Főleg Európa népeinek genetikai összetételéről, ami történelem során folyamatosan változott szól a topik. A neandervölyiektől kezdve. A történelmi összefüggéseken van a hangsúly.
"Árpád-ház kijevi/viking eredetét, annak egyszerre lenne igaza és mondana jó nagy hülyeséget. "
Egy "is"-t hozzá kell tenni. Nekünk megyaroknak az eredete is százfelé elágazik. Nem véletlen, hogy az ősök sorának hagyatéka látható a szeleta kulturától a keltákon, rómaiakon át az avarokig majd a honfoglaló csoportig a muzeumok régészeti kiállitásán és ők csak a KM-beli ősök.
Szerintem nem kerülhetett máshonnan oda, mert gondolom korabeli minták alapján hasonlították össze Béla DNS-ét és nem a mostaniak alapján.
Hogy Kásler állítása mennyire hülyeség (és mégsem hazudik, csak ferdít) Nyáry K írta meg a legszemléletesebben:
"Mindenki számon tartja, kik vagy kik voltak a nagyszülei, de 16 ükszülőjét már kevés ember tudja felsorolni. Tíz generációval, 200-250 évvel korábban már 1024 ősöm volt, személyazonosságukat talán levéltári adatokból még azonosítani lehetne. 15 nemzedékkel korábban már 32 768 ősöm volt, 20 generációval korábban már több mint egymillió közülük jó, ha 10-20-at tudnék azonosítani, és ez csak 4-500 év" - írta.
A feltételezett baktriai Árpád-ős és III. Béla halála között 3200 év telt el, ez 120-160 generációt feltételez. Akinek kedve tartja, kiszámolhatja: Eurázsia i.e. 2000 körül élt lakói közül lényegében mindenkinek volt esélye rá, hogy Béla királyunk őse legyen. Az lenne a csoda, ha pont Baktriában nem lenne ilyen ősapa vagy ősanya.
Ráadásul itt egy uralkodói családról van szó, az ő génállományuk nem sokat mond el az alattvalóikéról - tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra is, az ókorban és a középkorban az uralkodói dinasztiák többsége máshonnan származott, mint az általuk uralt nép, az uralkodócsaládok keveredése több ezer évig a leghatékonyabb diplomáciai eszköz volt.
III. Béla közvetlen felmenőiről viszonylag sokat tudni, így azt is, hogy sokkal több őse származott a kijevi, a novgorodi és a bizánci uralkodóházakból, mint az Árpád-házból.
Mégis: ha most valaki kiásná valamelyik (döntően viking eredetű) kijevi uralkodó csontjait, és kijelentené, hogy megtalálta a III. Béla egyik ősét, és ezzel igazolná az Árpád-ház kijevi/viking eredetét, annak egyszerre lenne igaza és mondana jó nagy hülyeséget. Pedig itt csak 4-5 generációról beszélünk, nem 120-ról.
Sokfélék vagyunk, ahogy sokfelől érkeztek az őseink is. Ha a fenti példa bonyolult, mindenki írja le egy papírra a déd- és ükszülei vezetéknevét. Talán archeogenetika nélkül is világos az eredmény - zárta posztját Nyáry."
Nyilván valahogy úgy lenne tudományosan korrekt a mondat, hogy az Árpád-dinasztia Y-DNS haplocsoportja, az R-Z2123 mintegy 4.500 éve alakult ki Közép-Ázsia déli részén, a későbbi Baktria területén, amely ma Afganisztán északi részén terül el.
Ez egy meglepően fejlett kultúra volt, gyakorlatilag a kőrézkori Európa egyik legfejlettebb, ha nem a legfejlettebb kultúrája.
A Kárpát-medencén kívül több szomszédos régióra is kiterjedt, de a központja itt volt a KM-ben.
Népes települések, tagolt társadalom és fejlett kézművesség jellemezte, a legfontosabb gazdasági ág persze a mezőgazdaság volt, de fejlett távolsági kereskedelmi kapcsolataik is voltak, pl. Kisázsia, az Égeikum és a Mediterráneum felé, de észak felé is (borostyán).
Nagy valószínűséggel már ismerték a kereket és a szekeret, tehát az az állítás is megdőlni látszik, hogy ezt a fontos technológiai innovációt a Yamnayák hozták volna be Európába.
A báden-péceliek a jelek szerint nem volt egy harcos, aggresszív társadalom, de ha kellett, meg tudták védeni magukat.
Kr.e. 3.000 körül a Nagy-Alföldön viszonylag hirtelen, nagy tömegben jelentek meg a Yamnayák a régészeti leletek szerint, de itt valszeg nem tudtak olyan durva dominanciát kialakítani a helyi népesség fölött, mint Európa más részein.
Az adatok inkább egy későbbi, fokozatos beolvadásra utalnak, talán valóban ebből az összeolvadásból keletkezhetett a harangedényes népesség vagy legalábbis annak a kárpát-medencei, kelet-alpesi ága.
Ez kőrézkori, ún. eneolitikus kultúrának van leírva, amely a korábbi neolit kultúrákból szervesen fejlődött ki, különösebb külső bevándorlás vagy hozzávándorlás nélkül.
A báden-péceliek genetikailag az anatóliai eredetű korai földművesek (EEF - Early European Farmers) és a már korábban itt élt vadászó-gyűjtögető népek ötvözetének tekinthetők.
Az EEF elemek aránya nagyobb a genomjukban, de az alföldi lelőhelyeken egyes leletekben jelentős a vadászó-gyűjtögetők részaránya is.
A sztyeppei komponens először a keletről, a sztyeppvidékről a Nagyalföldre beszivárgó korai Yamnaya-törzsekkel került be a Kárpát-medencébe.
Archeogenetikai adatok arra utalnak, hogy itt a Yamnayák soha nem tudtak többségbe kerülni a korábbi kárpát-medencei lakossággal szemben, hanem szép fokozatosan beolvadtak.
A későbbi kárpát-medencei népességek genomjában a sztyeppei komponens mindössze 25-30%-ot tesz ki, amely jóval alacsonyabb, mint Európa más részein, pl. a Corded Ware kultúra térségében.
Ezért is érdemes lenne egy óvatosabb megközelítést alkalmaznia Yamnayák kapcsán, a minden férfit legyilkoló, minden nőt ágyasrabszolgaságba döntő kegyetlen pusztai nomádok helyett...
"könnyen meglehet, hogy mi közép-európaiak simán a színesbőrűek közé sorolnánk olyan brazílokat"
Igen, ez valóban így van, Bár nem Brazíliába, de sokat járok más latin-amerikai helyekre és ott a magukat fehérnek tartó emberekre itthon simán rámennének a skinheadek..:)
Carlos Quiles spanyol kutató szerint pl. a harangedényesek itt alakultak ki a Kárpát-medencében, illetve részben a Keleti-Alpokban, nyugati Yamnaya-csoportok és a régebbi neolitikus népesség keveredéséből.
Nem lehet tudni, azért elég gyanús hogy a helyi nők leszármazási vonala sokkal jobban megmaradt és hogy néhány akkoriban élt férfinek ilyen sok leszármazottja van.
Ez a harangedényes népesség is egy érdekes sztori, máig tisztázatlan az eredetük, bár vannak hipotézisek.
Az archeogenetikai eredményeik alapján az látszik, hogy apai ágon már ők is R1b-dominánsak voltak, mint a modern nyugat-európai fehérek jó háromnegyede.
A teljes genomjuk vizsgálata (autoszomális DNS-vizsgálatok) viszont azt mutatták, hogy jóval alacsonyabb a genomjukban a sztyeppei komponens aránya, mint a Yamnayákban vagy a Corded Ware (zsinórdíszes) kultúra népességében.
A harangosokban olyan 40% körüli, önmagában persze ez is elég magas, főleg, ha a mai európai népességhez viszonyítjuk.
Mindez arra utal (utalhat?), hogy a legnyugatibb Yamnaya-törzsek férfitagjai főleg helyi nőkkel keveredtek, ebből a keveredésből alakulhatott ki a harangedényes népesség.
Brazíliűban lényegében mindig is színesbőrű többség volt, már a gyarmati idők kerzdetétől, bár az is igaz, hogy a fehér népesség aránya azért jóval magasabb, mint ahogy azt mi itt Közép-Európában gondoljuk.
Ha jól emlékszem, akkor pl. országos szinten olyan 25% körül van, de tagállamonként eltérő az arányuk.
Másrészt az is igaz, hogy Brazíliában, sőt Latin-Amerika legnagyobb részén a több évszázada tartó intenzív rasszkeveredés miatt a fehérek és a színesbőrűek közötti határvonal embertani értelemben nem olyan éles, mint ahogy azt mi gondoljuk.
Pl. könnyen meglehet, hogy mi közép-európaiak simán a színesbőrűek közé sorolnánk olyan brazílokat, akik a hazájukban még simán beleférnének a fehér kategóriába...
Elég komplex a kép, mert az egyes tagállamok saját maguk dönthetnek a saját hivatalos nyelvük felől.
Sok tagállam van, amelynek nincs de jure hivatalos nyelve, bár de facto nyilván az amerikai angol az.
Új-Mexikó elég sajátos, mert ott az angol mellett a spanyol is hivatalos, formailag teljesen az angollal egyenlő státuszban.
Néhány évvel ezelőtt Dél-Dakota is lépett egyet, mert a tagállam lakosságának kb. 10 %-át kitevő sziú indiánok nyelvét is felvették hivatalos nyelvnek, bár az az igazság, hogy még a sziúk között is kisebbségben vannak, akik anyanyelvi szinten beszélik ezt a nyelvet.
Sok érdekesség van különben, de a legnagyobb tényleg az, hogy magának az államszövetségnek, az USA-nak sincs de jure hivatalos nyelve, bár de facto az angol az.
The United States, however, has no statutory official language; English has been used on a de facto basis because of its status as the country's predominant language. At times, various states have passed their own official language laws.[1]"
"The legend has a long history and led to a number of analyses and articles published from the late 1920s into the early 1950s explaining why the story was not true.[9][10][11][12] The story was dubbed the "Muhlenberg legend" by the late 1940s.[13] Nevertheless, the legend persists.[14][15][16]"
"A legenda szerint amikor az Egyesült Államokban eldöntötték, mi legyen a hivatalos nyelv, akkor mindössze két szavazat döntött az angol mellett a német ellenében."
Ez tényleg urban legend, mert egyetlen szavazat döntött csak az angol javára és ezt amerikai havertol tudom.
