Ha a lambériád túloldala (padlástér) le tud hűlni a harmatpont alá, és át tud rajta jutni a szoba felől a meleg, párás levegő, akkor igen. De ez minimum azt jelenti, hogy nincs rajta hőszigetelés...
Az, hogy van rajta hőszigetelés és mégis le tud hűlni alatta a lambéria, az meg a nagyon-elfuserált-valaki-valamit kategória :)
Érdemes lenne visszaolvasgatni a fórumban. Nem párazárót akartál írni?
Ugyanilyen latszó gerendás, rajta lambéria födémünk van. Erre lett ráterítve és körben lehajtva hőtükrös párazaró fólia, arra pedig 25 cm üveggyapot. Ennyi, bár még folyamatban van a dolog :)
A cserép alatt nekünk valami szürke, szőtt műanyag szálas fólia van, és sehol sem ázik a tető, így a gyapotra már nem rakok fóliát. Egyelőre.
Az egerek az üveggyapotban is járkálnak, rakj ki egy rakás mérget, az elintézi őket.
Ahogy Mekk szokta mondani. Kőzetgyapotnál (üveggyapotnál) belülről párazáró, kívülről pára áteresztő anyagokat kell használni. Nagyon jó párazáró anyag a Nátronpapír meg az alufóliás cuccok. A legjobb ezeknek a keveréke :)
az a gond, hogy valamivel burkolni kell a falat. ami állja az időjárás viszontagságait és nem utolsó sorban mutatós is:)
régen adott volt a hagyományos meszes vakolat. szinte minden faltípuson állt, mint katiban a gyerek. de már milyen mókás lenne, ha valaki a kazettázott falra stukatúr nádat rakna, malteros vakolattal :)
ha valaki szeretne kívül faburkolatot, az fizesse meg...
egyébként pedig lehet, hogy ha a falazat (25-30 cm???) gyapotjára rögtön fa kerül, nem sokkal több, mint ha felszámolom az osb+szigetelést+vakolat kombót
igen, értem. csak a kérdés, hogy mennyire "áteresztő" :) ha a faszerkezet védelme a cél, akkor (lehet kvh/bsh gerendákkal is dolgozni) olyat kell beépíteni, ami légszáraz, vagy közel van hozzá. de mint írtad, mindegyik páraáteresztő, tehát teljesen mindegy, hogy könnyűszerkezeten van-e kívül osb, vagy sem...
amerikában, ahol ezek a a házak általánosak, a külső burkolat klasszikusan fa. csak az karbantartásigényes, meg itt nekünk drága is. az olcsó burkolat meg műanyag, de az azért Magyarországon kiverné a biztosítékot.
"ezek szerint így is, úgy is be lesz zárva a pára :) ha felteszi valaki a kőzetgyapotot, az kap vakolatot, majd valami gyantás festéket, akkor a pára szintén bent marad"
Az összes festék és vakolat páraáteresztő (a műgyantás vakolatok is).
Ebben a fórumban is évek óta keresünk BÁRMIT, ami párazáró, kenhető és megfizethető árú. De nem létezik ilyen anyag.
csak azért kérdeztem, mert ezek szerint így is, úgy is be lesz zárva a pára :) ha felteszi valaki a kőzetgyapotot, az kap vakolatot, majd valami gyantás festéket, akkor a pára szintén bent marad...
bár szerintem túl van ez misztifikálva. ha nem éri víz, és komoly páraterhelés a fát (szerkezeten belül), akkor az ki fog bírni 100 évet. ha meg be lett építve a tényleg gagyi fenyő -szarérhúgyér'-, akkor nem kell csodálkozni. fent van az egyik bontott fal tetején (sárgerendaként) egy 15*15-ös fenyő gerenda. mikor megvettem a házat, azt hittem, hogy akác... csak nálam legalább öt éve éri az eső, fagy, meleg, hideg. semmi baja nincs :) az ácsok mondták, hogy nem akác, hanem fenyő... csak normális fából lett vágva!
egyébként meg vörösfenyő is kapható, több helyen is láttam már elég korrekt áron. szerintem azokkal sem lenne gond...
"Ha azt az eps-t akarod gyapotra cserélni akkor oda csak vakolható táblás gyapot mehet,"
Írok pár dolgot, ami számodra meglepő lesz:
- Gyapotot nem csak vakolni lehet, lehet burkolni pl előtétfallal is.
- Sőt a nem vakolható gyapotot is lehet vakolni: az előtétfalat vakolod.
- A vakolható kőzetgyapotból készült hőszigetelő réteg bizonyos vastagság felett annyira sokba kerül, hogy az árából kijön akár egy aranyból készült előtétfal is :)
Nagyon hideg időben ahol lyuk maradt a belső párazáráson (páraszökés), ott az osb a párafékező hatása miatt vizesedni fog valószínűleg, ha nincs ott az osb, akkor az eps fog, szintén a párafékező hatása miatt (a gyapothoz képest). Én a falat teljes vastagságában kizárólag gyapottal hőszigetelném és lehagynám a favázról a külső OSB-t is. Ha a fal tárcsairányú merevsége megköveteli, akkor ezen osb réteg helyett átlókat vagy andráskereszteket tennék, az nem párafékező
Ezt írtad a hozzászólásban amire válaszoltam.
Vagyis eleve azt írta hogy a falba gyapot, aztán osb aztán arra eps.
Ha azt az eps-t akarod gyapotra cserélni akkor oda csak vakolható táblás gyapot mehet, az általad említett válaszfalba való nem jó oda.
Az OSB3- as és csak ezt lehet kapni, szinte teljesen párazáró. Annyit tudok róla, hogy szinte semmi vizet nem szív magába. Ki lehet próbálni, megmérni egy darabot egy patikamérlegen, betenni egy veder vízbe és egy hét múlva ugyanaz a súlya.
A fa higroszkópikus anyag és egy ilyen falnak a szerkezeti eleme.
Az építésnél a faanyag lehet nyers is, 22%-os pl. a vágás után pár héttel, 18% felett melegben a gombák megtámadják. Valahogy ki kell tudjon szellőzni és eltávozzon belőle a nedvesség.
Tipikusan téli vágás esetén ( de hol van az a nagy tél mostanában), a fa nagyon gyorsan kiszárad 22%-ra, ha fűrészárút készitenek belőle (kb 28-36% a nedvességtartalma amikor kivágják), de utánna nagyon lassan párolog ki belőle a többi nedvesség 14%-ig, ez kéne legyen a páratartalma, amikor bedolgozzák az épületbe.
Ezért kell legyen pl. a tetőfólia is páraáteresztő.
Száraz környezetbe az épületfa nedvességtartalma leesik 4%-ra is, de nedvess környezetben viszaáll 12%-ra. Ez a folyamat kb. 1o évig tart, aztán a rostok annyira bezáródnak (kikeményednek), hogy 4%-8% között mozog a nedvességtartama. 4o év múlva a higroszkopikussága teljesen leáll.
De az első 1o évben, ha nagyon hosszú ideig nedves környezetbe kerül, akkor megtőrénhet az, hogy részlegesen ( pl. egy oszlop aljának 4o cm-re) a páratartalma 18% felé kerüljön. Ha meleg is a kornyezete, min. 15 fok, akkor elszaporodnak a gombák (kékpenész) benne.
Ennyi az okosság. Most mindenki döntse el, ha egézséget egy faszerkezetre épített lakoházanak a tartófalait bezárni két majdnem pársazáró felület közé.
A fal esetén a megoldás a külső burkolófelületet páraáteresztőre késziteni- esetleg egy szellőztettet rétegrenddel ellátni- ami sajnos kicsit rontja a szerkezet szigetőképességét. Vagy például a OSB helyett pozdorja lapokat használni.
Ahogy a magyar építészek önálló gondolkodását ismerem (pontosabban annak szinte teljes hiányát ;) energetika terén, még az is elképzelhető, hogy ezt a fal-rétegrendet egy magyar építész másolta egy amerikai rajzról 1973-ban, a többi magyar építész meg az ő rajzáról másolgatja azóta is :) és ha a fenti kérdésedet feltennéd valamelyiküknek, akkor részletes magyarázat helyett valami letorkolló vagy fellengzős mellébeszélést kapnál tőle (mert valójában ő sem érti ;)
De az is lehet, hogy ez az a legbonyolultabb technológia, amit még biztonsággal fel tud fogni egy átlagos házépítő szakember, egy szellőző rés működése már meghaladná a képességeiket és elcsesznék folyton valahol.
Én nem vagyok szakember, semmi közöm nincs a hőszigetelő szakmához, talán csak ezért merek olyan irányban is gondolkodni, amit nem tanítanak a házépítő iskolákban :)
"Még a padló temperáláson gondolkozom"
A fűtött padló és a hideg talaj között csak vékony hőszigetelést tudsz létesíteni és azt is csak drágán. Ezzel szemben egy fűtött mennyezet és a hideg padlástér közé fillérekből tudsz akár baromi vastag hőszigetelést is tenni occsó üveggyapotból. Ráadásul ezután a radiátorokra sem lesz szükséged. Ráadásul ez nyáron hűtésre is alkalmas.
Igaz, hogy a gyárilag be-vízcsövezett gipszkarton lap nem olcsó dolog.
Az első tény, hogy annyira nem vagyunk oda a padlófűtésért, valamint parketta lesz mindenhol (kivétel fürdő, mosókonyha) de a legfontosabb, hogy nagyon lassan reagál, és mivel nincs hideg falam, a radiátoros fűtés 10-15 perc alatt felfűti a kívánt hőmérsékletre a házat, akár 18C-ról is (bár addig ritkán vesszük le)
Még a padló temperáláson gondolkozom, de pénz függő a dolog!
igaz, hogy tévedésből a léc rossz oldalára írtad, mert a léc feladata, hogy rést biztosítson a gipszkarton és a párazáró fólia között pl az elektromos kábelek számára. Ezen fólián kívülre kerüljön az OSB, a fa tartókhoz rögzítve így tudja jól biztosítani az épület tárcsairányú merevségét. Ezt a merevítést lehet még tovább erősíteni a fa váz külső oldalán (ha egyáltalán szükséges) az általam említett andráskeresztekkel/átlókkal.
"Könnyűszerkezetnél én még nem láttam olyat aki ne eps-t tett volna!"
Lehet, hogy az építők ezzel a módszerrel tudják elérni elérni a legmagasabb hasznot.
A ragasztó pogácsákkal történő hőszigetelő ragasztás is egyeduralkodó volt néhány éve. Aztán egyszer csak megjelent az igény a kevésbé szar megoldásokra és a mestereknek száz év sem kell és hipp-hopp átállnak az új módszerre.
Ma lemértem a súlyát egy tekercs naturoll pro szigetelőnek.
8,4kg a csomagoló nejlonjával együtt. 1,2m x 2,6m =3,12m2 van benne 0,24m vastag = 0,7488m3 egy tekercs ha 10dkg csak a csomagolóanyag akkor 11,08kg/m3 ha pedig 20dkg akkor 10,95kg/m3.
Azért én megvizsgálnám előtte a csőtörés lehetőségét is.
Első körben, amikor vizet nem használsz, lefotózod a vízórát az összes kis mutatójával együtt. Minél hosszabb idő után megint és megnézed hogy egyezik e a két állás.
Nálunk is amikor megvettük a házat, durván vizes volt itt ott. LEginkább a külső falnál a tégla alól folyt ki a víz több helyen is. Ezt egy rosszul megforrasztott réz vízcső csatlakozás okozta a fürdőszobában amit egy ilyen szivárgás vizsgáló ember kb negyed óra alatt megtalált és 10cm pontossággal megmondta hol törjük a betont meg a járólapot.
ha ott nincs beton a vízszigetelésen, akkor a magas talajvíz felnyomhatta a vízszigetelést, és az kiszakadt. fel kell tárni, megjavítani és leterhelni.
pince milyen mély, vs. mennyi lehet most a talajvízszint? kút környéken, ahol meg lehet kérdezni?
A technikai részéhez nem tudok hozzászólni, de jogilag nagyon nem mindegy, hogy a ház 9,9 vagy 10,1 éve épült. Ez még akár azt is befolyásolhatja, hogy kinek a költsége lesz a probléma megoldása...
Van egy 10 éve épült házunk, pincével. Szerintem az épület vízszigetelése korreltül meg lett csinálva annak idején, a ház új korában nem is volt nedves.
Pár éve elkezdtek egy részen felvizesedni a falak, ledobta a vakolatot. A kerámia padlóburkolat fugái is nedvesek, penészgyanúsak. Más részeken teljesen szárazak a falak.
Kezdetben valami vízszigetelési problémára gondoltam, esetleg egy eldugult ereszcsatorna lefolyó, vagy megsüllyedt terasz (már nem lejt annyira kifelé, mint új korában).
Van a lépcsőforduló alatt egy üreg, ami minden oldalról zárt. Kb 2 m3 térfogat. Mivel ytong válaszfalakkal van körbezárva, ezért bontottam egy kis lukat, ahol bekukucskáltam. Egyedül itt nincs úsztatott beton, itt a pince alaplemeze látszik. Vizet találtam! Kb 1 cm vízben áll ez a kis rész.
Még nem tudom, hogy ez kívülről folyt-e be. Elképzelhető, hogy ebben a zárt térben valahogy csapdába esik a levegő és kicsapódó pára ennyi vizet fel tud halmozni?
Mit tanácsoltok, hogyan tovább? Megpróbáljak egy nagyobb lukat készíteni, és azon keresztül felitatni-szárítani? Tegyek oda ventilátort vagy fűtőtestet?
Lehet, hogy az egész úsztatott beton alatt áll a víz?
Igazad van , elírtam . Páraáteresztő fólia van természetesen ( meg üvegszálas rabicháló , hogy ne csak a fólia tartsa a gyapotot , de ez csak az én hülyeségem ) . Gyapot még nincs benne a falban , az majd az utódok dolga lesz ;-)
Igen , erre . Az a külső OSB ad szilárdságot az épületnek . Én a magam okossága szerint a saját tetőteremnél úgy oldottam ( fogom megoldani ) a légrést , hogy a favázra kívülről párazáró fólia /ellenléc /OSB / lemezburkolat került . Így a gyapot a párazáró fólia és az OSB közti 5cm légrésen át ki tud szellőzni a padlástér felé .
Azért gondoltam égésálló anyagra, mert ugye ez a fa alá menne (alulról hűlő födém), és ha alulról kap egy kis lángot a villanyszekrényből a kőzetgyapot, akkor a fát megóvná a közvetlen tűztől. Egy darabig.
Adott egy régi vályog ház amihez hozzáépitettek egy téglából álló részt.Üveggyapottal szeretném szigetelni a födémet mehet alá a párazáró fólia? 15 cm elég lenne? Melyik üveggyapotot válasszam a 0,039-es jó lenne? Vannak gyengébb tipusok? A fórumban láttam, hogy a sárgáról nincsenek jó vélemények.
A kőzetgyapot is ásványgyapot. Tehát akkor mi is lesz a födémen? :)
Mert szerintem 40 centi legolcsóbb üveggyapot bőven elég lenne oda (kb 35 centisre nyomódna össze).
"15cm kőzetgyapot a falba/osb/20cm Eps"
Nagyon hideg időben ahol lyuk maradt a belső párazáráson (páraszökés), ott az osb a párafékező hatása miatt vizesedni fog valószínűleg, ha nincs ott az osb, akkor az eps fog, szintén a párafékező hatása miatt (a gyapothoz képest). Én a falat teljes vastagságában kizárólag gyapottal hőszigetelném és lehagynám a favázról a külső OSB-t is. Ha a fal tárcsairányú merevsége megköveteli, akkor ezen osb réteg helyett átlókat vagy andráskereszteket tennék, az nem párafékező :)
"az alapnál a szerelőbeton alá 5cm xps-t tennék körbe a külső fal mentén?"
15 centi vastag és a padlószinttől 60 cm mélyre lemenő lábazati hőszigetelés ÉS könnyűszerkezetese falazat (ez is lényeges!) esetén szerintem teljesen felesleges még erre is költeni.
Értem, köszi. De akkor sincs értelme az osb-nek, légrés sincs így.
Szerintem egyébként olyan házat építs aminek a fő fala téglából van vagy vmi hasonlóból, könnyebb lesz eladni később mint a favázast. Nekünk volt favázas is régen, mostani ház téglábl van rajta eps kívül(vékony) belül ragasztva a gipszkarton a téglára, így van légrés is, válaszfalak faszerkezetesek 20cm vastag. Szerintem semmi gond a gipszkartonnal, de ha merevebbet akarsz akkor lehet duplán is rakni. Faszerkezetes háznál belül lécvázra. Én szeretem a gipszkartont, nem cserélném le vakolt falra.
A fal alá nem szoktunk hőszigetelést tenni, egyrészt a fal úgyis összenyomná, másrészt épp a méretváltozás miatt a fal repedne, és semmi kötése nem lenne az alap betonhoz.
Ennyi hőszigetelés mellet nincs jelentősége, hogy grafitos, vagy sem a külső hőszigetelés.
Annak van azonban, hogy nincs hőtároló falad könnyű szerkezetnél, ami nagyon sokat számít (nincs természetes temperálás), ha télen fűteni, nyáron hűteni kell.
Köszönöm a választ, tanácsokat! Hétvégén felszedem a bitumenes lemezt, akkor fogom látni, hogy mi a helyzet a födémmel, de szerintem ha nagyobb baj lenne, akkor annak előjelei már feltűntek volna (penészesedés, foltok a plafonon... stb.). Egyelőre 15 cm üveggyapotot teszek rá, most ennyire volt keret. A szarufák közötti párazáró fóliát fent hagynám, majd télen néha felmegyek megnézni, hogy párásodik-e. Erről mi a véleményed?
Emeletes családi háznál le szeretném szigetelni a bejárat fölötti fafödémes részt. Nagyjából négyzet alakú, 8 nm-es, fölötte szoba van, két szomszédos oldal alatt fal, a másik két oldal nyitott, találkozásuknál egy oszloppal. A ház homlokzata szigetelt, de ez kimaradt. Mivel van itt egy villanyóra is, égésálló anyagra, kőzetgyapotra gondoltam, ami megvédené a gerendákat egy esetleges elektromos tűztől. Kb. 15 cm-re gondoltam.
Hogyan érdemes ezt megoldani?
Vakolható kőzetgyapot, a rögzítéshez műanyag dübel facsavarokkal? Ragasztó kell? Vagy inkább facsavarokkal rögzített falécekkel kellene felfogni a táblákat (tekercset?), és vakolás helyett pedig valami vékony fa burkolatot tenni a felfogató lécek aljára? Esetleg a léceket a födém helyett függőleges felületekhez, a falhoz és az oszlophoz (is?) rögzíteni?
Kell valahova párazáró réteg, pl. a most látszó gerendák aljára?
Jó lenne ha ki is nézne valahogy, nem lenne sufnituning jellege.
"Szellőztető venti fog kelleni ami kiszívja a meleget nagy melegben."
Tudod-e, hogy mennyit fogyaszt (és milen barmi hangos) egy 10-15.000 m3/h tudású ventilátor? Hidd el, hogy sokkal hatékonyabb (és csendesebb :) 1 négyzetméternyi meleglevegő kieresztő nyílás. De a leghatékonyabb jól megcsinálni a födém hőszigetelését és ezután leszarni, hogy hány fokos a padlástér :)
"fent meg 5m hosszú végig szellőző gerincszellőző."
Ez pára kiszellőzéshez bőven sok, nyári meleghez viszont kb nulla.
"Négyzetméteres lyukakat nem tudok csinálni a tetőre"
Szellőztető venti fog kelleni ami kiszívja a meleget nagy melegben.
Alul nem 1cm hanem 3cm rés van általában, fent meg 5m hosszú végig szellőző gerincszellőző.
Annyira nem zavar a meleg a padláson, de ha hűvösebb lenne akkor a ház is kevésbé melegedne fel.
Négyzetméteres lyukakat nem tudok csinálni a tetőre. Viszont ahol napelemmel van takarva ott elég hűvös alatta a tető, a padlást se melegíti azon a részen. Ezért ha van értelmes termelés akkor tervben van az egész tető beborítása napelemmel.
A jó padlás-szellőztetés nem vár a szélre. Mindig van valamennyi hőmérséklet különbség a padlás levegőjében, tehát ha a szellőző nyílások nem azonos magasságban vannak, akkor a "melegebb felfelé száll" kéményhatás akár teljes szélcsendben is működteti a szellőzést. Legjobb, ha legalul van szellőzőnyílás meg legfelül.
A legolcsóbb üveggyapotok mind 10 kg/m3 testsűrűség körül vannak. Ez alatt már nehéz lenne hőszigetelő anyagnak nevezni, ezt, ez felett meg már csökken a haszon :)
"nyáron nulla szélben 35fokban a zsindely(a betoncserép is) ami ugye bitumenes kátránypapír kb, elég szépen fel tud forrósodni, innentől alatta a padlástér is"
Nagyon-nagyon különböztessük meg a padlástérből a párát elszállító szellőztetést és a nyári padlástért hűtő szellőztetést, mert a kettő között kb százszoros szorzó van. Ahhoz, hogy a pára télen ne torlódjon fel a padlástérben, ahhoz egy átlagos családi háznál elég, ha naponta egyszer-kétszer lecserélődik a padlástér levegője. Ha viszont azt szeretnéd, hogy nyáron a palástér lényegesen hidegebb legyen a szokásos 50-60 foknál, ahhoz bizony kb 3-5 percenként kell levegőt cserélni. Ekkora légcseréhez nem elég felül 6 db szellőzőcserép, meg alul a tető szélénél egy centis légrés, ekkora légcsere magától akkor jön létre, ha alul és felül is(!) négyzetméteres légáteresztő keresztmetszetben gondolkodunk.
"Mennyi legyen a tető túlnyúlása a szigetelés külső síkjától?"
Eső/vízorr számára elég 3-5 centi,
esztétikailag meg nagyon függ a ház stílusától, méretétől. Láttam olyan házat, amelyiken 15 centi soknak tűnt és láttam olyat is, amelyiken 1 méteres ereszt túl kevésnek éreztem.
Jól átszellőzik, de nyáron nulla szélben 35fokban a zsindely(a betoncserép is) ami ugye bitumenes kátránypapír kb, elég szépen fel tud forrósodni, innentől alatta a padlástér is. A házban nincs olyan meleg, a klímát alig használjuk, ahol napelemmel van borítva ott már hideg a tető és érezhetően nem melegszik fel a padlás sem annyira mint előtte, de azért... Kell még napelem. Lehet idővel az északi oldalt is telibe rakom napelemmel emiatt, csak előtte azért tesztelem egy panellel mennyit termel a DK vagy DNY oldalakhoz képest, ha van nyáron 60-65% akkor érdemes azt is beborítani. MEg arra is gondoltam hogy felteszek egy nagy ventit a padlásra ami kiszívja a meleget, az csodát tud tenni. Nálunk még 30fok se szokott lent lenni, és most a szigeteléssel ez tovább fog javulni.
Alig pár nap amikor klímázunk a nappaliban. Hálóban is lefekvés előtt szoktam 20-30percet nyomatni és utána reggelig nincs túl meleg.
Akkor ott probléma van az átszellőzéssel... mint nálunk, nyáron 30 fok volt odalent a szobákban, a padláson nem tudom :) Igaz, csak a lambéria meg azon a párazáró fólia volt a padlás felé, semmi más.
Én olcsó sárga román üveggyapotot (GECSATHERM VSG1 DUO) terítek, legutóbb lusta voltam kesztyűt húzni, csak úgy kézzel téptem (ahol kellett) és fektettem. Nem mondom, hogy este nem éreztem valamit a kezemen, de másnapra elmúlt :) Ez sem porzik meg semmi ilyesmi. (Bezzeg a régi felszedett, poros, foszló kőzetgyapot, vagy én nem is tudom, mi, azzal szájmaszkon át is taknyom-nyálam folyt)
A sima sárga rémség annyira porzik meg szúr hogy az borzalom, percek múlva fulladozva menekültem mindig amikor az embereim csinálták a szigetelést a házakba.
Remélem jó lesz a végeredmény és elérem a célt ezzel a szigeteléssel meg a télikerten az ajtócserével.
Tényleg nem szúr meg nem porzik. Ami porzott az a régi sárga meg a rajta lévő 17 év alatt rárakódott por. Sima szabadidő ruhában nyomtam, kesztyű meg hasonlók nélkül. Még be is takaróztam vele egy helyen, mert alacsony magasságnál kellett betolni a 2,6m-es tekercset a helyére. Ici picit se szúr, tök jó vele dolgozni. Azért utána leporoltam a ruhámat miután lejöttem.
Egy baj van csak ezzel a gyapottal, hogy csak egész raklappal(99,84m2) hoznak ami tulképp két raklap tehát 32tekercset gyári szállítás, nincs itthon sehol raktáron belőle. Nekem meg kell még kb 35-40m2 tizen pár tekercs, majd csak sikerül beszerezni valahogy. Neked milyen kéne és mennyi?
Ez a távtartós megoldás jó ötlet, de mivel már készen van egy része én már nem tudom megvalósítani.
Most van kb 5-8cm a deszka és a szigetelő gyapot között a fél vastag gyapottal. Ennyi kell mindenképp hogy jól szellőzzön. Gerincen végig fut egy gerinc szellőző, így ha alu is tud szelelni sok helyen akkor kellemes légáramlás alakul ki a padlástérben.
Na a szellőzés nekem is megoldandó. Nem nyeregtetőnk van. Egyelőre körben rá van tolva a födémen teljesen a fóliára az üveggyapot, de kivül is zárt, mert az eps és a hálós ragasztó, de sajnos az osb lap is felmegy teljesen a tetőfóliáig, nincs rés. Ez utóbbit nem is értem.
Én majd arra gondoltam, de rohadt nagy meló, hogy tetőgerenda közönként berakok átvezetőnek 2 db legalább 50-es csövet, ehhez át kell fúrni az osb lapokat. Aztán ezeket rovarhálózni stb. Az osb lapok tetejét végig levágni elég macerás lenne, mert baromi rossz hozzáférni. Lyukat vágni sem egyszerű, de könnyebben megoldható.
"hozzá fog érni a tetőhöz, elzárja körben a szellőzés útját."
El lehet vágni a hőszigetelést 5 centivel a tetősík alatt, azzal párhuzamosan,
de én inkább betennék közéjük valami 5 centis légáteresztő távtartót, ami elvágás helyett inkább összenyomja (sűrűbbé, tehát jobb hőszigetelő anyaggá teszi) ott a gyapotot.
Az sem baj, ha ezen távtartó egyúttal rovarrács is ;)
A kettes pont nem megvalósítható. Ha nekinyomod a gyapotot teljes vastagságában egészen a fal külsejéig akkor hozzá fog érni a tetőhöz, elzárja körben a szellőzés útját.
Nálam 12-es talpszelemen van, ezen 15cm magas szarufák 25 fokos tető, zsindelyes tehát deszkázott. A közelébe se tudtam menni a szélének a 24cm-es gyapottal. 38-as porotherm, viszonylag a külső szélén a talpszelemen. Vágtam 30cm-es csíkokat kettészedtem vastagságban és ezeket raktam a széléhez. Így legalább van ott valami, ha nem is teljes magasság, alatt persze a fán belül ott van a 10cm-es régi sárga gyapot. Ennek már neki lehetett tolni a 24cm-es gyapotot.
Kezd egész jól kinézni, már 18 tekercset a helyére tettünk a 32-ből.(persze fog még kelleni kb40nm csak nincs sehol raktáron ilyen vastag és nem akartam még 100nm-t rendelni)
A padlás légtere jól át tud szellőzni akkor is, ha a cserép alatt párazáró fólia van.
Egyrészt a tető szélénél lehet körben szellőzőrés, másrészt a fólián is lehet úgy szellőző lyukakat nyitni, hogy ettől még nem esnek be a fólia külső felületén leguruló vízcseppek.
De ha pl nyeregtető van, akkor a két végén lehet csinálni szellőző ablakokat.
"fölső deszkázatra bitumenes lemez van végig terítve, így vettük a háza"
Aki a fa födémed egy csupasz párafékező réteggel zárta le, az egy állat volt.
Ha a bitumenes lemez felett közvetlenül a jéghideg padlás volt, akkor a lemez alja is folyamatosan hideg volt, ezért a lakásból távozni próbáló pára vízzé csapódott ki rajta, lassan átnedvesítve a födém fa szerkezetét. Márpedig a tartósan nedvesen tartott fa hajlamos a korhadásra, tehát a gyengülésre. Legrosszabb esetben még az is elképzelhető, hogy a födémed itt-ott már annyira korhadt, hogy bármelyik pillanatban a fejedre szakadhat!!! (talán pont ezért adták el a házat, hogy más fejére szakadjon, ezt később bíróság valószínűsítheti)
A bitumenes réteget AZONNAL eltüntetni!
A födém fa szerkezetét (főleg a gerendákat) megvizsgálni korhadásra, több helyen is, de főleg a konyha és a fürdőszoba felett.
Ha nem kell semmit kicserélni, akkor
1: gondoskodsz a padlástér kiváló átszellőzéséről (szellőző lyukak/rések)
2: a felső deszkák tetejére (átfedéssel) ledobsz 20-30 centi olcsó üveggyapotot (a gyapot széle körben teljes vastagságában simuljon össze az oldalfali hőszigeteléssel!)
Sziasztok! Szeretném leszigetelni a födémet. A rétegrendje alulról haladva a következő: stukatúr vakolat, deszka, fagerenda, deszka. A fölső deszkázatra bitumenes lemez van végig terítve, így vettük a házat, nem tudom, hogy mi volt a szándéka ezzel az előző tulajnak. Máshol a födémben nincs semmilyen fólia. Az üveggyapotot a fölső deszkázatra fektetném egyelőre, mert nincs időm/kedvem felszedni a deszkákat, és a gerendák közé rakni. A kérdésem az lenne, hogy a bitumenes lemezt távolítsam el a deszkázatról?
A födém fölött zárt, nyeregtetős, cserépborítású padlás van, ami utólagosan lett vízszigetelve (párazáró fólia a szarufák közé lécekkel beszögelve).
Üdv ! Nálam is most készül a szigetelés,és az jött le nekem ,hogy max. 2 nap múlva mennie kell a színnek a falra az alapozás után !:-) Holnap ha igaz levonulnak tőlem ,2 külön kis falrészlet van vissza nekik ,ebből az egyiket már rég lealapozhatták volna mert kész volt a 2x-i behúzás + a csiszolás,de csak ma kenték be a holnapi színezés előtt alapozóval !
Múlt héten akartuk a vékonyvakolatot felkenni, ezért kedden felment az alapozó, szerdán viszont olyan idő volt, hogy nem mertünk nekikezdeni.
Most szerdán vakolnánk, szerintetek megint le kell kenni alapozóval, vagy egy hét alatt nem porolódott el annyira? Nem örülnék neki, de ha kell lekenem.
Kívülről szigeteljük a házat. A falakat holnap befelyezik és következik a lábazat. Az iparos, a következő kérdést tette fel nekem: A vezetősín alatt, kihaggyon e, 1 cm-es rést? És úgy kezdje rakni a lábazatra az XPS-t ?
Magyarán : a két szigetelő réteg közt lenne 1 cm szabad falfelület. Állítólag igy tud távozni a felgyülemlett pára.
?? Külön-külön értelmes, amit írsz, csak így nem összefüggő :)
A levegő, mint hőszigetelő tökéletes lenne, a probléma az, hogy nem vákuum van körülötte :D. Amikkel érintkezik, fólia, gerenda, ajtó-ablak tok, cserép, jobb esetben hőszigetelés stb. mindig jobb hővezető, tehát rosszabb hőszigetelő, így szépen szökik a meleg, mert a levegő a határokon belül mindig mozog és szállítja a hőt. Én ennyit írtam és nem többet. Mi a tévedés? Szerinted mind jobb hőszigetelő? :D
A lufi arról szól, hogy hiába áll benne a levegő, fázni fogunk. Mert baromi jó hővezető a vékony fala a levegőhöz képest. Mi a tévedés?
A harmadik mondattal leírsz egy alapigazságot, csak éppen logikailag pont az ellenkezője, mint amit előtte emlegetsz.
Mindegy, értjük :)
A hangszigetelésben egyetértünk, de a mondatom második felét az idézetből ne hagyd már le :)
"Nem a tömeg számít, hanem a sűrűség (legyünk már precízek"
Mély hangok esetén 3-20 méteres hullámhoszú, nagy energiájú hanghullámokról van szó. Egy ilyen hullám-óriás leszarja, hogy az 5 centi vastag gyapotodnak milyen a belső sűrűsége: ha ritka a gyapot, akor áfúj rajta mint a szél, ha sűrű a gyapot, akkor meg a kis tömeg miatt könnyedén megrángatja (membránnak tekinti) ezért úgy át megy rajta mint kés a vajon.
A hangcsillapítás általános szabálya, hogy: amit nem tudunk visszaverni, azt nyelessük el. Sajnos a mély hangok nagy energiával rendelkeznek, a bazinagy tömeg segít a visszaverésben és ugye amit ügyesen visszavertünk, azt már nem nekünk kell csillapítani :) A hangelnyelés legtöbbször nem más, mint a levegő rezgéseit mechanikus mozgássá alakítani, majd ezt a mozgást hővé alakítani. A hő meg már nem hang ugyebár :)
A nagy hullámhosszú mély hangokat csak zárt (vagy majdnem zárt) rezgő membránnal tudjuk mechanikus mozgássá alakítani és ha már mozog a membránunk, akkor ezt a lengést folyamatosan csillapítani kell (hővé alakítás). Csak akkor sikeres a hangcsillapítás, ha MINDKÉT feltétel teljesül.
Az általad említett acéllemez is kiváló, de csak akkor, ha valamivel folyamatosan csillapítjuk a rezgését. Ez lehet pl 256 db autó lengés csillapító is ;) de léteznek olcsóbb megoldások is, pl rugalmas acél helyett a membránunkat NEM rugalmas anyagból csináljuk (kő, beton, ólom, stb), ebben az esetben az anyag rugalmatlansága végzi a lengéscsillapítást (=hővé átalakítást). Másik módszer, amikor a rezgést nem a membrán anyaga csillapítja, hanem a neki támaszkodó gyapot, homok, stb.
Tehát a nehéz membrán (pl betonfal) a mély hangok nagy részét visszaveri és csak a maradékkal kell nekünk megbirkózni, könnyű membrán esetén viszont sokkal több hang elnyeletése szakad a mi nyakunkba.
Nem a tömeg számít, hanem a sűrűség (legyünk már precízek :D ), a méret és a homogenitás. Ugyanis a mély hangok hullámhossza jóval nagyobb, nehezebben nyelődnek el. Hiába teszel oda 5 tonnás, de csak pár centi vastag acéllapot, vígan át fog rajta dübörögni, mert önmaga is rezonálni fog, míg egy jóval könnyebb, de méter vastag akármin már nem annyira.
Ha a levegő hőszigetel, akkor az üres padláson lévő 300 m3 a legjobb hőszigetelő
Ne nevess, önmagában ugyanis így igaz :D A levegő hővezetési tényezője 0,024, míg a gyapotoké 0,04-0,05 között van, tehát majdnem kétszer jobb. Illetve rosszabb :)
A probléma a határolófelületekkel van, na azok már sokkal jobban vezetik a hőt :)
Közben Elek is megírta a lényeget.
Mellesleg a párazáró fólia másik fontos haszna, hogy mivel megakadályozza a levegőáramlást, így a közvetlen hőszállítást is. Tehát nem csak a pára, de a meleg sem tud közvetlenül távozni. Ezért is fontos a folytonosság.
"Ugyebár a levegő szigetel a gyapotban .. hogy lehet egy merev kőzetgyapot tábla és egy nyegle tekercses üveggyapot ugyanolyan lambda értékű?"
Csak a MOZDULATLAN levegő szigetel marhajól.
A meleg levegő felfelé száll, a hideg levegő lefelé száll, ha egy üregben semmi sem akadályozza a hő-szállító levegő-körforgást, akkor az az üreg nem lesz jó hőszigetelő, hiába van benne "hőszigetelő" levegő. Ezt az áramlást minél jobban le kell fékeznünk, erre jó az a sok térkitöltő szöszmösz/szál/buborék/stb amit mi hőszigetelő anyagoknak hívunk. Minél kevésbé tud áramlani benne a levegő, annál jobb az anyag hőszigetelése.
Persze nem szabad túlzásba sem esni: a levegő mozgását lassító szálak anyaga a levegőnél rosszabb hőszigetelő, ezért ahogy növeljük a szálak sűrűségét, egy bizonyos sűrűség felett a szálak saját hővezetése kezdi lerontani a hőszigetelő anyag jóságát. Tehát a sor egyik végén lévő hőszigetelő anyagok azért gyengék, mert túl kevés bennük a légáramlást lassító szálacska, a sor másik végén lévő hőszigetelő anyagok meg azért szigetelnek gyengén, mert már marhasok hővezető szál anyag van bennük. Persze erre a marhasűrű töltelékre többnyire szükség van, mert ezek a hőszigetelő anyagok terhet hordanak: vagy járható, vagy vakolható hőszigetelő anyagok.
A szálas hőszigetelő anyagok többségénél a 15 kg/m3 testsűrűség alatti és a 80 kg/m3 testsűrűség feletti anyagok hőszigetelnek gyengébben, a legjobb hőszigetelésűek kb 40 kg/m3 körül vannak (adatok fejből, remélem nem tévedek sokat).
"az összébbnyomással a hangszigetelése javul?"
A mély hangok csillapításához a tömeg lenne a legfontosabb, de 5 centi gyapotnak gyakorlatilag nincs tömege. A magas hangoknál számít a vastagság, de egy rétegek közé zárt gyapothoz a magas hangok nemigen jutnak el. A közepes hangok esetén a gyapot haszna ott lesz, hogy energiaelnyelő rugóként is működik két rezgő felület között, tehát összenyomáskor amit elveszítesz a vastagságon, azt remélhetőleg megnyered rugóerőben (tehát az összenyomástól nincs omlás).
Általában véve két réteg közé zárt 5 centi üveggyapot zajcsillapító hatása (az üres üreghez képest) nem nulla, de majdnem nulla. A mély+közepes hangokat NEM 5 centi pehelykönnyű gyapottal kell hatékonyan csillapítani, hanem minél nehezebb (és minél vastagabb) gyapottal.
Szerintem a táblás az kőzetgyapot a tekercses meg üveg, azért nem egyforma merevek. Ha a levegő hőszigetel, akkor az üres padláson lévő 300 m3 a legjobb hőszigetelő. :)
A levegő addig szigetel amíg kis buborékokba van zárva, de a könnyű szálas anyag nem zárja magába, hanem tud áramlani, és hordani kifele a meleget, a táblás, sűrűbb anyag jobban megtartja.
Nekem ez nem logikus amúgy :) Ugyebár a levegő szigetel a gyapotban, ha összébbnyomod, kevesebb levegő lesz benne nem? A másik: hogy lehet egy merev kőzetgyapot tábla és egy nyegle tekercses üveggyapot ugyanolyan lambda értékű? Vagy a táblás csak azért merev mert vmivel át van itatva? Műgyanta kötés?
Másik kérdésem: az összébbnyomással a hangszigetelése javul?
Tegnap végre nekiálltam másodmagammal a padlás födém szigetelésnek.
Pénteken megjött 100nm 240mm-es naturoll pro szigetelő 32 tekercs. 11,5 tekercs már a helyén van. Jónak tűnik ez a gyapot. Mérve sok helyen 27-28cm vastag, nagyon kicsire van összenyomrgatva a raklapon, meg a tekercsen belül is. Kibontáskor eszméletlen erővel tör kifelé és mintha levegőt venne miután kitekeredett 1-2 másodperc alatt eléri a teljes vastagságát.
Nem szúr, nem porzik, jó vele dolgozni. Leterítve durván néz ki. Még kb 2x fél nap lesz mire mind a 32 tekercs a helyére kerül.
Utána már lehet számolni mennyi kell még pontosan.
Szélekhez nem lehet teljesen odatolni ezért vágtam 30cm csíkokat amit kettészedve kb 12-14cm vastag csíkkal indul ami bemegy a szarufák közé és rálóg a talpszelemenre. Kívül csak pár cm van a fal külsőig, kitapogattam, fel van hozva teljesen a fáig a homlokzati eps, a tetején is ki csík ragasztóval. Kopogtatva nem érzek betont sehol a talp fa mellett. A legnagyobb szívás rész már megvan a kiugró tető alatti nagyon alacsony terület, kúszni mászni kellett oda.
Ha majd megint rendesen esik, széllel, akkor csinálok egy fotót az én házfalamról (ÉNY) :) Azon is csak ragasztó+háló van, jó egy-másfél méter magasan nedves olyankor. Egyébként Elek, mivel a ragasztó sokkal jobban szívja a vizet, mint az eps, ezért ha a ragasztó már száraz, akkor az eps alatta tuti, hogy szintén száraz.
Más. Újabb helyzetjelentés :D Bocs, ha valakit untat. Ennyi örömöm legyen már, na meg hátha okosságot is tanulok. Bár a lehetőségek eléggé behatároltak.
Írtam, hogy elhasználtam a felszedett/feltornyozott régi hőszigetelést. Akkor derült ki, hogy a helyén be sem volt deszkázva, mindjárt a gipszkartonra pakolták, ami alulról nézve a plafon. A szobákban és a nappaliban látszanak a gerendák, az van felülről belambériázva, az a padlásról nézve a födém is. Az előtér/wc/fürdő plafonja az gipszkartonozva is van, jó 15 centi légréssel. Fölöttük nem lambéria van, hanem sima deszka. Na ez utóbbi hiányzott. Gyanús lett, hogy oldalról ( itt éppen a tűzfal felé) semmi sem zárja le ezt a 15 centis légrést, csak a szigetelés. Nagyképűség lenne azt állítani, hogy abba a légrésbe úgysem jut be a meleg, páradús levegő, vagyis ebből a pára lelkes sikongatással csapódik le abban a szigetelésben. Felszedtem arrébb is, ott sem volt lezárva. Párazáró fólia az ugye hírből sem volt eredetileg. Szóval kicsit elhúzódott a deszkázás.
Összekötni a feljövő párazáró fóliával már lehetetlen, mert nem hozták fel a padlásig, bár közben gerenda is van.
Végül is 25 cm üveggyapot lesz majd az egész födémen.
Abban tudnál segìteni, hogy vakolatnál a szilikátos és szilikonos között mi a különbség. A neten egy szövegkörnyezetben is sokszor rokonértelmű szòként kezelik és keverik. Van különbség a kettő között?
Ha a gáz fűtőértékét tekintjük 100 százaléknak, akkor a kondenzációs kazán VALÓBAN 100 % feletti hőt is tud produkálni.
Az újabb előírások szerint a gáz fűtőértékébe bele kell számolniz égéskor keletkezett víz újra-kondenzálásból kinyerhető extra hőt is, ezért ma már senki sem tudja, hogy mi a 100 százalék :)
"a ledtévéjében meg 2millió led világít"
Az oled tv-kben VALÓBAN milliónyi pici led világít.
"Arról volt szó, hogy felragasztják a hőszigetelést, dűbelezik, hálózzák, ragasztóval glettelik, és ott végeznek egy időre."
Én arról beszéltem, hogy szegény ember tegye fel a hőszigetelés felét (pl 8 centi habot) és ettől sokkal könnyebb lesz a spórolás a másik felére + hálózásra, satöbbi.
"a kérdés lényege, hogy a ragasztó beszívja-e a vizet"
Igen. A ragasztó felülete önmagában nem vízlepergető, tehát beszívja a vizet.
"agy érdemes lekenni alapozóval, és majd pl. 1 év múlva ráhúzni a vakolatot,"
Nem vagyok biztos abban, hogy a vakolat nem fog lepotyogni egy szép napon, ha ragasztó helyett falfestékre vakolunk.
Arról volt szó, hogy felragasztják a hőszigetelést, dűbelezik, hálózzák, ragasztóval glettelik, és ott végeznek egy időre. Tehát ott a hab, rajt a háló meg a ragasztó, ezt máshogy nem tudom írni :D a kérdés lényege, hogy a ragasztó beszívja-e a vizet, vagy érdemes lekenni alapozóval, és majd pl. 1 év múlva ráhúzni a vakolatot, majd színre kenni.
Aki életében nem látott még falat, annak belehet mesélni, hogyha nem vízlepergető festékkel, hanem mésszel festi, akkor szivacs lesz a falából. És a végén meg fog fagyni. A kazán meg 115%-os hatásfokon dolgozik, a ledtévéjében meg 2millió led világít :-)
Ha a fal hőszigetelése nem érdekes, akkor a nedvességtartalma sem érdekes.
Egyszer eljátszottam a gondolattal, hogy időgéppel visszamegyek pl Mátyás király korába és építek egy olyan házat, amit tized annyi fával is ki lehet fűteni, mint a többi házat. Hogy ott engem milyen nagyon hülyének néztek volna... :)
Ha három réz petákért tele van az udvarod hasogatott száraz tűzifával, akkor kit érdekel, hogy lepereg-e az esővíz a vakolatról?
"Én úgy tudtam, ragasztó, háló, aztán rá a 1,5 milis kapart vakolat vagy jobb. Nem is gondoltam volna, hogy simán festeni is lehet."
Senki sem mondta, hogy kötelező vakolni (még hálózni sem kötelező). De ne csodálkozz, ha a végeredmény csúnya lesz, mert a vakolat egyúttal glettelésként kiegyenlíti a hálózás hibáit is, a vékony festék viszont nem.
"Tehát ezek szerint ha nem szilikonos öntisztító víztaszító okosvakolatot teszek a házra, akkor meg fogja magát szívni a normál vakolat + normál festék?"
Közvetlenül az eps hab lefestéséről volt szó, amit majd lecsiszolunk róla, amikor összejött a pénz a hálózásra+vakolásra. Ebből hogyan lett a különböző vakolatok öszehasonlítása?
Egyébként tudtommal MINDEGYIK hőszigetelő vakolat vízlepergető, az is, amelyikre nincs ráírva. Ha valamelyik nedvszívó lenne (az esőtől átnedvesedne a hőszigetelés alatta), az a gyár lehúzhatná a rolót.
Én úgy tudtam, ragasztó, háló, aztán rá a 1,5 milis kapart vakolat vagy jobb. Nem is gondoltam volna, hogy simán festeni is lehet.
A normál vakolat meg a víztaszító szilikonos között kb. annyi a különbség, hogy a csúcsszuper szilikonos öntisztító víztaszító okosvakolat kb. kétszer annyiba kerül, tehát 200m2-re nem 150, hanem 300 ezer huf.
Tehát ezek szerint ha nem szilikonos öntisztító víztaszító okosvakolatot teszek a házra, akkor meg fogja magát szívni a normál vakolat + normál festék?
- A víz elkezd beszivárogni az EPS-be, rontva annak hőszigetelését.
- Az eső elálltával először kiszárad a ragasztó a ragasztóból, majd szép lassan kiszárad alatta az EPS is (már ha nem jön közbe egy újabb eső :)
A kültéri falfestékek egy része vízlepergető felületet képez (NEM MINDEGYIK!!!),
ha a hőszigetelés nem lesz levakolva sokáig, akkor okosabb dolognak tartom ilyen festékkel lekenni, mint hálózni/glettelni és úgy várni évekig a vakolásra.
"Szakik, ha 5 centis üveggyapotot pl 3 centisre összenyomok, mennyivel csökken a szigetelő képessége?"
A gyapotok fajlagos hőszigetelése a testsűrűséggel javul.
Magyarul:
a legolcsóbb, 0,04-0,044-es hőszigetelésű gyapotok testsűrűsége kb 10 kg/m3 körül van. Minél sűrűbb a gyapot, annál jobb lesz a fajlagos (azonos vastagsághoz tartozó) hőszigetelőképessége.
Tehát amikor egy 5 centi vastag 0,04-es (10 kg/m3-es sűrűségű) gyapotot összenyomsz 3 centire, akkor 16 kg/m3-es , tehát nagyobb testsűrűségű gyapotot csinálsz belőle. A nagyobb testsűrűségű gyapot fajlagos hőszigetelése egy kicsivel jobb, viszont az összenyomástól a vastagsága sokkal jobban csökken, mint amennyivel az alapanyag minősége javul. Pl 5 centi 0.04-es gyapot végeredményben jobban hőszigetel, mint 3 centi 0,038-as gyapot. Tehát 1: a gyapot összelapításával gyengül hőszigetelés, 2: nem annyival, amennyivel vékonyabb lett, hanem egy picivel kevesebbel.
Szerintem ha az 50 milliméter vastag gyapotot összenyomod 30 milliméteresre, annak az eredő hőszigetelése nagyjából (sacc) 35 milliméternek megfelelő lesz.
Ezt főleg azok vegyék figyelembe, akik a födémre 20 centinél vastagabb gyapotot terveznek, mert nagy vastagság esetén az alsó gyapotréteg kissé összenyomódik, persze csak akkor, ha alsó rétegnek nem erős/teherbíró gyapotot vásároltunk. Csakhogy a teherbíróbb gyapot négyzetmétere sokkal drágább lehet, mintha gyengébb gyapotból vastagabbat vásárolunk, számítva annak összenyomódására ;)
Nekünk 6 éve van úgy, csak a hálós ragasztó van rajta. Ha esik, akkor egy szintig, ahova bever, szépen magába szívja a vizet, aztán később kiszárad. Szerintem mivel sokkal jobb nedvszívó, mint az eps, abba nem sok juthat.
Most a lábazat piszkálása miatt alul meg lett bontva, ott látszik és semmi baja nincs az epsnek, pedig ott minden esőnél tuti kapott vizet.
De egyébként is tökmindegy, nem tudunk vele mit csinálni még.
Nekem is lenne kérdésem, ahol csak a ragasztóig jutnak el a hőszigeteléssel, és csak x idő múlva lesz rá vakolat, ott mi a bevett szokás? A ragasztó nem engedi be a vizet az eps-be? Vagy le kéne kenni valami vízzáró alapozóval? Milyennel?
De már legalább a látványosabb része. Eddig a párazáró fóliát zártam le mindenhol, mert csak leba****k a födémre, a széleken is toldani kellett végig, hogy le lehessen engedni a gipszkartonig, plusz az ész nélkül oda begyűrt de öklömnyi réseket tartalmazó szigetelést rendesen visszatenni. Az első képen felülre már az új üveggyapotot terítettem, (a belső sáv még készül) a többi helyen a felszedett régit raktam újra. Jellemző, hogy már a 2/3-a elfogyott és még magát a födémet alig kezdtem el. Kb. 10 cm lehetett rajta, az sem mindenhol. És gerendák sem voltak. Ezeken majd deszkák lesznek járófelületnek. Lehet, hogy másképpen kellett volna, de sokat nem tudtam tökölni. Mindegy, ez van. A gerendák teteje 23 cm-re van a födémtől, de 30-40 cm-nek megfelelő üveggyapot fog belemenni. Nem lesz ledeszkázva egy ideig, akkor sem mindenhol. Vagy nem érdemes tömni? A tető sehol sem ázik, csontszáraz az egész födém, ennek ellenére érdemes valami páraátersztő fóliával lefedni majd az egészet?
Az a lényege, hogy a vízorról csepeg le a víz, mint egy hagyományos párkányról. Teheted a vékonyabb xps fölé, mint írtad, vagy akár az ablakok alá, hogy ne álljon meg a víz. De hasonlót tesznek pl. a teraszra is, ott is az a lényeg, hogy elvezesse az esővizet, ne a terasz oldalán fojjon le.
Köszi! Én is esztétikai okok miatt nem tennék 10cm-nél többet. A födém jól szigetelt, mert a tetőtér be van építve, és a tetőtér födém 20+10cm szigetelés van rajta.
- ha nem éri csapódó eső abban a magasságban, szerintem mehet az EPS is, viszont ha a lábazatod esetleg vizesedik alulról/belülről, akkor az eps mögötti ragasztóréteg áthidalhatja a vízszigetelést, az meg nem jó...
-vízorros és a sima élvédő miben különbözik? Melyiket érdemes? Elég komoly árkülönbségük van.
-a lábazatom 35 centi magas, aztán ugye a vízszigetelés és fal. Kérdés: leengedhetem a fali EPS-t 5 centire a lábazatra, a vízszigetelésé alá? Mert akkor csak 30 centi lenne a lábazat, és el lehetne felezni az xps táblákat, gyakorlatilag feleannyi kellene.
Ma megrendeltem a 10es grafitos EPS-t, Hirsch elvileg. Alaprendszer lesz.
Felkínáltak eladásra valamit hosszú talán 3-4méteres tekercsben. Milyen anyag lehet? Üvegszálas félének néz ki, állítólag nagyon csíp. Tetőfedőtől maradt.
Vagy a többi szoba fűtését annyira leszűkíteni/lefojtani, hogy végül az a szoba legyen a leghűvösebb, amelyikbe a termosztát került ;) ez a legolcsóbb módszer: egyszerűen csapokat kell tekergetni.
A bejegyzésed tele van tévedésekkel és tévhitekkel.
Ez csak egy a számtalanból: "lapostető fújható Purhabos szigetelése beázás megelőzésre, és hőszigetelésre anyagárban 2-3 millió, a felvitele olcsóbb"
Ha a házat milliomosok lakják, akkor miért probléma a hőszigetelés?
Ha pedig nem milliomosok lakják, akkor viszont miért az elérhető legdrágább+leggyengébb tetőszigetelési módszert választottátok?
A jelenlegi tetőre kell egy új vízzáró réteg, arra XPS, arra kavics és kész. Ha megelégszetek mindössze ugyanolyan hőszigetelési jósággal, mint a szórt hab, akkor majdnem fele annyi pénzből kijöhet.
Rémtörténet a családi házakhoz képest T.házban! Ilyen házakban laknak 600 ezren parapet konvektorral... Az legalább 2 millió embernek életre szóló élmény!
A korábbi tulajnak utánanézni? Igen! Létkérdés Nálunk OTP épít-tette a T-házat, visszautasítani hajléktalansággal volt egyenértékű akkor. DE az első télen a déli falnál (az a hosszú, de középen ablakos), ott a gyerekek megfáztak, mi feküdtünk oda, megfáztunk, oda raktuk a bútorokat, és tavaszra kék penészes lett a szekrények hátoldala. Egész évben munkaidő után jártam a tüzépeket, és vagy 20 szakértő ellenében 2 mérnök mondta: "Ekkor kell a belső hőszigetelés, de inkább zártcellás purhabot , kétoldalt papír-kasírozott Porán lemezt ajánlottak," ami drága ugyan, de jobb nem volt kapható szerintük sem. Külső hőszigeteléshez a garanciális hibaként felsorolt jelenséget létező szabályos kivitel címén megtagadták, szomszédok akarata nélkül nem volt lehetséges kívül felragasztani. Maradt a belső, nem ajánlott hőtorlasz felvitele. Megtörtént, pénz elfogyott, tapéta felment, a lakás jobb (nyáron 5 fokkal hidegebb, télen öt fokkal melegebb) lett a 3cm porán lemezektől. A gázszámla éppen 20%-al csökkent, mert azon a télen pont 20%-al emelték a gázárakat.
Azóta javítottunk a kivitelen, ez újabb 1kW folyamatos téli fogyasztástól menekített meg, mindenesetre hamar felismertük a belső hőszigetelés gondjait, de azokat szellőztetéssel megoldva azóta is lakhatóvá lett az első hőtorlasz beépítésétől számítva. Aki tehette hasonló lakásban követte a példánkat.
Korábbi tervezőknek utánanézni? Sajnos. Miért volt katasztrófa a T.ház építése (építészeti bravúr)? Ezt csak kb. 10 éve értettem meg: A tégla építésűnek mondott T.ház kívül beton panelekből áll, 1-2 cm légréssel (hőrés építészeti ?fogalom?), belül 3 lyuksoros válaszfal tégla van befalazva 1-2cm vakolattal. A Külső falak penészednek. A lapostető födém bélés-testekre öntött tartó/vízzárónak csúfolt beton, 10 évenként beázással persze. a felső 4. emelet pokolian forró nyáron, télen elképesztően hideg és penészes a teljes mennyezet.
Miért katasztrófa az építő ipar mélysége? Karöltve a Közös képviselet mohóságával... Ezt a házat csak oldalfalon akarnák hőszigeteltetni 2700m2 felületen 53 millióért nikecellel, és adna 20-30% megtakarítást csupán a teljes körbe szigeteléskor elérhető kb. 80% energia megtakarításhoz képest. Mert a ház hő-kéményként ugyanannyi meleget ontana ki a tetőn át! Ez 9 lakásnál kb. 9x6-8kW téli állandó átlagfogyasztást adna a levegőbe 180 napra számítva. Ugyanakkor a lakásonkénti fődémek béléstest + betonozás maximum 1-2 fokot tartanak vissza, azaz a földszinti fűtés változatlan, a 4. emeleti penészes mennyezet változatlan, csak a középen élő csak 24 lakás járna jól! Mert ott csak az ablakos szemközti oldalakon lenne hőveszteség. Most is kb. 1/5-ét fizetik a szélső lakásokénak.
DE ehhez képest a 600m2 lapostető fújható Purhabos szigetelése beázás megelőzésre, és hőszigetelésre anyagárban 2-3 millió, a felvitele olcsóbb. És ekkor végre lakhatóvá válna a 9 db lapostető alatti lakás. DE ennek előnyéről legalább 18-24 lakás tulajdonost kell meggyőzni. Akiket ha ez most nem érdekel... Pedig a teljes kb. 4000m2 pince, oldalfalak, tető együtt anyagárban, kb. 20mFt millió lenne, ugyanennyi kiviteli munkákra sokkalta olcsóbb és hőhíd mentesebb lenne a ráfújt purhab, mint a nikecell! DE tűzterjesztő lehet, bár nem lenne rovarcsúszda a szigetelő táblák alatt a pogácsázás miatt. DE nem lehet, a parapet konvektoroknál csak kőzet gyapot lehet, és ott ez a rovarfészek is létezhet mégis!
Termosztátot a leghűvösebb szobába rakni és a többi szobában (lehetőleg minél többre) termosztátos fejet feltenni. De már óriási komfortnövekedés lesz ha csak a legmelegebb helyiségre termofej kerül.
Szerintem nem ment át az iróniába burkolt -sokszor hatékonyabb- rávezetés.
Szóval, hagyd az egészet a francba ufók nincsenek egér, patkány, vakond nem fog abba befészkelni. Oda mennek azok ahol van kaja, ha nem eteted őket akkor nem mennek. EPS/XPS nem ehető. :))
"A ráfedéssel készült több éves (a szarufák feletti deszkázaton elhelyezett)kátránypapír szigetelés, ugye tekinthető párafékezőnek, azaz nem oké oda?"
Kezdjük azzal, hogy a gyapotokhoz képest szinte bármi párafékezőnek tekinthető, de ez ellen egy jól megcsinált belső párazáró réteg védelmet nyújthat.
Plusz valahol olvastam olyat, hogy egyes kátránypapíroknak meglepően jó a páraáteresztésük, persze van olyan is, ami nem ilyen.
Szóval lehet, hogy elég belülre egy féligszar párazárás és utána maradhat a kátránypapír, de ha biztosra akarsz menni, akkor letéped a kátránypapírt és páraáteresztő fóliát teszel a helyére.
"Akkor miért a különbség, ha arra van tervezve és azzal is épül?"
Azt szeretném megtudni, hogy a tervezők miért döntenek olyan gyakran a Porotherm 30-as mellett:
- valamilyen szempontból ez a legolcsóbb (költséghatékonyabb) falazat,
- még mindig ott tartanak, hogy lényeges a tégla hőszigetelése
- vagy csak egyszerűen jutalékot kapnak a téglagyártól :)
"Mi lenne ennél jobb falazat egyébként?"
Számos NAGYON olcsó falazási módszer van, de mindig vita van a várható ft/négyzetméter költségről, mert vagy nem tudjuk megállapítani, hogy 1 m2 falazáshoz hány munkaóra szükséges, vagy nem tudunk megegyezni abban, hogy egy óráért hány forintot számoljunk. Számít még a felület simasága is (belső vakolás/glettelés/gipszkarton költségei). Ha mindent optimistán számolunk, akkor valószínűleg a beton falazóblokk, vagy a nútféderes B30 tégla falazat a forint-rekorder (amíg valamelyik téglagyár el nem kezdi gyártani az általam tervezett téglákat ;)
Az úr elsősorban JÓL szeretné szigetelni a szóban forgó lakrészt, és csak utána olcsón. Egyébként köszi a vélemény. Már csak 1 kérdés nyitott kissé: A ráfedéssel készült több éves (a szarufák feletti deszkázaton elhelyezett)kátránypapír szigetelés, ugye tekinthető párafékezőnek, azaz nem oké oda?
Hát igen fenn szimpla radiátorok vannak, de nagyok. Ez is felmerült, h vastagabbra cserélem. De ahogy felmegyek érezni a hideget. Lenn nincs sehol túlfűtve, ahol lehet levettem a fűtést.
Elég nagy butaság lenne energiatakarékosságról beszélni az anyagiak folyamatos figyelembe vétele nélkül...
A marketingesek álma az az ügyfél, aki nem gondolkodik, csak fizet... az energiatakarékossági beruházásoknál az ilyen ügyfél még ritkább. Persze reménykedni mindig lehet...
Kiváló módszer, aki mantrázik, az nem találkozott még ufóval (aki nem mantrázik az sem).
Most ugyanezt a módszert terjesszük ki a hőszigetelésbe beköltöző macskákra is: mert aki mantrázik, annak még soha nem költöztek be a macskák a hőszigetelésébe. Aki nem mantrázik annak sem, tehát szerintem a mantrázás akár el is hagyható.
Tehát a végeredmény: ne csinálj semmit a macskák ellen és nem fognak beköltözni a hőszigetelésedbe.
"Ezt a falazat dolgot nem értem, légyszíves magyarázd el részletesebben. Miért nem számít a szigetelése, ha ugyanolyan erősségű?"
A fűtésköltséged szempontjából a teljes fal összes rétegének együttes hőszigetelése számít. A téglára kerülő EPS sokkal olcsóbban hőszigetel, mint a tégla. Ezt egy példával szemlétetem (nem valódi adatok csak példa):
Építészed által betervezett fal: Stukkenburgersteiner márkájú hőszigetelő tégla 16.000 Ft/m2 + vékony EPS hőszigetelés: 1500 Ft/m2
Mekkelek falazat: "Filléresz Occó" márkájú nulla hőszigetelésű tégla: 5.000 Ft/m2 + vastag hőszigetelés 3000 Ft/m2
El tudod-e képzelni, hogy egy "olcsó tégla + vastag hőszigetelés" falazat négyzetméterenként sok ezer forinttal olcsóbb, mint egy "drága tégla + vékony hőszigetelés" fal?
"Én azért írtam, hogy nem lehet változtatni, mert ha vastagabbat raknak ugyanarra az alapra,"
Én olcsóbb falazási megoldásokról beszéltem. Hogyan lett a forintból vastagság?
Egyébként tudtommal nem tilos 30 centis alapra pl 25 centis falat tenni ;)
Nálunk hasonló a helyzet. Én kb. három hónappal a vétel után jöttem rá, hogy anno a tetőtér-beépítéskor a térdfalat és a nyeregtető alatti homlokzatokat a lenti 38-as helyett 30-as téglából rakták (alul-felül van +10 centi EPS a falon), van a tető felé szigetelés a lambéria alatt, de nem elég, így télen fent hidegebb, nyáron melegebb van. Macerás és felesleges lett volna a meglévő teljesen jó fűtéscsöveket két körre vagy csillagra bontani, így fentre a kör távolabbi részén lévő két nagy helyiségbe három soros radiátor került teljesen nyitott termofejekkel, alattuk meg 4-es érték körül mennek a kétsorosak, és így napi csavargatás nélkül lent tudott maradni a termosztát, és még tartalék is van a rendszerben (mert az azonos bruttó alapterületű szobák fent általában kisebb légköbméteresek).
Macskák tömkelege vadászik a telkemen. Szomszédoktól átjönnek. Indító sín nélkül oldottuk meg az EPS és XPS feltételét, tehát már nem tennék semmi lemezt plusszba, ha eddig elkerültük már. Akkor marad az üveggyapotba tett üvegszilánkok begyömöszölése a sávalap és XPS közé. Beton nem, hiszen felfogtam az érveléseiteket.
"Kb. mennyi cm szükséges minimum, hogy a tetőtéri szobákban az emberek életvitelszeűen létezzenek, és ne kelljen agyonfűteni az egész házat emiatt."
Nulla hőszigetelésű tetőtérben is élhetnek életvitelszerűen emberek úgy, hogy nem kell agyonfűteniük az egész házat.
Szóval még mindig nem egyértelmű a kérdésed.
Én írtam, hogy tetőben kb 20 centi alatt butaság, 35 centi felett többnyire pazarlás. A kettő között annyit teszel, amennyire pénzed van: a vastagabb többe kerül, viszont később alacsonyabb lesz a fűtésszámla.
Én értem, hogy te mit szeretnél: írjam le neked, hogy 0,037 W/m2K jóságú hőszigetelő anyagból pontosan 238,5 millimétert kell tenni és aki nem PONTOSAN ennyit tesz, azt elviszi a rendőr - de ez így egy marhaság lenne :)
Huh, nagyon köszönöm. Ez már legalább valamilyen kiinduló pont. Arra gondoltam, hogy a szarufák közé 15cm, a szarufákra keresztbe pedig 10cm. Persze a 0,032-es ásványgyapotból. Szerinted elég?
Ház eladás előtt a hőszigetelés olykor csak szóban történik meg, a valóságban néha elmarad. Ha valóságban is megtörténik, az sokszor csupán töredéke az állítólagos vastagságnak.
Sziasztok! Az lenne a kérdésem, hogy adott egy belső kétszintes lakás cirkófűtéssel. Az emeleten sokkal hidegebb van, mint lenn. Elméletileg az előző tulaj szigetelte a tetőt, de a hőtérképen az látszik, hogy elég rossz a szigetelés és hidegek a falak. Az ablakok hőszigeteltek. Fenn 2 háló és egy előtér van. A tető ferde. Mit javasoltok, mit tegyek újra szigeteltessem hagyományos módon vagy ezzel a befújásos üveggyapottal ( ez olcsóbb, gyorsabb, tisztább) vagy vegyek fentre fűtőfilmet? Köszönöm
Csak a 8cm-est éri nap, szép sárga, egyébként nincs baja, ez a szomszéd felé van, nem látom, nem is érdekel. Le fogom porszívózni, csiszolni, akármizni és habbal rakni rá még egy réteget. Sokszor eszembe jut, hogy esetleg meg kellene dűbelezni a bővítés előtt, de ide oda billegek ezzel. Semmi baja nincs így sem.
A 12-es az egy réteg, dübel nélkül, semmi baja, nem kopot nem mozog. Én ragasztottam, tudom, hogy hogy. Szép lassan. :)) Nekem zsákos sima hőszigetelő vakolatra ment rá. AZ is atombiztosan áll a téglán.
A minimum az ami még befér a szarufák közé abban az esetben, ha inkább levágatod a karod, ,minthogy inkább befelé (neadj'Isten kifelé) vastagítanád meg a ferdesíkot.
Szóval életvitelszerűen el lesz ott az ember 10cm alatt is, max kicsit nagyobb radiátort teszel be. Rengeteg ilyen tetőtér van, sőt a tervek ellenére sok ilyen épül most is úgy hogy kilopjákspórolják belőle az anyagot. Tirolban nem tudom hogy megy.
AZtán rakhatsz bele 30-40cm is -akár- befelé bővítve egy tartószerkezetes gipszkartomborítással. SZVSZ 30cm felett már nem érdemes bajlódni vele.
Aztán lehet, hogy csak összesen 20cm (10-10) ami esztétikusan nem nagy teret rabolva a szobából fér el. EZt te tudod.
Hát szerencsét kívánok az építkezéshez . A szerződésben mindenesetre biztosítsd be magad a menet közbeni költségnövekedés ellen . A húsz év nem garancia semmire , sőt néha a rossz megoldásokhoz való rögzülést eredményezi . Az ügyvédben meg ne bízz soha , főleg , ha nem téged képvisel . Engem sok év és sok ügy után cseszett át az ügyvédem , mert más érdekeit képviselte .
Miből gondolod, hogy bilibe lóg a kezem? De most komolyan?
Én május óta feszültségben vagyok, hogy mi lesz, hogy lesz. Az egyik (szerencsére mégse) majdnem szomszédom egy félreértésből adódóan (el lett gépelve a helyrajzi szám) már olyan összeesküvéseket rakott össze, hogy az embernek a mi 3 millió forintunk kell és el fog tűnni vele, önkormányzati hitel miatt meg se fogjuk tudni venni a házat, nem is ott van, amit el akar adni, nem is akkora telek.
Mint kiderült rossz helyrajzi számra kerestek rá, ott persze más tulaj volt, más telekmérettel, a majdnem szomszéd meg már azon gondolkodott, hogy verőembereket küld rá :D
Borzasztóan félek én is tőle, hogy bármi gond lesz, de saját építkezésbe akkor sem tudnék belekezdeni, nincs 30, de még 20 millióm se rá. Így meg felveszem a csokot, aztán beköltözöm, amikor kész. Amellett persze, hogy folyamatosan nyomon tudom követni az építkezést.
Olyan lakóövezetnek a szélén épül, ahol rengeteg ilyet építettek, szó szerint egymás szájában laknak az emberek, rosszabb, mint egy lakótelep, mert a lakótelepen legalább a házak között hatalmas parkok vannak.
Mivel mi a szélén leszünk, ahol már inkább a családi házak vannak, nem lesz ilyen érzésünk. Itt sem engedik már ezeket a túlbeépített "lakótelepeket", ehhez viszonylag nagy kert is tartozik.
20 éve az építőiparban dolgozik az ember, egy-két kivételtől eltekintve nem volt vele gond. Az ügyvédje konkrétan a mi korábbi adásvételeinket is bonyolította, ő is bátran ajánlotta.
Az első házunk vásárlásánál, ami ikerház volt, konkrétan egy 90%-os készültségű ingatlant vettünk, akkor időnk sem nagyon volt utánanézni sem az embernek, sem a háznak, pedig ott volt gond bőven a korábbi építkezéseinél, amire utólag derült ki. Azóta emberünk asszem tán a tököliek vendégszeretetét élvezi, de ez mellékes :)
Látom a jelenlegi építkezését, többször is voltam bent, amikor az emeleti födémet rakták, amikor a külső szigetelést rakták, amikor a padlófűtés csöveit fektették le, de azt is láttam, amikor a födémbe pakolták a gyapotot. A gépészeti kábeleket is láttam, egyik fázis sem tűnt feltűnően szarnak.
Ezt a falazat dolgot nem értem, légyszíves magyarázd el részletesebben. Miért nem számít a szigetelése, ha ugyanolyan erősségű? Köszi
Én azért írtam, hogy nem lehet változtatni, mert ha vastagabbat raknak ugyanarra az alapra, akkor csökken a netto alapterület, az alap pedig már készen van.
Ablakot megkérdezem, hogy milyen kerül bele, kérek róla prospektust.
Födémre és homlokzatra én is többet szeretnék rakatni, födémbe minimum 30 centit, homlokzatra pedig 20 cm eps-t.
Aljzatra nem tudom, hogy van-e lehetőség vastagabban rakni.
Akkor másképp fogalmazok. Kb. mennyi cm szükséges minimum, hogy a tetőtéri szobákban az emberek életvitelszeűen létezzenek, és ne kelljen agyonfűteni az egész házat emiatt.
Ok. Akkor konkretizálok. A tetőteret (hagyományos sátortető) szeretném beépíteni és lakni benne. Tehát a kérdés, hogy hány cm vastag 0,032-es Termo Life Light ásványgyapot szükséges összesen, ha ez a ferde szigetelt tető, a tetőtéri szoba falát fogja képezni. 20cm? 25cm? 30cm? A számolókákban ez az anyag nem szerepel, ezért nem tudom kiszámolni.
Sajnos nem vagyok festő-mázoló, nem tudom, hogy mivel tudod vízlepergetővé tenni a kéményed vakolatának tető feletti szakaszát, ha lusta vagy levakolni.
Miért követelsz számítást, ha nem tudod megmondani, hogy mit kellene kiszámolni?
Ez ugyanolyan buta kérdés, mint pl hogy "elég pénzem van?" Erre a kérdésre sem lehet válaszolni.
A hőszigetelés vastagsága is pont ilyen: tudjuk, hogy kb mikor túl kevés és tudjuk, hogy mikor túl sok, a kettő között van egy hatalmas terület. Te viszont azt hiszed, hogy van egy "isteni képlet", amit minden szakember ismer és kapásból meg tudja mondani neked, hogy mikor van PONT elég pénzed.
A ragasztó felülete önmagában nem víz-lepergető, egy mélyalapozó valamennyit segíthet a dolgon (csökkenti az átszivárgást), de az sem erre való. A víztaszító/vízlepergető felület lenne a lényeg.
Én megnézném a legtetejét is annak a hőszigetelésnek, nem-e ott jut be a víz egyből a gyapotba:
1: kémény tetején jó széles kalap (legalább 3-5 centivel lógjon kijjebb a hőszigetelés felületétől)
2: a kalap ALJA mindenütt kifelé lejtsen, vagy legyen rajta körben összefüggő vízorr"
Most hogy a napokban esett, szinte biztos, hogy a csapóesőtől van a probléma, mert most szél nélkül csak függőleges eső esett nálunk, és a kémények gyapotja csontszáraz volt. A baj akkor van ha széllel együtt jön az eső, ebből gondolom, hogy a ragasztó veszi fel és onnan szívja át a gyapot a vizet. A kalap 10 centi+-os, az rendben van, a lemezelés is, bádogos barát már 3x leellenőrizte.
Szóval akkor mivel kenjem le? Ha a mélyalapozó nem az igazi, akkor ajánlanál valamit konkrétan?
Ha csak annyi helyed van, akkor csak a szarufák közé tegyél (15 cm?), de ide a legjobb tényezőjűt, ha van hely még ott akkor a legolcsóbbat és többet (30 cm nem túlzás)!
Egyébként ez 2-3 oldalanként felhozódik, ha egy kicsit visszaolvasol másra is választ kaphatsz...
Látom te is olvastad a rémtörténeteket a föld alatt országszerte ezresével hemzsegő hőszigetelés-pusztító szörnyetegekről :) Szerintem XPS-evő rágcsálót kevesebben láttak az országban, mint lila UFO-t.
Gazdag+okos ember 30-35 centi hőszigetelést alkalmaz ezekből az anyagokból, szegény+okos ember 18-20 centit, szegény+buta ember ennél kevesebbet.
"a tetőtér szarufái közé"
Nem jó ötlet csak a szarufák KÖZÉ tenni, mert a fa három-négyszer rosszabb hőszigetelő anyag. Ha minden szarufánál megszakad a a hőszigetelés folyamatossága, akkor minden szarufa egy-egy hűtő (nyáron: fűtő) hőhíd lesz a tetőn. Már az sem jó, ha szarufáknál elvékonyodik a hőszigetelés, de ennyi kompromisszum még belefér.
A beton a legrosszabb ötlet az indító sin után... Miért kötnéd össze a faladat a külvilággal egy nagyon jó hővezető anyaggal miközben sok százezreket (milliót) költesz szigetelésre?
Ha tényleg olyan veszélyesen rágcsáló nyüzsgő övezetben laktok én inkább egy foxit vagy egy spánielt vennék vagy ha macskások vagytok 3-4 jó macskát! Ez komoly! :) Ha nem szeretnétek állatokat akkor (és a rágcsáló veszély tényleg valós) egy nagyon vékony lemezt raknék az XPS és az EPS közé, olyan indító sin félét (a függőleges része nélkül amin a furatok vannak), csak a falhoz éppen nem érinteném neki.
A B30-as majdnem tömör téglának számít, szinte semmit sem gyengül, ha levésel belőle pár centit. Én a helyedben egyeztetnék egy építésszel, hogy az ablaknyílásból hadd véssek le annyit, hogy oda körbe LEGALÁBB 5 centi habot tehessek (alulra xps-t, a többi részre grafitost vagy szintén xps-t.)
"szerintetek elég ez a szigetelés vastagság, vagy tegyek vastagabbat?"
Akármilyen vastag is az a fal, mégiscsak igen szarul hőszigetel a B30, ezért én LEGALÁBB 12 centi grafitost tennék.
Egy barátom javasolta hogy felétek tegyem föl a kérdésem , mert itt hozzáértő személyek érdemben tudnak válaszolni.
Nekem sajnos fogalmam sincs , hogy honnan közelítsem meg a kérdést, a válasz meg pláne.
Nos, a kérdés a következő:
Milyen vastagságú szigetelés szükséges a tetőtér szarufái közé a 0,032-es , a 0,035-ös és a 0,037-es deklarált hővezetési tényezőjű szigetelő anyagokból?
A tető felépítése bentről kifelé:
1. szarufák
2. kb.2cm vastag, 10-15cm széles deszkák keresztben elhelyezve 1-2mm hézagokkal
Jó vastag a falazatod ;) brutál csendes lehet bent (jó ablakokkal).
Én a külső vakolatot leverném (ezzel is nyersz pár centit) és 10 cm grafitost (mindenképpen grafitost) tennék fel. Ezzel kb 0,24 W/m2k-ra javulna a falazatod hővezetése kb 1,05 W/m2k-ről A lábazatra meg ha elfér még többet (12-14 cm, ha padlófűtés van meg pláne több) A lábazaton elég csak az alsó 30 cm-nek XPS-nek lenni utána mehet a grafit. A tetőre meg 20-30 cm legolcsóbb üveggyapot, mert ha csak a falra raksz, hőhidas lehet a lábazatod (hideg marad a padló) vagy a koszorúnál lehet penész majd...
Én padlás takarítással kezdenék egy minőségi cserére a gyapottal (20cm) még idén, majd amint odaérnek a szakemberek tavasszal raknám a falra (mert a tél alatt visszahozza az árát a gyapot és még a pár hónap alatt gyűlne komolyabb lábazatira is)
Technikai kerdesem lenne, 14-16 cm vastag homlokzati kozetgyapot ragasztasanal, ha adott egy 6 cm szeles pozitiv labazat (le lett vakolva a termesko labazat, tokeletesen vizszintes) szukseges inditosin hasznalata?
Ez utóbbit sokan tudják, de még többen nem. Ezekből élnek az említettek. Jófajta modor, okosnak látszás és dől a lé. A fészbúkgeneráció pedig még csak most érkezik majd, tiszta kánaán.
Egy tetőszerkezetnek van egy standard lekötési módszere. Tök egyszerű és logikus, nincs semmi bonyolúlt benne, 35o éve ugyanaz- akkor keményfa szegeket használtak.
Kalákában épített falusi házaknál is mindig volt egy tapasztaltabb (esetleg okosabb), aki irányította az ácsolást és nem hagyta a többieket hülyeségeket csinálni.
Megjelentek olyan építkezési csapatok, akiknek halvány gőzük- és nincs köztük egy olyan ember, aki irányítana. Ez csak így tőrténhet meg.
Hogy egy gyorsan fejlődő urbanizációjú erdélyi városban, egy nagy vihar felkapjon pár új épitésű tetőszerkezeteket, ez számomra elképzelhetetlen volt eddig.
Régen minden jobb volt, na de kérem, fejlődni kell!!! :))
10cm-t kevésnek mondanám, de az 50-es fal már most is vastag esztétikailag. Mindenkékk grafitost tennék és a szemmel még elviselhető legtöbbet.
Kérdés még, hogy a födémen mi van, mert ott esetleg több meleg is el tud menni, mint körben a falakon és azt akár pár óra alatt 1 ember le tudja szigetelni, ráadásul rohadt olcsón.
Ugyanezen szakemberek az én házamban összerakták a gázbojler felső bekötését egy réz csőtoldattal. Istenem, elmérték a centit, hiányzott 10cm. Betettek egy alumínium tömítést a réztoldóra. Pár év alatt az alu elfogyott és olyan minimális szivárgást okozott ami azonnal bebújt a burkolat alá és szépen lefolyt a bojlertest oldalán és ahol sokat van hidegvíz (alul) 3 tenyérnyi felületen kívülről elrohasztotta a bojlert. Semmi nem látszott csak mikor már foylt alatta a lukas test, persze karácsony előtt 1 héttel. Nekem mint szakmánkívülinek eszembe nem jutna alu/réz dolgok keverése. És ezek kb a legjobb szakik voltak akkor a környéken. 20éves a téma. Most ma fogalmam sincs kit hívnék. Nagyjából mindent én csinálok már a ház körül. Lassabban drágábban szenvedősebben, de biztos, hogy jobban vannak ezek megcsinálva.
A kérdésem az XPS alulról lezárásával kapcsolatos.
Az xps részére kb 10-30 cm árok lett kiásva a zsalukő mentén a sávalapig, s így lett feltéve a lábazatra. Alulról, hogy ne legyen problémám a rágcsálók bevackolásával az XPS és zsalukő közé, mivel zárjam le az XPSt? Betonnal? Üvegszilánkos üveggyapotot tömködjek be? Vagy hogyan? S ha a betont javasolnátok, akkor az nincs negatív hatással a lábazatra víz és nedvesség szempontjából, vagy valami?
Köszönettel előre is a tapasztalatból beszélők bölcs válaszait!
Olvastam a hozzászólásokat, és tényleg sokat tanultam. Azért megkérdezem, hogy nektek mi a véleményetek a tervemről. Szóval, szeretném leszigetelni a házat kívülről. A fal B30-as téglából van, de másfélszeresen van rakva, így majdnem 50cm-es főfalak vannak. A problémám, hogy az ablakok mellett a falon van a legnagyobb hőhíd a hőkamerás felvétel alapján. A tervem az, hogy 10cm-es EPS hőszigetelést kapna a külső fal, az ablakok körül, pedig 2cm-es lenne, természetesen szinezve.
A kérdésem az lenne, hogy szerintetek elég ez a szigetelés vastagság, vagy tegyek vastagabbat? Esetleg Ti milyen minőségű és gyártótól ajánlotok szigetelőrendszert?
Minden rendesen elvégzett munkát meg kell keményen fizetni.
És ez nem mostantól van így, hanem Jézustól.
Az történt, hogy egyre kevesebb jól képzett szakmabeli maradt a piacon, utánpótlás alig, nem tudja használni az alapszerszámokat, nincs meg a megfelelő technikája sem, nincs már akitől lopja a mesterséget. Milyen munkát tud végezni egy ilyen ember? Sok pénzért sem tud jót.
A szakmába dolgozom, katasztrófális a munkaerő helyzet- munka lenne, de nincs kivel megcsináltatni.
Hogy egy gyorsan fejlődő urbanizációjú erdélyi városban, egy nagy vihar felkapjon pár új épitésű tetőszerkezeteket, ez számomra elképzelhetetlen volt eddig.
Nem is olyan régen volt itt topictárs és mutogatta a képeket az éppen elvonult melósok után, ahol 1-2 cm-es hézagokkal, elnegedett ragasztóval fejezték be a napot, hogy majd holnap dűbeleznek. Meg asszem reklamációra is az volt a válasz, hogy majd a dűbel megfogja. Na az iylen munkát pl. biztos letépi a szél. Már ha az ilyet munkának nevezzük.
OFF, most jöttem anyámtól ahol a konyhai csapot cseréltem és az 5perces munkából lett 2-3 órás szitkozódós, imádkozós fúrós faragós kókányolás. Csak egyszerűen a mesterek után dolgoztam akik 4-5 éve rezet vassal rossz távolságban álló, feszülő kiállásokkal hagyták ott a melót. Addig nem is folyt sehol míg hozzá nem nyúltam. Ja de igen 2 éve a fal tövéből csurgott, mert ezt a szemetet egy mindkét oldalán csempés falban követték el. Most is sikerült csempeleverés nélkül megoldanom, de a szentlélek tartja össze az egészet. Az egész házra tettek 1db elzárót. SZóval csőtörés esetén szomjanhalás fenyeget.
És ez csak egy kis csapszerelés mesterek álltal, mit művelnek egy komplett építkezésnél amit olcsón, gyorsan kér az ügyfél. :))
Az alap az volt, hogy ne tegyen fel "első" réteg szigetelést és azzal spórolja meg a következő árát, mert letépi a szél a kókányolást. Ebből következtetve a megspórolandó pénzt inkább fűtse bele a telekbe és így nem lesz sose pénze szigetelésre. Én az utóbbi tartom marhaságnak, míg az előbbit inkább javasolnám.
Ha az eps ragasztó megfelelő technológiával van alkalmazva és megfelelők a ragasztandó felületek (nem poros, nem zsíros, nem mállik, stb), akkor a ragasztás olyan rohadt erős lesz, hogy a dübelezés teljesen felesleges.
Megfelelő tapadás esetén egy mindössze tenyérnyi ragasztott felület kibír 100-200 kg húzást, tehát egy tisztességesen körbekent táblát csak több tonna erővel lehetne leszakítani a falról.
Persze a tökéletes ragasztás is olyan, mint a tökéletes párazárás: ELMÉLETBEN létezik, de a való életben ritka. Ezért illik dübelezni is.
Jola grafitos alaprendszer, Hirsch lemez ezt elvileg 0.031 lambda.
10cm 2400 ft a fal hőátbocsátása 0.261
12cm 2835 ft a fal hőátbocsátása 0.224
Eddig 12 centiset akartam, de mostmár a 10 centis felé húzok.. Volt egy rögeszmém, hogy férjek bele az új követelményekbe(fal 0.24), de sztem feladom :)
Ja, 12 centis rendszerük nincs is amúgy. Persze össze lehet állítani.
Jelenleg 5cm eps van a homlokzaton, lehálózva/ragasztva-vékonyvakolva. Erre tennék még legalább 5cm grafitost.
Kérdés:mivel a hálós cucc így egy összefüggő hővezető réteg, érdemes vízszintesen csíkokban bemarni az eps-ig és úgy rátenni a grafitost, vagy hagyjam a fenébe és tegyem csak rá?
A te pénzed , a te életed ... de itt is épülnek a lakóparknak nevezett társasházak tömbszerűen vagy sorháznak építve . Több ismerős is vett bennük lakást és mindegyik típusra jellemző a gányolás , a garanciális problémák miatti veszekedés a kivitelezővel , de volt olyan is , hogy a kivitelezőt felszámolták . Drágák és ugyan úgy a nyakadon vannak a szomszédok , mint egy panelben . Az ikresített sorházaknál , meg áthallatszik minden a szomszéd lakásokból . Eladni meg csak buktával lehet .
Ezért mondom, hogy egy normálisan felragasztott EPS-t 3-4m magasságban családi házas környezetben nem fog letépni a szél. Sőt konkrétan az enyém is fent van még, sőtsőt én kókányoltam fel létrázva. Brrrr... Szerencsétlen kínjában meg csak spórol meg spórol meg spórol nekem.
Nézd, az emberek többsége hülye... nézd csak meg jövőre, választások lesznek, a két régebbi nagyobb párt kilopta a szemüket is, nézd majd meg hány %-ot fognak szerezni. Na ebből levonod a rokonokat haverokat, meg akiket lefizetnek, esetleg a naívak egy részét, aztán megkapod hogy minimum mennyi hülye van az országban...
HA már házat veszek, akkor legyen olyan amilyet lerajzolok az építésznek.
"Sajnos a falra nem tudok megoldást, ez van a tervben"
Ezt csak te gondolod így, vagy megkérdezted az építészedet, aki ezt válaszolta ÍRÁSBAN (pl email-ben)? Mármint hogy ugyanilyen erősségű falazatot szerinte akkor sem lehet lényegesen olcsóbban kihozni, ha a hőszigetelése nem érdekes.
A többivel kapcsolatban:
- kizárólag olyan ablakok között válogatnék, amelyhez a gyártója az Ug mellett megadja az Uf értékeket is (nem csak az üveg, de a keret hővezetése is fontos)
- födémre a legolcsóbb üveggyapotot tenném, de abból legalább 25-30 centit (asse baj, ha 35 centi, az alsó része úgyis össze fog lapulni egy kicsit)
- oldalfalra minimum 12-13 centi grafitos vagy 15-16 centi fehér eps-t tennék (de ha van egy kis péz, még 2-4 centi beleférhet, nem sok az árkülönbség)
Sanos rengeteg család háza azért nincs hőszigetelve, mert nincs 5-800 ezer forintjuk hőszigetelésre, hitelt nem kaphatnak sehonnan, az évente összespórolt kis pénzecskéjüket meg minden évben az utolsó fillérig elviszi a brutális fűtésköltség. Nekik lehet ebből az ördögi körből kitörési lehetőség az effajta "kókányolás", amikor egy félkész hőszigetelés megfelezi az eddigi fűtésköltséget, így minden évben marad egy kevés pénzük a hőszigetelés befejezése irányába.
Akkor az alap kérdésedre a válasz, hogy -mint TGW kolléga linkje is mutatja- a 2018-as követelményeknek éppen megfelel, de pici ráhatással lehetne belőle mégjobbat csinálni. Arra kell figyelni, hogy sehol ne hibázzanak, mert ezzel már a pénztárcád fog kellemetlenül ürülni minden télen. Mivel láthatóan a minimálra megy rá a projekt, így nagyon kell figyelni az építkezés végéig mindenre, mert jellemzően a minimálra kihegyezett, minimál lehetőséggel bíró, kivitelezők/tulajok azok a horrortörténetek szereplői akik egymás farkasaiként néhány forintért bármire képesek. És jellemzően nem a kivitelezők a szenvedő fél. Értsd úgy, hogy a teljes projekt meghiusulásától és a fele költségvetés zsebben elhurcolásától kezdve egész a kis, apró szarrági spórolásokig bármi előkerülhet. Ez utóbbiak jellemzően pár forint (szószerint) megspórolássával képesek évtizedekig súlyos pénzekben mérhető, nagyon drágán orvosolható gondokat okozni. Sajnos ez a gyakorlat, rengeteg a horrorsztori. Ma szinte felér egy darézsfészekbe nyúlással egy építkezési projekt bevállalása, ebből a szemszögből kb. az afrikai gyilkosméhek bolyával ér fel ha valaki optimistán kiadja a vállalkozónak a teljes kontrollt.
Még annyi, hogy az előző házamat annyi különbséggel vettem így, hogy az szinte kész volt. 10 évig laktunk benne, és mindössze 1200m3 gázt használtunk évente. Ez annál korszerűbb lesz.
Ezek szerint, aki ma egy beruházótól vesz felépített házat, az mind hülye? Csak saját maga által épített házzal lehet valaki normális? Májusban eladtam a lakásomat, mert jött egy jó lehetőség. Elsősorban nagyobb lakásba akrtam menni, de találtam egy újépítésű ikerházra vonatkozó hirdetést. Tervek alapján kiválasztottuk, most kezdődik az építkezés. Mivel csokot is felhasználunk hozzá, és én nem tudnám előfinanszírozni az építkezést, máshogy nem tudnám megoldani. Ja és az álmainknak megfelelő alaprajzú, én se tudtam volna jobbat kitalálni.
Szerintem az emberek elég nagy százaléka így vesz ma lakást/házat.
Nem gyanusítottam, csak hát nagyon valószínű, hogy olcsósítani akar. Annyit írtam, hogy a 90-es években így kezdődtek a szocpolcsalások. Meg amúgy is, nem ez a menete, NEKED kell egy alap tervet készítened, amit majd az ÉPÍTÉSZ SEGÍTSÉGÉVEL átrajzoltok. Nekem eleve gyanús lenne, és biztos nem vennék úgy házat, hogy valaki felépíti, én meg megveszem. Mert akkor már várok pár évet, veszek fel több hitelt, de legyen olyan, amilyet ÉN akarok. Esetleg úgy vennék így házat, hogy én terveztetem meg, és én fogadok fel műszaki ellenőrt, tehát ŐK nem vesznek részt az építkezésben, csak a papírt írják alá, ez akár lehet törvényileg teljesen rendben lévő is, és akár szocpolcsalás is egy az egyben :D
Egy házépítés nem úgy zajlik, hogy jön a Józsi a szomszédból, hogy figyelj már, maradt raktáron egy tervem, kell vagy odaadjam a Pistinek?
Kell egy terv, azt lehet módosítani utólag, kérni lehet egy megkezdett házra új engedélyt, menet közben lehet módosítani.
Akinek nincs pénze házat építeni, csak átbassza magát. Egyrészt megkapja a legolcsóbb megoldást kicsivel magasabb áron, másrészt vagy 30 évig elégedetlen lesz jobb esetben, mert rájön, hogy átbacták. Rosszabb esetben boldog tudatlanságban él, és fizet egy akkora fűtésszámlát, mint a szüleinél a 40 éves félig, kókányolva szigetelt házban, és esetleg technológiailag sem lesz jobb az új ház, mert pl. az építés után 5 évvel fel kell törni a nappalit egy csőtörés miatt...
Elsőre kell egy normális építész, utána meg kell jelölni az elérendő célokat. Megint csak igaz, hogy spórolni csak az tud, akinek pénze van rá. Ugyan 12cm fehér eps sem rossz hőszigetelés, csak hát pár százezer forinttal drágábban már van normális is. Saját példa, amennyi az anyag, annyiért rakják fel nagyjából, és bizony ha lenne rá pénz, lenne még +4-6 cm grafitos, mert elfér a falon.
Parancsolj, itt vannak a minimumok, cm-ekben kifejezve:
Hozzáteszem, csak hasracsaptam, de úgy látszik jól sejtettem, hogy itt valaki valamit nagyon olcsósítani akar. Úgy nézd ezeket a számokat, hogy nem EU átlag, hanem kb. a most érvényben lévőkhöz képest SZERBIÁBAN komolyabb előírások vannak...
Ha valásztani kell, akkor inkább vennék egy szerkezetileg rendben lévő ,,romházat'', aminek tetszik az elrendezésre, vagy pár kiüthető fallal normálisra el lehet rendezni, aztán normálisan felújítanám. Mert hogy a vadi új 8-10cm-es hőszigeteléshez nem nyúl az ember, az is biztos, inkább lenyeli a békát, mert hát vadi új a festés is rajt...
Vedd úgy, hogy nem "meggyanusítja" hanem a Te figyelmedet hívja fel a lehetséges buktatókra. És sajnos a gyanú a mai világban sajnos nagyon is megalapozott, tapasztalati oldalról.
Ennél olcsóbb Ft/m2 árú téglafal nem létezik? (anyagköltség+mukadíj) A tégla hőszigetelése NEM SZÁMÍT, a tégla csak tartsa a tetőt+ablakokat, hőt tároljon és hangszigeteljen ha azt is kell.
"3 rétegű üvegezésű műanyag nyílászárók"
Vigyázz, nehogy átverjenek olyan ablakkal, amiben csak az üveg (Ug) értéke nagyon jó, a keret (Uf) meg egy olcsó vacak.
"födémben 20 cm kőzetgyapot"
20 centi marhasrága kőzetgyapot helyet tegyél inkább 30 centi filléres üveggyapotot.
"homlokzaton 12 cm EPS"
Ez valóban kissé komolytalan vastagság manapság. Szinte fillérekből kijön néhány centivel vastagabb rendszer. Fehér eps-ből 15, grafitosból 12 centinél kezdődnek a komoly vastagságok.
Azok sem egészen értették, akik belekerültek :D de pont erről volt szó amit írtál: ,,építenek egy házat és ha kész, megvesszük''
Valószínűleg azon fognak spórolni, amin csak tudnak, pl. olcsóbb cserép, vékonyabb betonréteg, akciós járólap, kevesebb ragasztó, a piacon található legolcsóbb ablak, födémbe meg a padlóba tesz 5-5 cm-t, nem látod, stb.
Így tippre ez talán a törvényben előírt minimumot talán megüti...
Nem hangzik túl jól, talán a 90-es évek szocpol csalásai kezdődtek így, mint ahogy Te kezdted :D
Az ablaknak nem mindegy milyen az U értéke, nem mindegy milyen ablak, stb. De legalább annyit tegyenek meg, hogy a fal síkjába építik be, nem a fal közepére.
Jobban hangzana ha 20 cm lenne a betonban, 30cm a födémben, meg vagy 16cm grafitos a homlokzaton ;)
És akkor most nem jut eszembe, 2020-tól mennyi lesz a tövényileg előírt minimum, meg lehet nézni, a google segít, lehet azt pont megüti, azért írtak ennyit, nem tudom.
Hol laksz? Nincs a közelben pár építőanyag kereskedés? Mindig van olyan ahol elengedik a fél áfát. Vagy kivitelező ismerős, aki az egészet...
Egyébként saját tapasztalatok:
- részlegesen szigeteltem, több év alatt értem körbe, nem volt gond
- saját munkán sokat lehet spórolni (ha van ideje, kedve az embernek), inkább vastagabb szigetelésre költöttem.
- ha szabadon hagyod az EPS-t, sárgul, ahogy írták, de aztán annál könnyebb becsiszolni (viszont kegyetlenül porol, ilyen szempontból jobb ha csak szálldosnak a golyók), én porszívóztam a megsárgult réteget
- grafitos is maradt szabadon, azzal sem volt gondom, de valami fehér festéket nem árt rá kenni
- ragasztóhab csak akkor jó, ha sík a felületed, én csak a második réteg EPS ragasztására használtam
- így viszont rövidebb dübel is elég volt (de több ragasztó kellett és dupla munka)
No ma reggelre 10 fok volt kint a hőmérséklet, idebent viszont 20 fok maradt, fűtés nélkül természetesen (könnyűszerkezetről beszélünk). Kezdek bizakodó lenni, hogy tűrhető lesz a hőszigetelés, ráadásul most még a födémen gyakorlatilag semmi nincs, csak a párazáró fólia :)
Persze teljes a szélcsend is, ha ugyanez lenne orkán közben is, az lenne az igazán megnyugtató.
Nos én most rendeltem tőlük elég vegyesek a tapasztalatok.
a 8-10 nap az inkább 2-3-hét a szállítás előtt 3 nappal felhívtak, hogy nincs vízorros élvédő azt nem is hoznak, hát jó majd veszek máshonnan.
Amikor ideért a teherautó kiderült, hogy az xps-t elfelejtették felrakni rá, úgyhogy az nincs, de a számlán igen, szuper mert pont azzal kellett volna kezdeni a felrakást.
Másnap kiderült hogy az egyik doboz dübel-ből ami bontva volt mert csak százötven van benne, hiányzik a tüske. Felhívtam a hölgyet, hát persze a raktáros a hibás, de ez sovány vigasz, eltelt egy hét de még nem ért ide a maradék anyag.
Az eps-el nincs baj pontosak a táblák nagyon kevés ami hibás, azon is inkább benyomódás van.
A nap UV sugárzása roncsolja a polisztirol külső rétegét.
Ez a réteg viszont ott marad és megakadályozza, hogy az alatta lévő rétegek fényt kapjanak. Néhány év múlva (amikor összejött a péz a következő lépésre) lecsiszolod a felső réteget és alatta ott mosolyog a ragasztható/hálózható polisztirol felület.
"Magyarul, nem is kell párazárás, mert nem lehet gomba így se úgyse?"
A belső párazárás nem a belső penésztől véd, hanem a fal külső hideg részeinek a vizesedését akadályozza (vizes hőszigetelés nem hőszigetel, a fagyott víz roncsolhatja is az anyagokat, plusz a nedves fa korhad, gyengül).
A belső penésztől a hőszigetelés véd meg:
ha a ház hőszigetelt, akkor belül nem lehet penész, mert a fal belső felülete meleg (=harmatpont feletti hőmérsékletű), ezért száraz, mivel nem csapódik ki víz rajta.
na pl nekem a 12es grafitos rendszer volt kb 360 ezer ft hatezerért hozták házhoz pár napon belül a var-szig től rendeltem de mindenből. Vennem kellett még
Sztem úgy rosszabb az ár :) Amúgy máshol is 5 kg ragasztót írnak. Dűbel mennyi kell? 6? 5?
Itt 2301 ft a 12 grafitos, 160 a háló, 330 a ragasztó/m2. A dübel meg 180 ha 5, 216 ha 6-tal számolok. Tehát ez 3e ft körül van, míg a rendszerár, igaz dübel nélkül 2807 ft. Na jó, 16 ft-tal olcsóbb ha rendszerben veszem :))
Nézd meg úgy, hogy nem a rendszerárat számolod, hanem külön-külön, szerintem bőven jobb árat fogsz kapni ;) meg ugye a rendszer nem feltétlen akciós. Nézd meg a grafitost is, az akciós, nekem itt úgy mondták, hogy 80%-al kell számolni, tehát 10cm fehér eps = 8cm grafitossal.
1m2-hez kell 1,1m2 háló és 6-7kg ragasztó. HA szar a felület, akkor kellhet 10kg ragasztó is... de az 5kg k..vakevés, annyi biztos nem lesz elég... azért írnak annyit, hogy olcsóbb legyen és náluk vedd meg, aztán majd vehetsz még ragasztót is, valszeg a helyi tüzépen, mert gyorsan kell, és összeségében drágább lesz, mint ha olyan helyről rendelnéd, ahol 6-7kg ragasztóval számolták eleve.
Hőszigetelésplaza-val van vkinek tapasztalata? Kicsit zavaros, mert pl 2807 ft-ot ír a rendszerárra(alap), majd vásárláskor már 2210.. Tehát amikor rákattintok a vásárlásra ott már tök más árat ír.
már írtam nem tudom a hálózásra mennyi ment el.a pur habot nem ajánlják ragasztásra illetve illik dübelezni egy táblát a négy sarkán és középen. Erről már volt hittvita .Én dübeleztem ha kellett ragasztó vettem ,.
és a fél centi vastag ck lapba hogy sülyeszted be a csavar fejet? A ck lapot is illik alapozni... Au 5 kilo per négyzetméter gyári ajánlás a hálózás az paszz. Azt nem értem minek kérsz tanácsot ha a saját fejed után mész? A nem vakolható gyapott nem fog a függőleges részen megállni a ferdén is drótozással marad a helyén. Figyi ha mindenáron fel akarsz ülni arra a rollera amiről le akarunk beszélni akkor hajrá. A sima eps rendszer házilagos kivitelezése is j9 móka de mikor párosul a szakképzetlenség a hülyeséggel az az igazi....
Az egyiknél (ahol olcsóbb) számolsz munkadíjjal, míg a másiknál (ahol brutális is lehet) ott nem? Egy ilyen CK-s kiszellőzős "alkotmánynál el sem tudom mennyi lehet a munkadíj.
Hangszigetelésről sem volt eddig szó, akkor meg dobós az EPS valóban és a pénzt meg ne hozzuk be a képletbe, mondjuk úgy pénz nem számít.
A gyapot maga olcsóbb mint az EPS, a CK lap nyomja meg a m2 árat. De ugye mást nem nagyon lehet felrakni, ill még drágább.
Azt mondjátok meg, ha már EPS pártiak vagytok, mert nem vetettem el az EPS-t, csak agyalok :) Szóval ha én purhabbal akarom ragasztani, és a ragasztó csak a hálózáshoz kell, ahhoz mennyi ragasztó kell /m2? Ugye 5 kilot írnak/m2, de ha nekem csak a hálózáshoz kell akkor mennyi? 3?
"Kb 100 m2 felületem van. Az 300e ft hőszigetelés"
8 centi vastag polisztirol+ragasztó+mélyalapozó 100 m2-re kb 150e Ft.
Ezután a házad éves fűtésigénye durván lecsökken, tehát ez a 8 centi elkezd pénzt keresni neked, néhány év alatt megkeresi a második 8 centi+ragasztó+háló+vakolat árát. Tehát 15-16 centi hőszigetelés+háló+vakolat mindössze 1500 ft/m2-be fog kerülni.
"ŐSzinte legyek, nem tudom már mikor néztem meg, nyáron vagy tavasszal. De csont száraz, sőt pókhálós volt, víznek, penésznek nem találtam nyomát. De mostmár megnézem majd még1x)"
Leírom másképpen:
- ha az a felület (és a hőszigetelés mellette) mondjuk december 1 és március 20 között volt vizes, akkor mit akarsz ott ellenőrizni májusban vagy szeptemberben?
- ott soha nem lesz penész, mert amikor vizes, akkor túl hideg, amikor meg nem hideg, akkor viszont száraz. Tehát miféle penészt keresel ott?
Akkor nézd meg, hogy vizes-e, amikor napok-hetek óta fagyos az idő. Penészt nyomait meg ne is kered ott.
Kb 100 m2 felületem van. Az 300e ft hőszigetelés(plusz ugyanennyi vagy több munkadíj ha nem én rakom fel ugye..). Nem volt ennyim tavaly pluszban. A fa 100e körül volt az egész. Talán egy kalodát buktunk, ami 30-40e ft.
Ahogy írtam, hangszigetelés is kéne a házra. Az EPS meg erre nem jó, sőt olyan vélemény is van, hogy ronthat is rajta..
Van olyan verzió is, hogy az alsó szinten EPS, födémtől felfelé meg gyapot.
És még az sem teljesen kizárt, hogy eladom a házat nemsoká, szal lehet nem is szigetelem le :D Vagy csak minimálisan. Bár a telet mindenképp ki kéne itt húzni mert már megvan a fa..
Szerintem egyrészt elszámoltad magad, nem tudom elképzelni, hogy annyival olcsóbb legyen, hogy bevállalj ennyi plusz melót, ami ráadásul hordoz rengeteg csapdát meg időközben előbukkanó fejvakarászásos megoldást kívánó problémákat.
Másrészt szerintem nem vagy tisztában vele, hogy mennyire egyszerű dolog (nem csak a CKsgyapotos agymenéshez képest) egy kis házra "feldobálni" azt a pár EPS táblát. Akár egyedül, akár létráról. Onnen pedig már nyertél, csak termeli spórolja neked a pénzt.
Kicsit elgondolkodtató az is, hogy pl. tavaly télen eltapsoltál plusz fűtésköltségre 100eFt-ot, most meg 10ezerért töröd a fejed és nagy szívásba kergeted magad. A számok csak a nagyságrendileg fontosak.
ŐSzinte legyek, nem tudom már mikor néztem meg, nyáron vagy tavasszal. De csont száraz, sőt pókhálós volt, víznek, penésznek nem találtam nyomát. De mostmár megnézem majd még1x :)
Úgy rémlik 50 kilo egy nagy tábla. Én sztem a kicsit venném, ami negyedakkora, tehát 10en egynéhány kilo. Toldás? A toldásoknál hálóval levakolnám, az nem jó?
De ez még mindig csak ötletelés :) De mondom, számításaim szerint nem drágább, sőt, kicsivel olcsóbb mint az EPS rendszer.. De igazából nincs érdemi különbség. Meg itt lexarhatnám a fal minőségét, az EPS ragasztásnál meg nem. Jaj nem egyenletes, jaj poros, jaj itt nem jó a vakolat.. Jaj mész van rajta kenjük át az egészet alapozóval..
A ragasztó felülete önmagában nem víz-lepergető, egy mélyalapozó valamennyit segíthet a dolgon (csökkenti az átszivárgást), de az sem erre való. A víztaszító/vízlepergető felület lenne a lényeg.
Én megnézném a legtetejét is annak a hőszigetelésnek, nem-e ott jut be a víz egyből a gyapotba:
1: kémény tetején jó széles kalap (legalább 3-5 centivel lógjon kijjebb a hőszigetelés felületétől)
2: a kalap ALJA mindenütt kifelé lejtsen, vagy legyen rajta körben összefüggő vízorr
"A légrést nem tudom, szted feltétlen kell? A CK elvileg páraáteresztő. "
A párazáró fólia a tömör üvegnél ezerszer páraáteresztőbb.
Most akkor a párazáró fólia mégsem párazáró?
Az eps az üveggyapotnál harmincszor párazáróbb.
Most akkor a páraáteresztő EPS hab mégsem páraáteresztő?
A CK lap is van, aminél páraáteresztőbb és van, aminél párafékezőbb.
Hogy a te falad rétegrendjén kívülről párazáróként működne-e vagy sem, azt pontos számításokkal kellene kiszámolni (létezik olyan fal-rétegrend is, amit bármivel burkolhatsz, légrés nélkül). Ha nem rendelkezel ilyen számításokkal, akkor hagyj mögötte 5 centi átszellőztetett légrét és akkor leszarhatod a számításokat.
"nemrég megnéztem a tavaly csinált(SK) szerelt falamat, kívülről levettem az alsó OSB borítást, hogy találok e penészesedést, vizesedést, de totál száraz volt."
A víz (ha kicsapódik) az téli hideg napokon csapódik ki. Ne csodálkozz, ha a februári nedvesség augusztus végére ki tud száradni.
A penésznek nem elég a víz, megfelelő hőmérséklet is kell, tehát hiába nedves valami, ha ugyanakkor jéghideg, soha nem lesz penészes (nézd meg pl a hűtőszekrényed belsejét: szinte mindig nedves, még sincs penész benne sose).
de a Ck lapnak durva súlya van illettve a toldásnál hogy oldod meg hogy ne menjen be a víz? Illetve ha nincs sűrűn lefogatva hasasodik is. Mondjuk a te pénzed időd
Sima gyapot lenne, ami nem drága. "tartószerkezet"-nek fát gondoltam :) Fakocka a falra dübelezve, arra lenne csavarozva a CK lap XPS "kockán" keresztül :) A légrést nem tudom, szted feltétlen kell? A CK elvileg páraáteresztő.
Azért agyalok ezen mert úgy számolgattam, valamivel olcsóbbra jönne ki mint az EPS verzió, és hangszigetelés is kéne.. Ezért agyalok a dupla falon és gyapoton.
(félve jegyzem már meg, hogy van olyan rész a házon amit nem ér nap és eső, oda egyenesen valami gipszkarton burkolást gondoltam :D )
Ja, amúgy nemrég megnéztem a tavaly csinált(SK) szerelt falamat, kívülről levettem az alsó OSB borítást, hogy találok e penészesedést, vizesedést, de totál száraz volt. Ott belülről PE fólia, OSB és gipszkarton a rétegrend, de próbáltam alapos lenni, párazáró szalag, falhoz tömítés.. :) PEdig ott tuti volt pára rendesen mivel ugye lenti szint, ott van a konyha, nappali, sőt még a ruhaszárító is ott volt télen a fal előtt :) Ott légrés nincs kívül semmi.
Két kéményem van, mindkettő vakolható kőzetgyapottal szigetelve ( 8 cm ) a tetősík felett. Le van hálózva, be van húzva ragasztóval, szóval szürke. Esős időben a tetősík alatti részen folyik ki a víz a kőgyapotból. Tippem: Sajnos megszívja magát vízzel a tetősík felett és bent meg kiengedi. Mit csináljak?
Arra gondoltam, hogy impregnálnám mélyalapozóval.
Jó ötlet? Amíg a szinezés rákerül addig megoldja a víz problémát?
Egyébként a kőzetgyapotos homlokzati szigeteléseknél a ragasztó és a kőpor, vagy szinező közé tesznek impregnáló alapozót? Mert ha nem, akkor azok a kőgyapotok is vizesek, ergo szart se érnek....
Én úgy látom, hogy az téglafal. Téglafalra meg grafitos eps kell, nem gyapot. Pont. Aki szerint meg nem lélegzik a fal, költözzön vályogházba, arra tehet gyapotot, sőt, csak azt tehet rá...
Vagy gázszilikátból van a fal? Mert talán arra is gyapot kerülhet csak...
Más. Kipróbáltuk ezt a légbeeresztőt... hááát... ha jó idő van, gyönyörűen leviszi a páratartalmat 65%-ra, most hogy esik, 75%-nál járunk... feljebb talán már nem megy. Egyébként marha jó, kíváncsi vagyok milyen lesz télen, lecsapódik-e a pára a hideg falra... bár talán hőszigetelés is kerül a házra, mire igazán hidegek lesznek.
Az előzőben a kőzetgyapotról írtam, hogy belül tiltandó, kívül meg kemény öntartóképes vakolás spéci kivitelezést igényel. Pláne, ha közetgyapot paplan lenne, vagy puha, nem vakolható változat. Aki ezt mint olcsót gipszkarton ál-fal mögé rejti, az hamar élvezheti a finom penész illatot!
mert az építészek a szakmai szépségekben gyakran elvesznek, egy-5 mondatos tanácsok sem teljes körűek átlagos érdeklődőnek. Amúgy az vegye magára akire találó,
illetve egészítsd ki, akár javítás is jó, de kemény tagadás belső hőszigetelésre 20 vegyes tulajdonú és 100 éves épületbeli lakás régóta hideggé vált teljes tűzfala esetén lakásonkénti külső hőszigetelésre írjatok már eljárást 1 beköltöző új tulajdonos esetében! Mert én erre példát nem találtam!
Megnéztem olyan videót, ahol a nikecell tipusú anyag van egy szabadon álló falon, és benzin lámpával leolvad a hevített térrész, persze ég-füstöl is az anyag, de a hevítést elvéve ÖNOLTÓ. Csak önoltó, de éghető nagyon is! Mint a ma hajnali háznál is lehetett. UGYANAKKOR a házak leégésekor az éghető hőszigetelő hab erős füstképződés mellett ég rendesen a tüzet indító-tápláló egyéb anyagok miatt a hevítést nem túl hamar tudják megszüntetni a gyorsan kiérkező tűzoltók sem! A műanyag habok mind éghetőek, az önoltó képesség csak benzin lámpás kísérletnél igaz. Ehhez viszonyítva az alufólia + dryvit réteg + glettelt-festett fal kisebb tűzveszélyességű a nikecell félékhez képest. Drága? De 1,8-szer jobban szigetel, és ezért előbb megtérül. DE üveg/kőzetgyapot belül aligha zárható le párazáró fóliával kellően jól, pláne vakolhatóan. Azaz semmiféle a falnál párát jobban áteresztő anyagot nem illik beépíteni,
és erre számos építészeti porózus/hőszigetelő anyagnál láttam rossz példát.
A pára kiszellőzés mielőbbi, azonnali elvégzése csökkenti a pára falba jutását, a meleg falban a pára nem csapódik le, tehát nem vizesedik, csak ahol a harmatpont alá csökken a fal hőmérséklete. A dryvit réteg fagyálló, persze, ha az alatt műanyag hab van, vagy közetgyapot, akkor annak harmatpontjától a fagyáspont alatti rétegig a pára-víz-jég átmenet létrejön. Idővel a cellák felszakadnak, és terjed a "víz-tartály" ezeken a részeken. Egy hűtőgépben én hátul kiszedtem az átvizesedett eredetileg zártcellás purhabot, és tesztként építési purhabot befújva lényegesen javult a működés, de nem lett kellően jó, tehát kidobásra került a hűtő.
A nem túl érthetőség jogos lehet, de nem akartam aprólékosan részletezni azt, hogy 3 db Teljes falakon penészedő, mert télen jéghideg lakás élhetővé vált a lényegesen olcsóbb belső (mint külső)hőszigetelés miatt. Mert kívül hőszigetelni 1. esetben 45 tulajdonos 37 éve sem képes egyetérteni. Itt 14x3m fal penészedett. 2. esetben 240 lakás tulajdonosa hisztizett volna szépérzékük-maradiságuk miatt. 3. esetben más senkit sem kérdeztem meg, és itt nem részletezett okból, a számított 3-szoros hőveszteség csökkenés helyett 8-11-szerest kaptam kimérve bevitt kW elektromos teljesítmények arányában. ÉLHETŐSÉG: A kulcs mindhárom esetben a pára keletkezéskor, vagy utána mielőbbi kiszellőzés volt. És pl. a 2. esetben a 14 fokos téli belső légtérhőfok, hőszigetelés után fele gázfogyasztással 22C fokra javulva, szerintem a tervezett 3x-es hőveszteség esést teljesítette. A levegő oxigén tartalma szellőzés kérdése, az arra fordított energia is csökkent, a hevesebb légcsere és rövidebb szellőzési idő miatt. A csempézett hideg falon (változatlan maradt) is csak akkor volt penészedés, ha a párás időtartam alatt-után nem volt alapos kiszellőzés. Ezzel a Szigatech cikke, hogy a pára 1-3%-a megy ki, a legalább vakolt falon, az nekem beigazolódott.
A páradiffúziós tényező az általam választott esetekben a falakon belül kifelé csökken, azaz biztosan kiszellőzik a falból nyáron. De kevesebb jut a falba, mint korábbi állapotában. A penészedés sehol nem látható, de ettől létezhet a a hőtorlasz alatt a hideg helyeken. De ott a régi épületek miatt addig is volt, azért meszeltek évente!
Az építészeti szakirodalomban sok cikk foglalkozik hőszigeteléssel 1000 oldalakon át, de rövid összefoglaló, mint amit én írtam nincs, szakmai mese az van. Sőt helyenként tömény hazudozást találok, mert kívül állónak az is szakirodalomnak vélhető, pl.: hőtükör festék pl. belül, vagy víztároló porózus anyagoknál, amit belülre, netán mennyezetre ajánlanak! Sajnálatosan a pogácsás hablemez tábla felrögzítés videók is vannak, amik a házak külső tűz és rovar terjedését lehetővé teszik. Jobb cégek emiatt már helyesbített felragasztási videókat tettek fel!
Kimaradt az elektromos vezetékek, csatlakozások témaköre, ami gyújtóképes lehet hideg zónában maradva és párásított életvitel mellett zárlat lehetőséget okozva. Pláne ha a pl. bérlő-albérlő a kötelező földeléses dugaljra írt 16A áramot komolyan veszi, miközben a lakásban eredetileg csak 1-2A-es terhelések vezetékezése vissza-maradt a régi házakban pabit/pvc csövekben, esetleg papír-szigetelt vezetékezés létezik még változatlanul. Ahol tudtam, ott ezeket átszereltem, vagy szerelő készített új réz vezetékezést. De pl. betonba öntött 2 eres mmfal kábel helyett csak külső vezetékcsatornás szerelés jó, azonban, ha ott érintkezés hibás lesz, akkor tüzet okoz, az eredeti a betonban max füstöl, és levágja a védelmet! Szóval ez is különtudomány. Üdv.
Szerintem jó ötlet, hogy egy zöld izét odategyünk egy nagy fehér izé elé és rátegyünk egy kis fehér izét. Csak azt nem értem, hogy egy modern műalkotás mit keres a szigetelős topicban?
Mi az oka, hogy ennyit variálsz? Nem tudom már követni, de kb. 3X körbeértél volna már az egész házon ennyi energiával. Lassan itt a hideg és megint nem lesz fent a szigetelés.
Szerintetek a vízzáró GV35-ös rétegre, ha kenhető folyékony fóliát kennénk, azzal javítanánk a vízzárást a falazat alatt? Illetve mennyire rugalmas? Elbírja-e ez a réteg a falazat súlyát (szakadásra gondolok)?
Lehet nem teljesen ide illik (ha nem bocsi az OFF-ért).
Hétfőn kezdik a falazást nálunk. A vízszigetelést szeretném egy kicsit "túlzásba" vinni. A falazat és az alap közé a mester 2 réteg GV35-ös lemezt javasol én még ezt is keveslem. Nem bízok az itthon kapható bitumenes lemezekben (nagyon nagy a különbség a német/osztrák és a mieink között).
Szerintetek hogyan lehetne valamilyen fóliát beiktatni a rétegrendbe?
Én úgy tudom semmi. Maximum annyi a különbség, hogy gazdaságossági megfontolásból a kőzetgyapotot inkább a homlokzatra használjuk (magasabb testsűrűségűt) az üveggyapotot inkább a födémen (alacsonyabb testsűrűségűt).
Speciel a társasházakban nem életkérdés a hőszigetelés. Nem annyira mint az egyedül álló egylakásos házaknál. A földszinti és a legfelsőbb emeleti lakások azért lehetnek kritikusak, de aki ilyenben lakik lenyeli.
Feltéve hogy nem műemléki a homlokzat, vagy nem mi vagyunk az egyetlenek a társasházban akik szigetelnének, mert ekkor hiába drága, és komplikált, csak a belső szigetelés marad.
Talán azzal lehetne kezdeni az elemzés elemzését, hogy 20 cm -es téglafal ritka. Akad ugyan -nyaralók, gazdasági épületek, de emberi tartózkodásra egész évben már 100 éve sem nagyon építettek. Persze kényszerből nagyon sokan laktak ilyen falazatú épületekben.
A következő : valóban a tégla falak nagyon kevés párát engednek át a falon, az a kevés valóban lecsapódik, de nyomban el is párolog. Mielőtt szétfagyna vagy megpenészedne kívül a fal.
Lemezes szétmállást okoz. A jó fal és az azon lévő vakolat nem fagy meg eleve fagyálló. A csapódó eső lényegesen nagyobb problémát okozhat, de jó fal és vakolat azt is állja.
"EMIATT KULCS az azonnali pára kiszellőzés a keletkezéskor és utána! Vagy gépi pára lecsapatás!"
Nem emiatt ami előtte van, de tényleg fontos a rendszeres sűrű szellőztetés... főleg a bentlakók jó oxigén ellátása miatt.
A ha vékony a fal és rosszul szigetelt, lehet szellőztetni megjelenik bent a lecsapódás és aztán a penész.
A hűtőgépembe én naponta vagy 25 x benézek, de ez hogy jön az épületfal szigeteléshez ?
"Tehát BELSŐ HŐSZIGETELÉSNÉL pl. TOTÁLIS PÁRAZÁRÁS ALUFOLiZÁLT ÉS A RÉSEKET ALUFÓLIA ÖNTAPADÓVAL LEZÁRVA "pir-alu tábla" VAGY HASONLÓ A JÓ. Páradiffúzió a falba ekkor kb. zéró, Pd=>1000, és tudatos/mesterséges szellőztetéssel élhető lesz."
lehet akármit írni a belső hőszigetelésről. Nem készítünk mert úgysem lesz tökéletes meg nagyon drága.
a nikecell meg társaik úgy általában nem tűzveszélyesek. persze vannak tűzveszélyes műanyag habok... pl. a poliuretán, de az csak különleges helyeken alkalmazzák.
"A külső védelmi dryvit réteg vékony az elég jól átereszti a párát, fagy esetén a belső oldalán ennek a kőzetgyapotban fagy le a pára, és ott felolvadva lecsurog."
elég zavaros, de talán érthető . tehát a szerveshabokon és néha a kőzetgyapotokon lévő vékonyvakolat. Ez csak 2 - 3mm és ha ugyan lecsapódik a pára annyi víz sohasem lesz hogy csurogna, se kívül se belül az a víz mire megfagyna elpárlóg.... lásd a csapódó eső lényegesen nagyobb vízterhelését. Ja és a vékonyvakolat egyben fagyálló és.
"ennyi amit a szakirodalom 1000 oldalakon jól, vagy esetenként félremagyaráz"
tényleg 1000 oldalon tárgyalná a szakirodalom ??
Három mondatban nem lehet kifejteni, de 3 - 5 oldalon érhetően el lehet magyarázni a hőszigetelés lényegét.
Ezért is kell a szigetelést a falazat anyagához és a vastagságához méretezni. Fontos a gépészet is, de utólagos szigetelésnél már a meglévő kazán (jó esetben) képes kifűteni a házat, ezt szigetelés után könnyebben tudja teljesíteni. A párának a falban maradását (ahogyan írtad) a hideg fal teszi lehetővé, tehát, ha nem tudjuk kifűteni a falazatunk teljes felületét, így ha ezt megakadályozzuk (kifűtjük a falat teljes egészében) nem fog kialakulni penészes falfelület. Illetve fontos még az aljzat (alap) és a falazat közötti tökéletes vízzárás is, e nélkül is csak szélmalomharc lesz a penész elleni "háború".
A belső hőszigetelés több okból is nem tanácsos, bármennyire is van meg rá a technológia Magyarországon sajnos nagyon kevesen tudnák tökéletesen kivitelezni és bármilyen picit is elrontják a párazárást, mögötte penésztelep képződik igen gyorsan...
A hiedelmekkel ellentétben a "Nikecell" vagyis az EPS nem tűzveszélyes! Ezt már többször tárgyalták itt is a fórumon, ne riogassuk az embereket feleslegesen. A kőzetgyapot viszont valóban tűzgátló is ezért is ajánlott a födémbe illetve arra terítve ezt az anyagot használni, mellesleg ez a legolcsóbb oda.
Kedves kérdező, és másoknak összegzem: a Szigatechnél láttam 10-12 éve egy kutatási eredményt, amely szerint ha pl. 20cm tégla falazat és vakolat van, akkor max 1-3% pára szellőzik ki azon keresztül. A többi ablak-ajtónál. DE egy ember éjjel 0,3 liter vízből létrejövő párát lélegzik ki éjjel, főzésről, mosásról nem beszélve! ennek 1%-a 180 téli nap alatt is félliter víz mehet a téglafalba. 4 főnél 2 liter, főzéssel +1-4 liter, fürdés pára, szárítás újabb 10 liter. És ez mindig a leghidegebb és emiatt penészedő falrészbe szívódik be! Fagyott zónáig behatolva, megrepeszti a fal szerkezetet. Lemezes szétmállást okoz. EMIATT KULCS az azonnali pára kiszellőzés a keletkezéskor és utána! Vagy gépi pára lecsapatás! EGY HIDEG CSEMPÉZETT FAL is pára mentesít, a pára lefolyik, csak penész mentesítés kell. Nézz bele a hűtőgépedbe, ha nem hiszed! Láttál állandóan járó motorú hűtőgépet, mégse hűtve, én láttam: a hátoldali purhab szivacs kiszakítva kicsavarható volt, fele térfogat víz jött ki!
Faháznál a fa Pd=1-4 közötti, de felveszi a vizet és nyáron kiszellőzi, penészedés ellen ezért kell a lenolaj kencével a beeresztés, az védi meg. az EPS és tégla = Pd=30 körüli, XPS, purhab, beton > 60 Tehát BELSŐ HŐSZIGETELÉSNÉL pl. TOTÁLIS PÁRAZÁRÁS ALUFOLiZÁLT ÉS A RÉSEKET ALUFÓLIA ÖNTAPADÓVAL LEZÁRVA "pir-alu tábla" VAGY HASONLÓ A JÓ. Páradiffúzió a falba ekkor kb. zéró, Pd=>1000, és tudatos/mesterséges szellőztetéssel élhető lesz.
Külső hőszigetelésnél a tűzveszélyes nikecell és EPS azért jó, mert a páradiffúziója azonos a tömör tégláéval, de amúgy kőzetgyapot az igazi, vagy hőszigetelő habarcs. Pd= 1-5 A külső védelmi dryvit réteg vékony az elég jól átereszti a párát, fagy esetén a belső oldalán ennek a kőzetgyapotban fagy le a pára, és ott felolvadva lecsurog. De a meleg belső fal kevésbé vizesedik a hideg falhoz képest, azaz még kisebb a falon át a pára kiszellőzés. DE az a kiszellőzés nyáron csak a fali tartó szerkezet épsége miatt külső falon kell. Kb. ennyi amit a szakirodalom 1000 oldalakon jól, vagy esetenként félremagyaráz főként a belső hőszigetelésnél, vagy a víztározásra kitalált vakolatoknál fedicsért anyagokra. Üdv. és okulást minden egyéb okos tudásból.
Ez nem egészen preferálás kérdése inkább páraáramlás és pénz.
A kőzetgyapot jó dolog a lyukacsosabb, alacsony testsűrűségű falazó elemekhez (vályog, szilikát, klímatégla) sőt eléggé tanácsolt is, illetve nehéz maga az anyag is így nehezebb vele dolgozni ezzel drágul a kivitelezés is...
Ha nagyon sok pénz van talán jó a gyapot is, de szerintem felesleges pénzkidobás (a ti falazatotokra!).
A kisméretű tégla 40 cm vastagságban nem nagyon enged át semmit pláne nem szellőzik. Egy lyukacsos téglán áramlik keresztül a benti levegő párájának a kb 5-8%-a, kb 70-80 % szellőzéssel, a többi meg a mennyezeten, ha jól emlékszem. A tieteken még ennyi sem, tehát felesleges a gyapot, inkább vastagabb szigetelés kell (EPS). A szellőzést a nyílászáróknak kell tudni illetve a használójának!
De vannak itt nálam komolyabb szakértők pontosabb adatokkal. Érdemes egy kicsit visszaolvasni vagy rákeresni kulcsszavakkal.
Csak viccelődtem, mert MEGAwattórában vállalatok és atometőművek hőigényét szokták megadni, családi házaknál furcsa, ha nem kilowattórában adják meg.
Másrészt viszont a 9000 kWh-ás érték sem jelent semmit, ha nem tudjuk a négyzetmétert hozzá, tehát hogy ez egy pici nyaraló, vagy egy hatalmas villa. Ezért írtam, hogy ha nincs említve négyzetméter, akkor a 9000 kWh-val nem mondtál semmit.
Elég szomorú lenne, ha ennyire vastag hőszigeteléssel csak 78 kWh/m2-t tudnál kihozni. Ha sikerül megküzdeni a hőhidakkal (és az okoskodó/lusta/csaló mesteremberekkel), akkor ez a ház simán lemehet 50 kWh/m2/év alá is.
1 lakó a baloldali blokkból a kőzetgyapot vagy a Baumit Open mellett teszi le a voksot.
Én kicsit szkeptikus vagyok, mert a kőzetgyapot szerintem munkásabb, az Open pedig parasztvakítás, hisz ha ragasztják, bübelezik, levakolják, színezik, akkor ott mi fog áteresztő lenni?
Egyébként 20 centi oldalfali hőszigeteléshez 25 centi födémszigetelés elég karcsú, inkább 30-40 centi illene oda.
És 20 centi oldalfali hőszigeteléshez tetőtérbe (szarufák közé) mekkora szigetelés illik, illetve műszakilag/gazdaságilag mennyi az optimális és milyen megoldással?
Ez így teljesen korrekt a többiek részéről (csak papír is legyen róla).
Ha 6-8 cm ez a kiugrás pont ideális lenne a 12-15 cm "vastagításra" így lépcsőzetes homlokzati kép alakulna ki és ha később a másik oldal is meggondolja magát (meg fogja) akkor megmaradna beugrásként a lépcsőházi rész (szerintem szebb is lenne így). Ez kb 3700-4300 Ft/m2 anyagdíj (12-15 cm grafit színezve) + 2900 Ft/m2 munkadíj + álványozás (1200 Ft/m2) Ez összesítve kb 2.310e-2.520e (anyag + munkadíj) + 468000 Ft (álványozás).
Jelenleg kb 1,4 W/(m2K) a falazatotok hőátbocsájtási tényezője ezt csökkentenétek le 12 cm grafittal 0,22 W/(m2K)-re vagy 15 cm grafittal 0,18W/(m2K)-re
A 12 cm grafitos habbal a falazatotok vastagsága 55 cm-re hízna ami még egész jó.
Ezzel a szigeteléssel (20 cm EPS a homlokzaton, 25 cm gyapot a födémen, 10 cm az aljzatban) 78 kWh/m2a a fűtés fajlagos nettó hőenergia igénye ami 9 MWh/a a mi házunkra, tehát az éves energiaigény fűtésre, ha jól értem. Ez nem olyan rossz a tudomásom szerint. Természetesen nem pont ennyi/ilyen lesz ezért "plusszoltuk" egy kicsit (20 cm grafitos EPS a homlokzaton, 35 cm gyapot a födémen, 16 cm PIR az aljzatban) Így 50 kWh/m2a alá szeretném ha menne. Az említett tégla lakásé pedig kb 180 kWh/m2a.
Mivel ez egy 4 lakásos tház, középen van egy kiugrás, ami a lépcsőház, ahonnan nyílik a 1. emeleti, illetve 2.emeleti 2-2 lakás.
Alsó szinten - földszinten van a garázs. Próbáltuk úgy intézni, hogy mindent egybe lehessen csinálni, de a különböző élethelyzetek miatt ez most nem sikerült.
A lépcsőházi kiugró miatt a tháznak van jobb oldala és bal oldala. A szomszédok jóváhagyták, hogy a jobb oldali blokk megcsinálja a szigetelést. A tház hátul ér össze, elől a kiugró részhez lesz csak a szigetelés dolgozva.
Tegnap megnéztem a falvastagságot és meglepődtem, 43cm külső-belső vakolattal, ez szerintem nem rossz.
Mivel a lakástakarék most jár le, okt.31-el, így abból tudnánk finanszírozni az anyagot. Nem tudom, a munkadíjat is bele lehet-e valahogy dolgozni, vagy a tüzéppel lehet-e kozmetikázni valahogy? Erre valami 5let?
A nm2 ár az nyílászáró felületek nélkül lett megadva, azokat még le kell belőle vonni, így a nagyobb anyag az oldalsó falra és hátulra menne, mert elől erkély is van
Volt egy sejtésem a társasházra, de így a tuti :) Már csak az a kérdés, hogy a többi lakó mit szól az egészhez, mert én úgy tudom, hogy társasházat nem lehet csak úgy szigetelni (1 lakást) csak az egészet vagy semmit. Ennek utána kellene járnod, nálatok ez hogy van. Talán sorháznál más a helyzet, de ott is kell kompromisszum...
Mi most építkezünk és alacsony energiás házunk lesz. Előzetes számítások alapján (energetikus által) ilyen szigetelést terveztünk: 20 cm EPS a homlokzaton, 25 cm gyapot a födémen, 10 cm az aljzatban amivel a fűtésigényünk 9 MWh/év lenne. Ezzel a "komoly" szigeteléssel hasonló fűtés igénye van, mint egy ismerősöm téglából épített társasházi lakásának (szigeteletlenül). Őt ugye körbefűtik a szomszédok, nekünk ezt vastag szigeteléssel kell kiváltani és csak ez majdnem annyiba fog kerülni mint egy rosszabb környékbeli társaslakás árának a fele. Ezt csak azért írtam le, hogy kiszámoltátok már, hogy a nálatok tervezett szigetelés és a ráfordított összeg megéri-e a beruházást? Pl mennyivel fog csökkenni az éves számlátok?
Ha nincs akadálya a lakásotok szigetelésének (a többi lakó/önkormányzat által) akkor én keresnék egy energetikust és kiszámoltatnám vele mekkora szigetelés lenne tanácsos használni mindent figyelembe véve. Ez nem egy komoly összeg és elég nagy m2-t írtál, hogy ne csak találomra költsétek a pénzeteket szerintem.
Egyébként a kisméretű téglafalra mehet az olcsóbb EPS, így ha a vastagság is számít akkor grafitos hab.
A 6-8cm szigetelés az kiugró eresz miatt lenne, sajnos itt nincs dobozolás. A 7végén megnézem hány centi pontosan. Csepegtető lemezt ajánlottak vastagabb szigetelésnél toldásnak.
Kisméretű téglából épült a társasház, így most nem tudom eldönteni, hogy tényleg ennyivel jobb a kőzetgyapot, vagy tudásban nincs nagy eltérés a grafitos szigeteléstől?
A garázsszinten futnak a csövek körbe a házon jobb oldalt és emiatt gond az 5cm-es szigetelés, persze van felület, ahova még lehet rakni, de a gázcsöveket nem lehet beburkolni, nyitva kell hagyni
"csak a rönk volt a külső fal, kivül-belül látszott."
Csak az érdekesség kedvéért: az utóbbi években épülnek már alacsonyenergiás rönkházak is, kívül fél rönk fal, belül fél rönk fal, közöttük meg 10-15 centi korszerű hőszigetelő anyag van elrejtve ;)
"Mi van, ha folyamatosan nagyon nedves a külső levegő?"
Nem igazán értem a kérdést: odakint akár 99 százalékos is lehet a relatív páratartalom, ha ez a levegő a házba bekerülve felmelegszik, attól le is csökken a relatív páratartalma. Pl 10 fokon 99%-os kinti levegőt 22 fokosra felmelegítve éppen ideális, 50%-os szobalevegőt kapunk.
Ha befizetsz egy útra, akkor nagyon szívesen megkeresem neked azt lyukat/rést, ahol bement a friss levegő a szobádba :) De az is lehet, hogy csak az ajtó alja és a küszöb között volt pár milliméter rés, mert ennyi is elég a légcseréhez: ha a közös tér csak egy picit is hidegebb, mint a szoba, akkor létrejön a kémény-hatás: a meleg (használt) szobalevegő a fenti szoba-lyukon kilépve felemelkedik a ház mennyezetéig (a tető csúcsába), ahol pl egy lyukon át elhagyhatja a házat. A kilépő levegő okozta szoba-vákuum pedig alul (pl az ajtó alatt) folyamatosan friss levegőt szív a folyosó padlójáról. A folyosóra meg valami lyukon/résen át engedik be a friss levegőt kintről, mivel ez a levegő a leghidegebb a házban, ezért egyből lesüllyed a padlóra és ott kúszik végig a folyosón.
Tehát a közös helyiségekben picit hűvösebb van, a folyosón mezítláb pláne nem tanácsos mászkálni, cserében nem kell ventilátor sehova :)
Ez csak agyalás, de leírom, mert nagyon érdekes volt:
Fent, Lappföldön (Finniország északi részén), ez kb. a 7o-es szélességi fokon lehetet, megszálltunk egy éjszakára egy echte finn rönkházba, csak a rönk volt a külső fal, kivül-belül látszott. A belső falak is rönkök voltak.
A rönkök le voltak hengeresre marva és egy profilkéssel meg volt oldva az illesztés (kb. 1/3 -a a rönk vastagságának belmélyedt az alatta levőbe.- a rönkök legalább 35cm vastagok voltak, az összes egyforma), a sarkokon feles csapolással illeszkedtek.
A ház 3o éve keszült, a tulaj egy idős és művelt sámi lehetet, mert kitünően beszélt angolul és tele volt képekkel és könyvekkel a panzió. One man show: egymagában üzemeltetett két elég nagy panziót- a világ végén- és még reggelit is készített vagy 15 vendégnek.
Az összes ablak fix volt, két rámába szerelt egy rétegű üvegezés, köztük 15cm vastag bérlés. Gondolkodtam, hogy most hogy fogunk itt aludni? A ház közepén végigfutott egy folyósó, ha felnéztél láttad a magass tetőszerkezetet- (manzárd nem volt), az is rönkből építve. A szobába nem láttad, de magassan volt a mennyezet lezárva és be volt építve egy galéria szerüség, a galéria felett a falon egy 6ox1oo-as nyilás a folyosó felé. Szerintem a folyosó ki volt szellőztetve valahogy fenntről (amúgy volt egy külső ajtó is rajta).
A szobák elektromos fűtőpanelekkel voltak fűtve, a külső hőmérséklet 11 fok volt (augusztus elején), de fűteni nem kellett.
Itt naponta 5x esik egy kis eső, a panzió egy gyönyörű bővizű fólyó partján helyezkedett el (az tulaj elmondása szerint, a folyóban vezető út a legszebb Finnországba), egy gyér erdős tudrán (karom vastag tőrzsű tűlevelű fákkal).
A ház teljesen ép volt, látszólag nulla kezeléssel a rönkökön, sehol penésszag, sehol egy korhadt szerkezeti elem.
Mi van, ha folyamatosan nagyon nedves a külső levegő?
Most is szét kell elvileg a vasat a betont a téglát, villany és vízvezetékeket szelektálni, ha lebontanak valamit. Mint ahogy az elektronikai hulladékot is, meg az autót is szét kell szedni, szelektálni, újrahasznosítani. Persze ez csak elmélet, de elméletben semmivel sem bonyolultabb szétszedni az eps-t a ragasztótól, mint a kocsi műszerfalát a karosszériájától.
Nincs olyan hogy jobb, mind más. A fehérrel könnyű dolgozni, a grafitból keskenyebb is elég ugyanahhoz a tudáshoz, a kőzetgyapot a páraérzékeny falazatokhoz ideális. Így inkább a falazat anyagától is függ melyiket rakhatod.
A 6-8 és az 1-2 cm a szigetelés vastagsága lenne? Ha igen ezek már 15-20 éves normák. Elég drága lesz a munkadíj (álványozás stb.) és nem a szigetelés anyaga a komoly összeg egy ilyen projektben. Szerintem számoljátok át a dolgot. Manapság 10-12 cm grafit vagy kőzetgyapot az ideális már ha minden felmerülő költséget és megtérülést is figyelembe veszünk és kb 5 cm a garázs részre.
Ez egy elég jó rendszer ár: 10 cm grafitos Hirsch 3299 Ft + 3-4000 Ft /m2 munkadíj, de a munkadíj településenként igencsak eltérő.
Adott egy 2 emeletes tház magasföldszinttel - itt garázs van kazán helységgel.
6~8-cm szigetelés lenne.
Melyik a jobb?
1. sima EPS
2. Grafit
3. Közetgyapot
Közel 386 nm2 a szigetelendő felület, nyilászárók, ablakok nincsenek benne
Eddig 2 számítás volt, mert a vállalkozól egy része beleszámolja a nyilászárók helyét munkadíj szinten, viszont kiesik ez szigetelés szinten, hisz ablakot, terasz ajtót nem szigetelünk telibe.
Volt már 5m HuF-os ajánlat is, meg 2M HuF-os. A nm2 ár 5500/nm2 - ez korrekt?
A garázs szintet 1-2 cm-el gondoltuk, mert a tház jobb oldalán futnak a gázcsövek és nem tudom mi a módja ezeket kijebb hozni, de gondolom nem kevés ktsg
Bűncselekmény a szeméttel tüzelés. Ha én ezért feljelentem, az miért gond?
Van hogy ki sem lehet nyitni az ablakot, olyan füstszag van. És nem fának a füstje, hanem a szemété. Mert ha fehéren füstöl a kémény, az jó, ha nem is füstöl, az még jobb. De hogy szürkén meg feketén...
mondjuk amikor sokadszorra sem hajlandó valaki változtatni a megszokáson, és korommal b@ssza tele a szomszédot...!? fene tudja meddig szabad/lehet elmenni
szomszéd képes a lepárásodott nedves avart égetni. meg "úgy hagyni, majd elparázslik" :)
Aztán megszűnt a szénfűtés, a fa is kevesebb, mindent távhő meg gáz fűt. Vidéken meg még a szaros pelenkát is eltüzelik, persze a ,,mester'' 50°C-ra állítja a vegyes szivattyúját.
Rohadt mocskos a levegő télen a falvakban, én már a feljelentgetéseken gondolkozom...
Már megbocsáss, de amit mondasz hülyeség! Pesti gyerek vagyok, ott születtem majd 60 éve, télen Pesten megfulladhattál a széngáztól!
Vidéken a kisebb népsűrűség okán kevesebb szennyezés volt, a tehénszarről most nem beszélek. :)
A höszivattyúval igazad van, de akkor senki se agitáljon Paks bővítése ellen, mert ma már nyáron több villamos energia fogy, mint télen, igaz hogy tagadják!
Egy ház szerintem legyen modern, egyben tradicionális is, és mindenképpen zöld.
Mit hívunk tradícionálisnak? Ami 200 éve épült. Hol abban a hagyomány? Ezer éve földbe sűllyesztett épületeket építettek, vagy akár még régebben is, talán már a bronzkorban is. Leástak pl. egy-másfél métert, gerendák, arra föld, és készen is voltak, ha egyszerüsítve nézzük.
Lakjál jurtában, 100%-ban zöld, és állítólag egyáltalán nem hideg télen sem, mert páran már kipróbálták. De nem erre való, mert valószínűleg csak nyári lakóhelyként szolgált. Vagy nem, mert még ezt sem tudjuk, mert tilos kutatni az ilyet Mo-on...
Annyi agyag meg vályog a világon nincs, amiből mindenkinek házat lehetne építeni... jó, lehet hogy van, de akkor minden kisebb család kapjon 30 hektár földet, és számolják fel a nagyvárosokat... na ugye.
Én pl. csak földbe sűllyesztett házakat engednék építeni, modern, és ,,zöld'' építőanyagokból. Legyen normálisan leszigetelve, legyen komfortos, kerüljön minél kevesebbe a fűtés, és még véletlenül se kátránygyár kémény legyen rajta. Egyből szebb lenne a látkép egy repülőről, csak zöld dombokat lehetne látni.
nekem nincs bajom a modern építészettel, sőt! csak épp most ástam le a ház alapja mellett, és megdöbbenve tapasztalom, hogy van alatta 60 centi betonalap, vas nincs benne. a fedélszék sárgerenda és 5 fogógerenda a 22 méteren. fogópár nincs, tető szépen áll, mint katiban a gyerek :) 60-70 éve építették, most kapott hőszigetelést a sárba rakott tégla.
a tanyán a régi hódfarkú alá nagy ritkán került be egy kis porhó a kémény mellett, egyébként sose jött be víz. ha akkoriban ismerték volna a gipszkartont, az osb-t, biztos használták is volna, de valahogy lakható épületeket tudtak csinálni akkor is. az, hogy most derékszöget és passzívházat szeretnénk, a mi bajunk...
5 éve az egyik szabadban álló téglapillérre felkentem két fángli törekes sarat, amit a padlásról szedtem le. most levertem, mert jön helyette malteros fuga. spaklival nem jött, kalapács kellett hozzá :D
Volt a napokban vita az indító sínről. Pont volt szerencsém a szomszédba látni egy fehér EPS-el történő szigetelést. 20 cm EPS került a falra indító sin nélkül. Hihetetlen, de deszkákkal meg pár léccel megoldották a kérdést :) Nincs hőhíd, nincs kidobott plusz 10-20-30 e Ft.
"meg lehet csinálni a tökéletes párazást. Csak kell gondolkozni, hogy milyen módszerrel"
Tökéletes párazárást filléres anyagokkal is lehet csinálni.
A tökéletes párazáráshoz csak egyvalami kell: lelkiismeretesen dolgozó munkás. Ez a fajta munkás olyan, mint a becsületes politikus: mindenki beszél róla, de személyesen még senki sem találkozott vele.
Ha a pénz nem számít, meg lehet csinálni a tökéletes párazást. Csak kell gondolkozni, hogy milyen módszerrel.
Nekem a prémium párazáró egy Dörken Delta gyártmányú, legalább 3mm vastag, üvegszáll erősítésű mitomhány rétegű.
A norvégoknak a képen is láthatod, hogy van egy páraáteresztő fóliájuk, ami szélzáró is, az legalább 5mm vastag és írtam, hogy nem tudtam megbontani sehogy. Az biztos a mercedesze a fóliáknak és direkt fa van házaknak készítve.
Pár éve, egy menő könyvelőnék, akinek volt egy nagyon gazdag sógóra is, a bogara volt a ház amit épített, utánnanézett mindennek és megcsináltatta a tökéletes párazárást. Egy egész napot vitatkoztunk a megoldáson.
Egy 3 szobás (plusz 3 fürdőszobás) és egy folyosót tartalmazó manzárdon egy hétig négy emberrel dolgoztunk, csak a párázáráson. A szarvazatra rá volt szerelve egy 1ox1o-es fa profil keresztbe, síkba húzva, össz 3ocm Rockwool volt benne a legdrágább fajtából. Ezt PAL lemezzel beburkoltuk.
Arra építettük fel a párazárást, úgy hogy sehol nem volt átszúrva.
Dupla ragasztószallaggal (3M) szereltük fel a fóliát. Nem tűztük sehol.
A térdfal és a ferde sík találkozásánál kitaláltunk egy illesztést, egy gipszből készült háromszögű profilt ragasztottuk fel a falra és arra feszítettük ki a fóliát- ugyancsak dupla ragasztós szalaggal, aztán elvágtuk a pluszt.
Amikor megvolt, akkor egy másik teljesen független CD vázat építettük be a 1ox1o-es profilokra, akusztikus kengyelekkel, ami alá szereltünk egy másik speciális szallagot, ide került a villanyszerelés, arra két réteg üvegszállas gipszkarton.
A tetőtéri ablakokhoz vettünk méretre készitett párazáró betétet, létezik ilyen is, azt hozzá kellett ragasztani a fóliához. Még a szallag is párazáró volt is amivel a toldásokat megcsináltuk a fólián.
Első lépésként minden fal rétegrendjét olyanra tervezném, hogy annak párakezelése akkor is megfelelő legyen, ha a belső párazáró réteg hibásan/hiányosan van megcsinálva,
második lépésként viszont ezen belül megpróbálnék tökéletesen zárt párazáró réteget csináltatni az emberekkel, amit rögtön le is tesztelnék egy blower door masinával (amíg a fólia hozzáférhető javítás céljából) plusz nem ártana egy hőkamerás körülnézés is január vége felé (vizes foltok a hőszigetelésben).
Persze az ilyen pluszt senki sem akarja kifizetni, tehát mindez csupán elmélet :)
Állni fog az akár 50 évig is... csak éppen a párazáró réteg minden nagyobb lyukánál minden télen megindul egy vizesedés, ami ezeken a pontokon töredékére csökkenti a hőszigetelés jóságát és esetleg korhasztja picit a fát. Ettől a szigetelés-gyengüléstől szerencsés esetben csupán az éves fűtésszámla lesz mindössze mondjuk 5-20 ezer forinttal több a papíron kiszámoltnál, peches esetben ezeken a helyeken a belső falon vizesedés / penészedés is felbukkanhat.
Azért az északiak annyira nem hülyék ám! Én simán elhiszem, hogy kitaláltak valamit. Vagy pedig max 30 évre építik a házakat?
Volt egy videó, méretre vágott xps lapokat fektettek le, arra került a ház... simán úgy és olyan jól körbeszigetelték a házat, ahogy itthon 40 év múlva sem lesz általános...
Nagyon valószínű, hogy annyira távolra is elért már az "internet" nevű találmány és a házban vagy a baráti körben is egész biztosan van valaki, aki évente több száz képet posztol az internetre magáról és a kiscicájáról. Na őt kell megkérni, hogy posztoljon pár képet a ház sarkáról is.
"ne félj prémium anyagokkal meg lehet oldani a párazárást, vannak tartozékai a fóliagyártóknak mindenre."
Én jól tudom, hogy milyen szuper párazáró anyagok vannak,
viszont azt is látom, hogy az azokkal dolgozó idióták kedves szakemberek mennyire magasról leszarják még a leg-alapvetőbb szabályokat is.
A családi házas tetőtér beépítések hatalmas százalékában a párazáró rétegen szinte átfúj a szél (főleg a falakhoz rögzítés marad el), de egy túlnyomásos blower door teszten valószínűleg a tetőterek 90-95 százaléka megbukna. Ennyit a szuper anyagokról, amelyeket hülyék kezébe adunk (vagy a főnök hülye, mert nem fogta fel hogy mi a cél, vagy az alkalmazott a hülye, mert nem érti hogy a főnök mit magyarázott neki).
ne félj prémium anyagokkal meg lehet oldani a párazárást, vannak tartozékai a fóliagyártóknak mindenre.
Semmit se visz át a falon a párazáron, az egy legalább 3mm vastag fólia- ami nem 4ogr/nm és spalétoknál van mindenféle ragasztós illesztés, ami ki van találva. Aztán használnak duzzadószallagot az nyilászárók beszerélésénél.
Ezek a semmi közepébe telepített épületek nagyon ki vannak téve a szélnek.
Meg van oldva a szellőztetés is valahogy, az ablakok nem nyithatók.
"belül a oszlopok között van még 15cm kőzetgyapott"
15 centi kőzetgyapotot hideg oldalát lezárják 8 cm PÁRAFÉKEZŐ pir habbal? Ez egyre rosszabb. Mert még akkor is, ha nyitott cellás az a hab, még akkor is túl párafékező valószínűleg (zárt cellás habba bele sem merek gondolni). Ha bárhol elcseszik a belső párazáró réteg folytonosságát (és ugye Norvégiában is csak emberek dolgoznak), ott megindul a vizesedés és lőttek a jó hőszigetelésnek (külső+belső hőkamerás ellenőrzés a tél leghidegebb hónapja végén?).
A számításokban/terveken/papíron persze szépen mutat egy hibátlanul kivitelezett párazáró réteg, de én számítanék az emberi gyarlóságra is, tehát szerintem ha egy hőszigetelés belülről gyapottal kezdődik, az egészen a külvilágig csakis gyapotból legyen.
belül a oszlopok között van még 15cm kőzetgyapott és még asszem 5 cm a lécrácsnál, amire a belső burkolat jön szerelve. Szerintem csak azért használnak PIR lapokat, mert azoknak a merevséges sokkal nagyobb mint a polisztirolé.
A gyorsházak csomópontjait nagyon gondosan meg kell tervezni, az a kulcsa a tartosságának.
Van egy amerikai szakkönyvem, de az olyan kezdetleges csomópontokat mutat be, ami biztos nem arra a megszokott 5o éves kihasználási időtartallam számolnak. Mifelénk ezt elvárják.
Abba nem vagyok biztos, hogy ezek a házakban télen is laknak, fenn északon nincsenek városok, csak tanyák, pár házzal. De az összes ilyen jellegű épületek.
Norvégiába az építőiparban a minimális órabér kb. 2o euró. Ez a segédmunkás kezdőbére.
"én brutál módon a falat is megvésném, ha kell :D"
Ha statikailag megengedi, akkor simán. Egyes ezerlyukú (vastaghéjú+papírbelű) téglák esetén ez akár életveszélyes is lehet (statikus papír beszerzése szüksées), de pl b30 vagy pláne tömör tégla falazat statikailag csak röhög azon, ha akár 10%-ot is levésel belőle egy kis szakaszon.
Mindössze 8 centi vastag PIR hőszigetelés szerintem még Magyarországon sem komoly hőszigetelés, nemhogy Norvégiában.
Persze mindenütt vannak olyanok, akik elhiszik, hogy a nyitott cellás, mezei levegőt tartalmazó PIR hab hővezetése ugyanannyi, mint a zárt cellás, speciális gázzal töltött habé (a PIR/PUR hab hirdetések megfogalmazói gyanúsan gyakran elkövetik ezt a "tévedést" ;)
Persze az első évek fűtésszámlájából kiderülhetne a trükk, de azt senki sem figyeli, hogy mennyi a különbség az építés előtt kiszámolt és a későbbi tényleges fűtésszámla között (vagy megmagyarázza valami mással).
Lenne igény Magyarországon is effajta gyorsházakra, de valószínűleg itt kétszer drágábbak lennének a norvég áraknál, annak ellenére, hogy az építőknek negyed annyi munkabért kell fizetni, mert pl a képeden látható falburkoló deszkákat itt csak aranyért cserébe lehetne beszerezni ;)
"azért, mert ott pár tized/század nm-en esetleg nincs szigetelés,"
Kevés olyan hely van fal és vas között, ahová ne lehetne betenni legalább 2 centi hőszigetelést. Márpedig 2 centi hőszigetelés kb négyszer jobb a semminél :)
"Képet sajnos nem tudok most feltenni. A helyzet a következő:..."
Mesélek egy tanmesét: távol lakó rokon hasonló problémájára kértem tőle adatokat a házról meg képet/rajzot a problémás helyről. Ő is okosabbnak hitte magát mindenkinél és azt hitte, hogy létezik olyan varázsszer, ami minden problémára megoldás, csak én nem árulom el neki, mer irigy vagyok. Hónapokig várta tőlem a bűvös megoldást én meg hónapokig hiába kértem tőle az információkat (csak szóban volt hajlandó kommunikálni). Aztán egyszer rászánta magát (mondjuk nem ő, hanem a lánya) és csinált pár képet mobillal és azt is elárulta, hogy miből épült a háza. Miután végre már nem csak szóban érintkeztünk, ezért végre megértettem a problémáját és 1 (azaz:egy) perc alatt megvolt a megoldás (több hónapon át tartó szóbeli okoskodása után).
feltéve, hogy kaput és motort nem lehet átrakni! de ha -ahogy javasolták- levered a vakolatot, és ahelyett teszel fel 1-2 centit, már az is jó. jobb, mint üresen a vakolt fal.
ha nem lesz egyforma vastag a szigetelés, és eddig sem volt páralecsapódásod, akkor ezután sem lesz:)
Ahogy nézem, egyszerű vele dolgozni, ezekhez a mostaniakhoz már nem kell maszk se
persze meg öltöny-nyakkendőben lehet szerelni.. :D sajnos nem így van, 10 percnél több munka után már érzed. teljes felszerelés (maszk, védőszemüveg, zárt ruha + cipő, kesztyű+sapka) javasolt. már felmenni is utálok nem hogy hozzányúlni. persze a videón mosolyogva nyalogatják.. :)
Ahogy nézem, egyszerű vele dolgozni, ezekhez a mostaniakhoz már nem kell maszk se, de én azért veszek, pár száz forint. Az URSA-nak van a youtube-on pár videója, nem magyar nyelvű, de nem baj, onnan tájékozódtam. Eredetileg deszkával fedve akartuk megcsinálni az egész padlást, de a deszkák drágábban lettek volna a gyapotnál, úgyhogy csak kigurítjuk az üveggyapotot, slussz. Van pincénk, oda pakolunk, a padláson csak a szél fog átsüvíteni, meg néha feljön a kéményseprő, neki Hungarocellből (EPS lapokból) csinálunk járdát, ezt a tanácsot itt kaptam.
Majd jönnek a szakértő olvtársak, és jól megmondják neked. :)
Először Austrotherm lépésállót akartam, de az nekem drága. ehhez képes sokkal olcsóbb a kőzetgyapot. az üveggyapot nem káros az egészségre, illetve nem nehezebb vele dolgozni (maszk, vágni)?
a házam beton födémjét szeretném leszigetelni, és a kedvező ára miatt 20 v 30 cm kőzetgyapotot tervezek felrakni. viszont szeretném a padlás legalább egy részét tárolásra is használni, hogy tudok a puha és vastag gyapot fölött valamiféle padlózazot ácsolni? köszi előre is
Norvégia északi részében készítettem ezeket a képeket.
Egy épülő 12x7-es könnyűszerkezetes házról (vagy inkább raktárról- a mi szemünknek) van szó de lakni fognak benne.
Az épület beásott fa cölöpökre van építve, ott minden szikla.
Erra van készítve egy szigetelt padló egy fa koszorúval, onnan indítva a 14cm vastag oszlopszerkezet.
Erre van csavarozva egy pozdorja lemez, 22mm vastag és egy 8cm vastag PIR lemez és a páraáteresztő fólia (ez egy prémium termék- és úgy fel van rögzítve a szigetlésre, hogy nem tudtam sehol se megbontani kézzel, a sávok széle ragasztós). A lapos nyeregtetőn trapézlemez lesz (szarufák, páraáteresztő, ellenléc, cserépléc és trapézlemez).
A függőleges lécrács facsavarokkal van felrögzítve a PIR lapon keresztül arra a képen látható burkolat, vízvetővel ellátva.
Ezt 3 ember (egy ács és 2 segéd) egy kis exkavátorral 4 nap alatt kivitelezi és le is festi.
Az épülő ház mellett ott van egy garázs is, jól néz ki a burkolat, látszik az ajtónál, hogy az egész szigetelt szerkezet nem több mind 12cm vastag. Praktikus emberek a norvégok, az összes ház messze északon így van építve.
Szóval, ha jól értem Zsigusz elképzelését, akkor azon a felületen, ahol a kapu van ott PIR lenne, ahol meg a motor, ott meg semmi, esetleg valami minimális. Nem okozna ez jelentős problémát? Gondolok itt a hőhídra, eltérő hőtágulásra, stb!
A kérdés továbbra is az, hogy a ház a telekhatárra épült, vagy sem? Ha ugyanis a telekhatáron van, akkor hivatalosan nem szigetelhetsz a szomszéd telkén (nem a munkálatok szempontjából). Ilyenkor ha elad a szomszéd egy csíkot, akkor megveheted ahova mehet a szigetelés. A másik lehetőség, ha meg tudsz vele egyezni, de ezt azért érdemes lepapírozni, nehogy később gond legyen.
Ha viszont az ő kapu oszlopa van a te telkeden, akkor át kell rakatni vele a saját telkére.
persze hogy lehet, sőt nálad másként nem is oldható meg. de esetleg azt a motort pár centivel átszerelni? milyen a szomszédsági iszonyod?
azért, mert ott pár tized/század nm-en esetleg nincs szigetelés, nem lesz rosszabb a korábbinál a helyzet
azért a telekhatáros kérdés még áll! ha neadjisten van a te portádról még 20 centid, akkor a szomszédot zaklathatod:) ha telekhatárra épült a ház, akkor jobb csendben maradni, vagy ügyeskedni vele.
Ahogyan az előző hozzászólásodban írtad, én úgy csinálnám.
Mehet a vastagabb szigetelés (legalább 10-12cm grafitos) az egész házra és a kérdéses résznél meg csak a zártszelvény vastagságában ill a motor sávjában semmi (2cm sem fér el?) Mondjuk erre a pár m2-re lehet PIR-t vennék. Hogy ne legyen csúnya a kapuig teljes magasságban jönnék a vastagabbal, ezután végig a keskenyebbel, de ha nem zavar (úgy is csak a szomszéd látja) csak a kapu méreténél csökkenteném a vastagságot (oda viszont tuti PIR menne).
Pontosabban az északi falat a zártszelvény méretével megegyező vastagságban tudom szigetelni. A motornál (30x80 cm) meg sehogy. Ezen a falrészen van egy hálószoba. Az egész északi oldalon egy háló, fürdő, misókonyha, kamra) A másik kérdés: érdemes a többi oldalt vastagabb szigeteléssel borítani, vagy célszerűbb egyforma vastagságúval Az egész házat?
Képet sajnos nem tudok most feltenni. A helyzet a következő: a házam fala mellett közvetlenül egy zártszelvény oszlopon elektromos kapunyitóval ellátott kapu van. A kapunyitó szerkezet nyitáskor szinte teljesen rányílik a falamra. Nyilván a kapu nem "teljes" nyitásával van annyi rész(zártszelvény szélessége) hogy alatta vékonyabban, de lehessen szigetelni? De mi lesz a motornál?????
de nem ez volt emberünknek a kérdés, bízzunk benne, hogy gondos odafigyeléssel lett megválasztva mind a vastagság, mint a szigetelőanyag:) ellenben ez a szigeteletlen rész sajnos az északira esik, ahol bezon a 10% nem azért durva, mert hidegebb a fal (a levegő az nem igazán).
egyébként ha telekhatárra épült a ház, és a szomszéd sem lojális, akkor más kérdések is felmerülhetnek...
A ház északi falához képest a déli falon a fűtési szezonnak csupán 10 százalékában hoz jelentős enyhülést a napsütés, a szezon 90 százalékában ez a hőhatás nulla (vagy majdnem nulla). Aki a hőszigetelés vastagság kialakításánál nem a 90, hanem a 10 százalék időjárását veszi figyelembe, az valamit NAGYON nem gondolt végig
(vagy gondolkodás nélkül hitt valakinek, akinek NAGYON nem kellett volna ;)
"esetleg megegyezni a szomszéddal, hogy távolabb kerül pár centivel a kapu?"
Egy méretre gyártott (kovácsoltvas?) motoros kapu átalakítása kisebbre vagy az egész áthelyezése 10 centivel? Ez többe kerülhet, mint a hőszigeteletlen rész extra fűtésköltsége 100 évre :)
Inkább nézzük meg azt a képet. Biztosan létezik nemtúldrága megoldás is, ha a szomszéd nem bunkó.
"nálunk azért jellemzően az északi fal árnyékosabb, mint a napsütötte déli.."
A fűtési szezon kb 75-80 százalékában olyan irányban áll a nap (nagyrészt a horizont alatt ;) hogy akkor sem tudná nagyon melegíteni a déli falat, ha épp nem lenne felhős az ég. A maradék idő felében(?) meg felhős az ég.
Szerintem nem túl bölcs dolog olyan állapotra számítva hőszigetelni egy házat, amilyen állapot a fűtési szezonnak mindössze 10 százalékában fordul elő ;)
én inkább a "maradék" 90 százalékot venném figyelembe, amikor a napocska éppen NEM melegíti a déli falat.
A légrés hátoldalán lévő páraáteresztő fóliát rettentő munkaigényes úgy felrakni, ha nem két fa közé kerül. Sokkal olcsóbb megoldás, ha a páráteresztő fólia két fa közé kerül.
"mert így is nagyon mély az ablakok spalétja. Nem lehet a végtelenségig vastagítani, nem kap a szoba semmi fényt télen. "
Az ablakokon bejövő kevesebb fény csak a virágoknak fog hiányozni, a kevés fényt igénylő emberi tevékenységek számára egy picivel kevesebb fény is elegendő, a jelentős fényt igénylő emberi tevékenységekhez viszont úgyis villanyt kell kapcsolni.
Nem kételkedem Rudolf és Mekk leírásaiban, de azt állítom ezek nem szokványos megoldások /454 és 453 -ban /. Tény hogy R... képei nagyon tetszetősek, de azért ha már ennyire kardoskodik valaki, akkor nehány ugynevezett csómópontot nem ártana feltenni. Profinak az semmi.
Na meg az a sok egyedileg gyártott szerelvény, ráadásul horganyoztatni / 439 -ben / nem semmi, de mint írtam ezek drága megoldások .
Úgyhogy a tömegnek marad a jól bevált ragasztott vékonyvakolatos módszer. Minden anyag- kellék kereskedelmi forgalomban beszerezhető.
Lenne egy kérdésem, remélem tud valaki segíteni! A házam le szeretném szigetelni. A szomszéd felől egy két m2-es darabot nem tudok megcsinálni. A szomszéd kapunyitója, meg kerítése miatt nem férek hozzá. Pont az északi falon. Okozhat majd problémát, ha ezt a részt kihagyom? Mi a megoldás? Ötlet? Előre is köszi!
Nem jön még egy sor léc, mert így is nagyon mély az ablakok spalétja. Nem lehet a végtelenségig vastagítani, nem kap a szoba semmi fényt télen.
A látszó burkolatnak a colos vastagság nem elég, görbül és mozog idővel, kell min. 32-35mm vastagság, a palló még 5omm, az már 2ocm szigeteléssel kb. 3o cm. Persze ha nincsenek ablakok, akkor lehet, de mindig vannak.
"Lehetne pallókat szerelni elére, de nagyon bonyolult síkba állítani, azonkivül mi lesz velük idővel, ha kétoldalról leszigeteled őket.."
A pallók külső élére (a légrésbe) jön még egy sor léc. A palló és a léc között lehet akár távolság is, ezzel a távolsággal játszva be lehetne állítani a külső síkot (mondjuk állítócsavarok segítségével).
A kiváló páraáteresztésű gyapotban lévő fára az idő szerintem ugyanúgy hat, mintha pl szellős tetőszerkezetben lenne: két-háromszáz évig elvan, aztán jönnek műemlékvédők és a rosszakat lecserélik úja :)
A szellőztetett légrés minimális vastagsága attól függ, hogy mennyire cserélődik benne a levegő, tehát számít minden, ami lassíthatja a légáramot a résben:
- a légrés magassága (túl hosszú légcsatorna = lassú légáram),
- légrés meredeksége (ha nem függőleges, hanem ferde, akkor lassabb a légáram)
- a légrés egyenessége, belső felületének simasága (cikkcakkos útvonal /göröngyös oldalfal = lassuló légáram)
Van olyan hely is, ahol a hőszigetelés kiszellőztetésére elég lehet akár mindössze két milliméteres légrés is. csakhogy ezt ne egy laikus állapítsa meg, ezért mondunk mindenhová legalább öt centit.
"A profik csak ragasztott rendszereket csinálnak, ma már néha 20 cm vastag szigeteléssel."
Én az egyik helyre háromszögű tartóvasakat terveztem marhavékony rozsdamentes acélból, a másik helyen pedig a tetőszerkezet kilógó szarufáiról lelógatott "függöny" rács tartotta a díszburkolatot. Persze én nem vagyok profi.
Én épp most agyalok, hogy ragasztott vagy szerelt szigetelés legyen. Kiszámolgattam, arra jutottam, hogy kb egy árban lenne. Az én elképzelésem: sima kőzetgyapot lenne a falakon, EPS "stafnik" közé rakva, a burkolat CK lap lenne, fakockákon keresztül lenne a falhoz fogatva(opcionálisan a fakocka alatt lehetne valamennyi XPS, az emeleten meg tömör téglafal van ott lehetne talán az, hogy fakocka sem kéne, hanem az EPS stafnin keresztül tokrögzítő csavarral rögzíteni a CK lapot..), 100m2-re az EPS rendszer 250e lenne(díszvakolat nélkül), a gyapotos szintén kb ennyi. A gyapot sokkal olcsóbb, 1300 ftm2 áron már van 15 centi, míg az EPS 14 centi 2000 körül.. A CK lap lenne 100 körül.
"Ha ezt a nyugati oldal szigetelése tovább csökkenti"
Egy lakásnak nem 4 hanem 6 síkja van (a négy falon kívül van födémje meg padlója is). Ha ebből a hatból évek óta kizárólag az egyik fal nincs hőszigetelve (de a többi rendesen), akkor ezen fal hőszigetelése akár a felére/harmadára is csökkentheti az eddigi fűtésszámlát. De ha a hat síkból csak három fal van hőszigetelve és az is szarul, a födém meg a padló nincs is, akkor a negyedik fal hőszigetelése talán csak 5-10 százalékot fog csökkenteni a fűtési költségeken.
"Árat tudnátok becsülni?"
A külső burkolat súlya lehet húsz kiló is vagy öt tonna is, lehet aranyból és szarból is, így lehetetlen megbecsülni valamit.
A teljes képhez: a ház északi és keleti oldala már le van szigetelve, a déli oldalon garázs van, az éves fűtésköltség kb. 150-160.000 ft (106nm). Ha ezt a nyugati oldal szigetelése tovább csökkenti, az jó, de a burkolat célja legalább annyira esztétikai, mint hőszigetelési. Szal, ha a technológia csak 5-6 cm-et enged, az is belefér.
Árat tudnátok becsülni? Egyenes vonalú, 80nm-es falfelület, ebből kb. 20nm nyílászáró, egy szintes.
- külső díszburkolat bármiből---- azért bármiből nem lehet, amikor készítették akkor pala műa, fa stb meg úgy általában az erre bevált könnyű burkoló anyag, a nehéz burkoló anyagok az külön téma spes acél tartószekezettel... gazdagoknak.
- 5 cm ÁTSZELLŐZTETETT légrés - elég oda a 2,5 cm amit a tetőlécek adnak
- páraÁTERESZTŐ fólia úgy általában felesleges, de végül nem árt .... ha tényleg pára áteresztő- a kereskedők minden rásóznak az emberekre
- bármilyen (üveg/kőzet) gyapot, bármilyen vastagságban - ja olyan vastagságban amit a falhoz rögzített "gerendák", de inkább nevezzük stafninak /zárlécnek megengednek. Ennek vannak rögzítési korlátai, nagyjából 6-8 cm a határ, így mamaár kevés ez a hőszigetelés
- eredeti házfal,
"Profik az ilyesmit két rétegre szétosztják és a két párnafa-sor egymásra merőleges, így a fák átfedése (= hőhidak keresztmetszete) vonalak helyett csupán pont-szerű lesz."
Annyi ezzel a baj hogy porfik manapság már ilyen rendszereket nem csinálnak, amúgy stimmel a két páranfa sor . vízszintesen a falhoz erősített gerendák - stafni zárlécek és rá függőlegesen a másik párnafa... a tető léc. de mint írtam ezek a megoldások már kimentek a divatból, elavultak.
A profik csak ragasztott rendszereket csinálnak, ma már néha 20 cm vastag szigeteléssel.
Rudolf te rendszeresen téves dolgokat terjesztesz. pl. az hogy :
"Minden gyári szellőztettett homlokzatnak van egy fém váza"
Hát nem csak a nehéz burkolatú homlokzatoknak. pl. kő, műkő klinker st. , de ezeket mezei ember amúgy sem tudja megfizetni. sőt maga a szerelt hőszigetelés is a múlté. Drága, macerás stb.
Megkockáztatom a többség nem is ismeri.
Amúgy a mai világban fényképekkel lehet bizonyítani az elterjedtségét... ritka mint a fehér holló. Felénk is akad azért ilyen kb. 50 ragasztottra jut kettő szerelt. A burkolatról könnyű felismerni.
Ja a mész mióta bántja a vasat ? A vasat csak a savak és a szulfátok bántják... pl. egy gipszes vakolat az bizony megeszi a vasat. A mész és a cement viszont békén hagyja.
Úgy látszik Te az un. szerelt hőszigetelésről beszélsz. Nagyjából jó nyomon jársz, de azt azért tudnod kell , hogy ez a megoldás sokkal régebbi mint az un. ragasztott hőszigetelés.
Ez volt előbb és nem azért ment ki a divatból, amit mekk... leírt. Nagyon egyszerű a magyarázata : lényegesen drágább macerásabb mint a ragasztott és vékonyvakolatos szigetelések.
Nálunk is próbálkoztak vele, de mire elterjedt volna /ami nem történt meg / jött a ragasztott rendszer.
A szomszédban a híres Ausztriában már a kis falukban is a 80 -as évek elején láttam, hogy majd minden házat ezzel szigeteltek.
A lényege :
stafni /zárléc vizszintesen a falakra erősítve, közé hőszigetelő anyag rá függőlegesen tetőléc, arra burkolat. A burkolat és a hőszigetelőanyag között a kiszellőztetett légcsatornák. Semmi fólia meg egyéb faxni.
Nos azért a falnak nem gerendákat tesznek elé oda a stafni a zárléc és nem függőlegesen, hanem vizszintesen . Azér stafni mert az gyártják a pallókból fűrészeléssel, mérete általában 5x 5 néha 5x6 cm. És azért tetőléc mert az a kereskedelmi fűrészáru-
A burkolat ? Hát sok minden lehet, így tetőfedő pala, erre a céra gyártott burkoló pala, műanyag elemek , aluminium és akár deszka.
És még annyit az preciz osztrákok is kiszámolták és bebízonyították, hogy az 5 cm -es szigetelés elég. a 70 -es években.
Így maga a szerkezet és a hőszigetelés vastagság is a múlté.
Van még az un. kőburkolatos hőszigetelés, de az kimondottan gazdag embereknek. Különleges rozsdamentes acélból gyártott tartó elemek stb.
A megoldásod azért nem jó mert kihagytad az átszellőztette légrést.
- bármilyen (üveg/kőzet) gyapot, bármilen vaszagságban
- eredeti házfal
Az élével a falhoz rögzített hajópadlók fa-anyaga kb háromszor rosszabb hőszigetelő, mint a közöttük lévő gyapot,
emiatt a belső falfelületen mögöttük hűvösebb sávok lesznek.
Ezek a sávok persze nem lesznek annyira hidegek, hogy emiatt ott párakicsapódás/penész jelenjen meg a szoba falán, de hőkamerával láthatók lesznek és évente néhány ezrest rá fognak tenni a fűtésköltségre (számold össze, hogy az összes deszka összes élfelülete összesen hány négyzetméternyi szarabbul hőszigetelt falat ad ki).
Profik az ilyesmit két rétegre szétosztják és a két párnafa-sor egymásra merőleges, így a fák átfedése (= hőhidak keresztmetszete) vonalak helyett csupán pont-szerű lesz.
LB kanuf Naturoll Pro amit vennék ez idei évtől van csak nem olyan szar.
Régen amíg házakat építettem addig sok sárga knauf és ursa gyapotot építettünk be, de nem volt gond vele, igaz évek múlva már nem láttam rá. Akkor még nem számított semmi. Olcsó volt a fűtés az általam épített lakásokban.
Falba 5cm ment, külső falra 5cm eps, tetőtérbe meg 10cm. A vége felé már 12cm 035-öst raktam a tetőterekbe, belső falakba meg 6cm, és kívülre meg 6cm eps, ennek is már 9éve.
Itt se fogyott sok gáz ennyire amikor megvettük, vagy nem volt ilyen hideg, vagy azóta jobban szelel a télikerten az 5m széles ajtó, és összeesett a padláson a szigetelés 17 év alatt. 40-50%-al kevesebb m3 fogyott akkor, aztán lehet a kazán is szar már, az is 17 éves, de pár éve ki lett pucolva alaposan minden része és a kazános haverom azt mondta jó állapotban van a korához képest.
A lényeg, hogy a padlás szigetelést mindenképp megcsinálom legalább a nagy részét ahova nem pakolunk semmit. A télikerten is kicserélem azt a rémes fa harmonika rendszerű hatalmas ajtót ami 5x2,4m-es, 5 tagból áll, össze vissza görbült már a fa, és alul felül ahol a sínek tartják érezni mindenhol hogy jön be a hideg, nem kicsit hanem nagyon, amikor nagy szél van, érezni bent a szelet. Ennek ellenére ki tudja fűteni a kazán ezt a helységet is a legnagyobb hidegben is, van 10kw radiátor ott kb 35m2. Szerintem itt megy el a hő nagy része. Remélem elérhető lesz a 2000m3 téli gázfogyasztás és akkor jöhet a cekászos fűtés, aztán ha nem válik be még mindig lehet hőszipka.
Vagy akár klímás fűtés az átmeneti időkben, csak ehhez le kéne cserélni szinte az összes klímát, mert csak hűteni tudnak.
Ki kell csapni a függőleges tartók vonalát és fel kell szerelni laposvas füleket (L- alakban) a falra, kb. méterenként 1-1.2 db.
A laposvas fület az L rövid szárán be kell dübelezni két tégladübellel, a másik szárán is kell fúrni egy lyukat 6-os fúróval. Az L hosszú szára kell legyen legalább a hőszigetlés vastagsága és még 5cm. A laposvas füleket le kell horganyozni.
A vasfülek felszerelése után polisztirollal vagy közetgyapottal leszigeteled a homlokzatot, lehálózód. Erre aztán teszel egy páraáteresztő fóliát, ami kivülről vízzáró (a spalétoknál gondosan visszazárni).
Most jönnek a függőleges pallók, 5x4-es (kb. 6o cm közzel), - ezek síkot kell képezzenek, másképpen lehetetlen felszerelni a burkolatot.
A hőszigetelés és a burkolat között marad egy rés, ami elvileg ki van szellőztetve.
Kell egy jó bádogos, hogy lezárja az ereszt és a spalétokat ha vannak.
A spalétok felső élére be kell dolgozni egy csepegtetőt lemezből. A spalétáknak egy dobozt kell kiképezni deszkából, ezt előzőleg felszerelni és rázárni a burkolatot (a doboz külseje síkba kell legyen a burkolattal).
Meg lehet csináltatni lemezből is a dobozt, de kell legyen tartása, szóval a o.5 festett lemez nem játszik.
Általába rejtett csatornát és lefolyót kell használni.
Mindenképpen jól át kell gondolni minden részletét egy ilyen faburkolatnak, meg kell venni egy prémium
kültéri fakezelő rendszert is, azzal rendesen lekezelni szerelés előtt a burkolatot.
Könnyűszerkezzetnél a gerendaváz külsejére szerelnék egy PAL lemezt, 22mm vastagot, az páraáteresztő, majd erre a laposvas füleket rögzíteni, a többi ugyanaz.
Mivel a hozzászólásom elsikkadt az (időnként újra előkerülő) indítósín vitában, ezért megismétlem:
A házunk nyugati (udvari) oldalát akarjuk szigetelni és fával burkolni (gerendaház-szerűen).
Az lehet, hogy olyan egyszerű a megoldás, hogy megfelelő távolságokban gerendákat függőleges helyzetben nekifogatni a falnak, azokra rakni pl. falburkolásra való hajópadlót, és a fal és a faburkolat közti hézagot kitölteni szigetelőanyaggal (pl. táblás ásványgyapottal)?
Könnyűszerkezetes ház.
Nem saját kezűleg kiviteleznénk, de pont az itt olvasottak alapján gondolom, hogy nem árt, ha a megrendelő is képben van valamennyire.
Én anno terítettem le a padlásra 10cm vastag ilyen barna olcsó tekercses kőzetgyapotot. Pár év alatt összeesett, szart se ért. Érdemes megérdeklődni a tüzépen mi az aminek tartása is van, gondolom feltalálták már a gyártók ebből is a Tesco gazdaságos óccsó de legalább szar minőséget is.
26 tekercs volt 99 917,86 Ft, megtaláltam az előbb az e-mailt. 3843 Ft / tekercs, a barnát nem tudom, de lehet 9 ezer körül volt. Szerintem +1 tekercset számolj rá, aztán ha marad, leteszed az északi vagy a nyugati falhoz.
Ha nem kapsz valahol egy aranybányát ahol legalább 3 éves oltott meszet árulnak (amit árulnak a mészkészitők, az nem öregebb pár hónaposnál), akkor:
Vegyél pormeszet (zsákos) és áztasd be egy hordóba vizzel pár napig, lapátolható paszta állagú kell legyen.
Ezzel nem tudod levakolni, mert nagyon lassan köt- napokat vagy heteket. A végén csak megköt, de nehéz kivárni.
Vegyél hozzá a Baumittól NHL3.5 hidraulikus meszet és tegyél két zsáknyi pormeszet (ki kell lapáttal számolni) és egy 3/4-1 zsák NHL-t, egy 25oliteres keverőhöz.
Kisebb keverőhöz ki kell számolni a tömegarányt.
Gúzolod ennek a híg levével. Kilábazod és felvakolod síkba, max. 4cm egyszerre.
Ez meg fog kötni kb. fél nap alatt, hadd, hogy kirepedjen legalább 1-1.5 hétig, símitani is lehet rostált homokot használva, vagy valamilyen szortírozott kvarchomokot.
Ez teljesen páraáteresztő.
Ja, és a drótháló le onnan, a mész megeszi. Vegyél kék színű 1ox1omm szemes vakolóhálót, a guzolás után kell rögzíteni valahogy.
Üdv Olvtársak ! Nem gondoltam hogy az indítósínnel ekkora purpárlét okozok,de annyi hozzátartozik a történethez,hogy itt az alsó színezés semmilyen formába nem szeretem volna ha sérül vagy koszos lesz bármitől is amit utána nem lehet esetleg letisztítani ,mert javítani nem lehet korrekten !:-)
Megnéztem a szigánál, ez a 039-es naturoll 24cm-es 2042ft/m2 Remélem 1500ft alatt kapom, de majd kiderül, 25%-ot biztos tud adni belőle az ismerősöm ahol veszem.
Évente de inkább pár évente kell valamiért bemásznom a padlás túlsó részére, tehát nem kell hogy járható legyen, ha be kell mennem akkor felhajtom ott a szigetelőt, ha végeztem akkor meg vissza.
A motoros redőny kábelét kéne odavinni az ablakokhoz, vettem 1m-es fúrószárat, ha ki tudom fúrni az balka sarkától a padlásig akkor berakom most a vezetékeket előre, és odavezetem a padlás egy kis részéhez ami le van deszkázva. Ha készen vagyok azzal a résszel ahol nem járunk, akkor ki kell találni valamit arra a max 15-20m2-re ahová pakolni szoktunk és ott járkálunk pár havonta egyszer.
Nem is tudom mennyit vegyek ebből a szigetelőből most első körben. 157m2 a bruttó falakkal együtt a háznak az a része ami felett van padlás, szerintem veszek egy nagy raklappal amin 32 tekercs van 99,84m2 és egy kis raklappal amin ennek a negyede van 23,96m2, aztán majd meglátjuk a többi részre úgy is valami más kell.
Ha sokkalod a bérét vágj bele nyugodtan te is, munka van dögivel, csak győzd csinálni.
Elárulom segédmunkást is kötéllel kell fogni, nincs épkézláb melós a környéken se.
Nálam egy hónapig csinálta négy ember a házat, ammikor a színt húzták voltak vagy nyolcan.
Én egyedül egy év alatt se végeznék, hullámos is lenne, meg az állványzat bérlete is sokszázezerre rúgna, szóval ez annyira nem jó ötlet.
Normális kivitelező nagyon kevés van, az ő naptáruk jövő ilyenkorig tele van, szóval ha akad valaki aki sínnel szépen dolgozik, anélkül meg nem, akkor lesz sín, vagy lehet keresni tovább.
Sziasztok. A házunk utcai oldalán egy 30 nm2 es rész leszakadt vakolat+kőpor. 93 ban épült a ház , csirkehálót nem raktak alá . Kivan fugázva tuzfal aljáig egyenesbe vágva. Fölötte tégla van, ott nagyon stabil a cucc. Az a kérdésem hogy , mivel érdemes bevakolni? Mert sok helyen olvastam hogy cementes vakolatot tilos vályogházra. De aki jön kőműves ugyanazt mondta mint a többi is akit kérdeztem , hogy cement + mész + homok +víz + töret vagy törek vagy nemtommár micsoda :) Hálót ütünk alá ez nem kérdés , de segítsetek már kicsit mert nagy az ellentmondás hogy cement mehet vagy nem. Köszönöm :)
Sín nélkül pont annyival olcsóbb mint amibe a sín került volna. Az hogy a falra a sínt kell felfúrni vagy egy deszkát, az ugyan az, hol van a több macera? Egyedül az a többlet, hogy a deszkát a következő nap amikor már meghúzott a ragasztó, le kell csavarozni. 5 perc?? Innentől már csak azt kell eldönteni, hogy én vagyok a kivitelezőért, vagy a kivitelező van értem.
Én megláttam a fekete pénteki akciót (nov.24), és megvettem a http://szigatech.hu-ról. ~110 ezer volt, de még rendeltem mást is a 26 tekercsen kívül, így járható is lett. Lehet hideg lesz, de ha csak gurítani kell meg vágni, akkor lehet Neked is megérné.
Én is a legolcsóbbat vettem, ha évente egyszer-kétszer mászkálsz a padláson, bőven vállalható, igaz szenvedős. Nem lett elég, egy tekercs ,,barnát'' vennem kellett még mellé, de azt ezerszer kellemesebb volt letenni :D alap ugye az egyszerhasználatos festőruha+maszk, amit ha többször veszel fel, akkor már picit szenvedősebb ;) még a cipőt is ki kellett utána dobnom, igaz direkt a legrosszabbat vettem fel...
Ha van elég hely akkor a legolcsóbból a legtöbb amit gondolsz. Én 20cm felett valamimódon rásegítenék neki a saját súlyának megtartásában. Mondjuk valami kifeszített dróthálóféleség, damilból, vagy vékony drótból.
Igen az is jo. Már többször volt szó róla, hogy a gagyibb (pl 0.039) is jo csak vastagabb kell belöle. De mivel nálad van hely igy ez szerintem tökéletes lesz.
De legegszerübb ha goglizol egy höszigetelés kalkulátort. Pl itt van egy (http://www.pannonmuhely.hu/energetika/hoszigeteles-kalkulator.php) ha beállitod a therwoolin/Ursa LHF anyagot és beirod a 25 cm vastagságot , akkor láthatod, hogy az 0.04 lambdával számol és U=0,16W/m2K értéket ad. Ez már bőven jó, nem beszélve, hogy gondolom a régit is otthagyod. Szoval nem mindig kell megvenni a drágább cuccot. Innen meg a goglival meg tudod találni azt a szigetelést amit jo áron adnak valahol. 1-2 nappal ezelött pont valaki be is irt egy árat , hogy jo-e?
Lassan venném a szigetelőt a padlástér szigeteléshez, de baromi drága.
Kell első körben kb 110m2 belőle. Fa födém van a gerendák között 10cm-es valami gagyi szigetelő gondolom vmi 0.042 vagy rosszabb, az is már 17 éves. Erre akartam rátenni az egészre tehát vágás nélkül 20cm 0.032-es knauf unifit-et. De kb 3000ft-ért adnák /m2 ezért tud R=6,25-öt.
Néztem az olcsóbbakat is, talán megfelelne a 0.039-es is 240mm-es vastagságban naturoll pro tud R=6,15-öt tehát kb ugyan annyit mint a jobb fajtából 20cm vastag de kb fél áron/m2.
Ha veszek ilyen 0.039-es szigetelőből vastagabbat az is megfelelő? Hely van bőven.
Persze a "befektetés/megtérülés türelmi határ" mindenkinek máshova esik, van, én pl nem szívesen költök egy fillért sem olyan befektetésre, ami nem hozza be az árát (nem kezd hasznot termelni) 6-10 éven belül, de ismerek annyira gazdag+fiatal embereket, akiknek még 25-30 év megtérülés is belefér (van néhány ilyen a nemgazdag+nemfiatal emberek között is, őket elirányítom elmeorvosi vizsgálatra ;)
Tehát te kifizeted az indítósín árát, hogy a későbbiekben majd +10e legyen a fűtésed. Élni tudni kell :)
Egyébként én 2 éve szigeteltem, indítósín nélkül természetesen, megmaradt gipszkarton profilt fúrtam fel átmenetileg az első sor szigetelés alá, de az elv ugyan az mintha valami léc lett volna.
Az a kivitelező meg, aki sín nélkül, de léccel alásíkolva csúnyábban dolgozik, inkább ne nyúljon a házamhoz...
Az indítósín elve hasonló, mint mondjuk a konyhapult feletti csempézésnek. Ott sincs indítóson, mégis megoldják, hogy szép egyenesen az adott magasságba legyen. (léc kiszintezve)
Kifizetsz 20-30 e Ft-ot csak azért, hogy a szakinak könnyebb legyen?
Üdv ! Azért remélem nem okoz akkora bajt ez a sín ,neked eretnekségnek tűnik ,csak azt nem tudom mi a jó fenének gyártják ez a haszontalan/káros terméket !?:-)
"A "mesterek"majréztak az indítósín hiányát emlegetve"
Én azt mondanám nekik, hogy csinálják nyugodtan olyan módszerrel , amilyennel akarják, éntőlem indíthatják az első sor felrakását akár indítósínnel is, ezzel kapcsolatban mindössze két kikötésem van:
1: a munka végén már ne legyen a falamon semmiféle indítósín
2: az anyag-számlák között nem szeretném meglátni az indítósín árát, mert én nem kértem, tehát nem is fogom kifizetni.
Ha ők nem képesek az indítósínt helyettesíteni pl egy deszkával, akkor éntőlem megvehetik MAGUKNAK (de vigyék innen, tovább, a következő munkára)
Viszont én ide jöttem, segíteni. Hogy értő olvasni nem tudsz, az még mindig nem az én hibám.
Hogy a drága jó anyádat egyszer nem vettem a számra, az is igaz, csak te képzelődsz mindenfélét. Így az sem mindegy hogy ki szerint maradna meg az összes fogam, vagy jogtalanul kéne protkót csináltatnom.
Tényleg jó hogy nem találkozunk, mert észérvvel rád nem lehet hatni, és kb. v.mi ilyet látnék magam előtt:
De azért még utoljára megpróbálom. Mi a bajod ezekkel a megoldásokkal? Miért nem jók? Vagy csak okádni tudod a hülyeségeidet? Mert ilyen is volt, xy fél méteres téglafalból akart házat építeni. Mondtam neki, kiszámolták, modern tégla + hőszigetelés fele ennyiből bőven jobbat tud ennél. Olyan nincs, mert a vastag fal télen fűt, nyáron meg hűt. Hát de mérnök ember számolta ki. Akkor is hülyeség, fél méteres fal kell, mert olcsóbb és jobb. Akkor legyen fél méteres, leszarom :D
A házunk nyugati (udvari) oldalát akarjuk szigetelni és fával burkolni (gerendaház-szerűen).
Az lehet, hogy olyan egyszerű a megoldás, hogy megfelelő távolságokban gerendákat függőleges helyzetben nekifogatni a falnak, azokra rakni pl. falburkolásra való hajópadlót, és a fal és a faburkolat közti hézagot kitölteni szigetelőanyaggal (pl. táblás ásványgyapottal)?
Könnyűszerkezetes ház.
Nem saját kezűleg kiviteleznénk, de pont az itt olvasottak alapján gondolom, hogy nem árt, ha a megrendelő is képben van valamennyire.
Addig örülj ,míg virtuálisan tudsz ide hányni,és Isten irgalmazzon csak 1x is hogy élőben találkozunk,és ott mondanád a szemembe ezeket a minimalista szintű baromságaidat !:-)
Ui:kb annyi fogad maradna ,ahányszor Drága jó Anyámat a szádra(kloákádra) vetted !:-(((
Ja, még annyi, hogy mivel filléres dolog, én tennék az ablakhoz körbe 2-3cm vastag grafitost.
Reflex-et kihagyom, bízzunk benne hogy nem fog melegen sütni a Nap, és nem hajlítja meg a táblákat, meg majd egyből fogják hálózni + glettelni.
Majd aki profi ebben megmondja, de szerintem ott az az indítósín nem oszt nem szoroz :D de még ki lehet venni, használtan 70-80%-os áron el lehet adni ;)
Az a szomorú, hogy ilyen tudással a ,,szakik'' 80%-a sem rendelkezik! És csinálják a sok öt centis baromságot. Igen, van olyan számítás, miszerint az első 4cm hozza a legtöbbet, utána már csak burzsuj, az is igaz, majd megmondják mennyire állja meg a helyét, vagy melyik évtizedben állta meg a helyét... és én csak utána olvastam, mert aktuális, és nehogymár hülyeséget csináljanak, de szerencsére tudják a dolgukat, így a tudásom csak megnyugtat :D
Látom szöveget értelmezni még mindig nem tanultál meg, de hát én nem olyan fos alak vagyok mint te, aki csak lefolyik a lefolyón, miután feltették neki a fogas kérdést, vagy netán érzi hogy megszorul. Mert te ilyenkor lelépsz egyszerűen, választ kerülve, vagy össze-vissza hazudozva, majd x idő múlva mint ha mi sem történt volna, visszatérsz.
Szóval én nem lépek le, itt vagyok, és várom a szakszerű kritikákat. Mi az anyád kínja bajod is volt a megoldásokkal?
200m2-en 150-190 ezer forint különbség lehet az általad választott márka és egy másik között, ami szintúgy megfelel a szabványnak. Saját házam alapján számolok, ahol lesz 12 cm grafitos meg 8cm xps. Ebből a pénzből akár +3cm grafitos is kerülhetett volna a házra.
Tehát én mit csinálnék, leírom még egyszer, kiegészítve, most hogy látom a képet.
1, a tököm kenegesse, utána ha baja van, még ha 50 év múlva is, akkor sem akarom lekenni olajfestékkel vagy zománccal a szigetelés alját...
2a, ezért én nem tennék indítósínt, hanem felcsavaroznék pár tetőlécet, ragasztanék a falra hálót, lelógatnám, rátenném a szigetelést, háló vissza, ragaszt, vízorros élvédő rá, hogy lecsepegjen a víz, és utána lehet még a 10cm grafitos alját is színezni meg ragasztani ha lekerül a tetőléc
2b, tetőléc, grafitos, utána a grafitos aljáig háló, vagy felette picivel, és simán a vízorros élvédőt hajtanám a grafitos lemez aljára, amire már mehet a ragasztó meg a vakolat
3, az ,,ósztroterm'' helyett vennék olcsóbbat, így ugyan ebből az árból simán kijön a 15cm is (árajánlatok alapján)
4, úgyis marad maradék, ragasztó is, venni is tudsz még, így ha valamiért mégis az indítósínt tennék fel, akkor az alá akár vékonyabból is lehet még tenni egy-két sort, és azt befejezni a fenti megoldással, bár ez így baromság...
De mivel nem tudom a kettes pontnál melyik jobb, így én előbb, még az anyag megrendelés előtt megkérdezném mit vegyek ;) aztán ezt most lehet kurvára mínuszolni, mert nem szakszerű a megoldás ;)
És igen, nekem is lesz indítósín, mert így vállalják. De hadd nyugtassam meg még egyszer lalabácsit, az indítósín nem olyan böszme nagy hőhíd, mint ahogy egyesek felvázolják. Aki tényleg ért hozzá, úgyis leírja, talán ki is számolták valahol, mennyivel dobja meg a gázfűtést... és igen, a lábazat alá illik lemenni a szigeteléssel, mert ha csak a lábazatig szigetelsz, akkor simán megkerüli a hideg, viszont a ház alatti talaj annyira nem hideg ahogy írták pont itt valahol. Ha meg a szülők/alsó szomszédok fűtik a talpunkat, azt szerintem nem számolta ki senki, meddig illik lemenni :D
Üdv ! Ha igaz nemsokára lesz belőle valami !Végül semmilyen más ötlet híján az alu indító sín valószínű valamelyik fal színnel (felső/alsó) megegyező színű lesz(kikevertetem olyan anyaggal,ami megmarad az alu indító sínen!:-)
Sziasztok, építek egy könnyű szerkezetes mellék épületet fából, de szeretnék kialakitani benne egy szobát, eddig az volt a terv hogy 100as tető panel lesz az egész épületen, de mivel ez kurva drága, és nem indokolt az egész 96m2 födém szigetelése, arra gondoltam hogy csak a lakrész legyen szigetelt. Most vagy kap az épület 3meteren tetőpanel, és a többi 7meter tetolemezt, vagy az egészre tető lemez menne és a 15cm es szarufa kozé menne hőszigetelő anyag, rá pedig lambéria, vagy gipszkarton,. A kérdésem az lenne, hogy a 15cm es szarufa közé, van e olyan gyapot ami elég hőszigetelő képességű, elég tudna e lenni annyi szigetelés.
