részemről idegenkedek a digitális technikától főleg FF-ben, szerintem soká lesz olyan ccd, ami megközelít egy FF roll felbontást és tónusgazdagságot
jobban hiszek a kémiában - egyenlőre :)
ami a laborálást illeti:
adott egy Leitz nagyítógép, Leica objektívekkel
egy roll Plus-X
egy Ilford Gallery (a vegyszereivel)
és egy jó nagyítás
Ilford Delta 100 szépen nagyítható 50*60 ig leicáról, de az a határ. Egy 70*100-ast is csináltattam digitális nagyítással, megdöbbentően jó lett (igaz, hogy portré). Érdekes ellentmondás, hogy lassan digittel jobb outputhoz lehet jutni, mint analóg laborálással, de pont a FF nagyítás az utolsó dolog, amit digitálisan érdemes csinálni.
Most fogom kipróbálni a Technical Pant :-)
többnyire fekete-fehérre fotózom, többféle nyersanyagot használtam az elmúlt években, a filmeket nagyrészt én hívtam elő és nagyítottam
régebben az ORWO NP 27-es volt a kedvencem és volt egy fajta Forte400-as (a 90 évek elején még kapható volt, asszem piros volt a doboza), amibe Ilford anyagot töltöttek
érdekes módon a HP5-öt nem használtam olyan sokat, mert drága volt, de ha olcsóbb filmre volt csak pénzem, megtette az Ilford Pan400-as is
a Kodak kijött egy 200-as Academy filmmel, aminek tapasztalataim szerint csak szürkéje volt, más nem nagyon, a TMax sorozat pedig nagyon érzékeny a hívásra és hamar felkeményedik (ja és drága is)
így aztán maradt a Tri-X (leica és roll) és Plus-X (roll), ezekkel a legmesszebbmenőkig meg vagyok elégedve
a Fuji Neopan400-as is jó választás, mert kb. 70%-a a TriX árának és elég jó film
próbáltam C-41-es filmeket is, de nem igazán jók (kényelmes esetleg)
a papírok terén az Ilford jött be legjobban, bár vannak nagyon jó Kodak papírok is
mostanában a Forte is csinál jót, néhány szériába jut ezüst is (a DocuBromot nagyon szerettem, olyan volt mint egy 85grammos papir, matt felülettel, bár komoly munkára nem volt alkalmas)
