Mindenki emlegeti, mintha tudná mi is az, de tényleg:
Mi az energia? Milyen megjelenési formái vannak? Melyik megmaradó és melyik nem az? Melyik ekvivalens mással, és ki az a más??
Sajnos fizetős a cikk így csak ezt találtam, Abstract Phys. Rev. Lett. 95, 253601
Weobserve that the group velocity of light is reduced toan extremely low value of 0.091 mm/s in a biological thinfilm of bacteriorhodopsin at room temperature. By exploiting unique featuresof a flexible photoisomerization process for coherent population oscillation, thevelocity is all-optically controlled over an enormous span, from snail-pacedto normal light speed, with no need of modifying thecharacteristics of the incident pulse. Because of the large quantumyield for the photoreaction in this biochemical system, the ultraslowlight is observed even at low light levels of microwatts,indicating high energy efficiency.
A harmadik, hogy a fluoreszkáló anyagokkal mi a helyzet.
Az a gerjesztett elektron tipikus példája. Átkerül egy magasabb energiaszintű pályára és valamikor, időben késleltetve visszakerül az alapállapotba. Közben véletlenszerű irányba kilép egy foton.
A gerjesztett elektron alapállapotba visszalépésekor a foton alapesetben véletlenszerű irányba lép ki. Azaz szóródik. Az egyszerű terjedésnél pedig megőrzi az irányát.
Ha kötetlen szórású paraméterekkel jönne ki a foton, akkor nem volna színes a tárgy, nem volna spektroszkóp, nem volna fénytörés, stb.
Na most ha ilyen bajok vannak, akkor ez könnyen jelentheti azt, hogy nem abszorbeálódik a foton az anyagban való áthaladásakor, hanem az eredeti foton halad át az anyagon de lassabban.
Ez a ne kérdezzetek, csak azért van mert felkészületlen vagyok.
Egyébként olyan tényleg van, hogy a fénysugár időben elkenődik, meg olyan is hogy diffúz fényként távozik.
Az nekem nem áll meg hogy az emittált foton paraméterei ne volnának megjósolhatók. Ha kötetlen szórású paraméterekkel jönne ki a foton, akkor nem volna színes a tárgy, nem volna spektroszkóp, nem volna fénytörés, stb.
Hát, ha semmit sem lehet kérdezni az baj, mert akkor lehet, hogy az anyagban maga az eredeti fénysugár lassul le, és nem a reinkarnációi mennek tovább laser szerűen.
Szerintem az a baj, hogy a gerjesztett atomok/elektronok kisülése nem meghatározott idő múlva történik meg normálisan, hanem haranggörbe szerint. Ez pedig széthúzná a fényfelvillanást az időben és nemcsak eltolná, vagyis egy négyszögimpulzus nem négyszögként jönne ki hanem valami szinuszgörbe szerű jelként csengene le.
( A gerjesztett atom, hosszabb -rövidebb idõ elteltével magától visszatér az alacsonyabb energiájú állapotába, s az energiatöbbletet egy foton viszi el. Az emittált foton paraméterei megjósolhatatlanok. http://www.uni-miskolc.hu/~www_fiz/fiz2b/node38.html )
Ez attól függ, hogy mit tekintesz terjedésnek, és mit gerjesztésnek- lesugárzásnak. Az anyagban haladása műszakilag mindeképen lassúbb, mint a vákuumban való terjedése.
De a fény mint sugárzás, csak a vákumbeli fénysebességgel hajlandó sugárzásként terjedni. Agy terjed az anagyob belüli üres részeken is. A nem üres részeken
az elektronokat gerjeszti, azok pedig kicsit késöbb lesugározzák a fotonokat. (csak meg ne kérdezd, hogy miért, miként és főleg azt ne, hogy miért lesz a kilépő fénysugár is párhuzamos, hogyan tartja fenn az anyag a fázisviszonyokat, és főként ha nem miért nem. Idáig már nem jutottunk el DcsabaS-val)
Semmi. A fény mindig fénysebességgel halad. A közegbeli fénysebesség pedig a törésmutatónak megfelelően alacsonyabb a vákuumbelinél.
Törésmutató=cvakuum/cközeg
A hír egyébként kacsa. Eddig 2,4 volt a legmagasabb ismert törésmutató. Most állítólag találtak egy anyagot 1 000 000 000 000 -as törésmutatóval. Mindjárt elhiszem...
Lehet, de már nem tudom, hogy miért, nekem még lánykoromból, a TV szerelő tanonc lánykoromból, úgy rémlik, az hogy az, hogy az elem negatív, vagy pozitív töltésű pólusát minek nevezzük az megállapodásos kérdés.
Tudod, közben csináltam kísérletet. Nem egy akkurátus darab, de azért mégis csak valami. 470u 16v két darab. Feltöltve 10 voltra. Sorba kötve. Rácsatolva két párhuzamosan kötött üres 470u 16v-val. A 20 voltból kb. 4 volt lett.
Tehát mégsem tölti fel még csak félfeszre sem, pedig nem volt közte fogyasztó sem.
Itt nem az elektron megmaradásáról van szó, hanem arról, hogy hajlandó-é munkát végezni, illetve átvándorolni, áramlani.
Tegyül fel kezdetnek, hogy fenn negatív a polaritás, ott vannak többségben az elektronok.
A lényeg az, hogy a töltéseknek a földre le kell jutni a kondik felső fegyverzetéről. Amikor a sorosból átváltasz párhuzamosba, akkor azok a kondik amik párhuzamosba kerülnek, idáig fönt voltak, azok alsó fegyverzete a földre ér. Ekkor megindul a másik, soros oldalról az áttöltődés. Ekkor hagyják el folyamatosan a párhuzamosan kötött kondik földhöz érő fegyverzetét az elektronok. A lényeg az hogy az időlegesen elszigetelt felső vegyverzetekről az elektronoknak a földre kell jutnia. Ezt a soros párhozamos váltás lehetővé teszi. De az elhagyás a földbe az áttöltődéskor megy.
Az elektronok léte és az, hogy egy töltés mozog és esetleg munkát is végez, ezek erősen eltérő dolgok. Attól, hogy egy elektron és az ő töltése megmarad, még nem jelenti azt, hogy tud áramot adni.
