Méz aromája általában csak alig érezhető,szárítja a sört. Az idővel a sör íze sokat sokat változik. Üveg alján az élesztő természetes. Palackozás előtt 1-2 nap 3-4C on tartás sokat segít.
Savanyúságon az idő segít vagy édesítheted nem erjeszthető cukorral pl. eritritol ,xilit stb.Adagolás egyéni ízlés szerint .Pohárba adagolva kóstolva majd felszorozva az palack mennyiségére.Ha jól emlékszem a sorforum blogon találsz részletes nagyon jó írást .
Ha ismered a benne levő cukor mennyiségét amivel lehet számolni jó lehet ha nem akár jöhet a nagy bumm esetleg gejzír .Azok az almalevek jók melyeket nem sűrítményből készítenek.
Lefőztem az első mézes sörömet (mézes ale), könyvbeli recept alapján. Minden folyamat rendben ment, a napokban kóstoltam meg az első üveggel. A színével elégedett vagyok, elegendő mennyiségű szénsav is keletkezett, viszont a hab, az szinte nulla. Így olyan, mintha valami üdítőital lenne. Nem tudjátok, mi lehet az oka? A cefre főzésénél az 50-52C fokos fázist ronthattam el, vagy kellene bele egy kis zabpehely?
Az íze egyébként egész elfogadható, bár a méz ízét nem kifejezetten érezni, inkább egy picit észteres utóízre hasonlítanám. Nem tudom, hogy a méz váltotta-e ki, (termelői akácmézet használtam) vagy a főerjesztés túl magas (20 fok körül) volt?
Esetleg valami tipp, hogy mit adjak még hozzá, gyömbért vagy narancsot? Érdemes egyáltalán?
Illetve, az üvegek alján leült egy kis élesztő (1-2mm). Kiküszöbölhető, ha a főerjesztés után átfejtem a sörlevet egy másik tartályba, és abban történik az utóerjesztés?
Ha megtuningolom almalével a cidert, akkor kell hozzá adni cukrot palackozáskor vagy elég lehet az a mennyiség ami az almalében van a szénsav kialakulásához?
Nem, hacsak be nem fertőzöd valami vadélesztővel, ami jobban erjeszt.
Az oxigén diffúziójához, és pláne az oxidációhoz sok idő kell, te meg pár napon belül palackozod úgyis.
Amúgy meg ott az 5 literes almalé, bár árban biztos rosszabb a sűrítménynél, ízben szinte biztos jobb lesz. Ízesítéshez meg használhatsz egyéb gyümölcsöt (vagy menta, gyömbér, cipőtalp, akármi)
Az élesztő mellett található ízfokozó( kis tasakban aroma) is a kupakban.
Azt írja az útmutató, hogy ha teljesen leerjedt a cefre utána kell beleönteni az ízfokozót és jól elkeverni.
Palackozás előtt kiszoktuk tenni egy éjszakára hűlni a cefrét, hogy az élesztő "leüljön" a tartály aljára, hogy minél kevesebb kerüljön az üvegekbe.
Kérdésem:
Ha leveszem az erjesztőtartály tetejét, hogy beletudjam önteni az ízfokozót és elkeverni, és majd utána vissza zárom és kiteszem hűlni, romolhat a cider minősége mivel, hogy levegővel érintkezett?
Sziasztok! Most először próbálkoztam otthoni sörfőzéssel és azzal a problémával szembesültem, hogy az erjedés látszólag nem indul be vagy elégtelen. A felületi habképződés beindult a tartályban de a kotyogó "nem működik" - ez az erjedés 3. napja. IPA-készletet vásároltam, az erjesztővödör pedig 17-18 Celsius-fokos helyiségben van. A cefrézéskor a lépcsős eljárással próbálkoztam, és sajnos elkövettem azt a hibát, hogy a melegítéskor a középső stádiumot (65 C) átugrottam, mert hirtelen szökött fel a hőmérséklet 74 fokig, itt tudtam megállítani (előtte 52 fokon tudtam tartani). Lehet, hogy az emiatt történt hiányos cukorképződés miatt nincs megfelelő erjedés?
Az alapanyagokból ,cefrézési hőmérséklettel, M41 élesztővel 1.011 körülire várnám a végét. Most az íze édes ? Érdemes lenne pl. üvegbe átfejteni úgy hogy nyakáig tölteni,dugó,kotyogó.És várni fénymentesen a csodát.
Komló forralás utolsó 5percére vagy a főerjedés végénél.Elsőnél sok az aroma vesztés másodiknál fertőzés veszély.Málnát használtam második módszerrel fagyasztva és zsákba rakva.
A "Házi sörfőzde" című könyvben recepteket is találsz. Pilsner receptet is!
Ha nem akarsz könyvekre pénzt kiadni a világhálón is megtalálsz minden szükséges info-t, bár kicsit több energiát igényel ez a verzió. Szerintem hasznos ha megvannak nyomtatásban szépen összeszedve az alapvető információk.
