A katyusákat az egyik leghatékonyabb fegyvernek tartották, hisz előállításuk nem igényelt nagy erőforrásokat, emellett kezelésük is egyszerű volt (tipikus orosz megoldás). A lélektani hatás sem elhanyagolható (saját nagyapám is beszélt sztálinorgonás támadásokról, akkor aztán ott volt az a bizonyos zabszem). Hogy jó fegyver mi sem bizonyítja jobban, minthogy a németek ezt is lekoppintották, ahogy a T 34-est is.
pontos tüzelésre alkalmatlan volt, ezért terület lefogására használták, ha csoportosítást megindulási körzetében talált komoly élőerő veszteséget okozhatott, állásban lévő csapatok esetében viszont nem különösebben sokat ért. A németek egyébként hamar rájöttek, ha fedezékbe húzódnák redukálható a veszteség. Pszichológiai hatása hasonló volt, mint a stukának. (egyébként csak megemlítem, hogy a nyári izraeli-libanoni konfliktus esetén is tapasztalható volt, sokkal modernebb sorozatvetők esetén is találati pontossága véletlenszerű, a károkozása nem jelentős, ha számítanak rá).
Sziasztok,
talán valaki megírná a katyusák konkrét műszaki paramétereket is, meg köszönném. Szerintem a lényeg a következő. A teherautó platójára szerelt sorozat vetőt hatál lehet felpakolni, előre jönni a vonnalakig, elereszteni az egészet, aztán megint a távolba eltünni. A dolog lényege a gyorsaság, de ez a célzás elhanyagolásához vezetett, igy a rakéták java része semmibe talált. Ez a nagy hanghatással, és a megszórt területek bomba tölcséreivel inkább erkölcsi, mint konkrét eredményekkel járt.
Édesviz
A normandiai harcokban (bocage), tudtommal a német rakétavetők okozták a legnagyobb veszteséget a szövetséges élőerőben...
Akik nem kaptak közvetlen támadást a katyusáktól, éppen elég lehetett nekik hallani a hangját...amit érdekesnek találok, az a városi harcokban való használata...
MICSODAAA???!!! A szovjet sorozatvetok INKAbb lelaktani fegyver volt?
Valoszinuleg ezert fostak folyamatosan a ,,Sztalin orgonaktol". A nemetek naploi es visszaemlekezesei tele vannak utalasokkal arrol, hogy mero mazli volt, ha valaki tulelt egy Katyusa-csapast.
Megertem, hogy nagyon nem birod a szovjeteket, de azert ez koltoi tulzas.
No, azert raketa fegyver es raketafegyver kozott is van kulonbseg. 1941-ben a frasz kerulgette oket a ,,Katyusaktol". (A 2VH-ban azert harcaszati raketak tekinteteben a ruszkik messze jobbak voltak, mint az amik es nemetek az engolokkal egyuttveve.)
Ami a kozephatotavu raketakat, hadaszatiakat meg a szarnyasokat illeti - ott teny, dojcslandek jobbak voltak.
A Meteorok első, sikertelen bevetést július 27-én repülték a Devon megyei Culmheid reptérről, az első eredményt, V1 megsemmisítést augusztus 4-én Dixie Dean érte el a típussal, szárnymozgatással letérítette a röppályáról, nem sokkal később J.K. Roger ágyútűzzel lőtt le egy V1-et.
Ha már U.K. légvédelménél tartunk, kíváncsi vagyok tudja el valaki mikor és hol észlelték az utolsó német berepülést?
Nem vagyok ideges:) Amúgy csak arra próbáltam reflektáni, hogy minden akcióra lesz vmilyen reakció. A Tigrist a mennyiség győzte le. Mindegy hogy egy pc mennyit lőtt ki az USA pótolta, míg No. egy elvesztett eszközt is nehezen tudott pótolni. Amúgy a Tigriseknél akkor volt Thunderbolt frász?:)
A német FW-190-re meg Me190G-K változatra meg a P51D volt a válasz. Sztem ha igazán kényszerítve vannak a megoldásra felgyorsítják a fejlesztéseket, mivel sem pénz sem anyag nem volt gond ellentétben a németekkel. Ha nem is könnyen de megoldották volna.
Bronislaw Kaminski (1899-1944) was born in Witebsk, USSR. He had a Polish father and a German mother. During the 1920s studied chemistry in St. Petersburg and later worked as an engineer in the paint factory. Arrested in July of 1935 by the NKWD (Peoples Commissariat for Internal Affairs) as a Polish and German spy, he was sentenced to ten years of gulag. Released after five years, he was relocated to the city of Lokot in the Orel-Kursk region.
megnyugtatlak, próbálkoztak ők már a háború alatt is, azonnal reagálni, csak nem tudtak. időigényes bolog, még egy forradalmian új technológiát kiismernek és kidolgozzák a vele szemben alkalmazandó ellenintézkedéseket (harcmodor, alkalmazandó fegyver), ilyen szempontból mintegy, hogy csak 50 volt a vadász, ugyanis vadászbombázó változatból nagyságrenddel több készült. Ott van példának a tigris páncélos, sok fejfájást okozott az angolszászoknál már Normandiában is és a háború végéig nem tudtak rá megfelelő választ adni (lásd tigrisfrász a szövetséges pc-nél, ha felbukkant pár tigris a térségükben).
Mert az alakulata (ami amugy is bunozokbol lett verbuvalva...) es o maga is fuggelemserto modon viselkedtek, es vegulis tuzharcba keveredtek nemet alakulatokkal is...
Sztem nem. Minden fegyverre hamarosan megszületik a válasz. radar - dipól kötegek stb. stb. A tengók ellen is meg lett az ellenszer ez ellen is meg lett volna. Akkor sztem hamarosan kifejlesztették volna ők is a sajátjukét, de mivel nem voltak rákényszerítve így maradt a tömeg háború.
A le-felszállási kiszolgáltatottságra rájöttek a németek elég hamar, s ezt követően FW 190-eseket rendeltek föléjük biztosítani, s nagyjából megoldották a problémát.
Azért nem volt elég vadász, mivel Hitler itt is hülye volt és ragaszkodott a vadászbombázó változathoz, végül annyit sikerült elérni, hogy 50 db-ot vadász változatban építettek - ebből lett a híres ászok alakulata. Ebből is 20-25-nél több sosem volt bevethető állapotban. Amennyiben a vadászok kapnak elsőbbséget 44 őszén, s egyszerre 250-300 db. áll rendelkezésre, akkor az angolszász légierő igen megizzadt volna a stratégiai bombázások fenntartásával kapcsolatban.
Az Me-262-es 1944/45-ben a légiharcokban verhetetlen volt. Pl. Adolf Galland egy bevetés során 5 ellenséges bombázót lőtt le. A veszteségek zömét a fel és leszállásnál szenvedték el, ahol elég védtelenek voltak az amerikai és brit vadászokkal szemben+rengeteg szenvedett balesetet. Az is igaz hogy a rakétafegyverek gyártása elsőbbséget élvezett a vadászokéval szemben, így soha nem állhatott rendelkezésre elegendő. Bár 1944-ben már nem is lehetett volna elég az elegendő :-)))
Tenyleg az oroszoknak volt elöször"bazookajuk", de lealltak a fejlesztesevel. Lehet, hogy defenziv fegyvernek minösitettek?
A Meteorral ovatosan kell banni. Tenyleg bevetettek a haboruban. V1-eket lövöldöztek le velük. Azert kell ovatosan kezelni a Meteort, mert gazdag utoelete lett a haboru utan. Ezert sok ember aki meglat rola egy statisztikat, rögtön ugy gondolja, hogy a Meteor annyit tudott. De azert ne hasonlitsuk a 44-es Meteort az 54-eshez. 44-ben öleg harmatgyenge volt viszonyitva ahhoz, hogy mar uj korszakhoz tartozott. Egy Tempest, de meginkabb egy Do 335 Pfeil sacc/kb, verte volna. A 262-es sem volt valami hü de megbizhato, de ez a hajtomüvenek köszönhetö, amihez ha lett volna ötvözö anyag akkor maskepp szerpelt volna. De amiben a nemetek nagyon nagyon megelöztek mindenkit. Mivel be is vetettek a gepeiket egy tulereju ellenfellel szemben. Ki tudtak dolgozni az uj tipushoz alkalmazkodo harceljarasokat, üzemeltetesi gyakorlatot, stb., mind nappali mind ejszakai harcra. Ezt a szövik csak kesöbb tanultak Koreaban. Na ez volt az amiert a Meteornak, P 80-nak jopar honapon keresztül eselye sem lett volna a 262-vel szemben. Söt rosszabul szerepeltek volna pl. a P 51-nel is, de sorolhatnam. Gondolom ezert nem is akartak öket bevetni a nemet sugarasok ellen.
Üdv.
Istvan,
38-ban nem kombinalt hajtasu nemet gep repült, hanem tisztan sugarhajtomüves.
A Meteorokhoz annyi megjegyzés: harci bevetéshez szerintem harci körülmények is kellenek - az pedig 45 tavaszán Anglia fölött nem volt. Egyébként minden bizonnyal érdekes lett volna a Me 262 és a Meteorok légicsatája, s lehet elfogult vagyok, de németek fölényben lettek volna.
Az irányított fegyverekre nem akartam kitérni, sem a páncéltörő kézi rakétafegyverekre, amiben ugyancsak szép eredményeket értek el a németek (meg az USA. bazooka). Ebben a tekintetben igazán korszakos fegyver a V2 volt.
orosz barátommal levelezve méltatta, hogy a hagyományokat tartjuk és forradalom van a forradalom napján, de megjegyezte, hogy ők is hagyománytisztelők, tehát ha kell segítség, csak hívjam (be) őket :)))))
Továbbra sem vitatom a németek sugárhajtású repülőgépek terén elért eredményit, de elfelejted, hogy az angol Gloster Meteorok is repültek harci bevetést, természetesen otthon, mivel a korai sugárhajtású technika csak korlátozott hatósugárral rendelkezett. De technikailag a Me 262 nem járt fényévekre a Meteor elött, hajtóműtechnika terén, pedig a brittek voltak előrébb. De azt is hozzátenném, hogy szerintem a német hajtóműveket érdemtelenül huzzák le, mivel instabil működése, jórészt a megfelelő ötvözők hiányának tudható be.
Amit a sorozottvetőkről írsz, pont az a lényeg, tűzcsapás mérése a megindulási körleteiben lévő gyalogságra, hogy ennek csak lélektani hatása lenne? Akkor a németek miért fejlesztették ki a saját hasonló kategóriájú fegyvereket? Normális hadseregek tüzérségének ma is alapvető fegyvere a sorozatvető.
Ha a sorozatvetőt lélektani fegyvernek tekinted, akkor a V-2 miért nem az, a hatásfoka csapnivaló volt. Természetesen a A V-2 volt az első hadászati rakétafegyver, amely bevetésre került, de attól még egy kiforratlan nem túl használható, ugyanakkor túl nagy energiaforrásokat lekötő fegyver volt. Ha a német rakétatecnika sikeres fegyverét akarnám megnevezni, akkor az a Hs 293 irányitított fegyver volt, amellyekkel több fontos nagyméretű célpontot is megsemmisitettek.
Az angolszászok is rendelkezhetettek volna ilyen jellegű fegyverekkel, de nem voltak hajlandóak még kiforratlan félkész fegyvereket bevetni, illetve az ő szemszögükből ezek a fegyverek nem voltak használhatóak. A németek rákényszerültek a kiforratlan fegyvereik bevetésére a hadihelyzet miatt. Gondold meg mi hasznát vették volna a szövetségesek egy csak pontvédelemre alkalmas Me 163-nak, vagy egy korlátozott hatótávolságú Me 262-nek, minek kellett volna nekik hadászati rakétafegyver, mikor nehézbombázóik jóval pontosabban 5x akkora terhet vittek el jóval nagyobb távolságra. A németeket a rakétafejlesztése a 20-30-as években a versaillesi békeszerződés, késöbb pedig a légifölény elvesztése vitte rá.
A szovjetek, pedig végig közvetlen megközelítésbe gondolkodtak, ez csak a háború vége felé változott, egyszerüen nem volt sem szükségük, sem kapacitásuk hadászati fegyverek komoly fejlesztésére.
