Az általad beszúrt idézetben pont az szerepel, hogy az 'úr, uralkodó' jelentésű görög küriosz szóból ered az óangol circie és az angol church. Ugyanis a küriaké (oikia) szóval jelölték 'Isten házá'-t. Küriaké voltaképp csak annyit jelentett, hogy 'Istené'. Ez volt egyébként a héber אֲדֹנָי (Adonai) 'isteneim' megfelelője (egyes számban tkp. Adoni), melyet a föníciaiak a szumír Dumuzid sém megfelelőjére, Tammúz istenre alkalmaztak. Belőle képezték a görögök Adonisz nevét. A lényegnél maradva: eszerint a churchnek semmi köze a kör szóhoz.
Jól látszik a rekonstruált képen Kedves Epstein dr. néhány nagyon fontos a nyelvekben fennmaradt szó eredete.
Először is a köralakúság az ünnepek idejének pontos meghatározására volt alkalmas. "s nyíltak falakon rések, hogy utat adjanak a kétségtelen ténynek: A csillagok újra s újra hozzánk benéznek.."
Ismeretlen (lényegtelen) szerző az időről.
De nézzük a nyelveket (circle- Kirche - church):
church
O.E. cirice "church," from W.Gmc. *kirika, from Gk. kyriake (oikia) "Lord's (house)," from kyrios "ruler, lord." For vowel evolution, see bury. Gk. kyriakon (adj.) "of the Lord" was used of houses of Christian worship since c.300, especially in the East, though it was less common in this sense than ekklesia or basilike. An example of the direct Gk.-to-Gmc. progress of many Christian words, via the Goths; it was probably used by W.Gmc. people in their pre-Christian period. Also picked up by Slavic, via Gmc. (cf. O.Slav. criky, Rus. cerkov). Romance and Celtic languages use variants of L. ecclesia. Slang church key for "can or bottle opener" is from 1950s. Church-mouse, proverbial in many languages for its poverty, is 1731 in Eng.
kirk
c.1200, northern England and Scot. dial. form of church, from O.N. kirkja "church," from O.E. cirice (see church).
Göbekli Tepe szentélyei és egy részletnek a rekonstrukciója
Kr. e. 9000 körül építhették, jelenleg ez a világ legrégibb ismert neolit temploma, a legkorábbról feltárt, emberkéz építette szentély (alapos tudományos méréseken nyugszik a kormeghatározás). A lelőhely Törökország délkeleti részén fekszik, a Taurus északkeleti előhegyeinek egyik dombján. Nevének jelentése: 'magaslat, amelynek köldöke van'. Ez nyilvánvalóan a hosszú évezredekig feltáratlan, 15 m magas, 300 méternyi átmérőjű tellre utal.
Ryan és Pitman 1998-ban közzétett elmélete szerint a Fekete-tenger a Thrák-Boszporusz áttörése révén Kr. e. 5600 körül töltődött fel (e folyamatot szemlélteti a bal oldali kép), mások azonban korábbi datálásokat javasolnak. Így ifj. T. A. Abrajano és Ali Aksu legkésőbb a Kr. e. XI. évezred végére teszik a Vízözön időpontját. A Robert Ballard vezette tengeri régészek folyami csigák, egykori folyómedrek, megmunkált faanyag maradványait hozták felszínre a partok mellől, mintegy 100 méternyi mélységből, és ember alkotta falakat is találtak. Az édesvizekben honos puhatestűek radiokarbonos elemzése egy Kr. e. 7000 körüli katasztrófára utalt.
Jól egybevág mindez azokkal a régészeti megfigyelésekkel, melyek szerint a neolitikus fejlődés az ún. termékeny félhold vidékén a Kr. e. VII. évezred második felében gyorsul fel, és ér el mindenütt látványos eredményeket. (Kényelmi megfontolásból Braidwood hagyományos elnevezését használjuk az egyáltalán nem félhold alakú elő-ázsiai kultúrövezetre.) Ekkor jelennek meg a valódi, gyakran már több helyiségből álló házak a korábbi nyomorúságos viskók helyén a Számarra-telepeken például, a pecsételők, a színes freskók és a reliefek. Götz említi, hogy Cayönüben 7000 táján hidegen kalapált rézeszközök, Suberdében 6750 körül olvasztott rézrög, Ali Košban az évezred közepén rézgyöngyök, Catal Hüyükben pedig öntött réz- és ólomgyöngyök tűnnek fel. Mindezek nem kis részt a későbbi hurri és a szumír etnikum elődeihez köthetők (egyebek mellett), és mi az avarokat az előbb említett népességben látjuk.
Dzsejtun egyike volt azoknak a telepeknek, amelyek döntően a Hasszúna-civilizáció továbbterjeszkedése révén jöttek létre Turkesztán déli részén. Nyilván ebben az esetben is, akárcsak az azt követő Halaf-periódusban jó okkal lehet számolni hurritákkal a telepesek soraiban. Így Tolsztov sem véletlenül eredezette a horezmi kultúrát a hurriktól. Semmit sem von le ebből, hogy a közép-iráni Tepe Sialkon keresztül bonyolódó migrációnak az ottani I. régészeti szakaszában már a Halaf-elemek kerülnek fölénybe, s hogy a II. periódusban (Kr. e. kb. 4600–4000) mindez egyre erőteljesebbé válik. Götz írja, hogy a Halaf-elemekkel vegyített kerámia hamarosan jóval északabbra is feltűnik, Teherán környékén: Iszmailabadban, Kara Tepén és Kheszm-i Aliban. Ezek tűnnek közvetítő láncszemeknek Turkesztán felé.
"4. Az avarok itt külön vàltak és a semitàk nyomàsàra Kizàzsia tengerparti vidékére kerültek és pedig Palesztinàba, Sziriàba és Libanonba. Màcsay-Lengyel szerint itt csatlakoztak hozzàjuk különféle magyar törzsek, akik utjukban ôket tovàbb is követték. 5. Az avartörzsek egy része Sziria és Palesztinina területén viràgzo birodalmat alapitott.. 6. A màsik része itt több mururbeli törzzsel egyesült és a Nilus völgyébe vonultak, ahol àllapot àllapitottak és ahol Kr.e. 2357-1995-ig <avar-hun> fàraok uralkodtak, Prof. Keimer megàllapitàsa szerint. 7. A Palesztinàban és Sziriàban maradt rész Kr.e 2357 utàn északkeleti irànyban a Kàspi to vidékére érkezett és ismételten több magyar törzzsel egyesülve megalapitottàk a történelem àltal is elismert <AVAR> népet."
Valószínűleg a hurri kirajzás sajátos ismertetése akar ez lenni, mindenesetre először is nem értem, ha egyszer az avarok sok száz éven át léteztek a szerző szerint Kr. e. 2357-ig, akkor mi a csudáért kellett "megalapítani" őket. (Egyáltalán, hogyan lehet "megalapítani" egy népet???)
A Murur jelentése továbbra is bővebb magyarázatra szorul előttem.
Nem értem az egyiptomi fejezetet sem, mi történt pontosan Kr. e. 2357-ben, ki volt az a prof. Keimer, és pontosan hogyan is bizonyította Egyiptomban az avar-hun jelenlétet? Az ókori Egyiptomról szóló topikban egyébként esett szó az egyiptomi civilizáció elő-ázsiai gyökereiről, itt pedig a hükszoszokról. Feltehetően róluk is akar szólni az általad betett idézet...
The Hyksos (Egyptian heqa khasewet, "foreign rulers"; Arabic: الملوك الرعاة, shepherd kings) were an Asiatic people who invaded the eastern Nile Delta, initiating the Second Intermediate Period of Ancient Egypt. They rose to power in the 17th century BC (according to the traditional chronology), and ruled Lower and Middle Egypt for 108 years, forming the Fifteenth and possibly the Sixteenth Dynasties of Egypt (c. 1648–1540 BC). This 108-year period follows the Turin Canon, which gives the six kings of the Hyksos 15th Dynasty a total reign length of 108 years. The Turin King List, also known as the Turin Royal Canon, is a hieratic papyrus thought to date from the reign of Ramesses II, now in the Museo Egizio (Egyptian Museum) at Turin.
"A <halefi> leletek bizonysàga szerint Kr.e. 4000 körül vàndoroltak Mezopotàmiàba."
Amennyiben ez Halaf akar lenni, akkor az a Számarrától valamivel nyugatabbra, Szíria északi, Anatólia délkeleti és a mai Irak legnyugatabbi vidékein alakult ki a VI. évezred második felében. A leletekből ítélve ennek hordozói tolták kelet felé, illetve rétegezték felül fokozatosan a Hasszúna–Számarra-népességet.
Az egyik Halaf-település központi épületéről
Shortly after the destruction of the 'Burnt Village' the inhabitants of Tell Sabi Abyad built a large, complex building on the top of the mound. The building was situated next to a large, central and partly walled square. The house had a surface area of more than 18 by 12 metres, and had two separate wings. It consisted of about 22 small square rooms. Many of these small rooms had no doors. Probably they were accessible from the roof. In most rooms there were no domestic utensils. Almost certainly they were used for storing goods. Was the building perhaps a central warehouse for the village?
The building was made of pisé, rectangular blocks of loam. Some walls had a strong foundation of stone. The outer wall of the building showed a façade with niches: it had regular, buttress-like projections all over it. Possibly these buttresses were functional and served to give the building enough support for an upper storey. It is also possible that they were ornamental or symbolic.
On the slopes, next to the large rectangular building, there were a number of round structures, the tholoi, and a number of rectangular annexes. The tholoi were probably areas for living. Some had a diameter of as much as 3 metres. Some had walls that curved inwardly so that the tholos was shaped like a beehive. Others again probably had a flat roof.
The finds from this occupational layer show that this village may be dated to a phase very early in the Halaf culture, around 5900 BC.
"Dr. Kosa szerint ezek Kr. e. 6000 körül <lovakkal vontatott harckocsikon "keitai lovasok" néven a turàni Alföldre élkeztek"
Úgy, ahogy van, marhaság. A szumírok megtelepedésének ideje volt Kr. e. a VI. évezred legvége (azaz 5000 tájéka) Dél-Mezopotámiában, hihetőleg a Pitmanék által jelzett földközi-tengeri kataklizma folyományaként. (Bár még ez sem általánosan elfogadott, a legtöbb szakkönyv nem ezt a dátumot hozza.) Elő-ázsiai kulturáls kisugárzások legkorábban a VI. évezred környékén érhetők tetten keletebbre, a közép-iráni Tepe Sialkon például, ennél korábbi adatolásról én nem tudok, de ez is afféle felső datálása a régészeti megfigyeléseknek. Annyit lehet tudni, hogy a Hasszúna-műveltség hordozói ezt követően, a VI. évezred legvégén (azaz durván megint csak Kr. e. 5000 tájékán) érik el Turkesztán déli részeit nyugat felől. Harci szekereikről nincs adat, ezeket a járműveket legjobb tudomásom szerint elsőként a Halaf-időszak edényein ábrázolták, Hasszúna–Számarra-kultúra virágzását követően(Oppenheim báró írja 1931-ben megjelent könyvében).
"A Murortol elindulva, a Nagy-magyàk UAR törzse Koreàban települt le, a Yalu folyo vidékén. Itt keveredtek össze az ugyancsak Murori eredetü KUN törzzsel, amint azt a kinai évkönyvek megemlitik."
Némi gond lehet a földrajzi értelmezéssel, hiszen az avarokat a heftalita-hunok a mai Turkesztán keleti vidékein hódították meg a IV. század első felében. Ez teljesen logikus is, ha azt nézzük, hogy a parthus uralkodócsalád innen került hatalomra még a Kr. e. III. évszázad közepén Iránban (Arszakida-dinasztia), s ide is szorultak vissza Kr. u. 228 körül, tehát nagyjából egy évszázaddal a hunok által történt alávetésük előtt. Korea mindenképp nagyon távoli és valószerűtlennek tűnő helyszín a hun–avar keveredésre, túl azon, hogy nem tiszta előttem, a szerző mit ért Muror alatt.
Én is nyitott vagyok ezekre Kedves Nyicsinyó, de a vadabbnál vadabb nyelvi elképzelésekre az eredet vonatkozásában kell lennie ésszerű magyarázatnak is. Én ezt meglelni véltem a temészeti környezet (örök hangjai, megnyilvánulásai, metafórái) és a nyelv, mint a temészet vallós összefüggései leképezésére szolgáló kommunikációs eszköz (ez köz) közt. Így aztán a magyar nyelvet jónéhány nyelvvel sikerült elméleti síkon összehozni. Na pesze sikertelenül. Szerintem a finnugizmus is egy tartós jellegű sikertelenség. Ezért van annyi vita ezen elmélet kapcsán itt.
:-) En is ugy gondoltam, hogy ezzel jol megkeverem az amugy sem tiszta képet az avarokrol. (nem is beszélve a Mu-bol valo szàrmazàsrol, amely vastag ködbe van burkolozva) De hàt ilyen feltételezés is van. En nyitott vagyok mindenre...
"Cholnoky Jenö, Màcsay-Lengyel Béla és baroti Beke Dénes megàllapitàsa szerint az avarok, éppen ugy, mint a többi <Mada>, <Magya> népek a vilàg legösibb népei közé tartoznak. Az avarok a következö àllomàsokon mentek keresztül: 1. A Murortol elindulva, a Nagy-magyàk UAR törzse Koreàban települt le, a Yalu folyo vidékén. Itt keveredtek össze az ugyancsak Murori eredetü KUN törzzsel, amint azt a kinai évkönyvek megemlitik. 2. Dr. Kosa szerint ezek Kr. e. 6000 körül <lovakkal vontatott harckocsikon "keitai lovasok" néven a turàni Alföldre élkeztek> 3. A <halefi> leletek bizonysàga szerint Kr.e. 4000 körül vàndoroltak Mezopotàmiàba. 4. Az avarok itt külön vàltak és a semitàk nyomàsàra Kizàzsia tengerparti vidékére kerültek és pedig Palesztinàba, Sziriàba és Libanonba. Màcsay-Lengyel szerint itt csatlakoztak hozzàjuk különféle magyar törzsek, akik utjukban ôket tovàbb is követték. 5. Az avartörzsek egy része Sziria és Palesztinina területén viràgzo birodalmat alapitott.. 6. A màsik része itt több mururbeli törzzsel egyesült és a Nilus völgyébe vonultak, ahol àllapot àllapitottak és ahol Kr.e. 2357-1995-ig <avar-hun> fàraok uralkodtak, Prof. Keimer megàllapitàsa szerint. 7. A Palesztinàban és Sziriàban maradt rész Kr.e 2357 utàn északkeleti irànyban a Kàspi to vidékére érkezett és ismételten több magyar törzzsel egyesülve megalapitottàk a történelem àltal is elismert <AVAR> népet. A keleti avaroknak nevezett törzsek a nagy <Hun> csalàd UAR törzsnek azt a részét képezik, akik Keletröl Nyugat felé, a KM-be vàndoroltak. Kr.u. 350 körül Mao-tun leszàrmazottja, Fu-chien egész Kinàra és Tibetre kiterjedô birodalmànak összeomlàsa utàn a hunok Hsia csalàdjàbol szàrmazo Hun-lo-lien-po-po nevü tagja visszaverte a délkinai csàszàr tàmadàsit és Kina területén visszaàllitotta a régi Hun nemzet hatalmàt. A kinaiak ezeket a hunokat, az eddigi Hiungnu elnevezés helyett Yuan-yuan népnek nevezték, mely nép egészen a Bajkàl toig elönyomult hunok UAR törzse volt. Ezek az avarok alapitottàk meg az elsö àzsiai Avar-Birodalmat.....stb. Kr. u. 439-ben Szibériàbol elindult a kinaiak àltal Türknek nvezett nép a Tarim medence felé és az Oxus mellett telepedtek le. (türk a kinai nyelvben eröset jelent) Ez a huntörök nép, Tumen nagykàn vezérlete alatt szövetséget kötött az avarokkal és velük àllamszövetségre lépve, Kr.u 520-ban megalapitottàk az Avar-Huntörök Birodalmat. Ez a birodalom Bajàn khàn alatt gyors ütemben kezdett fejlödni. 556-ban leverték az Utungur-Kutungur (bolgàr) szövetséget, majd 559-ben az itt tanyàzo Jüecsik fehér hun népet. még ebben az évben bevonultak a Volga-Don térségbe...560-ban Istemi alkiràly elfoglalja kelet Turkesztànt, miàltal oly hatalmas birodalomra tett szert, hogy magàt Tan-hunak nevezte. 562-ben az avarok kettészakadtak. Az ezen kötelékböl kivàlt avarok Europàba vonultak és rövidesen elfoglaltàk az egész Kàrpàt medencét, beleértve a mai Ausztria jorészét is. Ezzel alakult meg az Europai Avar Birodalom. A visszamaradt avarok pedig meglapitottàk a Donvidéki Avar Birodalmat. Ez a két avar birodalom tovàbbra is szövetségben maradt egymàssal, egészen 670-ig. 565-ben Istemi elfoglalja a fehér hunok Oxus melletti területeit és 568-ban visszaàllitja az Irnek-féle hun birodalmat, melyet Onogoria néven ismer a történelem. 582-ben Istemi elônyomul egészen az Azovi tengerig, de Lebediànak csak névleges ura marad, mert ez a terület 790-töl a Magyarsàg öshona lett a Dontöi Magyaro. utàn. 626-ban a visszamaradt avarok Perzsa szövetségben betörtek a Romai Birodalom itteni provinciàiba, de a csàszàr megverte ôket, mire az avarok visszavonultak. Az avar haderö ideiglenes tàvolléte felkelésre ösztönözte a bolgàrokat, de az avarok leverték öket. A levert bolgàrok egy része a mai Bajor orszàgba menekültek, a màsik része pedig Kurt vezérük alatt megalapitottàk Fehér-Bulgàriàt, amelyikhez akkor még Onogoria, vagyis a Magyar fejedelem népe is hozzàtartozott. Ezt az uj orszàgot az avarok csak kelletlenül fogadtàk as 670-ben elköltöztek a Tiszamenti avar testvéreikhez....stb."
(Szilvay Gyula: A magyar és a testvérnépek östörténete)
Erdély kapcsán meg Dacia-t. Transy(i)lvania elnevezés? Kiegyeztek a helyiekkel. Pancsoló Pannónia. De.... Az egész nem sikerült csak az állítólagos gyütt-(oszt nem)menteknek. :-)))
Egyetértek veled.. Micsoda ""borzalmas"" csatákról olvashatunk arról, hogyan szerezték meg a KM-et a hunok, majd később az avarok. Na meg mégkésőbb a magyarok. Ezek egy követ fújtak az ittlévő számossággal, néppel? A rómaiaknak meg pechükre sosem sikerült. Hopp! Felállítottam a hármas honfoglalás elméletét. :-)))) De mi van Szarmáciával? A néppel, mely mindvégig megőrizte függetlenségét a birodalomtól. Pannónia (Dunántúl) sem lett sosem közigazgatásilag római provincia. Vagy mégis?
Véleményem szerint semmi gond a hagyományos időrenddel.
Legfeljebb azon lehetne vitatkozni, hogy "a" hunok és "az" avarok alatt kik is értendők... Nézetem szerint több hullámban fordultak meg itt Kelet-közép-Európában.
Eszem ágában sem lenne odamerészkedni, hülyíteni a népet Győzike helyett!! :-(((
De akkor kik voltak az avarok? A kendjelt is (állítólag) ők adták Európának. És mi közük a hunokhoz, kik nyeregből voltak képesek íjjászkodni? Aki kengyel nélkül is tud, az, mint ritka kivétel az embei fajban, egy rendkívüli akrobata. (Hogy áll az időrend avarok és hunok között??) :-)))
Csak úgy hasogatják lélő lelkem, s minden lélek(g)zetem a kérdések.
Szarmaták nyomtalan eltűntek, s jöttek az Avarok az avar alá, majd kik elsőpörték a nagy birodalmat. Attila hunjai KM-központjukból elillantak, mint az illó illat. S már nem is élnek? Ugyan!? A magyarok meg hipp-hopp itteremtek és elfoglalják az akkori Európa legértékesebb területét, melyet annak a bizonyos hatalmas birodalomnak sem sikerült soha. Aki ezt elhiszi.......... :-((( (Hiszi a piszi :-)))))
Nézzünk IE gyökértelen gyököket, mert onnan ezek nehezebben felismerhetőek....
aware
1095, gewær, from ge- intens. prefix + wær "wary, cautious," from P.Gmc. *ga-waraz (see wary).
wary
1552, from O.E. wær "prudent, aware, alert, wary," from P.Gmc. *waraz (cf. O.N. varr "attentive," Goth. wars "cautious," O.S. giwar, M.Du. gheware, O.H.G. giwar, Ger. gewahr "aware"), from PIE base *wer- "to cover" (see weir).
weir
O.E. wer "dam, fence, enclosure," especially one for catching fish (related to werian "dam up"), from P.Gmc. *warjanan (cf. O.N. ver, O.Fris., M.Du. were, Du. weer, O.H.G. wari, Ger. Wehr "defense, protection," Goth. warjan "to defend, protect"), from PIE *wer- "to cover, shut" (cf. Skt. vatah "enclosure," vrnoti "covers, wraps, shuts;" Lith. uzveriu "to shut, to close;" O.Pers. *pari-varaka "protective;" L. (op)erire "to cover;" O.C.S. vora "sealed, closed," vreti "shut;" O.Ir. feronn "field," prop. "enclosed land").
war
late O.E. (c.1050), wyrre, werre, from O.N.Fr. werre "war" (Fr. guerre), from Frank. *werra, from P.Gmc. *werso (cf. O.S. werran, O.H.G. werran, Ger. verwirren "to confuse, perplex"). Cognates suggest the original sense was "to bring into confusion." There was no common Gmc. word for "war" at the dawn of historical times. O.E. had many poetic words for "war" (guð, heaðo, hild, wig, all common in personal names), but the usual one to translate L. bellum was gewin "struggle, strife" (related to win). Sp., Port., It. guerra are from the same source; Romanic peoples turned to Gmc. for a word to avoid L. bellum because its form tended to merge with bello- "beautiful." The verb meaning "to make war on" is recorded from 1154. First record of war time is 1387. Warpath (1775) is from N.Amer. Ind., as are war-whoop (1761), war-paint (1826), war-path (1775), and war-dance (1757). War crime first attested 1906. War chest is attested from 1901; now usually fig. War games translates Ger. Kriegspiel (see kriegspiel).
ward (n.)
O.E. weard "a guarding, a watchman, a sentry," from W.Gmc. *wardo (cf. O.S. ward, O.N. vörðr, O.H.G. wart). Used for administrative districts (at first in the sense of guardianship) from 1378; of hospital divisions from 1749. Meaning "minor under control of a guardian" is from 1433. Ward-heeler is 1890, from heeler "loafer, one on the lookout for shady work" (1870s).
ward (v.)
O.E. weardian "to keep guard," from P.Gmc. *wardojan- (cf. O.S. wardon, O.N. varða "to guard," O.Fris. wardia, M.Du. waerden "to take care of," O.H.G. warten "to guard, look out for, expect," Ger. warten "to wait, wait on, nurse, tend"), from *wardo- (see ward (n.)). Fr. garder, It. guardare, Sp. guardar are Gmc. loan-words. Meaning "to parry, to fend off" (now usually with off) is recorded from 1571.
warn
O.E. warnian "to give notice of impending danger," also intrans., "to take heed," from W.Gmc. *warnojanan (cf. O.N. varna "to admonish," O.H.G. warnon "to take heed," Ger. warnen "to warn"); related to O.E. wær "aware, cautious" (see wary).
Főleg várakban várakozni az ellenre végvárak várhunok varjaként. Varjú(h)... (Holló a Corvin madar....) :-)))
AV-ÁRok a VÉN-GERek......
Kettős "hon(vissza)foglalás"..... ??????????
"Lelkükben elült a csatazaj (haddelhadd)
Súlyos csizmák alatt, nem reccsen a galy
S a múlt őszi nedves avar,
Csak fájó emlékeket takar.."
Teljesen félrevezet minket a töténelem..... (Jobban mondva, mit arról a nagy közös emberiről ma tudunk) A nyelv (nyelvek??) a történelem kezdetei előttől is ugyanúgy jelen volt, mint napjainkban is. De a nyelvet nem csak a történelem befolyásolja, minek nevezzelek alapon, hanem sokkal inkább más. A természeti vallósság. Ezt a valóságot soha nem illeszthetjük be holmi tört tények elméletébe. :-((((
Ui:
Mindezt miért is írom?
Mert előjött ez a vár, warn, war... és egyéb folyományai dolog. Ezt a jelenséget próbáljuk a népneveken keresztül (is) betuszkolni túszként abba, amit ma a történelemről tudunk.
Nem kell itt osztogatni, hogy melyik nép úgymond vívmánya. El kell látogatni a Mátrába és megnézni a Világos-hegyet (Gyönygösoroszi felett) na meg a többi a hegyfaragással keletkezett bronzkorinak (ókor) becsült vármaradványt.
Nem falakat emeltek, hanem a hegyből lett a fal. A rómaiak sem tudták sosem meghódítani. Az meg hogy ezek a népek nem túl sok nyomot hagytak kőbőlfaragva írásosan az a mai történelemszemlélet átka. A Zagyva völgye (egykori Szarmáciát is alig párezer évvel megelőző helye) tele van őskori szakorca- és csontleletekkel.
Így tehát nagyon is könnyen elképzelhető, hogy egyfelől a var, uvar, avar, ibar, ibér, abar, másrészt az ogór, ogur, ugor stb. népnevek jelentéstanilag azonosak. Hangsúlyozom, itt most népnevekről és nem népekről van szó.
Feltűnő, ahogy a 'hegy'-gyel, 'magaslat'-tal kapcsolatos szavak elején a h, k, v és g hangok váltakoznak, sőt ahogyan olykor -- épp a magyar példákon látjuk -- le is kopnak. Az avar népnév gyökerét a magam részéről ezekben az egyértelműen rokonnak tűnő szavakban látom, ami oda vezethető vissza, hogy az avarság ősei, a hurrik a régmúltban a Mezopotámia északi részeivel érintkező transzkaukáziai felföldet, illetve hegyvidéket lakták (a Zagrosz vonulatait talán már nem).
Egy másik példán azt kívánjuk szemlélteni, hogy a b és a g hangok megint csak milyen könnyen váltakozhatnak egy-egy kifejezés különféle változatainál. Az akkád abārum ’ólom’ szó néhány azonos jelentésű szumír megfelelője:
Szádeczky-Kardoss Samu: „A valóságban ... a theophylaktosi var és a közkeletű avar szó egyazon névnek két változata lehet esetleg: az (a)var elnevezés az egyik néprész nevének a nép egészére való alkalmazásával lett összefoglaló etnonimikummá.”
Göbekli Tepe szentélyei és egy részletnek a rekonstrukciója
Ryan és Pitman 1998-ban közzétett elmélete szerint a Fekete-tenger a Thrák-Boszporusz áttörése révén Kr. e. 5600 körül töltődött fel (e folyamatot szemlélteti a bal oldali kép), mások azonban korábbi datálásokat javasolnak. Így ifj. T. A. Abrajano és Ali Aksu legkésőbb a Kr. e. XI. évezred végére teszik a Vízözön időpontját. A Robert Ballard vezette tengeri régészek folyami csigák, egykori folyómedrek, megmunkált faanyag maradványait hozták felszínre a partok mellől, mintegy 100 méternyi mélységből, és ember alkotta falakat is találtak. Az édesvizekben honos puhatestűek radiokarbonos elemzése egy Kr. e. 7000 körüli katasztrófára utalt.
Vagyim Mihajlovics Masszon
Az egyik Halaf-település központi épületéről
The building was made of pisé, rectangular blocks of loam. Some walls had a strong foundation of stone. The outer wall of the building showed a façade with niches: it had regular, buttress-like projections all over it. Possibly these buttresses were functional and served to give the building enough support for an upper storey. It is also possible that they were ornamental or symbolic.
On the slopes, next to the large rectangular building, there were a number of round structures, the tholoi, and a number of rectangular annexes. The tholoi were probably areas for living. Some had a diameter of as much as 3 metres. Some had walls that curved inwardly so that the tholos was shaped like a beehive. Others again probably had a flat roof.
The finds from this occupational layer show that this village may be dated to a phase very early in the Halaf culture, around 5900 BC.
a-gar5
a-bar2
a-gar3