Az világos már, hogy történeti forrás pontos adatokat nem ad meg erről az ügyről. Az egyházmegyék határát kellene még górcső alá venni, illetve átnézni, hogy kolostori följegyzésekben, feliratokban, régészeti adatokban van-e bármi nyom, ami bizánci fennhatóságra utalna.
Az ARF többször is foglalkozik a békekötés ügyével, de területi elhatárolás nem nagyon vehető ki ebből. A legbeszédesebb ebben a tekintetben, hogy a Ljudevit fölkeléséhez is elvezető helyi rendezés során Cadolah őrgróf és a bizánciak nem tudtak a helyiekkel is békére jutni. Magyarán a határ nem lehetett szilárdan kijelölve, a helyi erőviszonyok változása is bezavarhat, ami ebben a mozgalmas időszakban gyors lehetett. A bizánciak befolyása a területre meg eléggé áttételesnek látszik.
A történelem már csak ilyen, a kor emberei ilyen erkölcs szerint éltek. Az emberek nem szentek, hajlanak a gonoszságra . A magyarok is közismert rabszolgakereskedők voltak Géza fejedelemig , sok embert adtak el rabszolgának vagy vittek haza rabszolgának. Különben a dicső USA is szép számmal tartott rabszolgákat 1865-ig. A harmadik világ országaiban illegálisan ma is létezik sok helyen a rabszolgaság.
A "Pannoniai Horváto." csak a horvátok képzeletében él -- no meg a tankönyveikben. Szlavónia csak a törökkor után horvátosodott el, mindvégig igen jelentékeny szerb (határőr) kisebbséggel, akiket csak 1995-ben űztek el, szinte teljesen. (És telepedtek zömmel a Vajdaságba ...)
ezekből az időkből kimarad az az apróság, h még javában mentek arra a rabszolgakereskedők
922-ben tiltották be a keresztények rabszolgának eladását
the Church prohibited the export of Christian slaves to non-Christian lands, for example in the Council of Koblenz in 922,
Velencében 840-ben, azután elkezdtek a szlávokat rabszolgának eladni
When the sale of Christians to Muslims was banned (pactum Lotharii[13]), the Venetians began to sell Slavs and other Eastern European non-Christian slaves in greater numbers.
"dicső" fejezetei a német keresztény rabszolgakereskedelemnek
és ezek morava területen mentek át
miközben salzburg és majanc katolizációt prédikált, terjesztette a kereszténységet (a moraváknál is), közben keresztény rabszolgákkal üzletelt
'The Rus and the Slavs come from the city of Krakow to Prague with merchandise, which originates in the lands of the Mohammedan Turks, and has been sold to them by Jews and Turks for coins and commodities of slaves, tin and various different furs.' (2)
jewish slave trader between AD 822 and 827 who was operating on the border of Switzerland (6) and we have another reference to a jewish slave traders dealing in enslaved Slavs (and using them as 'beasts of burden') in 12th century Austria. (7)
de az is lehet, h Moravát elkerülték a Prágába tartó rabszolgakereskedők, akkor meg az a helyzet, h rabszolgatartók kényszerítették rá a kereszténységet a moravákra.
A szlávok kihasználva az uralkodó váltást függetlenítették magukat a birodalomtól. Lajos célja az volt hogy elismerjék őt királyuknak és fizessenek adót.
844-ben legyőzte az obodritákat, aki szövetkeztek ezután a dánokkal ellene. Lajos legyőzte őket és túszokat szedett közülük, ebben az évben 14 cseh törzsi vezető vette fel Regensburgban a kereszténységet Lajos jelenlétében.
A morvákkal sok gondja volt. A keresztény morva uralkodók próbáltak függetlenedni a birodalomtól.
846-ban Mojmir fejedelem megtagadta az adót, ezért hadjárat indult ellene és unokaöccsét Rastislavot nevezték ki új fejedelemnek. Azonban ő is független akart lenni. Az ellene indított 855-ös hadjárat sikertelen volt. 864-ben sikerült legyőzni, ekkor túszokat adott és hűségesküt tett. 865-ben újra fellázadt, a frankok 870-ben elfogták és Szvatopluk lett az új fejedelem.
Szvatopluk szintén fellázadt és 871-ben legyőzte a bajor sereget és 872-ben Karlmann seregét.
Uralkodása alatt fiai többször is felkeltek ellene. 861-ben Karlmann lázadt fel. 863-ban III. Lajos lázadt. 864-ben Karlmann megkapta Bajorországot. 865-ben Kövér Károly kapta Svábföldet, III. Lajos pedig Szászországot, Frankföldet és Türingiát.
875-ben meghalt II. Lajos császár, Német Lajos meg akarta szerezni a császári címet, de Kopasz Károly megelőzte és megkoronázták Itália királyának Páviában és császárnak Rómában.
Német Lajos háborúra készült Kopasz Károly ellen, amikor meghalt 876-ban.
Welf Emmával való házasságából három fia született.
840-ben meghalt apja Lajos császár. Ekkor szövetségre lépett Kopasz Károllyal testvére Lothar császár és unokaöccse II. Pipin ellen. 841-ben le is győzték őket.
843-ban kötötték meg a verduni békét, ahol felosztották a Frank birodalmat. Lajos kapta a Rajnától keletre fekvő területeket, a Keleti- Frank királyságot, a későbbi Németországot. Ennek része volt Bajorország, Türingia, Frankföld, Szászország, Svábország.
842-ben az obodritok ellen vezetett hadjáratot, ennek során betört Morvaország és Csehország területére.
853-ban és a későbbi években kísérletet tett a Nyugati - Frank királyság megszerzésére, ezért támogatta a Kopasz Károly elleni lázadásokat.
858-ban szövetkezett unokaöccseivel II. Pipinnel és Provencei Károllyal és együtt támadták meg Kopasz Károlyt, elfoglalta a királyságot, de nem tudta megtartani az egyház ellenállása miatt.
869-ben meghalt II. Lothar. 870-ben a királyságát, Lotaringiát felosztotta Német Lajos és Kopasz Károly a merseni szerződésben.
II. Lajos ( 804 - 876 ) keleti frank király ( 843 - 876 ) más néven Német Lajos.
Apjától 817-ben kapta meg Bajorországot. 825-ben vette ténylegesen birtokba, ekkor legyőzte a vendeket és a szorbokat.
827-ben elvette feleségül mostohaanyja Welf Judit testvérét Emmát. Azonban nemsokára megromlott a viszony, amikor mostohaanyja kérésére apja Lajos császár, a testvérének Károlynak adta Bajorországot. Ekkor szövetkezett a három testvér. Lothar, Pipin és Lajos apjuk Lajos császár ellen. Az első és második polgárháborúban is harcolt apjuk ellen, a másodikban elfoglalta Alemanniát, amit apja Károlynak adományozott. Később kibékült apjával, aki 836-ban újra nekiadta Bajorországot.
839-ben újra fellázadt apja ellen és megint elfoglalta Alemanniát, de apja megint legyőzte és a Pannoniai őrgrófságba kellett menekülnie.
A Keleti - Frank királyság 843 és 919 közt létezett. Négy hercegségre oszlott: Svábföld ( Alemannia ), Frankföld, Szászföld, Bajorország ( része volt Karintia is ) . 870-ben Lotaringia keleti része is ide került.
II. Lothar ( 827 - 869 ) Lotaringia királya. Apja halála után ő örökölte Lotaringiát. A fő problémája a törvényes fiú örökös hiánya volt. 855-ben vette feleségül Theutbergát, Arlesi Boso gróf lányát, nem született gyerek a házasságból, ezért 860-ban elűzte feleségét és 862-ben szeretőjét Walradát vette feleségül, akitől már született egy fia Hugó. A katolikus egyház nem ismerte el válását és törvényesnek második házasságát. A pápákkal való vitája következtében kiátkozták a katolikus egyházból. A halála után 870-ben Lotaringia területét Német Lajos és Kopasz Károly osztotta fel a merseni szerződésben.
I. Lothar ( 795 - 855 ) frank császár ( 840 - 855 ).
Apja Lajos császár 815-ben nevezte ki bajor királynak.
817-ben társcsászár lett, hatalmat kapott két testvére Lajos és Pipin felett. Bernárd 818-as halála után Itália királya lett.
830-ban két testvérével fellázadt apja ellen, aki legyőzte őket és Lothart megfosztotta császári címétől és királyságát Itáliát Kopasz Károlynak adta.
833-ban újra fellázadt és legyőzte apját, aki viszont 834-ben legyőzte Lothart újra, ekkor Lothar visszavonult Itáliába.
840-ben apja ráhagyta a császárságot, de két testvére Német Lajos és Kopasz Károly háborút indított ellene, Lothar szövetségese II. Pipin volt, Aquitania királya. 841-ben Lothar és Pipin seregét legyőzte Lajos és Károly serege, ezután béketárgyalás indult és 843-ban megkötötték a verduni szerződést.
Kopasz Károly kapta a Nyugati - Frank királyságot ( Franciaországot ), Német Lajos a Keleti - Frank királyságot ( Németország ), Lothar pedig a Középső- Frank királyságot - nagyjából a Rajna és Rhone folyók vidéke , Itália és Németalföld és egyes mai német területek - Itália, Burgundia, Lotaringia.
855-ben halt meg, előtte felosztotta királyságát fiai közt, II. Lajos ( 822 - 875 ) kapta Itáliát és lett a császár, II. Lothar ( 827 - 869 ) kapta Lotaringiát, Károly ( 845 - 863 ) Provance-t.
837-ben Lajos császár kinevezte Károlyt Alemannia és Burgundia királyának. Német Lajos újra fellázadt emiatt. Ezután Lajos császár Károlynak adta Bajorországot is. Amikor 838-ban Pipin király meghalt, Károly megkapta Aquitania királyságát is. A helyi nemesek viszont Pipin fiát II. Pipint választották meg királynak. Kitört a harmadik polgárháború.
839-ben Német Lajos elfoglalta Svábföldet. II. Pipin serege betört Lajos területére, a vikingek ezt kihasználva megtámadták Frízföldet, megostromolták Dorstadt városát. Lothar viszont váratlanul szövetkezett apjával és újra felosztották a birodalmat.
Német Lajos kapta Bajorországot, Lajos császár kitagadta II. Pipint, aki megtarthatta Aquitania egy részét. Lothar megkapta a keleti területeket, Károly pedig a nyugati területeket. Lajos császár serege elfoglalta Aquitaniát, Károly lett a király ott 840-ben.
Majd elfoglalta Bajorországot Német Lajostól. Ezek után visszavonult, majd nemsokára meghalt. A fiai közt polgárháború tört ki, 843-ig tartott.
832-ben tört ki a következő polgárháború. Aquitania királya Pipin lázadt fel, Lajos császár seregével ellene. Ezt kihasználva Német Lajos seregével elfoglalta Svábországot. Lajos császár ezek után újra osztotta örökségét. Károly fia lett Aquitania új királya, Lothar pedig újra társcsászár lett.
833-ban Lothar újra fellázadt, amikor találkozott apja seregével, annak serege nem volt hajlandó harcolni Lothar ellen. Ezek után egy egyházi zsinat leváltotta Lajos császárt és nyilvános bűnbánatra kényszerítette.
Azonban 834-ben Lajos támogatói elűzték Lothart és újra császár lett Lajos.
836-ban Lajos császár kibékült Pipin és Lajos fiaival. Károly fia pedig megkapta Lothar birtokát Itáliát.
A császár és fiai közti harcok eredete 818-ig nyúlik vissza. Ekkor halt meg Lajos első felesége Ermengarde, 820-ban vette feleségül Juditot, Welf gróf lányát. ( A Welfek komoly karriert futottak be később, német királyok és császárok kerültek ki közülük ). 823-ban fia született tőle Károly. Ezzel felborult az öröklési rend, mivel Károlynak is kellett területet adni, a többi testvér rovására. 829-ben kinevezte Lajos Károlyt Alemannia hercegének, ez Lothar területe volt eredetileg. Lothár megvádolta Juditot, hogy Károly egy szeretőjétől származó törvénytelen gyerek. Majd kitört az első polgárháború. Pipin és Lajos fiai seregeket küldtek Lajos császár ellen. Majd Lothar is fellázadt és Nijmegen városába birodalmi gyűlést hívott össze. Lajos császár seregével Nijmegenbe vonult, Lothar megadta magát és leborult apja elé bocsánatot kérve. Ezután megegyezett másik két fiával, akik területeket kaptak Lothar rovására, Lothar Itáliába vonult ezután.
