Lassan 17 éve lesz, hogy rákos kutyánkat elaltattuk. Mi szülők már 1-2 hónappal az altatás előtt mondtuk, hogy itt a vég... még nem volt 10 éves. De a fiunk, aki a gazdi volt, tiltakozott. Hogy az gyilkosság.
Majd elutazott a dolgára (egyetemista volt akkor). Amikor vagy 2 hét múlva hazajött ,és a kutya nem ment ki üdvözölni őt, akkor rájött. És döntött.
Nálunk nem volt kemo, "csak" egy műtét. Még 17 év múlva is sajnálom, hogy végigcsináltattuk vele...3 hétig volt távol tőlünk... és ez magában is szenvedés lehetett...
Azért szólok bele a beszélgetésetekbe, mert ma megint döntés előtt állok. 17. évében van a kutyám... Szép kor, mégis potyognak a könnyeim, s percről percre halogatom az orvos hívását. Tegnap kapott két óriási szurit, ami enyhítette a fájfódalmait. De nem szünteti meg a bajt. Nem tud lefeküdni szegényem, a gerince vagy az izületei készültek ki.
Mivel kibicnek semmi sem drága, azt mondom: ne engedd szenvedni!!! Te sem akarnál feleslegesen...
A kibicnek konnyű... de mit tegyek én???:::((((((((((((((((((((((((
Igazából konkrét tapasztalatra gondoltam, hogy ért-e ez valamit vagy sem. Úgy értem, hogy most már csak gyakorlatilag fekszik egész nap csak a sétákra kel fel. Nagyon keveset eszik(szinte semmit), csak vizet iszik. A dagant már meg nem szüntethető, csak az állapotát javítaná valamit a kezelés. Sajna az orvos nem igazán tudott mit mondani, hogy mit is kell érteni ezen a valamit javít-on. A kutyu tíz éves elmúlt. Szóval csak annyit szeretnék, hogy legyen valami sejtésem, hogy egyáltalán mi között kell dönteni. Hátha van itt valaki aki végig csinálta a kezelést és el tudja mondani, hogy náluk mennyit használt. Mennyire jár szenvedéssel maga a kezelés, úgy értem mondta a doki, hogy legyengíti, hányhat tőle. Szóval ilyemi. (ja és a topik címet igyekeztem elég általánosra fogalmazni és olyanra hogy meglelje a kereső, hogy későbbiekben is használható legyen)
Racionális érveket vársz, vagy emberit? Utóbbi nagyon nehéz. Igaz, hogy a kutya csak egy kutya, de a nagymamánál sem kérdeztem, megéri-e gyógyítani. Nekem eddig három kutyám halt meg fiatalon. Még végső stádiumban is nagyon nehéz volt rábólintanom az elaltatásra. Én azt mondom, ha teheted, hallgas a szívedre. Együttérzek veled! Bízzunk a csodában!
Nekem van egy vizslám akinek kiterjedt daganatos elváltozások vannak, mind a májában, mind a tüdejében (és máshol is). Abban szeretnék segítséget kérni, hogy milyen tapasztalataitok vannak a kemoterápiával kapcsolatban. Van értelme beruházni a gyógyszerekbe (szumma 100k+), mennyire javít az állat állapotán, hangulatán. Az orvos igazából semmi konkrétat nem mondot, azt mondta, hogy valamit javít, de igazából semmit nem ígért... Szóval aki túlesett már illyen döntésen elmondhatná nála, hogy volt. köszi