A nappalink plafonját (7x4.3 m) 2 db gerenda tartja. A falakra, egymás mellé tett (2x1.5 m) masszív "U" vasak továbbítják a terhelést. Az "I" gerendák eddig bírták és míg élek, remélem kitartanak ... :)
Szigetelésre, szigetelés lehet? Ha igen, hogyan? A falazat újra vakolása, komplett tető, 270 m2 térkő, 2 garázs, a kerítés kimerítette a pénztárcát, így a végén csak 4 cm szigetelésre futotta (vissza gondolva nem értem, miért pont ezen spóroltam /a fal 45 cm vert salak. Talán bíztam benne, mint az Ytongban, de az biztos, hogy szigetelve mindkettő jobb/ ...). Szóval hogyan kerülhet fel, legalább 10 centis szigetelés a szigetelésre? Azt nem tudod véletlenül, hogy a 200-as vas "I" gerenda, mekkora terhelést bír kb. 4.5 méteres távközzel?
Tervrajzot a tulajdonostól vagy a tervezőtől lehet kérni. Ha volt eng. terven kívül bármi más.
A koszorú valószínüleg vasalt. (valamennyire) Az alapon lévő betonkefnik alatt mit kell érteni? Kefni alatt a kivitelezők a födémbéléstestet szokták érteni, abból vasaltat még nem láttam.
Azt hogy a koszorú vasalt-e azt három féle módon lehet megállapítani:
- A tulajdonos megesküszik Gyurcsány vagy Orbán életére
- Kibontani és szétverni
- Röntgen vizsgálattal, de akkor egy időre az utca kiköltözik.
Van amikor a kevesebb több... A gyerekek azt szokták szeretni, minél több ember van a kádban... nem lenne jobb egy nagyobb kád, esetleg részbe üveglappal a zuhanyzáshoz?
Amúgy ha már külön zuhany, az talán praktikusabb külön helyiségben (vendégek éjszakára, gyerekek nagyobbak lesznek) hacsak nem akartok egyidőben kádban fürödni és zuhanyozini családilag.
A WC külön helyiségben szintén lehet hogy praktikusabb, már csak a szagok szempontjából is.
Wc kagylót betolod a falfülig, mellé beszereled a sarokba a 9ox9o-es tudkádat, aminek van két tolóajtója- ez nem zavar semmit a nyilásnál és kényelmesen használható, a jó minőségű jól is zár.
A WC beépített geberit legyen, elviszed a váz burkolatával a tuskádik, ott képződik egy tárolófelület is, a tusolási piperáknak.
A tuskád mellé a falra szereled a két kézmosót, csináltatsz egy bútort nekik.
A kézmosó helyére egy rövidebb kádat. Szemre 1.5 hosszú befér.
Nagyméretű álló törölközőszáritó fütőtest a kád mellé a falra,
Én biztosan nem csinálnék ilyen megoldást. A zuhanyzóban legfeljebb vigyázállásban lehet el lenni, ez a méret egy pici fürdőszobába való, a kád meg szintén csak egyszemélyes. Pedig ezek a helyek, ahol az élet gyönyörűségeit lehet élvezni... Én a kád helyére tenném a klozett mellé a zuhanyzót, ha jól látom, még beférne egy 90 x 120-as méret is, a zuhanyzó mellé meg egy akkora sarokkádat, ami csak befér. Ha jól látom, akkor jobbra egy kémény van. A kéménytől felfelé azt kis helyet felfalaznám, oda lehetne tenni a mindenféle tisztálkodószereket, meg gyertyát, meg a pezsgőspoharakat... Ettől még középen egy elég nagy hely maradna, tehát nem lenne nagyon zsúfolt.
Egy előzőleg diszperzittel kifestett szobát szeretnék most kifesteni ugyancsak diszperzittel, viszont volt egy pár nagyobb, 1 m2 körüli javítás glettel.
A kérésem az lenne, hogy kell e mélyalapozni az egész szobát vagy elég csak a javításokat?
Meg, de fell kell kösse a gatyaszárat, aki ennek nekiáll.
Mondom, a vérző sebeket:
1. A felső zsanérnak kell készíts egy erősítést a mennyezetbe, a két zsanért lézeres vízmértékkel kell beállítani, nem is akkármilyennel.
2. A zsanér felöli falon ki fog folyni a víz, mert olyan nincs, hogy tökéletesen függőbe legyen egy fal és egy üvegajtó illesztése (milikről beszélek)
3. A megemelt tustálca külső peremének síkjára zár az üvegajtó alsó éle, amin van egy vízvető, szilikon gumiból.
Hogy az zárjon és a ajtón lefolyó víz ne folyon ki, ahhoz az ajtó alsó éle és a perem síkja milire kell legyen beállítva.
Amúgy a kád oldala mellett mindenképpen ki fog folyni a víz, pluszba a kád előtt vizes lesz a padló minden tusolás után.
4. A csampézett falak hibáit kompenzáló profilrendszere ennek a megoldásnak nincs
5. Borzasztó drága a vasalat és az üveget is meg kell fúrni
6. A tustálca padlóját is meg kell emelni 5 cm a padlószinthez képest, hogy beférjen egy spéci peremes padlószífon, aminek az illesztését a paldóhoz szakszerüen lehet vízszigetelni
Szóval szerintem:
Vegyél egy standard tüsfülkét, ami gyantás gress-gránit kompozitból van -annak van egy olyan szifonja, amit egyszerű beszerelni és méretre is lehet szabni (szereld be a falicsembe előtt).
Arra egy tusfülkét egy fix fallal a kád felé és egy ajtóval standard komplezáló profilokkal és standard zsanérokkal.
a legjobb lenne azért egy keskeny kis sávban leverni függőlegesen a vakolatot, és megnézni, hogy hátha azért a falban van. mert az már félsiker:)
de az is lehet, hogy az aljzat szintje alatt van... ha az aljzatbeton alá tettek szigetelést, és nem kötötték össze a vízszintessel, akkor a talajpára a falon jelentkezik. mivel máshol nem látsz ilyet, elképzelhető, hogy csak ott van valami gebasz. ha nagyon zavar, fel kellene verni a betont, megnézni, hogy mi a helyzet.
nem öröm, de ha esetleg komplett felújításban gondolkodsz, erre majd figyelj
mi tavasszal vágtuk körbe a házat, mert sok helyen a "szaki" egyszerűen levágta vakolás előtt. olyan is volt, hogy centikre a tégla szélétől találtam meg a kátránycsíkot. egyébként elég szépen egyben maradt, pedig 54-ben építették :)
janus: koszi a hozzaszolast! hat nem tudom mi lesz. remeljuk azert normalisak lesznek es nem lesz hatamas elteres amivel majd tul sokat kell szenvednie a burkolnak!
Ugy lenne nalunk, hogy fal helyet ott egy kad lenne...azaz epitett zuhany es mellett egy kád és nem lesz semmi elválasztó a kád ls a zuhany között.
Akkor hova zárodik a zuhany ajtaja?
Van olyan zuhanyajtó szerkezet, amire egy U fémprofilt kell felszerelni a falra és abba belecsúszik egy zártszelvény, ami a sarkokat tartja- ezzel lehet megoldani max. 1-1.5 cm elérést a függőlegességből. Többet nem.
Azt olvastam egy komoly burkoló tollából, hogy a lapok egyre silányabbak és ez nagyjából az összes gyártóra igaz. A Zalakerámiánál én is tapasztaltam, Mira lapokat raktam le, nagyon szépek, nem is vészesen drága, de a 20 x 30-as lapoknál a +/- 0,4 mm méretbeli eltérés simán előfordul. 4 mm-es fugáknál már jó nagy kínlódás lerakni. Nagyobb fuga meg ronda. Aztán lehet, hogy a Zalakerámia nagyobb lapjai pontosabbak, de ez majd akkor derül ki, ha a burkoló kézbeveszi. Én is csak a lerakásnál szembesültem ezzel.
Amire ügyelj, hogy nagyon slendriánul kezelik a raktárakban a pakolást, minden dobozt nyiss ki, mert nagyon sok törött van.
Üdvözletem! Rutinos, jártas, vagy szaktudással rendelkező munkásokat kérdeznék, hogy mi a helyes vízzárási technologia manapság? (zacskó, kátránylap, stb?)
A tervem a következő, amihez szeretnék megfelelően páramentes garázst kialakítani: 50cm mély vasalt beton alap (földel egy szintbe hozva a tetejét), majd rá 80cm magas zsalukő (mivel a telek lejt, a garázs orra (ahol az autó beáll) ilyen magasan lenne, a feneke meg a föld fölött 80cm-el)), és e fölé valami vízzáró réteget kéne tennem... De erre jön a talaj betonrétege, amivel szeretném egybe vasalni a zsalukőből kijövő vasakat is, tehát nem játszik a kátrány lap még ezen a szinten. Ha az itong alá tenném, a padlóbeton fölé, akkor meg a középső beton"lemez" lenne párás, nedves.
Miként szokták ezt csinálni a szakik? Mert ugye e befon fölé szokták a vízzárást megoldani, majd erre burkolatot tesznek, és szép a történet, de én nem tervezek e beton fölé semmit, csak az autót, szárazon. :)
Ha nem érthető a rétegleírásom, vagy valahol sántít a tervem, kérek mindenkit bátran jelezzék a hibát, szeretnék még a tél beállta előtt haladni a melóval, amihez jól jön a szakmai intés! :) Válaszaitokat előre is köszönöm: Tom
Csempe es jarolap ugyben erdeklodnek. Felesegem kinezett meganak ket spanyol gyartot...Ape ceremica es ITT Ceramica. Ezekrol tudni valamit? minosegben hol vannak? vagy inkabb erdemes maradni a Zalakeramianal?
Továbbá épített zuhanynál mire kell odafigyelni? azaz milyen anyagokat kell majd beszereznem?
Másik...zuhanyajto. Első körben egyrészes Varioglasst néztünk ki:
De az egyik boltban mondtak,hogy mivel nem igazan tudnak egyes falakat csinalni, lehet, hogy nem lesz jo...úgyhogy inkább olyat válasszunk aminek van ilyen fém sin a fal felé mert ott az ilyen hibakat konnyebben lehet venni...
Ugy lenne nalunk, hogy fal helyet ott egy kad lenne...azaz epitett zuhany es mellett egy kád és nem lesz semmi elválasztó a kád ls a zuhany között.
Vegyel 5×90 nem vegigmenetes facsavart, csavaronkent ket alatetet. Lehet kapni 4.8 as lemezcsavarhoz kulon garniturat. A ket alatet koze szerelsz egy garniturat es rahuzod a facsavarra. A szarufa menten 40 cm kent akaszd meg a lemezt egy ilyen csavarral- 40mm mely elofurassal.
Ez a 4.8*35 csavar fához van. hatlapfejű, EPDM tömítés, önfúró. Ahogy írtam, kipróbáltuk a fában a csavart, elég stabil volt. Természetesen az ajánlottnál több csavart használunk majd és ahol lehet szarufához is rögzítjük majd.
Jelzem, hogy a 35x4.8-as az lemezcsavar, te meg fába rögzítessz. 35x4.8- as önfúró hatlepfejű (garniturás) és vastagfalú zártszényre való, abba elég a 18mm. A facsavarnak a menete teljesen más mind a lemezcsavarnak. A fába kéne fogjon min. 3omm a facsavar.
Vigyázz, mert nem minden építőanyag forgalmazó érti az szakmát és a tanácsaik- útmutasaik hibásak.
Őszintén szólva nem gyanakszom arra, hogy a falban vízszigetelés van :) Ismerve a korábbi megoldásokat.
Ezért is merült fel bennem , hogy nekem majd szigetelnem kell. Télen elég egybefüggő a nedvesedés, de nem jön le a vakolat. Most meg nyáron is foltos. 5 éve volt festve.
Az aljzat betonozása "új", de szintén máshol látott jelekből arra következtetek, hogy fóliát terítettek alá. Vékonyat. Szóval ott sincs víz szigetelés
A festés utáni kb 1 évvel vettem észre először a foltokat. 5 éve volt festve. Most a fal mindkét oldalán pereg le a festék.
Így már világos. Holnap felkerül tetőlemez és utána megírom milyen lett a rögzítés.
(egyébként 35 mm-es a csavar, 17 mm a hullámhegy magassága, tehát elvileg 18 mm megy bele a fába. Hiába lenne vastagabb a fa 2 centinél, több akkor sem fogná)
Nem azért repedt el mert az autóval mentél át rajta. Lehet, hogy sokszor átment rajta egy 3o tonnás billencs, de attól se reped el egy 8o cm-res alap.
Inkább az alap ott nem elég mély és felfagyott.
Be kell építeni egy vasbeton gerendát a két kapupillér közé és tüskéket kell fúrni betonacélból a kerítés alapjába, amihez be kell kötni a gerendát is.
Van egy kb. 20 méter hosszú falazott kerítésünk 80 cm-es beton alappal, kb. a közepén van egy 3 méter széles kocsibejáró kialakítva. Ezen a 3 méteres szakaszon az alap több helyen megvan repedve keresztbe. Gondolom azért mert minden nap átmegyünk rajta autóval. Lehet tenni valamit az ellen, hogy ne repedjen meg jobban?
Helyesen van megépítve a kerítés így, hogy a kocsibejárónál is alap van, vagy a két kapu pillérnél meg kellett volna szakítani az alapot?
Lehet, hogy nem is fog. Ha a szomszéd valamiért megharagszik akkor följelenthet. (pld. zajos a műhely) Egyébként a 81448-as hozzászólásban írták, hogy nem lesz belőle semmi baj, ha működik a kiskapu. A döntés a tiéd. (Bár igazából nem vagyok biztos benne, hogy csere, vagy új építés. Ha csere akkor sokkal kissebb a lebukás veszélye műhold által.)
Rengetegen cseréltek sík palát cserépre a környezetemben. Valamint én is alakítottam át egy kátrány fedésű lapostetőt hullámpalásra még eddig nem jelentkezett senki, hogy ellenőrizze volt-e más is cserélve vagy csak a héjjazat.
ha a falban lévő szigetelésedet átkente a szaki malterral :) azt sem tudni, hogy az aljzat szigetelve van-e. mert lehet, hogy újra betonozták valamikor, meg tettek is alá valamit, de ha nincs jól összekötve a falban lévő szigeteléseddel (vagy megsérült!), akkor ott bezon vizesedhet...
Nem, mert kiszárad másnap, hiszen ott van valamennyi rés is kicsit alrebb és amúgy a másik oldala szellőzik.
A fa higroszkopikus, a nyitott pórusain keresztül felveszi a nedvességet, majd le is adja, ha a nedvesedés megszünik.
Ebben folyamatban a fenyőfának a relatív páratartalma 5%-on belül változik csak, teljesen kiszáradva olyan 7-8% a rel. páratartalma, tehát max. 12-14% nő meg.
Akkor van gond, amikor folyamatosan kapja a nedvesseget, és a páratartalma felkúszik 18% felé. Akkor ha véletlenül meleget is kap, szinte elindul a gombásodása.
Az én vezetésem alatt senki nem szerel tetőlemezt lambériába...
„Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot”
Műhold szeme (és a szomszéd) mindent lát. Mivel a tető teherhordó szerkezet ezért bejelentés kötelezett szerintem. Használatbavételi engedélyhez terv kell. Bár mostanában úgy össze lett zavarva az építésügy, hogy legjobb az építési hatóságnál érdeklődni. Nem egyformán állnak a kérdéshez különböző helyeken.
Van egy 6m*9m alapterületű régi autószerelő műhely az udvarunkban amire szeretnék magam tetőt készíteni. Ez engedélyköteles dolog lehet-e faluhelyen? Koszorú magasság 280cm. Innen indul egy kis dölésszögű sátortető. Ezek a dolgok hova tartoznak? Önkormányzaton múlik, hogy büntetnek-e ha kiderül a dolog? Persze ha kell rá engedély. Koszorúig visszabontanám.
Ha szerncséd van, akkor csak a falfesték "kopik" le. Átfested és kész.
Nekem otthon 8 év után "lekopott" a festék, elkezdett látszódni a régi minta. Gondolom a párától hőingadozástól mittudomén, csakmert nem dörgölődztünk neki az biztos.
Nagymamám amikor "új" lakásba költözött, a fűrészporos tapétán enyhén szinezett festék volt. Amin kb 11 év után egy csomó helyen meglátszott a villanycső nyomvonala (kifehéredett). Extrém párát nem kapott, és vizesedésről sem volt szó, mert alatta (és fölötte is) volt lakó.
A trapézlemez már megvan. A fali csatlakozással nem lesz gond. A trapézlemez felmegy a falig ameddig tud, majd csavarozunk még fel egy 20 cm széles horganyzott lemezt, amit neki tudunk tolni a falnak. (az előző fedésnél is így volt, nem volt vele gond) A emeleti terasz, (ami egy loggia igazából) részen van a burkolat alatt van ereszszegélylemez, ami néhány centire kinyúlik a fal síkjától, ott az alá megy meg a 20 centi széles horganyzott lemez, így levezeti a vizet a trapézlemezre. 4.8*35 mm-es csavart ajánlottak, úgy, hogy a trapézlemeznél a hullámhegynél kell rögzíteni. Az belemegy a fába de nem megy át rajta. Elég erős kötést ad, azt megnéztem.
Ha a levegő hőmérséklete (esti lehűlésnél) eléri a harmatpontot, akkor a hullámlemez alatti levegőből a víz kicsapódik a lambériára. Ez nem lehet gond?
a lambéria 2cm vastag, arra nem ajánlatos trapézlemezt csavarozni.
Túl rövid lesz a facsavar, leszedi egy nagy szél a lemezt.
Páraáteresztó fólia.
De ne költsd a pénzedet rá. Ha kültéri, akkor mitől lenne kondenz. Az főleg arra kell, hogy a tető szellőzzőn. Ha vannak cseréplécek lécek téve a lambéria teteje szellőzik.
kilépek a readonly-ból, mert egy érdekes - nekem legalább is - jelenségre keresek választ.
Szóval adott egy kockaház. Építés éve kb 1955-60.
Tégla alap, tégla fal, fa födém. Műanyag ablakok, 5 cm EPS kívül, eresz dobozolásig.(ami már nincs ott, a tető át lett építve)
Belül a falon a képen látható - remélem látható - foltosodás tapasztalható.
Olyan, mintha odafröccsent volna a víz. Foltszerűen van. Lecsapódásra gondolok.
Van belőle egy szobában a külső fal tetején (1. kép) és egy közfal alján (2.kép) - erről azt gondoltam, hogy alulról jön, de a mostani száraz nyáron, hogy a bánatba? egyébként ez a 9,5m széles ház közepén lévő fal...
A felső remélem megszűnik, ha hamarosan a külső szigetelés javítva és vastagítva lesz.
A cseréplécezés sajnos kimarad, mert annyit emelne, ami miatt az emeleti terasz szintje fölé emelkedne és nem lenne meg a vízelvezetés.
Kénytelen vagyok közvetlenül a fóliára rakni a trapézlemezt. A fólia milyen legyen. Gondolom olyan kellene, ami alulról, a fa felől átengedi a párát, a trapézlemez felől viszont nem. Ezt hogy hívják?
Sok olyan lehet aki ennyi pénzért elvállalja. Kérdés, hogy mit kapsz érte. Olyat kell kérni, amelyik alapozási javaslatot is tartalmaz. Az a drágább. Azt, hogy homok vagy agyag vagy iszap van azt vizsgálat nélkül is meg lehet állapítani nagy valószínűséggel. Ezért nem igazán érdemes fizetni.
Lankás telekre építenénk házat. A telek 20 méteren kb 5 métert emelkedik. Erre a domboldalra építkeznénk. Talajmechanikai vizsgálatot kell végeztetni? Pest megyében tudtok ajánlani valakit, aki elvállalja 180 eFt alatt? :-) Kösz-kösz!
Egyébként, a nyugdíj nem most aktuális és nem is hozzák, hanem utalják. Minden hónap 12-én. De majd te is megtapasznyalod... addig maradj az ártatlan tudatlanságban.
Hát, ha nekem szántad a hozzászólásodat, akkor csak vissza kellene olvasnod. Nem cementes, hanem gipszes. Persze, nem gondolom, hogy tudod mi a különbség.
Egyébként, minha írtam volna valakinek, hogy nekem ne te ( vagy ti ) határozzátok meg, hogy kinek válaszolok, vagy kinek nem...
Talán nem árulok el titkot, de ez kölcsönös! Esetleg próbálj meg visszaemlékezni arra, amikor egy óvodás stílushoz hasonlítottad a hozzászólásomat.. Akkor nagyon a szívembe zártalak. Igazi, személyeskedő, gőgös stilusról árulkodott. Ha nem emlékszel rá, akkor belinkelhetem ide...
.Mivel felújítok van fogalmam róla.Diósdi újrahasznosítóbol simán visszafordítják.Rákospalotai lerakóból is .Érdről elvisznek zöldhulladékos csak építésit és vegyes konténert
Kerti szerszámosom tetejét szeretném szigetelni víz ellen. OSB lesz a teteje és arra gondoltam, hogy anyagilag legkedvezőbb akkor lesz, ha bitumenes lemezt ráolvasztok az OSB-re és kész. Szerintetek jó megoldás ha csak ezt rakom fel??
A tető dőlésszöge a kert hátsó sarkába dől, tehát soha nem fogom látni, tehát az esztétika nem szempont most.
Meghagylak ebben a hitben. Az látszik, hogy fogalmad sincs arról, hogy mennek a dolgok. Én voltam az Ökörtelki lerakóban... egyszerűen szégyen. Egy probléma túllihegése. De lehet fél milláért is... Van házi megoldás is, de azt már nem írom le, hiszen itt mindenki arra játszik, hogy hol lehet a másikat nevetségessé tenni. Akkor fizessetek!
Ebben rohadtul tévedsz .A veszélyes hulladéknak minősülő cuccot nem viszik el pl bitument kátrányt sem.Sőt ha a lerakóból visszafordítják akkor a visszautat is Te állod.pl a használt üveggyapotot sem viszik el
Micsoda? Én rendelek egy 3, vagy nagyobb köbméteres konténert, megtömöm, aztán elviszik. A töredék árért. A kutya sem nézi, hogy mi van benne... függetlenül attól, hogy a bitumenes lemez környezetvédelmi szempotból hova sorolandó...
Fontos hogy a fa tetőszerkezetekhez értsen, tehát ha látja itt a házilagos tetőszerkezetet, gerendatáv, fesztáv stb alapján meg tudja mondani hogy kibírna-e egy nagyobb havazást vagy leszakadna a fenébe.
Budapesten vagy környékén tudtok olyan lerakót, ahol emberi áron le lehet adni lapostető szigetelés bontásából származó bitumenes kátránypapírt? kb. 3m3, és amit eddig találtam, az valami horror, fél millió Ft körül van.
Szia, én most építkezem, így csak a saját tapasztalatomat tudom mondani.
A padlófűtés kiépítése az egyik legolcsóbb, kondenzációs kazánnal gazdaságos is. Ha nem lesz alápincézve a ház, akkor a megfelelő szigetelés mellett még jól is jön a padlófűtés. Nekem nem javasolták a vegyes rendszert (padlófűtés+radiátoros). Van olyan meleg burkolat (laminált vagy szalagparketta is), ami alá lehet tenni padlófűtést. Nálam a 4 hálószoba lesz ilyen módon fűtve, a többi helységbe járólapot terveztem éppen ezért. Könnyebb portalanítani és tisztán tartani, ami a padlófűtésnél nem hátrány. (Nedves felmosás.)
Kémény kell a kondenzációs kazánhoz mindenképpen.
Szerintem ne építsd egybe a garázst a házzal, nincs értelme, ha mozogni fog, mert nem egy alapra építetted, akkor repeszti a falat csak.
A sátortető jobb, ha napelemben gondolkodsz, én is ezt tervezem, ki is építtetem most a villamossági részét.
Aztán tegyél egy fóliát, arra 5x3-as cserépléceket min. 4ocm-ként ( de a szarvazatba fogasd le).
Arra mehet a trapézlemez.
De, a trapézlemez feljebb kerül a cserépléc vastagságával, mind lambéria felső síkja, és ezt le kell majd zárni egy széldeszkával. Oldalt nincs porbléma.
Elöl, az eresznél ez a széldeszka kell kövesse a trapézlemez aljának vonalát, ami csúnya lesz.
Ezért korcolt lemezt kéne használni és az elejére készíteni egy csepegetetőt a deszkalezárásra.
A nyitott teraszunk teteje 2 cm vastag lambériából van, erre tennénk most (acél)trapézlemezt (eddig zsindelytekercs volt, de nem vált be).
A lambéria alulról lazúrozva van. A kérdésem az, hogy a tetejét kell-e valamivel kezelni (pl. favédőszer), illetve, hogy kell valamilyen fólia a trapézlemez alá?
1. 4 . Az építész segít dönteni illetve neki meg kell tudnia oldani a hőhídmentes csatlakozást.
2. Már mindenféle padlónál megoldható a padlófűtés. A ház megterveztetése után az épületgépész kiszámítja a hőigényt és utána célszerű végigvenni a fűtési megoldásokat és az alapján dönteni. Amúgy radiátornál is lehet alacsonyabb hőmérséklet, csak akkor nagyobb méretű radiátor kell.
3 Nekünk azt mondta az épületgépész, hogy ez a falon átfúrt a "kémény" akkor működik, ha legalább 10 m-re nincs másik épület. Ebben az esetben nem számít kéménynek. Egyéb esetben ugyanilyen csővel felviszik a tető felé, bár nem hagyományos kémény, de az már kéménynek számít, tehát kell majd kéményseprő.
Benzinkutaknak dolgozom, és azt látom, hogy a kondenzációs kazánoknak a lapostetőn kivezetnek egy rövidke,a tető síkján max. 1m.el túlnyúló műanyag kéményt, ami költségben gondolom messze kevesebb mint téglából építeni egy több méteres kéményt és abba béléstestet húzni, vagy ugyanazt a műanyag kéményt beletenni. Autómosónál pedig tényleg csak a falon átfúrva láttam, egy nemrég átadottnál, hogy kb. egy 40-50 centis "csonk" a kémény és ennyi. Ok ezek nem lakóépületek.
3., Tudomásom szerint a kéményt a tető fölé kell vinni bizonyos magassággal. Meg hogy néz ki egy falon kidugott kályhacső? A hirtelen lehülés se jó a füstgáznak.
"3. Ha nem akarok semmilyen alternatív fűtési lehetőséget akkor meg tudom spórolni a kéményt? A kondenzációs gázkazánok általában turbósak ha jól tudom, elég a falon átfúrni a "kéményt"?
kémény kell. a kondenzációs kazánnak saját kéménye van a födémen és a tetőn át felfelé.
a falon átfúrás gázkazán kéménynek veszélyes műsor. gázművek/kéményseprős nem veszi át,
Családi ház építésen gondolkozunk, egyelőre csaj fejben tervezgetünk, de jövőre vagy legkésőbb 2019-ben szeretnék belevágni. Pár kérdésem van, ami nem tiszta.
1. Sátor tető legyen vagy mediterrán típusú, igazából mindkettő tetszik, milyen előnyök-hátrányok vannak. A tetőteret nem tervezem használni, egyszintes épületről lenne szó. A padlás max. lom tárolására lenne. Később tervben van napelemes rendszer kiépítése, ezért kb. 10-12 napelemnek kellene a déli oldalon hely.
2. Fűtési rendszer padlófűtés lenne, kondenzációs gázkazánnal. A padlófűtés úgy tudom, a melegburkolatos helyiségekben nem célszerű, nem hatékony. Ilyenkor kiegészítésnek fal- vagy mennyezetfűtést szokás rakni? Egyáltalán van értelme szalagparketta alá padlófűtésnek. Ha igen akkor is a teljes felületen vmi hővezető ragasztóval kell ragasztani a parkettát. Tudom, hogy sokan a parkettás helyiségekbe radiátort rakatnak inkább, de annak magasabb hőmérsékleten kellene üzemelnie, akkor viszont a kondenzációs gázkazánnak nincs sok értelme, mert 50-60 fok fölött már nem igazán kondenzál.
3. Ha nem akarok semmilyen alternatív fűtési lehetőséget akkor meg tudom spórolni a kéményt? A kondenzációs gázkazánok általában turbósak ha jól tudom, elég a falon átfúrni a "kéményt"?
4. Ha fűtetlen garázst szeretnék, egybe építve az épülettel, de nyilván a garázst nem szeretném szigetelni, akkor hogy lehet azt megoldani, hogy hőhíd mentesen csatlakozzon az épülethez?
Egy ilyen tipusú házat szeretnék felújitani egy régebbi sátortetős házból..kb 80 négyzetméter lenne és érdekelne,hogy pl a hőszigetelés illetve tetőszerkezet-cserép,külső vakolás ,csatorna,új ajtók ablakok milyen árban lehetnek összesen és külön külön..
nem kell nagy igényekre gondolni,de elegáns a mai kornak megfelelő anyagokat választanám.. a garázs nem biztos,hogy igy benne lenne de a többi kb hasonló. köszönöm a segitséget.
Előbb elrohadok én mint a zártszelvény. Tavaly zártszelvényt vettem kerítés lábnak mire lefestettem azt mondtam jobban jártam volna ha gyári, festett lábakat veszek. Ezek ha csak nem az esőn állnak hónapokig, kimondhatatlanul mocskos fekete olaj áll rajtuk.
Én úgy látom, hogy mint az élet más területein, itt is ritkán van értelme egy több évtizedes terméket minden áron a mai sztenderek szintjére hozni. Akkor már lehet hogy több értelme van eladni a régit és venni egy újabb építésú házat... Természetesem egyedi helyzetekről kell beszélni, nincs általános legjobb megoldás.
Olykor egy-egy szempontból van értelme ezt-azt szintre hozni, persze. Pl. a tervezett kazáncserénél odébb mozgatjuk a gáztűzhelyet az ablak alól, egyrészt mert kötelező, másrészt meg értelmes a dolog és nem jelent sok pluszköltséget :)
Ha nem is fűtöd télen, nyáron megtőrténhet az, hogy a fólia alatt összegyűl egy csomó pára, ha a belső tér nem szellőzik. Akkor belül a fóliáról csöpög a víz.
Szóval a festése a zártszelvény szerkezetnek kötelező.
Nem az a gondom, hogy rozsdás lesz a zártszelvény az számomra is egyértelmű. Hanem, hogy ezt a rozsdát vajon átveheti-e a horganyzott lemez.
Festés kizárva.
Az alulemez alá tennék fóliát.
Igen ám, de nem gond ha a trapézlemez alja felfexik a rozsdásodó zártszelvényre, nem rohasztja el a zártszelvény a lemezt? (festeni nem szeretném a zártszelvényt).
Ha nem fested le, a nedvességtől a hegesztéseknél 3 év alatt tiszta rozsda lesz az anyag.
Szabd le az anyagot, zsírtalaníts, alapozó és két fedőfesték, aztán szereld fel és csíszold át gondosan a hegesztéseket, majd alapozó és két fedőfesték.
mondjuk van 3 oldala a terasznak. A széleket ragasztod, a többi homokágy. A szerelést a ház falával párhuzamos élen kezded.
A homokágy kell legyen vagy 2 cm vastag mindenképpen.
Azaz a ragasztó is a széleken annyi kell legyen. Akkor egy nappal a szerelés előtt a lenagyobb fésüvel ráhúzol legalább egy 1.5 cm vastag ragasztóréteget a szélekre, az első sor lap alá.
A következő nap leragasztod az külső sort, pár óra múlva megköt a ragasztó és megcsinálod befele a homokágyat pár sornak, aztán szereled a lapokat, amikor az oldalsó szélekhez érsz, ott ragasztod.
A nagy lapok nehezek, ha egyszer letetted a helyére nehéz visszavenni, azaz a homokágyat gondosan színtbe kell hozni vezetőkkel.
Pl. veszel két 2ox2o-as zártszelvényt, azokkal meghatározod a síkodat (le is lehet fúrni őket és kiékelni- esésbe kell szerelni) és tetején húzva a vonalzót szépen kiszinteled a homokot. Csak 1-2 milit sűllyed a lap, ha gumikalapáccsal jól megütöd. A homok legyen száraz.
Ekkora lapnál ki kell számítani, hogy osztod el a vágásokat a teraszon, hogy ne legyen vékony csík sehol.
Van egy melléképületem aminek a tetejét be kéne "takarni"
Még a váz sincs meg, azt zártszelvényből készíteném.
Horganyzott trapézlemezt tennék rá.
Igen ám, de nem gond ha a trapézlemez alja felfexik a rozsdásodó zártszelvényre, nem rohasztja el a zártszelvény a lemezt? (festeni nem szeretném a zártszelvényt)
Bár filcezett lemezt tervezek venni. vagy azon az áron már lehet kijön az alu trapézlemez is.
A pontos falazás irányába az új építéseknél van elmozdulás a csiszolt téglákkal. És amennyire értem, már kezdünk ott tartani, hogy a vakolaton behozza a felárat... Egy régi ház felújításánál viszont a pontos falazás már eső után köpönyeg, a vakolással a homlokzati sík kiszintelése szigetelés előtt meg elég drága buli...
A ragasztó a hőszigetelő rendszerekhez két ok miatt lett bevezetve:
- a műveletsor megköveteli, hogy egy saroktól a másikig felszereljük a lapokat, ezt meg nehezen lehetne kivitelezni úgy, hogy az első lapot már dübelezzük is
- rájöttek arra, hogy a dübel nem mindig fog az üreges téglafalba
Van minden nagyobb szerszámgyártónál a Karát néven futó fúrószárak, üreges falzatra való, és ütvefúrás nélkül fúrva nem roncsolja össze a téglát, de a márkásabb tégláknál ezekkel a fúrószárakkal nagyon lassan lehet dolgozni.
Csakhogy a ragasztóval a szakma átesett a ló tulsó oldalára, ezzel színtel is és biztosítja azt is, hogy ha a dübellek nem fognak (a halózással együtt), a helyén maradjanak a homlokzati lap.
A szakszerű az lenne, hogy kiszíntelt homlokzati síkokkal dolgozzunk (vakolás, vagy megkövetelni a kőművestől a nagyon pontos falazást), így a ragasztónak csak annyi szerepe lenne, hogy a dübelezésig megtartsa a lapokat.
A szellőzőnyílásokkal kapcsolatban én is ezt gondolom.
Ami a tűzvédelmet illeti, nem gondolom hogy egy több évtizedes házat erőnek erejével a mostani előírások szintjére kellene hozni. Ennek kapcsán viszont pazarlónak látom mindenhova gyapotot rakni. Ami gáz távozni tud a betonból, annak a sűrűsége vagy alacsonyabb, vagy magasabb mint a betoné -- legfeljebb lehet ilyen is, olyan is. Ezért gondolom azt, hogy elég lehet egy elég magas csík a lábazati szigetelés fölé, meg egy legfelülre.
Ha jól értem, még az egyszerű fehér vakolatból is bénán tudna kinézni kétfélét alkalmazni, ezért érdemes lesz bevállalni a szellőző vakolatot mindenhova -- de az már az elviselhető pluszköltség szintjén van.
Egyelőre idáig jutottam, de ha valahol tévednék, és erről meggyőznek, kész vagyok felülvizsgálni a dolgot.
Ami még egy érdekes téma, az az, hogy nem feltétlen ugyanazzal a technológiával érdemes egy 30 (vagy akár 50/70/100 éves házat szigetelni, mint egy új építésűt)...
Nálunk például a gázbeton falazat miatt tényleg lehet értelme annak, hogy a dübelek mellett pogácsás ragasztás legyen, hogy kifele is tudjon a fal szellőzni... szakikkal beszélgetve azon gondolkozom, hogy a polisztirol szigetelés mellet jól megválasztott helyen lesz gyapot. Amennyire értem, kicsit drágább, szellőző vakolatra lesz szükség, ami azért jobb ha egységes. De akkor is inkább gondolkoznék gyapot szigetelésben egy megfelelő magasságú csíkban, mint szellőzőnyílásokban a szigetelésen...
De ez még a jövő zenéje, egyelőre gyűlik a forrás a szigetelésre.
Számomra -- laikusnak, középiskolai fizikai ismeretekkel -- viszonylag logikus, hogy ha már van dübel, akkor ne számoljunk a ragasztóval. Nyilván valamennyit dob a költségeken de sokkal nagyobb gondtól meg tud védeni. Hőhíd szempontjából meg nem hiszem hogy a dübel méretezése olyan sokat számítana.
Ha lesz tervezési segédlet dübelezés nélkül, az már annál inkább érdekes lehet.
Szivtam rendesen egy-ket munkanal, ahol volt egy tokosebb ellenmernok, aki rajott, hogy a dubelek nem fogtak... magyaraztam a ragasztot es aztan megmutatta, hogy nincs is szo sehol a szabvanyba a ragasztorol (tehat elvileg fel lehet szerelni anelkul is). Kozbe a PUR habrol senki se akar hallani egy komolyabb epitkezesen. De van vagy 1o eloiras a polisztirol lapokrol.
Mostanaban egyre tobb nagy munkanal a kozetgyapottot hasznaljak, tuzvedelmi okokbol es a sok betonfal miatt is.
Sziasztok! capuccino, vilagos barnas arnyalatu falat szeretnek. A dulux easy care gyongyozo pezsgo, valamint a faragott homokko szineket neztem, viszont a faragott homokkorol azt olvastam hogy felkenve rozsaszin. Ha valakinek van ezekbol a szinekbol festve fala akkor megkoszonnem ha irna velemenyt, vagy kepet kuldene! Kepen csatolom milyen szinre gondolok.
a szabvany konkrétan előírja a dübelt. és előírja hogy úgy kell a dűbelt méretezni, mintha a ragasztó nem fogna semmit. nem a szabványt olvastam, hanem egy tervezési segédletben volt ez a mondat. ott volt mellette a szabvány EN száma is.
Nálam is purhabbal van ragasztva a szigetelés penosil 877-el ha jól emlékszem
Fogj meg 1 db lapot ragaszd fel hozzávaló ragasztóval próbáld meg habbal is ,próbáld meg leszedni mindkettőt utána rájössz melyik fog jobban,pur fog nyerni:)
Habból nem jön ki annyi nm mint amit ráírnak kivéve ha sima felületre ragasztasz
Nem lesz, megprobálták, de a szél szívóhatása miatt a szabványban van egy minimális rögzítési nyomás követelmény az EPS lapoknak (valamennyi kPa), amit PUR habbal és dübelekkel nem lehetett teljesíteni.
Pár éve a szélnyomásra (szívásra) a biztonsági tényezőket meg is növelték.
Szóval, hogy értsed: egy műszaki ellenőr egy ilyen megoldást költségteljesítését nem tudja aláírni a kivitelőnek. Elröhögi magát.
Nem arról van szó, hogy nem lehet használni, csak mint kivitelező, nem tudok rá garanciát vállalni. Ha ezt megmagyarázom az ügyfélnek, akkor természetesen más technologiaji eljárást kér majd tőlem. Egy 1. emeltes épületnél, ami sűsűn lakott területen van, nem lehet akkora szélszívás, hogy 6 dübelt négyzetméterenként kiszakítson, feltételezve, hogy a dübelek fognak.
De pl. egy egyedülálló 1o emeletes épületnek a homlokzatára nem szabad PUR habbal ragasztani és nem is ragaszt senki (a szél előszőr leszakítja a bádogpárkányt a lapostető lábazátáról, utánna leszedi a lapokat is).
Ha ráteszed az ujjad megnyálazva, akkor elsötétedik az a hely. A többi festék alig. Dübelezés nélkül nem ajánlja a hungarocellt a szomszéd festő, meg falfix, nem sajnálva az anyagot. Ez beszívódik, erősíti a mészréteget. Ez akkor jó, ha egyszerűen megszűrték a meszet és azzal kenték be a falakat. Nagyobb baj az, hogyha vödrös mészfestéket használtak, akkor abba tettek egy kis műgyantafélét is. Mindjárt nem olyan egyértelmű a dolog.
Szerintem, ha le tudod viszonylag könnyen vakarni, akkor vakard le, spakli, csiszolóvászon, rezgőcsiszoló, a tíz körmöd, stb. De a mész porlik is, tehát ha elsimítod, akkor meszes lesz a kezed. Akkor szinte biztos, hogy sima mésszel van lekenve. Ha nem porlik, akkor vagy vödrös mész, vagy valami egész más.
Én viszont kíváncsi vagyok más hozzászólásaira. Különösen, az építőjellegűekre. Sajnos, tőled még nem láttam ilyet, csak a kötözködést, az ostobaságot. De ugye nem te akarod nekem megszabni, hogy mit olvassak és mit ne?
Igen, feltettem egy kérdést, hogyan lehet megoldani, hogy ne 80 ezerbe kerüljön a vakolóanyag és nem csak az ára miatt... A válaszokat ismered, ha nem, akkor elvakultságodban sosem fogod megismerni. Egyébként 15 ezerből megúsztam. És gipszes, ha egyáltalán tudod, hogy az miért jó.
A hangszigetelésről pont egyezett a véleményünk az itteni Nagy Fehérrel... legfeljebb te ezt nem láttad át. De ehhez kicsi a szakmai (?) műveltséged. Az akusztikai meg még kisebb. Az általános meg kivont karddal elfér a szőnyeg alatt... Maradjunk ennyiben... okoska!
Neked sem kell más hozzászólásait olvasnod. Eddig megcáfoltál egy statikust és egy kivitelezőt. Pörögsz azon ,hogy ki mily módon ír egy internetes fórumon. Te aki azzal rúgtad be a kocsma ajtót ,hogy jujj be kell tömni pár lyukat a falon és milyen drága a vakoló anyag. Hangszigetelés kérdésnél meg a süketelsz ,a csendszobáról? Ennyit rólad...
Egyébként, tudtad, hogy egy mondatod nagy betűvel kell kezdeni? Vagy annyira igénytelen vagy, hogy ez neked nem számít? Ebből kifolyólag másnak sem? Szánalmas vagy, régen sem voltál különb és az a rossz hír, hogy ez így is marad...
Ha nem akarod olvasni a hozzászólásaimat, van rá megoldás. Azért feltételezem rólad, hogy megtalálod a mikéntjét....
Elválik? Különösen, ha dübelezi. Mintha te jelentetted volna ki, hogy dübelezni kell. Eltöri a dísztéglát fúrásnál? Üvegfúrót kell használni. Ha az üveget nem töri el, akkor vélhetően a kerámiát sem fogja.
Ha beleszólok és leírom, hogy mi lenne műszakilag a helyes megoldás, nem érdekel, hogy kinek mi a véleménye.
Már nagyon régóta kivitelezéssel foglakozom és mindent megszívtam már, amit meglehet, középút nincs, mert visszahívnak, hogy oldjam meg a hibákat- a saját pénzemen.
El fog vállni a lábazati hőszigetelés a dísztéglától pár év alatt.
De legalább annyira jónak találom, mint a "Töck"-öt. Legfeljebb te asszociálsz másra, de ez engem hidegen hagy. Most én is írjam le, hogy nekem mit jelent a nick, vagy akár valódi neved? A múltkor leírtad Halálosztónak azt az elmés latint mondást. Találó volt, de akár rád is érthetném...
Megírtam azt is, hogy ha már egy sort megbontott, akkor a dísztéglát le lehet feszíteni, mert
a lap nagyon kemény és a ragasztása elenged.
Két opció van:
1. Otthagyja és valamilyen tapadóhíddal, amit valahol meg kell venni és ha elfogy akkor megint el kell oda menni, megoldja, hogy fel tudja ragasztani a szigetelést- én ebben nem bízték meg. A dübelesnél lehet, hogy összetöri a dísztéglát.
2. Leveri és letakarítja a régi ragasztót nagyából, áthuzza egy zsákos vakolattal és fésüvel felhúzza a ragasztót a pol. lapra és szépen ráragassza a lábazatra, majd le is dübelezi.
Ezzel a második megoldással szépen és tisztán lehet dolgozni, átlátható minden.
Ne nekem mond, hanem annak aki építkezik. Ezt mind én is végigéltem, azzal a különbséggel, hogy nálam nem voltak szakik a szerkezetkész állapottól mindent magam csináltam, a gázszerelést kivéve. Tehát, víz-, szennyvíz, padlófűtés, villany, de még a közfalakat is én csináltam. Meg glettelés, festés, mázolás. Mostanában kisebb bútorokat is csinálok. És egyedül. Tudod, milyen, amikor 110 tábla egész méretű gipszkartont kell egyedül felcipelni a tetőtérbe?
De attól, hogy én, vagy te mennyit dolgozott a házán, nem biztos, hogy mindenkinek így kell. Ezért próbálok segíteni, mert pontosan tudom, mennyi munka ez. Persze, be lehet költözni lakóparkba is, csak az még drágább. De a betonrengeteg olcsóbb, csak vannak igényesebb emberek is. Akik megpróbálják a maguk erejéből és ehhez kérnek legalább elméletben segítséget. Legfeljebb tovább tart...
ne haragudj de akinek nincs pénze bontásra , és még lusta is hogy saját maga bontson, az ne építkezzen. faroljon be a lakóparkba vagy a panelba.
én nem vagyok köműves de vettem mikor megvettem a házat, vettem magamnak egy ütvefúrót , kértem egy hiltit meg egy maszkot , lebontottam egy válaszfalat, egy cserépkályhát (oltári dzsuva) , meg úgy ezer mindent. kihordtam a sittet, és mire megjött a mester kész volt a terület építkezni. és rengeteget spóroltam mert ezt utálják a legjobban. a bontást, a sittet, a dzsuvát.
Igen, elmegy, különösen akkor, ha egy kis munkát kell megcsinálni. De egy házépítésnél, felújításnál minden fillér számít. Ami a legtöbb, vagy inkább legdrágább, az az emberi munka. Na, szerintem abból legyen a legkevesebb. Különösen mostanában, hogy az emberek nem szeretnek dolgozni... vagy nem itthon dolgoznak. Egy ilyen leverem a dísztéglát, hát őrült munka, kalapács véső? Csak legyen aki működteti. Vésőgéppel egyszerűbb, de az is nagy meló és akkor keletkezik egy csomó sitt... azt is el kell tüntetni. Ha az építő mindenre egyedül van, akkor nagyon meg kell gondolnia minden lépést, különben sosem lesz kész.
Van egy csomó nagyon jó minőségű anyag, amivel tényleg meg lehet oldani mindenféle problémát. Csak soha nem annyi a fajlagos fogyása egy terméknek, mind amit a gyártó állít, mert az ideális körülmények között méri meg. Ha egy bizonyos anyag fajlagosan drága, akkor a reális plus 4o% fajlagos fogyással végig kell gondolni, hogy alacsony büdzsével megoldoldandó műveletnél érdemes használni, vagy nem.
Ezt a D4-est pl. a OSB lapokra ragasztott kőburkolatoknál használtam, belső kikészítéseknél.
A kő is drága, a szerelése is, a jó ragasztó is hozzá, a szép fugázasa is, akkor elmegy még ez plusz költség.
Azt vágod, hogy azt a dísztéglát ha nem dobta le az lábazat, akkor rendesen ki van égetve és a vízfelvétele pár százalékos? Arra egy jó tapadóhíd kell, pl. a Murexim D4-as, de drága. http://www.murexin.hu/front_content.php?idart=798
Meg egy lassú fordulatú fúrógép. De még ezek sem kellenek, mert ha egyedül dolgozik, akkor megkeveri az anyagot egy vödörben vakolókanállal. Úgysem tud olyan gyorsan haladni, meg legalább pihen közben...
Ez igaz, csak sokkal több munka és még a sittet is el kell takarítani valahova. Nem olyan nagy az a lábazat, hogy olyan drága legyen hozzá a tapadóhíd. Cserébe kevesebb munka, rövidebb idő.
Van olyan is, hogy csak öklömnyi pacsmagokkal ragasztják fel a hungarocellt és a fal és a hungarocell között szándékosan hagynak légrést. Azt mondják, így tud szellőzni a fal. Lehet, bár szerintem az édeskevés, ahhoz, hogy a levegő mozogjon sokkal nagyobb légrés kell. Nem véletlenül csinálják a hőszigetelt üvegeket többnyire 4-16-4 mm-es elrendezésben. Szerintem, az, hogy lesznek nálad esetlegesen légrések, nem jelent semmit ebből a szempontból. A fugákban maradó légrés valóban számíthat egy kicsit a hőszigetelésbe. A másik, hogy ha használsz kezdősínt, akkor az alulról letakarja ezt a légrést, ott legfeljebb csak bogarak mennek be. De még nem láttam olyat.
Szerintem, felejtsd el a purhabot, nem erre találták ki. Van erre a célra ragasztój pl: Knauf:
Most olcsóbb is. Vagy ha valami komolyabbat akarsz, akkor a JUB classic, ez már flexibilis, nagyon jó minőség és 1900,- Ft körül van az ára. Én mindent ezzel csináltam, kivéve a padlófűtés, meg a zuhanyzó csempézését. De sokféle van, érdemes jól körülnézni, itt a nyár vége, kezdődne a leárazások...
Ha ez dísztégla és a felületet szigetelni szeretnéd, akkor verd le. Nagyából takarítsd le a maltert és húzz át egy durva cementes vakolattal, vagy csak jól spricceld (gúzolás) le cementes lével. Arra majd jól ráköt a pol. ragasztó.
A beragasztott fogadófelület nedvszívó kell legyen, ez a dísztégla nem az, ha ott van a lábazaton ebben az állapotban. Tapadóhíd sokkal drágább, mind leverni és áthúzni.
Én sem, ezért kérdem kb harmadjára két fórumban is, de nem óhajtanak erre válaszolni :) (vagy nem tudnak? :) )
Neten sem találok egyelőre erről infot.
Amire én gondolok: azért kéne kikenni síkra, mert esetleg bejuthat mögé a levegő és szabadon kering. Bár, most hogy belegondolok, a ragasztó ha kitölti akkor talán nincs gond..
1800 körül van darabja. egy jobb zsákos ragasztó 2000 felett van.
ha jó egyenes a fal, 4kg/m2 zsákos ragasztóval felteszik, szóval a 25kg zsákból felmegy 6m2. Ennyit egy flakon is tud, bőven. ha nem egyenes a fal, akkor a hab nem játszik, és a zsákosból is sokkal több kell.
"Lábazat: "dísztéglás" lábazatom van, erre mehet egyből az xps, vagy símára kell vakolni előtte(téglák közét)? Utána az xps-re lehet vmi falburkolót tenni?"
Csak gondolkodom, mert nem értek hozzá, hogy valóban muszáj az ilyen fugákat kitölteni? Az mint légréteg nem jó ott, az egészen minimális hőszigetelési értékével?
Mert több munkának tartom síkba hozni, mint pl tapadóhidat kenni rá.
El kell döntened, hogy dübelezed, vagy sem. Ha dübelezed, akkor minek kened ki a fugákat? Ha nem, akkor is elgondolkodnék azon, hogy lehetne tapadóhidat tenni a dísztéglára. Ha a csempét csempére elrendezésnél nagyon jól működik a tapadóhíd, akkor mi lenne a baja hungarocellel?
A mésszel kapcsolatban nem nagyon tudok mit mondani, nálunk egyszer mondtam a kőművesnek, hogy ki kellene egy kis helyiséget csempézni. Este hazajöttem, a nagyja kész volt. Az biztosan meszelt fal volt. Annyit csinált, hogy a felületet sűrűn bekarcolta. Mondom, nem fog ez lejönni? Hát szedjem le, ha tudom. Azóta is állnak a csempék, pedig vagy 25 éve ott vannak. Ennek ellenére én dübelezném, ha meszes a fal, de nem tudom, kérdezz meg egy festőt. Némelyiknek még kis névjegykártyaféléjük is van arról, hogy elvégeztek egy dryvitozó tanfolyamot. De ha látom a szomszédomat megkérdezem, ő festő, nem is akármilyen, hátha tud valami okosat mondani.
Amit el tudok képzelni, az a falfix a mészfestékre. De ezt csak érzésből mondom, nincs benne tapasztalatom.
Minden komolyabb gyártónak van saját weboldala ahonnan 90% ban elérhető egy segédlet a tábláik felhasználására, komplett szerelési leírás :) ha ezt követed akkor még követelhetsz némi zsét vissza ha mégis leválik a falról.
Van már ehhez való purhab, sokkal egyszerűbb vele. Azt nem tudom mennyire dagad..
Lábazat: nem verem le, hanem kikenem inkább síkra a téglák közét.
Mészfesték: ahogy írtam, nem tudom hogy az van-e, ezt miből lehet megállapítani? Annyit tudok h fehér :) Ill 1990-91ben épült a ház, nem tudom mit használtak akkoriban :) És ha mész akkor mi van? Le kell kenni alapozóval?
Nem lehet, hogy azt a hungarocell korongot nem véletlenül találták kis? Ha nem tudnád, vagy nem láttál még olyat, akkor elárulom neked, hogy a ha csak úgy csinálod, ahogy elképzelted, akkor a dübelkorongok helye néhány év múlva meg fog látszani. Különösen festett falnál. Na, ezért rakják oda a kis hungarocell korongokat, vagyis, hogy a keletkező hőhíd minél kisebb legyen. Persze, ez nem a szereplési vágyamból ered, hanem egyszerűen csak véleményt nyilvánítottam. Természetesen, a te tudásod birtokában nem csodálkozom, hogy nem érted. Fikázni mindig egyszerűbb, mint elgondolkodni a miérteken.
Hát, lehet, hogy igazuk van, de annyi mindent mondanak... nekem többnyire az jön le, hogy egy csomó mindent egyszerűen azért mondanak, hogy látszódjon, hogy ők mennyit dolgoznak, vagyis legyen elég indok a magas munkadíjra. Értem én, hogy mindenféle okosságot kitalálnak, aztán zsákba tömik és a kereskedésekben meg eladják. Drága pénzért. Ugye, ez jó mindenkinek, a gyárnak, a kereskedőnek, a vállalkozónak, kivéve neked, mert a végén te fizetsz...
Volt, hogy beszélgettem egy vállalkozóval, hogy végül is mennyi a nm ár a dryvitozásnál? A válasz az volt, hogy kit hogy lehet átverni...
Én két házat építettem, az elsőt még 3 öregúr dryvitozta, valamikor 1988-ban. A ragasztó még eredeti Dwyvit Primus volt. Kissé felhígitották cemettel... Akkor egy tábla hungarocell 3 x 1 m-es volt. Nem vállalták el, csak ha telibe ragasztják a vakolt falra. Dűbelezés nincs, de ettől még továbbra is áll, mint Katiban a gyerek.
Az is igaz, hogy valamikor 2005 körül Nagytétény ( ?) környékén szemem láttára vált le egy ekkora tábla úgy a 7. emelet környékén.
A mostani házamat sem dűbeleztem, csak telibe ragasztottam. Ahol nem volt egyenes a fal, ott kimartam a hungarocellből drótkefével, hogy befeküdjön síkba. Rendes csemperagasztót használtam, flexibiliset.
Ezek a mostani dűbelek már nagyon jók, különösen azzal a koronggal amit a dűbelre rá kell helyezni.
OK, soha nem csináltam, de ha nekifognék a ragasztást és a dübelezést egyszerre csinálnám és ekkor nem érzem annyira fontosnak a mésztelenítést. De ha azt mondod, addig sem marad fenn, akkor szívás...
Konkrétan is hülyének nézlek, de most nem ez a lényeg. Az állandó okoskodásod és utolsó szó vadászaton az elképesztő. Letolod Vajkot, mert szerinted nem idevágó dologról ír, holott teljesen ült a példája, a te abszolút nem idevágó felvetésedre. Priceless.
nézd, nemtom.. amikor te megkensz ragasztóval egy EPS táblát és rányomod a falra és pont ahol hozzáér a ragasztó alatta mész van és ha van egy kis rés azt ledobja. ha tiszta vastag meszes fal van akkor is meg le kell verni itt-ott hogy a vakolat fogja.
a dübelezés az egy más dolog. amikor én dübeleztem körbe a kis házamat kifúrtam 2-300 lukat beütöttem ugyanennyi dübelt (nagy szopó mert nem mindegyik fogja meg ) aznap nem kellett engem altatni.
Milyen bonyolult? A süketszobának és a lakás/ház hangszigetelésnek szerinted hol van a közös halmaza? Csillogtasd már meg egy kicsit szakértelmed, kérlek.
"sok helyen látom, hogy nem raknak fel vakolatot, csak a háló+ragasztó van, meg valahol olvastam hogy nem is kell feltétlen vakolat, úgy írták hogy homlokzatfesték vagy díszvakolat."
azért nem rak fel a tetejére díszvakolatot mert q. drága. azért látod a szürke ronda falat. de arra már festhetsz megfogja
" honnan tudjam hogy nálam mészfesték van e a falon? " valóban nem jó mészre rakni. le kell verni a meszes réteget finoman. gyakran alá is kell vakolni ha ronda a fal.
"Lábazat: "dísztéglás" lábazatom van, erre mehet egyből az xps, vagy símára kell vakolni előtte(téglák közét)? Utána az xps-re lehet vmi falburkolót tenni?"
-dísztéglát leverném. xpsre lehet díszkő vagy lábazati vakolat
PUR hab? hova? eps lapokat ragasztani?
dübelezés: rohadtul kell! egy táblát kb öt helyen és a csatlakozásnál beütő dübellel! és a dübelnek bele kell simulni az EPS-be mert meglátszik a vakolat alatt !
Ez igazán nyomós indok a kötözködésre. De elárulom neked, azért linkeltem be, hogy a kérdező kb. tudja azt, hogy milyen bonyolult problémáról van szó. Nyilván semmit nem értesz az egészből, ha csak egy részt emelsz ki a szövegkörnyezetéből.
Gondolom, a trollkodáson kívül nincs építő jellegű elképzelésed... ugyanis, akkor már leírtad volna.
Lassan közeledik nálam a hőszigetelés, jelen állás szerint SK kivitelezésben..
Néhány részletkérdés:) sok helyen látom, hogy nem raknak fel vakolatot, csak a háló+ragasztó van, meg valahol olvastam hogy nem is kell feltétlen vakolat, úgy írták hogy homlokzatfesték vagy díszvakolat. Csak azért kérdem, mert valszeg netről lesz rendelve alaprendszer, meg látatlanba nem szeretnék színvakolatot rendelni, meg ugye jóval egyszerűbb áthengerelni színes festékkel mint vakolgatni..
Valahol mintha olvastam volna, hogy mészfestékre nem jó rakni a táblákat(?), honnan tudjam hogy nálam mészfesték van e a falon?
Lábazat: "dísztéglás" lábazatom van, erre mehet egyből az xps, vagy símára kell vakolni előtte(téglák közét)? Utána az xps-re lehet vmi falburkolót tenni?
Ez a PUR-habos ragasztás mennyivel drágább kb mint a hagyományos?
Dübelezés: bár korábban volt róla szó, meg olvasgattam is róla, ez mennyire kell? HA PUR habbal rakom, akkor elhagyható? Ill elég lenne csak ott ahol süti a nap a falat? 12 centi grafitos lenne amúgy. Kb 3.5m a homlokzatmagasság.
Hát, így valahogy... a probléma csak az, hogy ezt nagyon nehéz, meg költséges megépíteni. Ezért jobb megoldás, ha megtanul Kisfiatal együtt élni ezzel. Mondjuk, szombat, akkor disco.... Vasárnap kipihenik magukat... ez van... Sajnos, az emberek egyáltalán nincsenek tekintettel a másikra.
Itt nem fényáteresztésről van szó... Hogy kerül a csizma az asztalra? Te csak terelsz, hogy látszódjon, milyen hozzáértő vagy... Itt mindjárt mondom: semennyire.
Aha... szóval semmi konkrétumot nem tudsz mondani.
Rugók? Ólmozott tapéta? Bocs hogy ezt mondom: hallgattál volna, bölcs maradtál volna.... de itt egy családi házról van szó. Az összes költségeivel együtt.
Sajnos, abban sincs igazad, hogy a belső visszaverődések a falfelülettől függenek, legfeljebb, csak részben. De, adj már néhány ötletet tudásod morzsáiból, hogy mivel kellene borítani mondjuk egy lakószobát amit házimozinak használnak? Tehát, nem süketszobára kérdeztem!
Egy olyan ablak, ami tud is valamit hangátlás szempontjából, 3 réteg üveggel - aminek ára 9o eurónál kezdődik (és büdös nehéz is)- egy vagyon.
Aztán kell egy vastag téglafal, arra kivülről valamilyen hangelnyelő burkolat, ami rugalmasan van felrödzítve- megfelelő külső ablakspalét, és még ki tudja mi. Vannak tervezők, akik értenek hozzá- és szakik akik bemérik, ha jó.
Egy csendes szoba az meg teljesen más: lyuggatott felületű falak és mennyezet szükséges, egy jó sűrű gyapott 5omm, aztán két réteg akusztikus gipszkarton, aztán megint gyapott és akusztikus kenyelek CD vázra. Ez már egy rádióstudiónak is jó, semmi visszhang nincs.
Ami kívülről jön, azt mindegy hogy visszavered vagy elnyeled, csak ne engedd át. Eltérő sűrűségű rétegek, lágy és kemény váltakozva. Szivacs, rétegelt lemez, vaslemez, ólomlemez több rétegben. Lehet ilyen célra kapni pl ólomréteget tartalmazó tapétát is. Ahol komolyra mennek, ott a szoba egy doboz, ami rugókon függ, vagy szivacson áll. De általában minnél több réteg és minnél vastagabb a szigetelés, annál jobb. Egyszerű javítani rajta, plusz egy réteg.
Viszont ahhoz hogy ami zaj belül keletkezik, az ne jusson el a füledhez, ahhoz az kell, hogy a belső fal elnyelő legyen. És ez szinte teljesen a felülettől függ, nem attól hogy mi van mögötte. Nem lehet plusz rétegekkel javítani csak rontani. Ezért sokkal nehezebb probléma.
Sikerült egy kb 3 hete frissen vakolt ház egyik oldalfalára barna lazúrt fröccsenteni. Próbáltuk fél perc múlva slaggal leveretni, de esélyünk sem volt.
A vakolat sima műgyantás vakolat, fehér színű.
Van rá esély hogy a hozzá való fehér festékkel még tudjuk javítani anélkül, hogy meglátszódna hogy nem a teljes homlokzat lett átfestve?
Ahhoz, hogy érjen valamit a mély hangok ellen, nagy tömegűnek kellene lennie és vastagnak. Ezt csak nagyon drágán lehet megcsinálni. Gipszkarton jó a tetőre, a tetején jó vastag kőzetgyapot, de az a baj, hogy a mély hangok bejönnek mindenhol. Ha van valami hifista ismerősöd és van neki superchunkja, kérd el, próbáld ki. Sajnos az a baj, hogy ezeket beépítik, nem nagyon lehet őket hordozni.
A megoldás az, hogy megkeresitek a leghalkabb pontot a szobában és ott alszotok.... Egyénként, meg kell tanulni együtt élni ezzel a dologgal...
A hangszigetelő redőny a mély hangok ellen semmit nem ér.
Ha lesz falkáva, akkor szerintem még rosszabb lesz a helyzet, ez nagyjából úgy fog működni, mint egy hallótölcsér... kicsit rosszabb lesz, de javulni biztosan nem fog.
A hangszigetelő gyapotok is csak akkor érnek valamit, ha elég vastagak. Azért 30...40 cm-t nem fogsz feltenni.
Még annyi, h az ablakok a külső síkon vannak, szted javulhat a helyzet ha lesz szigetelés a házon, és így lesz "falkáva" az ablak körül? Meg egy redőny. Létezik hangszigetelő redőny vagy ilyesmi? :)
Vagy meg kell keresni azt a pontot a szobában, ahol interferencia van :D Akkor lehet ezért hallható gyengén adott ponton(ahogy írtam, fekvésből felülve alig hallható, felállva megint erős). Java része a tetőn jön be, de azzal már nem tudok mit kezdeni, csak ha egyszer új tető lesz. Amit tudok tenni: hanggátló gipszkarton, de sztem a mély ellen ez se sokat ér. Kint a falra meg gyapot.
Itt egy link, ahol legalább a frekvencia függvényében egy táblázatban leírják a hangelnyelő képességet. Keresd, az impedancia cső ábrát. Az lehet, hogy 1 kHz felett már elnyel vagy 70...90 dB-t de mi van 150 Hz alatt? Nagyon csekély... Hát, ezért mondtam, hogy komoly problémád van...
Komoly problémád van. A hangszigeteléssel nem sokra mész, hangelnyelést kell építeni.
Biztos észrevetted már, hogy az otthoni hifi szól a szobában és a basszus egyes helyeken hangosabb, más helyeken meg halkabb. A szobában terjednek a mély hangok, egyes helyeken felerősítik egymást, ahol meg ellenfázisban találkoznak, ott gyengítik egymást. Elég zavaró, hogy szobán belül nem egyformán szól a mélyhang. Ez azért van, mert a mélyebb hangok hullámhossza már összemérhető a szoba méreteivel. Különösen a sarkok problémásak, ott a leghangosabb. Szobán belül erre superchunk-okat használnak, amelyek a sarkokba vannak beépítve és elnyelik a hangot, vagyis, hogy ne legyen visszaverődés. Ha nincs visszaverődés, akkor a mélyek szobán belül egyforma intenzitással fognak szólni. A magasakra is van ilyen, de az jóval kisebb és mint egy képet fel lehet akasztani a falra. Persze, sok kell belőle. Végül el lehet érni, hogy egy visszhangmentes szobát kapsz, amiben még a beszédhang is sokkal kevésbé hangos, olyan diszkrét lesz az egész.
Másik példa: Balaton, strand, fürdés után elmentem átöltözni egy ilyen kék csigába, amibe oldalt lehet bemenni, úgy 1 m átmérőjű és 2,5 m magas. Ettől kb 70 m-re szólt a disco. Kint, a csigán kívül alig lehetett hallani már a zenét, nem volt veszélyes hangerő. Bent a csigában úgy szólt a basszus, mintha 10 m-re lettem volna a mélysugárzóktól. A csiga mint egy rezonátor működik és a méretéhez közel álló hullámhosszú hangokkal rezonál valamennyire. Pont elég ahhoz, hogy feltűnő legyen. Mi a megoldás? A rezonanciát kell megszüntetni, vagyis ha egy hangelnyelő anyagba bemegy a hang, akkor már ne tudjon kijönni, vagyis maradjon benn, pontosabban hővé alakuljon. Vagyis a csigát be kellene vonni belülről hangelnyelő anyaggal. Mondjuk a grafitos kőzetgyapot? Nem tudom mi a neve pontosan. A baj csak az, hogy elég vastagon kell rakni ezt az anyagot, hogy el is nyeljen valamit. Az elejére meg csak valami vékony drapéria kerülhet, különben arról is visszaverődnek a hanghullámok, vagyis nem ér semmit az egész. ( Az igazi profik nem ezt használják, de otthonra pont jó. )
Szobában ez azért nem annyira probléma, mert a sarkokban lehet háromszög alakúra csinálni, mondjuk 60 x 60 cm-es oldalakkal. Padlótól a mennyezetig.
Ez belül erősen csillapítaná a rezonanciát a mély hangokra. Megszűntetni nem fogja, mert a hang bemegy a lakásba és valamennyire hallható lesz. Ahhoz, hogy ez ne legyen, kívülről kellene a hangelnyelő anyagot használni. Az elég reménytelen az ára miatt. Nem hiszem, hogy a csendlapok, vagy bármi más elég nagy ellenállást képviselnének a mélyhangokkal szemben. Átmegy az mindenen, hiszen ezek nem olyan vastagok, hogy számottevő elnyelőképességgel rendelkezzenek a mély hangokra.
Köszi, elkezdjük a feltárást kívülről. Van esetleg ajánlott injektáló cég? SikaMur-InjectoCream-100-rő olvastam jókat, illetve, hogy házilag is elkészíthető. Valószínű a két megoldás kombinációja lesz a befutó (külső homlokzati ssigetelés és injektálás).
Hangszigetelesi problemaval kuzdok: a hazunk kozeleben van egy szorakozohely, tobbszaz meterre van egyebkent, es egy erdosav is elvalaszt, de hetvegenkent valtozo sulyosaggal, de bombol az erdo a hazunk elott, kulonosen a melyebb basszus hangok jonnek be a hazba, es foleg a felso szintre. A teto gyenge pont. A homlokfal fent futora rakott tomor regla, 18 cm falvastagsag. 15 centi gyapot van a ferde sikban ennek tobb nem fer el(keresztbe stafnizva is). Bar azereszdeszkazat meg nincs fent, talan ez is gyenge pont. Amit eszrevettem: jelenleg a foldon alszunk, es felulve sokkal kevesbe hallani a basszust, felallva megint erosebb. Ebbol arra kovetkeztetek h nem annyira a fal a gyenge pont, hanem a fodem es a teto. A haz hoszigetrles elott all, es azon agyalok h az emeletre gyapotot rakok vmi tartovazzal, ck lappal burkolva(mar csak azert is mert az eps allitolag ronthat is a hangszgetelesen). Vagy ez felesleges? Esetle eleg lenne csak a betonkoszorura? A tetore annyit tudnek h hanggatlo gipszkarton a regi helyett(tavaly raktuk fel). A csendlapot ajanlottak meg de igen draga es hely is kell neki. Esetleg a padlora es/vagy kivulrol a fslra az eps(gyapot?) ala?
Úgy látszik, hogy a lábazat és a falazat között nincs megfelelő vízszigetelés.
Általában, ha a víz behatól az alap mellé, akkor a ház alá is. :(
Amikor kidobtál mindent a padlóból, nem láttad, hogy a falad nedves ( a vakolatot nem bontottad?) ? A padló alatti talajréteget megkaptad? az nem volt nedves?
Mindegy, készíts egy legalább 6o cm mély szárazdrént (4ocm szélesen) kivül, a ház külső fala mellett, végig ezen a falon. (leméssz az alaptestig az ásással, vagy az alá is még 15cm, készítsz egy beton vályút eséssel, abba dréncsövet, 2 réteg geotextilbe tekerve, egy drénlemenzt a lábazatra, aztán XPS-t, amire felhúzod a geotextilt is a dréncsőről, 1ocm homokágy a dréncsőre, öklömnyi kövek és kisebb kavicsok, majd 1ocm föld, vagy vissza a térkövet a kavicsra.
Az a véleményem, hogy belül ki kellett volna ásd mélyebbre a padló alatt (min. 4ocm) és tegyél egy vastag kavicságyat a föld helyett, arra a kiegyenlitő betont+a víszigetelést+ szerelőbetont gyengén vasalva+hőszigetelést+aljzatbetont.
Így valószinű, hogy lábazat mindkét oldalán a nedvességtől megszabadultál volna.
Ha ezt nem készitetted el, lehet, hogy egy injektálás is fog kelleni, ehhez kérj segítséget egy szakcégtől.
Az injektálás nem egyszerű művelet (hogy valamit érjen is).
Újítjuk a házunkat. Lekereült a szerelőbeton, rá a GV4 vízszigetelés, 10cm hőszigetelés, majd hőtükör fólia, miután mident ki lett bontva. A külső falakban található (még az előző tulajdonos által betett) vízszigetelő lemez, de a képen is látszik, hogy nem sokat ér, a nedvesség szintje jóval feljebb van. A GV4 a lemez szintjéig lett felhajtva. A ház külső homlokzatán van 8cm lábazati szigetelés, de csak a térkő szintjéig (ennek a magasságát még meg kell néznem).
Mit tanácsoltok, hogyan oldjuk meg? Kívűlről drén lemez, majd az XPS-t is lejjebb tenni 80 cm-el? Injektálás?
A hidegaszfalthoz ki kéne vágni a jelenlegi aszfaltot ott ahol meg van süllyedve. Ha csak ráteríted peregni fog, nem fogod tudni összetömöríteni rendesen, mert nem lesz mi megtartsa, és hiába locsolsz előtte tapadás növelőt.
Más megoldást keresnék.
(egyébként elég "sok" kéne erre a kis foltozásra, ha kivágnád és tömörítenéd is tisztességesen)
Gyakorlatilag ugyan azt mondjuk. Amit írtam azt nem szakmabelinek szántam. Abból a szempontból jó ez a kiegészítő bejegyzés, ha szaknyelven teszik föl a kérdést akkor már legalább hallott róla a kérdező.
A 2011 óta érvényben lévő Eurocode szabványok alapján a korábbi talajmechanikai (geotechnikai) szakvélemény kettévált talajvizsgálati jelentésre és geotechnikai tervezési beszámolóra. A talajvizsgálati jelentés (TVJ) az adott terület talaj és talajvíz viszonyait mutatja be helyszíni feltárások és laboratóriumi vizsgálatok alapján. A geotechnikai tervezési beszámoló (GTB) már a tervezett beépítés ismeretében, azzal összefüggésben vizsgálja a terület altalaj- és talajvízviszonyait, a beépítési lehetőségeket, valamint megadja a tervezéshez szükséges talajfizikai paraméterek karakterisztikus értékeit. Javaslatot ad az alapozási módokra, mélységekre, az esetleges munkagödör határolási megoldásokra, víztelenítési lehetőségekre.
Cölöp és mikrocölöp az drága mulatság. A talajmechanikus mondja meg, hogy mit javasol. Vigyázat. Van olcsóbb szintű vizsgálat, ilyenkor csak azt mondja meg, hogy mi van ott, de nem javasol. Ebben az esetben a javaslat is kéne.
Még mindig elméleti szinten, közben javasolták nekem lemezalapozás helyett a szimpla cölöp- és a mikrocölöpalapot. Az említett Duna-parti helyen érdemes ilyesmiben gondolkodni? Nemsokára hívok talajmechanikust.
Erre gondoltam, de csak a cserépléc van ott, amihez szegezni lehetne. Többet érne a cserép alsó felén rögzíteni valamihez, de ott csak egy habarccsal összekent koszorú van. Úgy látom, hogy ahhoz kell rögzíteni. (Újra mondom, átmeneti megoldás kell, állagmegóvásra.)
Sziasztok! Abban tud valaki segíteni, hogy emeleti terasz korlátnál megengedett-e olyan megoldás, hogy egy kisebb „lábazatra” (alacsony, 20-60cm közötti mellvédre) helyezzük el a korlátot? Ilyen esetben elég, ha a teljes magasság 90 (95?) cm? Az OTÉK-ban annyit találtunk, hogy fellépést segítő elemeket nem szabad építeni…(és azt az infót kaptuk, hogy elvileg így vízszintes tagolású korlát sem megengedett). Köszönöm!
Sziasztok.
A kapunk előtti járda aszfaltja meg van egy sávban rogyva. Ez éppen elég ahhoz, hogy kicentizve kelljen beparkolnunk, különben leér a kocsi alja a kapu középső ütközőjéhez.
A felület kb. 0.4×0.4m 5 centis mélységű, illetve ferde síkú. Ki lehet valamivel önteni úgy a mélyedést, hogy az rá is tapadjon, illetve elbírja az autót?
Aszfalt csere még arrébb van.
Köszi!
A vakolás és a téglafalazat szerintem ki van száradva, de nézd át a sarkokat mennyezet alatt, azok száradnak ki utoljára. Ahol nincs kiszáradva, ha ráteszed a tenyered érzed, hogy hideg a fal.
A ház kapni fog még párát az aljzatbetonokból. Ez a pára behatól a vakolatba, ami újra ki kell száradjon. A vakolat befele szárad, tehát a levegő nedvességtartalma alacsony kell legyen, ahhoz, hogy ezt kiszárítsa. Közbe a legevő nedvesedik az aljzatbetból kipárolgó víztől. Ezt a nedves levegőt ki kell cserélni.
Az aljzat színt kell váltson (azaz az egész egy színű kell legyen- minden sarokba és minden fal mellett), amikor kiszáradt. Utánna a vakolat is pár nap alatt kiszárad (másodszór).
Ha földnedves esztich kerül az aljzatba, akkor kevesebbet nedvesség termelődik.
De annak is kell legalább 3 hét pihenés.
Ökölszabály: az aljzat 3% rel. nedvességtartalmú kell legyen a meleg burkolások előtt.
Lehet bérelni egy páraelszívó rendszert+ ventillátorokat, szakcégtől, szakfelülegyet mellett 3 hét alatt ki lehet szivattyúzni a házból a nedvességet az aljzatöntés után.
Szóval a sorrend a következő kéne legyen:
1. Szereltesd be az külső nyilászárókat (hogy védve legyen a ház), de lehet, hogy mar azok is be vannak, ha kivakolták belül.
2. Készitsd el a szereléseket a padlóba és öntsd ki az aljzatbetonokat, majd nekiállhatsz a külső szigetelésnek is.
A házba csinálj kereszthuzatot, hogy száradjon az aljzatbeton, vagy bérelj nedvességelszívókat. A belső glettel várj, ameddig lehet, legalább 1.5 hónapot az aljzatbeton kiöntésétől.
A gipszkarton falakkal burkolásával is, a vázat azonban meg lehet csináltatni.
3. Lehetőleg karácsony elött szerelj meleg burkolatokat és utánna a belső ajtókat.
Vagy festés után bérelj újra nedvességelszívókat, azok csak 1 hétre ebben az esetben.
Ne siesd el, az első két télen sokat kell majd fűteni mindenképpen.
Vagy várj tavaszig az aljzatbeton kiöntése után. Akkor a homlokzatokat megcsinálhatod már most.
Igen, az a kérdés, hogy a májusra felépitett házra mikor kerülhet a külső szigetelés, és vakolat, ha a belső vakolás egy hónapja készült el, száradás szempontjából.
Kb. egy hónap múlva, csak azért mert azt nem akartam mondani hogy azonnal.
tehát bevakoltad a házat belül és talán kiovül is. Nyilván valami meszes - cementes masszával. Annak szilárdsága pár nap múlva megfelelő. Igaz hogy a cement szilárdulás egy nagyon lassú folyamat, de a külső hőszigetelések olyan, hogy azon a párának vándorolni kell... kifelé.
A belső vakolat ? Az meg befelé szárad, igaz lassan, de a külső hőszigetelés semennyire nem befolyásolja. szellőztess állandóan és ősszel már a házban lakhattok.
Egy új, két szintes házat épitettünk, márciusban kezdtünk neki, májusban már felvolt téglázva.
A belső vakolat az 3 hete van kész, a kérdésem az lenne a külső szigetelés (10 cm iporka+ nemesvakolat) mikorra tehető, vagyis mennyi idő kell, hogy a falak kivül is kilegyenek megfelelően száradva?
Nem értem a rétegrendedet, talán probáld másképp leírni, vagy egy rajzot belinkelni.
A belső vízszigetelés nem nagyon működik, szerintem pénzkidobás.
Meg kell szüntetni a nedvesedés forrását kivülről- az sokkal jobb az épületnek is. Erre több lehetősége van:
- egy öblősebb csatornát szerelsz (és több lefolyót) a tetőnek, hogy a nagyobb hozamot elvigye (létezik 19o-es csatorna is és 12o-as lefolyó).
- meg kell nézni, hogy a csatorna és az ereszcserép helyzete miatt nem bukik-e át az esővíz csatornán amikor megnő a hozam- lehet, hogy túl alacsonyan van szerelve a csatorna a ereszcseréphez képest (ez a jelenség nagyon sok tetőnél megjelenik, aminél nincs készítve csendesítő).
- ellenőrizd, ha az esővíz elvezetés nem szivárog a talajba, vagy ha nincs bevezetve a talajba és elvezetve a háztól, akkor ezt meg kell csinálni
- lehet készíteni egy drént is, de ezt általába magass talajvíz esetén ajánlott- vagy ha a udvar esése miatt az esővíz beszivároghat a ház alapja mellé
A puffernek készíts egy talapzatot zártszelvényből.
Szóval adott egy pince sarka, ami eddig az egyik fal mentén alul minimálisan beázott, végig a fal mentén. Azóta került fel csatorna, most már tényleg csak nagy esőzések után nedvesedik a beton meg a fal alja.
Ezt a sarkot kellene leszigetelnem belülről, a puffertartálynak.
Elsőnek arra gondoltam, hogy pár tetőlécet függőlegesen felcsavarozok padlótól plafonig, hogy legyen egy légrés, és annak menne neki az eps, gyapot macerásabb lenne. Alul meg leterítek egy tekercs kátránypapír, széleken felhajtva, összeragasztva a sarkoknál és az illesztéseknél, utána menne rá az eps, 5cm beton, arra meg a tartály, a széleken persze az alsó függőleges sor eps lenne a zsalu, a külső felére menne a felhajtott kátránypapír pl. 20 cm magasan bőven elég szerintem.
Utána az jutott eszembe, hogy a falra is fel lehetne ragasztani, talán az a minimális víz nem zavarná meg a kátránypapíros eps szigetelést. Voltak durva esők, a talajvíz nem jön fel, beton a pince alja, egyszer-kétszer nagyobb vizesedés is lehet akár, ha pl. nem bírja el a csatorna, annyit szerintem ki kell hogy bírjon a szigetelés. A hely szűkös, egy pocakosabb kéményseprő lehet nem férne hozzá a kéményhez ha nagyon leszigetelem a tartályt :D de azon a 15-20 cm légrésen ne múljon. Azért 15-20, mert alul kiugrik egy részen a pince alapja alul.
Még az is megtőrténhetett 25 éve... , hogy több réteg vastag PFL-re ( a mostani szekrényhát egy gyengébb minősége) vagy gyenge minőségű PAL(pozdorja) lapokra szerelték a parkettát a beton födémre. Ezeket a lapokat valamilyen ragasztóval sávosan leragasztották a betonra és arra szegezték a parkettát.
Szóval mindenképpen bontani kéne és aljzatot cserélni.
A szomszéd betonkerítést épít közvetlen a hátsó kertemben lévő melléképület fala mellé. A melléképületem fala vakolt 30-as porotherm fal. A kerítés miatt a melléképületem fala vizesedhet?
Amennyiben igen, a kérdésem az lenne, hogyan járjak el, hogy az épületem ne vizesedjen?
A szomszédom szeretne a melléképülete mögé egy fél méter széles járdát húzni a mi hátsó kertünkbe 14 méter hosszú szakaszon? Ezt köteles vagyok megengedni neki?
Faház (melléképület) építés kapcsán kérdezném az alábbiakat (Nincs semmi tapasztalatom, ha hülyeséget kérdezek, lsz. nézzétek el):
Betonozható oszloptartóból talpasat vagy talp nélkülit érdemes használni? Tudom, hogy a talpas az elsősorban dübelezésre való, a talp nélkülivel viszont az az aggályom, hogy sokkal nehezebb lesz beállítani a vízszintet a többi oszloptartóval betonozás közben.
Oszloptartóba az oszlop rögzítése hatlapfejű metrikus csavarral+anyával történik?
Van-e valami ökölszabály arra, hogy milyen átmérőjű facsavart érdemes használni?
Számít-e a facsavar minősége? Jó az olcsóbb, vagy érdemes a drágábbat venni?
200 mm-es facsavart érdemes-e még használni, vagy ott már másik megoldás kell?
Szarufát hogyan rögzítem össze a talp -illetve a gerincszelemennel?
A pincefödém hőszigetelését nagyon meg kell gondolni. Ha dohos a pince, az azt jelenti, hogy víz van, ami felkerül a pincefödém aljára, de el is párolog, nem jut fel a lakásba. Ha száraz a pince, akkor lehet alulról hőszigetelni, de ha vizes, akkor a víz egyrészt bemegy a hőszigetelésbe ( ha az olyan ), meg mögé és szépen felkúszik a lakásba.
Megmaradt vagy 1.5 kobmeter 10 es szitan atrostalt soder. Tudom higy viacolor ala no lenne de azt nem tervezunk rakni. Mire lehet ez meg jo kertben esetleg?
De most látom, hogy néhol megsüllyedt, meg nagyon recseg, hát ebben az esetben muszáj lesz megbontani, aztán eldönteni, hogy födémig kidobni mindent, és jöhet a hőszigetelés/beton, vagy lehet-e kezdeni még valamit vele (pl. ha a párnafák rendben vannak, akkor nincs veszve minden).
Akkor az megint más, mert akkor alatta a födém az szilárd és nem kell bántani. Ha nem recseg nagyon parketta, akkor akár csiszolni/lakkozni is lehet, vagy rárakni, átrakni, szerintem nem létszükséglet szétbombázni az egészet.
Hőszigetelni lehetne, de arra a legjobb lenne a pincefödémre hőszigetelést tenni. Vastagabb is fér, meg mégis csak a hideg oldalról lenne.
Nos kb. egy hete vagy itt meg a mikánál ezzel a témával.
Ez van :
"lakásfelújítás előtt állunk
földszinti, 37 nm-es a lakás
kéménybélelést meg szeretnénk úszni, mivel 6 emeletes a ház, mi meg a földszinten vagyunk
jelenleg gázkonvektor van a lakásban, egy darab, működik még
plafon 3 méter magas
egyetlen szoba kb. 31 nm
melegvizet is meg kéne oldani valahogy
amit ajánlottak: mika kazán a gázkonvektor helyére + radiátorok + villanybojler
mi a véleményetek erről a konstrukcióról?
eredetileg padlófűtést is akartam, de lehet felesleges, elég a radiátor..."
Az a lakásfelújítás sok minden takarhat, így pl. a szerkezeti felújítást, vegyük ide a parketta felújítást vagy a cserét. Mint írtad pince van alattad. akkor az egy hideg lakás lehet, cseréld a parkettát és tegyél alá víz és hő szigetelést.
A falakat javítani kell és majd festeni.
De az az ajánlat egy túlzó.
A gépészeti felújítás ? Van egy kiépített és talán működő konvektoros fűtésed, sőt működik is lásd a vastag kiemelést !Minek dobnád ki és miért építettnél 800 eft ért egy mikás fűtés, főleg egy elnagyolt, semmitmondó ajánlat alapján ?
Közben a melegvízről és a főzésről semmit sem tudunk. Mi van pl. a villanyvezetékekkel ? mi van a szaniterekkel ?
Jól át kell gondolni ezt a felújítást és főleg megismerni azt a lakást. Ha igaz hogy 41 -ben épült, akkor az még nem is régi ... csak 76 éves. Egy nem lakott lakás borzalmasan tud kinézni, de a jó szem észre veszi hogy értékes vagy sem... nem a látszatra.
A mesterek pedig adnak ajánlatot, lehetőleg olyant amin ők jól keresnek.
Helyetted senki sem dönt... vonjál be családtagot/barátot hátha segíthetnek..
Más : egy 37 nm-es majd egyterű lakást egy parapet konvektor vígan kifűt, főleg mivel nem nagy a belmagasság. Ha elromlik javíttatod, cserélteted.
Ha 25 éve lett lerakva, akkor gyenge munka volt gyenge parkettával.
Elviekben létezhet ilyen helyzet. Nálam pl. volt hogy 4 napra mozogott. Betonra ragasztott bükk parketta.
A probléma az lehetett , hogy roham munkával lerakták majd egy félóra múlva csiszolták és lakkozták.
Ajánlotta az illető hogy átrakja, végül a lerakási munkadíj 40 % -át visszaadta és elfelejtettük egymást. 36 éve gyönyörű bükk csak éppen recseg. Szőnyeggel eltakarva és megszokva. Nem úgy volt hogy még 2 nap szabadság.
Aztán van 85 éves tölgy .. 2 x csiszolva lakkozva és van 90 éves szintén tölgy csiszolva és a lakkozva. Ha jó az lap a parketta soká él.
Anno még un. két komponensű lakkal dolgozta és dolgoztattam.
lakkot nem szineznek, de a nyersen csiszolt felületet alapozóval kenik, ettől nem sötétül be a lakkozott felület.
Ha már felszednek egy parkettát, akkor az alatta lévő alépítmény sittre való.
A felszedettet vissza lehet rakni, de kb. 30 % -os a veszteség. A ragasztottat meg a stabil ragasztó miatt kétséges.
De ma már modern padlózatok léteznek.
Így a szalagpanel parketta és a laminált. Stb.
Még valami . Régen vikszolták a parkettákat. Szép volt, de nagyot lehetett rajta taknyolni.
Igen csinálnak ilyet sőt egy jó szakember addig nem is csiszol míg ez nincs rendbe rakva. Az érdekesebb kérdés hogy milyen parketta és annó hogy rakták le, de ezt is egy jó szakember megnézés után tudja.
A múltkori nagy eső után azt vettem észre, hogy a szekcionált garázskapunk alatt a szél betolt egy kevés vizet. Megnéztem és nem zár teljesen jól a kapu alján lévő zárógumi. Éppen csak hozzáér a járólaphoz. Szerintem ha egy kicsit jobban rázárna a kapu, úgy hogy a gumi kicsit alakváltozzon, akkor már nem lenne többet probléma vele.
A kapunyitó motoron a véghelyzetet próbáltam állítani, de ezzel csak jobban rászorul az ajtónyílás síkjára a kapu, de lejjebb nem megy.
Tud valaki segíteni, hogy mit kell állítani a megvezető rendszeren, hogy néhány mm-rel lejjebb menjen a kapu záráskor?
nekünk az emeleten van mindenhol parketta, kb 25 éves lehet de sajnos különböző helyeken (vhol volt szőnyeg, valahol nem) foltos, és nagyon megsárgult.
Kidobni nem feltétlen szeretném, de elég igénytelenül lehet megcsinálva az alatta levő réteg, mert több helyen 'hullámzik' ha rálépek, illetve néhol nagyon recseg, és ezt nem igazán szeretem pl a hálószobában.
Nagyon jó lenne felcsiszoltatni, esetleg színezett lakkal lekenni, de nem tudom hogy tudnak-e kezdeni valamit az alatta levő réteggel. Létezik olyan, hogy felszedik/kijavítják/visszarakják, vagy felejtős?
A jelenlegi csúnya régi parkettából csiszolással és lakkozással nagyon szép újszerű parkettát lehet csinál. Kérdés hogy mi van alatta. Ha az egészséges az alatta lévő , akkor kár kidobni. És főleg elzárni nem szabad, mert a romlás még jobban felgyorsulhat.
de mivel pince van alatta nagyon körültekintően kell eljárni.
egy 76 éves fa parketta még nem régi... ha az alatta lévő alépítmény egészséges érdemes megtartani. !
hőszigetelés: most felmerült bennem, hogy mi van akkor, ha marad a jelenelgi csúnya, régi fa parketta és arra jön valamilyen extra lap, amire a szép, új laminált
ez így működhet? csak hogy ne kelljen a hőszigeteléssel szenvedni...
a vakolat javítás viszonylag egyszerű munka .. nem úgy az új vakolás. Mind a kettő kőmíves munka a 140 eft ot vakolás javításnak anyagnak soknak tartom. Igaz nem láttam a felületet.
Nálam egy 54 nm-es lakásnál a teljes felújításnál a belső festendő falfelület volt kb.
olyan 160 - 180 nm. Erre a mester a következő munkákat fordította .
Falfelület kaparás az elmúlt 80 év 5 - 6 réteg festékét kaparta le. Az elvitt anyag úgy 200 liter... én vittem guruló böröndben a közeli lerakóba vagy 6 -8 forduló, 5 munka nap, mármint a kaparás, gletelés 3 nap, kb. 50 kg glett anyag, 4 veder - 16 literes műa diszperziós falfestés 4 nap.
Az anyag
4 veder falfasték kb. 40 eft,
a glett is kb. annyi, 40 eft, amibe benne volt a takaró flólia és a padló leterítő hullámpapír is.
Még közben mázolt is - 4 ajtólap és keret,
dolgozott 3 hetet 160 eft ért... egyedül, nyilván brigádban gyorsabb lett volna , de a fűtésre még így is 1,5 hónapot kellett várni a festés után.
2) önterülő aljzatkiegyenlítés az egész aljzaton, 4-6 mm vastagságban, 2 x-i alapozással, 37 nm (anyag: 129.500 Ft, munkadíj: 44.000 Ft)"
Az nem pálma fa hanem párnafa... kettő betű elírás nem lehet. Egy klasszikus 76 évvel ezelőtt készített aljzat az akkori technológia szerint. Lebontani kidobni, de a parketta alá ne ezt a drága valamit tegyétek. Vizes munka kell min. 3 hónap a száradáshoz, de inkább 4 hónap.
Hőszigetelő beton ? Van olyan , de 6-8 cm vastagságban szart sem ér. Az padlásra való 30 cm vastagságban... megmár elavult technológia. Tehát felejtős.
hogy mi legyen ,
A pince födémre tökéletes vízszigetelés 2 rétegben. Erre párnafák olyan vastagságban hogy a kívánt padlószinttől kb. 4 cm -rel lejjebb legyen a felső fele.
a párnapák közét hőszigetelő annyaggal kell kitölteni. Ezután rá OSB lapok 18 - 20 mm vastagon - nutféderese kapokból ez a párnafákhoz csavarozzuk. a lényeg egy tökéletes sík felület. Erre jöhet a laminált habbal alatta, tehát a rétegrend :
pince beton vagy tégla födém
vízszigetelés --- nehézlemez vagy olvasztott csupaszlemezből 2 réteg 5 -6 mm,
párnafák 0,6 m re kiosztva .. lehet pallókból gyártani, ami fűrészelés jelent, vastagság ? hát ismeretlen , de a salakból saccolva 10 és 15 cm között lehet. rá OSB 18 - 20 mm, rá a kívánt laminált 6 - 8mm vastagságban alatta műa hab..
Tiszta száraztechnológia nem a fent ídézett drága ,nehéz vizestechnológia. Ami 425 e ft lenne.
Rá kell kérdezni, hogy mester mit ért a hőszigetelő betonom ?
Egyébként is ha nincs vízszigetelés akkor az a hőszigetelő beton előbb utóbb elvizesedik.
Mondjuk 6-8 centi vastagságban nem lesz túl hőszigetelő az az aljzatbeton, mert hol és milyen vastag lesz a hőszigetelés? (Nekem is ilyen régi padló, alatta homok volt, lett kb. 5 centi szerelőbeton, rá bitumenes lemez + 6 centi szigetelés, és még kb. 6 centi aljzatbeton). Nekem nem lett aljzatkiegyenlítőzve utána, nem is annyira hiányzik. Ha meg emelet, akkor nem hőszigetelés kell, hanem hangszigetelés (más a két anyag, a "lépésálló" polisztirol nem jó ilyen célra).
A hammerite egy nagyon lassan szarado, serulekeny puha festek. Keritesre, korlatra biztos jo, autoalkatreszekre tettem mar de nem volt a legbolcsebb dolog.
Most beszéltem itt pár kollégával, akik bicikli vázat illetve felnit szintereztettek. Mindhárman arra panaszkodnak, hogy pár év után a hajlatoknál megjelent a rozsda, nem sokkal később pedig a sima felületek alatt is áttört. Mondjuk mindannyian ugyanazzal a céggel dolgoztattak...
azért gondoltam arra, mert tetszik a matt felület. Hammerite-tal már dolgoztam, és valóban szépen 'elterült' magától az anyag, de azért néhol nem vettem észre hogy több került rá, és ott maradt egy-egy lelógó csepp, ami persze már nem igen szárad meg, és nem mutat túl jól.
A porszórás nem tudom mennyire való kültérre/mennyire tartós.
Teraszunkon elkészült egy pergola, illetve korlát tartó oszlopok, fából. Az oszlopok közé fém korlátbetétek kerülnek majd, aminek hamarosan nekiáll egy lakatos.
Ő rozsdagátlós alapozással fogja ellátni, és így adja át nekem.
Milyen felületkezelést / festést ajánlanátok? Lakatos azt mondja kenjem le én magam Hammerite-tal, de én szerintem nem fogom tudni nagyon szépre megcsinálni, nem akarom hogy gányolós legyen, és alapvetően nincs időm ezzel foglalkozni.
Mi lenne erre jó, amit meg csinálnak szépen?
Esetleg porszórás szóba jöhet, vagy valamilyen egyéb matt bevonatot tudnak készíteni valamilyen műhelyben? Persze ha az nem tartós megoldás, akkor felejtős.
ez benne a szép. volt egy pár évjárat, amikor gáztűzhelyhez kötelező volt az elszívó, de elszívóhoz tilos a kandalló vagy cserépkályha. így cserépkályhád és gáztűzhelyed nem lehet egy lakásban.
Ez nagyon szép, de amikor hozzánk kijöttek kéményt ellenőrizni a faszi első kérdése az volt, hogy hol van a konyhai elszívó, meg hogy mekkora. Ugyanis, ha elég nagy teljesítményű, akkor a kandalló, vagy akármi tűzterén esetleg megfordítja a kéményben az áramlás irányát. A szobába meg bejut az égéstermék. Jó néhány mérgezés volt már emiatt. Nem véletlenül vannak előírások ( konkrét típus ) a kémények tisztítónyílására (is).
Nincs elszívónk. Nem vagyok egy zabagép, de engem nem zavar a sülő hús, vagy hal illata. Igaz, kis légtérben ez okozhat problémát.
ezt úgy oldottam meg, hogy a főzőhely fölött egy 200 légköbméteres elszívó van, de a cső másik végén egy nagyobb átmérőjű, sokkal nagyobb teljesítményű ventillátor. Egyszerre indulnak, visz mindent az elszívó. A wc- ben szintén turbóztam. ott is kielégítő az elszívás.
Az önkormányzat csináltatja, gondolom lesz aki átveszi és az számonkéri, vagy nem. A kérdés ilyenkor mindig az, hogy ha nincs kitöltve, az szakmai hiba, vagy csak "ők így szokták" dolog. Ezért kérdeztem, hogy ez a bevágás ez szokásos-e ilyen járdánál (ami nincs vasalva sem), szakmailag megfelelő-e. Nekem nagyon gányolásnak tűnik, de ha a szakma így szokta, akkor ez van.
Mi értelme van annak ha egy 30NF falazatnál a sarkokba 38NF elemet tesz a mester, de soronként egy sarokra csak egyet. Tehát pl első sornál a sarok bal oldalára másodikban a sarok jobb oldalára, aztán bal, job....
Itt ez kb 200-250m hosszú járda, nincs semmi vasalás, zsalu beton bele, aztán vágnak. És egyelőre nincs semmivel kitöltve a bevágás. A munka minőségét jellemzi, hogy egy falusi hullámvasút semmi ehhez képest.
Nekem üzemel egy konyhai elszívóm 4 méter 125 mm-es csövön két kanyarral. Nem a legolcsóbb fajta, de nem tudom a pontos paramétereit... háztartási kategória. Működik. Meglehet, hogy jobban is menne rövidebb csövön, de így sem feltűnően gyengébb mint az a másik legolcsóbb elszívóm, amelyik sima faláttörésre van telepítve máshol. Nem érzek köztük különbséget. Mind a kettő csak fújdogál. Gőz egy részét láthatóan beszívja mind a kettő, szag mindkettő mellett ugyanúgy marad.
Neked gondolom még valami kéményhatást is fog adni a lépcsőházi magas kürtő... Az elvezető cső végig kifelé lejtsen, különben visszacsoroghat a lecsapódott pára. Válassz valami nagyobb teljesítményűt, normál háztartási árkategóriában többet nem tehetsz szerintem.
Nemrég készült egy helyen közel sok-sok méter nem túl széles "betonozgatás" helyenként vékonyan is, vas nélkül is. Ott is így át át vágták. Szinte minden köz-ben van már repedés.
Teljes felújítás van folyamatban. A tető most készült el. Szeretnénk a födémmel folytatni.
Van valami korábbi szerelő beton ami kb 3 5 cm volt. Ezt ahol úgy éreztük mozog felszedtük. A többi maradt. Ezt síkba betonoznánk nagyjából. Erre jönne egy aljzat kiegyenlítő. 3v5cm xps majd 2x 1,25 hangszigetelő csendlap. Utána a száraz szerelésű padló fűtés. És végül a hideg meleg burkolatok.
A kérdésem, hogy jó lesz e így? Illetve hogy hova lenne célszerű egy víz gátló réteget is felvinni?
A fürdőben és a konyhában a lefolyó a betonba és az xpsbe lenne süllyesztve.
Köszi a tippet, a megadott kifejezésre keresgélve találtam ezt az alábbi írást, ami jól értekezik a padlóburkolat és a pára összefüggéseiről, a padlócsinálás módjáról ilyen körülmények között. Ha valakit szintén érint ez a téma, annak javaslom.
Sziasztok! Szellőztetés/szagelszívó témájában kérném a tanácsotokat.
Vettünk egy panellakást(80-as években épült vibrált beton szerkezetű), a hallos részben szeretnénk kialakítani a konyhát. A főzőlap fölé szeretnék szagelszívó szerelni, az elvezetést PVC-csőben tervezem a kialakítandó gipszkarton állmennyezet fölött. Itt jön a bibi, hogy kb 5m hosszon és 2 vagy 3 könyökidommal tudnám csak a lépcsőházi szellőzőbe(a lakásnak saját szellőző csöve van a tető felé) eljuttatni az elszívott levegőt. Azt mondta erre egy illető , hogy túl messzire kell elvinni a levegőt, ezért nem fog megfelelő hatásfokon üzemelni az elszívó... Van ebben igazság? Tudtok nekem javasolni megoldást az elszívóra? Esetleg tipp, hogy milyen elszívót vegyek az említett paraméterekhez? Köszi!
Az atomerőművek különleges betonja nem, de minden más beton mindíg reped. A beton már csak ilyen. A szabvány megszabja, hogy különböző rendeltetésű betonokban milyen széles lehet a repedés. Még víztározó medencében is megengedett. (0,1mm) Ezek nem átmenő repedések. A beton húzószilárdsága gyakorlatilag majdnem nulla, a húzóerőt felvevő vas beljebb van és a húzóerő hatására nyúlik a vas. Emiatt van az, hogy a beton a II. és III. feszültségi állapotban reped. Atomerőműnél I. feszültségi állapot van nehéz(!) adalékanyagokkal. Megoldható, hogy ne repedjen nagyon nagy költséggel. Csökkenti a repedést ha földnedves konzisztenciájú betont használnak. Minél folyósabb a beton annál jobban reped. (kivéve ha plasztifikátor van benne).
A semminél sok minden jobb. Nehogy már arra készüljünk, hogy reped. Ne repedjen. Na mindegy, a kérdés, hogy ez így szakszerű-e járdának, vagy jó magyar kókányolás. Még egy kis szigetelőszalag hiányzik... Gondolom látszik, hogy szerintem ez elfogadhatatlan közpénzből. De ha azt mondjátok ez így szakszerű (és nem csak a "semminél jobb"), akkor legyen.
Köszi, ez is jó ötlet, letároltam. Annyi hely biztosan adódik, gondolom 5-6 cm légrés elég... de akár emelni is lehet a padlószinten pár centit, belmagasság van bőven.
Az önkormányzat betonjárdát csinált az utcánkban, amit a csapat nemes egyszerűséggel úgy készített el, hogy kizsaluzta a járdát, aztán végigöntötte betonnal. A dilatációt úgy "oldották" meg, hogy a kb 10-12cm vastag betonba kb méterenként 2-3cm mély keresztirányú rést vágtak (korong szélességben). Ez szakszerű megoldás lenne?
A szomszéd betonkerítést épít közvetlen a hátsó kertemben lévő melléképület mellé (ez közös építési vonal tehát elvileg megteheti). A melléképületem fala vakolt 30-as porotherm fal. Attól tartok, hogy a kerítés miatt a melléképületem fala vizesedni, penészedni fog.
A kérdésem az lenne, hogyan járjak el, hogy az épületemben ne keletkezzen kár, vizesedés, penészedés?
Az ötleteim amik hirtelen felmerültek:
- a melléképület falát kívülről teljesen beszigetelni valami vízszigetelő anyaggal, esetleg folyékony fóliával?
- a melléképület falát kívülről teljesen beszigetelni 2cm-es XPS-esel?
Mi a helyes eljárás ilyen esetben, illetve ezt kinek kell megcsinálnia nekem vagy a szomszédnak aki neki épít az épületemnek?
Ha később esetleg vizesedik, penészedik a fal felelősségre vonható-e érte a kerítés tulajdonosa?
Az mindig anyagtól és mennyiségtől függ. Mondhatni van némi rálátásom az építőiparra. Nem, nem vagyok szakember csak építőanyaggal kereskedem már elég régóta. Nagyapám gépészmérnök volt, édesapám építőmérnök én meg inkább eladni szeretek :) Mivel sok céggel vagyok kapcsolatban, sokszor a kiszállítást is meg tudom beszélni daruzással.
Kiszellőztetett padlót kell csinálni. Kérdés hogy mennyi helyed lesz mélységben, ha felszeded a mostani burkolatot, aljzatot. Akác párnafákra párazáró fólia, arra nút-féderes MFP lap , hőszigetelésnek XPS, majd lamináltpadló. A párnafák által létrehozott üreget, ventilátorral kiszellőztetni a szabadba.
Mindenki felszigetelne egész a 4. emeletig, a végén lenne egy marha nagy szökőkút :-)
Viccen kívül: Lenne lehetőség az alattunk lévő pince kényszer szellőztetésére, talán az sem volna rossz gondolat ? A legkisebb pár 10 wattos csőventik is sok köbmétert tudnak óránként....
Köszi a hozzászólásokat, ami a padlót, illetve a párát illeti.
Ezek alapján egyelőre azt hiszem marad egyelőre a tüneti kezelés, a padlócsere el lesz odázva, elkínlódunk evvel a fehérrel.
2011-ben csinálták meg a lakást, előtte önkormányzati romhalmaz volt. Azóta én a 3. tulaj vagyok. Sajnos nem tudom mit végeztek pontosan, csak a legfelső réteget látom, de gondolom költséghatékonyan dolgoztak.
Szóval jelenleg szemre szép állapotban van, csak ugye maradtak gondok a felszín alatt.
Vannak negatív paraméterei, viszont nagyon jó helyen van, nyugis szomszéd mentes is, nem is túl sötét, szóval amíg tudom jól hasznosítani addig nem tervezem eladni. Így ésszerű keretek között akár költök is majd rá ha kell.
Egyelőre viszont kivárok, majd a következő nagyobb felújításkor megcsinálom rendesen magamnak. 5-6 év múlva már kitermelődik és esedékes is lesz.
Munkás dolognak hangzik a padlócsere, ilyenkor szerencse, hogy kicsi az alapterület. :-)
Lehet betonozni is ... csakhogy annak legalább kettő hónapot kell várni a szilárdulásra és az utáni száradásra. A tovább építés csak ez után lehetséges . Tény hogy a szilárdulás gyors elvileg 4 nap után lehet terhelni, de a száradás ???
Tehát tökéletes víz és pára szigetelés, ez a lényege mindennek, majd mehet a tovább építés .. jól szervezve 3 -4 nap alatt meg lehet csinálni.
"osb lap két rétegben átlapolva egymáshoz viszonyítva egy két helyen összefogva"
mondjuk megértjük, de célszerűbb egy rétegű OSB nut - féderesen vagy ék - hornyosan.
Legalább 18 mm vastag legyen. Sőt ha már gerendás a pincefödém / a valószinűsége kicsiny , de ha mégis az/, akkor nem árt fa párnafákat fektetni a gerendák tetejére, a közét hőszigetelni és csak ezután az OSB. Ami lehet 2 réteg vagy nutféderes
Habarcsba egy kis cement az első alápakoláshoz pluszba. Az állaga legyen olyan ha egy fandlival vagy nagyobb spaklival kiveszel a keverőből és kb fél méterről ledobod a földre kúpos maradjon. Hadjál a lerakás után legalább két napot ki és csak azután kezdjétek rakni a többi sort. A falazás vonalában meg fel kéne szedni mindent majdnem az alapig legalábbis a burkolatot és a ragasztó rétegét.
Belvárosi 34 nm-es alápincézett északi fekvésű lakás.
Ha lesz rá pénz ki kell bontani az aljzatot egészen a tégla vagy beton födémig.
Rá víz-szigetelés, majd hőszigetelés, hely akadhat és tetszésszerinti burkolat.
Általában tégla boltozatosak a pince födémek. Mindent ki a boltozatig, kettőréteg víz-szigetelés a téglára oldalt a felmenő falrészekre, a boltozat ívét habbal sikba hozni, belőni a vizszintet , OSB nut-féderes 18 mm-es lap rá- kiegyenlítő hab, majd laminált. A fehér padló nem a legszerencsésebb.
Ja. Előtte célszerű felmérni a teraszt, hogy mennyire sík és mennyire vízszintes az a vonal, ahová a fal kerül. Szükség esetén először a legmélyebb ponton (esetleg több referenciaponton) letenni egy-egy téglát, amiket összeszintezel és utána a többit ezekhez viszonyítva tudod lerakni. Mikor majd odaérsz, persze valószínűleg fel kell venni és arrébb tenni ezeket a ref. téglákat, ahogy kijön sor.
A legmélyebb ponton lévő alá annyi habarcs kell, hogy a legmagasabb ponton letett tégla alá is férjen 1-2 centi habarcs és úgy aztán majd vízszintben legyen a tetejük.
1 éve vettem egy 34 nm2-es budapesti, belvárosi kis lakást. Földszinten van, Dunához közel, alatta pince. Dohosság ugyan akad odalent, de konkrétan víz nincsen.
A fűtési szezonban 40% körül volt a páratartalom, de amikor kikapcsoltuk a fűtést, felment 80 százalékra. Északi fekvésű, ebben a mostani kánikulában 23 fokig ment fel bent a hőmérséklet.
Kicsit érzékszervileg is érzékelhető a magas páratartalom, az ágy alatti ágyneműtartóban lévő ágynemű pedig megdohosodott 1-2 hónap alatt.
1 nap folyamatos klímázás levitte a páratartalmat 60 százalékra, még csak sokat sem fogyasztott. Az a baj vele, hogy a beltéri a szobában van, párátlanító üzemmódban pedig nem szabályozható sem a hőmérséklet, sem a ventillátor, így pedig ebből a célból járatni olykor kellemetlen volna, nem tud automatikusan és észrevétlenül működni a dolog.
Arra gondoltam, hogy egy 200 watt körüli ,10 l/nap páramentesítő készüléket felszerelek a konyhában, bekötöm a csatornába a kondenzvizet aztán az működhet automatán és meg van oldva a kérdés havi 2 ezer forintból.
Van azonban egy további terv, mégpedig a padlóval kapcsolatban, ami felvet bennem egy kérdést a párásságból eredően. Hófehér laminálttal vettük a lakást, ami nagyon csinos, de egyrészt nem praktikus, másrészt télen nem volt elég meleg, mindig fázott a lábunk amikor ott voltunk, pedig nem volt hideg konkrétan. Arra gondoltam, hogy ragasztok rá parafa padlót. Az meleg tapintású, vékony, a laminált alap pedig szép sík, tehát egyszerű is volna.
Csakhogy ahogy olvasom a párát is jól szigeteli.
A kérdés: Mi lesz a fehér laminálttal, ha felülről lezárom parafával, alulról meg kapja a párát a födémen keresztül? (mert az előzőek alapján gondolom kapja rendesen ?)
Fel kéne szednem a lamináltat, vagy hogyan legyen?
erre való a habarcs. az első sort nagyon sok vízmértékezéssel teszed le, vastag habarcsba. akár vársz is picit, hogy tuti meghúzzon mielőtt továbbmész.
Adott ez a kis terasz(a bejárati ajtó előtt), amit szeretnél beépíteni. Úgy döntöttem, bontott téglából húzok fel parapetfalat, a kérdésem: ugye a terasz beton kifelé lejt, a leendő falnál ezt hogy egyenlítsem ki? Öntsek a teraszbetonra egy beton csíkot vízszintben, vagy habarcssal egyenlítsem ki?
Persze körbe kell bugyolálni mindent. Az alapot amikor öntik, akkor is kibélelik fóliával az egész árkot. Járda út és repülőtér építésnél is betonozás előtt letakarják fóliával az egész vidéket. Miután az első talicskát eltoltad rajta, utána úgyis kidobod a 3.14csába az egészet.
A normál beton az első 6 órában köt, majd az idők végtelenségéig szilárdul. De a már 4 - 5 nap eléri a szilárdság 90 %-át. A véglegesnek a 28 napos szilárdságot veszik.
Azt is kell tudni hogy túl vizezni sem szabad a betont keveréskor mert nem lesz annyira szilárd, ez az un. víz -cement tényező.
szovalhogy belekössön. a beton kötéséhez víz kell. nem megszárad, hanem megköt. víz nélkül nem köt.
ha sok vizet teszel, hogy jusson párologni is, akkor nem köt olyan szilárdra. szóval nem akarsz több vizet tenni mint amennyi kell, viszont az a víz benne kell maradjon. ezért legjobb ha alá is meg a tetejére is teszel olcsó nejlont.
Fiúk,lányok. Látom nagyon sok embert kételyek gyötörnek és néha szükség van egy kis segítségre. Így ha valakinek építőanyag kalkuláció illetve ár kellene nyugodtan kereshettek privátban.
Emelkedtek az árak,nagy a konkurencia,de lehet tudok olyan árat adni ami még a tetszésed is elnyeri :) Csak hivatalosan számlával!!! Kérdés,kérés van írjatok. Geri
A Terc díjait a kivitelezők gyilkossági kísérletnek tekintik. Tudniillik halálra röhögik magukat tőle. Pláne most, amikor nem lehet kivitelezőt találni. Még rosszat sem.
Na ne viccelj... :-)) de leginkább ne akard becsapni magad.
Ezek a hivatalos meg ajánlott meg leírt elméleti meg törvénybe foglalt.... elmélet mind.
Érdeklődj kint a piacon a valós mesterektől, vállalkozóktól, mit mennyiért vállalnak. Ha "jó" terveződ van neki illene tudnia a valós piaci árakat és hozzájuk tartozó minőségeket/vállalkozókat, a környéken mindenképp.
Ha van egy kis időd akkor nézz utána hogy mit takar, miből tevődik össze a "A hivatalos építőipari min. rezsióradíj 2870Ft az idei évben."
Merem állítani hogy meglepődnél, főleg ha még a valóságot/gyakorlatot is látnád hozzá.
Van egy loggiám ami valójában a bejáratom felett van.
Tudom hogy hiányos a szigetelése víz ellen ami abban nyilvánul meg hogy brutál eső alatt sajnos a hőszigetelt fal mellet befolyik és eső mennyiségétől függően belül alul megjelenik a falon.
Lehet-e ezzel valamit kezdeni most ideiglenesen, gondolok valmi vegyi annyaggal ...
Tudom hogy fel kellene verni az egészet majd egy korrekt szigetelést letenni felsimitva a falra majd vissza az egész de most nincs erre kedvem ... :)
feljelentett mert ugat a kutyám, szerinted?...az ilyen idióta mindenre képes...természetesenel tudnám látni a baját de a 10 hónapos kislányom miatt egyenlőre nyelek.
sziasztok....nem tudom valaki tudja e a pontos választ a következőkre:
szigetelem a házat kívülről, saját magam, sógor segít, az egyik vállalkozó azt mondta, hivatalosan kell a munkát elvégeznem, illetve elvégeztetnem, a másik azt mondta, a szigetelést nyugodtan végezhetem saját magam is......szóval nem tudom mi az igazság
azért kérdem mert van egy rosszindulatú szomszédunk és nem tudom feljelenthet-e....mert képes rá az biztos.
Ha épített zuhanyozód van, akkor igen. Ha nem épített, hanem zuhanykabin és nincs hátsó fala, akkor is igen. Ha fürdőkádad van, akkor is igen.Csak úgy a fürdőszobát teljesen felesleges ilyesmivel lekenni. Nem lesz ott akkora pára, hogy bármiféle értelme lenne. Én az épített zuhanyzóba sem tettem, csak a padlóra, ami mondjuk 1,5 nm. Nem olyan veszélyes ez, mint ahogy mondják. De minden terméket el kell adni...
Van olyasmi vájúszerű cső, mint az eresz, műanyagból?
Az ereszcsatornából lefolyó vizet szeretném a kerítés tövében tovább vezetni a talajon a háztól távolabb a gyümölcsöshöz. Kanyaridom is kell majd bele.
Nálam 40 cm-enként van. Ez a fürdőszoba fala, teljesen fából építve. Egy réteg zöld gipszkarton. ( impregnált ) Kapott egy réteg falfix-et, aztán csemperagasztás. Szép is, jó is, legalább 10 éve megvan.
Ha elég merev a szerkezet, akkor nem kell még egy réteg gipszkarton. Egyébként, lesz annyi rugalmassága a szerkezetnek, hogy nem jön le a csempe. Flexibilis ragasztót használj. Meg falfixet, vagy tapadóhidat. Fugaanyagnak meg valami igazán jó minőséget.
Ha gipszkartont csempézek, mindenképpen 2 réteg gipszkarton kell?Ezt olvasom több helyen is, hogyha csempézni szeretnénk a gipszkartont, akkor 2 réteg gipszkarton érdemes rakni. Mi ennek a célja, a teherbírás növelése? Mert nálam pl. egy réteg gipszkarton van, és ezt szeretném csempézni, a fémprofil tartókengyelei még sűrűbben is vannak egymás felett mint az előírt 60 cm, tehát szerintem elég erős, ilyen esetben is kell 2 réteg?
A glettanyagot kenőcs-szerűre kell keverni. Utána kanállal, vagy spaklival felhordod a glett vasra. Ha olyan hígra csináld, hogy kifolyik a serpenyőből, akkor a glettvasról is lefolyik, nem tudod a falra normálisan felkenni.
Még egy eszembe jutott, ha szivatni akarod a szomszédod, akkor letűzöl 3 db 3-4 méter magas növényfuttató oszlopot a kerítésed saját oldalán pár centire a határtól, ezekhez a szomszédod nem nyúlhat. Kerülje ki őket a tervezett ereszével, ha tudja...
Rajzold már le légy szíves a telkeiteket, a rajta lévő épületeket és a tervezett két garázst, mert olvastam már béna HÉSZ-t, de ilyet még nem, hogy engedik az azonos oldalhatárra építést nem ikres beépítésű részen.
Amennyiben tényleg ez van a helyi rendeletben, akkor szépen bemész a jegyzőhöz és jegyzőkönyvbe előadod a problémád, hogy az önkormányzat hibás döntése miatt a szomszédod zavarni fog a tulajdonod használatában, ha megépíti így a garázsát. Abban a pillanatban fogod kérni az eredeti állapot visszaállítását, amint elkezdi építeni a garázst. Megemlíted, neki, hogy bejelentést teszel a kormányhivatalnak is. Azt, hogy ki fogja fizetni az anyagot-munkadíjat-bontást, meccselljék le a szomszédoddal. Ha a jegyző nem akar semmit tenni, akkor az építés megkezdésekor azonnal jelezni kell az építésfelügyeletnek (nem az építéshatóságnak) a szabálytalanságot és kérni az építés leállítását és a kormányhivatalt is értesíteni kell.
Ki kell próbálni. Legkönnyebb belekötni tűzrendészetileg. Ha be vannak tartva a tűzrendészeti előírások (tűzfal, védőtávolság stb.) akkor nehéz lesz belekötni. Ami átlóg a szomszéd telkére azt a szomszéd (szerintem) a tulajdonos költségére eltávolíthatja. Előírás, hogy mindenkinek a saját telkén kell "elhelyenie" a csapadékvizet.
Igen, Én is ezt az utat próbáltam, mármint megállapodni vele, de Ő nem enged semmiből, mert már megkapta az engedélyt. Azt nem tudom, hogy ha Én is szeretnék oda építeni egy 100m3 alatti garázst, szabályosan, tűzfalasan hozzáépítem-e az Ő falához, 0 méterre a telekhatártól. Ezért szólhatnak-e, nem engedélyköteles épületről van szó, és a szabályokat is betartanám?
Valakinek már ajánlottam, Közigazgatási Hivatal. Majd jól a tökére lépnek az önkormányzatnak. Kicsit körülményes az intézkedés, de nem lehetetlen. Egyébként, én megmondanám a szomszédnak, hogy próbáljunk megállapodni, különben vissza lesz vonva az engedélye. Lehetne például közös tűzfal... meg mindenféle, amiben megállapodtok. Persze, ha a szomszéd hülye, akkor nehéz dolgod lesz.
Elvileg ami marad, a kézbesítési vélelem megdöntésén túl, törvényességi felügyelet, ügyészi intézkedés kérése a megyei főügyészségtől. Ügyész intézkedésre vissza tudják vonni, módosítani tudják a határozatot. Ugyanakkor az ügyésznek nem kötelező lépnie, és a dolog kissé ágyúval verébre...
Az épület mindkét oldalon a kerítés közepén helyezkedne el. A szomszédé kb. 14 méter, az enyém 7 méter hosszú szakaszon. A helyi építési szabályzatban az van leírva, hogy 35 méternél mélyebb telek esetén a telekhatártól való távolság 0 méter, megfelelő tűzfalas kialakítás létrehozásával. Tehát neki is és nekem is tűzfalasan kellene a telekhatárra építeni. A gond, hogy Ő már kapott rá engedélyt, hogy megépítse tűzfal nélkül az épületet, tető és ereszátnyúlással. Voltam bent az építésügyön, ott be is ismerték, hogy elszúrták, de nem tudnak vele mit tenni, az engedély már ki van adva, beszéljek az építtetővel, hogy adjon be tervmódosítást, de neki meg esze ágába sincs így tenni.
Egyébként, ha ez a te kerítésednek a jobb oldala, akkor oda 4m-en belül semmit nem építhetsz, tehát, téged nem fog zavarni a szomszéd épületének átlógása. ( Kerti kiülőt csinálhatsz 20 nm-ig, de az oldalait nem fedheted be. ) A szomszédnak pedig ez a kerítés bal oldala, tehát neki nincs korlátozás. ( Ez a legnagyobb bajom nekem is... )
Ha nem kaptad meg az iratokat, akkor kézbesítési vélelem megdöntése...
Amúgy mindkét oldalról szabad a telekhatárra építeni? Nem szokott ez így lenni... a helyi rendeletben elő szokták írni, melyik oldalra építs, milyen távolságokat tart.
Valószínű, csak kompromiszumokkal. Ott a te épületed alacsonyabb lesz 2,5 m-nél. De bemész az önkormányzat építési osztályára és megkérdezed. Nem biztos, hogy él az a szabály, amit az előbb írtam. Erre kérdezz rá először.
Kérdés hogy kinek mi az igénye, elképzelése. Aki bútorminőségű felületet akar a kerti tárolójára, az fizesse meg. A nagy többség nem ennyire elvetemült, megelégedik egy néhány méterről jónak kinéző felülettel. És persze nem 100glossos tükörfénnyel. A viaszos kinézetű Milesi XGT, házilagos kivitelezéssel olcsó, nagyon jó, szép és tartós eredményt tud adni.
"Részben igazad van, de ha tettél a nap ellen is valami fix árnyékolót, akkor mindjárt megakadályoztad azt, hogy a nap télen besüssön és rásegítsen a fűtésre. Ha meg be tud sütni, akkor az ablakkeretet is süti. Tehát, ezt azért nem lehet ennyire kategórikusan kijelenteni."
Mint írtam, lombhullató növények, fák vagy befuttatott pergolák nyáron árnyékolnak, télen pedig átengedik a napsugárzást.
A telekszomszédom építési engedélyt kapott egy olyan épület elhelyezésére a közös építési telekhatárunkra melynek a teteje felénk fog lejteni, és az eresz át fog lógni a mi telkünkre, nem tűzfalasan lesz kialakítva. A helyi építési szabályzatban egyébként le van írva, hogy ezt az épületet tűzfalasan kellene kialakítani, mégis megkapta rá az engedélyt.
Ezzel tulajdonképpen megakadályozza, hogy a későbbiekben én is építeni tudjak a saját telekhatáromra.
Mit lehet ilyen esetben tenni, ha már lejárt a 15 napos fellebezési határidő?
Nekem is tervbe van egy garázsépítése erre a telekhatárra. Már próbáltam vele beszélni, hogy csinálja meg tűzfalasra az épületet, de Ő arra hivatkozva, hogy már megkapta rá az engedélyt nem hajlandó változtatni.
- tetőtérbeépítés készül 8 éves PTH gerenda+béléstest alapú betonfödémre. Most kerülne rá 3cm Steprock ND + gépi esztrich. Gondolom ezt simán elbírja a födém, azaz nem kell aládúcolni a kötési időre, ugye?
- ugyanitt a gipszkarton válaszfalak: ezeket én esztrich előtt terveztem felépíteni Így pld. a gépészetet nem kell előre kiméregetni, és aztán kínlódni ha valami elcsúszik a tervekhez képest (mert fog :) ), illetve nem kell várni az esztrich brigádra sem, addig is haladhat a munka.
Van ennek a megoldásnak hátránya különösebb hátránya - azaz inkább várjak és először telibe aljzatoljunk - , vagy más is szokta így csinálni?
Belül nem látszik semmi? Kívülről nem veri az eső? Nem tud odafolyni víz? A mostani tulaj mit mond, mióta van ez így? ( Nyilván nem fog mindent az orrodra kötni, de azért össze lehet rakni a miérteket. ) Én megvenném, ha belülről nem látszik semmi.
ha a fagy felnyomta volna a a padlólapok már össze lennének törve. bár a fagykérdés jogos, nagyon beltérinek látszanak azok a padlólapok. rá kell kérdezni.
Jó napot mindenkinek.... A képen látható vakolat-hiba megitélésében kérném a segitségeteket. Háznézöben voltunk és az ingatlan megnyerte a tetszésünket, de a vakolatnak a faltól való elválása aggaszt. Van valakinek ötlete a képek alapján, hogy mi lehet az oka neki és hogy milyen súlyosnak kell ezt a hibát megitélni?
Meglévő épületekre, szerkezetekre nem vonatkozik a szabvány változása egészen addíg amíg minden változatlan. Ha bármi változik akkor már az új szabványnak kell mindenben megfelelnie.
Még mindig nem érted. Azon a linken ott vannak a terhelhetőségi adatok, amik alapján egy statikus ki tudja számolni, hogy megfelel e, vagy nem, a mai szabványoknak. Vagy akkor már nem szabad E gerendát használni? Csak mert régi?
Mindíg voltak, vannak és sajnos lesznek olyanok akik visszélnek az emberek jóhiszeműségével. Aztán letagadják. Nem mindíg érthető, hogy ez miért jó nekik.
A belinkelt gyári javaslat szerint 5m fölött kell a kettőzés. Jól emlékeztem, mert 5 m fölötti legkisebb méret az 5,4m. Ez a legkisebb hossz amit már kettőzni kell. Az más kérdés, hogy nem értek vele egyet, de az nem számít.
Aha... ez egy nagyon frappáns válasz, csak nem erről vitatkoztunk. És nem is ez volt a lényeg, de ezt te ugyanolyan jól tudod, mint én. De, meghagylak ebben a hitben.
Ja, értem. Szóval semmi konkrétum. Csak a levegőbe beszélsz. Az a link egy szóval sem írta le, hogy bármiféle szabványnak eleget tesz az általuk javasolt elrendezés. Te meg csak kitaláltad, hogy az nem jó, mert nem felel meg a mai jogszabályoknak... Érdekes feltételezés... mire alapozod ezt? Most, ha lehet ne általánosságban válaszolj!!!
Egyébként, ami abban a pdf-ben le van írva, arra vonatkozik, hogy mit bír ki az általuk javasolt elrendezés. Ha ez nem felel meg a mai valóságnak ( tudod, az általad említett szabványoknak ), akkor mást kell választani!
Egyébként, tudtad, hogy a magyar helyesírás szabályai szerint a mondatokat nagy betűvel kell kezdeni?
én nem mutatok neked jogszabályt, amikor nekem kellett megterveztettem valakivel akinek ez a szakmája és adta a nevét is hozzá. de konkrétan van jogszabály, ami előírja hogy mekkora kell legyen a terhelhetősége, mekkora kell legyen a tartalék. az a gyári ajánlás is a jogszabály alapján készült, azért írja elő 5.4m fesztáv felett a felbetont, mert csak úgy felelt meg. viszont a jogszabályok nem állandóak, rendszeresen változnak. ami tíz éve még megfelelt, az ma már nem felel meg.
és még csak nem is ez a lényeg. hanem hogy aki a jogszabályi minimumnak akar csak megfelelni, az hosszú, de néha már középtávon megszívja. pl anno 5.4m alatt megfelelt ha csak a csíkok lettek kiöntve. aztán idén úgy dönt, hogy csinál tetőtérbeépítést. és idén lakóterületnek már nem felel meg úgy. hopp, bukó van.
De mutass már egy jogszabályt, ami rendelkezik arról, hogy egy E gerendás födémet hogyan kell megépíteni? Mert szerintem a gyári ajánlás szerint, még akkor is, ha te ezzel nem értesz egyet. ( Kit érdekel? )
Egyébkét, utólag is meg lehet csinálni mindent, legfeljebb drága lesz.
Én nem az új előírásokat tettem közzé egy pdf-ben, hanem a gyári ajánlásokat. Hogy te ebből mit szűrsz le, az a te dolgod.
Némi probléma van nálad is a szövegértéssel. Egy szóval sem írtam, hogy belengne a födém. Az, hogy mekkora fesztávtól kell duplázni a gerendákat, le van írva az előbb küldött linkben. Gondolom, nem olvastad el. Az, hogy te mit építettél és mennyit ugrálsz a födémen engem teljesen hidegen hagy... sajnos tovább kell mennem, egyáltalán nem érdekel a véleményed. Ha valaki kíváncsi az én véleményemre, elolvassa, ha nem hát nem. Ettől még nem dől össze a világ.
Annyira nem kell a felbeton, hogy válaszfal alatt duplázni kell, sőt az új előírások szerint (ha jól emlékszem) 5,4m fesztávtól mindenképp duplázni kell a gerendákat. (nálam sincs duplázva, de akkor még nem kellett). Egyébként jó dolog a takarékoskodás, filléreket lehet sokszor spórolni, aztán kiderül, hogy mégis csak kellett volna a kispórolt anyag. Utólag javítani sokszorosába kerül, ha lehet. Ha tiszteségesen van megépítve az "E" gerendás födém akkor nem rugalmas ennyire. Sőt leginkább nem rugalmas. Ugrálhatok amennyit akarok, nem leng be. A lehajlás számításánál a vastagság a negyedik hatványon van, a 19 cm vastag födémnél 24 cm vastag födém kb. 2,5-szer merevebb lehajlásra. Érdemes takarékoskodni. Megvan az az előnye a 19 cm-es födémnek, hogy ahogy megy rajta valaki úgy hullámzik a födém (persze csak egy nagyon kicsit, de az elég) és egy idő után repednek a válaszfalak. 24 cm vastagságnál is előfordulhat, de nem biztos és ha igen akkor jóval később. Hajrá.
Persze, ez rendben van, de egy normál ( esetleges ) tetőtérbeépítéshez untig elég a gyári ajánlás. Ahhoz meg nem kell felbeton. Ettől még egy tetőtéri padlófűtés súlyát is biztosan kibírja.
ha eltekersz a 12-es oldalig, látod hogy növelt igénybevételhez rá kell betonozni a béléstestre. ha a manuszok csak a csíkot öntötték ki, akkor ezt már nem tudod utólag megtenni.
Biztosan lehet még felbetonnal együtt is betonozni, ez mindenképpen jó lenne teherelosztásnak, de ha nem akarsz féltonnás kandallót építeni a tetőtérbe, akkor így is megfelel. Láttam ilyen katalógust is a BVM-nél, de nem találom. Kb. 30 %-kal nagyobb terhet visel el 5 cm-es vasalt felbetonnal, de szerintem nincs szükség rá. Egy tetőtérbe úgyis inkább YTong, meg gipszkarton való.
Ami nem tetszik nekem egy ilyen födémben, hogy túlságosan rugalmas. Érezni, ha ugrálok rajta. Nem mintha ez baj lenne, csak furcsa. Mint a Horcsik födém... Arra nálunk egy nagyon okos statikus azt mondta, hogy le fog szakadni. Rátettük a padlófűtést, azóta is megy...
szerintem elbeszéltetek egymás mellett. ha most csak a gerenda van és a béléstest, akkor egy takarítás után szabályosan meg tudod csinálni a felbetont. akinek a csíkok ki vannak öntve, de nincs felbeton, az már nem tudja megcsinálni, mert a csíkokban levő beton nem köt össze az újjal sehogy.
Egy darab 24 cm magas egységnyi széles gerenda keresztmetszeti modulusa hajlításra: 24*24*1/6=96cm3
Egy 19 cm mgas egységnyi széles gerenda 6 cm rábetonozással:19*19*1/6+6*6*1/6=60,2+6=66,2cm3
Mindenki döntse el maga. Hozzá kell tenni, hogy a valóságban többek között lehet, hogy a rábetonozott súly nagyobb igénybevétel növekedést jelent mint amekkora teherbírás növekedést okoz a vastagság változása. Egyértelmű teherbírás növekedést a födém minél nagyobb tehermentesítésével ÉS a két különböző korú réteg megbízható együttdolgoztatásával lehet elérni. Együtt dolgoztatásra a legmegbízhatóbb módszer ha jó sűrűn kiálló acél csapokat ragasztanak a régi betonba. Gyakorlatban a régi födémet zsaluzatnak használják és az új födém viszi a teljes terhelést. Föltéve ha bírja az alapozás. Másik lehetséges megoldás gerendákat tenni a főfalakra és azokra egy az előzőnél vékonyabb/könnyebb födémet készíteni. A konkrét méretek és egyéb szempontok ismerete előny.
Azt nem tudom, hogy a mostani festékek mennyire kopásállóak, de senkit nem érdekel, hogy a targonca milyen felületen megy... egyszer megcsinálják, 5 év múlva meg olyan, amilyen. De azok gondolom egyszerű beton felületen vannak, nálad meg padlókiegyenlítő van. Az biztosan nem olyan kemény.
Nem te írtad, hogy rücskös a felület? Ha igen, akkor a kiálló részekről előbb-utóbb lekopik a festék, hiszen ott lesz a nagyobb igénybevétel. De azt végkép nem tudom, hogy egy autókeréknek kitett aljzatkiegyenlítő mennyire szilárd. Lehet,hogy nem elég kemény. Erre jó a műgyanta, valamennyi beszivárog, a többi a tetején, mondjuk "teherelosztó" funkcióval. Különösen, ha be is hálózzák a felületet.
Nem olyan nagy baj ez, lehet festeni is, legfeljebb újrafested ha egy idő múlva ronda lesz. Én biztos a C tervet választanám, azzal sok-sok évig nem lesz gond. Persze ez nem ingyen van... De talán csak egyszer kell vele foglalkozni.
Ezt a festes kopast tapasztalatbol mondod mai festekekre? mert 20 eve en is tapasztaltam akkor volt egy fele betonfestek oszt jovan de most mar csak valmornak van vagy 4 fele koztuk teniszpalyara, targonca ala, stb. Ezek is kopnak biztos?
A festés előbb-utóbb biztosan megkopik. Akkor ronda lesz és koszol. A műgyanta 2...3 mm vastag réteg, stabilizálja is a padlópont, vagy az alatta levő réteget. És még nem is keményedik ki még évek alatt sem, tehát marad egy jókora rugalmassága. Keress egy ilyen céget, elmondanak mindent. ( Festék lekopik és nem biztos, hogy 3..5 év múlva lesz hozzá türelmed foglalkozni vele. A betonfesték még külső térbe is egész jó, de igazából csak sima betonra. Az aljzatkiegyenlítők nem annyira kemények, masszívak.)
Na meg még a csiszolasra vagyok kivancsi hogy festes ala erdemes a bubborekos reszt meg par gocsortot lecsiszolni? Aljzatkiegyenlitot lehet egyaltalan es ha igen mennyi idot kell varni ontes utan. Penteken ontottek es meg sok helyen gyongyozik plusz sok helyen valami feher reteg kivalt rajta
Garazsfestekkel is porzana ugy erted vagy csak natur irtad. mugyanta a c terv. A b terv a tagonca allo jelolofestek. nem is a festekekben nem bizom hanem a aljatkiegyenlito feluleti szilardsaganak a festek alatt meg a tapadas vagy ilyesmi aggaszt
Sokféle létezik a borda magassága, vastagsága és osztásköze szerint. Pontosan kell elhelyezni, hogy mindkét vége fölfeküdjön egy-egy gerendán. Rögzíteni is kéne.
Lehet, hogy ez lesz a megoldás. Nem annyira magas, nem annyira nehéz, de sokkal merevebbnek gondolom mint az árban megegyező vaslemez lapot. Megpróbálom megsaccolni, hogy hol vannak a gerendák és ahhoz igazodó méretű rácsokat veszek.
Nem volt tervben, hogy autót is meg kellene tartania, ezért lett csak a rés kitöltve esztrich betonnal (víz-szag zárásként bitumen tekercsel van lefedve). Lehet, hogy a lemez lapot választom mert az lenne a legegyszerűbb, hiszen csak azt az ívet kellene lefednem ahol a kerék fog ágördülni.
Az "E" gerenda kibírja. Födémbéléstest ilyen jellegű teherbírására nézve nem találtam semmit. Jobb lett volna eredetileg rátenni azt a 4-6 cm vasalt felbetont, mert akkor gond nélkül bírná a terhelést a béléstest is. Így a fene tudja. Az biztos, hogy ha most teszed rá a 6 cm vasalt felbetont akkor az nem fog összedolgozni a korábbi betonokkal. 4-6 cm vasalatlan felbeton csak a terhelését növeli, másra nem jó. (teherelosztó képessége minimális a vékonysága miatt). Vasalva 10 cm minimum kéne alsó-fölső hálós átm 6/150/150 mm vasalással. (gerenda közben alul, gerenda fölött fölül kell a vas) Egy 10-12 mm-es acéllemez megfelelően osztja a terhelést, de valamivel védeni kell korrózió ellen. Az egész ügy sokkal egyszerűbb lett volna ha udvartéri födémként autóra is méretezve van. Nagyon a határon táncol, az "E" gerenda az lakásfödémre van gyártva.
Nem költség a problémás, hanem az esztétika. Nem tudom, hogy minimálisan hány centi (vasalt?)felbeton kellene, de gyanítom, hogy a szegélykőnél magasabb lenne. Persze, ha nincs más megoldás ...
Ha te fogsz csempézni, akkor el kellene olvasnod azt a pdf-et, amit néhány napja küldtem. Ha nem te csempézel, akkor meg a burkoló majd megmondja, hogy milyen ragasztó kell. Nagy lapokhoz én S1-jelűt vennék.
A felső képen kb. azokat az anyagokat láthatod amikkel dolgozhattam. Most voltam a Zagyvaszántói Olva-nál és néztem a gerendákat. Szemrevételezéssel azt saccolom, hogy a kocsi első kerekén jelentkező súlyt (kb. 600 Kg) meg kell, hogy tartsa, de a béléstest idegesít. Sok sorral lejjebb Rudolf írta, hogy a beton nyomó szilárdsága nagy, de a húzó a nullához tendál. Most nézem te is írtál a húzószilárdságról (80554 hsz).
Szóval engem az érdekelne, hogy
- a béléstest kibírja-e az áthaladásokat?
- ha nem, mivel tudom rábírni, hogy elbírja?
A tüzépen láttam vas lemez lapokat (ez nem vastag, betehetném a kavics alá). Ez el tudná valamennyire oszlatni a kerék tenyérnyi terhelését(esetleg 2 lap?/bár így már jelentősen növexik a súly/)?
Terhelési kérdésem volna. Adott egy emésztőfedél (a régit beszarkofágoztam) ami nincs lebetonozva, csak a béléstest és a gerenda köz van esztrich betonnal, síkra kitöltve.
A fiam is elért abba a korba, hogy autó kell neki (Golf 7 lesz, de még készül). Azért hogy a kocsi ne álljon a szabadban, egy fedett részt akarok kialakítani a garázs mellett.
Valami ilyesmi lenne a fedett rész:
Teszt céljából egy Pug 2008-cal fél kerékkel rátolattam, majd megfordulva az elejével is átmentem kb. olyan ívben mintha a fedett területre állnék be. Nem kocsi súlyára lett tervezve, de kibírta. A kérdés vajon hosszú időn keresztül, is bírni fogja? A "szarkofág" mérete 4x4 m.
Megint csemperagasztó kérdésem lenne: vettem egy Knauf Flex M-et. Mondván flexibilis blabla.. Erre ma olvasom a honlapjukon hogy max 900 cm2 felületű lapokhoz való.. Namost, nekem a falicsempe 25x40es, azaz 1000 cm2.. Most akkor? Oda nem jó? A többi csempe(padlólap, konyhacsempe) meg ennél is nagyobb. Akkor oda milyen való? Persze ezeket az infokat nem közlik magán a terméken.. Vagy az 1000-esre még esetleg elmegy, amazokhoz meg keressek mást?
Biztos, hogy hosszú távon nem bírja ki, porzani fog. Én műgyanta réteget tennék rá, szép is, jó is, benzin, olajálló, nem fog porolni és azért nem olyan drága.
Pinceben,garazsban a durva betonra aljzatkiegyenlitot ontottek ami kicsit bubborekolt meg nehol csomos lett picit de a 80m2-csak par negyzetmeter. Ajanlottak hogy felcsiszoljak festes elott. Selyemfenyu garazsfestek menne ra. Szerintetek kell a csiszolas? Es mennyit kell varni a festesig? Ami meg kicsit megkavart hogy a zsakokon azt irtak hogy
Azert ajanlottak mert a durva rucskos betont lefestve nem lett volna takarithato, nagyon durva volt. Viszont itt azt irjak hogy "minden esetben burkolattal kell ellatni" Hat nem tudom hogy betonfestekre is gondoltak vagy csak valami hideg,nemeleg burkolatra. Meg hogy szekgorgo igenybevetelnek ellenall hat ez meg nem ugy hangzik hogy autguminak is.
