szöveges változatára van szükségem. Ráadásul júniusban kiadottra, ugyanis van egy személy a levél végén felsoroltak közül, akinek a neve hiányzik (a császár hivatalnokai közül).
Mindenesetre ha valakinek van ötlete, hogy hol tudnék egy ilyen nemeslevél szöveges verziórája rátalálni, nagyon megköszönném.
Nem tudom már, hogy ki volt az az okos akinek az ötletéből merítettem, de a következőkről lenne szó: Van egy ősöm, Poszpischel Fábián és neki van egy testvére Ciprián (Cyprián). Mindeketten Perbálon házasodtak és után ott is éltek, de sehogy nem tudok rájönni, hogy honnan kerültek oda. Az ötlet az, hogy mivel ezek elég ritka keresztnevek, ezért elképzelhető hogy valamely templom neve után vagy egy szent szobra után kapták ezeket a neveket. Ha a feltételezés helyes akkor már csak ki kell deríteni, hogy hol vannak Perbál környékén ezzel egybevágó helyszínek! Vélemények az elméletről? Esetleg konkrét települések, ahol van ilyen (templom, szobor, stb.)?
ez biztos nem jó, mert esketésekről van szó...igazából pontosan a deff. érdekelne, mert meg tudom nézni és értem is, azonban az összetétel nem világos, s hogy milyen alkalommal írták oda?
A "jam" azt jelenti hogy "már"! A "jam deff." lehet hogy azt jelenti, hogy már nem él az illető! De ez inkább megérzés, mint biztos állítás részemről! A defuit, defunctus est - jelentésből következtetek erre, de akkor nem értem miért 2 db "f" van a rövidítésben...
Személyes adatokra a levéltári oldalakon nem bukkanhatsz...Akik itt kutatnak, azok a Magyar Országos Levéltár filmtárát vagy pedig a mormon Családkutató filmtárát használják, a megfelelő kutatóhelyeken.
Filmeken vannak az anyakönyvek, ha kicsit beleolvasol a topikba részletesen le van írva az eljárás...
Sajnos én nem kutattam Miskolcon senkit, mert arrafelé nem volt a családom...egyelőre legalább is eddig nem tudok róla.
Miskolci családdokkal kapcsolatban szeretnék információkat keresni, de sajna nem találok semmit. A BAZ megyei levéltár oldala használhatatlan, szinte semmi nem működik rajta. Egy nagyon ritka családnév (KARSZKY) érdekelne. Elképzelhető névváltozás, bevándorlás is. Ha valaki tudna segiteni, azt megköszönném.
Lipót, I., császár, Német-Római Birodalom, Magyar király (1657-1705):
Nos Leopoldus Dei gratia electus Romanorum Imperator ... Hungariae ... Rex ... memoriae commendamus ... quod ... Ladislaus Mikola de Szamosfalva ... (praesentaverit nobis ... litteras Mathiae Regis ... Avitas Protectionales in solita Residentia Budae Sabattho ... Circumcisionis Domini, Anno eiusdem 1477. in simplici papyro patenter confectas et emanatas, Sigilli ... roboratas: supplicans in eo Majesati Nostrae ... confirmare [etc]. In civitate nostra Vienna Austriae, die ultima Mensis Februarii, Anno Domini 1697. [Per] Leopoldus. Leopoldus cardinalis a Kollonich, archi-episcopus Strygoniensis. Joannes Domanitzki. Die 7. Junii, Anni praesentis 1698, in Albam Juliam per Magistrum Petrum Alvinczi alterum per Regnum Transylvaniae suae Majestatis Protonotarium.)
[Kolozsvár, 1698-1702?, Misztótfalusi Kis Miklós.]. [4] l. 28 cm. - 2o
[Előző jelzete: MV 36, M 846] RMK.II/441/a
A Szamosfalvi Mikola László nevére, I. Lipót császár és magyar király által 1697-ben adományozott és a rákövetkező év június 7.-én Gyula-Fehérvárott kihirdetett nemesi oklevél egy 2o, önálló címlap nélküli 2 számozatlan levélből álló és 4 lap terjedelmű nyomtatvány, következésképpen sem a hely, sem a nyomda nem ismert."
Azaz javaslom az Egyetemi Könyvtár Kézirat- és Ritkaságtári gyűjteményét, ott a Régi Nyomtatványok Osztályát felkeresni. Ott ha nincs is 1662-ből (de van 1697-ből) s esetleg tudják, hol lehet másutt is.
Szeretném megkérdezni, hogy van-e itt valaki, aki tudna nekem segíteni. Szükségem lenne egy I. Lipót által 1662-ben kiadott nemeslevél szövegére.
Vannak benne részek, amelyek minden kiadott kutyabőrön megegyeznek ("titkos pecsétünkkel megerősítjük, hogy a nemeslevél tulajdonosa használhatja a címert pajzson, takarón, zászlón, stb...")
A mi nemeslevelünk másolatán van 2-3 sor kipontozva, ami valószínűleg azért lehet, mivel a másoló nem tudta leolvasni az eredetiről (gonodolom sérült lehetett, vagy valami ilyesmi).
Mivel ahogyan azt említettem, pont olyan részről van szó, amely mindegyiken egyforma, ezért sokat segítene nekem, ha egy másikról helyettesíthetném ezt a szöveget...
De lényeges, hogy kifejezetten I . Lipót király által kiadott nemeslevélről legyen szó (lehetőleg1662-ből), mivel részleteiben királyonként ezek az egyforma részek is eltérnek.
Előre is köszönöm szépen mindenkinek, aki megpróbál segíteni.
Elképzelhető... Nagyon örülnék, ha tényleg azt látnám, mert akkor legalább lenne róluk is képem, de bebizonyítani nehéz lesz. Köszönök minden segítséget fényképügyben!
Bábolnán nem kutat valaki véletlenül? Egy 1922-23-as házasság "szenvedő" alanyainak :) adataira lenne szükségem, hogy visszafelé tudjak lépni az időben...
Előre is köszi, privát mailem a skoumi.fw.hu-n keresztül érhető el.
legutolsó információim szerint sajnos még mindig nem tudni, hogy mikor fog megnyitni a Tihany téren a "mormon" kutató, a költözés még nem történt meg - elvileg 16-ától már ott kellene üzemelniük -, a Hűvösvölgyi út viszont elvileg zárva tart.
Az OSZK gyászjelentésekről: A-tól Neu-valameddig (talán Neumayer) vannak pillanatnyilag mikrofilmezve, de nem minden tekercs érhető el ebben az intervallumban sem - például az F-nél legalább két tekercs "hiányzik"...
A gyászjelentésekkel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet, hogy nagyon sok nem tartalmazza a rokoni adatokat, vannak viszont olyanok, melyek igen bőségesen :)
Ja, és nem árt, ha valaki tud mondjuk németül, sok gyászjelentés van a XIX. századból, ami csak e nyelven íródott...
A bp.-i mormonok a Tihany téren még nem nyítottak ki. /Tegnap voltam, az Örs vezér térről a 82 troli 3. megálló :Tihamér u./Szép új épület az óvoda mellett, felvilágosítást a 391-0601 számon egy fordító iroda ad. Továbbá a Széchényi Könyvtárban a gyászjelentéseket novemberben kutattam,- úgy emlékszem talán a "K" betűig voltak feldolgozva.
A H.böszörményi vagy hajdúszoboszlói Szílágyi és Pap családokat,-továbbá a berettyószentmártoni és b.újfalusi G.Szabó, Rácz, Török és Hegedűs ősőket kutatgatom. Érdekelt vagyok Moráviában /Knitzner/ és az erdélyi Melchner és Hert családokban is.Mindenkinek jó kutatást !
Akkor az esküvő biztos! DE: dédapámnak nem volt korban hozzá ilyen közel álló lánytestvére, édesapja pedig a kép keletkezésekkor 70-80 között volt (de az sem biztos hogy élt még).
Egyébként magát a fényképet (anyagát) megvizsgálva lehet hogy ez csak egy másolat. És az is elképzelhető, hogy nagyítás (méret: kb 30cm*20cm). Van még egy távoli rokon, akinél ott lehet az eredeti, megpróbálom azt megszerezni, hátha azon van valami felirat. Addig bele kell nyugodni a semmit tudásba...
Az, hogy ez az idősek esküvője az majdnem biztos, s még, hogy jubileumi az is...én aranylakodalomnak látom, s itt a nagycsaládot vélelmezem.
Ha jobboldalt nézed, akkor a fiatal lány mellett ülhet az édesanyja és mögötte a bajuszos-szakállas az édesapa és szerintem a fiútestvér áll kissé mögötte (dédapád?).
Nagyon úgy néz ki, hogy még sok minden mást ki kell derítenem, hogy egyáltalán legyen esély a kép megfejtésére... De lehet, hogy soha nem derül ki, kik vannak rajta!
Megkérdeztem egy néprajzost. Szerinte az ülő fiú kezében vőfélybot van, ami egyértelműen esküvőre utal.
Feltételezhetően a középen ülő párról van szó.
Nekem még a két szélső lány szoknyahosszával van gondom. Ha ők lennének - első tippem szerint - az eljegyzésen lévő párok, akkor tán már hhosszabb lenne .
Talán még nem felnőttkorúak?
Viszont nagyon egyformán vannak öltözve, a hajviseletük is, igy lehet, hogy az ezüst lakodalom koszorúslányai, mint serdülő unokák.
A biztos pont, jobb oldalról a második ember (dédapám). És akkor lehet hogy mellette álló fehér ruhás leány a dédanyám lenne...??? Sajnos sem a kép keletkezésének helyét, se idejét nem tudom, de van a dédapámról több képem is és azok dátumozva vannak. S azt is tudom, hogy nagyjából mikor nősült. Ebből a kettőből következtettem az 1905-1910 közötti időszakra!
Tehát ha elfogadjuk hogy esküvői kép, akkor a két öreg esküvőjáről van szó?
Idézem a Néprajzi Lexikont: árvalányhaj:...népszerűségét a nemzeti romantikának, elsősorban Petőfi Sándor és Tompa Mihály költészetének köszönheti. Ebben az időben lett a "nemzeti"-nek mondott magyaros viselet kalapdísze is.
kevésbé romantikus tippem is van: aratás befejeztével az aratólegények aratási koszorút készítettek, akinek a búzáját aratták. Utána volt az aratási bál. Akkor - az aratás befejezésekor - tűzték ki a búzakalászt.
Biztos, hogy esküvő, és az idrisi által búzakalásznak mondott, a felöltőn/ruhán elhelyezett dísz - szerintem - árvalányhaj.
Pár éve Közép-Zemplémben voltam egy esküvőn, ott az a szokás - s szerintem ez a Bodrogközben is, de lehet, hogy le Tokajig, a Tisza vonaláig is lehet (nem kizárt) - utána kellen nézni a néprajzban - , hogy a menyasszony az eladó lányokkal együtt az esküvő elötti nap szedi, csokrokba kötik és adják az esküvőn a jelenlevőknek(Viszont nem tudom, hogy kiknek - úgy emlékszem nem mindenki kapott. Mi a vőlegény részéről voltunk és keresztszülőség kapcsán kvázi családtagként, azaz nem kolléga, meg ilyesmi viszonylag idegen)
Van még aképen két koszorúslány is.
VISZONT ! A kép szerkezet alapján valószínűleg a középen ülő két idősebb személy a házasulandók, akár mint özvegyek is (nem tudom az ezüstlakodalom, meg ilyenek mennyire voltak akkor szokásban?!) Szerintem. Néprajz! Az a dísz ott a ruhán segít elindulni.
Az ülő fiú kezében nem vőfélybot van? Középen ülnek a nagyszülők, tőlük balra egy házaspár a kislánnyal, jobbra az ülő nő mögötti lehet a férj. A virágcsokros lányok melletti férfiak lehetnek a jegyeseik, a többi álló pedig házaspár.... szerintem.
Mivel csak a fiatal lányoknál és a nagymamánál van virág, nem eljegyzés?
Van egy régi "családi" képem (kb. 100 éves), sajnos a rajta lévő 18 emberből mindössze egyről tudom biztosan hogy kicsoda a többiekről elméleteim vannak csak. A kérdésem az lenne, hogy szerintetek milyen alkalomból készült kép? (búzakalász van mindeki ruháján) Talán van valami szabály hogy a férjet, feleséget, gyerekeiket hova állították és ebből ki lehetne találni hogy ki kihez tartozik??? A KÉP
és semmi más Kelle sehol? Akkor feltehetőleg ő csak ide származott valahonnan. Sehol máshol nem szerepel? Loc. gen. (származási hely) vagy valami hasonló?!
Köszönöm szépen a magyarázatot. Amit én látni vélek az az, hogy az általam látott békésmegyei 1725-28-as összeírások és az szt feldolgozó Ember Győző féle forrásmunka kitér a migránsokra, s településenként közli, hogy honnan, mennyi ideje érkeztek.
Ami miatt én az "eltitkolás" szót alkalmaztam azt inkább azért gondoltam, mert láthatóan nagyon sokan jöttek/szöktek a Rákóczi szabadságharc után erre a területre pl. Emődről sokan.
Tehát, pontatlanul fejeztem ki magam - miért is elnézést - pusztán erre gondoltam.
Illetve a vármegyei iratokból még felmerült okozatként az is, hogy erős vita volt a Harruckern család és a vármegye között a betelepült lakosok státuszáról.
Amennyire én ezt látom a vita lényege a "szabadosok"/"jobbágyok" vita volt...én teljesen laikusan látom így, sajnos még nem jutottam el az OSZK-ba irodalmazni, mert ezt előttem okos emberek nyilván feldolgozták.
Az egész kérdéskör azért izgalmas, mert ennek következtében nem tudok részbeni azonosítópontokat találni a Matrikula és az összeírások között...igen sok a Matrikulában az "alias" kifejezés, egészen az 1770-80 as évekig.
Nem ugyanazon a néven házasodott -születtek a gyermekei- és halt meg...az én estemben, de több ilyen családot találok. S arra sem lelek magyarázatot, hogy ez miért történt, tekintettel arra, hogy demográfiai okokból a gyermekek számossága még nem volt zavaró, az csak 2 generáció múlva következett be.
Ezt kellene többek között körüljárnom, mert a mozaikok nagyon nehezen rakhatók össze,
Még annyit, hogy az említettem Rédei István: Jászok és kunok az 1848/49-es szabadságharcban c. füzet is megvan, meg Botka János, Kunok-Jászok kaztonáskodása és ünnepi bandériumai c. könyve is (Antológia Kiadó 2000) is megvan, ha meglesz nálad a csapat, amelybe bevonult, akkor ezekben meg tudok nézni egy-két dolgot azokra vonatkozólag (de nem lista, hanem mi történt velük, stb.)
Emellett a kezem ügyében van újra az 1848-as Heves vármegyei nemzetőrökrő korábban már szóba hozott kiadvány - na ez egy lista, ha van fix családnév és település - kizárólag az egyesített Heves és Külső-Szolnok - akkor nosza !
Nem tudom Te kérdeztél-e vöröskatonákat, ha főtiszt, akkor meg tudom nézni az MTA Történettudományi Intézet által kiadott 'A magyar katonatiszt (1848-1945) c. füzetben, ebben vannak listák, de csak mint mondtam, főtisztekről. (amúgy renfgeteg érdekes infó az egész hadseregről összetétel, stb.)
"az is lehet, hogy az adószedőnek más nevet mondtak be"
Az 1715. évi első országos összeírás, ahogy a későbbiek is pl az 1721-es, mind az 1715-1723-1729-es országgyűléseken elfogadott törvények szellemében végrehajtott adóreformot szolgálta. Ez nem azonos az 1767-1774 között végbement úrbérrendezéssel, az már ezekre a változásokra épült, épp azért, mert 'nem volt elégséges' intézkedés.
Nagyon szépen leírja a már többször citált, Szederkényi-féle Heves vármegye története IV. kötet, 21. fejezet Egy részt ki is emelek belőle, így szemléletesebb.
"Összeirandó volt községenként: a jobbágy lakos neve, azután a kérdés volt: hány pozsonyi köblöt vet őszi és tavaszinak jobbágy-földjében, hány köblös földet hagy ugarnak mennyit szokott azután földje teremni? Van-e irtvány földje, és ebbe hány pozsonyi mérő vettetik? A harmadik kérdés: hány kaszás rétje vagy jobbágy-földje van, vagyis a helyi szokás szerint, rendesen mennyit kaszál? A negyedik kérdés volt: tized és kilenczedet fizető hány kapás szőlője van? E kérdésekből világos, hogy itt ezuttal a föld minőségére és annak termőképességére volt helyezve a suly, és e szerint terveztetett az adókivetés alapjául szolgáló porták megállapitása, a legtöbb megyében fennálló azon rendszer helyett, hogy a jobbágynak összeirt tényleges ingósága, vagyis ebből folyó tehetösége szolgáljon adó-alapul."
[...]
Ezen összeirási mód azonban már bonyolultságánál fogva is hasznavehetetlennek bizonyult, és igy életbe és gyakorlatba soha nem vétetett. Maga Károly király 1717. szept. 9-én kelt leiratával mint "hibásan foganatositott összeirást a terhek igazságos felosztására alkalmatlannak" jelenti ki, és az adókivetés ügyét ujabb tanácskozás tárgyául kitüzetni rendelte"
VISZONT FENNMARADT, ők is megőrizték maguknak (s nekünk is jól jön)
Azaz, bár feladat volt a jobbágy lakos nevének a feljegyzése, de csak annyyiban, amennyiben a később megállapítani tervezett adót majd kire vessék ki.
A jobbágy viszont nem tűnik el, s az adó sem úgy állapíttatott volna meg, hogy 'most Te, X.Y. most ennyit fizetsz, s akkor <hi-hi-hi nem is én vagyok mert más nevet mondtam>, hanem úgy, hogy akinek ennyi földje, meg ennyi jószága van, az ennyit fizet, akinek meg annyi van, az annyit. Azaz közben a 'hazudós' még akár meg is gazdagodhatott, vagy elszegényedett, az adó nem névre szóló volt, hanem vagyoni helyzet szerinti.
Magyarul az összeírás miatt nem volt érdeke, hogy hazudjék.
Ami egyedül szóba jöhetett az a máshonnan történt szökés következményeitől való félelem, azt viszont egyrészt e három országgyűlésen épp rendezték, másrészt jól tudták, hogy akkor a közigazgatás nem állt olyan szinten, hogy pár vármegyéből arrébról szökött személlyel beazonosítsák. Ezen összeírásban nem volt kérdés, hogy idevalósi-e, vagy jött.
Úgy-e korábban volt szó arról, hogy egyes összeírások, mint pl. a Jászságban történt 1699-es Pentz-féle firtatta az eredetet, de ez, aminek a neveit nézzük a neten, nem. Ez lehet oka névek nemegyezésének az egyes összeírások között.
Valakinek nincs meg véletlenül a Budapesti közlöny 1898, 1909, 1914 -es számai közül valamelyik? Vagy nem tud könnyen hozzájutni? Abban közölték a névváltoztatásokat, az érdekelne...
off: "Sajna" nagyon elfoglalt vagyok mostanában. Sokszor nem könnyű a rezidens-élet :) Szabadidőm családfakutatásra NAGYON kevés :(
De azért nagyon-nagyon köszi a hsz-t. Igen, német-eredetűnek tűnik maga a név. Csak ez sajnos vajmi' keveset segít rajtam. Vagy nem?!
Voltam fenn Bp-en, mormonoknál még anno. Köszi mézontófű: megtaláltam a segítség alapján. Az volt az utolsó napjuk a régi helyen. És ott volt valóban Jászfényszaru. Meg volt ott egy nagyon kedves Hölgy is, aki segített nekem, tevékenyen :) De sajnos idő-hiányában nemsokra jutottam-jutottunk. Majd az új helyen :)
Amit kerestem: házasságát annak az 1736-ban született B.Andreas-nak. Nem találtam. Sőőőt: egyáltalán nem találtam B.Andreas házasságot, amiből két dolog következik: vagy mehalt az a gyerek idejekorán, vagy elköltözött onnan "gyermekként" :( Hm... Joannes-t találtam, de nem tuti, hogy ez ugyanaz lenne, aki 1726-ban született, mert a házasságoknál akkoriban nem írták hogy hány éves, nagy sajnálatomra.
Úgy hogy idő hiányában nem tudtam bizonyítani az azonosságot. Mondjuk ha majd megnézem a halottiakat és ott lelem B.Andreast, akkor el is felethetem Jászfényszarut, mint lehetőséget.
Mindenképpen szeretnék a Tihany térre is elmenni, ha már ott van Jászfényszaru, nem hagynám ki, hogy végignézegessem. Volt már valaki? Tapasztalaitok?!
+kaptam még egy info-t, egy ottani kutatótól. Van az Országos Széchenyi Könyvtárnak egy olyan része, ahol gyászjelentéseket őriznek, egészen a XVIII.sz.-tól kezdődően.
Ezekben a halott neve, kora, a temetés helye és a gyászolók névszerint és rokoni állapotjuk szerint vannak feltüntetve. Úgy gondolom ezek nagyon hasznosak lehetnek genealógiai kutatások szempontjából!!! Mit gondoltok erről kutatótársak? Tapasztalaitok?!
Az én esetemben konkrétan ha megtalálnám Berényi Andreast, akkor ott lenne az ő kora. És ha az egyezik a jászfényszaruival, akkor számításba véve a bátyó Joannes megegyező életkorát a jászfényszarui Joannes-szel: bizonyító erővel hatna.
Különben egyre kevésbé hiszem, hogy tudom majd bizonyítani, ill. hogy bármikor is megtalálnám a hiányzó láncszemeket vagy tudnám folytatni a családfát.
Rye!
Hogy állsz? Neked szabadidőd? Voltál mostanában kutatni? Eredmények? :)
Köszönöm szépen a segtséget...azt nem értem, hogy miért is nincs az apa neve jelölve, mivel csak annyit olvasok ki, hogy Pater Servus xxxx...illetve gondolom a gyermek nem törvényes...az olvashatatlan rövidítés: susceptus-ból Sus. vagy Susc.
Az én számomra az érdekes a keresztszülők nevei...sehol nem fordulnak elő többé így az anyakönyvben sem előtte, sem utána, s nem voltam biztos, hogy jól olvasom-e a feleséget...
De jó lenne tudni, hogy hogyan is választották a komákat?
Die 20 Bap. Filius Matthias Peter servus judicis Mater Cathar. [olvashatatlan rövidítés, feltehetőleg a komák jelölésére] Thomas Pilisky & consors Johan. Bottyansky.
Ez tudtommal valami olyasmit jelent, hogy az adott hó 20. napján megkereszteltetett Mátyás, Péter [akinek tisztsége servus judicis?] és Katalin fia. Keresztszülők: Piliszky Tamás és neje Bottyánszky Johanna.
Ha képesek gyónásra, akkor már voLtak elsőáldozók.
7 évesen kicsit korainak tűnhet, de lehet, hogy nem volt szokatlan. Most általában 9 körül vannak a gyerekek, amikor elsőáldozók. Általában 3.-os korukban.
Matthias Bakaj Aor. 50 uxor Maria aor. 40 habent filios impuberas conf. capaces Joannem aor. 13 Paulum aor 8 Filia conf. capaceni Mariam annorum 7
Magyarul ez vhogy kb. így:
Matthias Bakay, 50 éves, neje Mária, 40 éves. Vannak fiaik, serdülő korúak, gyónásra képesek: János, 13 éves, Pál, 8 éves. Gyónásra képes lányuk, Mária 7 éves.
A conf. capaces azt jelenti, gyónásra képes - bár szerintem ezek a gyerekek elég fiatalok gyónáshoz, tehát itt esetleg vmi más jelentésben van a conf. capaces.
Tudod az is lehet, hogy az adószedőnek más nevet mondtak be...ezt arra alapozom, hogy volt az összeírásban pl. 3 Vásárhelyi, de soha egyiknek sem volt semmilyen anyakönyvezhető eseménye...persze költözhetett tovább is, de azért Csaba elég zárt közösség volt. Láttam családot Kiskőrősről költözni, csak a neve nem ugrik be, nem érintett, ezért nem jegyeztem meg.
Nagyon jó a MOL-ban az 1786-os összeírás, csak sajnos az nem teljesen maradt fenn, ott házszámok(portasorszám) is van, ami rövid ideig visszaköszönt 1787-ben az anyakönyvben, csak sajnos abbahagyta annak vezetését a lelkész úr.
lángliliom utca? az nem tudom melyik. De én anno a MOL új épületében vettem ki, a Bécsi út külső része felé van a vasúti átkelő előtt, kicsit fent a domboldalon. Lehet hogy az a Lángliliom utca, nem tudom.
Hát mivel 1715-ös összeírásban csak Kiskörösön van Botyanszki (csak ugye az 1715-ös állítólag eléggé hiányos) majd ha egyszer eljutok időben odáig akkor arrafele keresgélek, tekinteve hogy akkoriban oda is evangélikus szlovákok települtek.
Bisszakerestem és írtad, hogy Békés megyei településeken akkoriba az összeírásokba beleírták, hogy honnan vándorolt ide az adózó. Most meg látom, hogy vannak konkrét adataid is Botyánszky Péterről, csak a kíváncsiság miatt kérdezem, róla nincs adatod hogy honnan jött?
Na lehet, hogy tényleg elmászom most már a MOL-ba az anyakönyvek mellet majd megpróbálom az összeírásokat is kivenni.
Szeretném megkérni a kedves kutatótársakat, hogy lehető legjobb grafológiai érzékükkel probálják meg eme bejegyzés minden egyes szavát, betűjét kiolvasni és értelmezni; valamint begépelni okulásomra!
Még annyit: nagyon nagy család az is, s sok energia kell hozzá, mivel a 19.sz.elején eléggé összekutyulódnak a dologok.
Főként azért, mert az édesanyáknak csak a keresztnevét tüntették fel, s a névadáskor igen kevés keresztnevet használtak, ezért nehéz kibogozni a gyermekeket....
itt akadtam el...az eleje meg van, de 1780-1831 között újra rakosgatom a puzzle-t, s sajnos az igen kedves és segítőkész lelkész-levéltáros úrnak sincsen több adata erről az időszakról...
A dédapám volt Botyánszki György, ő egy elég jómódú földműves volt, de az első feleségének (a dédanyámnak) a halála után nagyon elhagyta magát pár év alatt oda is lett szinte mindene, a lányai is átmenetileg az elhunyt feleségének a szüleihez kerültek.
Már nagyon régóta akarom megnézni az anyakönyveket, csak valahogy nem volt rá annyi időm hogy jobban beleássam magamat. Tudom még a szüleik nevét és azt is hogy ő 1908-ban született, tehát visszakereshető lenne (Botyánszki Pál, és Machlik Mária) Most megint kérnék egyet, ha nem pofátlanság, Machlik név felbukkant valahol, nem emlékszel?
Sőt olyan is rémlik, hogy a Keller anyakönyvezetést hibásnak minősítették és javították Kelle-re...erre 100%-ig nem esküszöm, de rémlik ilyen a 19.sz-ból....
Ha mozdonyvezetőt keresel akkor nálam van egy 1932-ben kiadott almanach. Ha megmondod mi a keresett személy neve és esetleg azt, hogy melyik fűtőházban dolgozott akkor esetleg segíthetek.....
1. A Monarchia minden évben megjelentette a századforduló körül a tisztviselői (és mintha katonákról is lenne benne szó) évkönyvét. Nem tudom mikortól, de tételezzük fel akkor még élt. Fogtam ilyet a kezemben Miskolcon, szerintem a MOL könyvtárában is kell lennie.
Keresek valami kiindulási alapot Kalmár Sándor császári és királyi altengernagyhoz. Annyi tudok róla, hogy a lánya Kövesházy-Kalmár Ella fetső és szobrászművész (1876, Bécs - 1956) volt. Egy távoli rokonom állítása szerint ők is a családhoz tartozhattak. Csak sajnos Ella adataiból nem tudok elindulni, mert ő Bécsben született...
Tisztelt Topictársak, Segítséget szeretnék kérni, merre lehetnek listák a két háború közti MÁV ill. Bp-i közlekedési alkalmazottakról. Válaszokat a citromail kukac pv544c pont hu -ra kérnék, köszönettel
Megnéztem a hivatkozott bejegyzést...ott egy törvénytelen (spurius) leánygyermek van bejegyezve az alábbi néven: Dorothea, apa nincs megjelölve, anya Dorothea Fabjan...
Értelmezésemben itt megözvegyülvén N.P elismeri leányának a gyermeket..Judit néven.
Vagy abszolút félreértem a dolgot?
(Az anya úgy láttam 1754-ben, mint feleség hunyt el...de nem néztem akkoriban ennyire alaposan)
http://www.army.cz/acr/vuapraha/index.htm - Hello, itt lehet megtalálni az 1. világháború alatt csehszlovák légióban szolgáltakat egy kereső segítségével. Csak a vezetéknevet kell beírni. A baloldali panelból klikk a Databaze legionaru a padlych ..... Ha már tudtatok róla akkor nemmondtam semmi újat.
Köszönöm a hozzászólásokat theow, ExxonValdez. Amúgy meg sohasem lehet tudni hol bukkan fel egy új bármilyen jellegű összeírás, én nemrég véletlenü hozzájuttam egy régi könyvhöz amelyknek a borítója hátlapján névsorok vannak, nemakartam feszegetni de valamilyen templomi jegyzék lehet, rábízom szakértőkre. 1770es évekből származik de szokás szerint régebbi papírt használtak fel borítólapként.
szia Huni!"A legkorábbiak a soproni evangélikus (1624) és a kőszegi katolikus (1633)."mivel evangélikus vonalon érintett vagyok,és ráadásul az egykori török-magyar határon kutatok(Várpalota-Fehérvár),ezért érintett vagyok.sajnos sokminden elpusztult a II.vhban.az 1624-es soproni evangélikus anyakönyvhöz annyi,hogy Tésnek itt Várpalota mellett 1611-ben már volt evangélikus lelkésze,tehát kellett hogy vezessen anyakönyvet is.a jelenlegi tési evangélikus anyakönyv 1700-tól indul,mert az elődje tűzvészben megsemmisült.a Katolikus vonalamon pedig 1819 a legelső,mert 1945 márciusában az egy helyen tárolt katolikus anyakönyveket az oroszok elégették.mindössze az 1600as évek végéről maradtak fenn templomlátogatási jegyzőkönyvek a veszprémi érsekségen.
az anyakönyvek mellett nézz utána a terület földbirtokosának is.igy sikerült nekem megbizhatóan kideriteni,a várpalotai várőrség 1696-os névsorát,melyben ottvan néhány ősöm neve.ha 1696-ban itt volt,akkor már feltételezhető,hogy 1687 novembere után is itt lehetett az ős,mert akkor adta át a török a várat a magyaroknak.néha azt szoktam mondani,egyszerűbb volt 1700-ig visszamennem,mint 1700 előtt egy-egy évtizedet felgöngyöliteni.
Attila
A törökök uralmuk alatt folyamatosan készítettek összeírásokat, de az utolsó érdemleges, név szerinti összeírások (defterek) az 1570-es évekből valóak. A határsávnál fekvő településekre érdemes a magyar részről készített porta és dézsmajegyzékeket is átnézni, töredékesen maradhattak fent név szerinti összeírások is.
Aligha vittek magukkal valamit, sőt a saját irataik nagy része is elpusztult a visszafoglaló háborúk során. Az anyakönyv teljességgel haszontalan volt a török számára.
A trentói zsinat idején Magyarország nagy része már török uralom alatt volt, súlyos paphiánnyal küzdött így missziós területnek számított, aligha gondolhattak a trentói zsinat végrehajtásának bármiféle módozatára. A török hatóság sem engedte volna minden esetben. A maradék terület pedig nagy részt protestáns volt, tehát rájuk nem érvényes a trentói zsinat. Ha megnézed az általad is említett anyakönyvek időpontját, láthatod, hogy bizony a kőszegi megindulásának ideje is még csak a Pázmány-féle ellenreformációval egyidős, azaz abból az időszakból származik, amikor megindul a katolicizmus újbóli megerősödése Mo-n.
A római katolikus egyházban az anyakönyvezést 1563-ban tridenti zsinat tette kötelezővé. Magyarországon a fennmaradt anyakönyvek azonban csak későbbi időponttól kezdődnek. A legkorábbiak a soproni evangélikus (1624) és a kőszegi katolikus (1633). Az a kérdésem hogy ha a tridenti zsinatz kötelezővé tette az anyakönyvezést az azt jelenti hogy mindenütt anyakönyveztek attól az időponttól? és ha nem akkor miért? ? És a törökök alatt 1541 - 1698 mondjuk a törökök nemcsináltak valamilyen összeírásokat? Mi a véleményetek amikor a törökök kivonultak nem lehetséges hogy sok iratot magukkal vittek ,? Nemlehetne-e törökországban találni valamilyen anyakönyveket_? Vagy ez kizárt és csak a fantáziám működik? Várom a válaszokat.
A jászberényi Jász Múzeumnak van egy kiadványa - Rédei István: Jászok és kunok az 1848/49-es szabadságharcban 300.- Ft - amelyben benne vannak a csapatmozgások, az, hogy azok az egységek, amelyekbe jászok soroztattak, merre mozogtak a hadműveletek idején és azok között is. (Nádor-huszárok, Lehel-huszárok, de gyalogos egységek is.) Nincsenek viszont benne lajstromok, ezek az egyes sorozási összeírásokban vannak (Hadtörténeti Levéltár, Jász-Nagykun-Szolnok megyei levéltár - annak függvényében, melyikhez vagy közelebb :))
Január 17-én utazom a biccsei levéltárba kutatni. Ha valakinek meg kell nézni pár bejegyzést szívesen megteszem némi fizetség ellenében, ami az utiköltségemhez járulna hozzá. Január 16-ig írjatok a kofarago.zita@freemail.hu -ra a részletekkel kapcsolatban.
A 'jász leszármazotti tudat'-ról jut eszembe: Júliusban asszem lesz a jászok világtalálkozója Jászboldogházán... Érdekes, hogy ennyire fenn tudott maradni a jász öntudat.
Kedves iater!
még ebben a hónapban befejezem a kőtelki házasságit (jó pár hónap szünet után). Szólj, ha esetleg van valami homályos folt, vagy egyéb név akinek utánanézzek még.
Hello kedves milyennincs! Értem én mire akarsz kilyukadni, sokat olvasgatok mostanában a jászság területéről és többnyire mindenütt megtalálható egy mondat: A törökök kiűzése után jobbára dunántúli és morva telepesek kerestek itt maguknak új otthont. Amúgy nemtudtok valamilyen névjegyzékről azokról akik a jászságból 1848 - 49 szabadságharcban harcoltak? Gondolok itt valamilyen internetes forrásra. Köszönöm.
Imhol-e, még egy jász atyámfia. Néha úgy tűnik, az itt fórumozók módusza a 'jász leszármazotti tudat'. Persze mi volna más, ha - hála iater szívósságának (ez is jász erény, nemde?) - többnyire erről beszélgettünk. :)
Viszont az evangélikus mivolt nem jó jel. Nem tudunk rólad részleteket, csak az IVHs nagypapit 'ismerjük', de ha visszafele haladva a korban 1851 körül evangélikusokat találsz, az intő jel, mert a jászok katolikusok voltak. Vannak ugyan egyes településeken más felekezetek, de azok a is az általad ismert idő körül - XIX sz. közepe - élednek fel inkább. (filiálék, aztán önálló egyházkerületek). Azaz lehetett ugyan arra élni evangélikusként, de 'A közösség' részeként nem.
Ráadásul az 1848-as törvények (az ún. áprilisi törvények) jelentősen módosították a terület gazdasági környezetét (ma így neveznénk), ami a népesség összetételének változására is kihatott.
Bár a Jászság 1876-ig, mint vármegyei hatóság alá nem tartozó közigazgatási egység, a Jász-Kun Hármaskerület (1745-1876) része volt, az utolsó évtizedeket már egy megváltozott faluközösségi szerkezet jellemezte. Erről már volt szó itt, a kültelkek, tanyák megjelenésével, a közösségi birtok-rendszer felbomlásának folyamatában. (olvasgass vissza úgy 2004. aug végétől, ottantájt indult a Jászság "felfedezése")
Ősanyád élete pedig erre az időszakra esik.
Szerintem írjál valami konkrétumot, részletet és aztán beszélgessünk :)
Tisztelt topiclakok, szeretnék feltenni pár kérdést. Az én > őseim a jászságból származnak jelenleg megakadtam a kutatásban > mert egy Kurcsula Ágnes nevezetű evangélikus leányt keresek vagy > egyáltalán Kurcsula nevű embereket a jászság környékén. Kurcsula > Ágnes 1851ben házasodott de nemtudom hol róla keresek adatokat. > Elég lenne számomra hol fordul elő ez a név 1820- 1860 között. >
az Országos Széchenyi Könyvtárban meg van. Elolvastam...nem mondom, hogy fújom kívülről. Meg kell majd kérdezni, hogy a MOL könyvtárában (Bécsi út) meg van-e...ott még nem néztem a könyvtárat.
Korábbi leveledben írtad, hogy megtaláltad Ember Győző könyvét a Békés megyei betelepítésekről. A kérdésem: bele is tudtatok nézni valahol, vagy csak a címét olvastad?Köszi.
régen irtam már,hogy miként állok a családom kutatásával Várpalotán.
a kezembe került a Várpalota cimű 1960-ban megjelent könyv,melyet Szij Rezső
irt,és szerepel benne az 1696-os várkatonaság névsora.
egy másik névsor az 1696-ban őshonos palotai családneveket emliti.
mivel az őseim között jelentős a Fülöp-ág,és ez Palotán őshonos család,ezt a családnevet megtaláltam a várkatonaság névsorában is:
"lovasság:Fülöp Gergely(ház,3 kapa szőlő),Fülöp István(ház,4 kapa szőlő,5 akó bor)
1.gyalogos század:Fülöp János(ház,2 kapa szőlő)
2.gyalogos század:Simon János(ház),Szabó János(ház,4 kapa szőlő,2 akó bor)
szabadosok:Szabó Mihály(ház,12 kapa szőlő,12 akó bor),Szabó József(házacska)."
A Simon név számomra tési eredet,de Tés csak 15km Várpalotához,és Tés Palota vártartomány része volt.Az egyik Fülöp ősöm 1780körül "ingázott" Palota és Tés közt,Simon nevü ösöm egyik leszármazottját vette el.a 2.gyalogos században szolgáló Simon János pedig könnyen lehet hogy a tési anyakönyvben szereplő
"öreg Simon Mihály 1707-1802" apja,lévén a lista 1696-os,helyben mindössze egy házzal rendelkezik,előfordulhat hogy a jobb élet reményében Tésre költözött fel.
A Szabó név is érdekes számomra,mivel magam is az vagyok,és a katolikus vonalon a Szabó vonalat csak 1776-ig sikerült visszavezetnem(1945 tavaszán elégtek az anyakönyvek).az 1776-ban született Szabó Jánosnak lehetett dédapja az 1696-ban
szintén a 2.gyalogos században szolgáló Szabó János,vagy a szabadosok közt Szabó Mihály.
ebből a könyvből sikerült megtudnom,hogy a Zichy-levéltárból mit is kell megszereznem: az 1698-as egyezséget az uraság és a telepesek közt.ebben lesz a névsor,ami választ ad a kérdésre,hogy a család másik része a Bozsokiak,honnan érkeztek ide.
a mormon kutató a Hűvösvölgyi út 94/B alatt v(olt), információim szerint két ünnep között zárva, január 2-ától költöznek, és január 9-én nyitnak a Tihany téren... nyitvatartás, egyéb infok ismeretlenek, remélem Mezőbándi néha jár mnég erre, és tud infot adni.
Sajnos Mézontófű hsz-ének napján kidobott a válasszal a rendszer, hogy nincs jogom írni ide... mé', nem t'om... talán most
Üdv és kellemes ünnepeket, kutatási eredményekben is gazdag, boldog új évet mindenkinek:
Változatlanul kérdés számomra, hogy honnan pottyant ide ez a család?Nem találkoztam ezzel a névvel a számomra fellelhető német nyelvű iratanyagokban sem...azsur
Megnéztem Nagy Iván és Kempelen könyvét, ők is "csak " ezt az ágat említik nemesként, mint öttömösi Geréby.
Az 1848-as forr. is megemlít egy nemzetőr Gremspergert Szeged-Csorvás környékéről. Nem tudom van-e összefüggés a később született G. Józsefhez, aki Csorváson élt és utcát neveztek el róla.
Eddig a Hüvösvölgyi út 194-ben voltak...szerintem nem költöztek még. Moszkva tértől azt hiszem a piros 56-os gyorsjáratú autóbusz 4. megállója (Szerb Antal utca) onnan a túloldalon a 2.villa, gesztenyefák vannak az udvarba...azt hiszem 10-kor nyitnak most is. A nyáron így volt.
Az 1-200-2698-as telefonszámon érdeklődtem ma a bp-i mormonoknál. Le is beszéltem holnapra, hogy Jászfényszaru tekercseibe belenézzek, bár egy amerikai sráccal beszéltem; de sikerült magam megértetni vele. Az lenne a kérdésem, hogy hol van ez a kutató bp-en... Mert pénteken jönnék, de a címet nem kérdeztem meg. Fontos lenne! Léci segítsetek!!!
Milyennincs! nem felejtettem el a Veled való találkozót bp-en, már várom... csak szeretnék maximálisan biztos lenni benne először, hogy tényleg a Kerületekből származok... Ezt értsd meg léci :) , nekem ez fontos!!! Hogy úgy találkozzunk, hogy már valamit fel tudok mutatni. És ehhez nekem még mindig nem elég az a bizonyos két Joannes Berényi lehetséges születési egyezősége, hogy bizonyítva legyen a konkrét egyezőség!!!
Várom segítségeteket a bp-i mormonkutató helyét illetően. Köszi előre is:
Köszi Milyennincs! Valóban rövidre vettem az első levelemben az információim.
Átkutattam a neten lévő, általam elért összes információt. Találkoztam a paksi írással is, de ebben az esetben valóban elkerülte a figyelmemet, hogy ők is nemességet kaptak. Az Ercsi ággal is találkoztam.
A Komárom megyei ágat is ismerem. Az az érdekes, hogy az ország területén sok helyütt megtalálható ez a név, de nincs - nem tudok - kapcsolódási pontokról.
Ezért volt az első költői kérdés, hogy kutatta-e már valaki?
Arra kívántam utalni, hogy attól, hogy birtoka van, még nem biztos, hogy itt élt Magyarországon, ill. leszármazottai lettek volna.
Az, hogy e Gremsperger gyermekei nemesi oklevelet kaptak 1842-ben, már sokkal fontosabb információ, illett volna megemlíteni, mert ez már feltételezi a kapcsolatot a két időpont 1739 és 1836/39 között.
Ha viszont ezt is ismered, amit a google-ben találtam az elsők közt itt a Gremsperger névre, az mégtöbb információt tartalmaz, s akkor ennek kell utánajárni.
"Szőke Balázs 2004-04-05 23:44:01
A családom egyik ága Gremsperger, Paks környékén voltak vízimolnárok a XIX. Század végén. A családi hagyomány szerint Buda töröktől történő visszafoglalásakor jöttek Bajorországból és lódoktorok voltak. A vár visszavételekor kaptak nemséget(?)"
Köszönöm a segítséged! Éppen ez a problémám. Ebből indultam ki, hogy feltehetően már 1739-ben itt élhetett az illető család.
Egy értelmezés már van a bizonyos mondatra: a Kamarához 1839-ben Új-Szeged város tulajdonából került fent részletesen leírt földbirtok annak annak volt köszönhető, hogy előzményként 1739-ben a felsorolt személyek szolidan megegyeztek az öttömösi prédium /azaz földbirtok/ tárgyában, vagyis valószínűleg a város megváltotta a nevezettek használatában vagy egyenesen birtokában lévő földeket, azaz átengedték a városnak /Új-Szegednek/.
Egy másik forrás szerint ennek a P.G-nek a gyermekei nemesei levelet kaptak 1842-ben, és nevüket öttömösi Gerébyre változtatták.
Tehát ez a vonal nem követhető a vezetéknévvel, de feltevésem szerint P.G-nek kellett, hogy legyenek rokonai, akik a nevet tovább vitték egy másik ágon.
ebből a 'clementer' azt jelenti, kegyesen, a 'collatum' valami olyasmit, hogy összehasonlíttatott, a 'coimpetrantibus'-t nem tudom, van rá ötletem, de nem vagyok latinos, s azzal együtt nem tudok fordítási javaslattal előállni. Szerintem azt a mondatot próbáld meg lefordíttatni valahogy.
Bocs azsur, de oda nem az van írva, hogy itt élt. A www.arcanum.hu/mol alatt Gremsperger névre az alábbi forrást találod (gondolom erre utalsz, mint igazoló forrás):
"UC 224 : 24 1836/39 28 old., latin és magyar nyelvű eredeti (négy év 183639 iratai összefűzve) Conscriptio és Aestimatio együtt 1836. szeptember 30-i kelettel, amelyet a kamara a Szeged várossal kötött, cseresegyezséghez készített. Az 1839-es Rectificata Aestimatio a praedium új eladományozásakor készült. Térképmelléklet. Öttömös:............."
Ez egy 1836 és 1839 között készült irathalmaz "csomója"- azaz a feljegyzések ekkor készültek-, ami tartalmaz egy 1739-re utaló megjegyzést egy praedium, azaz puszta(terület) kapcsán, miszerint:
"coimpetrantibus Antonio Josepho Skopecz, Emerico Magyar, Paulo Gremsperger et Josepho Szirányi clementer collatum"
Nekem meg ugyanez kellene a WIN FAMILY 6.0-ról ennek ugyan van magyarítása és elég szupi progi is csak nem tudom megvenni a Licencet és így nem lehet nyomtatni!
Érdekelne, kutatta-e már valaki Gremsperger család eredetét.
A neten talált legkorábbi információ szerint már 1739-ben itt élt Paulo Gremsperger.
Ha valaki kezében lenne ebből a korból, illetve a későbbi betelepítésekről valamilyen adat, örömmel venném, ha megírná, ha találkozott a névvel. Köszönöm.
Köszi Neked is, meg a többieknek is - de a FSZEK-ben sokszor voltam, az utolsó kötet 1928-as, épp ezért kérdeztem, hogy 1930-35-ből mi van. Az interneten pedig az 1900-as adatbázis van fenn.
esetleg csücsi be a FSZEK-be (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Baross u./Reviczky(?) u.-i központi részleg, 6. emelet, Budapest Gyújtemény, és ott végiglapozhatod az összes fellelhető czím- és lakjegyzéket 1880-tól 19nemtommeddig... Jó vaskosak, némelyik eléggé ramaty állapotban leledzik...
meg talász még ott egy csomó más kiadványt - címtárakat, alkalmazotti jegyzékeket stb-t, ami segíthet...
vagy ami még jó lehet - OSZK (Országos Széchényi Könyvtár) gyászjelentések.
A-tól Mészáros Károlynéig kutathatók - néha igencsak meglepő információkat hordoznak. Én két napja agyonírtam a kezemet, annyi infot találtam két családdal kapcsolatban - és még legalább egyszer vissza kell mennem...
és van egy másik, ami megfog - itt magyarítási segedelmet is kérnék:
Ratific... Matrimoniu inter Spectabiles Joanne Hauzner juvener ac inter Theresia viduam Hamplowa ex ..... ..... ..... a Bannis uno promulgata
annyit értek, hogy özvegy Hamplowáné Terike az asszonyság az ifjú (nőtlen) Hauzner Jancsika mellett, és hogy egyszer lett hirdetve... meg talán a ratific...-ból következtetem, hogy jóváhagyatott ez a frigy... viszont a sok-sok pont az ex és a Bannis között nekem kínai... :)
3. rubrika: Spblis D. Benedictus Nagy de ... Bürk(?) senator ... ... Urbis(?) Buda(ensis)(?)
Spblis D. ... Schmidt senator ... ... Urbis Urbis(?) Buda(ensis)(?)
Könnyítésképpen megkísérlem feltolni a 2. és 3. rubrikát kinagyítva, illetve egy másik bejegyzést, ami hasonló a 2. rubrikában fellelhetőhöz... (MOL stika-fotó, ezért sajna szögben van...)
az utolsón a civis vietor magistr...-t vélem kiolvasni az első sorban, a többi megfog...
telefonkönyv, esetleg? Rémlik, hogy volt itt egy link azt hiszem a Fővárosi Levéltár adatbázisaiban volt egy online könyv, csak az évekre nem emlékszem.
Semmilyen nyom nincs arra voantkozóan, hogy bármilyen esemény itt történt velük?
ha 1930-35-ben élt egy család Budapesten, nevükön és családi felmenőiken kívül nem tudunk semmit, hogy lehetne valamilyen írásbeli nyomra bukkanni, hogy tényleg itt éltek?
Eddig iskolai bizonyítvány, választói névjegyzék, amit kerestünk.
ha nem is simliskedés, de biztos vagyok benne,hogy nem veszik figyelmbe ki-mióta kéri a filmet. Nem tudom, hogy mi alapján döntenek? Illetve lenne egy-két tippem :-(
Különben ha ott van egész Jászfényszaru a bp- mormonoknál szerintetek, ha nem az én nevemre van lekérve attól belenézhetek? Mit gondolotok? Tényleg fontos lenne...
Sok múlik ezen... aztán végre belekezdenék, hogy leírjam a "történet"-et, de ehhez mindenképp kellenek ezek a tekercsek!!!
üdv:
iater.
p.s.: különben még Jásztelek (mai Mihálytelek) is szóbajött, azt is néztem már kínomban, mert az 1715-ös szerint ott is volt Joannes Berényi... Azonban a helyzet az, hogy a tekercseket már majdnem végigvettem, de mindösszesen 1-szer szerepel benne Joannes Berényi, keresztszülőként, így biztosra veszem, hogy ő nem élt itt. Ez ha jól tudom igencsak elképzelhető, hogy itt lett összeírva de lakhelye nem volt itt. Mit gondoltotok? És szerintetek az elképzelhető, hogy az 1715-ös összírásban két helyen lett összeírva egy ember?! Mit szóltok ehhez a felvetéshez?
kezdetnek ajánlanám olvasgatásra a Családfakutatás - Hogy kezdjek hozzá? topikot, illetve a MOL (Magyar Olaj- és Gázipari Rt. helyett Magyar Országos Levéltár) www.mol.gov.huoldalán valahol megtalálható segédletet.
Hello Miszterember!
nem tudom az,hogy dédapádig eljutottál mit takar? pontos születési dátum,halálozási dátum,születési hely,vallása megvan?
1,ha megvan hogy milyen vallásu,és hol született,meg mikor,akkor egyszerű a dolgod.besétálsz az illetékes lelkészi vagy plébánia hivatalba és elmondod hogy szeretnél belenézni az anyakönyvekbe.
ha olyan szerencsés vagy mint én,hogy az ősök nem az ország különböző tájairól kerültek a jelenlegi lakhelyre,akkor néhány órás bogarászás után könnyen az 1700as évek elején találod magadat.
Ha máshonnan érkeztek,akkor bonyolultabb mert utazgatni kell az adott településre.
2,felkeresed a MOL-t a Magyar Országos Levéltárt és segitenek mikrofilmről előszedni az adott anyakönyveket,és keresgélhetsz.
Szerencsés ember vagy, ha csak 2-3 hónapja vársz a tekercsekre. Én idén - igaz nem folymatosan - többször kértem ki, talán tucatszor kértem ki egy tekercset (Soroksár) és mindig azt mondták, hogy kutatónál van kint.
mormonoknál? gondolom bp-n... náluk különben nem úgy van csoportosítva ahogy a MOL-nál...
hogy mi kellene? házasságok-születések-halálok 1760-as évek környékéről és utána... de olyan régen tekertem már az előttelévőt, hogy nemtom pontosan az mikor-mivel végződik...
konkrétan az érdekelne (ha ez benne lenne biztosan bizonyítana) 1760-tól 1775-ig nem szerepel-e Andreas Berinyi és Elizabeth K/Hell(?)e házassága... Vagy egyáltalán házasodik-e itt az 1736-ban született Andreas Berinyi (52-vel számozott oldal alján van a születési bejegyzése) bárkivel 1775-ig... Ezt kellene mindenképpen megnéznem, de már vagy 3 hónapja... :-(
Valaki help!
Köszönettel:
iater.
p.s.: esetleg az 1726. május 9-én született testvérbátyja házasosik-e? És kivel?! Az is bizonyító lenne...
A Gott~ névben a T-nél a kötés feljebb van (szabad szemmel is jól látható). Igaz, hogy az 'L' nem olyan, mint a legfölső Salamonnál, de szerintem L. Várjál meg másokat is :)
feljebb a Herrmannál és Hausernél más a H. Szerintem Müller. Elötte pedig - a betűket nézve, nem a tartalmát, hogy van-e ilyen - Jehesua.(bár létező, a Jesus ebből jön)
kérdések özönét szertném Rátok zúdítani - na persze módjával... :)
1. kérdés: Tudna-e segíteni valaki megfejteni az alábbi kézírás nyomán keletkezett szavakat? A Tétény és Pressburg közötti 3 szó érdekelne... sajnos merőlegesen nem tudtam lefotózni, mert a MOL-ban fexik a kivetítőfelület, és csúnyán beárnyékolta volna :) amúgy is csak stikában mertem fotózni ott :)
2. kérdés: jártas-é-e valaki közületek az írott héberben? én ugyanis még a nyomtatottban sem - tekintve, hogy saját magamnak nincs egyelőre szükségem erre az irányra, viszont egy másik kutatás során belebotlottam volt ebbe is... és nem tudok vele mit kezdeni :(((
Engem érdekel, mert Korpona és környéke az anyai nagyapám apjának származási területe és nagyon hiányos volt, amit anyakönyvek közt találtam. Csoda, hogy egyáltalán volt még.
Kicsit jobban utána kapartam a dolgoknak, s lehet, hogy találtam a MOL-ban Felvidéki anyakönyveket... (A milyenség-minőség próbája talán csütörtökön lesz...a nyitrai rk. alsó-é felsővárosi templom 17. sz vége - 18.sz. eleje...)
Nem az anyakönyvek között kell keresni, ha valakit érdekel elmonodm.
Azt nem tudom, hogy sikerül-e megtudnod...nekem nem. Sok névnél az volt írva, hogy ismeretlen helyről (lejebb írtam), s továbbá nem biztos, hogy azon a néven vannak az összeírásban, mint az anyakönyvben...Én itt akadtam el, bár némi utalás-félét látok Túróc vármegyére (esetemben).
ez a könyv Ember Győző békésmegyei levéltáros Békés vm. betelepítéséről szóló könyve. A könyvet milyennincs és én is a gyulai levéltár fondjegyzékében találtuk. Zala megyéről nem tudom készült-e hasonló, de amennyiben nincsen úgy ezeket az adatokat a feudáliskori összeírásokban (megyénként) megtalálod.
Itt a topikban a pontos címe a könyvnek, mindjárt megkeresem.
szia!
hát ha tudod,hogy milyen vallásu apud,hol született,stb,akkor máris megkerülheted anyudat,ott a plébánia,lelkészi hivatal(katolikus,evangélikus,református)és készséggel teszik eléd a születési-keresztelési-esketési-hallotti anyakönyveket.
próbálkozhatsz az anyakönyvi hivatalban is,lévén hazánkban 1895 óta van kötelező polgári anyakönyvezés.
ha szerencséd van,őseid nem innen onnan jöttek,néhány óra alatt 200-250évet visszamehetsz az időben.
Amatőr vagyok de sztem nem is apa felől kell elindulni, hanem az anya felöl!Édesanyád a családfakutatás szempontjából a kulcs, meg az apai nagyanyád. Ha tudod apukád édesanyjának nevét akkor már síma az ügy kideríted mikor házasodott és ki vette el és máris megvan nagyapád neve és innen sínen vagy.
Most szeretném felkutatni távolabbi rokonaimat, de igazából fogalmam sincs, hogy hol kezdjem. Szerencsére nagyon ritka vezetéknévvel rendelkezem, szal ha vkinek ugyanaz a neve, már csak rokon lehet. A fő probléma az, hogy apai ágon kutakodom, és édesapámnak nincsenek kellemes emlékei az édesapjáról, nem igazán hajlandó beszélni róla. Úgyhogy itt talán bukna is az ötlet... Várok vmi okos tanácsot, hogyan kezdjem el, hogyan vágjak bele. Köszönöm, szép napot mindenkinek!
sziasztok családfakutatók!:)
emailt kaptam a Lázi-i evangélikus lelkész hölgytől,hogy néhány napon belül átnézi
a könyveket őseimmel kapcsolatban 1780tól vissza.
egy újabb vonal lesz felgöngyölitve:)
nektek is jó munkát a kutatáshoz!:)
A Matre-t illetően mindig ez az elnevezés, egészen valahogy az 1750-es évekig.
A Suscept.G. általában mindig így a második sorban szerepel, az elsősor az újszülött, az apa és az anya neve, a második sor ezzel kezdödik és utána jön a keresztszülők neve...kivéve itt.
Amit kértél az 1725-28-as összeírás esetében: a Békés megyei összeírást kiválóan feldolgozta Ember Győző könyvében...ott szerepel táblázatosan ez a megfogalmazás, de az eredeti MOL tekercsen is láttam. A lényege az, hogy minden település esetében (talán 6-7 volt csak akkor) összeírták azt is, hogy honnan települt be az illető. Az összeírás ezen része a következő adatokat tartalmazta:
Transmigrarunt et discesserunt
Ante annos No
Ante menses No
Ad comitatum
Ad locum
Tehát jó esetben lehet látni, hogy ki, melyik vármegye, melyik városából hány éve v. hány hónapja települt be ill. ki.
Sajnos ezek az összeírások Békés m. esetében nem teljesek, a következőt 1744-ben találtam, elég rossz állagú a filmen is.
A Suscept G. nagyon elkülönül a mondattól, nem része. A G is a születés szóra mutat. Azaz életképesnek született.
Az anya vezetékneve - konkrétan ez az Ilona - a későbbiekben és korábbiakban máshol is Matre?
A pap kérdésében az egy gondolat volt, születéskor miért írnák, hogy az apa micsoda. (A keresztelő személyét pedig - tapasztaltam - szokták igenis "ragozni". Sokhelyütt első oszlop, hogy ki keresztelt, aztán jön a dátum. Mondjuk valahol érthető, ez egy egyházi összeírás, ahol a bárányka csak a nyáj része. A Canonica Visitatiokat nézve, mikor van egy hosszabb bejegyzés, hosszú, kézzel írott szöveg, akkor is a látogató személye, stb. van szépen kiemelve. Ez egy egyházkerületi adminisztrációs irat, elszámolás a lelkekkel, mi történik, mennyien születnek, szentségeket felveszik-e rendben, ajogy kell, stb. - kereszteltetnek, esküsznek, temettetnek. Nem véletlen, hogy külön van halálozás napja és temetés napja, szigorúan egymás után rögzítve. Vagy a születésekor, született, kereszteltetett azaz a keresztséget felvette, stb.)
Túrócziánára visszatérve ott ~iensis képzőnek kellene állnia, nem látom benne. A felette lévő sorban az e betű másmilyen. ide tényleg latinos kell. Vannak külön latinos topoikok (Latin nyelvű topik; Hasznos tudni latinul?), szerintem hátha tudnak ott segíteni az írásmód elolvasásában.
Az utolsó előtti mondatodat, annak második felét fejtsd ki légy szíves bővebben - érdekes:
Az 1728-as feud. összeírásban nem szerepel ez a családnév, s sok esetben a "Nescitur quo" ahonnan érkeztek az immigrációs táblában (vagyis "Ismeretlen").
Nativus Filius bapt. Jacob, Providus Patre Paul Hrabovszky Helena Matre Susceptus.
Nulla latin tudásommal igy értelmezném:
Heléna (anya) Jacob névre keresztelt törvénytelen fiát Paul Hrabovszky örökbe fogadta (gondviselő atyjává lőn)
providus - gondviselő
nativus - természet szerint való
susceptus - befogadot, felfogadott.
A 2. sorról nem akartam irni, de miután megtudtam, hogy békéscsabai bejegyzést kell megfejteni, arra gondoltam, hogy egy igazolásról (születési bizonyítványról) van szó, amelyet egy Andreas (vagy inkább Andreades) nevű helyettes (loci) jegyző adott ki Túrócon. A sor végi 20-as szám nem tudom micsoda, de ilyen bejegyzésekkel akkor találkoztam anyakönyvekben, amikor az életkort bejegyezték utólag. Lehetett már 20 éves az illetó Jacob?
Még1 megjegyzés: sehol nem láttam a kereszteléseknél ezt a Prov. bejegyzést...pedig végignéztem 1728-1895-ig a teljes anyagot...
Azért ütött szöget a fejembe, mert a "lengyeleim" (akik nem biztos, hogy lengyelek, persze) és ez a családnév váltakozott a 18.sz. végén és a 19.sz. elején (ezt panaszoltam itt már), s LvT erre a névre azt mondotta volt, hogy Hrabováról való személy. Hrabova, Hrabovka Túrócz megyében volt/ van...
A Királyi Könyvekben (a neten ) megtalálható mind ez a családnév, mint pedig egy Prileszky (ami csak hangzásban esetleg hasonlithat)... Ezért nyomozok...
A Providio (Providis talán) nehezen olvasható, mert az előző sorból belóg egy betűszár, én provizórikus, ideiglenes névre gondoltam; okát nem sejtem, az atya neve értelmezhető, a"Helena Matre"- ezzel sincs gondom, mert végig így van írva az anyakönyvben Helena, Matre lenne értelemszerűen (anya: Ilona).
A Suscept. után jövő szöveg teljesen értelmezhetetlen, mert az ez után következő bejegyzések az anyakönyvben végig a keresztszűlők nevei voltak.
Miért jön ide a pap neve? 1728-ban vagyunk, sehol nem szerepel a lelkész (aki egyébként Burián névre hallgatott), s csak a XIX. században írták ki a nevét teljes névvel, előtte az 1780-as évektől csak monogramm, a korábbi években pedig nem vettem észre sehol a lelkészre utalást kivéve ilyeneket "filia mea".
Ez természetesen Békéscsaba, s pontosan a "Turocziana" miatt kérdem.
Az 1728-as feud. összeírásban nem szerepel ez a családnév, s sok esetben a "Nescitur quo" ahonnan érkeztek az immigrációs táblában (vagyis "Ismeretlen").
Itt vélek felfedezni némi nyomot, ezért kutakodok...
Az én olvasatom (amúgy nem vagyok képzett latinos):
"Die 26. Natus filius bapt. Jacob Providio?Patre Paulous Hrabovszky, Helena Matre Suscept. G. Andreas es'p.t. Loci ord. Not. et G.D. Turocziana?"
Azaz az anyja neve nálam nem Matre, és az es'p - nél a p lehet, hogy az es'-hez tartozik. Az utolsó sor szerintem a papra vonatkozik, nem a családra.
Honnan van ez? Békés vármegye, vagy valahonann a szlovák származási helyről. A Túróci miatt érdekes ez.
Amit nem tudok a providio, viszont a 'provenir' spanyolul származik, ered - családra, azaz ilyen értelmű származásra is mondják. Tudom nem latin, de valami hasonlót jelent.Tehát csak annyit tesz, hogy a Paulustól származik Jacobus (rövidítetten Jacob.)
A suscept. rövidítés lehet - szintén spanyolra alapozva - a 'susceptible', azaz eredetileg érzékeny alapjelentéssel, de fogékony tartalommal is, értelmezve akár fejlődőképes, itt életképes jelentéssel.
Ezen a címen keresheted ki. Ha nem tudod az egyházközség pontos nevét vagy a vallást, akkor nyomd le egyből a keresés gombot és mindent kilistáz (kb. 4 MB), ha katolikus vallásra szűkítesz, akkor 2 MB a lista
Ha délután még ott vagy és visszatérsz pár héten belül, akkor írj ki magadnak újabb filmeket (időpontot is írj rá, amikorra leghamarabb visszatérsz) és adj le annyit filmet zárásig, amennyit kikérsz, a maradékot meg zárd a saját fiókodba. Add le a kulcsot és vedd el a látogatójegyet, kell legközelebbre már a bejáratnál is.
Hétfőtől csütörtökig négyig van nyitva a kutató, pénteken fél 4-ig, zárás előtt negyed órával illik befejezni a filmnézegetést, ha nem akarsz maganak rosszat.
Nézd meg mikor megy a 18-as busz vissza, ha busszal vagy. Ott helyben van egy papírra felírva, de a bkv oldalán is megnézheted előre, érdemes mert csak negyed óránként jár. Kocsival viszont egész kényelmes, mert az épület előtt parkolhatsz.
8:20-kor nyitnak. 8:30-kor a kutatóterem is kinyit. Ha első alkalmommal kutatsz (és csak akkor), elvileg 9-ig adhatsz le filmrendelést (de inkább csak 8:50-ig), amit 9-kor hoznak meg.
8:30 és 8:50 közt be kell iratkoznod és le kell adni a rendelést. Ha maradna időd a rendelés előtt, ellenőrizd a filmszámokhoz tartozó mutatókban - ki kell kérni - , hogy tényleg azok a filmek kellenek-e, amiket kikérsz és a kérés leadása után írd is ki, mi van a szóban forgó filmeken sorban.
A kérésnél a papír bal oldalára írd azokat a filmszámokat, amiket kérsz (max. 5), jobb oldalra pedig azokat "pótlás" címszó alatt, amiket abban az esetben kérsz, ha más kutatónál vannak az eredetileg kért filmjeid. A filmkérő papír jobb felső sarkába írd mindig mikorra kéred az anyagot. Ha nem írsz semmit, akkor másnap 9 órára hozzák meg. (Írhatsz délutánt is, vagy későbbi napokat. Ha nem jössz érte időre, a kiírt időponttól még két hétig őrzik polcon a filmedet.)
Gépet se árt foglalni magadnak, bár mostanában nincs nyitáskor teltház. Vigyázz hátul vannak egész jó gépek, amiken viszont egy olyan papír áll, hogy hivatásos kutatók elsőbbséget élveznek.
9 után kérjél kutatói fiókot, ahol az adott film kikérésétől 30 napig őrizheted a filmeket.
12-ig újabb filmeket kérhetsz, amit 1-ig hoznak ki. A jobb felső sarkára írd rá, hogy DU. (délután). Kb. 12-ig le kell adnod annyi filmet, hogy a kikértekkel együtt csak 5 legyen nálad. Most már több időd van kinézni a mutatókban a filmszámokat.
Otthon mindig előre gyűjtsd ki, melyek azok a filmszámok, amiket kikérhetsz, hogy a szóbajövő filmekhez tartozó mutatókból helyben pontosítani tudd a kérésed.
A gépek használata viszonylag egyszerű, ha nem tudod használni, megmutatják, ha kell, használati útmutatók is vannak a gépekre ragasztva.
szia!
Veszprém megye témában én is érintett vagyok,pár dolognak már utánanéztem.
Bakonybél iratai(halottikönyvek,stb)a Veszprémi Érseki Levéltárban vannak.
azonban van egy baj:a török korból alig maradt meg valami,Veszprém török kézen volt(vele együtt a Veszprémi Várkapitányság falvai is,a Palotaihoz hasonlóan).
XVII-XVIII.századból templomlátogatási jegyzőkönyvek maradtak fenn,ezek az Érsekségen találod.
Nézz utána pontosan az Érseki Levéltár honlapján hogy mi maradt,de sajna nemsokminden.
Katolikus vonalon,pl várpalotai vonatkozásban azért nincs 1819 előtti adat,mert szabálytalanul,egy helyen tárolták az eredeti és a másolat dokumentumokat,és azokat 1945 áprilisában a szovjet katonák eltüzelték....
Attila
korábban 2335 és 2342 alatt írtam a problémámról, amelyre - többek közt Te is - sok jó tanácsot adtatok. (köszönöm még egyszer)
Azonban addig is, míg lehetőségem lesz belemélyedni a halotti anyakönyvekbe (remélvén, hogy esetleg tartalmaznak infot a vélhetően betelepült őseim származási helyére vonatkozóan) gondoltam, megpróbálok pár másik irányvonalat, azaz hátha találok olyan 1830 előtti forrást, ahol szerepel őseim neve, akár Bakonybélben (amellyel tudnám szűkíteni a betelepülés idejét, vagy ne adj Isten kiderülne, hogy valami okból kifolyólag hiányzik az anyakönyvekből mondjuk a házassági bejegyzésük.) akár a környéken más településen ( ahogy írtam, 1715-ben a Felvidéken találtam meg a családnevünket, de nem gondolom, hogy még ha tényleg ők is az őseim, akkor "egyből" onnan jöttek Bakonybélbe. Valószínűbb, hogy lépésről lépésre vándoroltak le délre, s akkor ennek 1715 és 1830 között talán van valahol nyoma.
Gondolom az említett, első beköltözést említő forrásod a http://www.bakonybel.hu/falutort.php oldal (a település hivatalos web oldala). Ott a hivatkozott információ elött - további fontos információtartalommal - ez áll:
"A török háború alatt teljesen elpusztult a monostor, annak birtokai egyik kézből a másikba mentek át. Az 1540-es években a Bakony legnagyobb földesurai, a Podmaniczkyak fészkelték be magukat a bakonybéli medencébe. [...] Mire a török kivonult az országból, a birtokhatárok teljesen máshól húzódtak, s szinte senki sem tudta, hogy eredetileg hol voltak azok. Ezekből a határvitákból megint bírósági perek alakultak ki. A háború után visszatérő szerzetesek és az élükön álló apátok újjáépítették a templomot és a monostort. Ezekben az időkben kezdenek el letelepedni az apátság körül."
Azaz áttételesen leírja, miért nem lehetett benne az 1715-ös összeírásban. Eszerint a betelepülés (a tudatos vagy spontán) valamikor 1715 és 1736 között történt. Később ez áll:
"Úrbéli telekkel rendelkező jobbágy egy sem volt közöttük, valójában zsellérek voltak."
Ez nagyon fontos megjegyzés (kicsit persze leegyszerűsítő). Arra világít rá, hogy az ott lakók milyen jogállásban éltek ott. Zsellérként (inquilinusként) nem teljesen nincstelent jelentett, hanem olyat, akinek nem volt fundusa, nem állt úrbéri szerződéssel úrbéri kapcsolatban a földesurával (aki itt a kolostor), de attól még állata (igásló, marha, stb.), eszköze (szekér, vagy esetünkben fakitermelésre alkalmas akkori szállítóeszközök stb.) bőven lehetett. Sőt belső telke, lakhelye is.
"Bakonybélben ekkor még kevés termőföld volt, ám a famegmunkálásra korlátlan lehetőséget biztosító erdők vonzották a betelepülőket. Az 1736-os összeírás után 18 esztendővel már 70 család lakott Bakonybélben, a lakóházak száma 52-re emelkedett. A növekvő lakosságszámmal párhuzamosan kénytelenek voltak növelni a szántóföldek számát. Ezt úgy tették, hogy - az apátság engedélyével - erdőt, bozótost írtottak, irtványföldeket hoztak létre"
Az irtványföldekről e topik keretében volt már szó (balra a keresőt ajánlom), arról, hogy azok nem a földesúr, hanem az azt 'betörő', s használó személyeké volt.
Amúgy írod 1830-as a legkorábbi adat, miért? az anyakönyvban nincs nyoma korábbról, vagy tidod, hogy máshonnan betelepült de nem tudod kitalálni honnan?
Próbálkozz továbbra is az anyakönyvekkel, azok a hitelesek, (annak tekintendők), az összeírások csak a kutatás irányát valószínűsítik, ill. erősítenek meg, ha az anyakönyv bizonytalanságot tartalmaz.
Egy kérdésem lenne: az 1715-ös összeírásban nem találtam egyáltalán adatot Bakonybélről. Mi lehet ennek az oka? nem volt önálló település akkoriban?
(próbáltam utánanézni máshol is, amit találtam, hogy 1736-ban volt egy apátsági összeírás, mely 36 családot számlált, 1754-ben ugyanez a szám 70. 1770-től kezdődtek német betelepítések, a lakosság ekkor magyar/tót/német összetételű)
Mivel a legkorábbi adat őseimről 1830-as, így egy olyan összeírást keresnék, mely az ezt megelőző évtizedekről datálódik. A neten azonban csak az 1715-öst találtam. Található valahol hasonló felmérés, a 18. sz végéről vagy a 19. sz elejéről?
Illetve ha volt már valaki a veszprémi levéltárban, milyen használható források lehetnek ott a fentiekkel kapcsolatban?
sziasztok!
Stefán köszönöm szépen azért:) attilas31@yahoo.com a mail cimem.
az emlitett Bosoky Mihály "nagybácsim"-ról csak kevés adatom van,annyit tudok,hogy többen voltak testvérek,de nálam pontosan csak Bozsoki József és Bozsoki Ferenc van felgöngyölitve,illetve van még pár Bozsoki,de hiányos adatok miatt nem találtam meg az összefüggést köztük.Mivel késöbb 1760-80as években született Bozsokik közt akad MIhály,Pál,István,stb,ezért feltételezem hogy ezek a "gyerköcök" a "nagypapik" esetleg a dédi nevét kapták.
Találtam véletlenül egy Bosoky Mihályt Várpalotán (31258-as filmen). 1715-20 körüli nemesi összeírás lehetett, eléggé nagy összevisszaság volt a filmen, úgyhogy csak ennyit sikerült kideríteni. Majd küldök róla képet.
Itt vannak még esetleg anyagok a Veszprém megyei nemesekről:
Nemességi iratok IV 1 e XVII - XIX 17294 felv.
X 4921, X 4920, X 4919 B 1378-1379, 3391 (aa) Protocolla investigationis nobilium B 1363-1378, 3393 (bb) Acta et fragmenta nobilitaria B 1355-1363, 3393 (cc) Conscriptiones
Cathalogus nobilium A 75 1754 - 1764 1250 felv.
X 9744 40788
Az 1754-1755. évi országos nemesi összeírás alkalmával a megyék által a Helytartótanácshoz, onnan pedig a kancelláriához felterjesztett nemesi névjegyzékek, valamint a Helytartótanács által 1764-ben felterjesztett főnemesi névsort tartalmazó mikrofilm.
Ez utóbbiba belenéztem, de Veszprém megye nemesei nem voltak ábécébe rakva, mint általában a többi megyéé; ehhez már annyi türelmem sem volt, mint a másikhoz, amúgy sem az 1750-es évek a fő célpont nálad. De van erről egy könyv is, ott érdemesebb talán megnézni: Az 1754-55. évi országos nemesi összeirás / összeáll. Illéssy János, Budapest, Athenaeum, 1902. (lelőhelyei: FSZEK, DE, PTE, SZTE)
Ratific... Matrimoniu inter Spectabiles Joanne Hauzner juvener ac inter Theresia viduam Hamplowa ex ..... ..... ..... a Bannis uno promulgata
1. rubrika: Kopper Mathias cum Scharinger Theresia rom. cath.
