Patkányokat mérgezett a génkezelt kukorica
MTI
2007. március 13., kedd 14:50
Vese- és májmérgezést szenvedtek azok a kísérleti patkányok, amelyeket a Monsanto cég génkezelt (gm) kukoricájával etettek - írják független kutatók egy amerikai tudományos folyóiratban. A MON863 kódjelű kukoricabogarat elpusztító génmódosított kukorica megmérgezte az állatok belső szerveit, pedig tavaly az Európai Unió állati, majd emberi fogyasztásra is engedélyezte forgalmazását. A Greenpeace a Monsanto termék azonnali visszahívását valamint az engedélyezési rendszer felülvizsgálatát követeli.
A tanulmány a Monsanto saját, az Európai Bizottságnak engedélyezés céljából beadott biztonsági vizsgálatainak adatait elemezte. Az adatok világosan bemutatják, hogy a vizsgált kukorica jelentős egészségügyi veszélyt jelent. A terhelő bizonyítékokat a Greenpeace szerezte meg egy bírósági per végén, majd továbbította azokat független elemzés céljából a francia Caen egyetemen dolgozó Séralini professzor vezette szakértői csoportnak.
Súlycsökkenés, májkárosodás
A kutatócsoport megállapította, hogy mérgezés jelei mutatkoztak a patkányok veséjében és májában, valamint jelentős súlykülönbség is fellépett a génmódosított kukoricával táplált állatoknál. A Greenpeace keddi, Berlinben szervezett sajtókonferencián Séralini professzor elmondta: "A Monsanto elemzései nélkülöznek minden szigorú, tudományos alapot - kezdve a nagyon gyenge lábakon álló statisztikai jegyzőkönyvükkel. Még rosszabb, hogy a cég elmulasztott megfelelő elemzést végezni az állatok súlykülönbségét illetően" - fogalmazott.
A Greenpeace követeli a Monsanto MON863 kukoricájának azonnali visszahívását és felhívja a kormányok figyelmét, hogy minden eddig engedélyezett génmódosított fajtát újra kell engedélyeztetni. A környezetvédő csoport szerint szigorúan felül kell vizsgálni a jelenlegi tesztelési módszereket.
"Ez volt az utolsó csepp a pohárban, egyértelmű, hogy a mostani engedélyezési rendszer hitelessége teljesen elveszett. Amikor kiderül, hogy az állati és emberi egészség védelme érdekében felépített európai rendszer nem képes kiszűrni egy ilyen veszélyes terméket, annak ellenére hogy teljesen nyilvánvaló jelei voltak a patkányok mérgezésének, minden piacon levő GM terméket újra kell vizsgálni és a hibás engedélyezési rendszert el kell törölni - mondta Christophe Then, a nemzetközi Greenpeace szakértője.
Vitás kukorica
A kérdéses kukorica engedélyezése már 2003 óta heves vita tárgyát képezte, amikor is megállapították, hogy a MON863 kukoricával etetett patkányok vérösszetétele jelentősen megváltozott. Bár a tagállamok többsége ellenezte a GM kukorica piacra dobását, az Európai Bizottság fittyet hányva az aggodalmakra, mégis engedélyezte a MON863 kukorica szabad forgalmazását. Séralini professzor tanulmánya tudományosan is alátámasztja ezeket az aggodalmakat: "az adatok ismeretében egyáltalán nem mondható el, hogy a MON863 génmódosított kukorica biztonságos."
"Ez egy nemzetközi vészhelyzet, amely globális választ kíván - fejezte be Then - csak a termék világpiacról való teljes visszahívása akadályozhatja meg a lehetséges károkat".
Valóban nem beszéltél teljes elutasításról. Kicsit félreérthető voltam, mikor neked válaszoltam, de nem hangsúlyoztam ki, hogy a te véleményed nem ez. Csak sajnos megjeleni ez a többnyire alulképzettségből fakadó vélemény is, ami szerintem helytelen (főleg mert az ilyen vélemény általában hangosabb)
A "kereken nulla" valószínűség, még erős túlzással sem mondható ki. Semmiről nem lehet kijelenteni, hogy 100%-ig biztonságos, vagy hogy 0% a valószínűsége egy katasztrófának. Valóban a kockázat mérlegelésére van szükség. Egyébként képtelenség mindent laborkörülmények közt vizsgálni (helytelen is lenne) az élet változatosabb körülményeket generál (ellenőrzött szántóföldi kísérletekre szükség van)
Én nem beszélek teljes elutasításról. Nézőpontom szerint a teljes elutasítás így foglalható össze: "azonnal állítsák le a kutatást és tilcsák be!" A saját véleményemet az alábbi egyszerű gondolatmenet alapján alakítottam ki: -felmerül a kérdés, hogy az új technológia jelen állapotában való köztermesztésbe vételével egy, a DDT méretű vagy akár nagyobb méretű, lényegében ökológiai katasztrófa kialakulásának valószínűsége kereken nulla, vagy annál nagyobb? A jelenleg rendelkezésemre álló információk alapján ez az érték nem kerek nulla. Tehát valamilyen szintű kockázatot vállalunk.
Ha már kockázat, akkor nézzük meg mit kapunk cserébe: ahogy eddig látom semmit.
Tehát a monsanto (és azért NE feledkezzünk ám el a pioneerről és a syngentaról se!) csak fusson tovább nyugodtan a pénze után DE ne a szántóföldön hanem a laborban. Aztán ha sikerült valami tényleg meggyőzőt alkotni, akkor elő lehet elő állni.
Egyet kell értenem a gazdaságosság/gazdasági megfontolások mellett. Nem kell bevezetni az adott fajtákat ha nincs értelme (bár dönthetne a piac is, ha már gazdasági szempontok). Ez azonban nem kell, hogy a technológia elutasítását jelentse. Vagy, hogy egyesek gyilkos génekről beszéljenek (amelyek rád "ugranak" egy sötét sikátorban). Tehát én nem mondom, hogy egyen mindenki Bt kukoricát, ám ne beszéljünk sületlenségeket sem a géntechnológiával kapcsolatban.
Mit csináltál pontosan? "foretikusan szekventáltam" ezt a technológiát nem ismerem. A google sem nagyon. A foretikusan talán elektroforézist jelent? Ettől egyébként, gondolj bármilyen módszerre is, nem fogom tudni a másodlagos indukciós hatásokat (amik LEHETNEK, és nem "vannak"). Azonban chip-kísérletekkel több tízezer (lényegében az összes) gén működése vizsgálható.
Olyan sokat nem érnek ezek a gyorstalpaló tanfolyamok, hogy komoly dolgokat lehessen rábízni emberekre csak azért mert elvégeztek egy ilyet..... (Mint ahogy a bármilyen I. kategóriás vegszer receptjét alá lehet íratni pár ezresért. Lelkiismeretesebbek legalább csak annak írják alá, akiről tudják, vagy gondolják, hogy tudja mit csinál, de van aki gond nélkül aláír bármit pénzért...)
Ennél én komolyabb kérdésnek tartom a gazdaságossági és ehhez kapcsolódó megfontolásokat. Ezért az a véleményem, hogy a Bt. kukoricára Mo.-n semmilyen szükség nincs és vélhetőleg nem is lesz. A glifozát rezisztens kukorica mellett egyetlen olyan érv szólhat, amit Mo.-n a szakma elutasít: "monokultúra mindenáron". A monokultúra bármely formáját értelmes gazda nem támogatja. Különösen kukorica esetében egyébként semmi értelme, e pillanatban 20-nál több gyomirtó hatóanyag van forgalomban, ezek között gyakorlatilag mindenki meg kell találja a megfelelőt. Monokultúrát nem, de 2, max. 3 éves visszavetést lehetséges ezekkel megoldani. Viszont a kukoricabogár megjelenése óta a 2 egymás utáni évet is alaposan végig kell gondolni, ha minden évben máshova kerül a kukorica (aki teheti) annak még egy darabig nem lehet komoly gondja a kukoricabogárral.
A többi, jelenleg előttem ismert GM növény Mo.-n marginális jelentőségű avgy nem terem. Olvasni külföldi eredetű cikkeket, amelyek gazdaságossági alapon vonják kétségbe a jelenleg ismert fajtákat, mások 10 éven belüli glifozát rezisztencia megjelenésről beszélnek (tényként), megint mások alig tucatnyi (moly)generáció után megjelenő BT. rezisztenciáról beszélnek. Természetesen Czepó úr szerint ezek nem léteznek, ő milliárdos extra jövedelmekről beszél (igaz nem említi, hogy ki jutott ezekhez....). Újabban a rivális cégek valamely embere (legutóbb a pioneeré) is alá szokta írni a mantráit, amelyek kizárólag hektárokról és a hektárok növekedéséről szólnak.
Mindenesetre (bár, ha eddig nem derült volna ki az írásaimból én nem a kutató szemszögéből vizsgálom az ügyet, kizárólag az a végtermék érdekel, ami aztán a kezembe kerül vagy nem) én továbbra is úgy gondolom, hogy Mo.-t egyelőre GMO mentesen kell(ene) tartanunk. Bár már rég nem az, hallani meg nem erősített pletykákról, miszerint a zöldhatáron már évek óta jön át valamennyi GMO vetőmag, de ez egyelőre teljesen illegális és semmi nem bizonyítja.
Nem tudok küldeni. De nem azt mondtam, hogy tíz évig vizsgálják. Tíz évig tart bevezetni (ezzel túloztam, talán 6-8 év az a tíz, pont ez az egyik előnye a technológiának, gyorsabb, mint a hagyományos nemesítés, elnézést, ha vki pontosabban meg tudja mondani, kérem helyesbítsen ez ügyben)
Viszont te is kíváncsivá tettél (nem ironizálok!), milyen egyéb elélmiszerekről (nem GMO) tudnál küldeni hasonlóan szigorú és részletes vizsgálatot.
Zárójelben teszem hozzá, hogy ilyen "kísérlet" szerintem folyik, több transzgenikus fajta is bevezetésre került, több millióan kerültek kapcsolatba vele (emberek és állatok), ennek ellenére eddig egyetlen dokumentált esetről sem tudok(nem azt mondom hogy nincs), ami a GMO élelmiszerek számlájára írna káros hatást.
Kiváncsivá tettél. Akkor biztosan nagyon megvizsgálták, és mivel én is, te is, mi is esszük és enni fogjuk, így mindnyájunkra tartoznak ezek eredményei.
Tudnál nekem küldeni emlős állato(ko)n [urambocsá, fogyasztásra engedélyezett élelmiszerekről lévén szó, emberen] végzett - nem 10, ne legyünk telhetetlenek - 5 vagy 3 vagy legalább 1 egész éves táplálkozástani vizsgálatról szóló eredményt? Esetleg több nemzedéken keresztülit? (Utóbbi esetben egérre vagy patkányra gondolok.)
A megfelelően elvégzett, körültekintő, széleskörű (minden genetikai esemény több fajtája, több állatfaj, több nemzedék, megfelelő - 40-nél talán valamivel több - egyedszám) vizsgálatok biztosan segítenék nyugtatni a kedélyeket.
Attól félek, ha ötször elolvasod, se érted meg a gonoszkodásomat. .-) Azt azért megemlíteném, hogy mert a kolleginának két lába van, legalább írd két l-el.
Az általad belinkelt egyik cikkből vett idézet N.Z. Shaban et al. / Comparative Biochemistry and Physiology Part C 135 (2003): "Group D: the animals were injected intraperitoneally, i.p. with insecticide D in a daily dose of1 mg/100 g body mass (Vazquez-Padron et al., 1999) for 4 successive days."
Az "insecticid D" az a Dipel-t takarja. Nos hasüregbe injekciózva, ami onnan közvetlenül a vérbe szívódik fel, köszönöm én sem kérek. A kukoricát, legyen az Mon akárhányas nem injektáljuk senki hasüregébe, még "egy vadbarom sem a saját völgyében" (turtur #244).
Ez nem bizonyítja, hogy káros lenne a növényekben termeltetett Bt-toxin. Egyébként a szerzők sem vontak le SEMMILYEN következtetést erre vonatkozóan.
"de az eredménye csak generációkkal később látható"
Körülbelül ennyit tartanék igaznak az állításaidból. Ezért is tart mondjuk tíz évig egy géntechnológiával módosított fajta bevezetése. A többi sajnos az ellenző laikus véleményének felel meg, aki nem nagyon járt utána mi is az a géntechnológia, meg úgy kicsit mélyebben a biológia.
Reimre legalább érvel; talán öCcsi is, mondjuk a kommentjei egyharmadában.
ELSŐ! beírásomban az index fórumára csupán általánosan reagáltam a topikindító cikkre. Volt benne egy válasz is Arth_ur #51-re és pert1 #55-re is ez tény. Talán célszerűbb lett volna ezt egy külön post-ban leírni. Szóval az "idézet" azért jelenik meg nálam először mert én írtam a fentebb említett postokra válaszként. (nincs is épp ezért idézőjelben egyébként) "A topikindító hír forrás az MTI és nem az Index" Erre már egyszer reagáltam, lásd post GM #77 -> b_b_b #80
"A biotech nem egyenlő tudománnyal" "tudományellenességet vélek felfedezni egyes cikkeikben, illetve "biotech-ellenesség"-et" -> kicsi, ám lényeges különbség; pontosítottam magam
A biogáz témára nem reagálok, az túl bonyolult, bár egy konzorciumon belül az egyes tagok nem felelősek egymásért, tehát ha egyik tagot letartóztatják áfacsalás gyanújával, az még nem jelenti azt, hogy be kell sározni Kovács professzort, és a hozzá kapcsolható cégeket. Őróla ugyanis semmi rosszat nem sikerült összehozni, csak azt hogy a családja egyes tagjainak biotech-es cégeik vannak. Viszont egy lapon említik a meggyanúsított vállalkozóval, ami nem túl szerencsés.
A másik két cikk, ebből az egyik az ÉS cikke (helyett egy olvasói levél, egy nem sokat mondó nevű szerzőtől, az USA-ból ráadásul, aki lehet, hogy egy tisztességes, létező ember, de ugye hallottunk a "Teller-levélről", ráadásul messziről jött ember azt mond amit akar). Az index cikke számtalan csúsztatással van tele, és sok szándékos/vagy tudatlanságból fakadó hülyeségben is hemzseg. Itt is van a Solvo helyreigazítása: [linkhttp://www.solvo.hu/Common/index-helyreigazitas.pdf] A tudománytámogatást sok ember úgy képzeli el, hogy kap sok pénzt a szemét tudós, vagy kutatással foglalkozó cég, de arról el is kell majd számolni, méghozzá elég szigorúan. Lehet ügyeskedni. De irreális azt állítani, hogy a támogatásokból kivásárolja a többi tulajdonost. A Solvo legalább egy létező, immár jelentős vevőkörrel és árbevétellel rendelkező cég, amely irdatlan mennyiségű pénzt fordít maga is kutatásra, kutatók alkalmazására. Nem sok ilyen van Magyarországon (sajnos), főleg nem magyarok vezette/alapította, magyar tulajdonú cég. Persze itt a magyar biotech szektorra gondolok.
a vaskor hajnalán mikor néhány ügyes kovácsember összeeszkábált ebből az új fémből néhány vacak gyilokszerszámot, meg pár lábast, akkor valószínűleg kinevették őket. meg az is aki ilyen fegyverekkel szerelte fel a katonáit, mikor ott volt a sok jó bronz. aztán valahogy mégis volt annyi előnyös tulajdonsága, hogy elterjedjen csak azért, hogy most mi vaskorról is beszélhessünk. és igen, ennek a technológiának a bevezetésekor is sokan meghaltak, mert nem ismerték annyira ezt az új technológiát, hogy jó minőségű anyagot állítsanak elő. persze később a mesterek tapsztalatot gyűjtöttek és egyre jobb anyagot állítottak elő, sőt nem átalották más fémekkel is ötvözni, pedig fogalmuk sem volt milyen hatást érnek majd el vele. de ezt is megtanulták és egyre jobb anyagok születtek. annak dacára, hogy akkoriban még a vas-szén állapotábrát sem ismerték. az ember tapasztalati úton tanul. ezt a technológiát is meg kell tanulni ahhoz, hogy biztonsággal lehessen használni, de sajnos ez nem megy másképp csak úgy, hogy az ember próbálkozik. mint ahogy a gyógyszeriparban is páldának okáért. ott is volt számtalan mellényúlás, mégis összességében jó dolog, hogy gyártanak gyógyszereket is, nem?
más kérdés, hogy a kezdetleges termékeket mennyire etikus tömegeken kipróbálni. ezt viszont a piac diktálja. egy bizonyos fejlesztés után bevételt kell termelni a fejlesztőnek. nem jó, de ez van. és ez ellen egyrész nehéz tenni, másrészt úgy nem lehet tenni, hogy az ágazat fejlődésének az útjába állsz.
„..nem tartom valószínűnek, hogy a tiltás hátterében komoly szakmai megalapozottság működött…”
Érdekelne, hogy miért nem tartod valószínűnek, ha saját magad szerint ’csak egy érdeklődő laikus’ vagy?
"...esetleg nem lenne jó, ha ezeknek a fajtáknak a termesztése bizonyos szakvizsgához kötött lenne(esetleg fajtánként)?"
Bár nem tőlem kérdezted, ha jól emlékszem a koegzisztencia-törvény ide vonatkozó részére (most nem érek rá visszakeresni), elvileg már elő van írva benne kötelező tanfolyam. Vagy a termesztőnek kell, hogy legyen ilyenje, vagy alkalmaznia kell majd valakit, akinek ez megvan, és vállalja a felügyeletet, felelősséget.
Olyasfélének gondolom, mint a növényvédős tanfolyamok (~zöld könyv), de hogy a gyakorlatban ez hogy fog kinézni, arra még nem láttam semmit.
kérdés, hogy ha jó is ez a tiltás, az a későbbiekben is jó lesz-e. nem tartom valószínűnek, hogy a tiltás hátterében komoly szakmai megalapozottság működött és kérdéses, hogy a későbbiekben fog-e ilyen működni. a marketing eszközök arra is jók lesznek előbb-utóbb, hogy engedélyeztessék ezeket a termékeket. mivel talán nem mindegyik génkezelt fajta lesz olyan amilyenre itt nálunk soha nem lesz szükség, nem lenne jobb, ha a gazdákat inkább egy szakmai fórum tisztességesen tájékoztatná a megjelenő fajták előnyeiről és hátrányairól? esetleg olyan nyelvezettel, amit ők is egyértelműen megértenek? vagy ez nem kivitelezhető? esetleg nem lenne jó, ha ezeknek a fajtáknak a termesztése bizonyos szakvizsgához kötött lenne(esetleg fajtánként)?
"Az #51-es bejegyzésed szerint Seralini talán nem is írt olyan cikket, ami az MTI hírforrás alapját a Greenpeacen keresztül képezte. Aztán mégis. Fogsz érdemben is írni valamit ahhoz a 12 vitaponthoz, amit ajánlottam, vagy így hogy létező az írás már nem is érdekes?"
Ophioglossum húzhatja neked a következő strigulát.
Javaslom az 51-es hsz-em újraolvasását, kiforgatásának mellőzését, és annak rám bízását, hogy melyik hsz-edre mikor akarok válaszolni.
Te írtad, hogy szoktál dolgozni is. Nos ezzel sem vagy egyedül, pl. én is szoktam.
