Versigora az egyik legnagyobb ukran partizan-parancsnok volt (Kovpak mellett). A konyve, bar erosen ideologizalt - rengeteg nagyon ertekes es erdekes adatot, adalekot es eszrevetelt tartalmaz. Idovel le akarom forditani a saitunk szamara a partizan-haboru szervezeserol irt munkait es eloadasainak jegyzeteit (amit a vezerkari akademia szamara irt). Kicsit mas, mint az ideologizalt visszaemlekezesei.
mellesleg azért voltam hallgatag tegnap, mert beszabadultam két orosz szájtra, ahol nagyon sok e-book volt... ...mint maci a málnásban :))) már csak az a kérdés mikor tudom őket elolvasni :))
Csak, hogy N.L.-nek csorogjon a nyála említést teszek mai könyvbeszerző utam néhány darabjáról :)) Csujkov: Az évszázad ütközete Versigora: Tiszta lelkiismeretű emberek Jász Dezső: A sok közül
a Vörös Hadsereg esetében ez különösen jellemző volt
és a tüzérség hiányát emiatt se tudták akár a páncolosokkal pótolni az eltérő felhasználási mód miatt
ez a fegyvernemek közti kellő összhang hiánya miatt is érzékeny területe, többnyire a sikeres offenzívák is kisebb katasztrófával értek véget, mert támogatás nélkül erőltették továb, közbe bejött német csapatok teljes fegyverzettel súlyos vereségeket mértek ilyenkor rájuk
annyira hogy a gyalogság többnyire 90%-a is lemorzsolódott
igaz közben néha 100-200 km-el arább volt már a front
a nyugatiak azért is lassabbak, mert efféle kockázatot és tömeges veszteséget nem vállaltak fel
de nem is tudtak olyan mértékű offenzívát csinálni, mint a keleti szövetséges
ez (tüzérség lemarad) általános probléma volt. Erre jött válaszként mindenhol vagy a légierő tüzérségként való használata, vagy később a pl. a páncélozott tüzérség (önjáró lövegek). Szerintem ez nem vörös specifikus probléma volt, mint ahogy a hadtáp lemaradása sem (kb ugyanannyi távolság után fulladtak ki a nyugatiak támadásai is). Inkább a Barbarossa volt kivétel ezek sorából (mint egy jól végrehajtott támadássorozat).
maradjunk inkább annyiban, a 76-os löveggel a háború első felében ki lehetett lőni a legjobb német páncélosokat is ( a T34-est is, mivel a németek átmenetileg 41 őszén rendszeresítették a zsákmányolt lövegeket), a tigris megjelenése után ez már igen csak leredukálódott.
a legtöbb német páncélost is ki lehetett vele lőni
a 76-os ágyú támogatása közelről igencsak hatásos segítség a gyalogságnak
jobb, mintha tábori lövegeket kellen hurcolni, és a harcászati események megmutatták az ehhez hasonló fegyverek értékét
pl. egy komoly problémája volt a vörösöknek, hogy ha megindult egy offenzíva és áttörtek, rövid pár napon belül a tábori tüzérség könnyű része sem tudta követni a gyalogság előnyomulását
Az eredeti szovjet nevet használtam először és zárójelben a 1944-es település lista alapján írtam nevét. A mostani neveiket nem írtam ki (minek az? :)) de jól gondolod (emlékeim szerint).
Még a fimekre visszatérve, nem azt mondom hogy nincs benne igazság, csak... szóval nem amit mondanak, hanem ahogy... (megint torzitok) szinte hárompercenként hangzik el drámai hangon, hogy igen, mindenképp nagyon fontos volt bevetni... ( nem kell bemutatnom, mindenki látott már utóbbi 5 év beli amerikai filmet , ahogy a szent "Szabadság" szót kiejtik :-))))))
Tisztelettel kérdezném a hozzáértő, szakértő urakat, hogy megtudnátok e nekem mondani, hogy 1945 január 24-25-26-27.-én pontosan hol , merre harcolt a Szovjet 18.hk hadtes 110. hk dd.ja a Velencei tó térségében ?
A kémjelentésekből már tudott a bomba létezéséről a potsdami konferencia idején. ettől függetlenül természetesen hatással volt rá - bár nem mutatta - s azonnal kiadta a parancsot, hogy meg kell szerezni a dokumentációt. tehát jól reagált a kihívásra.
Ezt már jóval korábban, még itteni fórumozásod előtt megvitattuk az egyik topicban, az öreg zsugás nem volt még szenilis, nagyon jól tudta, hogy lehet egy kicsit előre tudtak volna nyomulni nyugatra, de utána rövid úton felmorzsolták volna a csapatait. Stratégiai bombázók szépen lefogták volna a vasúti csomópontokat és se muníció, se katona nem jött volna elég hátulról, ráadásul még Bakut is kiiktatták volna, s rövid időn belül hasonló helyzetben lett volna, mint 41 őszén, csak nem lett volna szibériai átcsoportosítás ... tehát nem is kellett demonstratíve ijesztgetni.
Szerintem pedig egyertelmu, hogy az A-bombak nem is annyira Japannak szoltak, mint Sztalinnak (meg Zsukovnak, aki a csatornaig akart elorenyomulni. A haboru vegere kisse sizoid lett, mint Patton.)
Háát fene tudja. Aki abban a korban élt és mondjuk rokonai haltak meg a japánokkal vívott harcban gondolom biztos így is érezte. Most 60 év után persze ez nem annyira egyértelmű, hogy kellett vagy sem. Ha azt vesszük, hogy Okinaván 12e amerikai halt meg, Iwo Jimán 4-5000 akkor jogos volt a félelem, hogy a főszigeteken történő partraszállás még magasabb áldozatokat követel. Ugyanakkor ez sem biztos pusztán hipotézis.
