Tavaly a szőlőmben okt. 23.-án szedtem, az idén se fogom hamarabb. A házi lugasomat tartom a fagyokig. Itthon már elég jó íze van, és nem permeteztem. A szőlőmbe a többivel kapott 3 szori permetezést, csak azért, mert ott van a sorában. A darázs egyáltalán nem bántja, a tőle két méterre lévő Pölöskei muskotályt teljesen belepték.
Újbor édességének megőrzésére ajánlott módszer (Prohászka F.):
először átfejted, majd kénezed (15-20 g/hl borkén), majd deríted (csersav: kb. 10 g/hl, kb. 18 g/hl). Élesztő leülepedik az edény aljára. A bort újból átfejted. Ezzel egy ideig erjedésmentesen tarthatod. Biztosra csak steril szűréssel mehetsz (EK-lap vagy membránsz.)
Nagyon komolyan érdekel hogy miért nem, én most nagyon rápörögtem a témára, annyira finomnak, gazdagnak és harmonikusnak érzem a hamburgi bogyókat. Szerinted túl illatos lenne esetleg?
Mi rothadásproblémát eddig nem tapasztaltunk, igaz a legjobb, napos, szellős, köves dűlőnkben van az a kb 20 tőke hamburgi. Azért találom érdekesnek, mert pár napja 23-as volt, mégis magas savtartalmat is éreztem és gazdag, de nem egysíkú aromatikát, valahogy fifikásabb, mint pl egy ottonel vagy egy irsai.
Összehasonlításként ugyanott saszla 19-20-as, mézesfehér 20-as volt, néró 30 körül.
Szerinted lehet belőle teljesen fehér bort készíteni, persze aktív szén nélkül?
Lehet hogy mázlink volt, de a 4 napos áztatás után még tudtunk ülepíteni vagy másfél napot, nem indult be. a kénszint kb 40 mg/l összes volt. Volt egy kicsi héjtanninos kesernye, de összességében harmonikus lett a bor, nem került ez előtérbe.
Bocs, bocs, bocs! Egy kicsit elkavartam -úgy látszik túlzottan fáradt vagyok -, mert azt hittem hamburgit szeretnél, abból van nekem. Van egy közeli rokonom, aki nagyban olt szőlőt, rákérdezek van-e Neki.
Nekem van belőle, csak az a gondom, hogy nagyon elverte a jég a vesszőket is. Hétvégén megyek szüretelni, megnézem, van-e olyan vessző, amiről tudnál oltani.
Hát azért a Hamburgi sötétebbre (kékebbre) érik (legalábbis itt délen :) ) mint egy szürke, ha liláspiros bogyó marad benne az még éretlen. Ez egy jól beérettnek mondható fürt: Hamburgi
Egyértelműen az egyik legzamatosabb szőlőfajta, és emlékeim szerint a kutatóban a vizsgált csemegeszőlők közül ez produkálta a(z egyik) legmagasabb mustfokot. (18-20 környéke). Borként milyen azt passzolom, de sztem savval és zamattal sem lenne gond, a szőlő viszont érzékeny rothadásra, kocsánya és eléggé bénul, no meg jó termőhely kell, hogy beérjen szép kékre, édesre.
Más, a 4 napos áztatás alatt nem indult be a cefre? ha igen, akkor nem volt ülepítés, ment egyből a hordóba? Ilyen hosszúságú áztatás nem okoz erősebb cseres ízt esetleg kesernyét ízben?
Szerintem nem túl sok lehete benne a színanyag, ráadásul a szürkénél sokkal sötétebbre érhet, meg ugye kékszőlő. Nagyapámnál nem minden évben kerül teljes lilásságba a héj, köszönhető talán a kicsit árnyékos helyének. Téli csemegének időtálló, januárban is ettünk még anno.
Tavalyig mi egész fürtöt préseltünk és egy kilós tőketerheléssel dolgoztunk az olaszban. Tavaly viszont előbb válogattunk fürtöt, fél kilót hagytunk csak és 4 napig héjonáztattuk a cefrét. Nem tudom hogy a három tényező mennyire hatott külön-külön, de az eredmény sokkal intenzívebb illatú, koncentráltabb, vastagabb, mélyebb színű (sárgább) rizling lett. Nálunk bevált az áztatás, bár nagy része ép szőlő volt vagy épp csak elkezdett ráncosodni a bogyó, a "csúnya" fürtöket a földre szüreteltük. Előtte tudtuk bogyózni simán a szőlőt.
Idén még fönt van, kb 1 hét múlva lesz szüret, 20 körül járhat.
Meg tudnátok mondani hogy a hamburgi muskotályban mennyi a színanyag? Kinézete alapján szürkebaráthoz közelíthet...ha fehérbort szeretnék belőle akkor csak az azonnali préselés működhet. Ti mit gondoltok?
A szőlő íze alapján amúgy pazar fajtának tartom - megérzés, hogy a bora is az lenne. Van esetleg a kollégák között bora valakinek belőle?
Nem neked kell szeretni. A szobokra kell rásózni valamilyen fellengzős körítéssel. :-)))
Egyébként minden hordónak (fahordónak)van valamilyen karaktere. Még a régi borköves hordóknak is.
Engem például a minap ért meglepetés, midőn a tavalyi vörös maradékát fejtettem át egy 150-es pár éve nem használt, de gondosan kezelt hordóba. A ballonok elfogytak mellőle hát belekóstoltam. Olyan aromák jöttek elő, hogy magam is csodálkoztam, mert előtte ezeket az ízeket nem éreztem. Nem tudom másra, mint a hordóra fogni, és levonni a tanulságot, hogy az érett bort nem árt rajta átforgatni egy fejtés erejéig.
De nem az a füstös barik íz (azt se szeretem) hanem durva talpfás valami.
Cirfandlia, én ilyet áztatok! A muskotályos most nem töppedt, ott gyors léelválasztás volt. Simán bogyózható. A szüretelők kicsipegetik a barnán rothadó szemeket.
Úgy tűnik most kilátás van egy hosszabb (> 10 nap) jóidő periódusra változó napos-felhős idővel, reggeli párával, 16-20 fok közeli hőmérséklettel, minimális csapadékkal. Akinél még kinn van a szőlő annak segíthet 1-2 fokot, de csodát sztem már nem okoz; ez inkább az érett szőlő aszúsodását indukálja.
Más, aki Olaszt áztat az miért, milyen állapotú szőlővel teszi? Érdekelne az indoka, ill. bogyóztok (tudtok-e) ilyenkor?
Nálunk általában 2 kádnyi cefre szokott a rizlingből lejönni. (350 és 400 literesek). (Menet közben meg kell raknom a prést is és folyamatosan hordani az előprésmustot a hordóba.)
Az első prés tehát nem ázik. A második kb. estig ázik - cca. 6 órát, a harmadik cca. 18 órát.
